• Nem Talált Eredményt

A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS EGYIK FELADATKÖRE: TÉMAMEGOSZLÁSI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS EGYIK FELADATKÖRE: TÉMAMEGOSZLÁSI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M HUNG A RICA E

43.

B Ü K Y Béla

A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS EGYIK FELADATKÖRE:

TÉMAMEGOSZLÁSI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

B U D A P E S T , 1964

(2)
(3)

A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E

43.

B Ü K Y Bőin

A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS EGYIK FELADATKÖRE:

TÉMAMEGOSZLÁSI STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

B U D A P E S T , 1904

(4)

B Ü K Y Béla

A t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s egyik feladatköre:

témamegoszlási statisztikák készítése és alkalmazása.

Bp. 1964. 16 p. 24 c m .

[ K l n y . : Magyar Könyvszemle 1964. 4. sz.]

| A M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei. — Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. 43.]

Angol és német kiv. is.

E T O 659.25

(5)

1. N a p j a i n k b a n a t u d o m á n y o s k u t a t á s egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, és ennek megfelelően növekszik a t u d o m á n y o s k u t a t á s eredményeit közzétevő publikációk száma is.

B A R A B Á S I

Rezső a Magyar Tudományos Aka- démia K ö n y v t á r á b a n t a r t o t t előadásán

1

b e m u t a t o t t egy grafikont a Szovjet- unió (publikált és nem publikált) dokumentum-termésének 1980-ig v á r h a t ó növekedéséről. Ez igen n y u g t a l a n í t ó képet a d a növekedés gyorsuló tendenciá- járól

2

és arról, hogy a dokumentálással foglalkozó személyek száma, sajnos, nem növekszik a d o k u m e n t u m o k számának a r á n y á b a n . A grafikon által elénk vetített kéj) t u l a j d o n k é p p e n általános é r v é n y ű , hiszen világjelenség a doku- mentumok s z á m á n a k rohamos növekedése és a dokumentációs feldolgozás nehézségeinek egyre nehezebben leküzdhető fokozódása. A d o k u m e n t u m o k összmennyiségének növekedése mellett a t u d o m á n y o s d o k u m e n t u m o k számá- nak növekvő t e n d e n c i á j a külön is igazolható.

3

A t u d o m á n y o s d o k u m e n t u m o k esetében, a számszerű növekedés mellett, egy másik nyugtalanító körülmény is k i m u t a t h a t ó : a t u d o m á n y o k differenciálódásával és a t u d o m á n y termelő erővé válásával párhuzamosan megnövekedett a k u t a t á s i témák, i l l e t v e a k u t a - tási feladatok kitűzésének felelőssége is. Vigyázni kell arra, nehogy már ko- rábban mások által behatóan vizsgált v a g y megoldott kutatási feladatot k a p - jon a k u t a t ó ; vigyázni kell a k u t a t á s részmozzanatainak sorrendjére; vigyázni kell a szóban forgó k u t a t á s határidejének b e t a r t á s á r a stb.

4

Mindezek a felelős- ségi szempontok, ezek gondos tekintetbevétele sok gondot ró e d o k u m e n t u - mokkal kapcsolatos t á j é k o z t a t á s felelőseire, sőt a t u d o m á n y o s k u t a t á s szer- vezőire és i r á n y í t ó i r a is. E n y u g t a l a n í t ó k ö r ü l m é n y e k enyhítésében jelentős szerepet j á t s z h a t az ún. k u t a t á s i t á j é k o z t a t á s . E szolgáltatás jelentőségéről és világviszonylatban b e t ö l t ö t t szerepéről k é p e t nyerhetünk

R Ó Z S A

György Tudományos tájékoztatás és tudományszervezés c. cikkének az átolvasása ré- vén.

5

I t t némi bevezetést is k a p u n k a t é m a k ö r nemzetközi irodalmába, és meg- találjuk a t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s n a k n e v e z e t t feladatkör egyes részfelada- tainak leírását és rendszerezését.

R Ó Z S A

György ilyen részfeladatnak t a r t j a pl. a k u t a t á s i m e t o d i k á k dokumentációs v i z s g á l a t á t , a kutatók irodalomhasz-

1 1964. m á r c . 7-én Törekvések a könyvtári és dokumentációs munka technikájának továbbfejlesztésére címmel.

2 Kereken s z á m í t v a 1960-tól 1980-ig 4 millióról 22 millióra növekszik a s z o v j e t d o k u m e n t u m - t e r m é s .

3 Yö. Auger-jelentés a d a t a i t . Magy. T u d . 1964. 136—137. 1.

4 A felelősség témakörével kapcsolatban érdekes S Z A K A S I T S D . György vizsgálata, aki egy k u t a t ó i n t é z e t t é m á i t sorravéve m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a t é m á k mintegy 10%-a helytelenül m e g v á l a s z t o t t . (Hozzászólás RÓZSA György kandidátusi értekezéséhez.)

5 Magy. T u d . 1964. 135—145. 1.

3

(6)

n á l a t i s z o k á s a i n a k f e l m é r é s é t , a k u t a t á s i m u n k a i d ő m é r l e g k é s z í t é s é t , a t u d o - m á n y o s i s m e r e t k ö z l é s m ó d s z e r e i n e k k u t a t á s á t s t b . E z u t ó b b i r é s z f e l a d a t r ó l s z ó l v a t ö b b e k k ö z t a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : „ A t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s k ü l ö n - féle e l e m z é s e k k e l j á r u l h a t h o z z á a z i s m e r e t k ö z l é s m ó d s z e r e i n e k t a n u l m á n y o - z á s á h o z , t o v á b b f e j l e s z t é s é h e z , I l y e n a publikációk visszatükröződésének elem- zése és témaelemzési módszerének fejlesztése, v a g y i s a n n a k l e h e t ő e g z a k t m é r é s e , h o g y e g y a d o t t p r o f i l ú f o l y ó i r a t k ö z l e m é n y e i n e k t é m á i h o g y a n a r á n y l a n a k a p r o f i l h o z , t o v á b b á , h o g y a d o t t t u d o m á n y t e r ü l e t f ő k u t a t á s i t é m á i m i l y e n a r á n y b a n s z e r e p e l n e k a f o l y ó i r a t o k b a n . " ( I . m . 144. 1.)

Merészség lenne a z t állítani, hogy az ilyen tómaelemzési s t a t i s z t i k á k készítése valamiféle újkoletű módszer, ós hogy ezt m i alkalmazzuk elsőként. Már évtizedekkel ezelőtt i s m e r t é k ós a l k a l m a z t á k ezt az e l j á r á s t külföldön „content a n a l y s i s " , „ a n a l y s e du c o n t e n u " sll>. néven. M. D U V E R G E R a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k módszereiről6 írt össze- foglaló m u n k á j á b a n részletesen ismerteti e z t a módszert. Megállapítja, hogy az „ a n a l y s e du c o n t e n u " , t e h á t a tartalomelemzés" szoros kapcsolatban ós rokonságban áll az ú n .

„sémantiquo q u a n t i t a t i v e " - v a l , tehát a k v a n t i t a t í v szemantikának nevezett, elemző eljárással. E z utóbbi egy a d o t t szöveg igen kis egységekre (pl. szavakra) való b o n t á s á n alapul. Az ilyen elemzés célja lehet pl. a stílus jellemzőinek meghatározása, de lehet u g y a n a k k o r bizonyos (kivonatolási érdekű) t a r t a l m i jellemzők megállapítása s t b . A k v a n - titatív s z e m a n t i k a mellett egy másik m ó d s z e r t is rokonságba hoz M. D U V E R G E R a t a r t a - lomelemzéssel: az „analyse des tables des matiéres q u a n t i f i é e s " nevű m ó d s z e r t , t e h á t a tartalomjegyzékek mennyiségi összehasonlításának módszerét. Úgy véli, hogy a t a r t a - lomelemzésnek nevezett módszer, részletesség és precizitás tekintetében a m á s i k k e t t ő között k b . k ö z é p ü t t foglal helyet. M. D U V E R G E R a tartalomelemzési módszer a l k a l m a z á s á - nak r ö v i d t ö r t é n e t é t is ismerteti (152—154. 1.). Az első alkalmazások szerinte 1923-ra n y ú l n a k vissza; ekkor j e l e n t meg ugyanis E . W . H U M E Statisticál bibliography in relation lo the growth of modern civilisation (New Y o r k ) c. m u n k á j a , amelyben m á r a szóban forgó módszer bibliográfiai a n y a g r a való alkalmazásával találkozunk. A I I . világháború folya- mán P. E A Z A R S F E L D és F . N . S T A N T O N h a s o n l ó módszerrel vizsgálták a r á d i ó a d á s o k p r o g - ramját, (Radio research 1941 és Radio research 1942—1943). Egész k ö n y v t e r m é s e k é s folyóirattermések átfogó elemzésére is a l k a l m a z t á k o módszert : így B . B E R E L S O I S T ós P . S A L T E R az amerikai h e t i l a p o k szépirodalmi a n y a g á t elemezték, N. D E L O U G A Z pedig Somé significant trends in Soviet book production címmel írt cikket (Libr. Quart. 1949.

250—271. 1.). Módszertani kézikönyvek is megjelentek a tartalomelemzósi módszer be- m u t a t á s á r a , ilyenek W . S C H U T Z doktori értekezése Theory and methodology of content analysis (1950) címmel ós B . B E R E L S O N i m m á r klasszikussá vált összefoglaló m u n k á j a : Content analysis in communication research (New York, 1952). Gazdag m ó d s z e r t a n i anyagot t a r t a l m a z ezenkívül a D U V E R G E R á l t a l nem e m l í t e t t Trends in content ana- lysis ( U r b a n a , 1959) c. k ö t e t is. í r o t t és s z ó b a n előadott dokumentum-anyagról egyéb d o k u m e n t u m o k elemzésére is átvitték a módszert, így W . A L B I G 1939-ben a közízlés irányait a politikai r a j z o k ós karikatúrák elemzése segítségével állapította m e g (The gra- phic arts and public opinion c. New Y o r k - b a n megjelent könyvében). P . S O R O K I N álta- lában a képzőművészetekre, J . H . M U E L L E R ÓS K . H E V N E R , pedig a zenére a l k a l m a z t á k ugyanezt a módszert. — Ugyanezen módszer m a g y a r alkalmazási kísérletei sem h i á n y z a - nak. N á l u n k a szóban forgó módszert n e m a n n y i r a feltáró, tájékozódási célzattal al- kalmazták, m i n t inkább visszatekintő, t e r v j e l e n t e s i célzattal. A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia nagygyűlésein az elnökség ós az egyes t u d o m á n y o s osztályok s z o k t a k beszá- molóikban kisebb tómaelemzési s t a t i s z t i k á k a t közzétenni a megjelent publikációik a n y a - gáról.8 S a j n o s a t u d o m á n y o s tájékoztatási célzatú hazai tartalomelemzések s z á m a még igen

csekély. I l y e n célzatú m á r pl. R Ó Z S A György A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadvémyaiban c. t a n u l m á n y á b a n (Bp. 1960) található témaelemzés.

2. M i v e l n i n c s e g y s é g e s h a z a i g y a k o r l a t a t é m a e l e m z é s i s t a t i s z t i - k á k k é s z í t é s e t e r é n , t a n u l m á n y u n k f ő f e l a d a t á n a k é p p e n a n n a k b e m u t a t á s á t

6 D U V E R G E R , Maurice: Méthodes des sciences sociales. Paris, 1 9 6 1 .

7 Mi a témaelemzés jelentéskörót s z ű k e b b e n értelmezzük, mint D U V E R G E R a tar- talomelemzés j e l e n t é s t a r t a l m á t .

8V ö . pl. a következő elemzósekot: Magy. Tud. Akad. Kém. Tud. Oszt. Közi.

1960. 141 —163. 1. Magy. Tud. Akad. Műsz. Tud. Oszt. Közi. 1960. 23—25. 1.

(7)

t a r t j u k , hogy végül is hogyan készítsünk ilyen témaelemzéseket. Módszertani leírásunkat úgy kívánjuk megvalósítani, h o g y illusztrációs anyagként m i n é l több, már elkészített t é m a s t a t i s z t i k á t m u t a t h a s s u n k be. M.

D U V E R G E R

idé- zett könyvének egyik legfőbb é r t é k é t az a d j a , hogy ő n e m c s a k a tartalomelem- zési módszer t ö r t é n e t é t vázolja, hanem e módszer alkalmazásának részlet- kérdéseit is elénk t á r j a .

a ) Az egyik fontos elv a szóban f o r g ó módszer alkalmazása során az elemzésre kerülő d o k u m e n t u m - a n y a g bizonyos kisebb egységekre való bontása.

A kisebb egység

M . D U V E R G E R

szerint lehet t a r t a l m i és lehet formai. T a r t a l m i egységek jönnek létre pl. a d o k u m e n t u m - a n y a g témákra, tézisekre, megálla- pításokra való felbontása r é v é n , formai egységek viszont a d o k u m e n t u m - a n y a g tagolási, stilisztikai, ismétlődési, g r a m m a t i k a i , t i p o g r á f i a i stb. egységek- re való bontása révén. B e n n ü n k e t a t o v á b b i a k b a n kizárólag a tartalmi a l a p o n t ö r t é n ő felbontás fog érdekelni, a formai b o n t á s n y ú j t o t t a lehetőségek t á r g y a - lásától e l t e k i n t ü n k , mivel ezek t u d o m á n y o s dokumentum-anyaggal kapcso- latban

9

semmitmondók. Témaelemzések készítésekor első lépés tehát szá- m u n k r a a d o k u m e n t u m - a n y a g témákra v a l ó bontása.

1 0

b) A d o k u m e n t u m - a n y a g kis egységekre való tagolása u t á n a témaelem- zés következő lépése a kis egységek, jelen e s e t b e n a témák, bizonyos rendezése.

Ez a feladat n y o m b a n felveti a kérdést: milyen szakrendszer alapján rendez- zük a t é m á k a t ? M.

D U V E R G E R

beszél u g y a n könyvében (i. m. 331 — 336. 1.) a rendszerezés kérdéséről, de ezt csak a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k anyagára vo- natkozólag teszi. Rendszert n e m ad, csak rendszerezési e l v e k e t közöl. M. DU-

V E R G E R

k ö n y v é t e kérdésben s a j n o s nem h a s z n á l h a t j u k . Valójában számtalan t u d o m á n y r e n d s z e r t a n forog közkézen n a p j a i n k b a n ,

1 1

s z á m u n k r a azonban az a döntő, hogy témaelemzési f e l a d a t o k során melyik a leghasználhatóbb. Véle- m é n y ü n k szerint elemzési célokra legérdemesebb ún. szubordinatív s z a k r e n d - szereket, t e h á t bármikor szükség szerint t o v á b b b o n t h a t ó rendszereket hasz- nálni.

A témaelemzés sokszor u g y a n i s nem egyetlen alkalomra készül, hanem k a r t o t é k - szemen őrzött adatösszeállítás, a m e l y később i i j a b b tételekkel egészülhet ki, olyan mér- tékben, hogy idővel csak egyre részletesebb szakrendszer keretein belül lehet elhelyezni az a d a t o k a t . A szakrendszer szükség szerinti t á g í t á s á t , illetve s z ű k í t é s é t viszont elsősor- ban a szubordinatív szakrendszerek teszik lehetővé. R Ó Z S A György Társadalomtudományi kutatás tájékoztatási problémái, különös tekintettel a tudomány szervezésre és a közgazdaság- tudományra c. kandidátusi értekezésében (Bp. 19(53) részletesen k i t é r a dokumentációs célokra a l k a l m a z h a t ó szakrendszer kérdésére (54 — 66. 1.), ós ő is a szubordinatív r e n d s z e - rek alkalmazása mellett tör l á n d z s á t . Részletesen foglalkozik a legismertebb s z u b o r d i n a t í v rendszerrel, az ETO-val, ismerteti e n n e k dokumentációs szempontból tekintett előnyeit ós h á t r á n y a i t . Mindent összevéve az ETO-t — á m b á r bizonyos f e n n t a r t á s o k k a l — do- kumentációs célokra igonis a l k a l m a s n a k t a r t j a (61 - 66 1.). Más véleményen van e t e k i n - tetben S Z A I . A I Sándor,1 2 aki az E T O - b a n meglevő aránytalanságok és logikátlanságok, valamint következetlenségek l á t t á r a kétségbe v o n j a e rendszer dokumentációs célokra való alkalmazhatóságát.

9 M . D U V E R G E R a következőt í r j a : „az elemzési kategóriákat mindig az elemzésre kerülő a n y a g természetéhez kell s z a b n i . " (7. m. 161.)

10 A t é m á k r a való bontásnál különbséget l e h e t tennünk t u d o m á n y o s s z e m p o n t b ó l újszerűen t á r g y a l t , eredményesen t o v á b b f e j l e s z t e t t t é m á k és a csak egyszerűen szóba h o - zott, a korábbi k u t a t á s o k a t m i n t e g y megismétlő témamegemlítósek között. Az ilyen különbségtétel — h a megvalósítható — növeli a témaelemzés é r t é k é t .

11 Az ENSZ-UNESCO által közrebocsátott ú n . Auger-jelentés szerkesztői is bizo- nyos modern t u d o m á n y r e n d s z e r t dolgoztak ki jelentésük céljaira.

12 Vö. S Z A L A I Sándor R Ó Z S A György k a n d i d á t u s i értekezéséről írott opponensi véleményét.

(8)

A legismertebb s z u b o r d i n a t í v rendszernek, az E T O - n a k témaelemzési felhasználása során a k ö v e t k e z ő s z e m p o n t o k a t a j á n l a t o s figyelembe v e n n i : nem a n n y i r a a minden t u d o m á n y t e r ü l e t r e kiterjedő d o k u m e n t u m - a n y a g o k t é m á i n a k szakrendszerbe állításakor h a s z n á l h a t ó elsősorban az ETO, h a n e m akkor, ha egy-egy t u d o m á n y á g területébe vágó d o k u m e n t u m - a n y a g o t kell elemeznünk. Egy-egy tudományággal kapcsolatban is t e k i n t e t b e kell a z o n b a n vennünk, h o g y vannak az ETO-nak jól (pl. politika, atomfizika, oceanográfia stb.) és kevésbé jól (pl. i r o d a l o m t u d o m á n y , földrajz stb.) kidolgozott t e r ü l e t e i : eredményes témaelemzés elsősorban a jól kidolgozott s z a k o k anyagával k a p - csolatban v á r h a t ó . Meg kell még jegyezni a z t is, hogy az E T O bizonyos — való- ban félrevezető — a r á n y t a l a n s á g a i t és következetlenségeit nem kell megvál- t o z t a t h a t a t l a n rosszként elfogadni, h a n e m ezeket egyes ETO-területek szük- ségszerinti áthelyezése r é v é n többnyire kiküszöbölhetjük.

1 3

Ilyen átcsoporto- sítások megtétele után a t e l j e s tudományrendszerre k i t e r j e d ő elemzések készí- tése sem reménytelen.

A témaelemzési s t a t i s z t i k á k esetében alkalmazott szakrendszer, t e r m é - szetesen, az ETO-n kívül m á s szakrendszer is lehet. T a n u l m á n y u n k 3. t á b l á - zata például egy sajátos k ö n y v t á r i folyóirat-szakrendszer alapján k é s z í t e t t témamegoszlási statisztikát m u t a t be.

c) A t é m á k r a való felbontás és szakrendszerbe sorolás m e g t ö r t é n t e utáni f e l a d a t o k a t M.

D X I V E B G E R

a következőképpen összegezi: ,,Ha megvaló- sítottuk a ,csoportba sorolást', akkor a szöveg egyenlőtlen nagyságú, d e szi- gorú pontossággal megmért dimenziójú .pillérek' (mondjuk szavak, m o n d a t o k , bekezdések stb.) sorozatára bontódik. I l y módon a szöveget t u l a j d o n k é p p e n bizonyos számszerű a d a t o k r a f o r d í t o t t u k le. E számok a n y a g á t ezután már könnyen kezelhetjük a közismert m a t e m a t i k a i műveletek segítségével: ki- s z á m í t h a t j u k ezek középarányosát, á t l a g é r t é k é t , százalékszámát — a szám- adatok k ö z ö t t i összefüggés érzékeltetése végett, — a l k a l m a z h a t j u k velük kapcsolatban a korreláció-számítás, ill. a faktoriális elemzés lehetőségeit s t b . " (I. m. 146. 1.) Mint l á t n i fogjuk, témaelemzési példáinkhoz az i m é n t javasolt m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e k és eljárások közül elsősorban a százalékszá- mítás lehetőségeit vettük igénybe.

d ) Az eddig említett tagolási, osztályozási, ill. m a t e m a t i k a i szempontokon t ú l a témastatisztikák készítésének egyéb szempontjai is vannak. Elképzel- hető, hogy egy dokumentum-termés egy adott időpontbani témamegoszlánát a k a r j u k megállapítani. Ilyenkor, a témaelemzés elvégzése után olyan t é m a - megoszlási keresztmetszet birtokába j u t u n k , ami m á r önmagában is s o k a t mond: t á j é k o z t a t á s t ad a szóban forgó d o k u m e n t u m - a n y a g jelenlegi szakmeg- oszlási s t r u k t ú r á j á r ó l , t é m á i n a k sűrűsödési és ritkulási pontjairól. Állításunk igazolásaképpen nézzük m e g , hogy v a j o n valóban így v a n - e ez: nézzük m e g e témaelemzési feladatkörrel kapcsolatban b e m u t a t á s r a k e r ü l ő táblázatok a d a t - anyagát. Elsőnek azt a t á b l á z a t o t m u t a t j u k be, amely a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia á l t a l kiadott idegen nyelvű folyóiratok: az Acták t a n u l m á n y - anyagának témamegoszlását m u t a t j a be az 1959. és az 1960. évre vonatkozólag.

A táblázatból k i t ű n i k , hogy az egyes tudományszakok területén az Mc/a-tanulmányok t é m a a n y a g a nem m u t a t o t t egyenletes megoszlást 1959-ben és 1960-ban: egyes tudományszakok t e r ü l e t é n szinte s e m m i anyagot sem t a l á -

13 A közölt táblázatoknál a -f- jellel k a p c s o l t szakszámoknál figyelhető m e g ilyen áthelyezés.

(9)

1. táblázat

Az Acíákban megjelent tanulmányok témáinak szakterületenkénti megoszlása az 1959. és 1960. években (2936 téma)

Decimális

szám A tudományterület megnevezése

A t é m á k szakterü- letenkénti előfordulási

száma 1959-ben %

A t é m á k szakterü- letenkénti előfordulási

száma 1960-ban %

Az 1959.és 1960 évi % - a d a t o k

összesítése

0 A tudomány általában, a tudományos kutatás se- gédeszközei [bibliográfia, könyvtárügy] Tudo- mányszervezés, írás, kéziratok, tudományos tár-

11 0,37 12 0,41 0,78

1 2 0,07 3 0,10 0,17

2 Vallástudomány, valláskritika 8 0,27 6 0,20 0,47

3 + 65 Társadalomtudományok + üzemgazdaság 78 2,66 30 1,02 3,68

4 53 1,80 50 1,70 3,50

51 Matematika 59 2,01 80 2,72 4,73

52 Csillagászat 1 0,03 5 0,17 0,20

53 Fizika 95 3,24 87 2,96 6,20

5 4 + 6 6 Kémia, kristálytan, ásvány tan + kémiai teehno-

307 10,46 253 8,61 19,07

55 + 526 Geo-tudományok, térképészet, földmérés 78 2,66 25 0,85 3,51

+ 5 6

57 Biológia, mikrobiológia 93 3,17 43 1,46 4,63

58 40 1,36 23 0,78 2,14

59 86 2,93 56 1,91 4,84

61 Orvostudomány, egészségtudomány [az állat-

orvostan nélkül] 364 12,39 325 11,07 23,46

62 + Mérnöki tudományok, kohászat, ipari techno-

669/69 107 3,64 99 3,37 7,01

63 + 619 Mezőgazdaság, állattenyésztés, erdészet + állat -

93 3,17 72 2,45 5,62

64 4 0,13 0,13

65 Lásd: 3 + 65

66/69 Lásd: 54 + 66 illetőleg 62 + 669/69

7 41 1,39 23 0,78 2,17

8 Irodalom 37 1,26 11 0,37 1,63

9 Földrajz, életrajzok, történelem, ősrégészet, ré-

gészet 127 4,32 49 1,66 5,98

0/9 1680

téma

57,20 1256

téma

42,72 99,92

(10)

lünk, más t u d o m á n y s z a k o k területén viszont a t é m á k halmozódásának t a n ú i vagyunk.

1 4

E megállapítás megtételéhez még n e m feltétlenül szükséges t é m a - elemzés készítése, az Acták i d ő n k é n t megjelenő összesített t a r t a l o m m u t a t ó j á - nak

1 5

megtekintése alapján is megtehetnénk e z t a megállapítást; a t a r t a l o m - jegyzékek mennyiségi összehasonlításának n e v e z e t t módszer tehát e t e - kintetben még elegendő lenne. A tartalom m u t a t ó alapján azonban az mái- nem m u t a t h a t ó ki, hogv az egyenlőtlen eloszlás i m é n t említett jelensége m a g u - kon a t u d o m á n y s z a k o k o n , sőt az egyes részterületeken belül is megfigyelhető.

A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k területén pl. a folklor szerepel legtöbb t é m á - val, a m a t e m a t i k á b a n az algebra (1959-ben), illetőleg a valószínűségszámí- lás és r o k o n t u d o m á n y a i (1960-ban), a n y e l v t u d o m á n y b a n az orientalisztika, a fizikában az atomfizika, a k é m i á b a n a szerves kémia, a f ö l d t u d o m á n y o k b a n a geodézia, a biológiában a mikrobiológia, a n ö v é n y t a n b a n a növényfiziológia, az állattanban az ízeit lábúak k u t a t á s a , az o r v o s t u d o m á n y b a n -A fiziológia, a mérnöki t u d o m á n y o k b a n az építészmérnöki szak, a mezőgazdaságban az agro- nómia, a művészetek területén az építőművészet, az i r o d a l o m t u d o m á n y o k b a n a magyar irodalomtörténet, a földrajz-életrajzok-történelem-régészet területén pedig az ősrégészet képviselteti m a g á t legtöbb t é m á v a l . A t á b l á z a t százalékos a d a t a i segítségével összesítéseket is k é s z í t h e t ü n k : ilyen pl. a n n a k megállapí- tása, hogy a h u m á n t u d o m á n y o k 18,395%-át, a természet- és műszaki t u d o - mányok pedig 81,528%-át teszik ki a teljes t é m a a n y a g n a k .

E g y t o v á b b i elemzési szempont, hogy v a j o n a legújabban felmerülő t u d o m á n y o s problémák milyen gyorsan k e r ü l n e k bele az Acto-tanulmányok témaanyagába? Azt t a p a s z t a l t u k , hogy a m é g kellően körül nem h a t á r o l t , teljes polgárjogot még nem n y e r t t u d o m á n y o s kérdések csak bizonyos késéssel találnak ú t a t az Acták felé. Ezért 1959 — 1960 között még kevés t a n u l m á n y

foglalkozott a kibernetika legkülönbözőbb alkalmazásaival, a s t r u k t u r a l i s t a nyelvészet kérdéseivel, az á g a z a t i gazdaságtannal, a rádióasztronómiával, a pszichofarmakonok gyógyászati alkalmazásaival s t b . 1960 óta nem vizsgáltuk az Actákat; lehet, hogy azóta változás állt be e témakörök szereplésében, de az valószínű, hogy a n a p j a i n k b a n megszülető t u d o m á n y o s problémák most is csak bizonyos késéssel j u t n a k el az Acták publikációs fórumához. Az Acták t e h á t mindig megfelelően leszűrődött és a t u d o m á n y o s vita próbáit kiállt t a n u l m á - nyokat tesznek közzé, így h á t igen alkalmasak a külföldön való terjesztésre, mivel színvonalas eredményeket t á r n a k a világ elé.

Az elemzésre kerülő d o k u m e n t u m - a n y a g n a k nem kell feltétlenül o l y a n - féle kiadvány-együttesnek lenni, mint az Acták kiadványterülete: egyetlen könyv, egyetlen almanach vagy szaklexikon a n y a g á n a k elemzése is érdekes képet n y ú j t h a t . Nézzük meg pl. az Új Magyar Lexikon első 264 címszavára vonatkozólag elkészített témastatisztikát. A természet és műszaki t u d o m á n y o k - nak — az eredeti elképzelés szerint — a lexikon anyagának legalább 40 % - á t kellett kitennie, és a m i n t az alábbi táblázatból k i t ű n i k , ez az a r á n y — legaláb- bis az első 264 címszó a n y a g á b a n — meg is valósult. A h u m á n t u d o m á n y o k együttes érvényesülése: 57,1%, a természet és műszaki t u d o m á n y o k é : 42,9%. De nézzük meg m a g á t a táblázatot a maga részletesebb a d a t a i v a l !

14 Nincs a n y a g pl. a pszichológia, a szociológia, a szociográfia, a pedagógia, a csil- lagászat, a f ö l d r a j z t u d o m á n y stb. területén; viszont a t é m á k halmozódását figyeljük m e g a kémia, az orvosi fiziológia, a patológia, az a t o m f i z i k a , a régészet stb. területén.

15 Az utolsó ilyen t a r t a l o m m u t a t ó : Acta et studia Academiae Scientiarum Hunga- ricae. Index 1962. B p . 1963, Akadémiai K . 69 1.

(11)

2. táblázal

Az Új Magyar Lexikon első 264 címszavának t é m a s t a t i s z t i k á j a :

A t é m a

Decimális szám A t u d o m á n y megnevezése előfordulási %-szám

s z á m a

0 A t u d o m á n y á l t a l á b a n 6 1,8

1 Filozófia 7 2,1

2 V a l l á s t u d o m á n y , v a l l á s k r i t i k a 8 2,4

32 P o l i t i k a 10 3,0

33 P o l i t i k a i g a z d a s á g t a n 23 6,8

3/39 E g y é b t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k 12 3,5

4 N y e l v t u d o m á n y 11 3,3

51 M a t e m a t i k a 7 2,1

52 Csillagászat, időmérés 4 1,2

53 Fizika 6 1,8

54 + 66 K é m i a + v e g y i p a r i t e c h n o l ó g i a 25 7,4

55/56 Geológia és paleontológia 7 2,1

57 Á l t a l á n o s biológia 6 1,8

58 N ö v é n y t a n 2 0,6

59 Á l l a t t a n 2 0,6

61 O r v o s t u d o m á n y 9 2,7

62 + 67/69 Mérnöki t u d o m á n y o k + i p a r i technológia, é p í t ő a n y a g -

14 4,1

14

63 Mezőgazdaság 5 1.5

64 H á z t a r t á s 1 0,3

7 M ű v é s z e t e k , a zene k i v é t e l é v e l 16 4,7

78 13 3,8

8 I r o d a l o m 11 3,2

91 + 908 F ö l d r a j z + h o n i s m e r e t 57 (56 + 1) 16,9

92 É l e t r a j z o k 56 16,6

93/99 T ö r t é n e l e m és s e g é d t u d o m á n y a i 20 5,9

Összesen: 338

A fenti t á b l á z a t megtekintése u t á n f e l t ű n h e t e t t esetleg s z á m u n k r a az, hogy az elemzésre k e r ü l t címszavak s z á m a (264) n e m egyezik meg a címszavak- ban előforduló t é m á k számával (338). Ez e g y r é s z t abból a d ó d i k , hogy egy címszó a n y a g a sokszor t ö b b a l p o n t o t t a r t a l m a z , a m i megannyi t é m á n a k felel meg; másrészt abból, hogy a szakozás szabályai a l a p j á n egy-egy d o k u m e n t u m - egységnek nem mindig egy-egy t é m a felel meg: az egyik t a n u l m á n y csak egy t é m á t érint, a másik m e g esetleg h á r m a t . Nem l e h e t tehát a z t állítani, hogy ehhez a szakterülethez ennyi, a m a h h o z pedig a n n y i t a n u l m á n y , ill. címszó s t b . t a r t o z i k , h a n e m csak azt, hogy ez a s z a k t e r ü l e t ennyi, a m a z a szakterü- let pedig a n n y i t é m a á l t a l terhelt. Ily módon ezek a témaelemzési s t a t i s z t i k á k n e m abszolút é r t é k ű e k , de f e l a d a t u k n a k : a d o k u m e n t u m - a n y a g szakmeg- oszlási tendenciáiról való általános t á j é k o z t a t á s n a k mégis teljesen meg- felelnek.

Egyetlen k ö n y v a n y a g á n a k elemzése különösen akkor m u t a t érdekes t é m a s t a t i s z t i k a i k é p e t , h a ez a k ö n y v bibliográfia, repertórium, n y o m t a t o t t k a t a l ó g u s vagv v a l a m i ezekhez hasonló k i a d v á n y . Az ilyen k i a d v á n y o k ugyan- is egy-egv d o k u m e n t u m - t e r ü l e t leírását a d j á k , és elemzésük szinte egyenértékű m a g á n a k a leírt d o k u m e n t u m - t e r ü l e t n e k a k ö z v e t l e n elemzésével. Nézzük meg például a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r a á l t a l közzétett

9

(12)

Kurrens külföldi periodikus kiadványok jegyzéke (Bp. 1960 és a hozzátartozó Supplementum 1. Bp. 1962) c. állományjegyzék t é m a s t a t i s z t i k á j á t , tehát azt, hogy az egyes s z a k t u d o m á n y o k területén h á n y kurrens külföldi folyóira- tot t a l á l u n k az MTA K ö n y v t á r á b a n :

3. t á b l á z a t

Az MTA K ö n y v t á r a 1960—1962 k ö z ö t t i kurrens külföldi f o l y ó i r a t a i n a k szakmegoszlása

A szakterület megnevezése A f o l y ó i r a t o k1

szórna %-szám A tudományok elmélete, módszertana és a tudományos

munka , 741

Általános természettudományi folyóiratok 452 Matematikai tudományok és módszerek I 196

Fizikai ós kémiai tudományok | 572

Földtudományok 483 Műszaki tudományok | 437

Élettudományok 618 Orvostudomány 369 Mezőgazdaság. Agrártudományok. Állatorvostan 227

Általános társadalomtudományi folyóiratok 250

Közgazdaságtudományok. Statisztika 1 154

Politika ' 81 Állam és jogtudományok j 78

Politikai, gazdasági és településföldrajz. Honismeret . . 144 Ethnológia , 187

Pszichológia 28 Neveléstudomány, oktatásügy, közművelődés 47

Történeti tudományok 790 Nyelv- és irodalomtudományok. Szépirodalom 622

Klasszika-filológia i 149

Orientalisztika 395 Művészetek , 266

Filozófia, vallás, ateizmus j 138 Összesen: 7424 db

9,95 6,07 2,63 7,68 6.50 5,82 8,30 4 , 9 7 3,05 3.36 2.07 1.08 1,05 1,93 2.51 0,37 0,63 10,63 8.37 2,00 5,32 3,58 1,85 99,72

A t á b l á z a t megtekintése u t á n fel fog t ű n n i valószínűleg, hogy egyes szakterületeken belül igen nagy s z á m ú folyóiratot találunk. Ilyen területek:

A tudományok elmélete, módszertana és a tudományos munka, az Élettudományok a Történeti tudományok, a Nyelv- és irodalomtudományok és az Orientalisztika.

Egyes területeken viszont igen kevés a folyóirat (pl. pszichológia). A humán vonatkozású folyóiratok együttes érvényesülési a r á n y a igen m a g a s : 54,6%.

Mindezeket a megfigyelési a d a t o k a t e g y b e v e t h e t j ü k a k ö n y v t á r beszerzési profiljával, folyóiratgyűjtési elveivel, és akkor k i t ű n i k , hogy az irányelveknek megfelel-e a gyűjtés végeredménye.

e) Az előbbiekben b e m u t a t o t t táblázatok a témamegoszlás egy a d o t t

időpontbani állását rögzítették, h a összefoglalták is egy-két év d o k u m e n t u m -

termését, a fő hangsúly mindig a keresztmetszeten volt, nem pedig az időbeli

változások és eltolódások érzékeltetésén. Emellett azonban jogosult olyan

témastatisztikák összeállítása is, amelyek egy bizonyos t u d o m á n y o s doku-

m e n t u m - a n v a g témamegoszlásának időbeli alakulását és átrendeződését, te-

hát m i n t e g y t ö r t é n e t é t m u t a t j á k be.

(13)

„Tegyük fel - írja M. D U V E B G E R — hogy a R e v u e du droit e t d e la science poli- tique c. folyóirat fejlődési irányairól k í v á n u n k á t t e k i n t ő képet n y e r n i a folyóirat megin - dulásától (1894) egészen n a p j a i n k i g . Akkor egyenlő periódusokra b o n t v a ( m o n d j u k tízéves periódusokra bontva) a k k u m u l á l j u k a periódusba tartozó é v f o l y a m o k t a r t a l o m - jegyzékeit, felbontva az így n y e r t a n y a g o t olyan csoportokra, amilyen rovatai voltak a folyóiratnak. Meg f o g j u k például különböztetni a n a g y o b b cikkek, a könyvismertetések, a hírek, a jogtudományi széljegyzetek s t b . rovatait. A nagyobb cikkek a n y a g á t (de a k á r - melyik másik r o v a t anyagát) t o v á b b b o n t v a , meg f o g j u k különböztetni: a politikaelmélet i cikkeket, az alkotmányjogi cikkeket, a közigazgatási jogi cikkeket, a nemzetközi j o g i cikkeket, a közgazdasági cikkeket s t b . E z u t á n megszámolhatjuk a c i k k e k számát, számí- t á s b a v e h e t j ü k ezek terjedelmét v a g y mindkét szempontot.

H a a tízéves periódusokra vonatkozólag m á r rendelkezünk a t a r t a l o m feldolgo- zásával, akkor ez a feldolgozás h a s z n o s adatokkal szolgálhat s z á m u n k r a az egész folyó- irat fejlődési tendenciájára v o n a t k o z ó l a g : valószínűleg meg fogjuk t u d n i állapítani se- gítségével pl. azt, hogy az 1894—1904 közötti periódushoz viszonyítva, amikor igen n a g y volt a politikaelméleti cikkek s z á m a , az ilyen cikkek előfordulása r o h a m o s a n csökkent G a s t o n JEZE-nek a folyóirat irányító p o s z t j á r a kerülése u t á n ; meg f o g j u k t u d n i állapítani, h o g y 1919 és 1939 között a folyóirat csaknem kizárólag közigazgatási folyóiratként m ű - k ö d ö t t ; azt is m e g á l l a p í t h a t j u k pl., h o g y 1945 u t á n megnövekedett az alkotmányjogi és a politikaelméleti cikkek száma s t b . " ( I . m. 142 —143. 1.)

L á t j u k t e h á t , hogy M.

D U V E R G E R

— egy példa b e m u t a t á s á n keresztül részletes leírását a d j a annak, hogy egy d o k u m e n t u m a n y a g jellegének, t é m a - megoszlásának időbeli változásait hogyan lehet felderíteni a „tartalomelemzés"

módszerével. A

D U V E R G E R

á l t a l leírt folyóirat-fejlődési képhez hasonlót nyer- nénk akkor, ha egy-egy m a g y a r folyóirat-repertórium

1 6

témamegoszlásának fejlődését t á r n á n k fel a fent leírt módon.

A fejlődést b e m u t a t ó t é m a s t a t i s z t i k á k készítése esetén nem feltétlenül szükséges a rendelkezésünkre álló d o k u m e n t u m a n y a g h i á n y t a l a n számba- vétele: a fejlődésről akkor is a valóságnak megfelelő képet n y e r ü n k , ha a doku- mentum-anyagból — egyenletes elosztásban — m i n t á k a t veszünk (mondjuk minden tíz év anyagából két év anyagát dolgozzuk fel). A mintavétel irány- elveinek részletesebb leírását megtaláljuk

L . F E S T I N G E R

és

D . K A T Z

Research methods in tlie hehavioural science (New York, 1953) c. m u n k á j á b a n .

f ) L á t t u k , hogy egy bizonyos időbeli folytonossággal rendelkező d o k u - m e n t u m - a n y a g t é m a v á l t o z á s a i n a k feltárása fontos elemzési feladat. Ennek megvalósítása m á r összehasonlító tevékenységen alapul, hiszen munka közben különböző időpontokra érvényes témastatisztikai részeredményeket kell egybe- vetni és egymáshoz viszonyítani. Az összehasonlítás azonban nemcsak időbeli vonatkozásban végezhető el, h a n e m a leutalások ,,ágazati kapcsolati" szintjén is. Ilyenkor egy bizonyos d o k u m e n t u m - t e r m é s n e k egv r o k o n d o k u m e n t u m - terméssel való összehasonlítását végezzük. Ez t u l a j d o n k é p p e n a témastatiszti- k á k alkalmazásának leggyümölcsözőbb területe. Ilyen egybevetések révén r á m u t a t h a t u n k pl. a hazai és a külföldi a k a d é m i a i k u t a t á s o k hasonlóságaira és eltéréseire, r á m u t a t h a t u n k az Akadémián és az egyetemeken folyó k u t a t á - sok egymással való kapcsolataira, r á m u t a t h a t u n k az a l a p k u t a t á s o k , az alkal- m a z o t t kutatások és a fejlesztésbevezetési k u t a t á s o k é r i n t k e z ő témáira, rá- m u t a t h a t u n k az akadémiai k u t a t á s o k és a t u d o m á n y o s ismeretterjesztés azonosságaira, illetve eltéréseire stb.

Mutassunk be példaképpen néhány ilyen összehasonlító célzatú t é m a - elemzést. Az első ilyen p é l d á n k az ún. Auger-jelentés

17

és az Acták orvostudo-

16 Akadémiai viszonylatban érdekes lenne pl. a G E B G E L Y P á l ós M O L N Á R Zoltán összeállításában megjelent Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma ( B p . 1963) c. k i a d v á n y t é m a s t a t i s z t i k a i feldolgozása.

17 Vö. MTA K ö n y v t á r a Tájékoztatója. 1961. 5. sz. 11 — 29. 1.

11

(14)

mányi vonatkozású t é m á i t veti egybe. L á t h a t ó , hogy a 17 világviszonylatban is intenzíven k u t a t o t t orvosi témakör közül 7-et az Acták tanulmányírói is intenzíven k u t a t t a k .

4. táblázat

Az Auger-jelentés témakör-megnevezése

Az Úrink- b a n is intenzíven k u t a t j á k

Az Acták- ban kis mértékben k u t a t j á k

Az -Írtak- b a n nem k u t a t j á k

1. Humánbiológia, a népesedésstatisztikát és genetikát is

beleértve +

2. Alkalmazott orvosi statisztika

+

3. Bakteriális és vírusmegbetegedések +

4. Kemoterápia és a kemoterapeutikumok farmakológiája . .

5. Antibiotikumok +

6. Táplálkozás +

7. Rák - f

8. Kardiovaseuláris megbetegedések 9. Diagnosztika

10. A betegségek teljes kipusztulása 11. Környezet-szanitáció

12. Sebészeti ágak 13. Fogászat 14. Vérátömlesztés

15. Pszichiátria és klin. neurológia 16. Öregedés-kutatás

1 7. Ionizáló sugárzás hatása

+ +

+

+ + + +

+

+

A k ö v e t k e z ő ( 5 . / t á b l á z a t u n k az Akadémiához 1953 1960 között benyúj- t o t t disszertációk témamegoszlását az Acták témamegoszlásával veti egybe.

Az Acták témamegoszlási képével kapcsolatban megállapítottuk, hogy (1959 — 1960-ban) egyes t u d o m á n y t e r ü l e t e k e n intenzíven működtek az Acták tanulmányírói, más t u d o m á n y t e r ü l e t e k problémái viszont nem szerepeltek t a n u l m á n y a i k témái között.

1 8

A disszertációk t é m á i n a k (1953 1960 közötti) szak megoszlása, ezzel szemben, sokkal egyenletesebb. Míg pl. az Actá k anyagá- ban, a jogtudományon és a néprajzon kívül m i n d e n ü t t h i á n y mutatkozik a tár- s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n , a d d i g a disszertációk között m a j d n e m minden társa- d a l o m t u d o m á n y képviselve van. A disszertációk a n y a g á b a n a filozófia és az irodalomtudomány sokkal nagyobb mértékben érvényesül, mint az Acták t a n u l m á n y - a n y a g á b a n ; de u g y a n a k k o r a nyelvészet, a régészet és a történeti t u d o m á n y o k területén csökkent m é r t é k ű témaelőfordulást t a p a s z t a l u n k . Kevés a művészettörténeti és a zenetudományi disszertációs témák száma is.

Mindent összevéve, a h u m á n t u d o m á n y o k anyagára vonatkozólag a disszertá- ciókban mégis valamivel nagyobi) százalékos érvényesülést látunk (20,46%), m i n t az Actákban (18,395%).

A természet- és m ű s z a k i t u d o m á n y o k n a k az Acták anyagában tapasz- t a l h a t ó érvényesülési e g y m á s u t á n j á t az 5. táblázat u t á n b e m u t a t o t t rangsor szemlélteti, ahol l á t h a t j u k , hogy ezek a. t u d o m á n y o k sorrendben a legelső helyekre kerülnek:

18 Mindez természetesen az Acták jellegéből fakad: egyrészt nincs minden szakterü- letnek Actá ja, másrészt a k u t a t á s i tervben szereplő t é m á k n a k előszeretettel a d n a k helyet az Acták szerkesztői, m á r p e d i g a t á m o g a t o t t t é m á k sokszor c s a k egyes t u d o m á n y s z a k o t érintenek.

(15)

Ö. táblázat

Decimális szúm A twlomílnyterülpt megnevezése

a s ó s o M

j+E Ífl UH

Ü l i

A ^

| I l ^ ' I

+3 03 Cí

i f l f l l S

^ s .g 1 r.

3 0 1 2 -65

4 51 52 53 54 + 66 55/56 + 526/528

57 58 59 61 62 + 669/69

63 1 619 64 65 66/69

7 8 91 92 93/99 + 571

A tudomány általában (tudományszervezés, írás bibliográfia, könyvtárügy)

Filozófia, dialektikus materializmus Vallástudomány, valláskritika

T á r s a d a l o m t u d o m á n y o k + ü z e m g a z d a s á g t a n Nyelvészet

Matematika

Csillagászat , Fizika | Kémia, kristálytan, ásványtan + kémiai techno-

lógia

Geo-tudományok (földtudományok, paleontológia térképészet, geodézia)

Biológia, mikrobiolgóia Növénytan

Állattan | Orvostudomány, egészségtudomány (az állatorvos-

tan kivételével) | Mérnöki tudományok + kohászat és egyéb ipari

technológia

Mezőgazdaság, állattenyésztés, erdészet + állat- orvostan

Háztartás Lásd: 3 + 65

Lásd: 54+66, illetőleg 62 + 669/69 Művészetek

Irodalom Leiróföldrajz Életrajzok

Történelem és segédtudományai, kultúrtörténet, régészet + ősrégészet

5 0,28 0,78 22 1,21 0,17 1 0,06 0,47 218 11,99 3,68 43 2,37 3,50 70 3,85 4,73 4 0,22 0.20 98 5,39 6.20 259 14,25 19.07 118 6,49 3,51 41 2,26 4,63 70 3,85 2,14 31 1,71 4,84 310 17,05 23,46 222 12,21 7,01 221 12,16 5,62 2 0,11 0,13

33 1,82 2,17 25 1,38 1,63 4 0,22 0,06 5 0,28 0,57 16 0,88 5,36 1818

téma Összesen:

O r v o s t u d o m á n y

Kémia-)-kristálytan, á s v á n y t a n

Mérnöki t u d o m á n y o k -f-ipari technológia Fizika

Történelem és régészet Stb.

A disszertációk e s e t é b e n v i s z o n t k ö v e t k e z ő a s o r r e n d : O r v o s t u d o m á n y

K é m i a + - k r i s t á l y t a n , á s v á n y t a n

Mérnöki tudományok-j- ipari technológia Mezőgazdaság-+állatorvostan

Társadalomtudományok-)-üzemgazdaság Stb.

L á t j u k t e h á t , h o g y a d i s s z e r t á c i ó k e s e t é n a m e z ő g a z d a s á g i p r o b l é m á k a l e g f o n t o s a b b t é m á k k ö z é t a r t o z n a k , m í g a z d e t á k b a n e z e k c s a k k i s m é r t é k b e n é r v é n y e s ü l n e k ( 5 , 6 2 % ) . A t e r m é s z e t - és a m ű s z a k i t u d o m á n y o k t e r é n m e g -

13

(16)

figyelhető t o v á b b i eltérés az is, hogy a disszertációs t é m á k sokkal n a g y o b b százaléka (12,21%) foglalkozik mérnöki-f-ipari technológiai kérdésekkel, m i n t az Actáké (7,01%). A mérnöki t u d o m á n y o k k a l rokon t e r ü l e t e n : a geo-tudo- rnányok területén is jóval magasabb előfordulási számot látunk a disszertá- ciókban (6,4%), mint az Actákban (3,51%). Meg kell végül jegyezni, hogy a disszertációk esetében (az Mctrakkal szemben) a l e g ú j a b b a n felmerült és még vitára okot adó vizsgálati kérdések, v a l a m i n t a kísérletezés stádiumában levő módszerek is szép számmal fordulnak elő. A disszertációk t é m a a n y a g á - n a k más témaegységekkel, m o n d j u k a t á v l a t i kutatási t e r v kitűzött t é m á i v a l való egybevetése még sokkal érdekesebb k é p e t m u t a t h a t , mint az d c t ó k k a l való egybevetés.

3. Utolsó fejezetként a k u t a t á s szervező és irányító fórumainak, v a l a m i n t a t é m a s t a t i s z t i k á k készítőinek egymáshoz való viszonyát szeretnénk még röviden megvilágítani. Nyilvánvaló, hogy a témastatisztikák készítői nem öncélú kedvtelésből állítják össze elemzéseiket, hanem elsősorban azért, hogy ezek a k u t a t á s irányító szervei számára t á m p o n t o t és segítséget n y ú j t s a n a k . Témaelemzési statisztikák és k i m u t a t á s o k e l ő m o z d í t h a t j á k pl. a jövőbeli tudományos kutatások sikeres tervezését azáltal, hogy az egyes t u d o m á n y s z a k o k fejlődési tendenciáiról és v á r h a t ó szakmegoszlásáról t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a n a k . A témastatisztikák megkönnyíthetik a kutatások koordinálásával kapcsolatos f e l a d a t o k a t is, hiszen segítségükkel k ö n n y e n k i m u t a t h a t ó , hogy hol folynak k u t a t á s o k egy adott problémával kapcsolatban, és hogy a különféle helyen folyó, egy a d o t t problémára vonatkozó k u t a t á s o k mennyiben fedik, ill. egészítik ki egymást. A nemzetközi és az országon belüli tudományos együttműködés (kooperáció) szempontjából sem érdektelenek a t é m a s t a t i s z t i k á k : ezek feltár- h a t j á k ugyanis egy-egy ország t u d o m á n y o s k u t a t á s á n a k erősségeit és gyenge p o n t j a i t , és rávilágíthatnak arra, hogy kivel milyen k u t a t á s i területen érdemes e g y ü t t m ű k ö d n i . A létrejött kutatási eredmények értékelése és minősítése végzé- sekor is jó szolgálatot t e h e t a n n a k témastatisztikai ismerete, hogy ez a k u t a - tási e r e d m é n y hogyan viszonyul a külföldi kutatási érdeklődésekhez, ill. a hazai k u t a t á s i hagyományokhoz.

1 9

Az i m é n t néhány kutatásszervezési f e l a d a t felsorolását adtuk, amelynek alapján jól l á t h a t ó volt, hogy a témaelemzési statisztikák hogyan kapcsolód- hatnak egy-egy ilyen tudományszervezési feladatkör igényeihez. A témaelem- zési statisztikák készítésekor minden esetben e tudományszervezési f e l a d a t - körök szempontjából kell értékelni azt, hogy érdemes-e egyáltalán a szóban forgó témastatisztika elkészítésére vállalkozni vagy sem.

E fejezet utolsó kérdéseként még a r r a térünk ki, hogy ki h i v a t o t t t u l a j - donképpen az előbbiekben b e m u t a t o t t témastatisztikák készítésére? Egyes érvek amellett szólnak, hogv a témastatisztika-készítés kezdeményezéseinek a n a g y k ö n y v t á r a k t á j é k o z t a t ó vagy bibliográfiai osztályairól, ill. a d o k u m e n - tációs intézetekből: a t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s műhelyeiből kell kiindulniok, hiszen ezek kezeügyében vannak elsősorban azok a bibliográfiák, cédula- katalógusok, kartotékok stb., amelyek felhasználásával témastatisztikák ké- szülhetnek. Más érvek viszont amellett szólnak, hogy a szóban forgó statiszti-

19 A k u t a t á s i eredmények ellenőrző jellegű értékelésének kérdését: a kutatási te- vékenység hatékonyságát és gazdaságosságát t á r g y a l j a T Ó B I Á S L ó r á n d Gondolatok az ipa- ri kutatás hatékonyságáról e. cikkében (Magy. T u d . 1963. 615—619. 1.), és u g y a n o t t az ipari k u t a t á s hatékonysági vizsgálatainak, méréseinek lehetséges irányait és t e r r é n u - m a i t is felvázolja.

(17)

k á k á t a k u t a t á s Irányító szerveinek k e l l készíteniük, hiszen ezek i r a t t á r a i b a n f u t n a k össze azok a közlésre nem k e r ü l ő k u t a t á s i tervjelentések és bizalmas jellegű a d a t s z o l g á l t a t á s o k , amelyek a l a p j á n kirajzolódik a k u t a t á s p r o b l e m a - t i k á j a , e n n e k jelenlegi nehézségei s t b . , és amelyek alapjfin m e g á l l a p í t h a t ó , hogy hol m i l y e n t é m a s t a t i s z t i k a készítésére volna szükség A helyes ú t , véle- m é n y ü n k szerint, középen v a n : t é m a s t a t i s z t i k á k kitűzése és készítése ügyében a k u t a t á s i r á n y í t á s és a t u d o m á n y o s t é j á k o z t a t á s szerveinek, ill. e szervek m u n k a t á r s a i n a k szoros e g y ü t t m ű k ö d é s é r e van szükség.

2 0

S T A T I S T I C A L ANALYSIS OF T H E M E D I S T R I B U T I O N : T H E I M P O R T A N C E OF I T S P R E P A R A T I O N A N D A P P L I C A T I O N FOR S O I E N T I F I C I N F O R M A T I O N

A specific d u t y of scientific i n f o r m a t i o n service is to determine the d i s t r i b u t i o n of themes i n various scientific publieations. Such an u n d e r t a k i n g calling a t t e n t i o n to b o t h t h e d i s t r i b u t i o n of s t u d i e d themes a n d t o those themes inadequately c o v e r e d or omitted, i n a y indieate this distribution b o t h in t h e literature of a narrow scientific fiekl a n d within b r o a d e r sphere or even within f h e whole scientific publicational a r c a . The e x t e n t t o w h i c h a theme is t r e a t e d by those engaged in the s t u d y of the field m a y alsó he e x a m i n e d statistically. Briefly, this s t u d y introduces a m e t h o d of scientific infor- mation comprising the statistieal analysis of theme-distribution in the scientific publi- eations.

Such a statistieal analysis is not q u i t e new. Detailed information on its metho- dological h i s t o r y m a y be f o u n d in M. D u v e r g e r : Methodes dans les sciences sociales (Paris, 1961), or in I . De Sola Poól's Trends in Content Analysis ( U r b a n a , 1959). T h e present a u t h o r alsó gives a short h i s t o r y of fhe a p p l i c a t i o n of content, analysis a n d m e n t i o n s somé results acliieved in H u n g a r y .

The possibilities of t h e method are a l s ó deseribed.

A f t e r determining t h e t e x t (or t e x t s ) t o be analysed, t h e firsf i m p o r t a n t sfep in the a p p l i c a t i o n of the m e t h o d is to divide i t (or them) i n t o small units. T h i s m a y be done in r e f e r e n c e to both f o r m and c o n t e n t . T h e author e x a m i n e s the latter. T h e small units (e.g. t h e m e s ) are to be homogeneous, b e c a u s e they m u s t be suitable for s t a t i s t i e a l e x a m i n a t i o n of their distribution, of their r a t i o s of distribution in the various subdivi- sions a n d of t h e curve of t h e i r appearance (frequency, decrease, etc.).

The second step in t h e application of t h e method is t h e classification of t h e small u n i t s of t h e g i v e n text, its themes. How s h o u l d this be done? T h e author s u g g e s t s that, the classification should be carried out on t h e basis of the Universal Decimai Classifi- cation S y s t e m , or other i n f i n i t e l y subdividable systems of classification. Speaking a b o u t classification, i t ought to be n o t e d that c e r t a i n themes m a y be classed into o n e group only, while o t h e r s into several. There is e o n s e q u e n t l y bound t o be a certain d i s p r o p o r t i o n among the g r o u p s and thus t h e final result is n o t quite exact, nevertheless the r e l a t i v e l y exaot results a r e still sufficient for the p u r p o s e s of scientific information.

The t h i r d step is the statistieal i n t e r p r e t a t i o n of the v a r i o u s relations a m o n g the classified u n i t s (themes, in o u r case). If we b e g i n with the scientific material of a p o i n t of time a n d b a s e our statistics of themes on t h i s , t h e n we are going to get a cross-section of t h i s s c i e n t i f i c field a c c o i d i n g (o the d i s t r i b u t i o n of themes. I t may oceur t l i a t the temporary flucluation of the distribution of t h e m e s must be e x a m i n e d . In such a case the m e t h o d is somewhat d i f f e r e n t to that, u s e d in making a cross-section. A c t u a l l y , not one set of s t a t i s t i c s has to be m a d e on the t h e m e s , but several. I n addition t o a cross- section, or deseription of f l u c t u a t i o n trends, t h e r e is a third w a y of a p p l i c a t i o n : the t h e m e - d i s t r i b u t i o n of the various scientific f ields are to he compared. This way we a r e able t o compare t h e scientifie work of different c o u n t r i e s . (Thus t h e problematics of n a t u r a l gas research in H u n g a r y and t h e United S t a t e s become comparable, or for i n s t a n c e , tbc questions of o n o m a s t i c l i t e r a t u r e in H u n g a r y a n d the Soviet, Union.) Such an a p p l i c a t i o n alsó allows t h e com parison of identical r e s e a r c h in different institutions. (We can compare, for i n s t a n c e , the s l a t e and p r o b l e m a t i c s of scientific research lead b y the-

20 E z ú t o n mondok köszönetet S Z A L A I S á n d o r akadémiai lev. tagnak, a k i t a n á - csaival és t ö b b ízben adott lektori jelentésével nagymértékbon segítségemre v o l t a dolgozat végső f o r m á j á n a k k i a l a k í t á á b a n .

15

(18)

Hungárián Academy of Sciences with t h a t o f t h e v a r i o u s departments of t h e Eötvös L o r á n d University of B u d a p e s t . )

The a u t h o r publishes detailed tables of t h e m e distribution f o r t h e various f i e l d s of Hungárián scientific research; t h u s providing n u m e r o u s examples of the applieation of the nlethod. T a b l e one gives t h e statistics of t h e t h e m e distribution of the s t u d i e s published in t h e foreign language periodicals of t h e H u n g á r i á n Academy of Sciences (the Acta Series). T a b l e two presents a theme d i s t r i b u t i o n of the first 264 items in t h e recently published generál encyclopaedia in H u n g á r i á n language, t h e ,,Űj M a g y a r Lexikon". Table three gives the figures for the n u m b e r of periodicals in each field received by the library of t h e H u n g á r i á n Academy of Sciences between 1960—1962. Table four compares the intensively studied medical themes of t h e world as listed in the A u g e r ' s report to the p e r t i n e n t intensive research, or to a l a c k of it, in H u n g a r y . Table five com- pares the statistical d a t a of the t h e m e s of candidate a n d doctoral dissertations s u b m i t t e d to the H u n g á r i á n Academy of Sciences to a similar s e t of statistics of studies published in the foreign language periodicals of the H u n g á r i á n Academy of Sciences.

Finally t h e s t u d y describes where this m e t h o d , the statistical analysis of t h e m e distribution, m a y be successfully applied to the o r g a n i z a t i o n of science. — This analysis can, for instance, p r o m o t e the planning of scientific work by providing d a t a for t h e so far investigated a n d non-investigated themes of t h e field to be p l a n n e d . It m a y alsó be useful for controlling current and completed plans. I t is alsó helpful in coordinating of scientific researches, because it can direct the a t t e n t i c n to the unneeded ambiguities of scientific work. U l t i m a t e l y , this m e t h o d can make scientific cooperation more effec tive namely the t h e m e distribution of researches lead b y a certain scienific i n s t i t u t i o n answer the question whether this institution is w o r t h cooperating w i t h or not.

VVho should c a r r y out the analysis of t h e m e distribution a n d where?

The a u t h o r holds t h a t such tasks may be s e t a n d carried o u t if the librarians, doeumentalists, source researchers, statisticians a n d those eng agedin the organization of science uork closely together.

M E T H O D I S C H E S Ü B E R D I E S T A T I S T I S C H E A N A L Y S E DER T H E M E N V E R T E I L U N G D E R W I S S E N S C H A F T L I C H E N P U B L I K A T I O N E N

Zu unseren Zeiten h a t die wissenschaftliche A r b e i t eine gesteigerte B e d e u t u n g bekommen u n d dementsprechend n i m m t auch die R o l l e aller solcher Aufgaben der I n - formationserteilung zu, die eben die Organisierung b z w . die Direktion der wissenschaft- lichen Arbeit u n t e r s t i i t z e n sollen. D e r Wissenschaftsorganisierung u n d der Wissenschafts- direktion hilfeleistenden Informationserteilung k o m m t eine spezielle Aufgabe zu: d a s ist die statistische Analyse der Themenverteilung d e r wissenschaftlichen Publikationen oder ganzer Publikationsgebieten. Diese Analyse, als Methode der Informationsarbeit., ist keine, von u n s f ü r s erstemal gebrauchte, sie w u r d e schon seit J a h r z e h n t e n in W e s t - europa und in d e n USA unter d e m Titel „analyse d u contenu" oder „content a n a l y s i s "

oftmals a n g e w a n d t . F r ü h e r wurde sie meistens als H i l f m e t h o d e f ü r Propaganda, M a r k t - beobachtung, B e r i c h t e n über die Planerfüllung u s w . gebraucht — u n d nur zu u n s e r e n Zeiten sieht m a n ganz klar wie die Themenanalyse, als eine spezielle Aufgabe der I n f o r - mationserteilung, der Wissenschaftsorganisierung b z w . der Wissenschaftsdirektion die- nen kann.

Unser A u f s a t z gibt eine k u r z e Darstellung d e r wichtigsten bibliographischen D a - tcn über die in F r a g e stehenden Methode und eine „ G e b r a u c h s a n w e i s u n g " dieser, u m d i e Einzelprobleme des Gebrauches der Methode klarzulegen. Der Aufsatz ist mit m e h r e r e n Tabellen ergánzt, u n t e r denen die bedeutendste die Themenverteilung der im Yerlag d e r Ungarischen A k a d e m i e der Wissenschaften erschienenen fremdsprachigen Zeitschriften (Jahrgánge 1959—1960) abbildet. A m Ende des A u f s a t z e s wird die F r a g e besprochen, wer bzw. was f ü r Organe solche Themenanalysen d u r c h f ü h r e n bzw. durchführen lassen sollten.

(19)

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I

1. Haraszthy Gyula: A ISO éves Akadémiai Könyvtár. B p . 1956.

2. Berlász Jenő —Szukmárynó Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956.

3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957.

4. Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. B p . 1957.

5. Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései. Bp. 1958.

6. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia Könyvtára. B p . 1968.

7. Moravek Endre: Die netten ungarischen Bibliotheksnormen. Wien. 1957.

8. Szukmárynó Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudo- mányos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. B p . 1958.

9. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárának kézirattárában. Bp. 1958.

10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.

1 1. Moravek Endre: Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958.

12. Szakmáryné Nénje(h Mária: A központi folyóiratcímjegyzék kérdései. B p . 1959.

13. Csaba Csapodi: Vavenir des périodiques scientifiques. L a Ilaye 1958.

14. F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. B p . 1959.

15. Moravek Endre —Weger Imre: Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára Bp. 1959.

16. Csaba Csapodi: Dcr geographischc Begriff im Katalogsystem der fíibliothek.

Wien 1959.

17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. B p . 1959.

18. ltásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960.

19. Sáfrán Györgyi: Arany János és Ilozvány Erzsébet. Bp. 1960.

20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban.

— Les sciences sgciales hongroises dans les publications de VUNESCO. Bp.

1960.

21. Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárában. Bp. 1961.

22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyv- tárában. Bp. 1961.

23. Sarlóska Vince Ernő: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok.

Bp. 1961.

24. Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? Bp. 1961.

25. Moravek Endre—Weger Imre: Abbreviaturae Cyrillicae. Bp. 1961.

26. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962.

27. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotólabora- tóriuma. Bp. 1962.

Folytatás a túloldalon

(20)

28. F r á t e r J á n o s n é : „Nemzeti részvét emelte". B p . 1962.

29. B ü k y Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. B p . 1962.

30. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 2. Instituta scientifica.

Bp. 1962.

31. Méreiné J u h á s z Margit-: Mikszáth Kálmán szellenii és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. B p . 1963.

32. Rózsa György: The documentation of science organization as an emerging new branch of scientifie Information. B p . 1962.

33. Gergely Pál—Molnár Zoltán: Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma. 1840—1960. B p . 1962.

34. Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? Bp. 1963.

35. Tőkés László: A mikrokártya és a kutatók. Bp. 1963.

36. B ü k y Béla — Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Bp. 1963.

37. Gergely Pál: Az Akadémia szerepe a pesti Nemzeti Színház létrehozásában.

Bp. 1963.

38. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars .3. Instituta paedagogica.

Bp. 1963.

39. Josef György: Die Goethe-Samndung Balthasar Elischers in der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. B p . 1963.

40. Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban. Bp. 1964.

41. Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára. B p . 1964.

42. Rózsa György: Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár, távlati fejlesztéséről. B p . 1964.

43. B ü k y Béla: A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre: témamegoszlási statisz- tikák készítése és alkalmazása. B p . 1964.

Ábra

1. táblázat

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs

Magyar Tudományos Akadémiai Almanach, 1864... Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei,

Szakmáryné Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója.. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a

Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. Moravek Endre: Kiadványtípusok a

Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárának kézirattárában.. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a M agyar

Boriász Jenő —Szakmáryné Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene.. Csapodi Csaba; A legrégibb magyar könyvtár