• Nem Talált Eredményt

A periodikum-állomány mint kutatási tárgy II. (A nemzetközi folyóirattermés mutatói és trendjei és a könyvtári gyakorlat) megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A periodikum-állomány mint kutatási tárgy II. (A nemzetközi folyóirattermés mutatói és trendjei és a könyvtári gyakorlat) megtekintése"

Copied!
24
0
0

Teljes szövegt

(1)

025.173 . / 0 4 7 . 1 /

A P E R I O D I K U M - Á L L O M Á N Y M I N T K U T A T Á S I T Á R G Y II.

(A nemzetközi folyó irattermés mutatói és trendjei és a könyvtári gyakorlat)

B ü k y n é H o r v á t h M á r i a

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

1 . Visszapillantás ea célkitűzés

Egy korábban közölt s z a k i r o d a l m i áttekintésünkben / l / azokról a munkákról a d t u n k h i r t - természetesen c s a k k i s töredékét érintve a nemzetközi s z a k i r o d a l o m n a k - a m e l y e k a nemzetközi periodikám-termés­

ééi és az e z e n b e l t l l megmutatkozó t r e n d e k k e l f o g l a l k o z n a k .

J e l e n ösazeállitásónkban a z z a l a kérdéssel f o g l a l k o z u n k , h o g y a nemzetközi s z a k i r o d a l o m b a n megtalálható különféle megállapítások a h a ­ z a i könyvtárak gyakorlatában h o g y a n alkalmazhatók. Ez a l k a l o m m a l t e r ­ mészetesen további s z a k i r o d a l m i részletekre i s k i k e l l m a j d térnünk.

Nyilvánvaló, h o g y a nemzetközi megállapítások alkalmazását nem e g y a¬

d o t t könyvtár nézőpontjából vizsgáljuk, hanem ennél általánopabban, a r r a keresünk választ, h o g y több könyvtár g y a k o r l a t a , i l l e t v e lehető­

l e g üiinél szélesebb könyvtári körök g y a k o r l a t a szempontjából m i t k e l l ás l a h e t értókeaiténünk ebből a s z a k i r o d a l m i információs és megálla- pitás-anyagból.

1 . 1 A világ periodikun-termésének nagysága és a könyvtári g y a k o r l a t Elsőként a világ periodikum-termásének nagyságából fakadó g y a ­ k o r l a t i következtetések problematikája merül f e l . £ell-« t u d n i egyál- talán a könyvtárosnak, i l l e t v e k i f e j e z e t t e n a folyóirattárosnak a z t , h o g y m i l y e n volumenű a világ folyóirattermése? Hézetünk s z e r i n t több szempontból i s f o n t o s információ e z , de talán elsődlegesen a z t érde­

mes t u d n i a könyvtárosnak, h o g y m e k k o r a a világ folyóirattermése a z o ­ k o n a s z a k o k o n belül, m e l y e k a z a d o t t könyvtár közvetlen profilját képezik, a h o l d o l g o z i k .

565

(2)

BÜKTlfÉ HOHVÁTH M . J A perlodikum-állomány

1.11 A Világ periodikum-térmése 63 a periodikum-szerzeményezás

Még a z országos tudományos könyvtárak i a c a a k k i s hányadát képe­

sek a világ periodikum-termésének beazerszni.Nézzünk mutatóba néhány a d a t o t ! Az U l r i c h ' s I n t e r n a t i o n a l P e r i o d i c a l s D i r e c t o r y 1 4 . kiadása 50 000 p e r i o d i k u m óimét s o r o l j a f e l , a m i a világ tudományos, i l l e t v e tudománynépszerüsitő folyóiratainak k b . e g y h a r m a d a s e g y b e n legérté­

k e s e b b része. Hos e z e n a n y a g n a k a z E g y e t e m i Könyvtár 5^-át, a Főváro­

s i Szabó E r v i n Könyvtár 0,7-0,8^-át, a M a g y a r Tudományos Akadémia Könyvtára k b . 9,4?É-át, az Országgyűlési Könyvtár l,62=í-át, a z Orszá­

gos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 10,1^-át, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Dokumentációs Központ k b . 0,8-0,9^-át, a z O r ­

szágos Széchényi Könyvtár k b . 2,25;í-át b i r t o k o l j a . S országosan i 3 CBak m i n t e g y 30-35?í j u t e l hozzánk. Természetesen, h a e g y - e g y s z a k t e ­ rület anyagának nemzetközi periodikum-térmését és a szakterületet kép­

viselő, főgyüjtőkörben gyűjtő könyvtár k u r r e n s külföldi p e r i o d i k u m - anyagát vetjük e g y b e , már egészen m á s , j o b b eredményeket k a p u n k .

A legfőbb kérdés tehát a z , h o g y m i l e g y e n a világ folyóirattermé­

sének a z a néhány százaléknyi a n y a g a , a m i t a könyvtárral szemben t á ­ m a s z t o t t kutatási igények legelőnyösebb kielégítésére járatni k e l l . Éppen e r r e vonatkozóan a d ötleteket W o l f g a n g E1S0LD / 2 / . A z t állitja, h o g y a z állománygyarapítási céllal végzett folyóiratértékelést és k i ­ válogatást a következő s z e m p o n t o k r a k e l l építeni:

beszerzendő folyóiratok felderítése t a r t a l m i elemzéssel}

a z olvasók véleményének kikérése a beszerzendő folyóiratokat i l ­ letően;

a használat elemzése;

idézetszámlálási a d a t o k éa mutatók felhasználása.

VICKEHY általánosabban f o g a l m a z és a r r a vonatkozóan d o l g o z k i n é ­ zőpontokat / 3 / , h o g y miként l e h e t felderíteni a tudományosan Jelentős s z a k i r o d a l m i a n y a g o t /köztük természetesen a e z a k i r o d a l m i l a g f o n t o s folyóiratanyagot/. E n n e k módozatai s z e r i n t e a következők:

o l y a n források g o n d o s elemzése, m e l y e k alapjában véve nem s z a k ­ irodalom-értékelési céllal kerültek összeállításra, p l . idézetszámlá­

lási a d a t o k ;

bibliográfiák hasonló, n u m e r i k u s értékelései;

könyvtári kölcsönzési tőritvények összesítő értékelése;

k i v o n a t o k elemzése; folyóiratjegyzékek elemzése; naplók és kér­

dőivek, m e l y e k e t e g y a d o t t s z a k i r o d a l m i a n y a g olvasásakor olvasók á l ­ lítanak k i ; kérdőivek, m e l y e k e t a z olvasók olvasmányaikkal k a p c a o l a t o s véleményükről ég értékelésükről töltenek k i ;

tudósok n a p i időbeosztását tükröző feljegyzések.

(3)

B a 21.évi. 8-9.szám 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

A megrendelendő folyóiratok kiválasztását illetően m i n d e n k i e l i s ­ m e r i a z t , h o g y o l v a s n i , i l l e t v e i s m e r n i k e l l a z o n tudományterület s z a k ­ irodalmát, a m e l y r e vonatkozóan folyóiratokat kívánunk r e n d e l n i , e l e m e z ­ n i k e l l e tudományterület tudományos újdonságnak azámitó közieménveit, f i g y e l n i k e l l a z e b b e n előforduló folyóirathivatkozásokat s t b .

De m i n d e z t h o g y a n valósítsa meg a folyóiratok beszerzője e g y á l ­ talános gyűjtőkörű v a g y e g y i g e n aokféle tudományszakot gyűjtő könyv­

tárban? H i s z e n e g y e t l e n v a g y néhány könyvtári dolgozó nem o l v a s h a t , e- l e r a e z h e t m i n d e n létező tudományszakba vágó a n y a g o t . Az Akadémiai Könyv­

tárban, a n e m c s a k szerzeményezésben járatos, hanem a d o t t szakterülete­

k e t nivatásszerüen ismerő s z a k e m b e r e k szerzeményezési munkája m e l l e t t e l i n d u l t valamiféle o l y a n próbálkozás, h o g y a k u r r e n s külföldi folyó- iratéllomány összetételének r e n d s z e r e s vizsgálatét /5 évsnkéntl v i z s ­ gálati eredményeit/, szintén b e k a p c s o l j u k a szerzeményezést befolyá­

soló meghatározók közé. P e r s z e különösen a k k o r f o g j u k t u d n i az e l e m ­ zési a d a t o k a t érvényesíteni, h a a m o s t folyó feltárás folyományakép­

p e n m a j d magunk előtt l a t j u k , h o g y a főgyüjtŐköri szakterületek m e l y folyóiratai hiányoznak állományunkból a z o k közül, a m e l y e k e t a n a g y v á ­ logató nemzetközi periodikum-jegyzékek f o n t o s folyóiratként t a r t a n a k számon. Természetesen i g e n s o k más állománybeszerzési meghatározóval /használtsági, keresettség! mutató; régóta Járó folyóiratok hagyomá­

n y o s beszerzése; kiadványésere- éa kultúrpolitikai meggondolások s t b . / i s számolnunk k e l l . Az az ideális kép tehát, a m i t E I S 0 1 D , VIC2ERY és mások a folyóiratbeszerzést meghatározó szempontokról m e g r a j z o l n a k , a valóságban t e l j e s e n meg nem valósítható.

Uá3 a h e l y z e t a z o n könyvtárak periodikum-szerzeményezése esetén, m e l y e k c s a k szűkebb s z a k a n y a g o t t a r t a l m a z n a k / p l . kutatóintézeti s z a k ­ könyvtárak/. Ezeknél két m o z z a n a t érvényesül:

a azükebb szakterület folyóiratait világviszonylatban v a l a m e ­ l y e s t J o b b a n át l e h e t t e k i n t e n i , m i n t több s z a k o t e g y s z e r r e és i g y a válogatáa nem j e l e n t m i n d e n e s e t b e n m e g o l d h a t a t l a n problémát;

a azükebb szakterületek eaetében v i a z o n t a n n a k felismerése J e ­ l e n t h e t n a g y o b b nehézséget, h o g y m e l y irányba, m e l y folyóiratokba szó­

ródhatott - a közismert szakfolyóiratokon t u l - a z a d o t t szakterület­

be vágó a n y a g .

E könyvtárak beszerzési politikájában folyóiratcikkek részletes szakozáson alapuló elemzése nem a n n y i r a döntő, m i n t a BRADFORD-féle szóródási jelenség vizsgálata. Különösen a külföldi folyóiratokkal k a p c s o l a t b a n v o l n a - feltevésünk s z e r i n t - szükséges néhány o l y a n tám­

p o n t i s m e r e t e , m e l y eligazíthatná a szakkönyviárost, h o g y a s z o r o s ér­

t e l e m b e n v e t t s z a k m a i folyóiratokon t u l m e l y általánosabb Jellegű v a g y más s z a k h o z tartozó l a p o k b a n találhat szétszórtan a saját könyvtára gyűjtőkörébe vágó tanulmányt. U g y a n e z a szóródási Jelenség a m a g y a r folyóiratokra vonatkozóan i s érdekes l e h e t . Külföldi v i s z o n y l a t b a n többen, h a z a i v i s z o n y l a t b a n v i s z o n t még i g e n k e v e s e n f o g l a l k o z t a k 1 - l y e n felmérésekkel. A későbbiek során mindazonáltal e g y idevágó h a z a i íelméréat réezleteeebben l a b e m u t a t u n k .

565

(4)

BÍJETNÉ HORVÁTH U.: A periodikum-állomány

1.12 A periodlkum-szerzeményezég volumenének határai

A folyóiratok sokfélesége más vonatkozásban i s kapcsolódik a könyvtári g y a k o r l a t h o z : v a j o n a könyvtár gyűjtőkörébe vágó folyóira­

t o k világviszonylatban minél t e l j e s e b b , hiánytalanabb beszerzése h a ­ tékonyabbá t e s z i - e az a d o t t folyóiratok segítségével történő k u t a ­ tást? - merül f e l egy g y a k o r l a t i kérdés. Véleményünk s z e r i n t a k u t a ­ tás hatékonyabbé c s a k e g y b i z o n y o s ál1ománygazdagítási p o n t i g válik, s ettől k e z d v e a további gazdagodás inkább veszélyt, s e m m i n t előnyt j e l e n t . A gazdagság b i z o n y o s s z i n t e n t u l u g y a n i s a kutatóban már a reménytelenség érzetét k e l t h e t i a" s z a k i r o d a l o m áttekinthetetlensége m i a t t . Egy korábbi tanulmányunkban / 4 / a z Akadémiai Könyvtárban o l ­ v a s o t t s z a k i r o d a l o m felhasználásával a z t vizsgáltuk, h o g y 1966 f o l y a ­ mán - bizonyíthatóan - m i l y e n publikációk készültek. A folyóiratba, szerzés teljességi törekvéseinek i l y e n jellegű hetárairól e g z a k t ké­

p e t a k k o r kaphatnánk, h a e g y korlátozott teljességű és egy v i s z o n y l a g hiánytalan gyűjteményre v a g y e g y a z o n gyűjtemény mérsékelten f e j l e s z ­ t e t t állapotára, m a j d rendkívüli módon kiegészített szakfolyóirat- anyagára vonatkozóan összehasonlításókat tehetnénk a r r a nézve, h o g y az o t t o l v a s o t t anyagból m i l y e n tudományos müvek születtek. - Magától értetődik, h o g y a d o t t szakterület fejlődésével természetszerűen e¬

gyütt jár e g y - e g y u j folyóirat megszerzése / a z u,i beszerzések térlójá­

b a n való bemutatása/,és ez serkentően h a t h a t a kutatók érdeklődésére.

1.13 A referáló folyóiratok h e l y e a perlodlkum-szerzeményezésben A t u l g a z d a g állomány áttekinthetetlenségen könnyíthet a referá­

ló folyóiratok beszerzése. A referéltság kérdésével a z 1.19 p o n t b a n még f o g l a l k o z u n k . I t t c s a k a n n y i t emiitünk, h o g y az imént idézett t a ­ nulmányunkban / 4 , p . 1 1 3 . / közölt megfigyeléa s z e r i n t a referáló f o ­ lyóiratokat a társadalomtudományok területén meglehetősen k e v e s e n használják. E jelenség okét még nem sikerült biztonsággal megállapí­

t a n u n k . L e h e t , h o g y a z Akadémiai Könyvtár s o k e e e t b e n magasan k v a l i ­ fikált olvasói o l y a n biztonsággal tájékozódnak saját szakmájuk nem­

zetközi anyagában, h o g y nem s z o r u l n a k referáló folyóiratok h a s z ­ nálatára; l e h e t , h o g y az e folyóiratokra vonatkozó p r o p a g a n d a hiánya eredményezi a kedvezőtlen képet; l e h e t , h o g y a könyvtárba érkező o l ­ vasók már más könyvtárban használtak referáló folyóiratokat és i d e mór c s a k a primér anyagórt Jönnek s t b . M i n d e n e s e t r e - e t a p a s z t a l a ­ t o k ellenére - véleményünk a z , h o g y a z állomány nagyságának n y o m a s z ­ tó hatáséval szemben n a g y könnyebbségetJelent minél több referélólap, v a g y referátumokat bőségesen közlő szakfolyóirat beszerzése a társa­

dalomtudományok területen i s . E referáló anyagrész - h a nem k i f e j e z e t t e n referáló folyóiratokról v a n szó - s o k s z o r r e j t e t t k i n c e , a m i - szakszerű feltárás esetén - k i t e r j e s z t h e t i az áttekintést az állo­

mányban ténylegesen meg nem lévő p e r i o d i k u m o k f e l e t t i s .

M. v o n AEDEHBE és S.HEnALL o l y a s m i t Jósolnak / 5 / , h o g y a referá­

ló folyó.ratok a Jövőben veszíteni f o g n a k jelentőségükből; m i nem o s z t j u k e nézetet.

(5)

I M I 21,éTf. 8-9.szám 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - a z e p t e m b e r

1.14 A könyvtárak közötti kooperáció a perlodikum-azerzeményezéa

terén "*"

A TaT e z évi 6.számában m e g j e l e n t s z a k i r o d a l m i áttekintésünkben h i v a t k o z t u n k a nemzetközileg f o l y a m a t o e a n növekvő folyóiratárakra v o ­ natkozó közleményekre, köztük a TKT-ben m e g j e l e n t idevágó a n y a g r a i s / 6 / , ólig a z e d d i g e m i i t e t t pontoknál a válogatás módezerén v o l t a hangsúly, a l e g n a g y o e b g o n d o t végül i s nem e g y s z e r éppen a z j e l e n t i , h o g y a kellő mennyiségű szakfolyóirat beszerzéséhez n i n c a f e d e z e t . Sok könyvtár esetében tehát nem a z a n y a g gazdag3ága, a s z a k i r o d a l o m bősége, hanem éppen ellenkezőleg, e n n e k szűkös v o l t a J e l e n t g o n d o t . 3 t e k i n t e t b e n l e h e t n e segitsóg a könyvtárközi kooperáció. S megoldásnak i g e n n a g y nemzetközi s z a k i r o d a l m a v a n . Az idevágó i r o d a l o m b a n számos s z o v j e t es népi demokráciákból származó közleménnyel i a találkozunk.

Az a n g o l D. SRSHPELL / 7 / h i r e a éa több kiadást megért kézikönyvében ís részletesen f o g l a l k o z i k a folyóiratbeszerzéa koordinálásával /18-22.p/.

I . P . OSZIPOYA / 8 / véleménye s z e r i n t a folyóiratok országos állományá­

b a n az e g y e s könyvtárak közötti átfedések, v a l a m i n t az u n . fehér f o l ­ t o k felfedéeének kérdését a z általános gyűjtőkörű tudományos könyvtá­

r a k n a k k e l l rendezniük. Hasonló g o n d o l a t o k a t közöl S.P. POKOTOV / 9 / . Ö i s u g y látja, h o g y a folyóiratok éa általában a s z a k i r o d a l o m b e s z e r ­ zésének koordinálásával az általános tudományos nagykönyvtáraknak k e l ­ l e n e f o g l a l k o z n i o k . ü g y e i m é t a z o n b a n a természettudományok és a tár­

s a d alomtudomány o k kapcsolatéra fordítja, m i v e l u g y látja, h o g y a k o o r ­ dinálás sorén e két n a g y tudománytartomány e g y r e nyilvánvalóbb a z e r - v e a kapcsolatára i s t e k i n t e t t e l k e l l l e n n i a k i k e l l jelölni a k o o r d i ­ nálási a l a p e l v e k e t , s z o r o s k a p c s o l a t o t épitve k i a z általános tudomá­

n y o s könyvtárak, a tudományos-műszaki tájékoztatás s z e r v e i és az ága­

z a t i szakkönyvtárak között. A társadalomtudományok terén - s z e r i n t e - mér e l e v e a z általános tudományos könyvtárak j o g o s u l t a k e f e l a d a t vég­

zésére. K . J a . KAGANOVA u g y véli. h o g y n e m c s a k a külföldi, hanem a h a ­ z a i s z a k i r o d a l o m beszerzését illetően i s j o g g a l felmerülhet b i z o n y o s - koordinációs törekvés /10/.A c s e h s z a k i r o d a l o m b a n többek között J.ZAH- RADIL / l l / f o g l a l k o z o t t e z z e l a kérdéssel, J a v a s l a t o t téve a r r a , h o g y a c s e h akadémiai könyvtári és tájékoztatási hálózaton belül miként k e l l e n e m e g o l d a n i e f e l a d a t o t . A n t o n i n EEEPL / 1 2 / J . Z A H R A D I L - l a l szemben immár n e m c e a k a z akadémiai hálózaton belüli koordinálás kérdé- déseivelfoglelkozik,hanem a z állami tudományos könyvtárak és informá­

ciós központok, v a l a m i n t a z e g y e t e m i , i l l e t v e főiskolai intézmények könyvtárai közötti kooperáció kérdésével i s . J . ZAVAUA / 1 3 / J a v a s l a t a nem a n n y i r a elméleti, m i n t inkább m á r a g y a k o r l a t felé mutató. J a v a ­ s o l j a , h o g y a z u n . S o c r a t u s * számítógépes r e n d s z e r t használják f e l a külföldi /kéaőbb a h a z a i / á11ománygyarapitée központi szervezésére, sőt a szerzeményezés koordinálásán t u l egyéb szolgáltatások /reklamá-

* S o c r a t u s a következő mondat szavaiból k e l e t k e z e t t a z i g l a : a p e c i f i c a - t i o n o f r e q u e s t s , o r d e r i n g r e q u e s t e d d o c u m e n t s , c a t a l o g i n g , r e f e r - e n c e a , a c q a i e l t i o n , t e l e c o m m u n i c a t l o n s , u r g e n c i e a , s t a t l s t i c s / b y h e l p o f c o m p u t e r / . /X kérések p o n t o s meghatározása, a kért dokumen­

t u m o k megrendelése, katalogizálás, tájékoztatás, akvizíció, távköz­

lés, reklamálás, s t a t i s z t i k a /számítógép aegitségével/./

567

(6)

BüKYNÉ HORVilH M.: A periodikum-állomány

lás; korszerű, naprakész feldolgozás s t b . / esetében i s . A t e r v a b e ­ szerzési j a v a s l a t o k a t az állami könyvtári ujdonságjegyzék anyagára a¬

lapozná. L e n g y e l v i s z o n y l a t b a n A. BALCER /!*•/ és M a r i a DEtfBOwSKA / 1 5 / f o g l a l k o z t a k a kérdéssel. Lengyelországban - m i n t köztudott - a t u d o ­ mányos könyvtárak nem közvetlenül, hanem e g y állami s z e r v közbeiktatá­

sával r e n d e l n e k folyóiratokat. Ez lassitó" körülmény - DSJíBO'A'SKA s z e ­ r i n t - és s o k s z o r folyóiratszám-hiányokat i s eredményez. A lassúság vádját reálisnak érezzük, de a m i a z e m i i t e t t hiányokat i l l e t i , e z e k a közvetlen rendelés esetén i s k e l e t k e z h e t n e k . / E z t c s a k g o n d o s r e k l a ­ málással, sőt n é h a c s a k m i k r o f i l m e s v a g y egyéb állomanypótléssal l e ­ h e t kiküszöbölni./ DEMBOVíSKA a d a t a i s z e r i n t a l e n g y e l könyvtárakba 1 9 7 0- b e n 8+62 féle folyóirat érkezett / a z OSZK által k i a d o t t " K u r r e n s külföldi p e r i o d i k u m o k a m a g y a r könyvtárakban" c. kiadvány 1 9 7 1 . évi kötete k b . 16 000 féle folyóirat hazánkba érkezéséről t u d . L e h e t , h o g y Lengyelországba 1 9 7 0 - b e n k e v e s e b b folyóirati'éleség járt, m i n t hazánk­

ba? Vagy a folyóiratnak minősített a n y a g o t értelmezik másként a két országban?/ DEMBOWSKA m i n d e n e s e t r e kifogásolja, h o g y e g y e s folyóira­

t o k 100-nál több példányban érkeznek. V. UOLDOVEAND / 1 6 / a román k o ­ ordinálási törekvésekkel f o g l a l k o z i k . Kolozsvárott e z már 192C-ban felvetődött. E k k o r i t t elkészült a városban lévő összes természettudo­

mányi ős o r v o s i folyóirat központi katalógusa. Országos v i s z o n y l a t b a n 1 9 5 4- b e n merült f e l a koordinálás igénye. MCLUOVEANU s z e r i n t a k o o r d i ­ nálás e g y i k feltétele a z I s , h o g y n a g y o n g y o r s a n k e l l értesülnie a k o ­ ordináló központnak a világban megjelenő különféle u j folyóiratokról.

Jóllehet mindenütt s o k a j a v a s l a t , ám a koordinálás m á r megvaló­

s u l t eredményeiről kevés sző e s i k .

nézetünk s z e r i n t az üggyel k a p c s o l a t b a n részben M.D. CARTEB. és K . J . BONK A 7 / találják fején a s z e g e t , a m i k o r a kooperálással szem­

b e n i pszichés akadályokat e m i i t i k . V a n n a k folyóiratok / p l . h a z a i v i ­ s z o n y l a t b a n s o k s z o r i l y e n a N a t u r e , a S c i e n t i f i c A m e r i c a n , a S c i e n c e s t b . / , a m e l y e k valósággal státus-szimbólumok e g y - e g y intézmény számá­

r a , a m e l y e k n e k előfizetéséről a n e v e z e t t intézmény - mégha ez a folyó­

i r a t e g y a z o n épületen belül e g y máeik intézménynek i s jár - nem szíve­

s e n mondana l e . Nehéz tehát átállni a gyűjtés m e g s z o k o t t rendszeréről a kooperélás rendszerére. S való i g a z , nem m i n d e n intézmény egyformán g o n d o s a n tárol. M l l e s z , h a a g o n d o s a n tároló intézmény l e m o n d e g y f o ­ lyóiratról s v a l a m i l y e n oköól kifolyólag nem k a p j a meg e folyóiratot a másik intézménytől, a h o n n a n a koordinálás s z e r i n t meg k e l l e n e k a p ­ n i a ?

1.2 A periodlkum-térmés gyorsuló ütemű növekedése és a könyvtári K j a k o r l a T

A világ periodikum-terméeónek évenkénti növekedési t r e n d j e - m i n t e z t a m á r idézett szakirodalomismertető tanulmányunkban jeleztük - elég g y o r s . A növekedés a z t eredményezi, h o g y a könyvtáraknak nem­

c s a k a ma járó folyóiratok jövőben megjelenő évfolyamai számára k e l l üres raktári h e l y e t b i z t o s i t a n l o k , hanem újonnan megjelenő u j a b b es u j a b b folyóiratok B e z e k m a j d a n i u j a b b évfolyamai számára i s . így a

(7)

TMT 21.évf. 8-9.szám 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

periodikum-térmés állandó növekedése a könyvtári g y a k o r l a t b a n k o m o l y raktározási g o n d o k a t eredményez a dokumentálási, feldolgozási n e h é z ­ ségek m e l l e t t . A raktárgondokon való enyhités e g y i k legkézenfekvőbb megoldása a kevéssé használt a n y a g n a k regionális d e p o z l t o r i u m o k b a v a ­ ló szállítása - m i k é n t e z t 0AB1EH és BŐNK j a v a s o l j a / i . m . p . 2 5 4 . / . i m - miként a s z a k i r o d a l m a t ismertető tanulmányunkban már emiitettük a z idevágó nézeteket - a kevéssé h a s z n a i t a n y a g elkülönítése p r o b l e m a t i ­ k u s : e g y - e g y korábbi, a felezési idő törvénye s z e r i n t már használaton kívülinek minősülő évfolyam különböző o k o k m i a t t mégis k e r e s e t t l e h e t , v a g y ilyenné válhat. Az elkülönítés tehát a raktárgondok leghatéko­

n y a b b megoldása, de e z t i g e n k o m p l e x értékelés alapján k e l l végezni.

1.3 - 1.4 A 3

. p e r i o d i k u m - c i k k e k összmennyisége. a c i k k e k számának g y o r - uló ütemű növekedése m i n t periodikum-ayü.lteményi g o n d A periodikum-térmés tanulmány- és cikkanyagának száma, v a l a m i n t e o i k k a n y a g azárnának növekedése a dokumentálás szempontjából j e l e n t g o n d o k a t . E témakör g y a k o r l a t i tapasztalatainktól távol áll, ezért i t t e h h e z nem kívánunk hozzászólni.

1.5 A p e r l o d i k u m o k típusok s z e r i n t i strukturálódása ás a könyvtári g y a k o r l a t

1 . 5 1 A foraális szempontú tipizálás birálata

Idézett tanulmányunkban h i v a t k o z t u n k a p e r i o d i k u m o k n a k folyóira­

t o k r a és egyéb időszaki kiadványokra való Bzéttagolására, tovibbá a folyóiratoknak saját kategóriájukon belüli további csoportősitésára.

A tudományos kutatás nézőpontjából s o k s z o r kevés különbség v a n e g y - e g y évkönyv / p l . a G u t e n b e r g J a h r b u c h / és e g y - e g y s z o r o s értelemben v e t t szakfolyóirat / p l . a a i b l o s / között. Ezért a d o t t könyvtár folyóiratál­

lományának dokumentumtípusok s z e r i n t i formális elemzését f e l e s l e g e s ­ n e k t a r t j u k .

1.52 A p e r l o d i k u m o k két n a g y családja: a p r i m e r és a s z e k u n d e r p e - r i o d i k u m o k

S o k k a l f o n t o s a b b elemzési s z e m p o n t a p e r i o d i k u m o k n a k p r i m e r ée 3 z e k u n d e r s e r i o d i k u m o k r a való bontása éa az állomány e s z e r i n t i e l e m ­ zése. De v a j o n érdemes-e i l y e n elemzést végezni? B. ARDENBE és S. 2 E -

;iALL a z o n a véleményen v a n n a k - m i n t már említettük -, h o g y -a s z e k u n ­ dér i r o d a l o m ma még h a s z n o s , de a jövőben veszíteni f o g jelentősegé­

ből". Részben a szenkunöer i r o d a l o m jelentőségét látszik csökkenteni

569

(8)

BÜZYNÉ HORVÁTH H.: A periodikum-állomány

számos kutató véleménye, m e l y s z e r i n t nem e g y s z e r olcsóbb e g y a d o t t kísérletet / p l . kémiai gyártásfolyamat e g y részletére vonatkozó kísér­

l e t e t / elejétől f o g v a végigvezetni, s e m m i n t e kísérletre vonatkozó s z a k i r o d a l m a t k i k e r e s n i , magunk más véleményen v a g y u n k , s e g y - e g y könyvtár állományán belül h a s z n o s n a k t a r t j u k a r e f e r á l ó l a p o k V a s z e ­ kundér p e r i o d i k u m o k / elkülönített elemzését. / I l y e s m i t végeztünk i s egy tanulmányunkban / 1 8 , p . 2 5 - 2 6 . / a z Akadémiai Könyvtár 1 9 6 6 . évi á l ­ lományára vonatkozóan. U j a b b a n nem f o l y t a t t u n k Idevágó elemzést./

1.53 Az " e g y e t l e n h a z a i példány"-periodikumok

H a s z n o s s z e m p o n t a p e r i o d i k u m o k " e g y e t l e nth a z a i példány"-anak az állomány egyéb anyagától való elkülönítése. Idézett tanulmányunkban, a h o l i l y e n irányú éllomény-ezótvélasztást i s végeztünk / 4 , p . 8 4 - 8 8 . ós p . 1 4 6 . / , megállapítottuk, h o g y a z Akadémiai Könyvtárba e s e t l e g e s e n , v a g y éppen c s a k e g y e t l e n a l k a l o m m a l belátogató olvasók "nem a n n y i r a az ' e g y e t l e n h a z a i példány'-periodikumok m i a t t jönnek be m i n t i n ­ kább az e g y területre vonatkozó legszükségesebb s z a k i r o d a l m a t s z i n t e egy h e l y r e összesűrítő alapfolyóiratok kedvéért" / 4 , p . 1 4 5 . / . Tehát nem i s c s o d a , h a nem pusztán az " e g y e t l e n h a z a i példány"-periodikumok megszerzÓBÓért, hanem még f o k o z o t t a b b a n a z u n . "kulcsfolyóiratok" b e ­ szerzéséért f o l y i k a h a r c . Ami b i z o n y o s e l l e n - t e n d e n c i a az állománybe- szerzási koordinálással, racionalizálással s z e m b e n .

1.6 A p e r l o d i g u m o k n y e l v e k s z e r i n t i csoportosítása ós a könyvtári g y a k o r l a t

Néhány évvel ezelőtt, a "Magyar hírlapok és folyóiratok jegyzéke"

c. kiadvány ismertetése kapcsán / 1 9 / néhány a d a t o t i s m e r t e t t u n k arról, h o g y 1 9 6 5 - b e n Magyarországon hányféle hírlap éa folyóirat j e l e n t meg, i l l e t v e , h o g y e z e k n e k m i l y e n v o l t a n y e l v i megoszlása. Az e k k o r k u r ­ r e n s 1557 hírlap, i l l e t v e folyóirat közül 1 6 0 , tehát v a l a m i v e l több m i n t 105Í v o l t i d e g e n nyelvű. A j e l e n l e g i h e l y z e t r e nézve a M a g y a r Fo­

lyóiratok Repertóriuma által f e l d o l g o z o t t hírlap- és folyóiratanyag n y e l v i megoszlását néztük meg. A 4 2 5 k u r r e n s folyóiratból 62 az i d e ­ gen nyelvű, a m i a l i g több m i n t az a n y a g 14}"-a. Tehát a z elmúlt évek­

ben a n y e l v i megoszlás területén m a g y a r v i s z o n y l a t b a n lényeges v á l t o ­ zás nem történt.

Ha adatszerűen még nem i s bizonyítva, de megfigyeléseinkre t á ­ m a s z k o d v a n y u g o d t a n állithatjuk, h o g y a világnyelveken msgjelenő f o ­ lyóiratok száma növekvő tendenciát m u t a t . Nemcsak Európában, hanem a világ m i n d e n tóján találkozunk e z z e l a jelenséggel, c s a k e g y példát, Japánt említve meg / v ö . I . C . O'BRIAN cikkét: 2 0 / . A Szovjetunió köz­

társaságaiban i s tapasztalható e g y o l y a n t e n d e n c i a , h o g y a tudományos folyóiratok cikkanyagának e g y része o r o s z n y e l v e n , v a g y legalábbis 0- r o B z v a g y más világnyelven m e g f o g a l m a z o t t rózümével j e l e n j e n meg.

A tudományos c i k k a n y a g világnyelvekre való koncentrálódáséval

(9)

X K 21.éri. 8-9.szánt 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

s z e m b e n - érdekes m ó d o n - e g y másik tendenciát i s megfigyelhetünk Ű E DAVINSOK / 2 1 , p . 1 9 4 . / a következő megállapítást idézi e z z e l k a p c s o l a t ­ b a n : "Az a n g o l kutatóknak szembe k e l l nézniük a z z a l a lehetőséggel h o g y a közeljövőben a világ irodalmának növekvő hányada o l y a n n y e l v e n f o g m e g j e l e n n i , a m e l y e n j e l e n l e g c s a k k e v e s e n o l v a s n a k . "

A tudományos és szakkönyvtárak részére a tudományos folyóiratok soknyelvüsége kettős problémaként j e l e n t k e z i k : e g y - e g y szakterület i n ­ formációs anyagának / a z a z tudományos folyóiratainak/ szerzeményezése­

k o r nem s z a b a d , v a g y c s a k i g e n k i s mértékben l e h e t a nem világnyelvet m i n t szerzeményezést befolyásoló tényezőt f i g y e l e m b e v e n n i . Másrészről v i s z o n t megfigyelhető, h o g y a folyóiratok n y e l v i hovatartozása negatí­

v a n befolyásolja a használatot. Ha e z így v a n a z Akadémiai Könyvtárban, a h o l a z olvasók jelentős része tudományos kutató, m e n n y i v e l inkább szembe találjuk m a g u n k a t e z z e l a problémával egyéb könyvtári területe­

k e n . - Természetesen dokumentációs feltárással /tartalomjegyzők-fordi- tósok készítése, c i k k e k referálása s t b . / a n y e l v i l e g n e h e z e b b e n megkö­

zelíthető folyóiratokat elfogadható közelségbe l e h e t h o z n i a z olvasók 3zámára. D.E. DAVIMSON / 2 1 , p . 2 0 4 - 2 0 5 . / röviden tájékoztat az idevágó nemzetközi vállalkozásokról. Szakterületenként több-kevesebb s i k e r r e l t e s z n e k i s e r r e vonatkozó erőfeszítéseket, de a szélesebb szakterüle­

t e k e t átfogó v a g y Interdiszciplináris területek s z a k c i k k e i n e k dokumen­

tálása meglehetősen nehéz f e l a d a t és s o k e s e t b e n m e g o l d h a t a t l a n i s ma­

r a d . Az i d e g e n n y e l v e k oktatásénak hatékonyabbá tétele mindenképpen célravezető l e n n e , m e r t a k k o r a kutatók e g y r e szélesebb rétegei saját f e j l e t t n y e l v i s m e r e t e i k segítségével Igazodhatnának e l szakterületük I d e g e n nyelvű információs anyagában.

A tudományos nagykönyvtárak saját könyvtári lehetőségeikkel, a J e l e n l e g i muJikaerőhiányoa h e l y z e t b e n v i s z o n y l a g k e v e s e t t u d n a k t e n n i e z e n a téren. B a r bizonyára mar a z i s segítséget j e l e n t e n e a z olvasók­

n a k a n y e l v i nehézségek leküzdése terén, h a az amügy l a végzett f e l ­ dolgozó, i l l e t v e szakozó munka során a folyóirat nyelvét, a z e s e t l e ­ ges rézümék nyelvét, h a tartalomjegyzék fordítás v a n , a n n a k a tényét és nyelvét meghatároznánk és erről a katalógusokon keresztül követke­

z e t e s e n tájékoztatnánk olvasóinkat. A n n a k vizsgálata, h o g y e g y - e g y szakterület folyóiratanyagának m i a n y e l v i megoszlása és e h h e z h o g y a n v i s z o n y u l a z a d o t t könyvtár meglévő periodikum-anyagának n y e l v i meg­

oszlása s t b . , bér h a s z n o s felmérés, de inkább a szerzeményező könyv­

táros munkáját támogatja közvetlenebbül, m i n t az olvasókőt.

1.7 A p e r i o d i k u m o k u n . felezési I d e j e és a könyvtári g y a k o r l a t 1 9 6 0 - b a n E.E. BUBTOtf és B.W.KEBLEK vezették be - a f o g a l o m k i ­ kristályosodásának b i z o n y o s előzményei után - a z információ felezési idejének fogalmát / 2 2 / . Ez az a z idő, a m e l y a l a t t a z e g y műben f o g ­ l a l t információk f e l e e l a v u l . SZAVA KOVÁTS E n d r e / 2 5 / röviden i s m e r ­ t e t i a BüHTON-KEBLEB-féle összefüggés további alakulását, s a P 0 P I 1 0 V - fóle / 2 4 / információs újdonság! idő-faktorból sajétmaga e g y b i z o n y o s POPILOV-fóle felezési időt számit k i . Véleményünk s z e r i n t j o g o s S2AVA- KOVÁTS a g g o d a l m a a z iránt,hogy a társadalomtudományok, a maguk tudomá-

5 7 1

(10)

BÜKYNE HORVÁTH H . i A psriodikum-állomány

nyónak egzaktabbá és mérhetőbbé tétele érdekében néha görcsösen és me­

r e v e n r a g a s z k o d n a k a természettudományok körében kialakított k v a n t i f i - kácids módszerekhez, s o k s z o r jóval azelőtt, mielótt e módszerek a t e r ­ mészettudományokban kikristályosodnának, megbízhatóvá válnának. "En­

n e k következtében - Írja SZftVA-KOVÁTS - legújabban b i z o n y o s területe­

k e n bizonytalanná, sőt már-már c s a k n e m kérdésessé vált a d i v a t o s tár­

sadalomtudományi kvantifikéció értéke ..." / p . 8 9 . / .

SZÁVA-KOVÁTS / i . m . p . 9 8 . / adatszerűen b i z o n y l t j a , h o g y a 3E0WN-, i l l e t v e BDRTOH-KEBLEH-féle felezési idő értékek több p o n t o n megbízha­

t a t l a n o k . A f i z i k a felezési i d e j e BROWN, BURTOK, KEBLER s z e r i n t 4,6 év / 1 9 5 2- 1 9 5 3 / ; SZftVA-KOVÁTS s z e r i n t 4 , 1 1 év /1969/í a kémiáé a z előb­

b i e k s z e r i n t 8 , 1 év / 1 9 5 3 / , SZÁVA-KOVATS s z e r i n t 4,9 év / 1 9 6 9 / j a g e o - ldgiéé az előbbiek s z e r i n t 1 1 , 8 év /1953-1954/í SZÁVA-KOVATS s z e r i n t 6 óv / 1 9 6 9 / s t b .

SZÁVA-KOTATS m e l l e t t szamoB külföldi szerző i s felemlíti a f e l e ­ zési időérték mérések bizonytalansági tényezőit. íi.B. L I K E / 2 5 / példá­

u l a z t hiányolja, h o g y e g y - e g y szakterületre vonatkozó felezési idő­

érték a z e g y e s folyóiratok felezési idejéről s e m m i t sem mond. Vélemé­

n y e s z e r i n t a z e g y e s szakterületek elavulási ütemén kivül e szakterü- l e t e j c növekedési üteme i s befolyásolja a felezési időt e i g y a s z a k t e ­ rületek közötti öBszehasonlitás / a növekedési sebességek különbözősé­

ge m i a t t / m ó r e l e v e p r o b l e m a t i k u s . - A.SANDISOs / 2 6 / a r r a u t a l , h o g y a hivatkozósok csökkenésén mérhető felezési időt meglehetősen eltérő tényezők határozzák meg, m i n t a könyvtéri keresettség felére csökkené­

sét. Az utóbbi e s e t c e n például s z e r e p e v a n az olvasók számának, a könyvtárban hozzáférhető egyéb témába vágó a n y a g mennyiségének s t b . Az előbbinél, tehát a hivatkozásokon mért felezési időnél n a g y elté­

rés l e h e t a s z e r i n t , h o e v folyóiratban v a g y könyvben történik-e a h i ­ vatkozás, B a s z e r i n t i s , h o g y folyóiratra v a g y könyvre v o n a t k o z i k- 3 . S megfigyeléshez hozzátehetjük, h o g y - szerintünk - még a z sem m i n d ­ egy, h o g y a folyóirat információs anyagán belül miféle t i p u s u i n f o r ­ máció felezési idejéről v s n e z ó . Például e g y a d o t t folyóiratszómban közölt szakbiöliográfia s o k k a l h o s s z a b b felezési idejű l e h e t , m i n t a tudományszak j e l e n állását felvázoló rövid c i k k s t b .

Említett tanulmányunkban / 4 , p . 9 2 - 9 7 . / m i n d a k u r r e n s külföldi /56 s z a k / , m i n d p e d i g a k u r r e n s m a g y a r / 5 3 s z a k / a n y a g viszonylatéban b i z o n y o s százalékos használati a d a t o k tükrében vizsgáltuk a k e r e s e t t ­ ség csökkenését. Ez a módszer jóval egyszerűbb B nem o l y a n általános érvényű, m i n t a z idézet-számláláson alapuló avulási együttható kiszá­

mítása, de éppen a könyvtáronként eltérő könyvtári g y a k o r l a t s z e m p o n t ­ jából b i z o n y o s kérdések megoldásához / p l . b i z o n y o s anyagrészeknek t á ­ v o l a b b i letéti raktárba való kihelyezése s t b . / nyújthat v a l a m e l y e s támpontot. A könyvtárankénti különbségek lényeges voltát egyébként B.C. BHOOKES / 2 7 / Í B e m l i t i , a m i k o r a r r a h i v a t k o z i k , h o g y az avulási arányokat könyvtáranként ajánlatos éa szükséges meghatározni.

1.8 A BRADPORP-féle szóródási törvény periodikum-gyűjteményi kihatásai Az általános gyűjtőkörű tudományos könyvtár könyvtárosának, v a l a -

(11)

Tüll 21.ért, 8-9.száai 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

m i n t a szakkonyvtárosnak szembe k e l l néznie a z z a l a ténnyel, h o g y a tudományos információk szóródása a növekvő p e r i o d i k u m - a r a d a t t a l m i n t ­ egy párhuzamosan, tehát exponenciálisan n Ő . S . C , BRADFORD slső/28/a ma már klasszikussá vált megfogalmazása óta a szóródási szabály kérdése még m i n d i g nem J u t o t t nyugvópontra, hanem ma i s széles körű elméleti viták kiváltója, A dokumentali3ték és a szerzeményezéssel foglalkozó könyvtárosok részéről t e l j e s e n i n d o k o l t , h o g y i g e n n a g y jelentőséget tulajdonítanak a szóródás Jelenségének, h i s z e n n e k i k n e m c s a k a z z a l k e l l megbirkózniok, h o g y e g y - e g y szakterület folyóirat-áradatából a l e g f o n t o s a b b a t , i l l e t v e a n a p m i n t n a p újonnan indulókat beszerezzék, i l l e t v e dokumentálják, hanem - h a m i n d e z t Jól elvégezték - m é g m i n d i g o t t á l l előttük a veszély, h o g y a d o t t szakterület lényeges információi feltáratlanul m a r a d t a k sajétmaguk és ezáltal a kutatók számára i s , K e r n véletlenül használtuk i t t a "feltáratlanok" kifejezést: a d o k u m e n t a - l i s t a esetében v a ] -bar. feltárásról v a n szó,de még a szerzeményezés n é ­ zőpontjából i s feltárásról k e l l beszélnünk, h i s z e n a z i l y e n Jellegű 1 - r o d a l o m n a k - tehát a nem szakfolyóiratokban lévő s z a k a n y a g n a k - a k é r ­ dése, e z e k n e k a z illetékes s z a k e m b e r e k h e z való eljuttatása elsősorban nem i s szerzeményezési, hanem feltárási kérdés. Véleményünk s z e r i n t e¬

g y e t l e n szakkönyvtáro3, szakkönyvtári szerzeményező sem vállalkozhat a r r a - m á r c s a k a n y a g i okokból kifolyólag sem - h o g y könyvtára p r o f i l s z e r i n t i szakterületétől i g e n távol eső folyóiratokat járasson csupán azért, m e r t e z e k b e n e g y s z e r - e g y s z e r előfordul e g y - e g y , a szakterület­

r e ténylegesen vonatkozó f o n t o s a b b információ.

A megoldás tehát - véleményünk s z e r i n t - h o g y az i l y e n átfogóbb, több tudományterületet kópviaelő folyóiratokat / v a g y a kutatási h e l y - l y e l nem rendelkező Interdiszciplináris tudományszakot reprezentáló folyóiratokat/ - elsődleges j e l l e g g e l - az általános gyűjtőkörű t u d o ­ mányos nagykönyvtárak szerezzék b e . E z z e l megteremtenék a z a l a p o t a r ­ r a , h o g y megfelelő dokumentációs feltáró munkával a bennük rejlő r e j ­ t e t t információk értékeit i s felszínre juttassák. Ez a j a v a s l a t , t e r ­ mészetesen, s o k megoldási nehézséget r e j t még magában, s az általános gyűjtőkörű tudományos könyvtárokban e g y ma meg nem létező v a g y c s a k csirájában meglévő dokumentációs tevékenység megindítását, i l l e t v e k i ­ terjesztését tenné szükségessé.

A BRADFORD-féle törvényszerűséggel s z e m b e n - m i n t I s m e r e t e s - s o k különféle kifogást támasztottak / v ö . p l . E l i s a b e t h A. WILKIHSOK kifogásait / 2 9 / v a g y a z t a BEOOEES által t e t t megállapítást, h o g y nem b i z o n y o s , v a j o n a BRADFORD-féle összefüggés érvényeB-e a két v a g y több tudományág összevonáaáDÓl k e l e t k e z e t t u j a b b diszciplína folyóiratcikk­

irodalmára i s , v a g y sem/. Az ilyenféle kifogásokat m i i t t m o s t nem k í ­ vánjuk s o r r a v e n n i , c s a k e g y e t , a szerintünk leglényegesebbet emeljük k i . - A szóródási szabály esetében e g y m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i s z a - bálvszerüaégról v a n s z ó . Márpedig a ezóródást - s z o r o s értelemben v é ­ v e - c s a k a k k o r nevezhetjük i g y , h a nem lépnek f e l o l y a n körülmények, m e l y e k e szóródás szabadságát, spontán szóródás voltát befolyásolják.

Márpedig a s z a k c i k k e k n e k a szakfolyóiratokban való elhelyezését i l l e ­ tően b i z o n y többfelé j e l e n t k e z n e k i l y e n körülmények. Egyes szakfolyó­

i r a t o k szerkesztőségei u g y a n i s - szerintünk még a természettudományi Ó B műszaki tudományi területeken i s - s o k s z o r telítődnek kiadásra v á ­ ró c i k k - , i l l e t v e híranyaggal / v ö . B. C . BROQKES i d e vonatkozó megál­

lapítását 7 3 0 / . így e g y e s s z a k c i k k e k , nem pusztán a szerző jószántá-

573

(12)

BÜ1TÍHÉ HOHVÍTE V.: A periodíkum-éllomány

b e l , hanem inkább kényszerűségből nem a b b a a folyóiratba kerülnek, m e l y b e témájuknál f o g v a tulajdonképpen illenének, hanem általános szakfolyóiratokba v a g y a kevéssé l e t e r h e l t rokonterületek szakfolyó­

i r a t a i n a k valamelyikébe szóródnak.

Következtetés: A szóródás jelenségének vizsgálatát és állandó u j - ravizsgálatét e f e n t i körülmény m é g fontosabbá t e s z i s növeli a z álta­

lános gyűjtőkörű tudományos könyvtárakra bízandó f e n t e m i i t e t t d o k u ­ mentációs szerepének fontosságát. Se következtetés a z i s , h o g y a BRAD- FORD-fále Bzórődási szabály m a t e m a t i k a i pontosságú érvényesülését a jövőben, a z e m i i t e t t szerkesztőségi problémák vérható növekedése m i ­ a t t , e g y r e csökkenő mértékben s z a b a d c s a k remélnünk. Ha e g y s z a k r a v o ­ natkozóan ma megállapítjuk az a k k o r p o n t o s n a k mondható szóródási k é ­ p e t , ez e g y év v a g y néhány év múlva m á r merőben h a m i s kép l e h e t a z a k ­ k o r i v i s z o n y o k r a vonatkozóan. Netán az következik ebből, h o g y nem i s érdemes a szóródás jelenségével f o g l a l k o z n i ? F e n t i j a v a s l a t u n k a t i a azért tettük, m e r t i g e n i s érdemes, c s a k h o g y örök időkre megmásíthatat­

l a n végeredményeket nem s z a b a d várnunk, s számolnunk k e l l a z z a l , h o g y a szóródás a d o t t szakterületek irodalmát illetően országonként m á s és más,s h o g y n a g y o n i s . f o n t o s az országonkénti szóródási eltéréseket i s felderíteni.

A BHADFŰED-féle szóródási törvénynek magyarországi vizsgálatáról DÜKNTEI Sándor / 5 1 / nemrég m e g j e l e n t munkájában azámol b e . DORNYEI nem vizsgálja a tudományok m i n d e n e g y e a szakában m e g j e l e n t , hanem c s a k a természettudományokat éa a műszaki tudományokat érintő c i k k e k szóródási a d a t a i t . Az e g y e a szakterületeken belül a szakfolyóiratok­

b a n és a nem k i f e j e z e t t e n szakfolyóiratokban közölt tanulmányok száza­

lékos aránya a következőképpen a l a k u l t : Magyarországon 1 9 7 1- b e n ; m a t e - ' m a t i k a 8 1 , 6 % : 1 8 , 4% i f i z i k a 5 5 , 9 % : 4 4 , 1 % ; csillagászat c s a k a z a k l a p - b a n ; kémia 9 0 % : 1 0 % ; földtudományok 8 1 , 2 % : 1 8 , 8 % ; biológia 6 4 , 5 % : 3 5 , 5 % ; t e c h n i k a /élt.technikai l a p - más műszaki l a p - nem műszaki l a p / 1 7 % : 6 4 % : 1 9 % ; bányászat 7 5 , 6 % : 2 4 , 4 % ; kohászat 6 6 , 1 % : 3 3 , 9 % ; e n e r g i a i p a r 3 7 , 6 % : 6 2 , 4 % ; gépipar 6 9 , 2 % : 3 0 , 8 % ; épitőanyaglpar / é p i - tőanyagipar - ópitőipar - egyéb t e r ü l e t / 3 5 , 7 % t 3 8 , 9 % t 2 5 , 4 % ; v e g y ­ i p a r / v e g y i p a r - kémiai éa r o k o n területek - más szakterületek/ 3 2 , 6 % : 4 2 , 3 % J 2 5 , 1 % ; könnyűipar 8 5 % : 1 5 % ; élelmiszeripar 8 5 , 5 % : 1 4 , 5 % ; ma- gasépitőipar /magasépítési s z a k l a p - építőipari s z a k l a p - más s z a k ­ l a p / 6 0 , 2 % i 1 2 , 2 % : 2 7 , 6 % ; mélyépítőipar /mélyépítési s z a k l a p - épí­

tőipari s z a k l a p - más s z a k l a p / 7 7 , 7 % : 6 , 7 % : 1 5 , 6 % ; építési s z a k - éa szerelőipar /szerelőipari a z a k l a p - ópitőipari s z a k l a p - máa a z a k l a p / 4 9 , 1 % : 8 , 8 % : 4 2 , 1 % ; területrendezéa, u r b a n i s z t i k a /területrendezési s z a k l a p - épitőipari s z a k l a p - más s z a k l a p / 4 1 , 9 % : 1 1 , 6 % : 4 6 , 5 % ; közlekedési i p a r 7 4 , 8 % : 2 5 , 2 % ; éltalános mezőgazdaság /ált.mezőgazda- sági s z a k l a p - egyéb mezőgazdasági s z a k l a p - nem mezőgazdasági l a p / 4 8 , 8 % : 2 0 , 5 % : 3 0 , 7 % ; t a l a j t a n / t a l a j t a n i folyóiratok - m á s m e z ő g a z ­ dasági a z a k l a p - nem mezőgazdasági l a p / 2 8 , 7 % : 5 3 , 9 % : 1 7 , 3 % ; m e z ő ­ gazdasági gépészet és épitészet /mezőgazdasági éa gépészeti l a p - e¬

gyéb műszaki l a p - egyéb építészeti l a p - egyéb s z a k l a p / 4 2 , 9 % : 2 2 , 5 % : 2 2 , 5 % : 1 2 , 1 % ; növényvédelem /növényvédelmi s z a k l a p - máa mezőgazda­

sági a z a k l a p - nem mezőgazdaaégi a z a k l a p / 7 9 , 3 % : 1 2 , 8 % : 7 , 9 % ; n ö ­ vénytermelés /növénytermelési s z a k l a p - máa mezőgazdasági a z a k l a p - nem mezőgazdasági s z a k l a p / 3 6 , 1 % : 4 9 , 7 % : 1 , 2 % ; kertészet /kertésze­

t i s z a k l a p - más mezőgazdasági l a p - nem mezőgazdasági l a p / 2 7 , 1 % :

(13)

TMT 21.évf. &-9.azám 1 9 7 4 . a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

5 7 , 3 % : 1 5 , 6 % ; erdészet /erdészeti a z a k l a p - más mezőgazdasági l a p - nem mezőgazdasági l a p / 7 8 , 4 % : 1 1 , 8 % : 9,8%; állattenyésztés /állat­

tenyésztési a z a k l a p - állatorvosi s z a k l a p - más mezőgazdasági l a p - nem mezőgazdasági s z a k l a p / 2 3 , 2 % : 2 0 , 3 % i 3 2 , 8 % : 2 3 , 7 % .

DÖRNYEI f e n t i a d a t a i - jóllehet ő e z t nem hangsúlyozza - több t e ­ k i n t e t b e n a r r a u t a l n a k , h o g y a bRADFOED-féle szóródási"törvény érvé­

nyessége nem kisérhető nyomon mindenütt 1 0 0 % - o s a n . Ez egyrészt a z z a l magyarázható, h o g y a vizsgált folyóiratféleségek és a bennük közölt tanulmányok számának - e g y n a g y nemzetközi szintű felméréshez v i s z o ­ nyítottan - s t a t i s z t i k a i l a g csekély v o l t a nem v e z e t h e t t e l j e s e n s z i g ­ nifikáns eredményekhez. Másrészt az i s nyilvánvaló, h o g y éppen a DCH- K Y E I által elsődlegesen vizsgált iíIESZ folyóiratoknál a népszerűségi tényezőnek i s n a g y s z e r e p e v a n , a m i a szóródási Bzabályt u g y befolyá­

s o l j a , h o g y a népszerűségre kevéssé számot tartó s z a k o k /mélyépítő­

i p a r s t b . / koncentráltabbak, a népszerűbbek /biológia; területrende­

zés, u r b a n i s z t i k a s t b . / v i s z o n t az éltalános, v a l a m i n t a "nem saját szakfolyóiratok" Irányába széthuzottabbak.

B c H l i i E I e m i i t e t t tanulmányában természetesen egyéb kérdéaekre i s kitér, ám e z e k e t m l i t t már nem ismertetjük, m i v e l tanulmányát k i f e j e ­ z e t t e n a szóródási szabály nézőpontjából emiitjük.

Idézett tanulmányunkban / 4 / felvetettük a z t a kérdést i s , h o g y a közölt tudományos eredmények szakfolyóiratokba való szétszóródásának b r a d f o r d i m o d e l l j e c e l l e t t i d e tartozó érdekes jelenség a z i a , h o g y a kutatók információikat szakterületiles m e n n y i r e koncentrált v a g y szórt anyagból gyűjtik öasze. B kérdésfelvetés kapcaán tanulmányunkban c s a k az Akadémiai Könyvtár folyóirattárában o l v a s o t t a n y a g r a vonatkozóan rendelkeztünk a d a t o k k a l , s i g y a z t a kérdést, h o g y olvasóink máautt m i t o l v a s t a k , már nem t u d t u k nyomon követni / v ö . tanulmányunk 1 5 8 . l a p ­

ján m o n d o t t a k a t / . A d a t a i n k alapján tehát c s a k a z t állapíthattuk meg, h o g y 1 9 6 6 - b a n a z e g y e s szakterületeket A l a s s z i k a - f i l o l ó g i a , nyelvé­

s z e t , irodalomtudomány, történettudomány - m a t e m a t i k a , f i z i k a , kémia - orvostudomány, műszaki tudományok s t b . / képviaelő olvasók m i t o l v a s ­ t a k az Akadémiai Könyvtar folyóiratállományából. Nagy vonásaiban még Így i s k i m u t a t h a t t u k a z t , h o g y a természettudósoknak s o k k a l k o n c e n t ­ ráltabb, a z a z saját s z a k j u k r a korlátozódóbb a z olvasásuk, m i n t a h u ­ mán tudományok művelőinek. Ez utóbblak között legkoncentréltabban az lrodalomkutatők használtak aajét szakterületükbe vágó a n y a g o t . Az o r ­ v o s o k és műszaki kutatók nem a n n y i r a a saját s z a k a n y a g u k olvasáaáért, m i n t inkább kiegéezitő anyaggyűjtési célzattal használták a z állo­

mányt, i l l e t v e "a szakterületükhöz szükségea, szélesebb tudományos látókört biztositó határtudományi a n y a g o t " használtak / 4 , p . 1 7 1 . / . A z t a z o n b a n , h o g y a tudományos kutatás e g y e s fázisaiban /anyaggyüjtée,kí­

sérleti fázi3, eredmény-összegezés s t b . / m e n n y i r e koncentráltan, v a g y a aaját szaktól m e n n y i r e eltávolodóan o l v a s t a k s z a k a n y a g o t kutatóink, már nem vizsgáltuk, v a l a m i n t a z t sem, h o g y a d o t t folyálratszámon b e ­ lül a c i k k a n y a g o t , a figyelórovatot, a recenziókat, a híranyagot m i ­ l y e n megoszlásban, a a kutatéa m e l y fázisában m i l y e n megoszlásban használták.

575

(14)

BtíKYHÉ HORVÁTH (í.: A periodikum-éllomány

1.9 A p e r i o d i k u m o k nemzetközi referáltaágának mutatói éa a könyvtári g y a k o r l a t

Az elmúlt években m e g j e l e n t éa a folyóiratgyüjteményekkel f o g l a l ­ kozó nemzetközi s z a k i r o d a l m a t áttekintve a z t t a p a s z t a l t u k , h o g y a f o ­ lyóirat-referált a ág kérdésének s z a k i r o d a l m a észrevehetően k e v e s e b b , m i n t akár a BRADFORD-féle szóródási szabályra, akár a z u n . felezési

időre vonatkozó s z a k i r o d a l o m . P e d i g - véleményünk s z e r i n t - a referált­

ság ténye több f i g y e l m e t érdemel, m e r t megkönnyíti m i n d a kutató, m i n d p e d i g a könyvtáros munkáját; sőt e z e n túlmenően a referáltság kérdésé­

n e k e g y - e g y állam tudományos termése viszonylatában még kultúrpoliti­

k a i vonatkozásai i a v a n n a k . H i s z e n e g y - e g y állam, v a g y e z e n belül e g y - e g y intézmény számára korántsem közömbös, h o g y a z általa k i a d o t t t u d o ­ mányos munkák, folyóiratok a n y a g a minél több h e l y e n megjelenő referá­

t u m a i révén h o g y a n válik nemzetközileg i s hozzáférhetővé, a nemzetkö­

z i tudományoa kutatás részévé. S a n f o r d V. BEHG / 3 2 / rámutat a r r a , h o g y a tudósok közül manapság e g y r e többen v a n n a k a z o n a z állásponton, m i ­ s z e r i n t a z információ azétaugárzáaa éppoly f o n t o s tényező, m i n t e n n e k termelése. E szempontból i s f o n t o s a referáltság ténye, m i v e l ez a t u ­ domány azétsugárzásának e g y i k leghatékonyabb eszköze.

A referáltság kérdéskörével valójában három különféle megközelí­

tésben l e h e t f o g l a l k o z n i , a z a z vizsgálhatjuk a z t , h o g y

e g y a d o t t ország v a g y e g y a d o t t intézmény tudományoa termését külföldön m i l y e n mértékben referálják;

a nemzetközi tudományos eredményeket /könyveket, p e r i o d i k u m o k b a n m e g j e l e n t tanulmányokat/ m i l y e n mértékben referálják e g y a d o t t ország­

b a n ;

e g y a d o t t periodikum-állomány, a m e l y a nemzetközi periodíkum-ter- méa e g y b i z o n y o s részhalmaza, m i l y e n mértékben t a r t a l m a z nemzetközi­

l e g referált p e r i o d i k u m o k a t .

Az elsőként e m i i t e t t megközelítéssel k a p c s o l a t b a n RÓZSA György 1 9 6 0 - b a n m e g j e l e n t tanulmányát említhetjük meg / 3 3 / , m e l y b e n a szerző a magyar társadalomtudományoknak az UUESCO kiadványaiban való s z e r e p ­ lését /referáltságát/ vizagálta s t a t i s z t i k a i módszerrel. E z t követte 1964-ben a DOSUYEI Sándor szerkesztésében / 3 4 / m e g j e l e n t tanulmánykö­

t e t , a m e l y a r r a vállalkozott, h o g y a ROZSA György által kiderített mu­

tatók mellé megállapítsa a magyar természettudományi eredmények k ü l ­ földi referáltaágának mutatóit. A kémiára, a biológiára és az o r v o s ­ tudományra t e r j e d t k i e z a felmérés. /E. VARGA V e r o n i k a f o g l a l k o z o t t a kémiai, RATZ Erzsébet a biológiai és DÖRNXEI Sándor a z orvostudomá­

n y i magyar s z a k i r o d a l o m külföldi referáltságával./ A szerzők megálla­

pították, h o g y a külföldi referálólapok korántsem c s a k a h a z a i i d e g e n nyelvű p e r i o d i k u m o k a t i s m e r t e t i k . A legtöbb különféle nemzetközi fó­

r u m b a n mégis a magyar Actákat referálják, de e n n e k o k a a szerzők s z e ­ r i n t a z , h o g y az Acták terjesztése jól s z e r v e z e t t , s nem feltétlenül a z , h o g y e z e k i d e g e n nyelvűek. A z t javasolják, h o g y a referálás meg­

szervezését - a m e l y szerintük külföld azámára nem kellő színvonalú - e g y - e g y központi intézményre /országos tudományos könyvtár, kutatóin-

(15)

TMT 2 3 . é v i . 8-9.szám 1 9 7 4 - .a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

t é z e t / bízzák. A h a z a i tudományos termés külföldi refsráltaágát kíván­

j a előgegiteni HÓ2SA György e g y másik tanulmánya / 3 5 / i s , m e l y a ma­

g y a r részvétel j e l e n helyzetét éa lehetőségét t a g l a l j a a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban. Több idevágó f e l a d a t ellátására t e s z j a v a s l a t o t , de e z e k nem m i n d érintik a referálás kérdéskörét.

Van a z o n b a n e kérdéskört érintő j a v a s l a t a i s , többek között, h o g y a z Acták által l e nem f e d e t t tudományterületek / p l , közgazdaságtudomány/

nemzetközi referálásának ellátására e g y i d e g e n nyelvű / e s e t l e g e g y a n ­ g o l és e g y o r o s z n y e l v ű / referáló folyóiratot k e l l e n e indítani.

A nem m a g y a r területen m e g j e l e n t könyvek és folyóiratok tudomá­

n y o s eredményeit számoa dokumentációs folyóirat i g y e k s z i k m a g y a r n y e l ­ v e n tolmácsolni. E referáló /aőt g y a k r a n c s a k bibliográfiailag feltá­

r ó / tevékenység színvonalát, szakonkénti teljességét, i l l e t v e fehér f o l t j a i t a z o n b a n nem v a g y u n k h i v a t v a e l e m e z n i . A n n y i b i z o n y o s , h o g y elég nehéz e f o n t o s kérdéskörben áttekintő képet és h e l y e s e n értéke­

lő összegezést n y e r n i .

A referáltság kérdéskörének h a r m a d i k p o n t j a a z , a m i immár szemé­

l y e s kutatásunknak i s hatáskörébe e s i k . A z t vizsgáljuk u g y a n i s , h o g y az Akadémiai Könyvtár profiljába vágó szakterületeket reprezentáló folyóiratainkat m i l y e n mértékben referálják a különféle referáló f ó ­ r u m o k . E z z e l a vizsgálódással kettős célnak kívánunk m e g f e l e l n i : e g y ­ részt folyóiratállományunk e g y - e g y szakterületének s z a k m a i értékelé­

séhez támpontot szolgáltatni és egyúttal e g y - e g y szakterület folyő- irathiányait f e l d e r i t e n i , immár n e m c s a k akadémiai könyvtári, hanem országos v i s z o n y l a t b a n i s j másrészt ráirányitani szakkutatóink f i g y e l ­ mét a z o k r a a ritkaságszámba menő folyóiratainkra,melyekről a referáló folyóiratokból egyébként nem értesülnének. A.H. HELAL / 3 6 / és máBok Í B u t a l n a k a r r a , h o g y a referáltság mértéke, m i n t indexszám, a folyó­

i r a t o k értékelésénél összetevőként felhasználható. Feltevésünk s z e ­ r i n t folyóiratállományunk e g y - e g y tótelének olvasottsága, keresettsé­

ge bizonyára pozitív korrelációban v a n e tétel nemzetközi referáltsá- gának mértékével, ám h o g y m i l y e n fokú ez a korreláció könyvtárunk használóinál, e n n e k megállapítását c s a k a későbbiekben s o r r a 'terülő vizsgálatainktól v á r j u k .

577

(16)

BÜEYHÉ HORVÁTH M.: A periodikum-állomány

H I V A T K O Z Á S O K

/ ! / BttKZIS HORVÁTH M a x i a : A periodikum-á 1 1 omány m i n t kutatási t á r n i , - TMT 21.ért. 6 . B Z . 1 9 7 * . P . 3 9 1 - 4 0 6 .

/ 2 / EISOLD, W.: U e t n o d e n z u r A u s w a h l v o n Z e l t s c h r i f t e n f i i r B e e t a n d s - a u f b a u u n d D o k u m e n t a t l o n . • M i t t e i l u n g s b l a t t . V e r b a n d d e r B i b l i o - t h e k e n d e s L a n d e s N o r d - R h e i n - W e B t r a l e n , 2 1 . k . 3 . s z . 1 9 7 1 . p . 1 8 0 - 1 8 9 .

/ V VICKEEY, B.C.: The u s e o f B c i e n t i f i o l i t e r a t u r e . s L i b r a r y A s s o - e i a t i o n S e c o r d , 6 3 .k . 8 .B Z. 1 9 6 1 . p . 2 6 3 - 2 6 9 .

/ 4 / BÜKYHÉ HORVÁTH Máriai Az Akadémiai Könyvtár p e r i o d i k u m a i a t u d o ­ mányos kutatás Bsolgálatában. B u d a p e s t , 1 9 7 1 . Akadémiai Könyvtár.

"230 p . 4 t .

/ 5 / ÁRUSUKÉ, Manfréd v o n - REBALL, S i e g f r i e d : D i e D o k u m e n t e n f l u t u n d d i e Wege z u x öberwindung d e r gegenwártigen I n f o r m a t i o n s k r i s e . = I n f o r m a t i k , 1 6 . k . 4 . a z . 1 9 6 9 . p . 2 1 - 2 6 .

/ 6 / DÁCZER Éva: Tudományos és műszaki kiadványok áremelkedése. * TMT 20.évf. l . s z . 1 9 7 3 . p . 3 9 - 4 6 .

/ 7 / GRENF35L1, D.: P e r i o d i o a l s and S e r i a l a . 2 . e d . L o n d o n , 1 9 6 5 . A s l i b , I V , 2 2 3 p . / A s l i b m a n u a l s 3 . v o l . /

/ 8 / OSZIPOVA, I . P . : üniverszal'nüe naucsnüe b i b l i o t e k i k a k o s a s z t ' o b e c s e g o s z u d a r s z t v e n n o j szisztemü n a u c s n o j l n f o r m a c i l . = B i b l i o ­ t e k i SzSzSzR, 3 7 . k . 1 9 6 8 . p . 1 0 8 - 1 2 0 .

/ 9 / P0H0T0V, G.P.: Üniverszal'nüe b i b l i o t e k i i n a u c s n a j a i n f o r m a c i - j a . ' S z o v e t s z k a j s B i b l i o g r a f l j a . / 3 6 . / k . 3 / 1 0 9 . / s z . 1 9 6 8 .p. 6 - 2 2 . / 1 0 / KAGAHOVA, a . J a . : K o m p l e k t o v a n i e C e n t r a l ' n o j n a u c s n o j b i b l i o t e k i

A k a d e m l i Hauk U k r a i n s z k o j SzSzR n o v o j o t s c s e s z t v e n n o j l i t e r a t u - r o j . * B i b l i o t e c s n o - B i b l l o g r a f i c s e e z k a j a I n f o r m a c i j a , 7 4 . k . 4 . s z . 1 9 6 9 . p . 8 9 - 1 0 4 .

/ I I / ZAHRADIL, J . : K o o r d l n a c e v doplnováni f o n d u v e d e c k e l i t e r a t u r y . - Vedeckó I n f o r m a c e , 8.k. 1 - 2 . s z . 1 9 7 1 . p . 3 3 - 4 4 .

A 2 / DERPL, A.: Spolupráce i n f o r m a c n l s o u s t a v y s k n i h o v n a m i . - Te d i ­ nieké K n l n o v n a , 1 2 . k . 5 -B Z. 1 9 6 8 . p .1 3 5 - 1 3 9 .

A 3 / 2ÁVADA, J . : S o k r a t u s - p r o j e k t a k v i z i c n i , c e n t r a l n e - k a t a l o g i z a o - n i , l o k a c n e - i n f o r m a c n i , b i b l l o g r a f i c k o - l n f o r m a c n i a s t a t i s t i c k o - e v i d e n c n i c e n t r a l y p r o vedecké a o d b o m é k n l h o v n y . • Tecnnická K n i h o v n a , 1 3 . k . 1 0 . s z . I 9 6 9 . p . 2 9 9 - 3 0 7 .

(17)

TMT 2 1 .é v í . S-9.szám 1 9 7 4 .a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r

/ 1 4 / BALCER, A.: Z a g a d n i e n i e f i n a n s o w a n i a 1 k o o r d y n a c j i I m p o r t u l l t e - r a t u r y n a u k o w e j i f a c h o w e j . • A k t u a l n e P r o b l e m y I n f c r m a c j i i Do- k u m e n t a c j i , 1 7 . k . 4 . s z . 1 9 7 2 . p . 1 2 - 1 5 .

/ 1 5 / DEMBŰ'ASKA, U.: P r o b l e m v bíbliotek n a u k o u y c h . = P r z e g l a d B i b l i o - t e c z n y , 3 6 .k . 4 . s z . 1 9 7 0 . p , 3 2 1 - 3 3 9 .

/ 1 6 / ÜOLDOVSAHü, V.: Probléma r a t i o n a l i z a r i i achízitillor de p u b l i c a - t i i s t r a i n e . - R a t i o n a l i z a t i o n o f f o r e i g n p u b l i c a t i o n s a c q u i s i - t i o n 3 . = P r o b l e m e de I n f o r m a r e s i D o c u m e n t a r e , 6.k. 7 . s z . 1 9 7 2 . P.2S-61.

/ 1 7 / CARTEH, M.D. - BONK, rf.J.: B u i l d i n g l i b r a r y o o l l e e t i o n s . 3.ed.

üetuchen, N . J . 1 9 6 9 - S c a r e c r o w P r . X I I , 319 p . "

/!&/ BÜKYNÉ HORVÁTH M á r i a : Az Akadémiai Könyvtár k u r r e n s külföldi p e - r i o d i k u m a i . B u d a p e s t , 1 9 6 8 . Akadémiai Könyvtár. 50 p . /A M a g y a r Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai. 5 6 . s z . /

/ 1 9 / M a g y a r hírlapok és folyóiratok Jegyzéke - I n d e x P e r i o d i c o r u m H u n - g a r i o o r u m / S z e r k . Szűcs Jenőné/. I s m . Bükyná Horváth M á r i a . = Ma­

g y a r Könyvszemle, 85.évf. 4 . s z . 1 9 6 9 . p . 4 3 2 - 4 3 3 .

/ 2 0 / O'BRIEN, I . C . : L a n g u a g e s o f e c i e n t i f i c and t e c h n i o a l p e r l o d i c a l s .

• S c i e n t i f l c a n d T e c h n i o a l News, 2 0 . k . 4 . s z . W i n t e r 1 9 6 6 . . p . 1 3 2 . / I d é z i : D a v i n s o n , D.E. i . m . p . 2 0 8 . /

/ 2 1 / DAVINSON, D.E.: The p e r l o d i c a l s c o l l e e t i o n , i t s p u r p o s e and u s e e i n l i b r s r l e s . L o n d o n , 1 9 6 9 . D e u t s c h . 2 1 2 p . 2 t .

/ 2 2 / 3URTQN, R. E . - K E B L E R , E . W . I The " h a l f - l i f e " o f somé e c i e n t i f i c a n d t e c h n i c a l l i t e r a t u r e . - A m e r i c a n D o c u m e n t a t i o n , 1 1 . k . l . s z . 1 9 6 0 . p . 1 8 - 2 2 .

/ 2 3 / SZÁVA-KOVATS E n d r e : A "felezéei idó" m a i értéke a természettudo­

mányi folyóiratirodalom hivatkozás-állományéban. » TMT 20.évf.

2 . s z . 1 9 7 3 . p . 8 9 - 1 1 1 . - A "felezési idő" kutatáséra vonatkozó e¬

redmények rövid áttekintése a 9 0 . o l d a l o n .

/ 2 4 / FOPILOV, J . J a . : K v o p r o s z u o k r i t e r i j a h k a c e e s z t v e n n o j l k o l i - c s e s z t v e n n o j o c e n k i informacionnüh p o t o k o v i t r u d o e m k o s z t i o b r a - b o t k i i s z t o c s n i k o v i n f o r m a c i l . - N a u c s n o - T e c h n i c s e s z k a j a I n f o r ­ m a c i j a , S z e r i j a 2. 3 - s z . 1 9 6 8 . p . 3 - 6 - - V ö . Száva-Kováts: i . m . p . 9 0 - 9 2 .

/ 2 5 / L I N E , M.B.: The " h a l f - l i f e " o f p e r i o d i c a l l i t e r a t u r e : a p p a r e n t and reál o b s o l e s c e n c e . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 6 . k . l . s z . 1 9 7 0 . p . 4 6 - 5 4 .

/ 2 6 / 3ANDISOS, A.: The u s e o f o l d e r l i t e r a t u r e and i t s o b s o l e s c e n c e . - J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 7 . k . 3 . s z . 1 9 7 1 . p . 1 8 4 - 1 9 9 .

/ 2 7 / BROOKES, B.C.: O b s o l e s c e n c e o f s p e e i a l l i b r a r y p e r l o d i c a l s : s a m p l i n g e r r o r s and u t i l i t y c o n t o u r s . • J o u r n a l o f t h e A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e , 2 1 . k . 5.a*. 1 9 7 0 . p . 3 2 0 - 3 2 9 -

579

(18)

BlíKYNE HORVÁTH M.: A periodikum-állomány

/ 2 8 / BRADFORD, S.C.: N o t e o n t h e s c a t t s r i n g o f p a p e r s i n s p e c i f l e s u b - j e c t a i n e c i e n t i f i c p e r i o d i c a l B . = P r o c e e d i n g s o f t h e B . S . I . B . 1 9 4 3 . 3 . e z . p .7 3 - 7 4 .

/ 2 9 / WI1KIHS0H, E.A.: The e m b i g u l t y o f B r a d f o r d ' s l a w . - J o u r n a l o f Doc­

u m e n t a t i o n , 2 8 . k . 2 . a z . 1 9 7 2 . p .1 2 2- 1 3 0 .

/ 3 0 / BBOOKES, B.C.: The d e r i v a t i o n a n d a p p l i c a t i o n o f t h e B r a d f o r d - Z i p f d i B t r i b u t i o n . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 4 . k . 4 . e z . 1 9 6 8 .

p . 2 4 7 - 2 6 5

/ 3 V DÖRHTEI Sándor: A h a z a i természettudományi éa műszaki folyóira­

t o k /különös t e k i n t e t t e l a MTESZ és tagegyesületei folyóirataira/.

B u d a p e e t , 1 9 7 3 , Tájékoztatási Tudományos Társaság. 1 3 8 p . /Belső használatra./

/ 3 2 / BERG, S.Y.: An e c o n o m i c a n a l y a i a o f t h e demand f o r e c i e n t i f i c j o u r n a l e . • J o u r n a l o f t h e A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i ­ e n c e , 2 3 . k . l . s z . 1 9 7 2 . p . 2 3 - 2 9 .

/ 3 3 / RÓZSA György. A m a g y a r társadalomtudományok az UNESCO kiadványai­

b a n . B u d a p e s t , I 9 6 O . Akadémiai Könyvtár, 1 9 p . A M a g y a r Tudomá­

n y o s Akadémia Könyvtárának Kiadványai, 2 0 . s z . /

/ 3 4 / A m a g y a r B z a k i r o d a l o m külföldi referáltságe. /összeáll. DÖrnyei Sándor/ B u d a p e s t , 1 9 6 4 . Akadémiai Könyvtár. 8 5 p .

/ 3 5 / RÚZSA György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társada­

lomtudományi dokumentációban. B u d a p e s t , 1 9 6 4 , Akadémiai Könyvtár.

17 p . /A M a g y a r Tudományoa Akadémia Könyvtára Kiadványai, 4 0 . s z . / / 3 6 / HELAL, A.H.: Überlegungen zum A u f b a u d e s Z e i t 3 c h r i f t e n b e s t a n d e s

e i n e r UnlverBitátsbibllothek. = Z e l t s c h r i f t für B i b l i o t h e k s w e s e n u n d B i b l i o g r a p h i e , 1 7 . k . 4 - 5 . s z . 1 9 7 0 . p . 3 0 0 - 3 0 8 .

BÚKYNÉ H0H7&PH M.Í A nemzetközi folyóirattermés mutatói és t r e n d ­ j e i , és a könyvtári g y a k o r l a t

A szerző a TMT 1 9 7 4 . 6.számában m e g j e l e n t szakirodalom-ismertető cikkének tematikáját követve a következő kérdéskörök kapcsán szembesí­

t i a nemzetközi s z a k i r o d a l m i eredményeket a könyvtári g y a k o r l a t t a l : a világ periodikum-térmésének nagysága a periodikumféleségek szá­

ma s z e r i n t ;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tatások útján), a szolgáltatások és kiadványok bel- és külföldi terjesztése, a könyvtári törvény értelmében az OMK-ra háruló koordinációs, módszertani feladatok

Az érdeklődőknek szívesen szolgál további tájékoztatással~az Országos Műszaki Könyvtár éa Dokumentációs Központ titkársága.. országos, egyeztető, hálózati

A BMEKK a szerződésben vállalt kötelezettségén túlmenően a budapesti 104 tanszéken kívül még további 16 példányban megrendelte és járatja – összesen tehát

A Technológiai Könyvtár József körúti helyisége különösen a két világháború közötti időben vált közismertté és közkedveltté a magyar műszaki értelmiség

nisztérium hathatós segítségével az ÉDOK jelentősen fejlődött és az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, amely szakmai felügyeletet gyakorol az

Történeti ismertetést közöl a Műszaki Dokumentációs Központ kialakulásáról és fejlődéséről egészen az Országos Műszaki Könyvtárral való egyesítéséig.. /

Magyar Tudomán/os Akadémia

Megrendelhető: ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT Kereskedelmi Igazgatóság