— I
FcraüszouGiusr
Ebben a rovatban folyamatosan közöljük a külföldi
szaklapokban megjelent, műszaki könyvtárakat érdeklő, folyó
i r a t c i k k e k é 8 megjelent könyvtártudományi és dokumentáció
v a l foglalkozó szakkönyvek rövid ismertetését.
K Ö N Y Y S Z E M L E
0 0 2 : 6 3
PATAKY Ernő: A mezőgazdasági dokumentáció elméleti kérdései., Bpt 1958, OMgK. 77 P» /Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ közleményei. 1./
Kétszeresen örvendetes Pataky Ernő tanulmányának megje
lenése. Örvendetes egyrészt azért, mert tanulmányával u j könyvtárügyi kiadványsorozat i n d u l , másrészt pedig azért, mert tanulmányának tárgya a dokumentáció elmélete, amelynek kérdéseivel Magyarországon igen kevesen f o g l a l k o z t a k . Igaz ugyan, hogy a 3zerző elsősorban a mezőgazdasági dokumentá
ció elméletét tárgyalja, de - mint ő. maga i s hangsúlyozza -
"óhatatlanul k i k e l l e t t térnie a dokumentációt általában érdeklő kérdésekre" i s . A tudományok összefüggései ugyanis lehetetlenné t e s z i k a merev elhatárolást, a dokumentáció irodalma pedig mindeddig a l i g tért k i a dokumentáció sajá
tosan mezőgazdasági problémáira* ezért főként a műszaki t u dományok dokumentálása terén k i d o l g o z o t t módszertani ered
ményeket i s f e l d o l g o z t a , i l l e t v e alkalmazta a tanulmány szerzője. így tehát dolgozata sokkal általánosabb érdekű, mint a cime, s igen tanulságos" mindazok számára, akik a do
kumentáció elméleti, módszertani kérdései iránt - bármilyen szakterületen és bármilyen szempontból - érdeklődnek.
Pataky Ernő már 1955-ben i s i r t tanulmányt a dokumen- . tációról.x/
7 7 —
; :— '
PATAKY Ernő: A tudományos /szakmai/ tájékoztatás /doku
mentáció/. Bp. 1 9 5 5 . OMgK. 56 p. /OMgK házi sokszorosités./
Ebben az igen széleskörű i r o d a l m i tájékozódás alapján i r t "vázlatban" a dokumentáció eredetével, fogalmával, e l határolásával, szükségességével, eredményességével, munka
menetével és szolgáltatásával, továbbá a dokumentáció szak
embereinek képzésével, a könyvtárüggyel való kapcsolatával, nemzeni és nemzetközi szervezeteivel f o g l a l k o z i k ! az utolsó fejezetben pedig e l v i szempontokat s o r o l f e l a magyar tájé- koztatáaügy kialakításához.
Most m e g j e l e l t tanulmánya k i l e n c főfejezetre o s z l i k f . ezeket függelék követi, majd az idegennyelvü összefoglalók¬
k a i /angol, orosz/ zárul az igen gondos klállitásn füzet.
Az első f e j e z e t tárgyas a mezőgazdaság ős a mezőgazda
sági dokumentáció a tudományok osztályozásában. Ebben a t u dományok egységéről, a mezőgazdasági tudományoknak más t u dományokkal való kapcsolatáról, a mezőgazdasági kutatásról, a kutatás szellemi racionalizálásáról? a dokumentációról, a a tudományok dokumentációátfedéseiről van szó.. Az elemzések ős példák természetesen elsősorban a mezőgazdasági kutatás köréből valók, de - routatis mutandis - általában érvényesek egyéb alkalmazott tudományokra is«
Az egyes tudományszakok közötti összefüggések, az
" i n t e r n és extern relációk száma o l y nagy, hogy azok minden részében egy kutató sem l e h e t otthonos. És mennél szélesebb- körü vagy távolabbi összefüggéseket keres a kutatás, annál
többet k e l l átvennie mástól*" Ennek az átvételnek legátfo
góbb módja a dokumentáció. Szépen j e l l e m z i Pataky Ernő a dokumentációs feltárásnak azt a jellemvonását, hogy állan
dóan az újra összpontosul, az u j a t k e r e s i /nem a megjelenés időpontjában, hanem a tartalomban/, s ha " u j gondolatokat lát, azokat pontosan értékeli, s ha nem u j ismeretekről van szó, negativen k e z e l i őket. Ez a dokumentációnak a tudomá
nyos szocializmus alapvető tételével való egyezése és mun
kájának szépsége."
A második f e j e z e t a műszaki és a mezőgazdasági dokumen
táció eltérésének okairól szól. A legnagyobb eltérés a két
féle dokumentációs' szolgálat dinamikájában van. "A mezőgaz
dasági dokumentációban nem annyira elsődleges kivánalom a feltárás gyorsasága, az anyag reprodukciója és kézhez adá
sa, mint a műszaki dokumentációban." A mezőgazdasági terme
lés lassabb és kevésbé rugalmas az ipariénál, a dokumentá
ció által feltárt u j eljárások eredménye csak hosszabb-idő után várható.
A harmadik f e j e z e t a mezőgazdasági dokumentáció szük
ségességéről érvel igen higgadtan, meggyőzően. A dokumen
táció szükségessége - s a j n o s - még ma i s v i t a t o t t kérdés
nem egy esetben, - elvben ugyan minden gazdasági vezető he
l y e s l i , amikor azonban az anyagi áldozattal járó g y a k o r l a t i megvalósulásra kerül a; sor, rendszerint jelentkeznek az aka
dályok, pataky Ernő rámutat a r r a /S.Adams tanulmánya nyomán/, hogy "minden országnak saját nemzeti erőforrásain kivül l e hetősége /és szüksége'/ van " s z e r z e t t " vagy más néven i n f o r mációs erőforrásra. Erre az erőforrásra a Szovjetunió arány-
lagosan legalább olyan gondot f o r d i t , mint nyersanyagának feltárására."'A viharos gyorsasággal születő és f o r r a d a l m i módra váltoaó tudományos eredmények idején csak a dokumentá
ció b i z t o s i t h a t j a /több-kevesebb s i k e r r e l / az u j gondolatok elterjesztését &® felhasználását.
A negyedik f e j e z e t a mezőgazdasági dokumentáció iránt támasztható kívánalmakkal f o g l a l k o z i k s i s m e r t e t i a dokumen
táció materiális /szelektáló/, funkcionális és i n s t i t u e i o - nális /szervezési/ f e l a d a t a i t . A szelektálás t u l a j dohképpen a dokumentáció k r i t i k u s tevékenysége, s f e l a d a t a , hogy meg
ítélje az egyes közlemények újszerűségét és tudományos szín
vonalát; hogy megállapítsa a közleményben k i f e j t e t t elmélet, módszer, eljárás, eredmény relációit / i n t e r n , exteim/, t o vábbá, hogy az előzőek s z e r i n t értékelt tudományos vívmányt a hazai adottságokhoz és kutatási tervekhez v i s z o n y i t s a , a végül, hogy valamely tudománynak s a vele kapcsolatos alap, határ és segédtudományok általános fejlődési irányának egy- egy állomását összefoglaló tudományos közleményeket kivá
lassza függetlenül az előbbiekben megjelölt szempontoktól.
- A dokumentáció funkcionális f e l a d a t a egyrészt a szétsu- gárzás /referálás/, másrészt a visszakeresés / r e t r i e v a l / . A referátumokat i n s t r u k t i v módon k e l l elkésziteni; tehát ugyf hogy az "érdeklődő értékítéletet alkothasson az anyagnak a saját munkájához való hasznosságát illetően, még komplex kérdésekben i s . " A visszakereső funkció sikerének meghatáro
zó tényezői: a tárolt anyag mennyisége, feltártságának mér
téke /cim, referátum/, a szelektáltság mértéke, az osztá
lyozás, valamint a keresés módja/hagyományos, gépi/, a k i k e r e s e t t anyag azonnali elérhetőségének, használhatósálának mértéke. - A dokumentáció megszervezésének feltétele, hogy megfelelő dokumentálista kutató szakemberek végezzék a mun
kát. A szerző jól átgondolt pontokba f o g l a l t a n i s m e r t e t i a dokumentálista f e l a d a t a i t , hivatását, s elhatárolja munkáját a szakkönyvtárosétól.
Az ötödik fejezetben a szerző a r r a a kérdésre ad f e l e l e t e t , , hogy. kinek a szolgálatára h i v a t o t t a,mezőgazdasági dokumentáció, a hatodik f e j e z e t pedig a "központi - szétpon- t o s i t o t t " mezőgazdasági dokumentációt tárgyalja.
A hetedik f e j e z e t azokkal a dokumentációs módszerekkel f o g l a l k o a i k , amelyek mezőgazdasági szempontból behatóbb vizsgálatot érdemelnek* I s m e r t e t i a szétsugárzó dokumentá
cióé aődazersket /figyelőszolgálat, gyoratéjókoztatás, r e feráló folyóirat/, valamint a visszakereső dokumentációé módszereket /a dokumentációs anyag tárolása, osztályozása, megragadása* szakbibliográfia, témadokumentáoió/, végül p * - d i g a fordítások szerepét és jelentőségét vizsgálja.,
A nyolcadik* a mezőgazdasági dokumentáeió hatékonyaá
ga c. f e j e z e t nehés és sokat v i t a t o t t kérdésre kerea f e l e l e t e t . M i v e l még a kutatási eredmények megvalósításának felmérése i s t e l j e s e n megoldatlan, - a dokumentáeió népgaz
dasági hasznának, hatékonyságának vizsgálati módszerei sem lehetnek tisztázottak* A szerző f e l s o r a k o z t a t néhány, a' do
kumentáció hatékonyságát biaéayitó érvet, s megjelöl több olyan kutatási f e l a d a t o t , amelynek elvégzésével megállapí
tásokat lehetne tenni a dokumentációs szolgálat hatékonysá
g i fokáról.
Az utolsó f e j e z e t a s z o c i a l i s t a és a tőkés mezőgazda
sági dokumentációt hasonlítja ösaze. Megállapítja, hogy a s z o c i a l i s t a dokumentáció szervezetében megalapozottabb, 'szilárdabb, mint a tőkés dokumentáeió, v i s z o n t t módszertan
ná k i d o l g o z a t l a n .
A függelék első fejezetében a Szovjetunió, Csehszlová
k i a , Lengyelország, a nyugati nemzetközi szervezetek, Ang
l i a * , a NSzK éa Hollandia mezőgazdasági dokumentációját i s m e r t e t i . A második f e j e z e t a magyar mezőgazdasági dokumen
táeió rövid történetét tartalmazza, igen érdekes és t a n u l ságos adatokkal illusztrálva az intézményesen megszerve
z e t t magyar mezőgazdasági dokumentáció t i 8 évi fejlődését
/ 1 9 4 8 - I 9 5 8 / . A függelék harmadik része szempontokat ismsr-
t e t a magyar mezőgazdasági dokumentáeió további fejlődésé
hez. Bbben a fejezetben sok olyan megállapitéa éa j a v a s l a t van, amely az egész magyar dokumentációs tevékenység éa ku
tatás szempontjából alapos megfontolást érdemel*
Annak a.számára, a k i nem sajátosan.a .mezőgazdasági do
kumentáció szemszögéből olvassa Pataky Ernő tanulmányát, ugy tűnik, hogy értéke inkább a részletekben mutatkozik meg, mintsem a felópitésében, szerkezetőben. Talán az i s mertetésnek a tanulmány beosztásához igasodó menetéből i s látszik, hogy a fejezetek egymásutánja kissé rapszódikus, éa a tanulmány - legalábbis egyszeri elolvasás után - neai
• u t a t organikus, logikus egységet. Az egyes fejezeteken be
lül v i s z o n t a szerző általában jól t a g o l j a mondanivalóját, s lényegesebb megállapításait legtöbbször szabatosan, tömö
ren fogalmazza meg. Kedveli a rövid pontokba foglalást, ami
dolgozatát helyenként magvassá t e s z i , S t i l u s a inkább s t a t i k u s , mint dinamikus, - s ez az oka annak, hogy sok f o n tos megállapítása nem kapja meg a kellő energiát és lendü
l e t e t .
B néhány rövid /a részletekbe, nem menő s csak egyszeri olvasásra a l a p o z o t t / megjegyzés nem változtat azon a véle
ményen, hogy Pataky Ernő komoly tanúimánnyal gyarapította a dokumentáció magyar irodalmát, s az elméleti kérdések alapos ismeretével és vizsgálatéval már eddig i s jelentő-- sen szolgálta a dokumentációnak: "az egyetemes gondolkodás Mradástechnikájának" ügyét. /Gy.P./
024.5:31 HADINEC, V. - RAJ)Aj V . : Registraee ctenáru v Knihovné vysokych s k o l teehniekyh. Praha, 1958. üstredni Teohnieká Knihovna CSR. 65 p. 18 m e l l .
A prágai Műszaki Főiskolai Könyvtár - egyben Csehsz
lovákia Központi Műszaki Könyvtára - kiadásában érdekes és számunkra i s tanulságos s t a t i s z t i k a i ós könyvtári mód
s z e r t a n i tanulmány j e l e n t meg az olvasók .nyilvántartásának kérdéseiről.
A könyvtári és kölcsönzési rendtartás értelmében a b e i r a t k o z o t t olvasókat nemcsak a szokványos név- és szám
s z e r i n t i csoportosításban tartják nyilván, hanem s t a t i s z t i - kai*célra ifcülönféle olvasó-kategóriákat állapítottak meg, s ezeken belül nyilvántartják mind az általános, mind a kü
lönleges érdeklődés körét.
Az I . kategóriába az akadémikusok, valamint a tudomá
nyos minősítéssel i l l e t v e munkakörrel biró személyek és intézmények tartoznak; a I I . kategória lényegében a mi
nisztériumi, üzemi, főiskolai olvasóké, a I I I . a szakisko
l a i Ős egyéb tanulóké, á IV. pedig maguké a könyvtári d o l gozóké. A beiratkozásnál a f e n t i szempontok nyilvántartásá
hoz* szükséges körülményeket - elég nagy munkaráfordítással.
- részletesen f e l j e g y z i k . A kategorizálás célirányossága szerintünk vitatható / i . k a t . az olvasók I2#a, I I.14# - a , - I I I . 73$-a!/ Ezenfelül az I . kategóriában egyéni olvasó mindössze 2.68$, a I I * - b a n 9.1055, viszont a I I I . - b a n 86.5$
/a többi intézmény./
Részletesen nyilvántartják a foglalkozás, i l l e t v e üzem- t i p u s s z e r i n t i megoszlást i s . Mindennek természetesen vannak kölcsönzésteohnikai és fegyelmi előnyei i s , mint ahogy a mellékletben eredetiben bemutatott nyomtatványok éa űrlapok i s sok hasznos ujitást tartalmaznak. A szerzők sürgetik a műszaki könyvtári nyilvántartások nemzetközi szabványosítá
sát i s .
Számunkra a - túlnyomórészt prágai Illetőségű - o l v a sók érdeklődési körének megoszlása a legérdekesebbe Megkü
lönböztetnek fő érdeklődési kört /ezen belül kizárólag ér
deklődési kört/ és mellékes érdeklődési köröket, Átlagban 100 olvasó I 6 3 érdeklődési kört jelöl meg. Kizárólag, il- . l e t v e mellékes érdeklődési kör körülbelül egyforma arányban mutatkozik. Négy terület iránt az érdeklődés meglehetősen egyforma aránya, ezeks 1, vegytan, építészet, f i z i k a , e l e k t r o t e c h n i k a , 2 , matematika és általános technika, 3»
építéstudomány, 4 , földtan* rádiótechnika, géptan, és más természettudományok. Szerzők ebből a népgazdasági t e r v ará
nyosságára következtetnek.
Az 5000 egyéni és több mint 9 0 0 intézményi- olvasóról f e l v e t t statisztikák egyik célja a vidéki könyvtári hálózat megszervezését elősegítő tanulságok levonása volt,;Vélemé
nyünk s z e r i n t , ha a rendkívül tüzetes elemzés módszertani
lag indokoltnak látszik i s , a gyakorlatban mindig csak utólagos megállapításokra vezet* Ennek ellenére az érdeklő
dési körök valamilyen f a j t a s t a t i s z t i k a i megragadására előbb-utóbb nálunk i s szükség l e s z , ha áz egyetemes, i l l e t ve profilírozott és specializált műszaki fejlesztést szak
könyvtári vonalon helyesen akarjuk szolgálni, / - f - /
0 2 6 : 6 2 / 4 3 9 / " 188 3 / 1 9 58V091/
BALÁZS S. - SZABOLCSKA F . - TOMBOR T . Í AZ Országos Műszaki Könyvtár W éve. 1883 •= 1 9 5 8 . Az Országos Műszaki Könyvtér Jubileumi Evkönyve, Bp. 1 9 5 8 . OMK p. 5 = 1 3 6 .
•Magyarországon a'XIX. század második felében az ország iparosodása következtében fokozatosan létrejönnek az i p a r i oktatás és a műszaki ismerétek elsajátítását célzó művelő
désügyi intézmények. Ezek sorában a század végén már a de
monstratív célokat szolgáló muzeumok i s megjelennek. így p l . 1883. június 24-őn T r e f o r t Ágoston vallás- és közokta- , tásügyi m i n i s z t e r ünnepélyesen megnyitja a Technológiai Iparmuzeumot és benne a 100 kötet könyvvel és 3 1 féle f o lyóirattal rendelkező szakkönyvtárt. Ez a szakkönyvtár kez
dettől fogva nyilvános jellegű és célja elsősorban az i p a ros körök szaktudásának növelései Már röviddel a megnyitás után szüknék bizonyul az épület, és ezért 1889-ben az I p a r múzeum és vele a könyvtár u j helyiségbe a V I I I . József kör
út 6 . s z9 a l a t t i ••Technológia" épületébe költözik; ahol a könyvtár már önálló könyvtárost kap. Grünwald István közőp- ipartanodai tanár lesz az első könyvtáros. A könyvtár állo
mánya fokozatosan növekszik, 1897-ben az i p a r i s k o l a i könyv
tárral egyesül, és állománya már 3 5 7 6 raü, 6 2 0 3 kötet.
Másfélszáz folyóirat jár a könyvtárba. A századfordulón a könyvtárt évente 3 - 4 0 0 0 olvasó látogatja.
Nagymértékű a fejlődés az első világháború előtt, de a világháború a fejlődést megszakítja. A Tanácsköztársaság idején nem tudunk sokat a könyvtár működéséről, amely csak 1921-ben h a l l a t t ismét magáról. 1923-ban Káp-lány Gézát ne
vezik k i könyvtárossá. Káplány az akkor már 28 0 0 0 kötetre szaporodott állományt újra feldolgozza, bevezeti az ETO-t, korszerű szakkönyvtárat szervez. Munkájának eredményeképpen a harmincas évek elején a Technológiai Könyvtár népszerű és közismert lesz műszaki körökben. A könyvtárt p l . 1935*-&en
csaknem 6 0 0 0 0 olvásó látogatja. Állománya megközelíti a 6 0 0 0 0 kötetet.
A Horthy-korszak kultúrpolitikája azonban nem b i z t o sítja a könyvtár fejlődéséhez szükséges anyagi eszközöket ós sokszor csak társadalmi megmozdulással /Technológiai Könyvtár Baráti Egyesülete/ l e h e t e t t biztosítani a könyvtár fennmaradását.
Káplány Géza korán f e l i s m e r i a dokumentáció fontosaá
gát, és már 1938-ban f e l v e t i a magyar i p a r i dokumentációs központ létrehozását a Technológiai Könyvtér keretén belül.
Törekvései, t e r v e i azonban nem válnak valóra, és á második világháború a könyvtár bezárását vonja .maga után.
Az ostrom jelentős károkat okozott a könyvtárnak, amely csak lassan t u d j a ezeket k i h e v e r n i , mégis 1 9 4 5 júniu
sában már részlegesen megnyitja k a p u i t . Káplány Gézát 1 9 4 6 - ban nyugdíjazzák, de szakértelmével még hosszú i d e i g s e g i t i a könyvtárt, A f o r d u l a t éve után, 1949-ben megkezdődik a könyvtár nagyarányú fejlődése. Szekeres Pál az intézmény u j vezetője bővíti, korszerűsíti 'a könyvtárt, állományát nagy
mértékben gyarapítja. Ebben az időszakban a könyvtártól függetlenül megkezdődik a műszaki irodalom dokumentációja a Műszaki Dokumentációs Központ keretében. E két intézmény
formailag 1949-ben egyesül, és ezzel a Technológiai Könyv
tár megszűnik intézeti könyvtér l e n n i , A tényleges egyesü
lés 1952-ben következik be, ekkor jön létre az Országos Mű
szaki Könyvtár, A felszabaduláskor még csak 1.0 munkatársat foglalkoztató intézeti könyvtárból több mint 1 0 0 dolgozót foglalkoztató nagy tudományos szakkönyvtár l e t t , A Műszaki Dokumentációs Központtal történt egyesítés nyomán az Orszá
gos Műszaki Könyvtár k i t e r j e d t dokumentációs szolgáltatáso
kat valósított meg, majd fokozatosan megkezdte-különösen . 1953 után- a vállalatokban, üzemekben, intézményekben a szakkönyvtárak szervezését és hálózatba tömörítését. Az 1956, évi 5 , t v r . már a-müszáki termelési könyvtárhálózat központjaként e m l i t i az Országos Műszaki Könyvtárt,
E nagyarányú fejlődés, a dolgozók létszámának növekedé
se, az állomány megháromszorozódása, a v o l t Szabadalmi Bíró
ság 5 millió szabadalmi leírásból álló gyűjteményének átvé
t e l e egyre súlyosabb helyiségproblémákat j e l e n t e t t . Az i n tézmény többfelé megosztott elhelyezésben működött. 1955-ben a párt és a kormány vezetősége ezért ugy határozott, hogy biztosítani k e l l az Országos Műszaki Könyvtár u j és végleges elhelyezését. A V I I I . Múzeum utca 1 7 . sz. a l a t t i v o l t főúri palotát adományozták erre a célra. Ennek az épületnek t e l j e s átépítésére a párt és a kormány segítségével 1956-tól kezdő
dően került s o r0 Az 1 9 5 6 . októberi ellenforradalom mind a könyvtár fejlődését, mind,az építkezést megakasztotta. 1 9 5 7 elején újra megindult az építkezős és az intézmény munkája i s normális mederbe terelődött, különösen a dokumentációs munkák terén mutatkozott az elmúlt két esztendőben jelentős fejlődés. A különböző nehézségek m i a t t az épület átépítésé csak 1958 végén i l l . 1 9 5 9 elején fejeződhet be. 1958 novem
berében az u j épület Múzeum u t c a i szárnyának felavatásával egyidejűleg ünnepli az intézmény fennállásénak 7 5 . évfordu
lóját.
Az Országos Műszaki Könyvtár történetét ismertető t a nulmány utószavában néhány a könyvtári ős a dokumentációs munka fontosabb területére kiterjedő perspektíva f e l a d a t o t vázol, amely megvalósításával a s z o c i a l i s t a magyar könyvtár
ügy és dokumentáció ujabb jelentős fejlődőst f o g elérni*
F O L Y Ó * I H A T S Z E M L E
0 0 2 / 4 3 9 /
A dokumentáció fejlődése és helyzete Magyarországon. • Különös t e k i n t e t t e l a műszaki-tudományos dokumentációra. - JANSZKY L. - Nachrichten für Dokumentation, 1 9 5 8 . szept.
p. 1 3 2 - 1 3 5 * T.i OMK.
Magyarországon tényleges dokumentációs munka csak a má
sodik világháború után kezdődik. A Magyar Mérnök-Technikus Szakszervezet úttörő jellegű próbálkozása után megalakul a Műszaki Dokumentációs Központ, majd a mezőgazdasági, orvos
tudományi, közgazdasági dokumentáció kezd működni. Később az illám és Jogtudományi Intézet és az Irodalomtörténeti Intézet i s tényleges - központi jellegű - dokumentációs t e vékenységbe kezd.
