A közgazdasági jellegű diplomások foglalkoztatottsági jellemzői

(1)

A KOZGAZDASÁGI JELLEGÚ DlPLOMÁSOK FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZÓI

DR. HRUBOS ILDIKÓ

Az életkori változásokból adódó társadalmi helyzetváltoza'sok. valamint a ge—

nerációknak a korlátozott élettartam miatt bekövetkező egymást követéséből adó- dó problémák az utóbbi évtizedekben egyre inkább foglalkoztatják a társadalom- kutatókat. A kérdés fontosságát általában abban látják, hogy a nemzedékváltós a társadalmi változás egyik lényeges előrehajtó tényezője, így annak tanulmá-

nyozásával közelebb juthatunk a társadalom dinamizmusónak megértéséhez.

A nemzedékek összetartozása nem az azonos időben való születés tényén. hanem azon alapul, hogy hasonló élményekben, tapasztalatokban volt részük, tör—

ténelmileg ugyanazon problémákkal kellett és kell küzdeniük. A nemzedékváltós nem vezet súlyos feszültségekhez. ha folyamatosan történik. és így az egymást követő. ezért eléggé hasonló szocializációt átélt nemzedékek váltják egymást. A fiatal nemzedék problémáinak visszasugárzása oz idősebbekére a társadalom di-

namizmusónak erősségétől függ. Statikus szakaszokban a különböző nemzedékek helyzete csak kevéssé tér el egymástól, így a váltás is zökkenőmentesebb, gyors

fejlődés esetén viszont erősen eltérhetnek a szocializáció során rögzült alapvető

értékek, a nemzedékek helyzete. beállítottsága eltérő. ezért kialakulhatnak ellen- tétek.1

A nemzedékváltós elméleti problémáinak kutatása mellett megindultak az

ifjúság helyzetével foglalkozó vizsgálatok. és megjelentek olyan publikációk, ame-

lyekben az alapvetően elemzett társadalmi jelenséget generációs metszetben is tárgyalják. vagy eleve különböző generációkból vesznek mintát, és a vizsgálat cél- ja éppen a generációs összehasonlítás.2

A hazai társadalomkutatói gondolkodásban — a nemzetközi fejleményektől természetesen nem függetlenül -— a hatvanas évek közepén jelent meg az ifjúság kérdése először mint elméleti probléma. Vita alakult ki akörül. hogyan kell kezelni a generációt mint társadalmi különbségtevő tényezőt, önálló társadalmi réteg-e az ifjúság. A vita lényegében azzal zárult. hogy az alapvető egyenlőtlenségek a tár- sadolmi rétegek között alakulnak ki. a korcsoport másodlagos rétegképző. de egyes kérdések tekintetében jelentősége megközelítheti a társadalmi réteg jelentőségét.

Egy olyan korszakban, amikor a korábbi osztály- és rétegkülönbségek fokozatosan módosulnak. illetve csökkennek, a másodlagos rétegképző tényezők szerepe meg—

nő. ezért fontos a vizsgálatuk. Figyelembevételük gazdagíthatja, finamíthatja a

i A téma elméleti összefüggéseiről lásd: (1).

2 A vizsgált társadalmi jelenség generációs metszetben való feldolgozása például: (2). (3). (4):

egy-egy születési kohorszból vett mintán alapul például egy norvégiai vizsgálat. (lásd: (5), (6). (7)).

(2)

DR. HRUBOS: A KUZGAZDASÁGl JELLEGÚ DIPLOMASOK 25

társadalmi tagozódásról alkotott képet.3 Az ifjúságra irányuló empirikus kutatások először a tanuló ifjúság, az egyetemi hallgatók életfelfogásával, életmódjával, a pályaválasztás kérdéseivel foglalkoztak, majd a figyelem a fiatal diplomások be—

illeszkedésére, a hivatással való azonosulásukra, a szaktudásuk hasznosításának kérdésére és az egzisztenciális helyzetre irányult./* Ez utóbbi területen tapasztal—

ható problémákra mutattak rá a társadalomstatisztikai vizsgálatok eredményei is, amelyek új kezdeményezésként kiemelten kezelték a korcsoportos bontást is, il-

letve kimondottan a fiatalokra irányultak.5

A hetvenes évtized közepén a téma kutatásának viszonylagos apálya követ- kezett. majd az évtized végén részben gyakorlati. részben elméleti igények miatt ismét nagyobb teret kapott. A fokozódó gazdasági nehézségek az életszínvonal stagnálása. illetve bizonyos vonatkozásban süllyedése, az egyes szakmákban be- következő telitettség és az abból adódó elhelyezkedési problémák érzékenyebben érintették a fiatal. pályakezdő és családalapító népességet, ami feszültségekhez vezetett. Egyre világosabbá vált továbbá, hogy a társadalmi tagozódásban új. a korábbiaktól sok szempontból eltérő, bonyolultabb. kevésbé áttekinthető folyama—

tok jelentkeztek. Ezek a változások elsősorban a fiatalabb korcsoportokban men- tek végbe. Megnőtt a jelentősége a fiatalok rétegződési mechanizmusai vizsgála—

tának, mert csak annak ismeretében lehet megérteni az össztársadalmi folyama—

tokat, és lehet prognosztizálni a változások irányát.

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és finanszírozása mellett tárcaszintű főirányként megindultak .,Az ifjúságpolitika tudományos megalapozá—

sát szolgáló kutatások". Ennek keretében az 1981 és 1985 közötti periódusban

több kutatóhelyen különböző tudományágak művelőinek közreműködésével folytak kutatások.6 Az elsősorban szociológiai jellegű vizsgálatok mellett több jelentős társadalomstatisztikai vizsgálatra, illetve társadalomstatisztikai vizsgálatok ifjú- sági metszetben való feldolgozására került sor.7

Az ifjúság kutatása mellett általánosabb érvényű és fontos tanulságokkal szol- gáltak azok a munkák. amelyek össztársadalmi folyamatok vizsgálatát generáción-

ként is elvégezték (19), (20). A hazai kutatói gyakorlatban is megjelent a már em-

lített megoldás, a különböző generációkból, többnyire születési vagy más értelem—

ben vett kohorszokból való mintavétel és az ezen alapuló összehasonlítás.8 A KOHORSZELEMZES MÓDSZERTANl PROBLÉMA!

Az időbeliség hatásának mérése az empirikus vizsgálatok során több mód—

szertani problémát vet fel, amelyeket többféle úton próbálnak megoldani. A meg-

határozott időpontban történt adatfelvételek anyagánál a legegyszerűbb módszer a keresztmetszeti adatok korcsoportok szerinti bontása. Ezzel a megoldással az egyes korcsoportok helyzetében megnyilvánuló különbségek elemezhetők, de nem

3 Ebből a korszakból a fontosabb álláspontokat tükrözi: (8). (9), (10). (11).

* A főbb eredményeket az (12) — (18) alatt található művek foglalták össze.

5A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztósba. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—

pest. 1971. 297 old.; A fiatalok relatív bérhelyzetének időbeli alakulása. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1970. 21 old.

5 A kutatási főirány koncepcióját lásd: Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló ku- tatások. Bulletin 1. MSZMP KB Társadalomtudomónyi Intézet. Budapest. 1982. A kutatás első eredményeit összefoglalta: A magyar ifjúság a nyolcvanas években. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1984. 264 old.

7 lfiúságstotisztika adattár. 1984. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986. 338 old.: Diplomás fiatalok népesedési, foglalkozási jellemzői és anyagi viszonyai. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1983. 170 old.: Az ifjúság életkörülményei. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1984. 335 old.: Diplomás fiatalok a társadalomban. Eletszinvonal—füzetek. 6. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1985. 80 alá.

3 Ilyen vizsgálat folyt a mérnökök körében. A kutatási koncepciót és a módszerek ismertetését lásd:

(21). A generációs összehasonlítás a fő gondolata Ferge Zsuzsa kutatásának. melynek eddigi eredményeit az (22) foglalja össze.

(3)

26 — - ' DR. HRUBOS monta

lehet kimutatni. hogy a korcsoportok közötti különbségek milyen hatások következ—

tében alakultak ki.

Három, elvileg különböző tipusú hatásra kell számítanunk:

1. az ún. életpályahatás, amely mögött az életkor emelkedésével mintegy ..természe- tes" módon bekövetkező változások vannak (ez lehet közvetlenebbül természetes hatás.

mint a családi életciklusból adódó különbségek, de lehet erősen társadaimilag kondicio- nált összefüggés. például a szolgálati idő előrehaladásával növekvő keresetek, a beosztási

hierarchián való előrejutás); .

2. az ún. kohorszhatás, amely azt jelenti, hogy a történelmileg különböző időpontokban születők. felnövekvők, munkába állók más élményeknek vannak kitéve. szocializációjuk so,- rán más körülmények között kezdik pályafutásukat (itt finomabb, az értékrendszerrel össze;- függő kohorszhatások és keményebb feltételek - mint a kritikus időben érvényesülő beisko—

lázási keretszámok, egyetemi felvételi szempontok, a foglalkozási struktúra alakulása, a munkaerőpiaci helyzet -— is számításba jöhetnek);

3. az ún. periódushatás, olyan események hatása, amelyek jellegüknél fogva egyszerre érintenek minden korcsoportot, ennyiben nem különbségtevő. hanem ,,hasonlóbbá tevő" a szerepük (a probléma ezzel kapcsolatban viszont az, hogy ugyanaz a történelmi—gazda—

sági—társadalmi esemény, helyzet nem azonos jelleggel, nem azonos mértékben hat az egyes korcsoportokra).

A kohorszelemzés jó módszernek tűnik arra, hogy ezeket a hatásokat —— vagy legalábbis közülük egyet-egyet -— elkülönítsünk.

A kohorszelemzést eredetileg a demográfiában dolgozták ki (23). Kohorsznak

nevezik a valamilyen demográfiai eseményen (születésem házasságkötésen stb.)

azonos időszakban (többnyire évben) átment személyek együttesét. A kohorszelem-

zés ezeknek az egyéneknek az együttesét figyeli meg az évek előrehaladásával párhuzamosan, vagyis évről évre kimutatja a megfigyeltek körében bekövetkezett változásokat.

Újabban a szociológiában is érdeklődés mutatkozik a kohorszelemzés iránt.

A szociológiában kohorsznak nevezik az egy demográfiai vagy szociológiai; ese- ményen (például valamilyen iskolai végzettség megszerzésén. vagy az első mun- kába álláson) azonos időszakban keresztül ment személyeket, és a körükben; be- következett különféle eseményeket figyelik meg a rákövetkező években. Ezúttal össze lehet hasonlítani a helyzetüket azonos életkorban vagy például (az iskolai végzettség megszerzése után eltelt azonos számú év után.

A módszer alkalmazásánál bizonyos problémát jelent az adatgyűjtés kérdése.

Lehetséges és gyakori megoldás a retrospektív kérdezés, amikor különböző múlt- beli időpontokra vonatkozóan veszik fel az adatokat. A módszer előnye. hogy hosz—

szabb időszak folyamatainak átfogására alkalmas, viszont számítani kell a felejtés-

ből adódó torzításokra. Fordított a helyzet a panel jellegű adatfelvételeknél, a keresztmetszeti jellegű felvételek különböző időpontban történő megismétlésénél.

igy a megbízhatóság növelhető, de az időhorizont szükségképpen leszűkül, éppen ezért társadalomvizsgálatoknál ritkán alkalmazzák. Gyakoribb az ún. kvázi-panel megoldás, amellyel az időhorizont kitágítható. ilyennek tekinthetők bizonyos szem—

pontból a rendszeresen megismételt társadalomstatisztikai felvételek. Ezek életkori metszeteinek összehasonlitása lehetőséget ad az egyes kohorszok különbségének

követésére.

A kohorszelemzés során különböző statisztikai eljárásokat alkalmaznak. A legegyszerűbb és leggyakrabban használt módszer a megoszlások vagy átlagér- tékek összehasonlitása a különböző kohorszoknál. Finomabb megoldásokra is tör- téntek kísérletek. lgy regressziós modell felállítására (24) vagy loglineáris és logit

módszer bevezetésére a strukturális változások hatásának kiküszöbölése céljából

(25). (26).

(4)

A KÖZGAZDASÁGl JELLEGÚ DIPLOMÁSOK 27

A K'ÓZGAZDASÁGI JELLEGU DlPLOMÁSOK PÁLYAFUTÁSÁNAK , VlZSGÁLATÁRÓL

Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások keretében

a Marx Károly Közgazdaságtudomónyi Egyetem Szociológiai tanszékén kutatás—

sorozat folyt, amely a közgazdasági jellegű diplomások társadalmi helyzetével.

szerepével foglalkozott. A kutatássorozat egyik ága a diplomózás utáni pályafutást vizsgálta. mégpedig az időben és papírforma szerint azonos starthelyzetűek, az egy—egy évben diplomát szerzők sorsának összehasonlitásával (27).

Az empirikus vizsgálat fő adatbázisát egy személyes kérdőíves megkérdezés eredményei jelentették. Az alapsokaságot a közgazdasági jellegű diplomások ké- pezték. amely alapsokaságból a diploma kelte szerint kiválasztottunk néhány év—

folyamot. igy a mintába került a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1953—ban, 1968-ban, 1973—ban és 1978-ban végzett évfolyama. Az 1978—as évfo- lyamnál ez kiegészült a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karán végzőkkel. így együtt az adott években egyetemet végzett közgazdászok teljes körét adják. A három közgazdasági jellegű főiskola -— Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola. Külkereskedelmi Főiskola ", 1973—as és l978—as évfolyamát választottuk ki. (A korábbi évfolyamok mintába ke- rülésére azért nem került sor. mert az adott intézmények csak 1972 óta működnek

főiskolai ranggal.)

A kiválasztott évfolyamokon -— nappali. esti és levelező tagozaton — végzők

40 százaléka került a mintába. amely minta tagozatok és szakok szerint reprezen-

tatív.9 A kérdezés 1983-ban történt, az adatok tehát időben erre az állapotra vo-

natkoznak. Összesen 1931 főről készült felhasználható kérdőív.

Vizsgálatunk céljának megfelelően kiemelt jelentősége volt az évfolyamok ki- választásának. Az 5, a 10, a 15 és 30 éve pályán levők kerültek a mintánkba. Ezek a szakaszok általában a diplomások karrierjének fordulópontjai (pályakezdés, ve—

zetővé válás, befutás-beérés, a pálya csúcspontja, befejező szakasza), egyben a családi életciklus jellegzetes szakaszai (főleg a nappali tagozaton végzőknél ér—

telmezhető így). További szempont volt. hogy az adott évek a magyar gazdaság fejlődésének. a gazdaságirányítási rendszer változásának határpontjai. A friss közgazdasági diplomások mint munkavállalók eltérő befogadó közegben kezd- hették pályafutásukat. és egzisztenciális helyzetükre is más körülmények hatottak.

A kiválasztott évfolyamok szakmai szocializációja eltérő volt, a közgazdászképzés koncepciójának és gyakorlatának váltásai többé-kevésbé ezekkel az évfolyamok- kal reprezentálhatók.

Az 1953-as évfolyam volt az első, amely tanulmányait az új önálló közgazda—

sági egyetemen kezdte. Olyan helyzetben indult el pályáján, amikor a kialakuló tervgazdaság nagy számú új szakembert igényelt elsősorban a gazdaságirányitási főhatóságok fontos posztjaira. Az 1968-ban végzettek megújuló. a gazdasági re- form szellemével áthatott, emeltebb módszertani igényeket támasztó képzésben részesültek. és annak megfelelő feladatokra készültek. Igen nagy létszámú évfo- lyam volt. a korszak követelményeinek megfelelően. Az 1973-ban diplomázóknál már párhuzamosan folyt az egyetemi és főiskolai oktatás. Az egyetemen a képzés a vállalati tevékenységre fektette a hangsúlyt, a piackutatás, a szervezés, a

9 Speciális tantervük és szakmai irányultságuk miatt nem kerültek :: mintába a következők: Marx Károly Közgazdaságtudoma'nyi Egyetem: nemzetközi szak és a tanári szakok: Külkereskedelmi Főiskola:

külkereskedelmi levelező szak. A mintába kerültek ugyanakkor a kihelyezett tagazatokon végzők. igy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola esetében az önálló íntézetként működő zalaegerszegi és salgótarjáni kl- helyezett tagozaton végzők. A minta kialakitásának módszerét és az összetételére vonatkozó részletes adatokat lásd: (28).

(5)

28 DR. HRUBOS iLDlKÓ

vezetés. a számítástechnika korszerű ismereteit is tartalmazta. A vállalatok egyre növekvő érdeklődést tanúsítottak a fiatal közgazdászok iránt, de még pályakezdő éveikben érték őket a népgazdaság növekvő nehézségei. Az 1978—as évfolyam formálisan még ugyanabban a szisztémában tanult az egyetemen. mint az 1973- as. de diákéveik alatt már megindult az új. az ágazati—szakágazati helyettafunk—

cionális szemléletet kiemelő, az intenzívebb. egyetemibb jellegre törekvő koncep—

ció szerinti képzés. lndulási évük lényegében egybeesett a költségvetési intézmé—

nyekben bevezetett létszámstoppal, ami megnehezítette a magas presztízsű állá- sokban való elhelyezkedést.

Jelen tanulmányban a kutatásnak azon eredményeit mutatjuk be. amelyek a

munkahelyi karrier néhány alapvető jellemzőjét, elsősorban a generációk esélyei—

nek különbségeit vizsgálják. Általában az 1983-as adatokkal dolgoztunk, és ezek

alapján hasonlítottuk össze az egyes évfolyamok helyzetét. Másik módszerünk a szűkebb értelemben vett kohorszelemzés volt, amelynek során retrospektív adatok alapján hasonlítottuk össze a diplomázás éve szerint kialakított kohorszokat pá- lyafutásuk időben azonos pontjain. Az intézmények sajátosságai és az azt figyelembe vevő minta jellege következtében az időbeli összehasonlításra inkább az egyetemet végzetteknél van lehetőség, ahol négy évfolyamot vethetünk egybe; a főiskolát végzetteknél az 5, illetve a 10 éves pályafutás (mint a fiatal pályaív sza-

kaszai) utáni helyzet összehasonlítására kerülhet sor.

Tekintettel arra. hogy alapsokaságunk értelmezése, a mintavétel a kibocsátó

oktatási intézményekhez kapcsolódik, továbbá a szakmai karrier értékelése szem- pontjából is alapvető kérdés a kétféle szintű, illetve különböző szakirányú diplo—

ma szerepe, az időbeliség mellett az oktatási intézmények szerinti bontás is vé—

gigkíséri elemzésünket.

A MUNKAHELYI PÁLYAFUTÁS JELLEMZÖI

A munkahelyi pályafutás elemzése előtt célszerű áttekinteni a minta össze—

tételét néhány fontosabb társadalmi mutató szempontjából, mivel lényeges kü—

lönbségek vannak az egyes oktatási intézményekben és a más—más években dip—

lomát szerzők között.10 A tagozatok szerinti összetétel fontos információ. mivel az esti és a levelező tagozaton végzők rövidebb—hosszabb munkaviszonyt tudnak ma—

guk mögött. amikor kézhez kapják diplomájukat. tehát ténylegesen nem pályakez—

dők. Általában elmondható, hogy az egyetemet végzettek között nagyobb az inten-

zívebb képzést adó nappali tagozat súlya, mint a főiskolát végzetteknél.

1953-ban az egyetemen csak nappali és esti tagozaton jutottak diplomához, 75:25 arányban. 1968-ban már az évfolyamnak kevesebb mint fele végzett nappali

tagozaton. és levelező tagozat is volt. Az 1973-ban és 1978—ban végzett évfolyamnál

ismét magasabb (70 0In) a nappali tagozat súlya. és csak 10 százalék körüli a le—

velezőé.

A nappali tagozaton végzők aránya a főiskolák közül a Pénzügyi és Számvi—

teli Főiskolán o legalacsonyabb (kevesebb mint 40 százalék), és itt a levelező ta-

gozat képviseli a legnagyobb súlyt. A Külkereskedelmi Főiskolán végzők között is

hasonló a nappali tagozatosok aránya, de ott nincs levelező tagozat. Végül a há—

rom főiskola között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a legmagasabb a nappali tagozat súlya (50 százalék feletti). és bár van levelező tagozat, annak aránya kicsi (mintegy 20 százalék).

" A részletes adatokat lásd: (28) 10—16. old.

(6)

A KUZGAZDASÁGI JELLEGÚ DIPLOMÁSOK 29

A végzősök között az egyetemen általában alacsonyabb a nők aránya, mint a főiskolákon (a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán és a Külkereskedelmi Főiskolán 66 százalék, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán pedig ezeknél alacsonyabb, 58 százalék). Ezek az arányok időben jelentősen változtak. Az egyetem 1953-as évfolyamánál a nők kevesebb mint egynegyed részt képviselnek, a továb—

bi évfolyamokon arányuk jóval magasabb. 50 százalék feletti, de nem növekvő, míg a főiskolákon a két évfolyam összehasonlítása arra mutat, hogy egyre ma—

gasabb a nők aránya.

A minta összetételét a szülői környezet, a kibocsátó társadalmi háttér szem- pontjából három alapvető mutatóval jellemeztük: (: család lakóhelyével. az apa társadalmi. foglalkozási csoportjával és az apa legmagasabb iskolai végzettsé- gével. E mutatók arra utalnak, hogy az egymást követő évjáratoknál egyre magasabb társadalmi és települési státusú környezetből kerültek ki a közgazdászok.

de az alapvető arányok jelentősen eltérnek az egyes oktatási intézmények ese—

tében.

A területi értelemben vett származást a családnak az egyetem—főiskola vég- zése idején érvényes lakóhelye szerint értelmeztük. A szakma főváros—központú—

ságára utal. hogy az egyetemen végzőknek mintegy fele minden évfolyamnál bu—

dopesti lakos. Legnagyobb különbségek az évfolyamok között abban vannak. hogy mig az 1953—asoknól nagyobb volt a községi származásúak aránya. addig a ké- sőbbi évfolyamoknál nagyobb lett a városokból. főleg az 5 nagyvárosból és a megyeszékhelyekről érkezők súlya.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola diplomásainál —- tekintettel arra. hogy ott kihelyezett tagozatok működnek — már nem érvényesül a főváros túlsúlya. Salgó- tarján és Zalaegerszeg —— a kihelyezett tagozatok székhelyei — szerepe következ—

tében magas a megyeszékhelyeken lakók aránya. Viszonylag nagy arányban kerül- nek erre a főiskolára községi lakosok. A két évfolyam összetétele ebből a szem- pontból csak kevéssé tér el egymástól, de mindenképpen érdekes. hogy a fővá—

rosiak aránya csökken, a községi lakosoké pedig nő. A fővárosból a községek felé való eltolódás még határozottabban tapasztalható a Kereskedelmi és Vendéglátó—

ipari Főiskolánál, miközben ennek az intézménynek nincs vidéki kihelyezett tago—

zata, tehát az erőteljes elmozdulás nem magyarázható ,,földrajzi" adottsággal.

A Külkereskedelmi Főiskola az összes oktatási intézmény közül a leginkább fővá—

rosi vonzáskörú (nincs levelező tagozat sem), hallgatóinak 85—86 százaléka buda—

pesti.

Az apa társadalmi—foglalkozási csoportja szerinti megoszlást az egyetemi- főiskolai felvétel időpontjának megfelelő állapotban vizsgáltuk. Az egyetem ,,tör—

ténelmi" 1953-es évfolyamán végzők kétharmada fizikai foglalkozású apától szár—

mazott (ezen belül is főleg mezőgazdsági és szakképzetlen fizikaitól). 15 év múlva.

az 1968—es évfolyamnál már egészen más az összetétel. a szellemiek és a szakkép—

zettek felé tolódtak el erősen az arányok. Ez a tendencia a további évfolyamoknál erősödött. 1978—ban már a diplomások 38 százalékának vezetőállású, 18 száza—

lékának értelmiségi volt az apja. a szakképzetlen fizikai foglalkozású apák ará—

nya pedig 12—13 százalékra csökkent.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola lényeges különbséget mutat ebből a szem- pontból is az egyetemhez képest. Legnagyobb arányt a szakmunkás származásúak képviselnek, és ezen a főiskolán a legjelentősebb az összes intézmény között a mezőgazdasági fizikai, egyben legalacsonyabb a szellemi foglalkozású apáktól származók aránya. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jellemző az in—

tézmények között mintegy közbülső helyzet és az alacsonyabb státusok irányába

(7)

30 , DR. HRUBOS lLDlKÓ

való eltolódás 1973-ról 1978—ra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kie-

melkedően magas (az egyetemnél tapasztaltnál is jóval magasabb), és a hetvenes években jelentősen emelkedő a vezetőállású és értelmiségi apáktól származók aránya, együttes arányuk 1973—ban 46. 1978—ban 60 százalék volt. Hasonló ten—

denciát tapasztaltunk az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti megoszlá—

sok tekintetében.

A közgazdász végzettségűek társadalmi származás szerinti összetételében ket—

tős folyamat zajlott le. Az egyetemen és a Külkereskedelmi Főiskolán. azon okta- tási intézményeknél, amelyek - mint a továbbiakból kiderül —- nagyobb eséllyel indítják diplomásaikat a magasabb presztízsű pályák felé, nőtt a szellemi, ezen belül az értelmiségi családból származók. a budapestiek és a más nagyvárosok—

ból érkezők aránya. A gyakorlatiasabb. alacsonyabb presztízsű karriert ígérő Pénzügyi és Számviteli Főiskolán és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán viszont eleve jóval kisebb volt és még csökkent is a magasabb társadalmi és terü—

leti státusú környezetből érkezők aránya. —

Vizsgálatunk eredményei azt mutatták. hogy a tagozatok jelentősen eltérnek származás szempontjából.

Az- egyetemen az i953—as évfolyamnál még nem tapasztalható egyértelmű el- térés a két tagozat között (míg a nappalisoknál jóval kevesebb az egészen alacsony. és valamivel több a magas iskolai végzettségű apa. addig az esti tagoza—

ton tanulók között a középfokú végzettségű apák aránya magasabb, amely iskolai végzettség az adott korban viszonylag magasnak számított). Az 1968—asoknál és az 1973—asoknól már határozottan érvényesül a nappali—esti—levelező tagozat mint csökkenő apai iskolai végzettségi sorrend. Az 1978-as évfolyamnál közelebb kerül egymáshoz az esti és a levelező tagozat (főleg a középfokú és a felsőfokú végzettségű apák aránya tekintetében). a nappali tagozat pedig csak a diplomás apák aránya tekintetében emelkedik ki. Ha a közép— és felsőfokú végzettségű apák együttes arányát nézzük, akkor a három tagozat közelebb került egymáshoz.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolánál mindkét évfolyamra hasonló jelleggel érvényes a nappali—esti—levelező tagozat eltérése. A Kereskedelmi és Vendég- látóipari Főiskolánál a nappali—esti—levelező hierarchia ugyan érvényesül. de a nappali és az esti tagozat összetétele jóval közelebb van egymáshoz. mint az estié és a levelezőé. A Külkereskedelmi Főiskolánál. ahol csak nappali és esti tagozat van, a két tagozat igen hasonló összetételt mutat, a nappali tagozat csak a felső—

fokú végzettségű apák valamelyest nagyobb aránya tekintetében tér el az esti ta—

gozattól.

A három tagozat összetétele tehát közeledett egymáshoz ebből a szempont- ból. Különösen szembetűnő az esti tagozat felzárkózása a nappalihoz. Ez jelzi az esti tagozat szerepének megváltozását, amennyiben már kevésbé a munkában álló. sokszor fizikai származású fiatalok felsőfokú képzését szolgálja, hanem egyre inkább a nappali tagozatra be nem jutók .,mellékűtja" a felsőfokú végzettség megszerzésére.

Vizsgáltuk a származás szerinti összetételt is szakok szerint. Az egyes szakok—

nál tapasztalható megoszlások határozott eltéréseket mutatnak. A Marx Károly Közgazdaságtudomónyi Egyetemen a szóban forgó népgazdasági tervezés és kül—

kereskedelmi szakokon kiemelkedően magas a felsőfokú iskolai végzettségű apák aránya. (Az előbbi szak jellegzetessége az elméletibb képzés. a magasabb köve—

telményeket támasztó matematikai oktatás, az utóbbié pedig a nyelvigényesség.) A közlekedési szak - amely ,.félig nyelvigényes" —- nagyobb lemaradással követi az előző két szakot. és ismét nagyobb lemaradással (főleg a diplomás apák ará—

(8)

A KÓZGAZDASÁGI' JELLEGÚ DIPLOMASOK 31

nya tekintetében) következik a belkereskedelmi, a pénzügyi és az ipari szak. Az

agrárgazdaságtan szak diplomásainak összetétele gyökeresen más, mint a többi szaké. igen nagy az alacsony iskolai végzettségű, és igen kicsi a felsőfokú iskolai

végzettségű apák aránya. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolánál a hat szak közül

a rendszerszervező szak státusa a legmagasabb (divatos szak, számítástechnikai képzés). az ún. ágazati szakok erős lemaradással követik. A Kereskedelmi és Ven—

déglátóipari Főiskola két szaka (a kereskedelmi és a vendéglátóipari) között ebből

a szempontból viszonylag nem nagy a különbség. A vendéglátóipari szak valamivel magasabb iskolai végzettséget mutató összetétele valószínűleg a szakma di—

vatos voltával és nyelvigényességével függ össze. A Külkereskedelmi Főiskolárál egy szak került a mintánkba, így ez a probléma ott nem értelmezhető.

Jogos lehet még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyes sza- kai és a főiskolák összehasonlitása. Az egyetem külkereskedelmi szaka a Külke- reskedelmi Főiskolával vethető össze, ami az egyetem kissé magasabb státusára utal. A pénzügyi szakot a Pénzügyi és Számviteli Főiskola egészével, illetve a pénz- ügyi—költségvetési szakkal összehasonlítva az egyetem jóval magasabb státusára

derül fény. A belkereskedelmi szak is magasabb státusú. mint a Kereskedelmi 'és

Vendéglátóipari Főiskola kereskedelmi szaka.

Feltételeztük, hogy lehet eltérés a férfiak és a nők között a származás sze—

rinti összetétel szempontjából. Eredményeink szerint azonban ilyen különbségek általában csak kevéssé tapasztalhatók. Valamelyes eltérés van az 1978—as egyetemi évfolyamnál, ami a férfiak magasabb státusára utal, a Pénzügyi és Számviteli, valamint a Külkereskedelmi Főiskolánál az eltolódás éppen ellenkezőleg, a nők javára történt. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolánál általában valamivel alacsonyabb a nők státusa, mint a férfiaké.

Az eddigieket összefoglalva oktatási intézményeinkről a végzett hallgatók összetétele szempontjából a következő kép alakul ki. Az egyetemen végzők ma—

gasabb társadalmi státusú környezetből származnak, mint a főiskolákon végzők, nagyobb arányban szereznek diplomát nappali tagozaton. és körükben alacso—

nyabb a nők aránya. Az összképen belül igen nagy különbségek vannak az egyes szakok között. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola minden szempontból a legalacsonyabb státusú. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola közbülső helyet foglal el. és sajátossága. hogy a hetvenes évek során az alacsonyabb státusok felé tolódott el az összetétel. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola a fő—

iskolák közül kiemelkedően magas és az egyetem hasonló szakával vetélkedő társadalmi státusú (ami itt sajátos módon együtt jár a magas esti tagozati és magas női hallgatói aránnyal is). A nők származási státusa a Külkereskedelmi Főis- kola és bizonyos mértékig a Pénzügyi és Számviteli Főiskola esetében emelkedő, a férfiaké pedig az egyetemen emelkedik (a főiskolák a magasabb iskolai végzett- ségű környezetből származó fiatalok közül a nők számára jelentenek az egyetem mellett alternativát). A területi értelemben vett származás különbségei meglehe- tősen jól egybeesnek a társadalmi összetétel különbségeinek alakulásával.

A MUNKAHELY JELLEGE ÉS A BEOSZTÁS

A közgazdász pálya típusainak megfogalmazása nem könnyű feladat, mert ezt a pályát sajátos parttalanság jellemzi. Nem dönthető el egyértelműen, hogy

mely munkaterület tekinthető kimondottan közgazdasági jellegűnek. mely igényel

többfajta. de elsősorban közgazdasági képzettséget, illetve hol mondható az, hogy bár nem közgazdasági jellegű munka, de ilyenfajta ismeretek is szüksége-

(9)

32 DR. HRUBOS lLDlKÓ

sek az ellátásához. A határozottan közgazdaságinak tekintett munkaterületeken is

igen eltérő tartalmú a ténylegesen végzett munka. a tudományos kutatástól a vőf—

lalati operatív tevékenységig. A ta'rsadalomstatisztikából származó adatok és más kutatások tapasztalatai alapján minden esetre feltételezhetjük. hogy a munka tartalma, presztizse és a jövedelmi helyzet eltérő attól függően. hogy milyen intéz- ménytípusban és milyen beosztásban dolgozik valaki. A továbbiakban azt a kér- dést vizsgáljuk, hogy milyen esélyük volt ebben a tekintetben az egyes évjáratok—

nak.

Ezt megelőzően célszerűnek látszik a jelenlegi munkahely telephelye szerinti.

tehát a területi megoszlást áttekinteni. mivel ez önmagában is fontos kérdés. és a későbbiek megértéséhez szükséges. Az adott szakma jellegzetes főváros-, illetve nagyváros—központúsága természetesen a mi évfolyamainkra is érvényes. A leg-

egyértelműbben a Külkereskedelmi Főiskola diplomásaira, akik szinte kizárólag Budapesten dolgoznak. Az egyetemet végzetteknél közel 70 százalékos a budo—

pesti arány. és elenyésző (3 ola) a községi. Ezen belül az i953-as évfolyam a többi—

nél jóval magasabb — közel 90 százalékos —- arányban dolgozik a fővárosban. az

1968-asoknól 70 százalék. az i973—asoknól és az 1978-asoknál pedig 60 százalék

körüli ez az arány. A fiatalabb évfolyamoknál az öt nagyváros és a megyeszék- helyek kaptak a főváros mellett jelentősebb (10—10 százalékos) arányban egyetemi végzettségű közgazdászokat.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola végzősei közül csak minden harmadik dolgozik Budapesten, a többiek főleg a vidéki nagyvárosokban és minden nyolcadik községben. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kevésbé Budapest—cent- rikus, mint az egyetem és a Külkereskedelmi Főiskola. ugyanakkor kisebb aróny—

ban képez vidéki városokban és községekben tevékenykedő szakembereket, mint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola.

A fiatal közgazdasági diplomások tehát egyre inkább vidéken helyzkednek el.

Ez a tendencia a Főiskolát végzőkre fokozottabban jellemző, mint az egyetemi dip—

lomásokra.

A munkahelyek besorolására olyan tipológiát dolgoztunk ki. amely elkülöníti a jellegzetesen eltérő közgazdasági munkaterületeket. és megfeleltethető a hivo—

talos statisztikai dokumentumokban alkalmazott osztályozc'xsoknak.H

A jelenlegi munkahely jellege szerint a különböző oktatási intézményekben és évfolyamokon végzők megoszlását az 1. tábla mutatja.

Eszerint a mintánkba került egyetemet végzett közgazdászoknak mintegy fele

ma vállalatnál. szövetkezetnél dolgozik. Ezen belül az első nemzedék jóval kisebb

—— egyharmados —— arányban található ilyen tipusú munkahelyeken, jelentős ré—

szük — közel 30 százalékuk — minisztériumokban, főhatóságoknál dolgozik, és viszonylag gyakori az oktató—kutatóhely előfordulása is. A fiatalabb évfolyamok- nól ettől eltérő a munkahely jellege szerinti megoszlás. főleg a vállalat—szövetke- zet nagyobb, a minisztérium—főhatóság kisebb aránya miatt. A két középső év—

folyam helyzete hasonló egymáshoz, a különbség az, hogy az 1968-asok valamivel nagyobb eséllyel dolgoznak minisztériumokban—főhatóságoknál. az 1973—asok pedig az oktató—kutatóhelyeken és más típusú munkahelyeken. A legfiatalabb

évfolyamnál az idősebbekhez képest a megoszlás erősen eltolódik a vállalat-szö-

vetkezet felé, és lényegében minden más területen kisebb arányban szerepelnek.

Elhelyezkedésüknél tehát az intézményi létszámkorlótozós erősen éreztette hatá- sót.

" A kategóriák kialakításához használt kódutasitást és az összevonások módját lásd: (28) 107—109.

old.

(10)

3 Statisztikai Szemle

Megoszlós(:jelenlegimunkahelyjellegeszerint

1.tábla Amunkahelyjellege 1953.1968.1973.I1976.

AMarxKárolyKözgazdaságtudományl Egyetemenaz

AKereskedelmiés Vendéglátóipari Főiskolánaz

' l

Ússze—Össze-

s e n 1 9 7 3 . 1 9 7 8 . % s e n

APénzügyiés SzámviteliFőiskolánaz 1973.1978. évbenvégzettekmegoszlása(százalék)

AKülkereskedelmi Főiskolánaz 1973.1978.Ossze- sen Vóllalatésszövetkezet... Oktatás—kutatás... Pénzintézet... Államiazgatási'—polítikal—társa-9 dalmiszerv... Minisztérium—főhatóság... Költségvetésiszerv... Egyéb... Inaktív... Összesen... 'Ittésatovábbiakbanterületi

..34,0l47,7l49.23 ..3.8!767.4 16.0í12,215,2 70

5 . 7 ; 2 9 . 2 1 1 . 9 , 0 . 9 í 4 ,

8.7 9.4 6.9 0.8 1.8

1 o o , o3 l 1 0 0 , 0 3 2 7 í z m I

106

w o n ) 3 l

államigazgatástjelent.

l ( n . o

6,9 8,1

ln

***ON NWVON

1— x—

F'Oul—

l 45.6]49,7 10.514,1 8.34.0

47.8 12.6 5.9

7 2 , 4 6 . 4 l

'*':

w oo

15,8 132

8.7 3.1

15.8 7.7 6.7 1.7 ,0.40.3 100,0 170

85,7 2.7 4.5 0.9 3.6 1,8 0.8 100,0 112

A KUZGAZDASÁGI JELLEGÚ DlPLOMÁSOK

33

(11)

34 DR. HRUBOS lLDlKÓ

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola diplomásainak közel fele dolgozik válla-

latoknál, szövetkezeteknél. Az itt végzettek sajátossága, hogy az egyetemi diplo—

másokhoz képest gyakrabban kerülnek pénzintézethez és a területi államigazga- tásba, politikai—társadalmi szervekhez. Míg az egyetem és a Pénzügyi és Szám—

viteli Főiskola által pályára inditott diplomások összetétele a munkahely jellege szempontjából bizonyos hasonlóságot mutat, addig a Kereskedelmi és Vendég-

látóipari, valamint a Külkereskedelmi Főiskolán végzők ezektől lényegesen eltérő képet nyújtanak. Mintegy 80 százalékuk vállalatnál, szövetkezetnél dolgozik (és ez az arány nőtt is 1973-ról 1978-ra), minden más munkahelytipus jelentéktelen arány-

ban fordul elő.

Ha összehasonlítjuk a jelenlegi munkahely jellege szerinti megoszlásokat az

első munkahelyével. akkor megállapítható. hogy fokozatosan csökkent a vállala-k toknál, szövetkezeteknél dolgozók aránya, folyamatos az eláramlás más típusú

munkahelyek felé. Ez legnagyobb mértékben az egyetemet végzetteknél tapasztal- ható. A szakmai fejlődés szempontjából lehet ésszerű út a vállalati tapasztalatok

után kerülni főhatósághoz, kutatóintézethez, de az ide áramlás mindenképpen jel—

zi az utóbbi szférák vonzóbb voltát.

A munkahely jellege mellett a beosztás szintje az a dimenzió. amely a mun-

kahelyi státust meghatározza. Ez utóbbi dimenzió az adott réteg esetében önma—

gában kevéssé értelmezhető. mert a vezetés formálisan azonos szintje más tény—

leges szituációt, más tartalmú munkát, döntési jogkört és felelősséget jelent pél- dául egy vállalatnál, mint egy gazdaságirányitási főhatóságnál. Ezért elemzésünk—

ben olyan beosztás-tipológiát dolgoztunk ki, amely mindkét dimenziót figyelembe

veszi. lgy természetesen még részletesebb kategorizálásból indultunk ki, mint a munkahely jellegénél. majd a feldolgozásnál egyre szigorúbb összevonásokat al—

kalmaztunk. Tekintettel arra. hogy a mintába kerültek többsége vállalatnál dolgozik, erre a szférára a vezetési szinteket is megkülönböztettük (vállalati felső ve—

zető, vállalati osztályvezető), és külön kezeltük a vállalati irányitókat. Ez utóbbi

típus főleg a belkereskedelem és a vendéglátóipar területén, a főiskolát végzettek-

nél gyakori. és többnyire üzletvezetői, áruházi osztályvezetői. boltvezetői munka- kört jelent. A nem vállalat és szövetkezet jellegű (összefoglalóan "intézmény" tí-

pusú) munkahelyeknél csak vezető-beosztott felosztást tudtunk alkalmazni.12

Elemzésünk során megnéztük, hogy a vizsgált évfolyamokon végzők munka-

helyi beosztása milyen különbségeket mutatott az első munkahelynél, majd a vég- zés után 5, 10, 15 évvel, valamint milyen jelenleg (természetesen nem minden in-

tézményre és évfolyamra lehetséges ez a teljes összehasonlítás). Ezzel a lépéssel

az életkor, illetve a pályafutás tartamának előrehaladtából következő változásokat

különítettük el. azaz szűkebb értelemben vett kohorsz—összehasonlítást végeztünk.

Mintánk jellegéből adódik. hogy azonos években diplomát szerzők pályafu—

tását kívánjuk összehasonlítani. ami nem azonos életkorú személyeket jelent. Fi- gyelembe kell venni továbbá. hogy míg a nappali tagozaton végzők többnyire a diploma kézhezvételekor állnak először munkába. az esti—levelező tagozat hall—

gatói mögött akkor már rövidebb-hosszabb munkahelyi pályafutás áll. A beosz—

tások alakulásában ennek nyilvánvalóan igen nagy szerepe van. mert míg a tény—

leges kezdők szinte kizárólag beosztottak lesznek. addig a több éve dolgozók már

különböző vezetői posztokat töltenek be. azonos keltezésű diploma mellett. Ezzel együtt jogos az, hogy együtt elemezzük őket, mivel végül is egy szakmai réteget alkotnak.

12 Az intézmény tipusú munkahelyeknél vezetőnek tekintettük az osztályvezetőket (illetve, az annak megfelelő szintű vezetőket) és az annál magasabb szintű vezetőket.

(12)

3—

Beosztás Vállalatifelsővezető. Vállalatiosztályvezető Vállalatiirányító.. Vállalatibeosztott.. lntézménynéivezető. lntézménynélbeosztott inaktív... Összesen....

Beosztásazelsőmunkahelyen APénzügyiésAKereskedelmiés SzámviteliFőiskolánVendéglátóipari azFőiskolánaz

AMarxKárolyKözgazdaságtuclomónyi Egyetemenaz

1 9 5 3 . 1 9 6 8 . 1 9 7 3 . 1 9 7 8 . U j j ? " 1 9 7 3 . 1 9 7 8 . ( i s ; ? 1 9 7 3 . 1 9 7 8 . U S $ ? "

2.tábla AKülkereskedelmi Főiskolánaz 1973.1978.Össze- sen évbenvégzettekmegoszlása(százalék) 1.94.33.51.52.93.93.43,60.8 3.88.06.15.46.35.75.75.74.7 --—0.90.60.43,72,326,0 38.756,9'56,768,558.856,660.458.455,9 5,53.90.81.83.06.32.65.0— 50.26,032921.928.427,124,225.012.6 _-

41.7 16.1 4262 053.2 ,206 7 2 0

NT)

1 1 1 5 o , 7

100,0100,0100,0100,0100,0100,0100,0100,0100,0100,100,0 106327231333997228297525127170297

,—

1.7 88,1 8.5 100,0 59

lam"!

(DIN!!!

h

"7.0:

v—r—

...

0_

cm om_

1000 112

A KÖZGAZDASÁGI JELLEGÚ DlPLOMASOK

35

(13)

Beosztásötévveladiplomamegszerzéseután

3.tábla Beosztás

AMarxKárolyKözgazdaságtudomónyi Egyetemenaz APénzügylés SzámviteliFőiskolánaz AKereskedelmiés Vendéglátóipari Főiskolánaz

AKülkereskedelmi FőiskolánIl 1953.1968.'1973.1978.Össze- sen

Össze—

1 9 7 3 . 1 9 7 3 . s e , ,

Össze-

1 9 7 3 . 1 9 7 8 . m ,

Össze—

1 9 7 3 . 1 9 7 3 . , " ,

évbenvégzettekmegoszlása(százalék) Vállalatifelsővezető. Vállalatiosztályvezető Vállalatiirányító.. Vállalatibeosztott.. lntézménynélvezető. intézménynélbeosztott Inaktív... Összesen....

6.6 12.3 5313 7.4 37.8 1.8 1000 106

18,3 0.9 37.1 4,8 29.1 0,3 100.0 327

273 0,3 100,0l100,0 2319i333

9.5]437.87,5

le ';

7.9 17,4 1.0 379 4.3 30,8 0.7 100.0 997

7,577 14,518.91 3O 4

onna—megam o noe-"ovo ::

— ' l 4 2 . 1 4 2 . ] 9 . 6 4 . 7 ; 2 5 . 1 4 [ 0 . 9 0 . 6

l

10110100,0 228297 2.46.54.4 11.012.912.5 33.121.226.4 33.137.035.0 1.61.81.6 18.820.019,8 --0.60,3 100,0100,0100,0 127170297 l "!

co

7.58.0

D

77,6 1.91.8 3,86,4 1.90.8

1 0 0 , : 1 o o . o 5 9 3 5 3 1 1 2

-:r_

in"

."!

...-

gumim peso

o_

§

l'O

DR. HRUBOS ILDIKÓ

(14)

A KÖZGAZDASÁGI JELLEGÚ DlPLOMÁSOK 37

Az első munkahelyen (illetve a diploma megszerzésekor) a döntő többség

beosztottként dolgozott. (Lásd a 2. táblát.) Minden évfolyamnál és oktatási intéz- ménynél volt viszont 1—5 százalék vállalati felső vezető, továbbá 6—7 százalék osz—

tályvezető. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola sajátossága, hogy holl-

gatóinak egynegyede irányitóként kezdte diplomás pályafutását. a Külkereske- delmi Főiskola esetében pedig a többi intézménynél is gyakoribb volt a vállalati

beosztottként és igen ritka a vezetőként való kezdés. Nem vállalati munkahelyen,

ahol egyébként is jóval kevesebben kezdtek. alig fordult elő vezető.

Milyen változás következett be öt év alatt az egyetem—főiskola befejezése után? Minden évfolyam nagyot lépett előre a vezetési szinteken, elsősorban a vál- lalatoknál. (Lásd a 3. táblát.)

Az 1953—as évfolyam jellegzetessége. hogy — mint már láttuk — jelentős ré- szük eleve a főhatóságoknál helyezkedett el. A nem vállalati jellegű munkahelyeken egyébként ennek az évfolyamnak volt a legnagyobb esélye azonos "futamidő"

alatt vezetővé válni.

Az egyetem 1968-es évfolyamán végzettek közül kerültek ki a legnagyobb arányban vállalati felső— és osztályvezetők. Az i973—as és még inkább az 1978-as

évfolyamon már az i968-asénál valamivel kisebb volt az esély az előrelépésre, de

a különbségek a három fiatalabb kohorsz között nem nagyok.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzettek szintén nagy arányban kerültek vezetői állásba. A vállalati osztályvezetői és felső vezetői szint elérésének esélyei itt hasonlók voltak, mint az egyetem azonos évfolyamainál. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola természetesen 5 év múlva is megtartotta azt a vonását.

hogy diplomásai körében igen gyakori az irányítói beosztás. és vállalati vezetők is'lettek szép számmal. de kisebb mértékben, mint az egyetem és a Pénzügyi és

Számviteli Főiskola esetében. A Külkereskedelmi Főiskolán végzők 5 év eltelte

után döntő többségükben vállalati beosztottak maradtak. felső vezető nem is volt

közöttük. és általában minden vezetői szintet a mintában szereplők közül a leg-

kisebb eséllyel értek el.

A tízéves pályafutás eredménye már csak az egyetem három idősebb évjára—

tónál hasonlítható össze, illetve a főiskolák 1973-as évfolyama vethető össze egy-

mással. (Lásd a 4. táblát.)

A vezetők és ezen belül a magasabb szintű vezetők aránya ismét nagyobb lett. Vállalati beosztott már csak egy-egy évfolyam egyötöde maradt. és 40—50 százalék közötti a vállalati vezetők és irányítók aránya. Kivétel a Külkereskedelmi Főiskola, ahol bár szintén emelkedtek a beosztások, de a többség 10 év múlva is vállalati beosztott volt.

Az egyetem 1953-as évfolyamának jellegzetessége. hogy a vállalati előrelé—

pés mellett minisztériumi, főhatósági területen is többen vezetők lettek. Az 1968-es és az 1973-as évfolyam esélyei lényegében egymáshoz hasonlóan alakultak, és a vállalati vezetési szinteken való előrejutás szempontjából ez a két évfolyam volt a legjobb esélyű a mintában. Míg az ötéves pályafutás alatt a vállalati karrier szempontjából a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzők helyzete hasonló volt az egyetemen végzettekéhez. addig a második öt évben. tehát 10 évvel a végzés után már valamelyes lemaradásban voltak. Jobbak voltak viszont az esélyeik a vezetővé válásra az_intézmények területén (ahol sokan gazdasági vezetői. igazgatói beosz—

tásba kerültek). A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végzőknél a pálya ezen szakaszában már csökkent az irányítói beosztás súlya. és nőtt a vállalati ve—

zetőké. valamint a nem vállalati szférákban dolgozóké. Úgy tűnik. az irányító be- osztás fiatalabb korban jelent vonzerőt, és később ennek szen/es folytatása a köz—

(15)

33 DR. HRUBOS nemo

vetlen gyakorlati munkából a vállalati vezetésbe való átlépés. A tízéves pályafu- tás már a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolánál is meghozza a gyakoribb vezetővé válást, főleg az osztályvezetői szintet lehet ez alatt az idő alatt elérni.

a felső vezetővé válás esélye azonban továbbra is itt a legkisebb.

4. tábla

Beosztás tíz, illetve tizenöt évvel a diploma megszerzése után

! A

Keres—

i Pénz- kedel- A

ügsyi mi és Külke— A Marx Károly Közgazdaságtudomőnyi

* Ven— roska- Egyetemen az

Szásm- 'dég- delmi

, vite ! átó-

Beosztas ipari

Főiskolán az 1973. 1953. ] 1968. ] 1973. ' 1953. ] 1968.

évben végzettek megoszlása a diploma megszerzése után

10 évvel l 15 évvel

: i l %

Vállalati felső vezető. l 13.6 3 7.9 ; 5,1 l 12.13 l 15.6 i 16,0 % 16,0 22.0

Vállalati osztályvezető . . ; 17,5 E 142 ; 23,7 l 179 l 21,1 ; 23,5 20.8 18,3 Vállalati irányitó . . . § 1,8 ! 18.9 * 1,7 1 0.9 1,8 § 0.9

Vállalati beosztott . 1 27.2 l 26,7 61.0 l 25.5 23.6 l 228 142 18,4 lntézménynél vezető . : 14,9 ; 5.5 1.7 4 113 8.8 l 8.6 , 15.1 11.4 lntézménynél beosztott . . . . É 24.1 1 26,8 * 6,8 l 32,1 - 27.3 l 27.4' 31.1 24,4

lnaktiv...lo.9. il 0—3 —l1.8l1.7l . 4.6

Összesen . . . . . . . . 100,0 21000 1100.01'132, 011100,0 l100,0 i100,0 100,0

N. . . . . . . . . . . ;228 f127 ls §327 i231 l106 327

% § l , a _ l

A diploma megszerzése után 15 évvel már csak az egyetem 1953—es és 1968- as és az 1973—as évfolyam hasonló arányban tölt be vállalati vezető állásokat (a válás esélyében van a különbség (az évfolyamnak mintegy fele tölt be vezetői posz- tot mindkét esetben), hanem"— mint már az indulásnál is -— a munkahely típusában.

Az 1953—ban végzettek nagyobb arányban lettek intézményi vezetők. az 1968-ban végzettek pedig vállalati felső vezetők. (Lásd a 4. táblát.)

Végül tekintsük át. hogy a különböző, illetve azonos hosszúságú diplomás pályafutás után jelenleg milyen a beosztások szerinti megoszlás. Mivel a munkahely jellege szerinti különbségeket már részletesen elemeztük, most emeljük ki a vezetés szintjét. (Lásd az 5. táblát.)

Az egyetemi 1953—as évfolyam 60 százaléka ma vezető. éspedig a vállalati szféra mellett főleg más munkaterületeken lettek nagy eséllyel vezetők. Az 1968- 05 és az 1973-as évfolyam hasonló arányban tölt be vállalati vezető állásokat (a vezetés szintjében az 1968-asok előnyével), egyéb intézményeknél az 1968—ban végzettek valamivel nagyobb arányban vezetők. mint az 1973—ban végzettek. A legfiatalabb évfolyamon végzők az előbbieknél jóval kisebb gyakorisággal dolgoznak vezetőként.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola esetében a két—két évfolyam között a vezetővé válás esélyében van kü- lönbség, de az jóval kisebb. mint az egyetem azonos évfolyamai közötti különbség.

A Külkereskedelmi Főiskolán végzők 5 év alatt csak igen ritkán váltak vezetővé. tízéves pályafutás után viszont már nagyobb arányban.