371.263f02
A FELELETEIVÁLASZTÓS MÓDSZER ÉS A KÖNYVTÁRTAN OKTATÁSA
Szepesiné, Benda Mária
Országos Orvosiudominyi Könyvtár és Dokumentációs Központ
I . BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
A régi oktatási módszert, amelynek általános elméleti s z e r k e z e t e i az oktató előadása —» a tanulók j e g y z e t e i d e n --* a megtanulás
— * a szóbeli /ritkábban Írásbeli/ v i z s g a - v o l t , egyre inkább a szem léltetóbb, gyorsabban beváshetó és egyszerűbben, objektívebben érté
kelhető módszerek váltják f e l , vagy legalábbis i l y e n e k k e l kombinálód nak.
Héhány u j módszer vázlatos Ismertetései 1, Az i s m e r e t e k
átadását - Bemutatás /maga a tárgy vagy esemény, e s e t l e g v e t i t e t t f i l m j e / a tanár magyarázd-, kisérő- s z a v a i v a l a tanár előadása h e l y e t t .
- Lejátszás, a már b e m u t a t o t t esemény, törté
nés megismétli se, főképpen nyelvtanulás során /és többnyire audio-vizuális készülékek segítségével/
a tanár előadása h e l y e t t .
- G y a k o r l a t o k /esettanulmányok/, megtörtént vagy előfordulható események' reprodukálása, i l l e t v e i l y e n e k "megteremtése" és szóbeli vagy Írásbeli meg oldatésa a könyvből történói betanulás h e l y e t t . / P l . a könyvtár költségvetése egy bizonyos /konkréten megadott/ összeggel csökkent, Ugy k e l l e l o s z t a n i a pénzt, hogy a könyvtér funkciói a leható l e g k i s e b b mértékben c s o r b u l j a n a k . /
593
SZEPESIKÉ BEÍIBA M.; A f eleletkivélasztós módszer
- Rut i a p y a k o r 1 a t ok. vagy inkábbj munkafolyama¬
t o k begyakorlása /megtalálható a régebbi oktatási folyamatokban i s , de sokszor élettelen példákkal/.
2. Az elsajátítás
ellenőrzése - Speciális Írásbeli ós g y a k o r l a t i v i z s g a a szóbeli h e l y e t t .
Ezeket az újfajta vizsgákat a magyar d i d a k t i k a i - m e t o d i k a i szak
i r o d a l o m a régebbi módszerű vizsgáktól való megkülönböztetésül
"teszV'-eknek n e v e z i . Az angol " t e s t " szó maga vizsgát j e l e n t . A ma
gyar - immár köztudatba átment - " t e s z t " átvétel a v i z s g a egy speciá
l i s fajtáját.
A t e s z t Jellemzői az objektivitás, a viszonyítás és a viszonyít
h a t óság/mivel-éTeTLaHTnyei kifejezhetők előre meghatározott számérté
k e k k e l / , a közvetettség /az objektivitás e g y i k biztosítéka/.
A v i z s g a akkor objektív, ha eredményei a vizsgáztató döntései
től nem függenek. A " t e s z t " e z t biztosítani képes, mert mérési e r e d ményeket ad, nem eleve osztályzatokat,
A t e s z t fajtáli
- képesség /alkalmasság/ vizsgáló-,
- tudásszintmérő- /a vizsgázó jártasságát méri egy általános normához v i s z o n y i t v a / és
- teljesltmény-teszt /egy meghatározott tananyagban való előme
n e t e l t vizsgál/.
Hazánkban az utóbbi időben meglehetősen e l t e r j e d t a teljesltmény- t e s z t e g y i k módszere, a m u l t i p l e c h o i o e , magyarul: a feleletkiválasz- tóa t e s z t .
I I . A FELKLETKIV&LASZTÓS IE3ZT
Mik az előnyei a feleletkiválaaztós vizsgának?
Ugyanaz, ami a szóbeli v i z s g a hátranyalt j e l e n t i . Melyek azok?
1 . A szóbeli v i z s g a sohasem l e h e t igazán átfogó, nem l e h a t meg
ítélni, hogy egy-egy vizsgázó mennyire van tisztában az egész isme
r e t a n y a g g a l , hogyan látja az összefüggéseket, t u d j a - e a m e g t a n u l t a k a t a l k a l m a z n i .
2. Nem b i z t o s i t lohetősóget az azono3 elbírálásra. Még a l e g - e t i k u s a b b vizsgáztatóban i s s z e r e p e t játszik a rokonszenv és az e l lenszenv.
TMT 19.évf, 8-9.szám 1 9 7 2 ,a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r
5. A vizagázóknak n i n c s e n e k a z o n o s esélyei. Szerepet Játszik a fáradtság i s , a "tételhuzós" vizsgáknál p e d i g a vóietlen s z e r e n c s e . Az egyes kérdések ritkán Ismétlődnek meg, nehézségi f o k u k p e d i g több
n y i r e különböző.
A feleletkiválasztás ntődszer legszembetűnőbb nagy előnye, hogy e g y s z e r r e vizsgáztatható l e m i n d e n k i , m i n d e n k i eBélya azonos vagy ha
sonló, azonos nehézségi fokú anyagrészekből vizsgázik, n i n c s egyen
lőtlen kifáradás ós a "téteihuzásos véletlen" nem kap s z e r e p e t . A feleletkiválasztóa v i z s g a jellemzői
Az Írásban f e l t e t t kérdés m e l l e t t az oktató megadja a válaszo
kat i s , éspedig h e l y e s és h e l y t e l e n válaszokat vegyesen, A vizsgázók
nak k e l l b i z o n y o s előre megbeszélt j e l e k alkalmazásával a Jó f e l e l e t e t kiválasztani.
1 . A v i z s g a tárgyilagos. Minden vizsgázó ugyanazokat /vagy azo
nos jellegű/ kérdéseket kap, ugyanazok közül a válaszok közül választ
j a k i a s z e r i n t e Jót. Az elbírálás mechanikus: a tanár megszámolja /vagy megszámoltatja/ a "találatokat" ős előre elkészített séma a l a p
ján a d j a a pontszámok s z e r i n t a megfelelő osztályzatot. A szimpátia- antipátla t e l j e s e n kiküszöbölődik, a szerencse nem kap s z e r e p e t .
2. A v i z s g a l a p felöleli a tanulási időszak t e l j e s anyagát. M i n dent k e l l t u d n i , nemcsak egyes anyagrész)ket. A k i v i s z o n t osak kávás anyagrésszel n i n o s tisztában, a z t a többi jó f e l e l e t "kihúzza a csá
vából", a téteihuzásos szóbelinél v i s z o n t előfordulhat, hogy a s z e rencsétlenül kihúzott tételről a vizsgázó egy szót sem t u d , a tanár
nak p e d i g jogában áll e l b u k t a t n i . Lényeges d o l o g nem tudása azonban a felelőtkiválasztásos módszernél i s bukás. Ezért k e l l a kérdéseket és a válaszokat súlyozni Ti
3. A v i z s g a e g y e t l e n funkciója; a vizsgázó a z t a d j a v i s 3 z a , a m i t t u d n i k s l l . nem a z t , a m i t egy-egy tételről e l k e l l mondani.
4. Gondolkodásra, alkalmazásra s z o k t a t . Megtanít árnyalatok kö
zött különbséget t e n n i . Elárulja a vizsgázók l o g i k a i képességeit.
5. Megmutatja a tanárnak, m i t o k t a t o t t r o s s z u l .
6. A módszer előzetes begyakoroltatása esetén megtanítja a h a l l gatókat a h e l y e s tanulásra. Pontosan k e l l mindent t u d n i , kizárja a homályos "körülbelüli'' tudást',' amTlTszóbell v i z 3 g a esetén a jó elő- adókészségü vizsgázók át t u d n a k h i d a l n i , a gyengék nem.
A feleletkiválasztós módszerrel aze.nbenl ellenvetések;
1 . A v i z s g a lényegében találgatás, t o l nagy 3zerepe v a n a vélet
l e n n e k . /Ez csak abban az esetben áll f e n n , ha kevés a f e l t e t t kérdé
sek száma. P l . mindössze 2-3 f e l a d a t . /
2, Pedagógiai szempontból h e l y t e l e n : a válaszok között h e l y t e l e nek l e vannak, azok l a bevésődnek. /Nem "vésődik be", h i s z e n a v i z 3 g a már a bevésett tudást ellenőrzi./
SZEPE3IHE BESDA ffi.: A feleletkiválasztós módszer
3. Primitív, nem g o n d o l k o z t a t . /Épp az ellenkezője az i g a z ; d i f ferenciált gondolkodásra késztet./
A feleletkiválaszt<5a módszer osak akkor r o s s z , ha a kérdések és a válaszok összeállítása s i k e r t e l e n . Melyek a követelmények a t e s z t t e l szemben általában? Legyen érvényes, azaz d o l g o z z a f e l a z t az ok
tatási anyagrészt, amelynek a mérésére" készült} l e g y e n megbízható, azaz megfelelő körülmények között megismételve l e g y e n k i c s i az elté
rés. Ellenkező esetben az a d o t t tesztkérdés a r o s s z , nem a módszer általában, A megbízhatóságot ugy mérjük, hogy ugyanazokat a kérdése
ket m i n t felmérő /ismétlő/ t e s z t , házifeladat t e s z t s t b . ugyanazok
k a l a hallgatókkal a 1/2 év során megismételjük. Ha nem nagy az e l térés az egyes hallgatók megismételt teljesítménye között, akkor a tesztkérdés jó*. Megfontolandó az o l y a n kérdés, amelyet 30^-nál töb
ben / t u l egyszerű!/ vagy 7 0 j U n a l kevesebben / t u l b o n y o l u l t ! / tudnak megoldani.
Héhány feleletkiválasztós kérdéstipuB könyvtártan tárgykörből I . t i p u s : M i n d e g y i k kérdésre a leghelyesebbnek t a r t o t t válasz betű
jelét k e l l megjelölni a válaszlapon.
P l . H l történik a leltárkönyvben A/ Semmi sem a törölt könyv leltári szarná- B/ i t r a g a s z t j u k v a l ? >gf Átlósan áthúzzuk I I . t i p u s s A leghelyesebbnek t a r t o t t választ k u l o s s z e r i n t k e l l meg
a d n i )
"A" a válasz, ha csak az "A" f e l e l e t a h e l y e s
"B" a válasz, ha csak a "BH f e l e l e t a h e l y e s
"C" a válasz, ha az "A" és_ a "B" f e l e l e t a h e l y e s
"D" a válasz, ha sem az "A", sem a "B" f e l e l e t nem h e l y e s P l . Mi a keresztkatalógus? A/ Szótárkatalógus
B/ A tárgyszavas és a betűrendes szerzői katalógus ötvözete D/
Az "A" és a "B" válasz Í B h e l y e s . Mégis r o s s z , ha a vizsgá
zó az "A"-t i a ás a nB " - t i s bejelöli. A " C - t k e l l b e j e lölnie. Ha nem Így jár e l , az a z t j e l e n t i , hogy r o s s z u l koncentrál, nem f i g y e l a vizsgaszabályokra. Ha a "D"-t j e löli be, az a z t J e l e n t i , hogy a katalógusoknak erről a f a j tájáról tévesek az i s m e r e t e i . Ha csak az " A " - t , vagy csak a " B " - t , az a z t j e l e n t i , hogy i s m e r e t e i hiányosak.
I I I . t i p u f l : A válaszlapon a megfelelőnek t a r t o t t választ a következő k u l c s s z e r i n t k e l l megadni:
TUT 19,6vt. 8-9.«á» 1972.aa£ttMtus-»isflptflabar
X
"A" a válaaz, ho a kérdés mindkét megállapítása h e l y e s ás o k - o k o z a t i Osszefü^áe. v a n köztük
•B" a válasz, ha mindkét megállapítás h e l y e s , de ok-okoza- ösBzefü£gáa nlnoa köztük
•0" a válasz, ha az ok I g a z , az okozat h e l y t e l e n vagy v a - lótlan
HD" a válasz, ha az ok valótlan vagy h e l y t e l e n , az okozat I g a z
"E" a válasz, ha az ok i s , az okozat i 3 valótlan vagy h e l y t e l e n
P l . Az állományból töröljük az e l a v u l t könyveket,
mert már idejét árulta I s m e r e t e k e t adnak -B
/Mindkét megállapítás i g a z , o k - o k o z a t i össze- _
függés v a n / g E
Az állományból töröljük az e l a v u l t könyveket, .
mert kevesen olvassák őket ^ /Mindkét megállapítás i g a z , de nem azért tö¬
röljük a müveket, mert kevesen olvassák őket/ ^ A B u j könyveknek s i n c s :nár helyük a raktárban, E
ezért az e l a v u l t könyveket ládákban J. pinoábe
helyezzük V /A megállapítás első f e l e i g a z , az okozat azon- <?-
ban nem: az e l a v u l t könyveket nem pincébe k e l l h e l y e z n i , hanem k i k e l l v o n n i az állományból/
Az állományból k i v o n j u k az e l a v u l t könyveket, . mert az u j a k n a k s i n c s helyük a raktárban
/A megállapítás első f e l e i az okozat i g a z , az c ok azonban h e l y t e l e n : az e l a v u l t könyveket ak- ^ kor i s k i k e l l v o n n i az állományból, ha nem vá- g sárolunt u j a t /
Az állományból az e l a v u l t könyveket nem v o n j u k , k i , mert annál Jubb a könyvtár, minél nagyobb
az állománya c
/ E g y i k megállapítás sem h e l y e s / D
X
IV.típus: A válaszokat növekvő vagy fogyó rendbe k e l l t e n n i a válasz
l a p o n nagyság, foh't'oseág, szám, l o g i k a i érték e t b , e z e r i n t . P l . A katalóguekészités munka- (, AtadáB a sokszorosítónak
A szakozás revíziója A sokszorosító által i r t cédula revíziója fázisai nagy könyvtárban. ^ B z a W a revlKló ja Rakd a h e l y e s sorrendbe '
/számozd b e l / j A sokszorosító által l e -
597
SZEPESIKÉ BEHDA M.: A feleletkiválaaztóa módszer
í A olmleirás revíziója 4o Cédulairányités
A Címleírás 3 Szakozás
y- A cédula leírása a sokszo
rosító által
M Beosztás a katalógusokba C TJtaeltáe a e o k e z o r o e l t d -
nak a példányszámról 3 Sokszorosítás
V, t i p u s : Mindegyik betűvel j e l z e t t kérdéshez meg k e l l találni a vo
natkozni helyesi f e l e l e t e t és számát m e g k e l l Jelölni "a va"^
l a s z l a p o n . '
1 2 3 / ,
írd a megfelelő betű mellé a megfelelő számot IA . 3 B.
C.
D.
E.
}
*
előzéklap kötéstábla oimlap g e r i n c védilap
T I . típusi H e l y z e t vagy esetleirés, r a j z helyességét k e l l elbírálni és a helyesnek t a r t o t t megoldást a válaszlap megfelelő betű- vagy számjelének az áthúzásával k e l l megadni.
TMT íg.évf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
P l . : Az állomány felosztása nagy könyvtárakban o1vas<5szolgálati szem
pontbál. M e l y i k a jó /A vagy B?/
összes állomány
s z a b a d p o l c r a h e l y e z h e t i álló s á n ;
be1*3 raktári állomány
VolcEonzAüre szánt
h e l y b e n ! h a s s - k u l c s o n - h e l y b e n o l v n - nálatra szánt záare szánt sásra szánt
ténylege
s e n s z a bad p o l c o n TStt
kiegészí
t i r a k tárban
r
olvasói tárba h e l y e z e t t
segéd- könyv
tári anyag
összes áll>mány
segádkönyrtári a n y a g
kölcsönzésre a -.ant a n y a g
h e l y b e n olvasásra
nlánt
h e l y b e n o l v a sásra szánt
a n y a g
oelsS
raktári anyag
kölcsoazáare szánt anyag
s z a b a d — be±aú r a k — p o l c o n tári a n y a g
~ ]
s z a b a d p o l c o n
Széken kivül i s számos típus i s m e r e t e s . A f e l s o r o l t a k k a l lénye
gében a z t a k a r t u k megmutatni, hogy a könyvtártanra alkalmazhatók a feleletkiválasztós kérdések, mégpedig többféle t i p u s s z e r i n t i s .
Az kétségtelen igazság, hogy a módszer az e g z a k t , természettudo
mányos i s m e r e t e k mérésére alkalmasabb, m i n t a társadalomtudományok bármelyikére, mert előbbinél a válasz m i n d i g egyértelmű és csak egy l e h e t a legtöbb e s e t b e n , A v i z forráspontja 100° és m i n d i g a n n y i .
"Legalkalmasabb" katalógus v i s z o n t n l n o s , I l l e t v e sokféle l e h e t . Mégis: Jól megfogalmazott kérdés-feleletekkel a könyvtártani i s m e r e t e k elsajátitottsága i s jól mérhető.
599
SZEPESINÉ BENDA M.: A feleletkiválasztós módszer
íme egy példa:
M i l y e n tájékoztatást nyújt a tömörítvény?
M i l y e n tájékoztatást nyújt a cim- b i b l i o gráfia?
M i l y e n tájékoztatást nyújt a r e f e rátumokat t a r t a l m a z d bibliográfia?
M i l y e n tájékoztatást nyújt az anno
tált bibliográfia?
M i l y e n tájékoztatást nyújt a bő r e ferátumokat közlő referáld folyó
i r a t ?
M i l y e n t i p u s u a figyelőszolgálat r e ferátum?
M i l y e n tájékoztatást nyújt az i r o d a l m i szemle?
M i l y e n tájékoztatást nyújt az i r o d a lomkutatási jegyzék bő referátumokkal?
M i l y e n tájékoztatást nyújt az i r o d a lomkutatási Jegyzék referátumokkal?
A/ I n d i k a t i v B/ Informatív C/ Egyik sem A/ I n d i k a t i v B/ Informatív C/ Mindkettő A/ i n d i k a t i v B/ Informatív
<V E g y i k sem A/ Indikatív B/ Informatív C / E g y i k sem A/ I n d i k a t i v B/ Informatív C/ E g y i k sem A/ Informatív B/ I n d i k a t i v C/ Mindkettő A/ I n d i k a t i v B/ Informatív C/ E g y i k sem A/ I n d i k a t i v B/ Informatív C/ Mindkettő A/ Indikatív B/ Informatív C/ E g y i k sem
Az a t a p a s z t a l a t , hogy egyrészt a t a n f o l y a m o k hallgatói ritkán gondolják át az indikatív ás az informatív sző közötti különbséget, másreszt a szolgáltatásokat sem i s m e r i k egészen pontosan. A k i ezekre a kérdésekre a választ hibátlanul meg t u d j a a d n i , az a szavak j e l e n tését i s pontosan i s m e r i , másrészt tl3ztában van az informácids s z o l gáltatások 'ter.iiéasetdyeT: t u d j a , hogy az annotáció nem informatív, a cimbibliográfia csak i n d T k a t i v s t b . T a p a s z t a l a t s z e r i n t az i l y e n és ehhez hasonló monoton, primitívnek látszó kérdés-felelet gondolkoz- t a t meg a l e g j o b b a n és tanít meg különbséget t e n n i változatok között.
Az Országos Orvostudományi Könyvtár ós DokumentáoiÓB Központ /OOKDK/ könyvtárosképző s z a k t a n f o l y a m a i n a feleletkiválasztds mód
s z e r t egy év óta alkalmazza az o r v o s i terminológia és a könyvtártan oktatásában. Kevés még a t a p a s z t a l a t , az azonban máris létezik, hogy beválik, m i n t "felmérő" /ismétlő/ t e s z t annak az elbírálására, hogy m i t tudnak a hallgatók az eiözö rálévek anyagából) m i n t "házi f e l a d a t
ÜKE íg.óvf. 6-9.ezara 1972.augusztus-szeptember
t e s z t " , amelynek az a célja, hogy a hallgatók ne cBak a v i z s g a előt
t i h e t e k b e n t a n u l j a n a k ; m i n t "tansegédlet! t e s z t " /a t e l j e s könyvtár
t a n i anyag a füzet végén a "feloldásokkal"/ tanuláshoz segédanyagként, célja önellenőrzés} m i n t " v i z s g a t e s z t " ,
A négyféle kérdéssorozat ugyanazt az anyagrészt t a r t a l m a z z a , de a kérdések nem ismétlődhetnek, nea l e h e t n e k azonosak.
Tágul még v a l a m i : a t e s z t ellenzőinek érvelései közé t a r t o z i k , hogy a t e s z t nem ad komplex értékelést. Ez i g a z . A könyvtárosoknak m i n d e m e l l e t t beszédkészségre, e s e t l e g előadókészségre i s szükségük van. Ezért a tételhuzős szóbeli vizsgákat sem h a g y t u k e l .
A feleletkiválasztós módszer előnyeiről meg vagyunk győződve.
Némi t a p a s z t a l a t u n k i s v a n . Az OOKDK oktató kollektívája azonban k e vés ahhoz, hogy a könyvtártan egységéé, m e g a l a p o z o t t tanítási módsze
rét egymagában kikísérletezze. Ehhez több intézmény több oktatójának az együttműködésére v o l n a szükség. S z i n t e minden egyes lehetséges kérdés-felelet változatot meg k e l l e n e beszélni. Az osztályozás mód
ját, a véletlen találatok 50^ alá szorításának a mikéntjót s t b . Van
nak a könyvtártannak o l y a n részei, amelyekből l e h e t e t l e n , nehéz,vagy legalábbis kétséges feleletkiválasztós kérdéseket a l k o t n i . Ezeket a részeket k i k e l l h a a v n i a tesztfeldolgozásból ós hagyományos módon
k e l l o k t a t n i . Ideális az v o l n a , ha a Könyvtártudományi és Liódszer- t a n i Központ /IKK/ oktatási osztálya és a többi tankönyvtár oktatói megvitatnák, hogy melyek azok a tantárgyak vagy tantárgyrészek, ame
l y e k e t hagyományosan és melyek azok, amelyeket modem módszerekkel / p l . eudio-vizuállB módszerekkel/ l e h e t o k t a t n i és számonkérnl / p l . feleletkiválasztós módszerrel/.
Az OOKDK szaktanfolyamának a felelősei és oktatói szerény t a p a s z t a l a t a i k a t a könyvtártan oktatóinak rendelkezésére bocsátják ós kérik együttműködésüket.
601
SZEPESIHÉ BEHDA K .: A feleletkiválaaztöa módszer
Mrs .1 SZEPESI BE HU A, M.: m e m u i t i p l e c h o i c e aystem and t h e e d u c a t i o n oí l l b r a r i a n s h i p
C o n v e n t i o n a l methods o f e d u c a t i o n are more and more r e p l a c e d by methoda o f i l l u a t r a t i v e d e m o n s t r a t l o n a and o b j e c t i v e - i n d i r e o t r e c i t a - t i o n a . One o f t h e l a t t e r ones i a t h e e x a m i n a t i o n b y raultiple choice h a v i n g t h e f o l l o w i n g adventages:
1 . O b j e c t i v e n e s s /everbody geta t h e aame queetions/í
2. Judgement i a made m e c h a n i o a l l y , u s i n g p r e - f a b r i c a t e d modela ao a u b j e c t i v i t y o f examiners i e e l i m i n a t e d ;
3. Teat forma i n c l u d e t h e n h o l e e x a m i n a t i o n matériái, n o t o n l y i t s p a r t by chance, aa i n t h e oaae o f o r a l exaaínationa;
4 . Candidates a r e r e n d e r i n g what t h e y have t o know and n o t v/hat t h e y have t o aay about t h e a u b j e c t ;
5. I t makea accuatoraed t o t h i n M n g , a p p l i c a t i o n . I t i n s t r u o t s t o d l s t i n g u i s h a l i g h t d i f f e r e n c i e 3 .
S l x t y p e 3 o f q u e a t i o n - a n a w e r i n g m u l t i p l e choioe are p r e a e n t e d by examples on l i b r a r i a n a h i p . Monotony i n e d u c a t i o n o f l i b r a r i a n e h i p c o u l d have alsó advantagea becauae apparent i d e n t i t i e a o f t h e f i r a t aeconds are p r o p e r d i f f e r e n c i e a . So t h e tnowledge becomea more p r e - c i s e and - on t h e o t h e r hand - b e t t e r proved b y t h e t x a m i n e e s . M u l t i p l e choice q u e a t i o n s on l i b r a r i a n B h i p were e l a b o r a t e d b u t s t i l l many o o r r e c t i o n s and experimenta a r e needed.
•
CEnE'S'HE. E B H J T A . M . : M O T O J I suOops QTBSTa B npenogBBaHBe C H6 -
^ H O T e K O B e j e a H t ;
TpanHiiHOHHue u e T O n n o ő vr- e - i ; : n Bee q a n e a a u e m a B T c f l H s r j i H U H O - J i e - UOHCTpaTBBHHMB B OÖSeKTKaHO-OnpOCH'.'M'.l HO T 0" 3MH. OjtHBM B3 n o a a e i H H X HBJiHercH sieTOJt 3 K 3 a M e H a n n n n y T e M BHŰopa o r s e T o e , npeanymecTBaMB x o r o p o r o HB^HiOTCfl: 1 . oöiieKTBBKocTb (Bee nojiy*iaroT O Ü H K H Te »e BOnpo c u o a H O B p e u e a H o ] , 2. oueHKa npoROxonHT no a a p a n e e nonroTOBJieHHo'í c x e w e , u e x a H H v e c K B , veií catiNM y c T p a H B e r c a oyőteKrBBHOCTb s K s a t J K H a -
Topa, 3. 3K3aMeHauHOfHH!l ö n j i e r BiwiKmaeT n o j i H u f i y^eönNi! M a T e p n a J i , a
He c j i y i i a H w y B vacTb e r o , K S K S T O n u e e r M e c r o n p n oooraBJieHHH " Ö B J I B - T O B " ajia yoTHHX 9 K 3 B u e n o s , 4. 3K3aMenyionB!íoH 3H0Ka3UBaeT T O , V T O H V K H O 3HaTi>f a He T O , I T O HVIKHO o K a s a T i . 06 OHHOM B o n p o o e , 5. a a e T H B B H K K MunrjieHHio, K npBMeneHBJO 3HBHKÍ1 . y t i n r pa3JiBvsTb O T T O H K B .
T M T 1 9 .é v i . e-g.azám 1972.auguBztua-szeptember
Ha - p m i e p e OHöJiEOTaicoBeiteiiBsi a a e T C B 6 n p a M e p o B no TznaM Bonpo-
C O B — O T B B T O B no M e T o a y Büöopa n p a B B j i&HHX O T B O T O B . M O H O T O H H O C T I > B o j r y - l a e n p e n O A O BS H H H ÖBÖJiHOTeKOBe.neTiBsi M O S Ó T Ö H T B B n p e a M y m e a T B O M ( i p y - r o f ! n p n u e p ) , T S K KB.K T O , H T O n a n a p s a i ' BSJÜTA Kase-ros ToauiecTBOM, aaTeM oŰHapyaHBaeT p a a j r z i B e B O T T S H K a i . T A K H M o ő p a s o u " y T O i m n o T c a "
OBejteHB? c OJTHOÍ! cropoRN, a c jtpyrofí - 3 K 3 a n e i i y e i u i f l loitasHBaeT O B O B oo»eHOMJienHOOTb. B oÖJiaoTH öaöjiBOTeitoBea-eHHji paapaŐOTaHH a o n p o c i i JIJÍB npKuBKeHBB MBT&na BNŐopa o T a e T O B , o j t n a K O , HeoŐxoíBaa eme K o p p e n - U B H B SOJISCRH 6uTh npoBeJnera s f c o n e p m i e H T H .
•
Frau SZEPESI BEHDA, M .: Die Methode der A n t w o r t w a h l und der Pn-
t e r r i c h t d e r Bibliothekskun.de ~ D i a t r a d i t i o n e l l e n U n t e r r i c h t s m e t h o d e n werden i n zunehmendem
Eáaaae von d e m o n a t r a t i v - p r a a e n t a t i v e n U n t e r r i o h t s m e t h o d e n und o b j e k - tÍv-indirekten Prüfungsmethoden abgelüst. Von den l e t z t e r e n geht d l e Priifmethode m i t A n t w o r t w a h l m i t den f o l g e n d e n V o r t e i l e n e i n h e r ;
1 . O b j e k t i v i t a t / a l l e Prüflinge e r h a l t e n g l e i o h z e l t i g d l e g l e i - ehen Pragen/f
2. d l e Auswertung a r f o l g t mechaniach a u f g r u n d einea i m v o r a u s a u f g e s t e l l t e n Sohemas, so dass d l e Suhjektivitát des Examlnatore aus- g e s o h a l t e t i s t )
3. daa írüfungsblatt umfaast den geaamten L e h r e t o f f , n i c h t b l o a e e i n e n z u f a l l a b e a t i m m t e n t i e r a u a g e g r i ff a n é n T e i l , wie es b e i den Prüfungen m i t vom P r u f l i n g gezogenen P r i l f u n g s t h e a e n d e r f a l i l a t ;
4. d e r P r u f l i n g muas wiedergeben, waa Über d l e Prage zu wiasen l a t und n i c h t waa e r über d i e Theae aagen k a n n j
5. d i e s e p r i i f m e t h o d e l e l t e t zum Denken und z u r Anpassung an und l e h r t auch, u n t a r Kuancan zu u n t e r a c h e i d e n .
Ea a i n d an B e i e p i e l e n aus d e r B i b l l o t h e k a k u n d e secba Pragen - A n t w o r t e n t y p e n vorgeführt. Im U n t e r r i o h t d e r B i b l i o t h e k s k u n d e kann d i e líonotonie den V o r t e i l b r i n g e n / w i e ea aus einem w e i t e r e n B e i - B p i e l h e r v o r g e h t / , daas etwas, daa a u f e r s t e n B l i o k a l a Identltát e r - a c h e i n t , dooh e i n e Kuance U n t e r a c h l e d e n t h a l t . So werden e i n e r s e i t a d i e K e n n t n i s s e " e x a k t e r " und a n d e r e r a e i t B kann der P r u f l i n g a u f d i e - ae T'eiae v o n aeinem Ti'iasen Recheneohaft ^eben. Für d l e B i b l i o t h e k s kunde wurden d l e Fragen für d i e Antwortv-ahl b e r e i t s a u a g e a r b e i t e t , aber ea a l n d noch w e i t e r e Z o r r e k t i o n e n und Experimente e r f o r d e r l i e h ,
•
A Tudományos Tájékoztatás, Elmélete és G y a k o r l a t a o, s o r o z a t b a n j e l e n i k meg
Dr.TAHNÓCZI Lóránt: Fordítástechnika. Alüszakl-eaz- dasági fordítások i d e g e n nyelvről magyarra./
Magyarországon - becslések s z e r i n t - m i n t e g y 4-5000, i d e g e n n y e l v e k e t ismerő szakember f o g l a l k o z i k nem szépiro
d a l m i jellegű szövegek fordításával. A magyar n y e l v e l s z i geteltsége m i a t t sok a belföldön i d e g e n n y e l v r e fordított szöveg i s , de a fordítások többsége i d e g e n nyelvről ma
g y a r r a készül.
Sajnos a kétnyelvű szótárakon kívül egyéb elméleti vagy g y a k o r l a t i segédeszköz a l i g áll a fordítók r e n d e l k e zésére. E z t a hiányt kívánja az OMKDK részben pótolni e g y a k o r l a t i kézikönyvvel, amely az i d e g e n nyelvről magyarra dolgozó műszaki-gazdasági fordítóknak nyújt segítséget.
E kiadvány az angolból, németből és franciából magyar n y e l v r e készülő szakfordítások problémáit tárgyalja, t o vábbá közli SZABÓ György tanulmányát az oroszból magyarra készített forditások főbb nehézségeiről és megoldási l e h e tőségeiről.
A kiadvány ára: 58.-Ft.
Megrendelhető: ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT Kereskedelmi Igazgatóság Budapest,8. Postafiók 12.
