ERDÉLYI ROMÁN NYELVÚJÍTÁS AZ

A NYELV- ÉS S Z É P T U D O M Á N Y I OSZTÁLY KÖRÉBÖL KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

AZ I. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL

S Z E R K E S Z T !

N É M E T H G Y U L A

OSZTÁLYTITKÁR

XXVI. KÖTET — 4. SZÁM.

AZ

ERDÉLYI ROMÁN NYELVÚJÍTÁS

(SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS)

Í R T A

G Á L D I L Á S Z L Ó

L. TAG

FELOLVASTA AZ 1943. J A N U Á R 4-1 OSZTALYÜLÉSEN

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T

1 9 4 3

ERDÉLYI ROMÁN NYELVÚJÍTÁS

(SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS)

Í R T A

G Á L D I L Á S Z L Ó

L. TAG

FELOLVASTA AZ 1943. JANUÁR 4-1 OSZTÁLYÜLÉSEN

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T

1 9 4 3

T A M Á S L A J O S 1. t."

E C K H A R D T S Á N D O R 1. t.

A kiadásért f e l e l : Németh Gyula ig. és r, t osztálytitkár.

21748 S á r k á n y - n y o m d a r . - t . B u d a p e s t , VI., H o r n E d e - u . 9. T e l . : 122-1%, 326-066.

I g a z g a t ó k : W e s s e l y A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .

ERDÉLYI ROMÁN NYELVÚJÍTÁS

(SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS)

Í R T A

G Á L D l L Á S Z L Ó

L. T A G

FELOLVASTA AZ 1943. J A N U Á R 4-1 OSZTÁLYÜLÉSEN

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T

1 9 4 3

T A M Á S L A J O S 1. t.

E C K H A R D T S Á N D O R 1. t.

A kiadásért í e l e l : N é m e t h Gyula ig. és r. t osztálytitkár.

21748 S á r k á n y - n y o m d a r . - t . B u d a p e s t , V I . , H o r n E d e - u . 9. T e l . : 122-190, 326-066.

I g a z g a t ó k : W e s s e l y A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .

Amikor T o l n a i V i l m o s a m a g y a r n y e l v ú j í t á s r ó l írott kitűnő m o n o g r á f i á j á b a n kipillantott a m a g y a r o r s z á g i nemzetiségek és a szomszéd népek n y e l v ú j í t ó törekvései felé, r o m á n v o n a t k o z á s b a n a következőket jegyezte meg:

„ A z oláhok f r a n c i a e l e m e k k e l zsúfolják nyelvüket, hogy evvel finomabbá tegyék s a Nyugattal való rokonságot erő- sítsék; e l j á r á s u k hasonlít a P l é i a d e - é r a , de a cél politikai.

A z erdélyi oláhok i n k á b b a népnyelvet igyekeznek iro- dalmivá tenni."¹

Amint e sorokból látható, T o l n a i figyelmét — s a j - nos, nem tudni, milyen források n y o m á n — a XIX. század utolsó évtizedeinek r o m á n nyelvállapota r a g a d t a meg, s e z é r t domborította ki e g y r é s z t a f r a n c i á s irány t ú l k a p á - sait, másrészt p e d i g a z e r d é l y i írók népiességét. T o l n a i azonban — m u n k á j a természeténél fogva — nem vehette részletesebben s z e m ü g y r e e n y e l v á l l a p o t előzményeit s nem é r i n t e t t e a z o k a t a bonyolult, e g y m á s r a torlódó á r a m - latokat és nyelvi i r á n y z a t o k a t sem, a m e l y e k e századvégi kettősség k i a l a k í t á s á h o z vezettek. M i n d e n e s e t r e T o l n a i é r d e m é n e k kell a z o n b a n elismernünk, hogy e kettősséget k i d o m b o r í t o t t a s a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y n a k egyik a l a p - vető m u n k á j á b a n világosan leszögezte. Hogy e kettős- ség, a K á r p á t o k o n inneni és túli román n y e l v á l l a p o t szembenállása nem mai keletű, a r r a nem régen m á r volt a l k a l m a m r á m u t a t n i .² Kevésbbé ismeretes azonban, hogy amint a K á r p á t o k o n túli r o m á n s á g n a k voltak s a j á t o s

' Tolnai V., A nyelvújítás. Budapest, 1929. 26.

1 Vő. A XVIII. századi oláh nyelv jövevényszavai. MNy.

XXXV. 8—17.

n y e l v ú j í t ó törekvései, így az o l a s z o s és a f r a n c i á s i r á n y , h a s o n l ó k é p e n a z e r d é l y i r o m á n o k n a k is voltak a n é p n y e l v t ő l többé-kevésbbé e l s z a k a d n i kívánó célkitűzé- sei. A z e r d é l y i e k azonban, m ű v e l t s é g ü k n é l fogva, a meg- o l d á s t más i r á n y b a n keresték. A K á r p á t o k o n túli olaszos- f r a n c i á s t ö r e k v é s e k k e l E r d é l y b e n szemben áll a l a t i n o s i r á n y , amely — ha kellő történeti t á v l a t b a helyezzük

— távolról sem p u s z t a kuriózum s a d á k o r o m á n mítosz- n a k egyik e l t é v e l y e d é s e , hanem e g y olyan á r a m l a t , a m e l y k ö z e l száz éven k e r e s z t ü l az e r d é l y i , jórészt m a g y a r mű- v e l t s é g ű r o m á n s á g n a k szinte m i n d e n írásbeli m e g n y i l a t k o - z á s á t döntően b e f o l y á s o l t a .

De b á r m e n n y i r e M a g y a r o r s z á g latin k u l t ú r á j á n a k egyik vetülete is ez a latinos irány, feldolgozása és t u d o m á n y o s é r t é k e l é s e ma m é g alig i n d u l t meg, első- s o r b a n azért, m e r t a r o m á n i r o d a l m i nyelvnek nincsen komoly, t u d o m á n y o s igényű t ö r t é n e t i összefoglalása. A r o m á n n y e l v t u d ó s o k és a külföldi valachológusok figyel- m é t teljesen leköti egyrészt a régi nyelv, m á s r é s z t a n y e l v j á r á s o k k u t a t á s a , s így a z i r o d a l m i nyelv t a n u l m á - n y o z á s a kritikusok, esztéták vagy l e g f e l j e b b i r o d a l o m t ö r - t é n é s z e k kezén k a l l ó d i k (reméljük, a z ú j a b b m a g y a r iro- d a l m i nyelv f e l d o l g o z á s a sohasem fog e n n y i r e kiesni a nyelvészeti é r d e k l ő d é s b ő l ! ) . A r o m á n irodalmi nyelv e g y e t l e n t ö r t é n e t é t is i r o d a l o m t ö r t é n é s z , H a n e s írta meg,3 de könyve csak szemelvényes p é l d a t á r , elvi h á t t é r és m a g a s a b b s z e m p o n t o k nélkül. Ritka kivétel, ha vér- beli nyelvész, m i n t p é l d á u l legutóbb P u s c a r i u , szen- tel egy-egy ö s s z e f o g l a l ó művében hosszabb f e j e z e t e t a neologizmusok p r o b l é m á j á n a k .⁴ P e r s z e minden román

3 P. Hane§, Desvoltarea limbii liierare románé in prima j u m á t a t e a secolului al XIX-lea.-' Bucure$ti, 1926.

4 S. Pu$cariu, Limba románá. Bucure$ti, 1940. I, 364 kk Az erdélyi n y e l v ú j í t á s r ó l sok adatot közöl G. Pascu, Istoriea l i t e r a t u r i i rom. din sec. XVIII. Ia$i, 1927. III., viszont az e r d é l y i f e j l ő d é s t szinte teljesen mellőzi D. Caracostea, a román nyelv- esztetikai kérdések kiváló k u t a t ó j a (vö. Expresivitatea limbii románé Bucure?ti, 1942).

szerző csak ,,neologizmusok"-ról beszél, mert a nyelv- ú j í t á s fogalmának r o m á n u l még közkeletű elnevezése sincsen . . .

Ilyen k ö r ü l m é n y e k között nem meglepő, ha azt lát- juk, hogy s a j n o s még mindig igen s z e r é n y m a g y a r n y e l v ű r o m á n nyelvészeti i r o d a l m u n k b a n is a z irodalmi nyelv és a n y e l v ú j í t á s t a n u l m á n y o z á s a valósággal hamupipőke- s z e r e p e t kapott. A legtöbb t a n u l m á n y b a n legfeljebb a z ú. n. „ e r d é l y i iskolával" és a politikai d á k o r o m a n í z m u s kezdeteivel k a p c s o l a t b a n esik szó a n y e l v ú j í t á s problé- máiról, de r e n d s z e r i n t oly módon, hogy a politikai célki- tűzések, a helyesírási reform, a z etymologizáló h a j l a m és a tényleges szókincsi g y a r a p o d á s mint megvizsgálandó jelenségek nem különülnek el e g y m á s t ó l elég h a t á r o z o t - t a n . E kevert t á r g y a l á s m ó d gyökerei meglehetősen mesz- szire n y ú l n a k vissza: H u n f a l v y P á l és M o l d o v á n G e r g e l y a l a p v e t ő t a n u l m á n y a i mellett elég néhány, e s z á z a d e l e j é n m e g j e l e n t doktori é r t e k e z é s r e , így P e - t r a n u J á n o s és P r i e O k t a v i á n m ű v é r e utalnunk."

Felesleges azonban hangsúlyoznunk, hogy a n y e l v ú j í t á s k é r d é s é n e k szakszerű t á r g y a l á s a egészen más módszert k í v á n : a szemlélet k ö z p o n t j á b a n mindig a nyelvi gazda- godás tényeinek kell m a r a d n i o k s e r r e a g a z d a g o d á s r a kell vonatkoznia minden más, főleg művelődéstörténeti jellegű megjegyzésnek is.

E z é r t vállalkozunk e z ú t t a l a r r a a f e l a d a t r a , hogv — miután a közelmúltban megvilágítottuk n é h á n y é r d e k e s e r d é l y i r o m á n szerző, így M a g y a r S i m o n , K l e i n S á m u e l , B o b b J á n o s és A l e x i J á n o s nyelvhasz- n á l a t á t " — most m á r a z e r d é l y i r o m á n n y e l v ú j í t á s egész

*' P e t r a n u János, Az etymologikus iskola a román irodalomban.

Arad, 1901; Prie Oktavián, Az efimologikus irány a román filoló- giában Balázsfalva, 1906.

" Magyar Simon kéziratos nyelvtankönyveiről vö. Ein rumä- nischer Pionier der josephinischen Schulreform. Archívum E u r ó p á t Centro-Orientalis, VII. 489 kk. Klein Kempis-fordításának nyel- véről: Beiträge zur Geschichte der Siebenbürger Trias. Archívum E u r o p a e Centro-Orientalis, VIII, 252 kk. Bobbal doktori értekezé-

k ö r é t felöleljük. T á v o l r ó l sem a k a r u n k puszta p é l d a t á r a t n y ú j t a n i és nem s o r o l j u k fel ö n c é l ú l a g a z o n ú j s z a v a k a t sem, a m e l y e k egy-egy írónál e l ő f o r d u l n a k . Minden e f f é l e f e l s o r o l á s szükségszerűen úgyis hiányos, s még T o l n a i is alig-alig tudott szervesen f e l é p í t e t t szintézisében meg- k ü z d e n i a N y e l v ú j í t á s S z ó t á r á n a k r o p p a n t a n y a g á v a l . Mi i n k á b b mindenkor a n y e l v ú j í t á s i s z á n d é k o k a t mozgató c é l o k a t és elveket keressük, és p é l d á k a t csak a n n y i b a n i d é z ü n k , a m e n n y i b e n e z e k a z e g y e s irányok megvilágítá- s á r a szolgálnak. Összefoglalásunk t e h á t lényegében véve az e r d é l y i román n y e l v ú j í t á s e s z m e m e n e t é t a d j a . Olyan, mint e g y m o d e r n b é r h á z betonváza, a m e l y b e a téglák bár- m i k o r b e r a k h a t o k . Lehetőleg i s m e r t e b b művekhez és pon- tos évszámokhoz k ö t j ü k a döntő f o r d u l a t o k a t , s így meg- a d j u k a módot arra, hogy ha m a j d később ezen időpontok k ö z é e s ő egyes m ű v e k e t vizsgálunk, a k k o r már hivatkoz- h a s s u n k a k o r s z a k j e l z ő művek és eszmék i r á n y v o n a l a i r a . A k u t a t á s mai á l l a p o t á b a n — szinte e l s ő lépésként — többet t e n n ü n k e l h a m a r k o d o t t lenne, hiszen az erdélyi r o m á n i r o d a l o m n a k tekintélyes része, így pl. K l e i n S á m u e l - nek j ó f o r m á n egész életműve k é z i r a t b a n lappang. Csak hosszú évek r é s z l e t k u t a t á s a i múlva k e r ü l h e t m a j d sor a r r a a m ű r e , amely t a l á n M a g y a r o r s z á g többi nemzetiségi n y e l v e felé is p é l d á t fog mutatni, s amelyet ,,Az e r d é l y i r o m á n n y e l v ú j í t á s s z ó t á r á n a k " s z e r e t n é n k nevezni.'

semben foglalkoztam: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra B u d a p e s t , 1932 (NyK. XLVIII—XLIX). Alexiről és nyelvének mű- velődéstörténeti vonatkozásairól: Egy elfeledett latin-román szó jegy- zékről. Melich-Emlékkönyv. 82 kk. Ezenkívül számos, a n y e l v ú j í t á s körébe vágó megjegyzésem található ,,A magyarországi román költé- szet a múlt század második felében" (Magyarságtudomány, 1942. 270 kk.) c. tanulmányomban. A nyelvújítás kezdeteiről 1. még: M a g y a r - román szellemi kapcsolatok. Budapest, 1942, 36 kk.

7 „Dicfionar de neologisme"-ra gondol Caracostea is (i. m.

390 kk.), de olyanra, amely a neologizmusokat a régi szókkal szó- c s a l á d o n k é n t rokonítaná s így a népet nyelvi latinságának t u d a t á - ban megerősítené (!). E f f é l e nemzetnevelö elveket a bánsági J o r - govics P á l már a XVIII. század végén h a n g o z t a t o t t (1. alább). Tárgyi- lagosabb élveket vallott C. Enciu e neologizmus-6zótárról 1942. m á r -

II. M I K O R I N D U L T M E G A R O M A N N Y E L V Ú J Í T Á S ? A nyelv élete á l l a n d ó változás, folytonos m e g ú j u l á s , d e ez még távolról sem tekinthető n y e l v ú j í t á s n a k . A n y e l v ú j í t á s mindig v a l a m e l y cél é r d e k é b e n v é g r e h a j t o t t , t e r v s z e r ű nyelvművelő f o l y a m a t : önkényes, t u d a t o s be- a v a t k o z á s a nyelv — s különösen a z írott nyelv — ter- mészetes fejlődésébe. A n y e l v ú j í t á s s a j á t o s vonása, hogy mindig v a l a m e l y hiányérzetből f a k a d : vagy ú j fogalmak b u k k a n n a k fel, amelyek ú j e l n e v e z é s e k e t követelnek, vagy p e d i g a régi elnevezések — egy időtől kezdve, valamely s a j á t o s ok következtében — elégtelennek, a l k a l m a t l a n n a k bizonyulnak.

Mikor k e z d ő d ö t t a r o m á n n y e l v ú j í t á s ?

Hogy e k é r d é s r e felelhessünk, először tisztába kell jönnünk a r o m á n n y e l v ú j í t á s lényegével, vagyis azzal a kérdéssel, milyen szavakat hozott f o r g a l o m b a :

• a ) T e r e m t h e t e t t s z á r m a z é k s z a v a k a t a m á r létező szavakból;

b) M e g h o n o s í t h a t o t t jövevényszavakat, a m e l y e k a nyelv g a z d a g o d á s á t és kicsiszolását voltak hivatva elő- mozdítani.

M á r T o l n a inak f e n t e b b idézett megállapításából l á t h a t t u k , hogy a r o m á n n y e l v ú j í t á s b a n a fontosabb sze- r e p e t jóformán minden időben a j ö v e v é n y s z a v a k játszották, még a k k o r is, a m i k o r a z ú j í t ó k azt hitték, vagy a z t p r ó b á l t á k elhitetni, hogy a belső r o m á n szószármaz- t a t á s h o z f o l y a m o d t a k . ' Nem t a g a d j u k , hogy a legrégibb cius 23-án, a bukaresti Societatea Roináná de Linguisticá-ban t a r t o t t előadásában (vö. Bulletin Linguístique, X — 1942, Supplément, 11—12Jt

' E kérdésre még alább többször visszatérünk (II. fej ). Ezen alapul véleményünk szerint a román n y e l v ú j í t á s egész szemfény- vesztése. A később sűrűn idézett Jorgovics Pál pl. úgy tün- tette fel a remi'e, promite, transmite stb. igéket, mintha azok — latin elemekből s latin p r a e f i x u m o k k a l — b e l s ő román származékok lennének, pedig valójában a francia remettre, promettre, trcinsmettre, olasz rimettere, promettre, trasmettere á t í r á s á r ó l volt szó. Vö. még I. fej. 6. j. és IV. fej.

szövegektől k e z d v e találunk t e r m é s z e t e s e n olyan k é p z e t t s z a v a k a t is, a m e l y e k a szerző v a g y f o r d í t ó egyéni a l k o - t á s á n a k l á t s z a n a k s a köznyelvbe csak később vagy soha- s e m hatoltak be,2 ilyenek a z o n b a n lényegesen ritkábbak, m i n t pl. a m a g y a r b a n , ahol a nyelvnek m á r meglévő e l e m e i r e t á m a s z k o d ó , b e l s ő n y e l v ú j í t á s m á r a k ó d e x e k k o r á b a n f e l b u k k a n s mindvégig a n n y i r a fontos s z e r e p e t

játszik, hogy jövevényszavaink k é r d é s é t n y e l v ú j í t á s u n k t ö r t é n e t é b ő l j ó f o r m á n egészen k i r e k e s z t h e t j ü k . A r o m á n szóképzés, b á r m e n n y i r e g a z d a g is k é p z ő k b e n , ' e f f é l e t u d a - t o s a l k o t á s o k a t kevésbbé e n g e d e t t meg, s így a belső gaz- d a g o d á s legfontosabb eszköze a k ö r ü l í r á s m a r a d t . Régeb- b e n azonban e n n e k köre is meglehetősen s z ű k r e s z a b o t t volt, s így a r o m á n n y e l v ú j í t á s előzményeinek egyes állo- m á s a i t — a k á r c s a k l e g ú j a b b a n C a r a c o s t e a⁴ — mégis a z idegen h a t á s o k szemszögéből kell megvizsgálnunk.

A balkáni őshazából k i s z a k a d t és a Keleti K á r p á t o k v i d é k é r e v á n d o r o l t északi r o m á n s á g nyelvi f e j l ő d é s é t — a z e g y e l ő r e biztosan ki nem m u t a t o t t középtörök (bese-

3 Ilyen pl. már Coresinél (Apostol, 1569—75) az adevör .igazság' ( < latin* a d - | - de + verum) tő származéka: adeváráturá .bizonyíték, bizonyság' (Gaster, Crestom. rom. I, 15), vagy Dosofteiunél u g y a n a z o n tőből adevárátate, az 1688-i b u k a r e s t i bibliában adevericiune (Tiktín, Dic(. A c a d . stb.). G y a k o r t a az első bibliai szövegek f o r d í t á s i nehézségei hívták életre e származéksza- v a k a t . Ilyen p é l d á u l a derepfie .igazság' szó, amely tudomásom sze- rint csak 1577-ben fordul elő, Coresinél, a következő m o n d a t b a n : ,,cä bine sä judece pämäntului. sä judece a toatá lumé in dereptate oamenilor in derepfie" (Gaster, Crestom. rom. I, 14). A dereptate és derepfie szembeállítását a latin szöveg jól megmagya- r á z z a : Iudicabit orbem terrae in aequitate, et populos in veritate sua

(97. zsoltár).

3 S a j n o s a r o m á n szóképzést t á r g y a l ó munkák (pl. D r á g a n u M., A román szóképzés, 1905; G. Pascu, Sufixele románe^ti, 1916) sohasem tettek p o n t o s különbséget a népi és tudós eredetű szárma- zékszavak között, s így az utóbbiakról jóformán semmi á t t e k i n t é s ü n k nincs. Az egyes a l a k o k keletkezését és e l t e r j e d é s é t csakis az összes XVI—XVII. századi román nyomtatványok átvizsgálása a l a p j á n t u d - nók megállapítani.

4 D. Caracostea, i. m. 313 kk.

nyő, kún stb.) h a t á s t ó l e l t e k i n t v e — két idegen nyelvi b e f o l y á s gyúrta á t : a szláv és a m a g y a r . A szláv h a t á s balkáni örökség; k e z d e t e i kétségtelenül a négy r o m á n á g a z a t közös életébe n y ú l n a k vissza. Lényegesen ú j a b b a m a g y a r b e f o l y á s : e z csak a k k o r k e z d e t t érvényesülni, a m i k o r az észak felé húzódó románok a X I—X I I . s z á z a d - tól kezdve b e l e v á n d o r o l t a k a középkori m a g y a r biroda- lom é r d e k t e r ü l e t é b e .

Mindkét h a t á s n a k közös ismertető jegye, hogy első h u l l á m a i a k k o r é r v é n y e s ü l t e k , amikor még r o m á n írás- beliségnek nyoma sem volt. A r o m á n nyelv írásbeli hasz- n á l a t á n a k első e m l í t é s e semmiesetre sem régibb a XV.

s z á z a d végénél,5 t e h á t a z előbbi századok f e j l ő d é s é r ő l csak nyelvészeti visszakövetkeztetéseink f é n y é n é l k a p h a - tunk halvány, e l m o s ó d ó képet.

A n n y i t a z o n b a n bizonyosnak vehetünk, hogy mind a szláv, mind a m a g y a r h a t á s legföljebb a szókincs t u d a t o s g a z d a g o d á s á t vonta maga után, de még nem f a k a d t belőle semmiféle n y e l v ú j í t ó törekvés. Ha az istentisztelet nyelve m á r a XIV—XV. s z á z a d b a n román lett volna, egy-egy t a n u l t a b b p a p t ö r e k e d h e t e t t volna a r o m á n egyházi szó- készlet elszlávosítására, m i n d a d d i g azonban, a m í g a litur- gia nem a nép nyelvén szólalt meg, nem volt semmi k é n y s z e r vallási t é r e n g a z d a g népnyelvi terminológia ki- a l a k í t á s á r a . Nincs u g y a n mód a n n a k m e g á l l a p í t á s á r a , milyen vallási f o g a l m a k a t tudott megnevezni a m a g a nyelvén egy m o l d v a i p a r a s z t pl. J ó S á n d o r k o r á b a n (XV. sz. első fele), de minden valószínűség szerint e r r e a k o r r a még a XVI. század népies jellegű, szlávból for- d í t o t t apokrif szövegeinek szókincsbeli g a z d a g s á g á t sem

5 Az első esetleg figyelembe vehető nyom 1484-re utal (vö. C Racovifä: Revista Istoricä Rom. X, 376—9 és L. Chitimia: Hrisovul, I, 496 kk.j, viszont legrégibb fennmaradt román nyelvű szövegünk csak 1521-ből való. A régibb, szláv emlékekbe foglalt román szórvá- nyokkal s a j n o s senki sem foglalkozott behatóan; román „Oklevél- szótár" még nincsen s belátható időn belül aligha lesz. A szláv okle- velek magyar elemeiről vö. Treml L., Die ungarischen Lehnwörter im Rumänischen. Ung. J a h r b . VIII—IX.

szabad vísszavetítenünk. A m a vékony felső réteg, a m e l y a z u d v a r i és városi élet révén a szláv (középbolgár) írás-

beliséggel k a p c s o l a t b a jutott, t a l a n nagyobb m é r t é k b e n v e t t á t e szláv k a n c e l l á r i a i nyelvből a z állami élet beren- d e z k e d é s é r e v o n a t k o z ó k i f e j e z é s e k e t , de t e r m é s z e t e s e n a n a k r o n i s z t i k u s feltevésektől e t é r e n is ó v a k o d n u n k kell.

Mindig i n k á b b a z e l s ő r o m á n misszilis levélnek (1521) n e h é z k e s m o n d a t f ű z é s é r e és szegényes szókincsére kell gondolnunk. M e g á l l a p í t h a t ó tehát, hogy m i n d a d d i g , a m e d - dig nem volt r o m á n n y e l v ű írásbeliség, a szláv h a t á s semmiféle t u d a t o s n y e l v ú j í t ó törekvést nem k e z d e m é - n y e z h e t e t t s e m M o l d v á b a n , sem Havaselvén.

M á s k é n t áll némileg a helyzet a m a g y a r - r o m á n nyelvi é r i n t k e z é s e k k e l k a p c s o l a t b a n . T a g a d h a t a t l a n tény, hogy a K á r p á t o k k ü l s ő l e j t ő j é n s különösen M o l d v á b a n a z ön-

álló s z e r v e z k e d é s r e induló román élet jelentős m a g y a r e l ő z m é n y e k r e , virágzó középkori m a g y a r t e l e p e k r e tá- maszkodott," s az is bizonyos, hogy a h a t a l m a s középkori m a g y a r á l l a m K e l e t felé is tovább sugározta a f e j l e t t e b b é l e t f o r m á k fogalmait és elnevezéseit. E középkori m a g y a r h a t á s — a n n a k e l l e n é r e , hogy hivatalos é l e t ü n k nyelve a latin volt — m á r a K á r p á t o k o n kívül jelentős számú m a g y a r neologizmussal g a z d a g í t o t t a a r o m á n szókincset.' Mint ismeretes, oly j e l e n t é k e n y e k voltak e középkorvégi m a g y a r elemek a r o m á n nyelvben, hogy b e h a t o l t a k a szláv k a n c e l l á r i a i stílusba is, mint olyan k u l t ú r f o g a l m a k . hor- dozói, a m e l y e k e t a r o m á n o k között a m a g y a r művelődés h a t á s a h o n o s í t o t t meg. Egészen bizonyos az is, hogy az E r d é l y b e n l e t e l e p ü l t r o m á n o k n á l — s főleg azok északi ágánál, a m e l y m á r előbbi v á n d o r l á s a i közben Moldva t e r ü l e t é n bizonyos m a g y a r h a t á s o n ment át — a m a g y a r nyelv b e f o l y á s a még inkább e l ő t é r b e lépett. Mindebből p e r s z e Túlzás lenne a r r a következtetnünk, hogy a közép- korvégi r o m á n o k t u d a t o s a n e l m a g y a r o s í - t o t t á k n y e l v ü k e t , h a n e m sokkal s z e r é n y e b b e n be

" Vö. Elekes L., A román fejlődés alapvetése. Századok. 1940

; Vö. Tremlnck az 5. j.-ben idézett tanulmányával.

kell é r n ü n k annak m e g á l l a p í t á s á v a l , hogy — legalább is a k é t n y e l v ű vidékeken — a r o m á n o k vezető rétege, a kenézi és v a j d a i osztály előtt f e l d e r e n g h e t e t t az a tudat, hogy a m a g y a r jövevényszavak m i n d egy-egy d a r a b ma- gasabb művelődést jelentenek s így bizonyos beilleszke- d é s t M a g y a r o r s z á g szellemi és t á r s a d a l m i r e n d j é b e . M á r a XV. s z á z a d b a n nemesi r a n g r a emelt m á r a m a r o s i v a j d a - c s a l á d o k (pl. a D r á g f f y a k ) oly szívesen h a s z n á l t á k a m a g y a r nyelvet nemcsak szóban, de í r á s b a n is,⁸ hogy a l i g h a n e m kevéssé tévedünk, ha u g y a n e z e n n e m z e d é k e k - nek r o m á n n y e l v h a s z n á l a t á b a n a m a g y a r jövevényszavak- nak jelentős rétegét tételezzük fel. H a m á r a XV. szá- z a d b a n nem élt volna az e r d é l y i r o m á n nyelvben igen sok m a g y a r jövevényszó, a m e l y kétségtelenül bizonyos szellemi m e g ú j u l á s t képviselt" — szerintem e korból szár- mazik pl. Mántuitor, a ,Megváltó'-nak m a g y a r e r e d e t ű e l n e v e z é s e — alig lett volna lehetséges, hogy a legelső, é s z a k e r d é l y i vallásos szövegek f o r d í t ó i a n n y i m a g y a r szót h a s z n á l j a n a k még a k k o r is, a m i k o r szláv forrásból fordí- t o t t a k .

A m a g y a r és szláv h a t á s nyelvi ú j í t á s o k r a ösztönző s z e r e p e a z első írott szövegek k o r á b a n (a XVI. század első fele)^{1 0} gyökeres változáson ment át. Mihelyt az e r d é l y i p r o t e s t a n t i z m u s megindította a r o m á n nyelvű egyházi

" A román eredetű D r á g f f y a k t ó l m a r a d t a XV. századból a legtöbb, mintegy 15 magyar nyelvű misszilis levelünk. Vő. Fekete Nagy A. megállapításaival: Documenta históriám Valachorum in Hungaria illustrantia. Budapest, 1941. bev. XXXVIII.

" Nem lehet eléggé kiemelni azt a tényt, amire Caracostea figyelmeztet (i. m. 11), hogy t. i. a nyelvi fejlődésben minden újítás, még egy idegen elemnek befogadása is „ t e r e m t ő aktus", amelynek hangulati, kifejező értéke van.

10 Természetesen a Voroneci kódexre, valamint az első zsoltár- f o r d í t á s o k r a (Psalt. Voroneteanä, $cheianá, Hurmuzachi) gondolunk Ezeknek már a maguk k o r á b a n annyira t á j n y e l v i színezetük volt, hogy egyes részleteiket a havaselvi Coresi csak erősen átdolgozva vette fel kiadványaiba. A tisztább, kevesebb hangtani változást mu- lató havaselvi nyelvnek köznyelvvé való emelése már itt kezdődik.

Vö. A. Rosetti: Lexicul Apostolului Coresi comparat cu al Codicelui Voronefean. Graiu $i Suflet. I, 100—106.

k ö n y v e k k i a d á s á t (1544-től k e z d v e ) , a z o n n a l f e l m e r ü l t a v a l l á s o s k i f e j e z é s k é s z l e t kibővítésének szüksége. E gaz- d a g o d á s t e r é n a z o n b a n a z e l s ő fordítók nem t é r h e t t e k e g é s z e n ú j c s a p á s r a : b á r a r o m á n nyelvű k ö n y v n y o m t a - tás E r d é l y b e n , jórészt p r o t e s t á n s m a g y a r főurak és f e j e - d e l m e k t á m o g a t á s á v a l i n d u l t meg, a fordítók s a több- n y i r e havaselvi s z á r m a z á s ú k ö n y v n y o m t a t ó k ( C o r e s i ) nem s z a k a d h a t t a k el e g y s z e r r e a r o m á n ortodoxia közép- bolgár m ú l t j á t ó l , m á r csak a z é r t sem, mert gyökeresebb nyelvi ú j í t á s o k még g y a n ú s a b b á tették volna az orto- d o x o k szemében az E r d é l y b ő l kikerülő, „ e r e t n e k " szellem- mel m e g f e r t ő z ö t t szövegeket. V a l a h á n y s z o r tehát C o r e s i és t á r s a i k i a d v á n y a i k b a b e l e s z ő t t é k a hagyományos orto- d o x i a vallási műszavait, ezzel k i f e j e z é s r e j u t t a t t á k a bi- z á n c i - s z l á v k u l t ú r k ö r h ö z való r a g a s z k o d á s u k a t s bizonyos m é r t é k b e n lehetővé t e t t é k , hogy könyveik a K á r p á t o k o n túl is t e r j e d j e n e k . Ezenkívül f i g y e l e m r e m é l t ó az a körül- m é n y is, hogy az e l s ő n y o m t a t v á n y o k forrásai j a v a r é s z t szláv nyelvűek voltak, s k ö z i s m e r t tény, m e n n y i r e csábít f o r d í t á s közben a z e r e d e t i szöveg szókölcsönzésekre vagy m e g k ö z e l í t ő k ö r ü l í r á s o k r a . C o r e s i korával k e z d ő d ö t t a r o m á n o k n á l nem a n n y i r a a z elevenebb szóképzés," mint i n k á b b a s z l á v (középbolgár) e r e d e t ű könyvszók (Buch- w o r t o k ) d i v a t j a . E z e k lettek a r o m á n nyelv igazi t u d ó s szavai (mots savants) s k ö z ü l ü k csak egyesek h a t o l t a k le k é s ő b b a beszélt népi nyelvbe.'2 M i n d a z o n á l t a l ezeket a t u d ó s s z a v a k a t is a n n y i r a a szükség és sokszor a fordítói

11 Coresi kiadványainak egy-két származékszavát már idéz- tük f e n t e b b (2. jegyzet). Számos más p é l d á t említ T. Cipariu, Prin- cipia de limbä de s c r i p t u r á (Balázsfalva, 1866). Legszélesebb fel- sorolás, persze egyéb XVI. századi p é l d á k k a l keverten, O. Densusianu nagy művében: Histoire de la langue roumaine. II. Paris, 1914—38.

12 Coresi szláv elemeiről 1. I. Bálán, Limba cárfilor bise- rice?ti. Balázsfalva, 1914. 104. Később különösen a moldvai Var- laam használ műveiben igen sok egyházi jellegű szláv elemet, vö u. o. 132. Ugyancsak V a r l a a m n a k van néhány ú j származékszava is, mint pl. netemere .bátorság' (vö. fernere .félelem'), amágeu ,ámító'

(vö. a amági .ámítani'). A szláv e r e d e t ű könyvszókra nézve ld, még Pu?cariu, Limba romána. I, 367.

g y a k o r l a t l a n s á g j u t t a t t a a vallásos szövegekbe, hogy v e l ü k k a p c s o l a t b a n nehéz lenne t u d a t o s és elvi a l a p o n álló n y e l v ú j í t ó törekvésekről b e s z é l n ü n k . Viszonylagos s ű r ű s é g ü k sem oly jelentékeny, hogy a legrégibb szöve- gek szókincsének népies jellegét k o m o l y a n b e f o l y á s o l n á k . S ú l y o s a b b a n esik latba a m o n d a t s z e r k e z e t e k szlávos ide- genszerűsége: ez a z o n b a n többnyire s z i n t é n inkább ügyet- lenségből, mint t u d a t o s stílustörekvésből e r e d t s az idők f o l y a m á n mindinkább lekopott.

A legrégibb r o m á n szövegek m a g y a r elemei ismét m á s k é p e t m u t a t n a k . E l l e n t é t b e n a szláv elemekkel, a m e l y e k - nek könyvszó-jellege sok e s e t b e n nyilvánvaló, m a g y a r elemeink — e l t e k i n t v e bizonyos m a g y a r o s m o n d a t s z e r k e - zetektől, amelyek többnyire csak egy-egy szövegben for- d u l n a k elő,:i — r e n d s z e r i n t k é t s é g t e l e n ü l népi e r e d e t ű e k , vagyis nem a l k a l m i átvételek, h a n e m egyenesen az a k k o r i e r d é l y i román nyelvállapotból s z á r m a z n a k . Ezt az á l l í t á s t k ö n n y ű bebizonyítani. Ismeretes, hogy a z első, p r o t e s - t á n s jellegű román szövegekben e l ő f o r d u l ó m a g y a r elemek szinte kivétel nélkül m e g t a l á l h a t ó k ma is vagy a köz- r o m á n nyelvben vagy legalább a z e r d é l y i népnyelvben.

A m a g y a r elemeknek e nagy vitalitása, a m e l y a krono- lógiai különbségek miatt még f i g y e l e m r e méltóbb — gya- k o r t a XIX. vagy XX. századi l e j e g y z é s e k találkoznak e p o n t o n XVI. századi s z ö v e g e k k e l ! " — csakis két felte- véssel m a g y a r á z h a t ó . Vagy azt t e s s z ü k fel, hogy e m a g y a r

1:1 Magyarból fordított és nyelvileg is legraagyarosabb szövege- inkben a k a d n a k olyan fordulatok, amelyek s a j á t o s a n egy-egy műben f o r d u l n a k elő. Ilyen munkák pl. a szászvárosi Ószövetség (fordítása Heltai G á s p á r bibliája) és Fogarasi István katekizmusa. Az utóbbi szövegnek magyaros vonásait Tamás L a j o s k i a d á s á n a k szó- és a d a t - t á r á b a n dolgozta fel s állította korszerű k e r e t b e (vö. Fogarasi István k á t é j a . F e j e z e t a bánsági és hunyadmegyei ruménség művelődéstör- ténetéből. Kolozsvár, 1942, 66 kk.). A szászvárosi Ószövetség jelleg- zetes m o n d a t t a n i hungarizmusairól vö. G á l d i L., Zum Einfluß der ungarischen Syntax auf das Altrumänische. Archívum Europae Centro-Orientalis. VI (1940), 325 kk.

14 Egy érdekes esetre legutóbb T a m á s L. mutatott rá: Melich- Emlékkönyv, 440—2.

e l e m e k e t az első f o r d í t ó k honosították meg s a z u t á n m ű v e i k b ő l — f e l ü l r ő l - l e f e l é t e r j e d v e — leszivárogtak e s z a v a k a n é p nyelvébe is, vagy pedig azt kell t a r t a n u n k , hogy e m a g y a r jövevényszavak m á r az első szövegek s z e r k e s z t é s e i d e j é n éltek a n é p nyelvében, éppen úgy, m i n t manapság.^{1 , 1} T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a p r o t e s t á n s k o r i r o m á n n y o m t a t v á n y o k p é l d á n y s z á m a e r e d e t i l e g is nagyon c s e k é l y lehetett s hogy a r o m á n b a n — a ma is jelentős a r á n y ú a n a l f a b e t i z m u s m i a t t — a m ú g y is ritkák a felülről- l e f e l é t e r j e d ő tudós s z a v a k , f e l t é t l e n ü l a második véleke- d é s t k e l l magunkévá t e n n ü n k . E z z e l pedig kihúztuk a gyé- k é n y t m i n d e n olyan f e l t e v é s alól, a m e l y a p r o t e s t á n s k o r i r o m á n n y o m t a t v á n y o k b a n — e g y - k é t szövegtől e l t e k i n t v e

— t u d a t o s , m a g y a r szellemű n y e l v ú j í t ó törekvéseket p r ó b á l n a kimutatni.1 6

E f f é l e m a g y a r o s n y e l v ú j í t á s — még ha b á r m i l y e n okból l é t r e j ö h e t e t t volna is — m i n d e n e s e t r e nyelvi p a r - t i k u l a r i z m u s h o z v e z e t e t t volna, E r d é l y nyelvét mind- i n k á b b szembeállítván a K á r p á t o k o n túli írott nyelvvel, a m e l y b e n természetesen inkább a szláv befolyás h a t a l m a -

s o d o t t el. A történeti t é n y e k megfigyelése azonban a z t m u t a t j a , hogy a m a f é l s z á z a d a l a t t , a m e l y a Szászvárosi Ószövetséget (1582) a g y u l a f e h é r v á r i Ü j t e s t a m e n t o m t ó l

(1648) e l v á l a s z t j a , a t u d a t o s n y e l v f e j l e s z t é s — ha u g y a n e g y á l t a l á b a n volt ilyen — i n k á b b a minden r o m á n l a k t a v i d é k e n é r t h e t ő köznyelv, m i n t s e m a n y e l v j á r á s i elkülö-

18 így magyarázta a magyar elemek sűrű előfordulását a régi román nyomtatványokban Bálán is; szerinte — és már hamarább B a r i t i u szerint — az első fordítók „egyenesen keresték a románok á l t a l h a s z n á l t (tehát a nyelvben m á r m e g l é v ő ) hungarizmusokal azért, hogy a szokott nyelven szóló könyveket a románok szívesebben f o g a d j á k és könnyebben értsék meg" („anume au fost c á u t a t e u n g u r i s m e l e i n t r e b u i n t a t e de Romäni, pentru ca, vorbind c ä r j i l e in limba obi^nuitä, Romänii sä le primeascä sá le ínte- leagá mai bine". I. m. 105).

18 Természetesen elvileg annak lehetőségét sem z á r h a t j u k ki, hogy a magyar hatás alatt keletkezett művekben olykor találunk m a g y a r eredetű könyvszavakat is, amelyek a népnyelvben sohasem voltak meg, vagy legalább is s z á m u n k r a nem ismeretesek. így pl. az

nülés felé tolódott el. Ez a folyamat a bizonyos mérték- ben E r d é l y r e k o r l á t o z ó d ó m a g y a r nyelvi h a t á s n a k foko- zatos csökkenésével s a szláv befolyás megerősödésével járt, hiszen ez utóbbi biztosította a román egyházi nyelv- nek a bizánci-szláv k u l t ú r k ö r b e egységesen beilleszkedő, o r t o d o x színezetét. Nem véletlen tehát, hogy éppen a g y u l a f e h é r v á r i Újszövetség előszavában b u k k a n fel az a gondolat, hogy a bibliafordításnak nem e g y vidék nyel- vén, hanem a m i n d e n ü t t érthető, közromán nyelven kell megszólalnia.1 7 Ezzel egyszersmind a d v a volt a további f e j l ő d é s e s z m é n y e is: ezt a gondolatot f e j t i tovább a z 1688-i bukaresti Biblia,^1S és ehhez k é p e s t meglehetősen h á t t é r b e szorul az e r d é l y i p r o t e s t á n s k ö n y v n y o m t a t á s har- madik korszakából s z á r m a z ó „ A r a n y k o p o r s ó " (Sicriul .istenség' fogalmának magyaros elnevezése (e$tin$ug) csak 1600-ban fordul elő, egy magyarból fordított szövegben (Cuv. d. Bátráni. II, 215): Milujastene, domnc, d u p e mare miloste ta si dupe multul estinsuguj tau, vö. Irgalmazz uram nekünk nagy irgalmaddal és is- tenségednek sokaságával . . . (idézi Alexics: Nyr. XVI, 443). Ha- sonlóképen fugtu ( < magyar fogoly) és izeclean ( < magyar Ízetlen) csak a Cod. Voronefeanban s a rokon kéziratokban bukkannak fel (Alexics, i. h. 447,495). De t u d h a t j u k - e teljes bizonyossággal, vajjon e szavak a kéziratok írása idején valóban nem éltek-e Erdély északi ré- szében és a szomszédos területeken? Efféle „hapax legomenon "-okat igen nehéz egykori tényleges elterjedésük szempontjából értékelni.

17 Románul idézi Bianu-Hodo?, Bibliográfia rom. veche, I, 170. J u h á s z I. magyar fordításában: „ . . . i g y e k e z t ü n k , amennyire tudtunk, úgy fordítani, hogy mindenki megértse; ha pedig nem érti meg mindenki, nem a mi bűnünk, hanem azé, aki szétszórta sokfelé a románokat, úgy hogy elkeverték szavaikat és nem beszélnek egy- formán" (A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár, 1940, 209). Ugyancsak itt vetődik fel első ízben az idegen szavak prob- l é m á j a : a fordítók megjegyzik, hogy az efféle szavakat, mint synagoga, publicanu, gangrena, valamint drágakövek, fák, ruhák neveit görögös alakban h a s z n á l j á k , „mert más népek is úgy h a g y t á k azokat". Mind- eme megjegyzésekből a „román egységre" vonatkozólag kissé túlzott következtetéseket von N. Cartojan, Istoria literaturii rom. vechi, Bucure?ti, 1942. II, 105. Valószínűbb, hogy az itt megnyilatkozó nyelvi tudatosságra hatással volt a román biblia k i a d á s á t is szorgal- mazó Geleji Katona István nyelvművelő tevékenysége (az utóbbira 1. Tolnai, i m 30 kk.).

18 Bianu-Hodo?: I, 289.

de a u r , 1683), a m e l y n e k f o r d í t ó j a ismét t u d a t o s a n úgy ír, „ a h o g y ezen a vidéken beszélnek."1 9 E k o r b a n a köz- nyelvi eszmény t a g a d h a t a t l a n u l komoly nyelvhelyességi n o r m a már, de t e r m é s z e t e s e n e z is inkább passzív a l k a l - m a z k o d á s t jelent a mindenkori nyelvszokáshoz, mintsem n y e l v ú j í t ó tevékenységet.

Mint m o n d t u k , a közérthetőség eszménye s a K á r - p á t o k o n túli b e f o l y á s persze kissé h á t t é r b e szorította a m a g y a r nyelvi h a t á s t , helyesebben szólva a csuDán E r - d é l y b e n h a s z n á l a t o s n y e l v j á r á s i e l e m e k e t . A z írott nyelv f e j l ő d é s e a z o n b a n m a g á r a az e r d é l y i n é p n y e l v r e jófor- m á n semmit sem h a t o t t : amint a XVII. s z á z a d i e r d é l y i n é p n y e l v i szövegekből s a f e n n m a r a d t három szótárból ( A n o n y m u s B a n a t e n s i s , C o r b e a , Lexicon M a r - silianum) kitűnik, a m a g y a r e l e m e k továbbra is megma- r a d t a k , sőt á l l a n d ó a n ú j a k k a l g y a r a p o d t a k .2 0 E z e k a for- r á s a i n k tehát sokkal őszintébbek,* mint a z egyházi nyelv, amely a X V I I . század végére mindinkább k e z d e t t konvencionálissá merevedni, o l y a n n y i r a , hogy a buka- resti Biblia é p p e n e s t í l u s h a g y o m á n y lerögzítésének számít.

A konvencionális egyházi nyelvezet azonban é p p e n h a g y o m á n y o s s á g á n á l fogva e l l e n t é t b e n állott minden ú j í - tással. Éppen úgy bizonyos á l l a n d ó kifejezések h a l m a z á v á csiszolódott, mint a h o g y a n m á r előbb m e g m e r e v e d e t t ,

„ s t a n d a r d i z á l ó d o t t " az egyházi s z l á v n y e l v h a s z n á l a t is.

Ez m a g y a r á z z a , hogy éppen a nyelvi egységet h i r d e t ő b u k a r e s t i Biblia k o r á b a n k e z d e n e k felbukkanni olyan nyilatkozatok, a m e l y e k a r o m á n nyelv elégtelenségére,

10 U. o. I, 272-—3. A fordító Zoba J á n o s alvinci esperes, aki szláv szöveget követ ugyan, de f o r d í t á s á b a n mégis magyaros ízű latin szavakat kever (pl. carbunculués a r r a is figyelmeztet, hogy egyazon fogalom kifejezésére az egyik vidéken magyar, máshol pedig szláv szót h a s z n á l n a k (pl. alian — inprotiva, hasna — folosul, cdduiala — blagosloveniia stb.)

20 Anonymus B a n a t e n s i s (vagy Caransebesensis) magyar elemeit D r á g a n u szedte össze (Dacoromania, IV. 1. 153 kk.), Corbeaval magam foglalkoztam (Nyelvtudományi Közlemények, XLVIII, 73 kk ).

a Lexicon Marsilianumot pedig Taglíavini a d t a ki (1930).

,,szűk v o l t á r a " p a n a s z k o d n a k . M a g y a r részről hasonló n y i l a t k o z a t o k a t valamivel h a m a r á b b t a l á l u n k : M i k o l a i H e g e d ű s J á n o s m á r 1648-ban A mennyei igazság tüzes oszlopa c. művében a nyelv „szűk v o l t á r a " p a n a s z - kodott, s ezzel mintegy e l ő k é s z í t e t t e a XVII. század m á - sodik felének m a g y a r n y e l v ú j í t á s i próbálkozásait.2 1

Az efféle a g g o d a l m a k a z o n b a n először nem E r d é l y - ben, hanem a K á r p á t o k o n túl t a l á l t a k megfogalmazásra, a m i k o r a fordítók — görög szöveg tolmácsolása közben

— úgy érezték, hogy nem t u d j á k a z eredetinek minden á r n y a l a t á t visszaadni. A legismertebb ilyen n y i l a t k o z a t o t m a g á n a k az 1688-i bibliának e l ő s z a v á b a n olvassuk, ahol m á r a r o m á n nyelv „szűk v o l t á n a k " említése is előfor- dul.²² Hasonlóképen a g g o d a l m a s k o d i k 1698-ban M i t r o- f a n, buzáu-i püspök, u g y a n c s a k görög egyházi szövegek f o r d í t á s á v a l kapcsolatban.2 3 U g y a n e k k o r azonban mintha m á r az e r d é l y i r o m á n s á g n a k is f e l t á m a d t volna „nyelvi l e l k i i s m e r e t e " : J á n o s alvinci p a p p é l d á u l így ír egy

1689-i g y u l a f e h é r v á r i n y o m t a t v á n y (Molítvelnic) elősza- v á b a n : „Tudom, kedves olvasó, hogy hiányokat találsz b e t ű k b e n , s z a v a k b a n , d e m é g i n k á b b a z é r t e l e m b e n . . ."^2I E h i á n y é r z e t f e l é b r e d é s e a X V I I . s z á z a d i f e j l ő d é s v é g a k k o r d j a s e g y b e n bevezető a követ- kező évszázad nyelvi m e g ú j u l á s á h o z .

21 Vö. Corp. Gramm. 763. Idézi és a kpr keretében á l l í t j a : Tolnai, i. m. 33—4.

22 Románul: „strimtaré limbii r o m á n e ? t í ' . Bianu-Hodo?, I, 286

23 Mítrofan -— aki egyébként Corbeát is Molnár Albert s z ó t á r á n a k átdolgozására s e r k e n t e t t e — világosan kifejezésre jut- t a t j a , hogy a görög szókincs gazdagsága eszméltette rá a r o m á n o k a t nyelvük szegénységére és elégtelenségére („ingustaré limbii r u m á - ne$tí". Bianu-Hodo?, 1, 368).

24 Bianu-Hodo?: I, 296.

I I I . A XVIII. S Z Á Z A D N Y E L V Á L L A P O T A ÉS A Z E L S Ő N Y E L V T A N O K .

T é v e d é s lenne a z o n b a n a z t gondolni, hogy ezek, a r o m á n nyelv szegénységére v o n a t k o z ó nyilatkozatok a X V I I I . s z á z a d b a n e g y s z e r r e n y e l v ú j í t á s i törekvésekhez vezettek. A z e r d é l y i r o m á n s á g e l m a r a d o t t s á g á n és szel- lemi t e s p e d é s é n a s z á z a d f o r d u l ó k ö r ü l l é t r e j ö t t únió sem t u d o t t m á r ó l - h o l n a p r a változtatni. A z ú j század első t u d a t o s stilisztája, a k i t m á r a nyelv g a z d a g í t á s á n a k g o n d j a is gyötört, n e m E r d é l y b ő l k e r ü l t ki, hanem Mold- vából. C a n t e m i r D e m e t e r volt ez, az első r o m á n szépíró, a k i n e k stílustörekvéseít t a n á r a , a görög C a c a - v e l a s J e r e m i á s m á r 1698-ban k ö v e t e n d ő p é l d a k é n t e m e l t e ki.¹ E K o n s t a n t i n á p o l y b a n n e v e l k e d e t t s később N a g y P é t e r k ö r n y e z e t é b e került v a j d a m u n k á s s á g a azon- ban E r d é l y nyelvi f e j l ő d é s é r e aligha h a t o t t : C a n t e m i r számos műve a X V I I I . század f o l y a m á n e l j u t o t t u g y a n k é z i r a t b a n B a l á z s f a l v á r a is, Klein Ince püspök könyv- t á r á b a , d e nyelvi ú j í t á s a i E r d é l y b e n s ü k e t f ü l e k r e talál- tak s i n k á b b csak t ö r t é n e l m i felfogása, a románok latin s z á r m a z á s á r ó l vallott n é z e t e é l e s z t g e t t e az erdélyiek népi ö n t u d a t á t .²

A X V I I I . századi e r d é l y i s á l t a l á b a n magyarországi r o m á n k ö n y v k i a d á s igen lassan i n d u l t meg. A p r o t e s t á n s szellemű f e j e d e l m i n y o m d a , a m e l y még A p a f f i Mihály i d e j é b e n is a d o t t ki r o m á n k ö n y v e k e t , n y o m t a l a n u l el- tűnt a z E r d é l y b e n e l h a t a l m a s o d ó ellenreformáció hullá- maiban. A katolikus misszió előharcosai, a kolozsvári j e z s u i t á k viszont r o m á n u l l e g f e l j e b b egy-egy katekizmust a d t a k ki, s így a b a l á z s f a l v i n y o m d á n a k kellett létesülnie, hogy a század 60-as éveitől k e z d v e ú j k i a d v á n y o k a t bocsásson közre. E n y o m d a a z o n b a n papi kézen volt:

s z i g o r ú a n r a g a s z k o d o t t a szláv jövevényszavakhoz, a m e -

1 N y i l a t k o z a t á t 1. Bianu-Hodo.?, I, 364.

s Vö. G. Pascu, Cantemir $í Ardelenii. Revista Criticä I (1927), 21 kk.

lyek a régies egyházi nyelvnek bizonyos ü n n e p é l y e s jel- leget kölcsönöztek — t a l á n é p p e n a z é r t , mert a nép e z e k e t a z elvont liturgikus k i f e j e z é s e k e t úgysem é r t e t t e

— s ha n é h a - n é h a mégis beszivárgott egy-egy neologiz- mus a balázsfalvi n y o m t a t v á n y o k b a , a z is leginkább a K á r p á t o k o n túlról á t k e r ü l t ú j görög szó volt. Ezek a z ú j í t á s s z á m b a menő görög e l e m e k a z o n b a n inkább techni- kai külsőségekre, mintsem a szöveg mélyebb vallásos t a r t a l m á r a v o n a t k o z t a k : a k o r r e k t o r t p é l d á u l Balázsfal- ván is görög szóval diorthositor-na.k nevezték, egyszerűen a z é r t , m e r t a nyomdászok — é p p e n úgy, mint egykor a g y u l a f e h é r v á r i n y o m d a esetében — sokszor a hegyeken túlról s z á r m a z t a k /¹

M e n n y i r e t u d a t o s törekvés volt B a l á z s f a l v a szigorú o r t h o l ó g i á j a , a r r ó l 1775-ben a z egyik f o r d í t ó következő n y i l a t k o z a t á v a l t a n ú s k o d i k : ,,A f o r d í t á s b a n és a szavak e l h e l y e z é s é b e n pontosan követtem a l e g r é g i b b f o r - r á s t és semmit sem v á l t o z t a t t a m . "⁴ E z t a sokszor t a l á n t ú l z á s b a m e n ő h a g y o m á n y t i s z t e l e t e t a z o n b a n egy- h á z t ö r t é n e t i szempontból k ö n n y ű indokolni: minden jel a r r a m u t a t , hogy a z unitusok s e m m i k é p sem a k a r t a k el- t á v o l o d n i az o r t o d o x h a g y o m á n y t ó l , nehogy a görög- keletiek e z é r t őket még i n k á b b „ e r e t n e k e k n e k " tekintsék.

U g y a n a z a f e j l ő d é s ismétlődik t e h á t m e g itt, a m e l y e t előbb m á r a p r o t e s t á n s k i a d v á n y o k k a l k a p c s o l a t b a n meg- f i g y e l h e t t ü n k : a k k o r is láttuk, hogy még a magyarból for- d í t o t t művekben sem m e r t e k a f o r d í t ó k a hagyományos o r t o d o x kifejezéskészlettől t e l j e s e n e l s z a k a d n i . Mindez s z e l l e m t ö r t é n e t i síkon t e r m é s z e t e s e n m e s s z e m e n ő tanul- s á g o k k a l szolgál, a m e n n y i b e n a z t bizonyítja, hogy a ro- m á n s á g hiába p r ó b á l t előbb a reformációval, m a j d a katolicizmussal kapcsolatba lépni, a z é r t mégsem t u d o t t

— s t a l á n nem is a k a r t — egész szellemi m ú l t j a f o r r á -

3 Diorthositor (vö. újgörög S < o p 6 v u>) erdélyi elterjedéséről 1.

Gáldi L., Les mots d'origine néo-grecque en roumain ä l'époque des P h a n a r i o t e s . Budapest, 1939. 173. A balázsfalvi nyomda jelen- tőségét román szempontból Sinkai m é l t a t t a (Hronica. III, 288).

4 Vö! Bianu-Hodo?, II, 212.

s á v a l : a bizánci-szláv k u l t ú r k ö r r e l véglegesen szakítani.

H i á b a v á n d o r o l t t e h á t be a r o m á n s á g K ö z é p - E u r ó p a p e r e - m é r e : nyelvi fejlődése, a maga s a j á t o s hagyománytiszte-

letével, folyton v i s s z a - v i s s z a r á n t o t t a a balkáni n é p e k k ö r é b e .

A nyelvi f e j l ő d é s t a z o n b a n a B a l á z s f a l v á n m e g j e l e n t e g y h á z i művek mégsem t u d t á k b é k l y ó b a verni. A gyakor- lati é l e t szükségletei t e l j e s e n m á s o k voltak, mint a val- lásos n y o m t a t v á n y o k h a g y o m á n y o s gondolatköre. A gu- b e r n i u m i E r d é l y b e n s a K á r p á t o k o n túl, a f a n a r i ó t á k u r a l m a a l a t t ú j közigazgatási f o r m á k , ú j fogalmak és ú j k i f e j e z é s e k j u t o t t a k el a r o m á n o k h o z , s ha a K á r p á t o k o n túl m e g i n d u l t — a politikai k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően

— a görög és török elemek b e á r a d á s a , E r d é l y b e n viszont e g y r e nagyobb s z á m b a n h o n o s o d t a k meg m a g y a r és jó- r é s z t m a g y a r o s h a n g a l a k ú latin jövevényszavak.⁵ Mind- e z e n ú j í t á s o k a r o m á n n y e l v n e k h a g y o m á n y o s z á r t s á g á t és m e r e v s é g é t bizonyos m é r t é k b e n meglazították, lehető- s e g e t m u t a t t a k a z idegen nyelvi e l e m e k n e k v a l a m e l y e s á t h a s o n l í t á s á r a , ú j k é p z ő k e t és v é g z ő d é s e k e t t e t t e k diva- tossá, s végül az alacsony, p u s z t á n gyakorlati célra szánt írásbeliségnek jelentős á t a l a k u l á s á h o z vezettek. E nyelv- á l l a p o t , a m e l y n e k körvonalai l e g h a m a r á b b E r d é l y déli r é s z é b e n , a Szeben s Brassó közti sávban r a j z o l ó d t a k ki,"

k ö z v e t l e n e l ő j á t é k a m á r a n n a k a kornak, amikor a nyelv f e j l ő d é s é b e nemcsak a z élet t e r m é s z e t e s változásai nyúl- n a k m a j d bele, h a n e m egyes t u d a t o s nyelvművelők egyéni célkitűzései is.

A későbbi f e j l ő d é s szemszögéből e korban különösen a z e r d é l y i r o m á n s á g nyelvében meghonosodott latin jöve- v é n y s z a v a k bírnak n a g y fontossággal. M á r a régi, X V I — X V I I . századi e r d é l y i n y o m t a t v á n y o k b a n a k a d t a k lati-

5 E kérdésről más alkalommal részletesebben írtam (vö. A XVIII. századi oláh nyelv jövevényszavai. MNy. XXXV, 8 kk.)

6 Itt ugyanis h a m a r kialakult bizonyos helyi jellegű s már ro- m á n nyelvű, hivatalos írásbeliség, a m e l y r e persze Brassónak és Sze- bennek havaselvi kapcsolatai is élénk h a t á s t gyakoroltak.

nizmusok:⁷ ilyen volt Román a szászvárosi Ószövetség- ben (1582), a h a g y o m á n y o s Rumán helyett,⁷" ilyen parin- tijis a g y u l a f e h é r v á r i zsoltároskönyvben (1651), u g y a n o t t e f f é l é n e k v e h e t j ü k a z uniciune alakot, a m e l y nyilván az unió szónak e l r o m á n o s í t o t t változata, m a j d később hasonló szavak $acrament, patrono$, notarestb. Most a z o n b a n többről van szó: m a g y a r o s h a n g a l a k ú latin e l e m e k töme- ges átvételéről, vagyis egy olyan f o l y a m a t r ó l , a m e l y n e k m i n t á j á t bizonyára a z e r d é l y i művelt m a g y a r köznyelv s főleg a z e r d é l y i hivatalos stílus latinizmusai s z o l g á l t a t t á k .

A r r a a f o l y a m a t r a , hogyan h a j l o t t át a h a g y o m á - nyokba merevedett, s z l á v könyvszóktól hemzsegő egyházi

' Ezzel kapcsolatban érdekes lenne megvizsgálnunk, v á j j o n a régi erdélyi nyelvnek olyan latin elemei közül, amelyek ma már nem élnek, egyik-másik nem tudós úton átvett latinizmus-e? F e l t é t - lenül ilyennek kell t a r t a n u n k pl. a pedestru szót, amelyre Pu$cariu mint megőrzött népi elemre szokott hivatkozni (vö. azonban Tiktin, Rum.-dtsch. Wb. 1142: „Offenbar Lehnwort, wie d — nicht z, etc. — zeigt"). A XVI. sz. nyelvében még meglévő measer népi szónak látszik (vö. á r u m é n measer, ólomb. meser, ófrancia mezre.

Meyer-Lübke, Rom. Etym. Wb.:1 5608), azonban meseráfate, mest- rére feltétlenül tudatos továbbképzések; az utóbbit Tiktin is „höchst a u f f a l l e n d " - n e k t a l á l j a (i. m. 970). Nem látom azonban bizonyított- nak azt a feltevést, hogy a de prima .először' szó a Szászvárosi Ószö- vetségben és mas p r o t e s t á n s k o r i szövegekben latinizmus lenne (így Pu$cariu, Etym. Wb. 1384, Tamás, Fogarasi 82); ebben az eset- ben ugyanis a prima szónak adverbiális jellege teljesen nyilvánvaló (pl.

näscutul mieu dé prima, Gaster, Crestom. rom. I. 35) s ugyancsak adverbiumként él e szó ma is a mócoknál (primä .frühzeitig, zuerst' Conv. Lit. XX. 1015), valamint a balkáni román n y e l v j á r á s o k b a n

(árumén prima .ausgezeichnet', meglenor. prima ,zum ersten Mal') s végeredményben azonosnak vehető az olasz prima ,előbb, korán' határozó- és kötőszóval. Ha a de prima a P a l i a - b a n latinizmus lenne, közönséges sorszámnévként fordulna elő, mint manapság, a latin primus,-a m i n t á j á r a . Intáiu, dintái analógiája sem érteti meg a nő- nemű alak használatát.

Vö. Treml L.: E P h K . LVH, 51.

K parintijif (< parentézsis < parenthesis): Bianu-Hodo?, I.

189; uniciune: u. o. I, 185; yaci áment (1689): Bianu-Hodo?, I 292—3; pa'ronof (1699): i. h. I, 375; notare^? (1699): i. h. stb Hasonló példákat bőségesen idéz még Treml L., A magyarországi latin -s-ezés az oláhban MNy. XXIX (1933). 25 kk.

nyelv ezen elevenebb, a gyakorlati szükségnek jobban megfelelő n y e l v h a s z n á l a t felé, é r d e k e s p é l d á t s z o l g á l t a t a z idősebb T e m p e a R a d u n a k a brassói (bolgárszegi) r o m á n eklézsia t ö r t é n e t é t t á r g y a l ó műve. E z a m u n k a , a m e l y 1742 e l ő t t k e l e t k e z e t t , e g y r é s z t még egészen az e g y h á z i nyelv h a g y o m á n y a i b a n gyökerezik, sőt — aligha-

n e m a brassói b o l g á r - r o m á n érintkezések k ö v e t k e z t é b e n

— ú j szláv s z a v a k k a l is kísérletezik, e m e l l e t t a z o n b a n m á r f e l b u k k a n n a k e g y ú j kor h í r m o n d ó i : a m a g y a r o s latinizmusok is. T e m p e á n á l a z ,egyszerű esti istentisz- t e l e t ' neve malavecernie, a z .egyesülés' f o g a l m á n a k kife- j e z ő j e soedinenie, a k a r á c s o n y t á j á n k ö r ü l h o r d o z o t t .csil- lag' neve sfánta zvézdá, a z ,Ür m e g j e l e n é s e ' — s a j á t o s tautológiával — bgoiavleniia Domnului, de u g y a n a k k o r m á r az értesülés information (valószínűleg a n é m e t Infor- mation n y o m á n ) , a .fennhatóság' iurisdectie, a .kiváltság' priviteghium és szinte végtelen sorban vonulnak el előt- t ü n k a m a g y a r o s végződésű latin igék: conformului, reco- mandálui, publicálui, prote§telui, stb. T e r m é s z e t e s e n latin- m a g y a r a .katolikus t e m p l o m ' elnevezése is: besérica papistá$eascá.''

A század m á s o d i k felében e d é l e r d é l y í sáv írásos emlékeiben a s z l á v h a t á s m i n d j o b b a n e l h a l v á n y o d i k , s h e l y e t t e e g y r e s z a p o r o d n a k a kor jellegzetes fogalmaihoz kötött, szükségszerű latin jövevényszavak. M á r a XVII.

s z á z a d végén i l y e n e k voltak M á r a m a r o s b a n a$usor ( < a s s e s s o r ) , parfiali§ sábor (.részleges zsinat' v. ö. m a - g y a r o r s z . latin partialis és sábor, sobor < szláv shbors) stb.^{1 0} s most — a T a m á s idézte p é l d á k o n kívül — i l y e n

9 Radu Tempea k é z i r a t á t 1899-ben St. Stinghe a d t a ki:

Istoriia besérecei $cheilor Bra?ovului (Brassó). Idézett szavaink a k i a d á s b a n a következő l a p o k o n találhatók: 123, 106, 87, 84, 130, 129, 130, 138, 143, 31.

10 Vö. N. Iorga, Studii ?i Documeute. XII, 233. 1698-ban, A t a n a s i e püspök egyesülési nyilatkozatában fordul elő privite- ghiomuri, decretumuri, vö. I, Lupa?, Documente istorice transilvane.

C l u j , 1940. I, 464. Az 1699. évi országgyűlési határozatok egykorú román fordításban sok a magyar szó (bintutluialá .büntetés' ghiliful tórái .országgyűlés' stb.). A protestáns kor jellegzetes magyar elemei

comisia cráiascá .királyi bizottság', condifie .feltétel', cu totii re$pectul, articulu$urile c[institului] fehí, valamint a z olyan igék, mint pretendálui, a se obligálui, a ligátimálui, a se intruducálui, stb.¹¹ Ügy látszik, a z e f f é l e alakok h a t á s a c s a k h a m a r á t t e r j e d t a K á r p á t o k o n t ú l r a is, legalább is a hegyek déli l e j t ő j é r e . M á r 1737-ben Rámnic-ben olyan

s z a v a k a t találunk, mint protecftului, aíestatie1759-ben p e d i g egy prahovai k a t o n a t i s z t így s z ó l í t j a meg B r a s s ó

p a r a n c s n o k á t : Prea-cinstitului §i luminatului lustrisum (!) ecselentisimului ghenárar al Bra$ovului.. ,13

E n y e l v á l l a p o t k i e g y e n s ú l y o z a t l a n s á g a , összes belső ellentéteivel együtt,^{1 4} csak a s z á z a d utolsó negyedében d e r ü l t ki. A „ R a t i o E d u c a t i o n i s " és a z ennél e r d é l y i v o n a t k o z á s b a n még fontosabb „ N o r m a R e g i a " kora a fel- világosodás szellemét hozó jozefinizmus jegyében a maga egységes pedagógiai ú j í t á s a i t a m o n a r c h i a minden n e m - zetiségére s így a r o m á n o k r a is igyekezett kiterjeszteni.

A z a d d i g t e l j e s e n e l h a n y a g o l t r o m á n iskolaügy r e n d e z é s e következtében E r d é l y b e n — a m e l y m á r 1699-ben a ro- m á n o k n a k az első A B C - k ö n y v e t a d t a ! — egész sereg így ocá, bintátluealá stb. tovább éltek a X V I I I . sz. eleji katolikus szellemű „Pánia pruncilor" c. katekizmusban (1702; vő. V. Pá?ca, Tribuna Ardealului, 1943. júl. 7).

11 Valamennyi adat a XVIII. század második feléből származik, csupán (a se) obligálui fordul elő már 1732-ben. Lelőhelyükre nézve vő. Iorga, i. m. 185, 188, 225, 215, 96, 225, 202.

13 U. o. 36, 37.

13 N. Iorga, Studii $í Documente X, 217.

14 Itt jegyezzük meg, hogy az erdélyi latinizmusnak havaselvi és moldvai e l t e r j e d é s e külön tanulmányt igényelne Már '700-ban Bráncoveanu Konstantin levelezésében olyan szavakat találunk, mint protexiia ( < protectio), adistafinn ( < vsz. olasz attestazione < latin attestatio) vö. Studii ^i Documente X, 326, 329. Ugyancsak a k k o r a brassói születésű Cörbea, Bráncoveanu latin t i t k á r j a s z ó t á r á b a n olyan szavakat használ, mint ghiestáluire ( < magyar gyestál < latin gestare), vö.

Gobi L.: XLVIIT, 84. Corbeáról 1. még Studii ?i Documente X. 280: T o a d e r (Corbea, jegyz.) sicritariul nostru. Egyéb érdekes p é l d á k a t n y ú j t N. Torga, Un ora$ románesc in Condica Hafegului.

(1725—1847). Bucure5ti, 1942. 63.

o l y a n r o m á n n y e l v ű t a n k ö n y v s ü r g ő s megírása vált szük- ségessé, aminőnek a d d i g a r o m á n o k n á l híre-hamva sem volt. Mivel pedig m i n d e n könyv egy-egy t u d o m á n y á g e l e m i i s m e r e t e i t volt hivatva közvetíteni, e g y s z e r r e szükségessé v á l t a z egyes t u d o m á n y o k a l a p v e t ő t e r m i n o l ó g i á j á n a k r o m á n n y e l v ű kidolgozása. A s z á z a d végén meginduló s most m á r t u d a t o s s z ó a l k o t á s r a t ö r e k v ő román n y e l v ú j í t á s t e h á t egyenesen e pedagógiai szükségletekből f a k a d t s n e m valami ködös ideológiai h á t t é r b ő l . A r o m á n o k n a k a X V I I I . s z á z a d b a n kibontakozó n é p i ö n t u d a t a és a d á k o - r o m á n mítoszból m e r í t e t t büszkeség csak átszínezett és m á s o d l a g o s a n módosított egy olyan folyamatot, a m e l y n e k a l a p j á t a művelődéstörténeti f e j l ő d é s külső k ö r ü l m é n y e i v e t e t t é k meg.

A román nemzeti érzés — a m e l y a helyesírási ú j í t á - s o k a t a z ú j szavak p r o b l é m á j á t ó l e g y á l t a l á b a n nem t u d j a e l v á l a s z t a n i — a z ú j i r á n y m e g i n d u l á s á t rendesen K l e i n S á m u e l n e k , a n é p m ű v e l é s é l é r e álló ú. n. „latinos t r i á s z " (vagy „ e r d é l y i iskola", Scoala A r d e l e a n á ) egyik t a g j á n a k Bécsben m e g j e l e n t latinbetűs, de már n e m m a g y a r h e l y e s í r á s ú imakönyvével hozza k a p - c s o l a t b a (Carte de Rogacioni, 1779). A z igazi kiinduló- p o n t a z o n b a n , a m e l y még e n n é l is s z e r é n y e b b volt, m á s u t t k e r e s e n d ő , még pedig az e l s ő felvilágosodott s z e l l e m ű r o m á n tankönyvben, a m e l y n e k m e g j e l e n é s e a „ R a t i o E d u c a t i o n i s " l é t r e j ö t t é v e l esik egybe. E könyv, a m e l y n e k kissé h o s s z a d a l m a s címe „ D u c e r e de m ä n ä c ä t r ä cinsta si d i r e p t a t e a " (vagyis „ K é z e n - f o g v a - v e z e t é s a tisztesség és a z igazságosság felé", Bécs, 1777) n e m egyéb, mint az

„ A n l e i t u n g zur R e c h t s s c h a f f e n h e i t . . . f ü r die Trivial- s c h u l e n " című t a n k ö n y v n é m e t szövegének p á r h u z a m o s r o m á n f o r d í t á s a . Ez volt a z első o l y a n erőpróba, a m e l y a r o m á n nyelvnek „szűk v o l t á r a " igazán rávilágított. Ű j volt m á r maga a cím is: Ducere de mänä, amely a r o m á - n o k n á l a d d i g hírből sem ismert Anleitung f o r d í t á s á r a szolgált és hasonló t ü k ö r s z a v a k a k ö n y v szövegében is l é p t e n - n y o m o n e l ő f o r d u l t a k . E bécsi t a n k ö n y v e t a z u t á n c s a k h a m a r nyomon követte s z á m o s m á s k i a d v á n y : a sok