GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
4. hét
A pénz különféle formái és jelentései
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola
Szakmai felelős: Zentai Viola
A pénz fogalma, funkciói
• Tárgyak vagy szolgáltatások ellenértékének
teljesítésére egy adott társadalomban elfogadott tárgy vagy jel
• Funkciója közgazdaságtani megközelítésben:
– forgalmi eszköz – értékmérő
– fizetési eszköz
– felhalmozási eszköz
• Antropológia:
– társadalmi viszonyok, amelyek lehetővé teszik a pénz mindennapos használatát
– hogyan alakítja a pénzhasználat a társas viszonyokat
A pénz kettőssége
• Egyszerre „fej és írás”(Keith Hart)
• Korábban:
– jel: állam által létrehozott hatalom
– áru: önmagában is értékkel, árral bír (árupénz, érme)
• Fej:
– felülről lefelé irányuló (államhatalom)
• Írás:
– alulról felfelé irányuló (társadalmi megállapodás)
• Piac és a politika (állam) elválaszthatatlanul összefonódik benne
• Egyszerre: személytől független dolgok közötti viszony és személyek közötti viszony
A pénz különböző formái
• Evolúció:
– árupénz – érme
– aranyalapú papírpénz
– aranyfedezet nélküli papírpénz – elektronikus pénz
• A bizalom jelentősége:
– egyre kevésbé a pénztárgy belső értéke, semmint az általános társadalmi bizalom, állam iránti bizalom
kifejeződése
– a bizalom leépülése:
• gazdasági aktivitás visszaszorulása
• csere alternatív formái (barter)
A pénz személytelensége
• Simmel (1900): A pénz filozófiája
• A pénzhasználat és a modernitás szervesen összekapcsolódik
• A pénz a racionalitás, kiszámíthatóság, személytelenség szimbóluma
– Érték mérhetővé tétele: racionális kalkuláció megjelenése – A cserében részt vevő személyek viszonya átalakul:
személytelenség
• A csere elkülönül a más szféráktól: személyes
szabadság, természetes csoportok helyett választott csoportosulások
• Más társadalmi szférákba is beszivárog: bomlasztó hatás (család, kisközösségek)
Pénz és kapitalizmus
• Marx: A tőke (1867), Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844)
• A pénz központi jelentőségű a kapitalizmus megértéséhez
• A csere formája:
– kapitalizmus előtt: Á P Á – kapitalizmusban: P Á P
• A pénz: csereérték kifejeződése
• Árufetisizmus: minden a pénz körül forog
• Elidegenedés: a pénz révén minden saját maga
ellentétébe fordul
A pénz „romboló” hatása
• Bohannan (1955, 1959)
• Tiv csereszférák (emlékeztető) – feleségek
– presztízsjavak
– létszükségleti javak
• Korlátozott konverzió a csereszférák között
• A pénz megjelenése: korlátlan konverzió lehetősége
• Elkülönült csereszférák felszámolódása
• Kulturális felfordulás
• „Rombolás”
Pénz és elidegeníthetőség
• Godelier (1999)
• Régebben:
– a pénz egyszerre volt elidegeníthető és el nem idegeníthető
– nemesfémek (arany, ezüst)
• a pénz alapja
• el nem idegeníthető ékszerek alapja – nemesfém-kereskedelem monopóliuma – Egyiptom: istenek teste
• Modern társadalom:
– a pénz az elidegeníthetőség szinonimájává válik – pénzért minden megvehető és eladható, kivételek:
• egyén
• jogok – alkotmány
Pénz és nyelv
• Shell (1982)
• A gazdasági csere és eszme-csere közötti átjárhatóság feletti aggodalom széles körben elterjedt
• A „kalmárnyelv” beférkőzése a gondolkodásba:
– több nagy világvallásban tabu:
• zsidó
• keresztény
• muzulmán
• Érték tartalma és jele valóság és látszat
• Semmiből nem lehet valami, kivéve: irodalom, pénzügyek
• Ördög, arany és isten közötti kapcsolatok és szembenállások
A pénz hatása a társas viszonyokra
• Kritika (Parry és Bloch 1989):
– a pénz a társadalmak széles körében jelen
– sok helyen: sem nem veszélyes, sem nem felforgató
– különböző társadalmak különböző jelentést tulajdonítanak a pénznek
• Tranzakciós rendek
– a pénz legitim és illegitim használatát szabályozó morális elképzelések
– a morálisan veszélyes pénzt pozitív jelentéssé alakítják – pénzt megtisztító gyakorlatok, átalakító diskurzusok – a hosszú távú kozmikus rend és a rövid távú egyéni
versengés kölcsönös újratermelése
Maláj halászok és a „pénzfőzés”
• A férfiak keresik a pénzt, felhasználása kizárólag a nők kezében
• A férfiak szinte szabadulni akarnak a pénztől (és az azzal járó hatalomtól)
• Versengésen alapuló gazdasági tevékenység (halászat)
szolidaritáson alapuló rokonság és háztartás
• Rokonságot középpontba állító erkölcsi rend
kínai kereskedő üzleti mentalitása
• Főzés metafora:
– nyers hal alakítása fogyasztható élelemmé
– pénz átalakítása csereeszközből fogyasztási jószággá
Semleges és általános?
• Zelizer (1994)
• Bevett nézet: modern társadalmakban a pénz semleges és általános
• Valóság: nem semleges pénzek (piszkos pénz) a modern társadalmakban is elterjedtek
• Hálózatok, társas viszonyok, jelentésrendszerek irányítják, korlátozzák a pénzhasználatot
• A pénz ajándékozásának tabuja – vásárlási utalványok
– boríték
– csak bizonyos körben (rokonok között)
„Felcímkézés”
• A semleges és általános pénz átalakítása speciális pénzekké rituális gyakorlatokon keresztül
• Módjai:
– különböző elnevezések
– fizikai megjelenés átalakítása
– különböző megjelölt helyeken való gyűjtés – jelentéstulajdonítás különböző összegeknek – a „jogos felhasználó” személyének rögzítése
