SZELEI László
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVÉLTÁRA AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁRBAN
B U D A P E S T , 1970
SZELEI László
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LKVEl/fÁRA
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTARBAN
mb. i g a z g a t ó : dr. Rejtő I s t v á n
Lektorálta:
dr. SASHEGYI O s z k á r dr. REJTŐ István
SZELEI László
A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára a z Akadémiai Könyvtárban.
Bp. 1970. 60 p. 24 cm.
[A M a g y a r Tudományos Akadémia Könyvtá-
rának Közleményei. Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungari-
c a e . 58. ]
Német é s orosz kiv.
ETO 930.253.2:061.12(439)[027.2(439.15l)MTA]
Alak B / 5 — Terjedelem 3,25 ( A / 5 ) iv Megjelenés 1970 — Példányszám 800
Felelős kiadó: a z MTA Könyvtárának igazgatója Bp. V., Roosevelt tér 9.
Készült a z MTA Könyvtára házi s o k s z o r o s í t ó r é s z l e g é b e n .
A Magyar Tudományos Akadémia ú j j á s z e r v e z é s é n e k 20.. évfordu- lójáról megemlékező cikkek é s tanulmányok sorában s z e r é n y jelentkezés- nek szánjuk a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárát ismertető k ö z - leményt. A z a célunk, hogy tájékoztatást adjunk az Akadémiai Levéltár- ról, megalakulásának körülményeiről é s felvázoljunk n é h á n y olyan e l k é p - zelést, melynek megvalósítása - véleményünk szerint - a tudománytörté- net iránt érdeklődő kutatók munkáját megkönnyítené.
A Magyar Tudományos Akadémia Levéltárának a n y a g a magába foglalja a z Akadémia és a felügyelete alá tartozó intézményeinek műkö- d é s e s o r á n létrejött történeti értékű irat-, k é p - és hanganyagot, amely- ben a z e g y e s szervek t e v é k e n y s é g e , végzett munkája tükröződik. Ha a tudománytörténet, tudományszervezés, k u t a t á s s z e r v e z é s stb. témakö- rökben tájékozódni kivánnak a z e problémák iránt érdeklődő kutatók é s tudományszervezésben, s z a k i g a z g a t á s b a n résztvevő szakemberek, a k k o r elengedhetetlen a z e témákra vonatkozó levéltári anyagnak, e l s ő s o r b a n az Akadémiai Levéltár dokumentumainak a használata.
A múlt tevékenységének, feladatmegoldásainak a z ismerete s e - gítheti - é s sok esetben segiti i s - a jelenben felmerülő kérdések mély- rehatóbb megválaszolását. A s z e r z e t t tapasztalatok alapján l e h e t ő s é g nyilik a z e s e t l e g e s "buktatók" e l k e r ü l é s é r e , a jobb munkavégzésre.
A Magyar Tudományos Akadémia 20 évvel ezelőtti á t s z e r v e z é s é - nek körülményeire, az azóta eltelt akadémiai tevékenységre és s o k e - setben az e g é s z magyar tudományos élet alakulására, fejlődésére, s i k e - reire é s megtorpanásaira kap választ a z Akadémiai Levéltár dokumentu-
mait használni kivánó kutató é s tudományszervező.
Már elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy l e v é l t á - ri anyagunk ismertetésénél az újjászervezett Akadémiának é s intézmé- nyeinek iratairól - lényegileg az 1949. év utón keletkezett iratokról - adunk tájékoztatást, tehát nem térünk ki az MTA r é g i levéltári a n y a g á - ra.
Tájékoztatónk a magyar tudománytörténetnek e g y jelentős k o r s z a - káról, a z 1949-1969. évkörü akadémiai iratoknak e g y fontos r é s z é r ő l ad összefoglaló jellegű ismertetést. E két évtized alatt lényegileg kialakult a kutatási tevékenység h a z a i bázis, i, s ennek k e r e t é b e n az 1949. é v v é - gén újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia intézeti hálózata, v a - lamint a z Akadémia s a j á t o s tudornányirányitási t e v é k e n y s é g e is.
Tudománypolitikai szempontból a z 1969. e s z t e n d ő igen nagy j e l e n - tőségű, mert ekkor váltak ismertté a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a tudománypolitikai irányelvei. Az irányelvek megjelenését követően, a z z a l ö s s z h a n g b a n , az é v második felében a z akadémiai ö s s z e s - ü l é s e k e n , a Magyar Tudomány é s más folyóiratok, ill.
a napilapok hasábjain kibontakozott a z Akadémia s z e r v e z e t i reformjával kapcsolatos vita, s várható, hogy a z igazgatási é s testületi t e v é k e n y - séggel k a p c s o l a t o s s z e r v e z e t i reform a közgyűlés h a t á r r tát követően, 1970 folyamán, megvalósul.
A levéltári munka szempontjából is kiemelkedő a z 1969. e s z t e n d ő , mert ekkor jelent meg a levéltári a n y a g védelméről é s a levéltárakról szóló 27. s z . törvényerejű rendelet é s v é g r e h a j t á s i utasításaként: a 30/ 1969./ IX.2./ sz. kormányrendelet. A z ú j levéltári jogszabályok a l a p - ján biztosítottnak látszik a magyar levéltárügy további fejlődése, s már 1970-ben, d e folyamatosan a későbbi é v e k során i s számos, igen j e - lentős feladat megoldása válik e s e d é k e s s é . A kormányrendelet kimondja, hogy az 1969. évben é s a korábban keletkezett iratok őrzésére, s e l e j t e - z é s é r e a rendelet hatálybalépése előtti levéltári jogszabályi előírások érvényesek, tehát ebben a vonatkozásban is az 1969. évvel zárul e g y korszak, s 1970-től már a z új levéltári jogszabályok határozzák meg a levéltári a n y a g védelmét, valamint a többi levéltári munkával kapcsolatos teendőket.
Tájékoztatónk, - ami lényegében levéltári k a l a u z - , történelmileg jól körülhatárolt levéltári anyagot mutat be. Összeállításánál azért vettük figyelembe a levéltári segédletek közül é p p e n a levéltári kalauz m e t o - dikáját, mert - véleményünk szerint - e z a levéltári segédlet az, a m e l y - nek keretében a levéltári anyag ismertetése mellett, egy fiatal levéltári intézmény különösebb kötöttség nélkül ismertetheti a z intézmény a l a p í t á - sával, egyáltalán: eddigi történetével, működésével kapcsolatos e s e m é - nyeket, illetve bizonyos mértékig a távolabbi célok k i t ű z é s é r e vonatkozó elképzeléseket is. A z intézménytörténeti r é s z mellett, a z irás magvát a levéltári anyag tagolódásának é s tárgyának felvázolása, a fondcsoportok, illetve fondok szintetikus ( ö s s z e f o g l a l ó ) jellegű ismertetése, valamint a z iratanyag korának é s terjedelmének bemutatása képezi.
Meggyőződésűnk, hogy levéltári f o r r á s o k ismerete nélkül e g y - e g y időszak é r t é k e l é s e megfelelő a l a p o s s á g g a l é s mérlegeléssel nem, v a g y c s a k nagy v o n á s o k b a n é s nem kellő mélységben végezhető el. A z A k a - démiai levéltárról szóló tájékoztatás, - véleményünk szerint - k ö z v e t l e n kapcsolatot tár fel az évfordulójáról megemlékező Magyar Tudományos Akadémia é s a dokumentumait őrző levéltára között. Így e közlemény, ha közvetett módon is, azokhoz a cikkekhez é s tanulmányokhoz k a p -
i
csolódik, melyek a z Akadémia 20 évvel ezelőtti á t s z e r v e z é s é r ő l , a n n a k hatásáról, s a magyar tudomány fejlődéséről adnak számot.
Azzal, hogy a z Akadémiai Levéltárról részletesebben, s z é l e s e b b körnek adunk tájékoztatást, levéltárunk jelen helyzetének feltárása mel- lett, az intézmény jövő fejlődését is elő kívánjuk segíteni.
A z a törekvésünk, hogy levéltári eszközeinkkel lehetőségeinkhez képest jól szolgáljuk a Magyar Tudományos Akadémiát céljai megvalósí- tásában, s hogy e z z e l hozzájáruljunk a magyar tudományos élet m e g i s - meréséhez, illetve történetének f e l t á r á s á h o z .
A Z A K A D É M I A I LEVÉLTÁR MEGALAPÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI
A történeti fejlődés írott emlékeinek, mint a magyar társadalom f e j - lődésére vonatkozó é r t é k e s f o r r á s a n y a g n a k fokozott védelemben v a l ó r é - s z e s í t é s é r ő l a z 1963. é v b e n még hatályos jogszabály, a levéltárakról szóló 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelet - közhasználatú meg- n e v e z é s é b e n : a levéltári törvény - intézkedettT E jogszabály fontos követelményként irta elő, hogy a levéltári dokumentumokat a k u t a t á s számára hozzáférhetővé kell tenni. É s éppen ez a rendelkezés t ü k - rözte - s a jelenleg é r v é n y e s levéltári jogszabályok e z t csak m e g e r ő s í - tik - korunk levéltárügyének egyik l é n y e g e s új v o n á s é t , tudniillik azt, hogy ma már nem e l é g s é g e s a levéltári anyag begyűjtése, r e n d e z é s e é s megőrzése, mert ezen kivül, a dokumentumok forrásanyagként való h a s z - nálatának elősegítése, e z e k n e k a k u t a t á s számára v a l ó feltárása - h a - zánkban é s máshol is - igen fontos levéltári feladattá vált.
A z 1950. évi 29. s z . levéltári törvény megvalósítását külön r e n d e - let - a z állami szervek iratainak védelméről é s s e l e j t e z é s i e l j á r á s á r ó l kiadott 45/ 1958./ VII. 30./ számú kormányrendelet szabályozta. A z iratok őrzésével k a p c s o l a t o s s z a b á l y volt, hogy irattári ő r z é s i idejűk k e - letkezésüktől számított 10 évnél rövidebb általában nem lehetett. A z intézmények vezetőinek - a felügyeleti szervnek történt bejelentés u - tán - a z intézmény iratanyagát az irattári őrzési idő lejártától számított 3 éven belül, levéltári ellenőrzés mellett selejtezniök kellett. A z iratok őrzési idejét a Magyar Tudományos Akadémián é s felügyelete alá tartozó intézményekben - az irat jellegétől függően - a művelődésügyi m i n i s z - terrel e g y e t é r t é s b e n kiadott 4/ 1959. MTA / A.K.5./ számú akadémiai e l -
3
nöki u t a s í t á s 10-32 evben állapította meg. Az iratok vedelmeről kiadott kormányrendelet határidőinek igen l é n y e g e s s z e r e p ü k volt levéltárunk megalapításánál. Hogy ezt é r z é k e l t e s s ü k , vegyük s o r r a az Akadémia á t - s z e r v e z é s é n e k néhány l é n y e g e s állomását.
A Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA) második v i l á g -
háború utáni megújhodása 1949. év második felében következett be. A z Akadémia 1949 október 3 1 - é n tartott zárt ö s s z e s - ülése módosí- totta a z MTA alapszabályait, s a módosított alapszabályokat a N é p k ö z -
4
t á r s a s á g Elnöki T a n á c s a november 1 4 - e n jóváhagyta. December ÜU-án 5
pedig megjelent az MTA-ról szóló 1949. évi XXVII. s z . törvény.
A z újjászervezett, új tipusú Akadémia működését tehát a z 1950.
évtől lehet számítani, s a három é v történelmi időt i s figyelembe v é v e , 1963-ban intézkedni kellett a z iratvédelemről szóló kormányrendelet a - kadémiai végrehajtásáról. Gondoskodni kellett az MTA é s felügyelete a - lá tartozó kutatóintézetek é s egyéb s z e r v e k iratanyagának s e l e j t e z é s é - ről, illetve a selejtezési e l j á r á s előkészítéséről.
Válaszolni kellett a r r a a k é r d é s r e , hogy a z MTA-nál é s a f e l ü - gyelete alá tartozó intézményeknél létrejött, a tudománytörténet szempontjá- ból rendkívül jelentős tudománypolitikai, tudománytörténeti, tudományos il- letve kulturális, továbbá a g a z d á l k o d á s s a l é s működéssel kapcsolatos e g y é b iratok - a kormányrendelet v é g r e h a j t á s a k é n t - állami levéltárakba, v a g y ( a baráti országok akadémiáihoz hasonlóan) akadémiai levéltárba, mint szaklevéltárba kerüljenek-e. A z állami levéltárakat illetően is t i s z t á - zandó volt a z a kérdés, hogy az akadémiai levéltári dokumentumok központi állami levéltárakban - a z a z a Magyar O r s z á g o s Levéltárban - vagy (mivel a z MTA kutatóintézeti hálózata és a felügyelete alá tartozó egyéb s z e r v e k , mint például a z Akadémiához közvetett módon tartozó Műszaki é s Természettudományi Egyesületek Szövetségének é s t a g e g y e - sületeinek hálózata a z e g é s z o r s z á g r a kiterjed,) a z illetékes területi á l - lami levéltárakban n y e r j e n e k - e elhelyezést.
Figyelembe kellett venni azt a fontos tényt is, hogy az Akadémia megalakulása óta levéltári anyagát s a j á t maga őrizte é s gondozta. E r r e vonatkozóan emlékeztetőül érdemes é s érdekes is felidézni a z 1833.
évből származó, "A* Magyar tudományos Társaság* Rendszabásai" c i - mü összeállitás második fejezetének néhány s z a k a s z á t , . amely a " T a g o k " - ról s z ó l .6 A 19. pont szerint:
"A* titoknok a T á r s a s á g ' minden rendbeli gyűléseiben előterjesztői hivatalt visel, jegyzőkönyveit, levelezéseit viszi, évkönyveit s z e r k e s z t e t i
*s minden nemű tudósításait irja, a l e v é l t á r r a a ' f ő f e l ü g y e -
l é s t v i s z i , ' s a r r a i s vigyáz, hogy a leirók kötelességeikben e l j á r - janak." ( A kiemelés tőlem - Sz. L.)
A "titoknok", - k é s ő b b i e l n e v e z é s é b e n főtitkár felelős volt a z ügyvitelért é s a keletkezett iratok megőrzéséért i s . A főtitkárt - h a s z - nálva immár a mai k i f e j e z é s t - , akadályoztatása e s e t é n a segédjegyző, - később jegyző - , helyetesitette. Erről a z emiitett r e n d s z a b á s 20. pontja a következő r e n d s z a b á s t tartalmazza:
"A" s e g é d j e g y z ő osztozik a titoknok' gondjaiban, kinek s z ü k s é g ' esetében képét is viseli, ' s a' l e v é l t á r r a k ü l ö n ö s e n ő ü - g y e l f e l . " ( A kiemelés tőlem - S z . L>.)
A Magyar Tudományos T á r s a s á g fontosnak tartotta, hogy irataira gondosan ügyeljenek. A r e n d s z a b á s 28. pontjában olvashatjuk u g y a n i s , hogy
" A T á r s a s á g hivatalos irományainak . . . k ü l ö n l e v é l t á r n o k hit alatt viseli gondját." ( A kiemelés tőlem - Sz. L.)
A z Ulési jegyzőkönyvek v e z e t é s é t é s az "irományok" g o n d o z á - sát - mint a z idézetekből i s látszik - a z Akadémia kezdettől fogva j e - lentős feladatnak tartotta. E z é r t érthető, hogy a főtitkár segítésével - kinek egyéb feladata volt - e munka v é g z é s é h e z értő akadémiai tagot biztak meg. A legelső jegyző, illetve "levéltárnok" Czuczor G e r g e l y volt.7
A k é s ő b b i akadémiai alapszabályokban is megtalálhatók az A k a d é - mia levéltárával kapcsolatos előírások, illetve utalások. így például a z 1948.
évi alapszabály (44.§.) i s a főtitkár k ö t e l e s s é g é v é tette — többek között Q
- a z Akadémia levéltárának " ő r z é s é t " .
A z Akadémia régi iratanyaga a z MTA Könyvtárának K é z i r a t t á r á - 9
ba került megőrzés é s feldolgozás végett. Ebben a vonatkozásban i s dönteni kellett tehát arról, hogy a z MTA levéltára önálló intézményként, v a g y esetleg valamely központi akadémiai s z e r v h e z csatolva kezdje—e meg működését.
OgviruUzáiu *
154856/1965.
hinadő:
Budapest, I.Uri-u.54-5
W
M Ű V E L Ő D É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M címzett: Magyar Tudományos
Akadémia Könyvtárának H .
Híveiéiből dlJí(alínyozva
Z J VilMzIratában kérjük ügyiratunk Mimira e Cmlntli/nL* np.ír. hlcvttninl Ggylntézdnk oevérv hivatkozol.
-i—W'.
Í J. . ; _; • —j y.!_: t
"«i" '
J . \ IMell.:
A Levéltári Osztály felfogása az / és remélhetőleg érvé- nyesülni fog a készülő uj levéltári törvényben/ hogy a Tudományos Akadémiához hasonló intézmények lehetőleg levéltárat létesítsenek.
Ez által az ilyen módon létesült szaklevéltár feladata az intézmény iratainak begyűjtése. Természetesen kérnünk kell, hogy a Tudományos Akadémia könyvtára önálló szervezeti egységeként működő levéltár évi tervét és jelenteset a Levéltári Osztálynak küldje m e g .
Egyébként bármely kérdésben szívesen állunk rendelkezesre, akár megbeszelés formajában is.
Budapest, 19&5. április hó 11, . _ _ Í O /Szedő Antal/
15, a Levéltári Osztály vezetője.
V -S :
A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának szakmai á l l á s f o g l a l á s a levéltárunk a l a p í t á s á v a l k a p c s o l a t b a n .
A Z AKADÉMIAI LEVÉLTÁR MEGALAPÍTÁSA
A z Akadémia elnökének, a már említett iratok védelméről é s s e - lejtezéséről 1959-ben kiadott utasítása a z MTA é s felügyelete alá t a r - tozó intézmények iratanyagának megőrzése, védelme é s s e l e j t e z é s e k ö - rül felmerülő teendők e l l á t á s á r a , a z MTA Könyvtárának vezetőjét jelölte ki külön megbízottként. E megbízásból következett, hogy 1963-ban a z Akadémiai Könyvtár igazgatójának javaslatot kellett tennie a z MTA v e - zetői r é s z é r e a z akadémiai levéltári a n y a g s e l e j t e z é s é v e l é s e l h e l y e z é - s é v e l k a p c s o l a t o s problémák megoldására.
A javaslat megtétele előtt a Könyvtár vezetői kikérték a s z a k m a i - lag illetékes s z e r v n e k : a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári O s z t á l y á - nak a véleményét. A Levéltári Osztály 1963 április hó 11-én kelt v á l a - s z á b a n ^0 a következőket irta: "A Levéltári Osztály felfogása a z . . . , h o g y a Tudományos Akadémiához hasonló intézmények lehetőleg levéltárat létesítsenek. Ez által az ilyen módon létesült szaklevéltár feladata a z intézmény iratainak begyűjtése . . . "
A szakmai vélemények é s az akadémiai hagyományok tiszteletben t a r t á s a eredményezte azt a kezdeményezést, hogy a z Akadémia a j ö - vőben is s a j á t maga gondoskodjék iratainak, általában levéltári a n y a - gának ő r z é s é r ő l , feldolgozásáról stb. E javaslattal a z MTA K ö n y v t á - rának akadémiai felügyeleti s z e r v e , az MTA Elnökségi Könyvtári Bizott- s á g a egyetértett. A bizottság elnöke a z Akadémia Elnöksége r é s z é r e készített, 1963 szeptember 2 0 - á n keltezett j e l e n t é s é b e n ^ akadémiai l e - véltár létesítését indítványozta, é s azt javasolta, hogy a levéltári feladat ellátását a z Akadémiai Könyvtárban létesítendő új, önálló osztályra, a z Akadémiai Levéltár s z e r e p é t betöltő Levéltári Osztályra bizzák.
Az MTA elnöksége szeptember 2 7 - é n tartott ülésén tárgyalta a Könyvtári Bizottság elnökének előterjesztését, s elfogadva azt, a 48/ 1963.
12
s z . határozatában Akadémiai Levéltár létesítését mondotta ki. A h a t á - rozat szerint a z Akadémiai Levéltárat a z MTA Könyvtára önálló o s z t á -
lyakérit kellett megszervezni. Az elnökségnek e határozatát s z e r v e z é s i szempontból a hagyományhoz való ragaszkodáson é s a baráti s z o c i a - lista országok akadémiai gyakorlatának figyelembevételén túlmenően, g a z - dasági meggondolások é s a levéltárak általános fejlődése is indokolta. A levéltárügy újjabbkori fejlődése mind nemzetközi, mind hazai v o n a t k o - zásban a z általános levéltárak (közlevéltárak) mellett, ezek s z e r v e - zésével összhangban, szaklevéltárak alapítását é s ebből köv«-tkezőleg szaklevéltári hálózat kialakulását mutatja. A levéltári anyag különféle ismérvek alapján csoportosítható. Különböző tipusú levéltári forrás a z egyes levéltári intézmények között a levéltári anyag differenciáltabb g y ű j - t é s e érdekében megosztható. Erről részletesebben ir Ember G y ő z ő
13
1963-ban megjelent tanulmányában, s mind az elméleti mind g y a k o r - lati következményeket figyelembe véve annak a meggyőződésnek a d k i - fejezést, hogy " . . . a jövőben újabb speciális vagy szaklevéltárak fognak
14
alakulni". Ezt igazolta a z Akadémiai Leveltár megalapítása is.
A gazdasági okok között jelentős szerepet játszott az, hogy a Könyvtár osztályai é s szolgáltatásai (például mikrofilmezés, x e r o x - s z o l - gálat, könyvkötészet, a n y a g b e s z e r z é s , gazdálkodási é s üzemfenntartási teendők stb.) megfelelő módon ki tudják elégíteni a levéltári igényeket is. Gazdasági szempontból lényeges s z e r e p e volt annak az e l k é p z e l é s - nek, hogy a z Akadémiai Könyvtár r é s z é r e tervezett ú j könyvtári épület- ben korszerű színvonalon é s a legteljesebb mértékben eleget lehet majd tenni a levéltár működéséhez s z ü k s é g e s valamennyi elhelyezési, r a k t á -
15
rozási é s kutatási feltételnek. Ugyancsak gazdasági - takarékossági - okokra vezethető v i s s z a e s z e r v e z é s i döntés abból a szempontból i s , hogy igy k e v e s e b b létszámmal, viszonylag gyorsan elkezdhette működé- sét a levéltár.
A z elnökségi határozat jelentős kutatási bázist teremtett meg, illet-
«
ve fejlesztett tovább. 11a ugyanis azt nézzük, hogy a z MTA l e g r é - gibb intézménye, az 1026-ban alapított Akadémiai Könyvtár gazdag könyv, folyóirat, mikrofilm é s más dokumentumanyagához,k a Kézirattárban levő tudós- é s irói hagyatékokhoz, valamint a z itt őrzött régi akadémiai i r a t - anyaghoz (Régi Akadémiai Levéltár iratai) é s más jelentős forrásanyag- hoz, a Keleti Gyűjtemény igen értékes dokumentumaihoz kapcsolódik a z
Akadémia ú j a b b iratanyagát őrző Akadémiai Levéltár is, akkor megálla- píthatjuk, hogy a Könyvtáron belül egy komplex kutatási bázis alakult ki. A könyvtár é s különgyüjteményei együttesen alkalmasak a r r a e g y - r é s z t , hogy a magyar tudományos élet alakulását az Akadémia megala- kulásától napjainkig feltárják é s bemutassák, másrészt, hogy a s z o l g á l - tatásaikkal ( h e l y b e n o l v a s á s , kölcsönzés, xerox-másolatok, mikrofilmek k é s z i t é s e stb.) é s értékes információkat tartalmazó tudományszervezési tájékoztató é s bibliográfiai tevékenységükkel a kutatómunkát közvetlenül i s elősegítsék.
A z Akadémiai Levéltár működését 1 9 6 4 - b e n február hó 1 - v e l k e z d - te meg,
A Z AKADÉMIAI LEVÉLTÁR FELADATA, GYŰJTŐKÖRE
Az MTA Levéltárának, mint szaklevéltárnak a tevékenysége l é n y e - gében megegyezik az általános levéltárak működésével.
Feladatunk a z MTA é s felügyelete a l á tartozó intézmények ( k u t a - tóintézetek, kutatócsoportok, kutatólaboratóriumok, tudományos e g y e s ü l e - tek é s t á r s a s á g o k , jóléti intézmények, e g y é b költségvetési szervek é s vállalatok) tudománytörténeti értékű iratanyagának, továbbá k é p - é s h a n g - felvételeinek átvételével é s megőrzésével, selejtezésével, valamint l e v é l - tári feldolgozásával kapcsolatos igazgatási, illetve tudományos funkciók ellátása.
Az Akadémiai Levéltár munkatársainak tevékenységéhez tartozik még a levéltári állomány olyan természetű kutatása, hogy ennek e r e d - ményei közzétételükkel, a források magasabb színvonalú használatát s e - gítsék elő. Célkitűzéseink között szerepel például az MTA - különösen az újjászervezett Akadémia - történetére é s működésére vonatkozó k ö z - lemények megjelentetése. További feladatunk az Akadémiai Levéltár gyűjtőkörébe tartozó intézmények - elsődlegesen a z akadémiai kutatóin—
*
tézetek - iratkezelési é s irattárolási tevékenységének valamint irattá-
ri s e l e j t e z é s é n e k a z ellenőrzése. E témakörben, együttműködve a z MTA illetékes szerveivel, elérendő célnak tekintjük a z ügyvitel e g y s é g e s í t é s é n e k elősegítését a z Akadémia központi s z e r v e i n é l é s intézményeinél i s .
A z Akadémiai Levéltár illetékességére, gyűjtőterületi meghatározá- s á r a már utaltunk a feladatok megjelölésénél közölt intézményi f e l s o r o - láskor. A z MTA Levéltára illetékes tehát, e g y r é s z t a z Akadémia é s f e - lügyelete alá tartozó intézmények, m á s r é s z t a levéltári állományunkban levő, korábban a Magyar Tudományos Tanácshoz, illetve az A k a d é m i á - hoz tartozott é s időközben megszűnt s z e r v e k levéltári anyagával k a p - csolatos levéltári teendők ellátására.
A levéltár gyűjtőköre kiterjed:
- a z Akadémia központi s z e r v e i n e k é s vezetőinek;
- a tudományos osztályok akadémiai szerveinek é s vezetőinek;
. - a z Akadémia Hivatala központi hivatali s z e r v e i n e k é s s z a k i g a z - gatási (szaktitkársági) s z e r v e i n e k ;
- a z MTA felügyelete alá tartozó kutatóintézeteknek;
- a z Akadémiai Könyvtárnak;
- a z MTA-hoz tartozó tudományos egyesületeknek é s t á r s a s á g o k - nak;
- a z akadémiai szociális (jóléti) intézményeinek;
- a z akadémiai szolgáltatási ( e g y é b költségvetési) s z e r v e k n e k ; - akadén iai vállalatoknak;
- a Tudományos Minősitő Bizottságnak é s Titkárságának működé- séből keletkező iratanyagok, valamint k é p - é s hangfelvétel-a- nyag gyűjtésére.
Levéltárunk állományába tartozik még néhány megszűnt s z e r v , p é l - dául a Magyar Tudományos T a n á c s , a Tudományos Folyóiratkiadó Nem- zeti Vállalat, a Közgazdaságtudományi Dokumentációs Központ stb. l e - véltári anyaga is.
A LEVÉLTÁRI A N Y A G T A G O L Ó D Á S A ÉS TÁRGYA
Amint a gyűjtőköri meghatározásból is kitűnik, a levéltári a n y a - gunk tagolása megegyezik a levéltár fenntartójának, a z MTA-nak s z e r - vezeti felépítésével.
Csoportosítható még levéltári anyagunk a z MTA-hoz tartozó jelen- leg i s működő intézmények, valamint az állományban lévő, de mér meg- szűnt s z e r v e k s z e r i n t is. Ha e b b e n a vonatkozásban, de s z ű k e b b é r t e - lemben nézzük levéltárunk anyagát, akkor to\ ábbi bontásnak tekint- hető a Levéltár állományában lévő "belső levéltári anyag", é s a z intéz- ményeknél őrzött "külső levéltéri anyag" meghatározás.
Levéltári anyagunkról fondcsoportonkénti bontásban adunk t á j é k o z - tatást, e z pedig követi a z Akadémia szervezeti felépítését. Ebből követ- kezik, hogy a megszűnt szervek anyaga külön fondcsoportként s z e r e - pel.
Levéltári anyagunk s z e r k e z e t i é s tematikai ismertetését c é l s z e r ű - nek tartjuk ö s s z e f ü g g ő fejezetben tárgyalni, mert igy a s z e r v e z e t é s működés bemutatása összefüggő képet ad az Akadémiáról é s levéltá- runkról is.
Tájékoztatónknak nem célja, hogy levéltári anyagunkat fondonként ismertesse. Erre majd a további levéltári munka során, a megfelelő s e - gédletek elkészítésével é s megjelenésével kerül s o r . Annyit azonban már most is el kell mondanunk, hogy állományunk kiemelkedően fontos r é s z é n e k tartjuk a Magyar Tudományos Akadémia fondját. A z MTA központjónak a n y a g a levéltárunk első fondja, S e z e n belül a z állagok kialakítása megegyezik az Akadémia jelenlegi szervezeti felépítésével.
Hogy a z MTA levéltári anyagának ismertetésénél ezzel a fonddal bizo- nyos mértékig kivételt teszünk, annak az az oka, hogy jelenlegi állomá- nyunk jelentős r é s z é t ez teszi ki, s az általános tudománytörténeti ku-
t a t á s szempontjából e z az a n y a g kerülhet a z érdeklődés előterébe.
A fondcsoportokon belül, a fondok é s a z állagok megnevezésénél - ahol kitérünk valamely fond, illetve állag t á r g y a l á s á r a - közöljük a levéltári törzsszámot. A z első számjegy mindig a fondszámot jelöli, a törtvonal utáni szám pedig a z állag jelzete. Például a z l / 04 jelzet levéltárunkban a Magyar Tudományos Akadémia (fond) Agrártudomá- nyok Osztályának a z iratait ( á l l a g ) jelenti.
E l s ő f o n d c s o p o r t : A Magyar Tudományos Akadémia központi s z e r v e i n e k é s vezetőinek, a Tudományos Minősitő Bizottságnak iratai.
A fondcsoportba két fond: a Magyar Tudományos Akadémia é s A Tudományos Minősitő Bizottság iratai tartoznak.
A Magyar Tudományos Akadémia iratai, alapításától, 1825-től k e z - dődően a z 1949. év végéig a z MTA Könyvtárának Kézirattárában talál- hatók kb. 18 iratfolyóméter ( a továbbiakban: ifm.) terjedelemben. A z ú j j á - s z e r v e z e t t Akadémia iratai 1950-től kezdődően tartoznak levéltárunk belső állományába, terjedelmük 182 ifm. A z iratképző s z e r v e k n é l lévő a n y a g terjedelme kb. 200 ifm.
A z M T A k ö z p o n t i t e s t ü l e t i s z e r v e i azok a z a l a p - s z a b á l y szerinti fórumok, melyek működése alapvetően meghatározza a z Akadémia e g y - e g y időszakának e g é s z tevékenységét, illetve állandó é s folyamatos munkáját. Levéltári anyagunkban ide tartoznak a z MTA k ö z - gyűlésének, elnökségének é s elnöki t a n á c s a üléseinek, valamint a z ö s s z e s - ü l é s e k n e k a z iratai. E z e k a z iratok 1 9 5 0 - 1 9 6 9 - e s évkörüek é s 6 ifm. terjedelműek.
1/ 0001 A z M T A K ö z g y ű l é s é n e k i r a t a i
A z évenként általában egyszer ülésező k ö z g y ű l é s az Akadémia legfőbb s z e r v e . A közgyűlési iratokból tanulmányozhatók - többek k ö -
zött:
- az MTA e g é s z működésére vonatkozó irányelvek;
- e g y - e g y időszak tudománypolitikai célkitűzései;
- az Akadémia é v e s munkájáról készített elnökségi jelentés é s vitája;
- a z MTA tisztségviselőinek ( a z elnöknek, az alelnököknek, a főtit- kárnak, a főtitkárhelyetteseknek) é s az elnökség tagjainak v á l a s z - tásával, illetve felmentésével kapcsolatos dokumentumok;
- új akadémiai tagok v á l a s z t á s a ;
- az Akadémia alapszabályainak megállapítása, illetve módosítása;
- új akadémiai osztályok létesítése;
- valamely tudományágnak egyik osztályból a másik osztályba v a - ló s z e r v e z e t i á t h e l y e z é s e stb.
1/0002 A z M T A E l n ö k s é g e é s E l n ö k s é g i T a n á c s a i r a t a i
Az e l n ö k s é g az Akadémia folyamatos é s állandó működésének, s a többi akadémiai testületi é s hivatali s z e r v tevékenységének az irányító s z e r v e . Két közgyűlés között ez a s z e r v gyakorolja - néhány k i f e j e z e t - ten a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladat (pl. a választásokkal, a z alapszabály módosításával, a z új osztályok létesítésével kapcsolatos ü - gyek) ellátásának kivételével - a közgyűlés hatáskörét is. Az e l n ö k s é g tagjai a központi akadémiai tisztségviselők, az e funkciók b e t ö l t é s é - re választott elnökségi tagok é s az osztálytitkárok. A z elnökség i r a t a - nyaga h a s z n o s forrás nemcsak az MTA működése iránt érdeklődő k u t a - tók számára, hanem a magyar tudományos élet e g é s z é n e k f e j l ő d é s é -
vei, vagy e g y - e g y időszak elmélyült vizsgálatával foglalkozVii kivánó k u - tatók, tudományszervezők s z á m á r a is. Többek között itt találhatók;
- a közgyűlések előkészítésével é s a közgyűlési határozatok v é g - r e h a j t á s á v a l k a p c s o l a t o s iratok;
- a tudományos osztályok e g y - e g y időszakról készített, sok e s e t - ben több évet i s magába foglaló é s az osztályokhoz tartozó tu- dományágak fejlődésének elemzését é s o r s z á g o s helyzetét is tartalmazó jelentései, javaslatai é s az e h h e z kapcsolódó e l n ö k - ségi vita anyagai;
- kutatási tervekről é s beszámoló jelentésekről készített különféle iratok;
- a kádermunkára é s a személyi ügyekre, jutalmazásokra, kitünte- t é s e k r e vonatkozó e l ő t e r j e s z t é s e k
- a z akadémiai intézmények, tudományos egyesületek é s t á r s a s á - gok létesítésére, á t s z e r v e z é s é r e , vagy megszüntetésére v o n a t - kozó dokumentumok;
- a z Akadémia könyv- é s folyóiratkiadására vonatkozó különféle jellegű, a Könyv- é s Folyóiratkiadó Bizottság által előterjesztett elvi é s gyakorlati jellegű javaslatok, é r t é k e l é s e k ;
- A z MTA nemzetközi kapcsolatait tartalmazó akadémiai e g y e z m é - nyek é s jegyzőkönyvek;
- a tudományos minősítéssel é s aspirantúrával kapcsolatos b e s z á - moló é s értékelő jellegű iratok;
- a z Akadémia gazdálkodásával kapi solatos pénzügyi, létszám, b e r u h á z á s i é s e g y é b kereteinek a z osztályok közötti f e l o s z t á s á - r a vonatkozó iratok;
- e g y - e g y o r s z á g o s jellegű népgazdasági, kulturális, oktatási, v a g y tudományos k é r d é s b e n való akadémiai állásfoglalás é s e n n e k el- nökségi vitája é s
mindazok a z iratok, melyek a z Akadémia állandó é s folyamatos működé- sével kapcsolatban tudománypolitikai, v a g y tudományszervezési okok miatt elnökségi állásfoglalást igényelnek.
A z elnökségi t a n á c s üléseinek iratanyaga lényegileg megegyezik az elnökségi ülések irataival, hiszen két elnökségi ü l é s között a z A k a -
démia központi tisztségviselőinek kollektív v e z e t é s e - formájában ez, az elnökségi tanács ü l é s e - gyakorolja - az alapszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - az elnökség hatáskörét. A z itt található iratok kö- zött vannak az e l n ö k s é g elé k e r ü l ő fontosabb előterjesztések é s j a v a s - latok, valamint azok az iratok i s , melyekben a z elnök, ill. a főtitkár a hatáskörébe tartozó ügyekben a t a n á c s véleményét kérte.
A z elnökség é s a z elnökségi tanács a tárgyalt anyagokkal kap- csolatos döntéseit, állásfoglalásait határozatok formájában h o z z a , s az elnökségi tanácsi határozatok is a z elnökségi határozatok jogerejével rendelkeznek. A z elnökségi t a n á c s ü l é s e k határozatait - a z elnökségi határozatokhoz hasonlóan - megkapja valamennyi érdekelt, sőt a z utóbbi évek gyakorlata s z e r i n t ezeknek a határozatoknak nagy t ö b b s é g e az Akadémiai közlönyben is megjelenik.
1/ 0003 A z M T A ö s s z e s - ü l é s e i n e k i r a t a i
A z ö s s z e s - ü l é s iratairól i s a központi testületi szervek anyagai- nál teszünk említést, bár az ö s s z e s - ü l é s n e k n i n c s az 1 9 4 9 - b e n újjá- s z e r v e z e t t Akadémián belül a l a p s z a b á l y szerinti jog- é s h a t á s k ö r e . Ö s z - s z e s - ü l é s t a r t á s á r a - s z e r v e z e t i l e g - az e l n ö k s é g által meghatározott program keretében kerül sor. A z ö s s z e s - ü l é s lényegileg a z akadémiai tagok é s meghivott intézeti, vagy más akadémiai vezetők e g y - e g y témá- val kapcsolatos vitaülése. Az itt elhangzott állásfoglalások esetenként tükröződnek vezető akadémiai s z e r v e k tevékenységében is. E z é r t véltük úgy, hogy ezek a z iratok is a központi testületi s z e r v e k iratainál kerül- jenek megőrzésre é s feldolgozásra. A z előadások témái általában: poli- tikai, tudománypolitikai, tudományszervezési témák, vagy olyan egyéb tu- dományos téma, mely általános érdeklődésre tarthat számot.
A hatáskörrel rendelkező központi testületi szervek iratai általá- ban: a napirendnek megfelelő előterjesztési é s ..javaslattételi anyagok, határozatok é s - a z elnökségi t a n á c s kivételével - ülési jegyzőkönyvek.
Az ö s s z e s - ü l é s iratai eléggé változók. Némelykor tartalmazzák a z előa- d á s é s a korreferátum szövegét is, m á s . e s e t b e n viszont c s a k a h o z z á -
szólásról készitett jegyzőkönyv v a n meg levéltári anyagunkban. A z elő- a d á s é s a korreferátum s z ö v e g e legtöbb e s e t b e n nyomtatásban is meg- jelenik a tudományágban érdekelt akadémiai folyóiratban, v a g y , a köz- ponti téma többnyire általános jellege miatt: a Magyar Tudományban.
l / 0 0 1 A z M T A k ö z p o n t i s z e r v e i v e z e t ő i n e k i r a t a i
A z Akadémia központi s z e r v e i n e k v e z e t ő i a z elnök é s a főtitkár.
Munkájukat segítik, a k a d á l y o z t a t á s u k esetén helyettesitik őket, illetve ál- landó megbizás a l a p j á n folyamatos feladatot látnak el az alelnökök, illet- v e a főtitkárhelyettesek.
A központi akadémiai s z e r v e k vezetői személyi felelősséggel v é g - zik a testületi munkából reájuk háruló feladatokat é s gondoskodnak a testület által hozott határozatok v é g r e h a j t á s á r ó l . Államigazgatási hatás- körben a gazdálkodással, munkajogi é s más főfelügyeleti, illetve felügye- leti kötelességeik teljesítésével kapcsolatos igazgatási, valamint admi- nisztratív intézkedéseket foganatosítanak.
A z MTA elnökének ( l / O O l l ) é s főtitkárénak ( l / 0013) külön irat- tára van, mig az alelnökök é s főtitkárhelyettesek iratai az általuk végzett munka jellege szerinti hivatali s z e r v iratanyaga között, illetve a z elnök é s főtitkár helyettesítése e s e t é n e z e n vezetők irattáraiban találhatók.
Levéltári állományunkban külön állagként kezeljük az elnök 1949-1955 közötti, 2 ifm. terjedelmi! é s a főtitkár 1949-1963 közötti évekből s z á r - mazó, 1,5 ifm. terjedelmű iratanyagát ( a z átvett irattári anyagot).
l / 002 A z e l n ö k s é g i b i z o t t s á g o k n a k é s v e z e t ő i n e k i r a t a i
A z Akadémia elnöksége jelentősebb tudományos k é r d é s megvizs- g á l á s á r a , vagy meghatározott feladatok r e n d s z e r e s , illetve esetenkénti ellátására bizottságokat s z e r v e z . A z elnökségi bizottságok munkáját az elnökség irányítja, de a közvetlen tennivalókat a bizottság elnöke hatá-
r o z z a meg. A z elnökségi bizottságok általában az elnökség t a n á c s a d ó é s javaslattevő szervei. A bizottságok száma esetenként változhat.
1969-ben 1 1 elnökségi bizottság működött.
A bizottságoknak é s vezetőinek (elnökeinek) a z iratai l e v é l t á - runkban a bizottság munkáját elősegítő megfelelő hivatali szerv i r a t - anyagában találhatók. E bizottságoknak a levéltári a n y a g a azt a t e v é - kenységet mutatja, melyet a z Akadémia a bizottság által összefogott é s nevében jelzett - pl. Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Könyv- é s F o - lyóiratkiadó. Bizottság, Műszerügyi Bizottság, Könyvtári Bizottság s t b . - irányított területen végez. Nem célunk, hogy ezeket a z anyagokat c s a k jellemzésszerüen is ismertessük - r é s z l e t e s Ismertető készitése u g y a - nis külön é s majd a későbbiekben megvalósítandó feladat lehet - mégis jelentőségénél é s fontosságánál fogva e bizottságok közül ki kell e m e l - nünk a K ö n y v - é s Folyóiratkiadó Bizottság (1/0022) iratanyagát. E z e k között a z 1 9 5 3 - 1 9 6 7 - e s évkörü, egy iratfolyómétert kitevő iratok között nyomon követhetjük a publikációkban jelentkező akadémiai t e v é k e n y s é g s z é l e s skáláját, s mindazokat a problémákat, melyek a könyv- é s f o l y ó - iratkiadási tervek alakulását, a könyvek é s folyóiratok értékelését é s a z akadémiai k ö n y v - é s folyóiratkiadás színvonalának fejlődését mutatják be.
A z A k a d é m i a H i v a t a l a k ö z p o n t i o s z t á l y a i n a k a z i r a t a n y a g a (Elnökségi Titkárság, Terv- é s Pénzügyi T i t k á r - s á g , Személyzeti Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) tükrözi a z t a sokféle működést, melynek v é g z é s e jellemző a z ország legfelső tudományos intézményére.
A z Akadémia testületi é s tudománysze rvezési feladatait, funkcióit ( a korábban emiitett akadémiai s z e r v e k ilyen irányú tevékenysége mel- lett), valamint a z akadémiai intézmények feletti főfelügyelet államigazga- tási teendőit a z elnök, illetve átruházott I iatáskörben a főtitkár - a h i v a - tali szervek közreműködésével, illetve azok útján - gyakorolja.
1 / 0 0 3 A z E l n ö k s é g i T i t k á r s á g i r a t a i
A z Elnökségi T i t k á r s á g 1 9 5 0 - 1 9 6 7 - e s évkörü, 30 ifm. terjedelmű iratanyagában találhatók azok az iratok - előkészítési irataikkal e - gyütt - , melyek a z akadémiai testületi szervek ( közgyűlés, e l n ö k s é g , elnökségi t a n á c s ) ügyvitelének ellátásával kapcsolatosak (ülési munka- tervek, határozattervezetek, határozatok nyilvántartása é s a v é g r e h a j t á s - sal kapcsolatos intézkedések stb.). A z Akadémia e g é s z t e v é k e n y s é g é - vel ö s s z e f ü g g ő különféle szabályzatok előkészítésével, a tudományos tervek é s beszámolók k é s z í t é s é n e k irányelveire é s módszereire v o n a t - kozó irányelvek é s javaslatok kidolgozásával, a k o n g r e s s z u s i tervek összeállításával, s a j t ó - é s propogandatevékenységgel kapcsolatos a n y a - gok mutatják a z Elnökségi Titkárság előkészítő é s adminisztratív t e v é - kenységét. A z igazgatási működést a z Akadémia képviseletének a z e l ő - készítésével, jogszabály-tervezetek k é s z í t é s é v e l , a z Akadémia Hivatala munkájával k a p c s o l a t o s koordináló tevékenységre vonatkozó iratok jelzik többek között.
1/004 A T e r v - é s P é n z ü g y i T i t k á r s á g i r a t a i
A T e r v - é s Pénzügyi Titkárság 1 9 4 9 - 1 9 5 5 - ö s évkörü é s 8 iím, terjedelmű, állományunkban lévő, s a kb. 70 ifm. mennyiséget kitevő, a főosztálytól még ót nem vett, tehát irattárában 1 vő iratanyaga tartalmazza a z Akadémia célkitűzéseinek megvalósítása íoz s z ü k s é g e s g a z d a s á g i terveket, a z MTA e g é s z é t érintő g a z d a s á g i ellegü tárgyalások anyagait.
Igazgatási tevékenységi körben magában fi glalja e z az iratanyag a z Akadémia intézményeinek költségvetésével, a létszám- é s bérgazdálko- dásával, a p é n z - é s beruházási hitelgazdálkodással, a különböző b e r u - házási feladatok ellátásával, a vállalati gazdálkodással, az Akadémia gazdálkodásának felügyeleti ellenőrzésével, az intézmények g a z d a s á g i revíziójával, tehát lényegileg a tárcán belüli főkönyvelőségi feladatokkal é s tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok anyagát.
1/ 005 A N e m z e t k ö z i K a p c s o l a t o k O s z t á l y á n a k i r a - t a i
A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának 1 9 4 9 - 1 9 6 7 - e s évkörü, 31,10 ifm. terjedelmű iratanyaga tükrözi a z MTA é s a külföldi akadémiák, v a - lamint a magyar é s a külföldi tudósok hivatalos kapcsolatainak alaku- lását. Két é s több oldalú akadémiai egyezmények, jegyzökönyvek, illetve előkészítő anyagaik é s útijelentések, valamint a k i - é s beutazások iratai azok a dokumentumok, melyek a nemzetközi kapcsolatok t e r é n fontos útbaigazítást adnak. Itt találhatók a z Akadémia nemzetközi tudományos szervezetekben v i s e l t tagságával kapcsolatos nyilvántartások, a külföldi- ek részvételével rendezett hazai tudományos konferenciák értékelő a - nyagai is stb.
1/006 A S z e m é l y z e t i O s z t á l y i r a t a i
A Személyzeti Osztály állományúinkban lévő, 1 9 5 7 - 1 9 6 4 - e s évkörü, 3 ifm. terjedelmű irat é s a főosztály irattárában lévő, az iratok természeté- nél fogva még át nem vett különböző nyilvántartási anyaga magába fog- lalja azokat a dokumentumokat, melyek az MTA é s felügyelete alá tar- tozó intézmények tudományos személyi ellátottságával, a kutatók fejlődé- sével, minősítésével, szociális é s jóléti ügyeivel, oktatási kérdésekkel kapcsolatosak. Tartalmazzák e z e k a z iratok - többek között - a kine- v e z é s e k k e l , valamint a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos véleménye- zéseket, s azokat a levelezéseket, melyeket a z osztály az érdekelt mi- nisztériumokkal, társadalmi s z e r v e k k e l é s e g y é b országos hatáskörű szervekkel, továbbá a z Akadémiai intézmények vezetőivel folytatott.
A z MTA központjával k a p c s o l a t o s 1 9 4 9 - 1 9 5 8 - a s évkörü, 6,6 ifm.
terjedelmű gazdálk< >dási iratok a z l / 007 G a z d a s á g i H i v a t a l ; a jóléti, szociális é s üdülési ügyek 1949-1960-as évkörü, 5,5 ifm. terjedel- mű iratanyaga pedig a z l/ 008 J ó l é t i C s o p o r t levéltári anyagában találhatók.
A z M T A t u d o m á n y o s o s z t á l y a i n a k é s s z a k t i t k á r - s á g a i n a k a z i r a t a i
A z Akadémiának jelenleg 10 tudományos osztálya v a n . A z egyes tudományos osztályok iratai önálló állagot alkotnak. Levéltárunk belső anyagának jelentős r é s z é t a tudományos osztályok iratai k é p e z i k , ezért e z e k e t a z állagokat f e l s o r o l á s s z e r ű e n ismertetjük, s zárójelben közöl- jük a z egyes állagok iratfolyóméterben meghatározott terjedelmét, é s a z iratok évkorét.
l / 0 1 A Nyelv- é s Irodalomtudományok Osztályának iratai
(3,5 ifm., 1949-1960.
1/ 02 A Filozófiai é s Történettudományok Osztályának iratai
(11 ifm., 1949-1960.
1/ 0 3 A Matematikai é s Fizikai Tudományok Osztályának iratai
(15 ifm., 1949-1964.
l / 0 4 A z Agrártudományok Osztályának iratai
( 3 ifm., 1952-1960.
l / 05 A z Orvostudományok Osztályának iratai
(14 ifm., 1949-1961.
l / 0 6 A Műszaki Tudományok Osztályának iratai
(19 ifm., 1949-1964.
l / 0 7 A Kémiai Tudományok Osztályának iratai
(18 ifm., 1950-1961.
l / 0 8 A Biológiai Tudományok O s z t á l y á n a k iratai
(4 ifm., 1950-1961.
1/ 09 A G a z d a s á g i - é s Jogtudományok Osztályának iratai
( — ifm.
1/ 10 A Föld é s Bányászati Tudományok Osztályának iratai
( — ifm.
A tudományos osztályok iratai általában 19 49-19 6 4 - e s évkörü i - ratok. A z l / 09 é s a z l / 10 állagoknál az iratmennyiséget nem tüntettük fel, mert ezeket a z osztályokat a z 1965. évi 125. közgyűlés alakította ki, s ezektől a tudományos osztályoktól még nem vettünk át iratanyagot.
A z Akadémia tudományos osztályain é s szakigazgatási szervein döntő mértékben múlik az MTA e g é s z tevékenységéből a legfontosabb feladatok megvalósítása. Ez a felügyeleti s z e r v e z e t gondoskodik- ugyanis arról, hogy az osztályokhoz tartozó tudósok é s akadémiai intézmények megfelelő tudományos munkát v é g e z z e n e k é s ezáltal az illetékességükbe, hatáskörükbe tartozó tudományágak tudományos színvonala emelkedjék.
A z osztályülések é s az osztályvezetőségi ü l é s e k előkészítő é s tárgya- lási anyagai, valamint a jegyzőkönyvek dokumentálják e g y - e g y osztály tudományos, g a z d a s á g i , s z e r v e z é s i é s más e g y é b jellegű intézkedéseit, s adnak a kutatónak sokrétű, a z intézetek működését is érintő f o r r á s a - nyagot. A testületi szervek tevékenységét s o k igazgatási irat egészíti ki, melyek tartalmazzák - e g y - e g y osztály v o n a t k o z á s á b a n - mindazokat a z anyagokat, melyekről eddig a központi s z e r v e k n é l é s vezetőinél, il- letve a hivatali s z e r v e k működésénél volt s z ó , azzal a különbséggel, hogy e z e n iratok központi, s o k esetben általános, a z a z valamennyi osztályra é r v é n y e s útmutatásait, ajánlásait v a g y előírásait a z osztály a s a j á t tudományterületére specializáltán alkalmazza.
A z osztályok é s szakigazgatási s z e r v e i k : a z osztálytitkár, a s z a k - titkárságok, valamint az osztályok tudományos bizottságai a z o k a s z e r - vek, amelyek a szakterület problémáit részint - a z illetékesség határte- rületi eseteiben - egymás között, részint az" e g é s z magyar tudomá- n y o s s á g fejlődését szem előtt tartva az érdekelt kutatóintézetekkel, illet- v e egyetemi kutatóhelyekkel rendelkező minisztériumokkal, (például a Művelődésügyi Minisztériummal, a Mezőgazdasági é s Élelmezésügyi Mi- nisztériuminál, a z Egészségügyi Minisztériummal stb.) é s más o r s z á g o s főhatóságokkal koordinálni igyekeznek. Ezek a levéltári anyagok a k u - tatás-tervezéstől é s a beszámolástól kezdve, a könyv- é s folyóiratkiadá- son é s a nemzetközi kapcsolatok ügyein át, a személyzeti é s gazdál- kodási kérdésokig egy-egy tudományág fejlődéséről, hazai é s világszín- vonalhoz való helyzetének vizsgálatáról maradandó értékű tudományos, tudománypolitikai, tudományszervezési, tehát tudománytörténeti értékű h a s z n o s források.
A z első fondcsoport egy másik fondját (sorszámszerint a 3. fond- ját) a T u d o m á n y o s M i n ő s i t ő B i z o t t s á g iratai alkotják.
A Tudományos Minősitő Bizottságnak é s titkárságának levéltári iratai a tudományos u t á n p ó t l á s - k é p z é s s e l kapcsolatban keletkeztek. A bizottság üléseinek előkészítő a n y a g a i , jegyzőkönyvei é s határozatai, a bizottság elnökének ó s titkárának, a z igazgatási, é s az adminisztrációs ügyeket ellátó titkárságnak iratai érzékeltetik a z t a fejlődést, melyet az aspirantúra b e v e z e t é s e óta sikerült elérni a tudósképzésben. Levéltári állományunkban a Tudományos Minősítő Bizottság munkájának centrali- z á l á s a előtti 1 9 5 0 - 1 9 6 3 - a s évkörü iratok találhatók - 4 ifm. terjedelem- ben - , újabb k e l e t ü e k e t azonban, jóllehet begyüjtésllket t e r v e z z ü k , még nem vettünk át.
M á s o d i k f o n d c s o p o r t : A z MTA kutatóintézeteinek é s Könyvtá- rának iratai
A fondcsoportba 44 fond ( 43 kutatóintézet + az MTA Könyvtára) tartozik.
Levéltári anyagunkban vadamennyi akadémiai kutatóintézet önálló fondot alkot. 1969. július hó 1 - i állapot szerint 43 kutatóintézet tartozott gyűjtőkörűnkbe. Ezek a z intézetek nagy többségükben 1949, illetve 1950 utón alakultak, de 5 akadémiai intézet alapitása ennél korábbi. E z e k a z intézetek: a Csillagvizsgáló Intézet 1899-ben, a Pszichológiád Intézet 190 2-ben, a Biológiai Kutató Intézet 1927-ben, a Genetikai Intézet 1942- ben, é s a Dunántúli Tudományos Intézet 1943-ban alakultak.
A z akadémiai kutatóintézeti iratok anyagából levéltárunk b e l s ő ál- lományába 70,6 ifm., külső állományába kb. 645 ifm. Iratanyag tartozik.
Mint e z e k a mennyiségi adatok i s jelzik, a z intézetek irataiból c s a k i- gen k e v é s iratot tudtunk tájékoztatónk megírásának időpontjáig begyűjte- ni, mert levéltárunk nem rendelkezik megfelelő nagyságú raktárhelyiség- gel. Levéltári állományunkban v a n a z Intézeti anyagok közül a M a g y a r G a z d a s á g k u t a t ó I n t é z e t , illetve K ö z g a z d a s á g t u d o m á - n y i I n t é z e t (fondszáma: 12) 1 9 4 2 - 1 9 5 2 - e s évkörü, 70 ifm. terjedel-
mii dokumentációs anyaga, valamint a N y e l v t u d o m á n y i I n t é z e t (íondszóma: 7) 1949-1956-os évkörli, 06 ifm. terjedelmű iratanyaga.
A z akadémiai kutatóintézetek önálló, a z intézetvezetők közvetlen irányításával működő szervezeti egységek. A kutatóintézetek felügyeletét a z illetékes osztály v e z e t ő s é g e , a közvetlen felügyeleti jogkört pedig a z osztálytilkár gyakorolja.
A z akadémiai kutatóintézetekben valósulnak meg mindazok a t ö - rekvések, melyek a z MTA főfelügyeleti, felügyeleti é s valamennyi s z e r - v e r é s z é r ő l a kutatómunka feltételeinek megteremtésében, a folyama- tos kutatómunka v é g z é s é n e k elősegítésében mutatkoznak. A kutatóinté- zetek a kutatómunka műhelyei, a tudományok müvelésének legfontosabb akadémiai s z e r v e i .
T e r m é s z e t e s e n tudjuk, hogy levéltári anyagunk t e l j e s értékűvé c s a k akkor válik, ha a z intézetek levéltári anyaga i s állományunkban l e s z . Levéltárunknak erről a "külső" anyagéról is megfelelő nyilvántar- tást vezetünk, s a z iratkezelési ellenőrzések alkalmával r e n d s z e r e s e n figyelemmel kisérjük ezen iratok elhelyezését, irattározási módját é s f i - zikai állapotát.
A s z ó b a n forgó fondcsoportba tartozik a M a g y a r T u d o m á - n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k iratanyaga (í ondszáma: 4 5 ) is.
A z MTA Könyvtára a z Akadémia legrégebbi, 1826-ban alapított intézménye. A Könyvtár iratai - főleg igazgatósági é s gazdasági jellegű iratok - egy 1945-ből s z á r m a z ó névjegyzéket leszámítva, a z 1950. évtől vannak állományunkban, 10 ifm. terjedelemben. Ezekből figyelemmel k i - sérhető a Könyvtár szervezeti alakulása, gazdasági helyzete, s z o l g á l - tatásainak fejlődése, nemzetközi kapcsolatai, hálózati központi funkciójá- nak kialakulása stb. - A Könyvtár e g y e s osztályainak iratai állagokat képeznek.
H a r m a d i k í o n d c s o p o r t : A z MTA akadémiai tanszéki kutató- csoportjainak iratai
A fondcsoportba 24 fond tartozik.
A z akadémiai t a n s z é k i kutatócsoportok az M T A tudományos k u t a - tótevékenységének a különböző egyetemeken s z e r v e z e t t kutatóhelyei.
1969. július hó 1 - i állapot szerint 24 akadémiai kutatócsoport műkö- dött. Ezek viszonylag újkeletü, többségükben az 1 9 6 0 - a s években létrejött intézmények. Iratanyagaik "belső" állományba v é t e l e még nem aktuális, erre nem is került s o r . A tanszéki kutatócsoportok iratanyagát tehát
"külső" állományként tartjuk nyilván, 30 ifm. terjedelemben.
N e g y e d i k f o n d c s o p o r t : A z MTA felügyelete alá tartozó tudo- mányos egyesületek é s t á r s a s á g o k iratai
A fondcsoportba 40 fond tartozik. Ebből 26 fond a Műszaki é s Természettudományi Egyesületek s z ö v e t s é g e [MTESZ] központjának é s tagegyesületeinek, 14 p e d i g az Akadémia felügyelete alá tartozó tudo- mányos t á r s a s á g o k n a k a fond ja.
A MTESZ tagegyesületei felett a felügyeleti jogkört az Akadémia elnöke, a z Országos M ű s z a k i F e j l e s z t é s i Bizottság elnökével e g y e t é r - tésben - a Szövetség ú t j á n - gyakorolja. Az e g y e s tagegyesületek ö n - álló fondok. A szóban f o r g ó fondcsoportba tartozó iratanyag l e v é l t á - runk "külső" anyaga, terjedelme kb. 150 ifm. Mig r a k t á r o z á s i problémá- ink meg nem oldódnak, e z e n iratok helyszínen v a l ó megőrzését, illetve állapotuk figyelemmel k i s é r é s é t tartjuk e l s ő s o r b a n feladatunknak.
A tudományos t á r s a s á g o k támogatásával ( e r k ö l c s i , é s anyagi tá- mogatásával) a z Akadémia tulajdonképpen kiterjeszti tudományos é s kul-
turális tevékenységét, s arra törekszik, hogy a szaktudományok e r e d - ményeit, a szakmailag érdekelt t á r s a s á g o k útján, társadalmi úton i s i s - mertté tegye.
A z Akadémiához közvetlenül jelenleg 14 tudományos t á r s a s á g t a r - tozik, s e z e k önálló fondot k é p e z n e k . A t á r s a s á g o k felett a felügyeleti jogkört a z MTA elnöke gyakorolja, mig irányításukról é s ellenőrzésükről a szakmailag érdekelt tudományos osztály v e z e t ő s é g e gondoskodik. A tudományos t á r s a s á g o k iratanyaga levéltárunknak ugyancsak " k ü l s ő " a - nyagát képezi, terjedelme kb. 33 ifm.
Ö t ö d i k f o n d c s o p o r t : Az M T A vállalatainak é s egyéb szolgáltató szerveinek iratai
A fondcsoportba 6 fond tartozik. Ezek közül 4 a z akadémiai v á l - laló, ok, 2 pedig a z akadémiai szolgáltató intézmények fondja.
A z akadémiai vállalatok az MTA alapszabályszerinti feladatának teljesítését szolgálják. A z A k a d é m i a i K i a d ó (fondszáma: 113) é 3 a z A k a d é m i a i N y o m d a (fondszáma: 114) a tudományos könyvek é s folyóiratok tervszerű k i a d á s á n a k é s előállításának az intézmé- nyei, a K u t a t á s i E s z k ö z ö k e t K i v i t e l e z ő V á l l a l a t ( f o n d - száma: 115) a tudományos k u t a t á s h o z s z ü k s é g e s eszközök, technikai
f e l s z e r e l é s e k , egyedi gyártmányok előállitásá ral, a M e z ő g a z d a s á - g i K u t a t ó I n t é z e t G a z d a s á g a (f mdszám: l l ö ) pedig a ku- tatási eredmények nagyüzemi alkalmazásává i segítik a kutatási t e v é - kenységet. Vállalati levéltári anyag állományunkban még nincs, b e g y ű j t é - s é r e é s feldolgozására is csak a k k o r kerülhet s o r , ha elegendő nagy- ságú raktárhelyiséggel fogunk rendelkezni. A vállalatok iratanyagának terjedelme kb. 700 ifm.
A z Akadémia szolgáltató s z e r v e i h e z a M ü s z e r ü g y i S z o l - g á l a t (fondszám: 111) é s a K u t a t á s i E l l á t á s i S z o l g á l a t
(fondszám: 112) tartozik. Mindkét szolgálatnak feladata, hogy az M T A kutatóintézményeinek g a z d a s á g o s a b b é s jobb kutatási feltételeket b i z t o - sítson, s p e c i á l i s profiljaiknak megfelelő feladataik teljesítésével. Irataik é s más levéltári dokumentumaik még n i n c s e n e k állományunkban. I r a t a n y a - guk terjedelme kb. 38 ifm.
H a t o d i k f o n d c s o p o r t : A z MTA s z o c i á l i s intézményeinek iratai
A fondcsoportba 9 fond tartozik.
Az Akadémia szociális intézményeinek feladata, hogy a t u d ó s o k - nak, valamint a z MTA é s felügyelete alá tartozó intézmények dolgozói- nak üdültetését, pihenését, gyermekeinek bölcsödében v a l ó elhelyezését megoldják. Levéltári ő r z é s r e érdemes a n y a g u k k e v é s , — kb. 10 ifm. - , begyűjtésükre még nem került s o r .
H e t e d i k f o n d c s o p o r t : A Magyar Tudományos T a n á c s é s f e l ü - gyelete, illetve a z MTA felügyelete aló tartozott s z e r v e k iratai
A fondcsoportba 8 fond tartozik. E z e k a fondok levéltárunk a l a - p í t á s a előtt m e g s z ű n t s z e r v e k n e k az iratait tartalmazzák é s közülük öt s z e r v irataiból c r a k minimális töredéket sikerült a z eddigi r e n d e z é s i munkák során feltárni. Ez a z 5 s z e r v a következő, zárójelben a fondok számát közöljük: O r s z á g o s D o k u m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( 1 1 9 ) ; O r s z á g o s K ö n y v t á r i K ö z p o n t ( 1 2 0 ) ; I r o d a l o m t ö r t é - n e t i D o k u m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( l 2 l ) ; M ű s z a k i D o k u - m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( 1 2 2 ) ; O r v o s t u d o m á n y i D o k u m e n -
t á c i ó s K ö z p o n t ( 1 2 3 ) . E z e n iratok 1 9 4 9 - 1 9 5 1 - e s évkörüek é s terjedelmük mindössze: 0,20 ifm.
Terjedelmében é s tartalmában legfontosabb fondunkat e csoportban a M a g y a r T u d o m á n y o s T a n á c s (fondszám: 2) iratai képezik.
Ezek a z iratok azokat a z intézkedéseket dokumentálják, melyeket a f e l - s z a b a d u l á s után a Magyar Dolgozók P á r t j a k e z d e m é n y e z é s é r e a k o r - mány a magyar tudományos élet megreformálása érdekében tett. Ezen i r a t - anyag r é v é n figyelemmel kísérhetők a t e r v s z e r ű kutatási munka megin- dításával k a p c s o l a t o s kezdeti l é p é s e k , a kutatóintézetek alapitására v o - natkozó elhatározások é s kialakulásának körülményei, a magyar é s k ü l - földi tudósok nemzetközi Kapcsolatainak indulási k o r s z a k a , a tudósok, kutatók, egyetemi é s felsőoktatási intézmények dclgozói anyagi h e l y z e t é - nek megjavítására tett intézkedések, az elméleti munka é s a gyakorlat által támasztott követelmények ö s s z h a n g j á n a k kialakításával k a p c s o l a t o s problémák stb. Ezek az iratok 1 9 4 8 - 1 9 4 9 - e s évkörüek, terjedelmük: 6 ifm. A T a n á c s iratanyaga mind a z Akadémia, mind a magyar tudományos élet szempontjából azért i s jelentős, mert célkitűzései é s feladatmegjelö- lé'sei közül jó néhányat a z MTA vett át, s ezek teljesítése akadémiai feladattá vált. Ezek a z anyagok bemutatják azt a v á l t o z á s t , mely h a - zánkban a II. világháburú utáni években a tudományos munka t e r é n is megkezdődött, illetve megindult."''®
A könyv- é s folyóiratkiadás tervszerű v é g z é s e érdekében alapitott T u d o m á n y o s F o l y ó i r a t k i a d ó N e m z e t i V á l l a l a t (f o n d - száma: 117) 1949-1950. évi iratanyagóból állományunkban 2,5 ifm. t e r j e - jedelmü jelentősebb, főleg l e v e l e z é s i anyag található.
A K ö z g a z d a s á g i D o k u m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( f o n d - száma: 118) iratai 1 9 5 0 - 1 9 5 5 - ö s évkörüek, terjedelmük 4 ifm. Az a n y a g levelezést, gazdálkodással é s működéssel kapcsolatos iratokat tartalmaz.
N y o l c a d i k f o n d c s o p o r t : Személyi fondok iratai
A z Akadémiai Levéltár, ellentétben a szocialista országok a k a d é - miai levéltáraival, többek között a nálunk kialakult történeti hagyomá- nyokra v a l ó tekintettel a tudóshagyatékokat általában nem gyűjti. A tu- dóshagyatékok gyűjtésével, őrzésével é s feldolgozásával e l s ő s o r b a n a z Akadémiai Könyvtár Kézirattára foglalkozik. De előfordulhat, ( é s eddigi működésünk során már v a n is erre p é l d a ) , hogy bizonyos iratanyag b e - gyűjtése alkalmával e g y e s személyekkel kapcsolatos, az illető személy
"fondját" k é p e z ő iratok kerülnek á t a d á s r a . Ilyen e s e t e k b e n többnyire nem egy intézmény működésével kapcsolatos iratokról v a n szó, hanem a n e - vezett személy egyéb funkciójából, például tudományos, illetve közéleti munkásságából származó iratokról. T e r m é s z e t e s e n feldolgozzuk é s a k u - tatás s z á m á r a használhatóvá tesszük e z e k e t az iratokat is.
A fondcsoportot lényegében a z é r t alakítottuk ki, hogy ezáltal l e - véltárunk s z e r k e z e t e t e l j e s s é váljon, s a z állományunkban lévő személyi iratanyag k e z e l é s é s r e n d e z é s szempontjából e g é s z e t alkosson. E fond- csoportba tartozik T r e i t z P é t e r (1866-1935) agrogeológusnak, a magyar g a z d a s á g i talajtan megalapítójának 0,5 ifm. terjedelmű, 1890-1830 - a s évkörü tudományos é s magán jellegű iratanyaga.
Levéltári anyagunk tagolódásának é s tartalmi elemzésének ismerte- tését c é l s z e r ű n e k tartjuk e g y olyan táblázat bemutatásával zárni, mely- nek alapján l e v é l t á r i a n y a g u n k m e n n y i s é g i a d a t a i , l e - galábbis a z emiitett nyolc fondcsoportra vonatkozóan, világosan é s ö s z - szesitett formában rajzolódnak elénk.
A z Akadémiai Levéltár iratanyag-mennyisége
( A z 1969 július 1 - i állapotnak megfelelően)
s z a - ma
A f o n d c s o p o r t
megnevezese
A fon- dok s z á - ma
A levéltári anyag mennyisége ifm.-ben Belső Külső Ö s s z e s e r A z MTA központi s z e r v é n e k é s
vezetőinek iratai; a Tudományos Minősítő Bizottság iratanyaga
A z MTA kutatóintézeteinek é s Könyvtárának iratai
A z MTA akadémiai tanszéki ku- tatócsoportjainak iratai
A z MTA felügyelete alá tartozó tudományos egyesületek é s t á r - s a s á g o k iratai
A z MTA vállalatainak é s egyéb szolgáltató szerveinek iratai
A z MTA szociális intézményei- nek iratai
A Magyar Tudományos T a n á c s é s felügyelete, ill. a z MTA fel- ügyelete alá tartozott s z e r v e k iratai
A személyi fondok iratai
Ö s s z e s e n
44
24
40
186
81
134
13
281
247
720
30
183
738
10
1928
A "belső" levéltári anyag adatai a tényleges helyzetet mutatják. A
"külső" a n y a g adatai a z MTA é s felügyelete a l á tartozó intézmények vezetőinek, a z 1 9 6 3 - a s évvel b e z á r ó l a g közölt adatszolgáltatásából v a l a - mint a helyszíni e l l e n ő r z é s tapasztalataiból összeállitott, s e l e j t e z é s utáni helyzetnek megfelelő, b e c s ü l t adatok. A z akadémiai s z e r v e k é s gyűjtő- körünkbe tartozó más intézmények v e z e t ő i 1964-ben főtitkári i felhívásra közölték a v e z e t é s ü k a l á tartozó intézmény iratmennyiségének adatait a z 1963-i é w é g i állapotnak megfelelően. E jelentések ö s s z e s í t é s e 3557 i - ratfolyóméter irattári a n y a g o t tett ki. Ez az iratmennyiség azonban s e - lejtezés nélküli iratmennyiséget jelent, s tapasztalataink szerint a g y ű j - tőkörünkbe tartozó s z e r v e k iratanyagának - á t l a g o s értéket v é v e - kb.
60 %-a tartalmaz olyan információt, melyek levéltári megőrzésre érdeme- sek. Intézetlátogatásaink s o r á n is végeztünk felméréseket, s a külső a - nyagok mennyiségével kapcsolatban néhány intézménynél korrekciót h a j - tottunk v é g r e . Időközben megkezdtük a levéltári a n y a g begyűjtését is, s a jelentéskor még " k ü l s ő " anyagnak számító iratanyagok azóta már l e - véltári állományunk " b e l s ő " anyagát képezik.
LEVÉLTÁRI A N Y A G U N K K O R Á N A K M E G H A T Á R O Z Á S A
A z Akadémiai Levéltár által gyűjtött levéltári anyag koráról már korábban - a megalapítás körülményeinek ismertetésénél, valamint l e v é l - tári anyagunk tagolásának é s tárgyi bemutatásának leírásánál - is tet- tünk említést, utalva a r r a , hogy a z akadémiai alapszabály-módosítást k ö - vetően a z 1949. évi XXVII. törvénnyel ú j j á s z e r v e z e t t Akadémia é s fel- ügyelete alá tartozó intézmények levéltári anyagának levéltári e l h e l y e z é - séről ( ő r z é s é r ő l ) é s feldolgozásáról gondoskodni kellett. Ezek a z e l h e - lyezendő é s feldolgozandó anyagok többségükben a z 1950. évben vagy ezután keletkeztek. Levéltárunkról e z e n ismérv a l a p j á n megállapítható lenne, hogy jelenkori levéltár, mert gyűjtőköre ma i s működő, új alapitá-
sú intézmények levéltári a n y a g á r a terjed ki. Ha azonban a z Akadémiát é s felügyelete alá tartozó intézmények alapítási évét, s működésűk s o - rán keletkezett iratok korát tekintjük, akkor rögtön szembe tűnő, hogy jó néhány intézmény 1950 előtt alakult. Kiegészítve a z akadémiai kutatóin- tézetekre vonatkozóan már korábban közölt példákat, tényként állapítható meg, hogy a z MTA felügyelete alá tartozó egyesületek közül például, a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben, a Magyar Földrajzi T á r s a s á g 1872-ben, a Magyar Irodalomtörténeti T á r s a s á g 1 9 1 1 - b e n alakult.
S z á n d é k o s a n hagytuk ki eddig a példákból a z 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémiát, mert a z 1949. évi újjászerv, '.és előtti akadémiai iratokat az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi. A z előbbiek s o r á n már emiitettük, hogy a z ú j j á s z e r v e z é s előtti akadémiai a l a p s z a b á - lyok pontosan meghatározták a z akadémiai iratok megőrzésével k a p c s o - latos teendőket, s ezek ő r z é s é é r t v é g s ő s o r o n a főtitkárt tették f e l e l ő s s é . Miután az MTA-nak nem volt levéltára, s iratainak megőrzéséről viszont gondoskodnia kellett, kézenfekvő volt, hogy a hivatali iratokat az A k a - démia f e l s z a b a d u l á s előtti egyetlen s z e r v e , a Könyvtár, illetve egy o s z - tálya, a Kézirattár őrizze.
Gergely P á l " A z Akadémia Levéltára a Magyar Tudományos A k a - démia Könyvtárának Kézirattárában" cimü, 1958-ban megjelent ismerte-
17
tőjéből é s szóbeli s z e m é l y e s tájékoztatásából tudjuk, hogy az 1 8 8 0 - a s években a korábbi akadémiai iratokat a z Akadémia s z é k h á z é n a k p i n c e - raktárába szálitották, s ott, s a j n o s , a z anyag jelentős r é s z e elpusztult.
A z 1949-1950. év telén megtalált anyagból sikerült mindazonáltal több mint 30.000 iratot konzerválni. A további, 1881 utáni iratanyag a főtitká- ri irattárban lényegileg - k i s e b b hiányokat leszámítva - 1949-ig fennma- radt. Körülbelül 120.000 db irat képezi a z Akadémia régi levéltári a n y a - gát. Ezt a z anyagot őrzi, rendezi é s b o c s é j t j a jelenleg is a kutatók r e n - delkezésére "Régi Akadémiai Levéltár" e l n e v e z é s s e l a Kézirattár.
Az Akadémiai Levéltár a régi iratok megtalálását követően c s a k 13, működésének megkezdését nézve 14 évvel k é s ő b b alakult, illetve kezdte meg működését. Ez a s a j á t o s történeti helyzet a magyarázata a n - nak, hogy e g y intézménynek, az MTA-nak jelenleg két - egy régi é s egy új - levéltára is v a n . É s , hogy mindez miért v a n igy az A k a d é -
