A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

E R D É L Y I

O R S Z Á G G Y Ű L É S I E M L É K E K.

E L S Ő K Ö T E T .

( 1 5 ^ 0 - 1 5 5 6 . )

M o n u m e n t a h u n g a k i a e h i s t o e i c a .

M A G Y A R

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.

k i a d j a

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

T Ö R T É N E L M I B I Z O T T S Á G A .

HARMADIK OSZTÁLY.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK

B U D A P E S T , 1 8 7 5 .

A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

( A z A k a d é m i a é p ü l e t é b e n . )

MOM MENTA COM I TIA Li A REGNI TRANSYLYANIAE.

E R D É L Y I

ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK.

TÖRTÉNETI BEVEZETÉSEKKEL

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA

M E G B Í Z Á S Á B Ó L

S Z E R K E S Z T I

S Z I L Á G Y I S Á N D O R

R E N D E S T A G .

E L S Ő K Ö T E T . ( 1 5 4 O — 1 5 5 6 . )

B U D Á T E S T , 1875.

A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.

( A z A k a d é m i a é p ü l e t é b e n . )

A M. KIR. ORSZ. L E V É L T Á R I

K f M Y V T Á R A I

B u d a p e s t , 1376 N y o m a t o t t az A t h e n a e u m n y o m d á j á b a n

BEVEZETÉS.

A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága elhatározván a Magyar Történelmi Emlé- kek harmadik osztályának a Magyar Országgyűlési Emlékeknek közzétételét, annak szerkésztésévei Frak- nói Vilmos urat bízta meg. A vállalat nem sok idő múlva — 1874-ben — megindult, s Fraknói úr az első kötetet kimerítő bevezetéssel, — mely annak előzményei, keletkezése, czélja s forrásai iránt kellő- leg tájékozza a közönséget — látta el, melyben azt is kiemelte »hogy külön munka lesz hivatva az er- délyi gyűlések emlékeinek közzétételére azon korban, midőn Erdély, saját fejedelmek alatt külön állami léttel birt«. S csakugyan mihelyt-elérkezett Fraknói úr nagy becsit művében Erdély külön válásának korához, a Történelmi Bizottság azonnal intézkedett az »Erdélyi Országgyűlési Emlékek« megindítása iránt, annak szerkesztésével s a történeti bevezetések megírásával alulírottat bízván meg.

Hogy mik vezették a Bizottságot a Fraknói úr

által említett határozathozatalára, azt indokolni vagy

fejtegetni felesleges, az egészen a dolog természeté-

ből folyt. S azok után, miket tisztelt barátom az or-

szággyűlési emlékek forrásai iránt elmondott, csak kevés mondandóm van, mely leginkább azon források megjelentésére szorítkozik, melyekből merítettem.

Az erdélyi országgyűlési végzésekből már a múlt századokban szerkesztettek gyűjteményeket. Az első gyűjtés, melyről tudomásunk van, a Bethlen Gáboré volt 1619-ben a »Specimen Juridici Processus« össze- állítliatása végett. Utána I. Rákóczy György hor- datta össze az articulusokat a megyék és városok le- véltáraiból, s e gyűjtemény szolgált alapúi az »Appro- bata« szerkesztésénél, fia IL György alatt, 1653-ban I l o g y eredetileg mennyire volt az teljes gyűjtemény, azt, miután öt év múlva a gyula-fehérvári conser- vatoriummal a tatár hordák dúlásának áldozatul esett, ma meghatározni nem lehet, — de főként Mihály vajda pusztitásai miatt bizonynyal már akkor sem lehetett teljes gyűjteményt összeállítni. Sőt maga az Approbata sem vált hasznára az articulusok fenma- radásának, mert ezek a közélet forgalmából ha nem is végkép, de több tekintetben kiesvén, megőrzésükre kevesebb gond fordittatott. Mind a mellett nem avul- tak el teljesen — mert a mennyiben az Approbata vagy a későbbi törvények által nem szenvedtek mó- dosulást, érvényben maradtak.

S épen ez volt az oka, hogy a mult században egyszerre rájok fordult a figyelen, még pedig két

jogi és történeti — szempontból, ugy hogy csak- nem egyszerre több, különböző másolati collectio ké- szült, melyek sokszorosíttattak is.

Haner Jeremias György szász superintendens,

egy épen oly szorgalmas gyűjtő, mint alapos búvár

a múlt század derekán, páratlan szorgalommal saját- kezűleg lemásolta azon articnlusokat, melyekhez hozzá juthatott s két kötetben összeállítá következő czim alatt: >Articidi Transylvaniae Diaetales a primardio separatae ab Hungaria Transylvaniae ad nostra us- que tempóra conditi, diversis publicis ex Archiv is pri- vatisque, nonnullorum collectioníbus sollicitissime con- quisiti, Universitatisque Saxonum Ecclesiasticae usi- bus destinati, aGeorgio Jeremia Haner Aug. Conf.Ad- dictorum per Transilvaniam Superintendenten Utóbb egy harmadik kötetben az időközben összegyűlt újabb adatokat szedte rendbe. Azonban ő másolato- kat is használt s munkája nem ment az olvasási hi- báktól. Inkább a szászok közt volt elterjedve s egy példánya meg van Brassó városa levéltárában.

A magyarok közt más két gyűjtemény volt for- galomban, mindkettő önállóegymástól és a Hanerétől.

is, de kevésbbé teljes mint ez. Hogy más példányo- kat használtak e gyűjtemények szerkesztői mint Ha- ner, abból világos, mert sok articulus jelentékeny, bár inkább csak stiláris variansokat tartalmaz, me- lyek daczára mindkettőbe sok másolati hiba csúszott be. Egyikből a Nemzeti Muzeum könyvtárában (1091 I. Fol. Lat.) másikból a báró Radvánszky Béla úr birtokában levő példányt használtam.

Azonban elterjedettség és teljesség tekintetében felülmúlta ezeket az erdélyi kincstári igazgatóság ál- tal összeállított gyűjtemény.

Az erdélyi kincstár jegyzőkönyvei felülvizsgá-

lása alkalmából 1770. derekán a császári udvari ka-

mara jelentést tett Mária Teréziához s a királyné

jun. 26-án elrendelte, hogy az udv. kamara az erdélyi

régi és új országgyűlési végzéseket terjeszsze fel. Ennek folytán az udvari kamara kérdést intézett a kincstári igazgatósághoz, liogy az articulusok gyűjteménye hol volna feltalálható ? A kincstár azt válaszolta, hogy szétszórva, azonban a legnagyobb gyűjtemény gróf Lázár János főkormányszéki tanácsos birtokában van.

Az udvari kamara sept. 25-én megkereste a főkor- mányszéket: utasítsa az alárendelt levéltárakat, hogy a nálok levő példányokat hiteles másolatban terjesz- szék fel, s egyszersmind hasonlóra szólítsa fel a ma- gánosokat s főként gróf Lázárt, miáltal ő felségénél

»különös érdemeket fognak magoknak szerezni«.

A kormányszék 1770. oct. 27-én nem késett megtenni a szükséges intézkedéseket: mire az ország különböző levéltárai s magánosak is beküldték a bir- tokukban levő articulusok jegyzékét. Többi közt gróf Lázár jelenté, hogy az ő gyűjteményének legnagyobb része ügyvédjénél a nem rég elhalt Simon János- nál elveszett s mint hajótörésből csak neliány dara- bot menthetett meg. Most ezeken kivűl csak amanu- ensisei által vett másolatok vannak birtokában. A beérkezett jegyzékek közt legterjedelmesebb volt a Haneré. de legbecsesb darabokat magában foglaló a szász nemzeti egyetemé. Besztercze gyűjteménye 1619-en, Megyesé 1630-an, gróf Lázáré 1622-ön, báró Bánífyé 1588-an kezdődtek. Az ekkép a pél- dányok holléte iránt tájékozott kincstár a neki be- küldött másolati példányokból hozzá fogott a szer- kesztéshez s az erdélyi országgyűlési articulusok gyűjteményét összeállító, kilencz vaskos kötetben:

ugy, hogy a túlnyomó részben magyar nyelven

irt articulusokat lefordíttatá latinra s az eredetit és

B E V K Z E T É S . I X

fordítást a gyűjteménybe egyiránt felvette. Ez a col- lectio volt az, mely a főurak által lemásoltatván meglehetős elterjedést nyert s az Akadémiában, Nem- zeti Muzeumban, de főként az erdélyi Muzeumban több példányban meg van. De hibás és nem megbíz- ható collectio: mert nem szakemberek által készí- tett s többnyire igen gyarló másolatokról Íratott össze.

Erezte azt az 1791-iki országgyűlésből a LXIV-ik t. cz. által, oly czélból kiküldött systematica deputa- tio, hogy a Compilatak (1669) óta költ articulusok- ból szerkeszsze össze, az Approbatak és Compilatak módjára, a még érvényben levő törvényeket. A bi- zottság belátta e feladat czéltalanságát, s hogy mun- kálkodásának gyakorlatibb irányt adjon, elliatározá összegyűjteni az 1669 előtt kelt articulusoknak is hi- teles másolatait. Most ujabb gyííjtések is állottak rendelkezésére, s mióta Benkő József egy nevezetes munkával Diaetcie sive rectius Comitia R. Transyl- vaniae

) a közfigyelmet az articulusok históriai fon- tosságára irány zá, azok kútfői becse is nagy ob mél- tánylásban részesült. A systematica deputatio 1793-an megkezdte munkálkodását s felhívást adott ki az articulusok hiteles másolatainak beküldése iránt. De bár ez újabb gyűjtésnek is lett eredménye: mert pl.

a szász egyetem, mely 1771-ben laistromát 1611-en

kezdte, 1793-iki jegyzékében már 1536 óta sok XVI-ik

századi articulus eredetijéről tesz említést, s Brassó

városa is igen szép collectiot jelentett be. Az össze-

gyűjtött másolatok azonban csak ugy, mint az

1771-ben keltek nem teljesen megbízhatók, mert ezek

sem szakemberek által írattak le.

Azonban munkálatát ezen bizottság sem fejezte be. 1827-ben a főkormányszék újabb gyűjtést indított s laistromai jegyzéke a gróf Teleki, Székely Mihály és Battyány-féle gyűjtemények sorozatával gazdago- dott. Az udvari cancellaria ugyan ez év dec. 1-én el- rendelte, hogy az összeállított Articulusok hiteles másolatban terjesztessenek fel: s igy jött létre az a gyűjtemény, mely az erdélyi udv. cancelláriai levél- tárban ma is meg van, s az 1703-ban és 1827-ben összeszerzettekből a főkormányszéki levéltárban levő IV-ik pótlékkötet.

A gyűjtést ez alatt is több sikerrel folytatták magánosak. Báró Bruckenthal Sámuel eredeti még pedig XVl-ik századi, tehát igen ritka articulusokból olyan collectiot szerzett össze, melylyel nagyság és becs tekintetében egyik sem állhatja ki a ver- senyt. Kiváló becscsel birt a Benkőé (elpusztult Enyeden), a Donáth Antalé, mely ma az Erdélyi Muzeumban, Ederé, mely a Nemzeti Múzeumban (ez csak másolat, de részben Edei' által vett másolat) a Szabó Sámuelé, gróf Székely Ádámé, Gaal Lászlóé, (ezek hollétét nem tudom), a gróf Kemény Józsefé, a Mike Sándoré, a báró Radákné-é, a gróf Mikó Im- ré-é, kiknek gyűjteménye az Erdélyi Muzeuni birto- kába ment át.

Az 1844-iki országgyűlés alkalmával, a syste- matica deputatio körében, melynek az lett volna fe- ladata, hogy az 1791-iki kivánatnak eleget tegyen, ismét felmerült az artikulusok összegyűjtésének kér-

dése. Gál László »az Erdélyi Diaeták végzéseinek

nyomdokai« czimtí munka szerzője, tehát a tárgy

iránt érdekkel viseltető szakember volt a referens,

B E V E Z E T É S . X I

s az ő előterjesztése alapján a systematica deputa- tio indítványba hozta a guberninmban levő máso- latoknak az eredetiekkel leendő összehasonlítását s azok nyomán kiigazítását, továbbá az articulnsokról Gaal László által készített laistromnak kinyomatá- sát. Egyik indítvány sem valósult meg, sőt bár mek- kora buzgalmat fejtettek is ki a gyűjtés körűi, da- czára hogy magok is több collectio pusztulását meg- érték, nem merült fel a meglevő példányok bizto- sításának eszméje az által, hogy gondoskodtak volna azok kinyomatásáról. Ez eszmével eddigelé is csak történetírók és búvárok foglalkoztak, kik élénkeb- bűl, nyomasztóbban érezték annak szükségét mint a jogászok.

Végre is a Magyar Tudományos Akadémia Tör- ténelmi Bizottságának lett fentartva annak kiadásá- ról gondoskodni.

Hátra van még számolnom arról, hogy minő gyűjteményeket és példányokat használtam.

a) A bécsi államlevéltárban néhány olyan ar- ticulust találtam, melyek másutt sem eredetiben, sem másolatban nem léteznek. Azonban ez csak marad- ványa a gyűjteménynek, mely ott valaha meg volt:

mert Castaldo felküldte az 1540 óta hozott articulu-

sokat mind (de ez a collectio ma nem található), fel

az alatta hozott articulusokat s ezek jobbadán meg

vannak. Gazdagabb sokkal acták dolgában: sőt az

1540 —56 közti korszakra vonatkozólag e tekintet-

ben nevezetes kincscsel bír: ugy hogy e korszak

történetét ezek nélkül alig lehetett volna megírni.

b) Az erdélyi Muzeumegylet gyűjteményeit, melyek (a seperatio idejét véve fel, 1555-ön kezdőd-

nek, de az 1570 előtti időből csak hét eredetit foglal-

nak magukban. Azután a század végéig gazdagabb

ugyan, de még mindig tetemes hijányokat mutat f e l ; országgyűlési acták gyéren vannak.

c) A kolosmonostori convent gyűjteménye, mely 1552-ön kezdődik, de 1570-ig csak 2 egykorú pél- dánynyal bir, azon túl is a század végéig igen kevéssel s csak a XVII-ik században gazdagabb. Actai nincsenek.

d) A gyulafehérvári káptalan gyűjteménye, mely 1545-en kezdődik, de e tizedből csak egy articulus- sal bir, a következő tizedből már hatot mutathat fel;

15 71 óta gazdagabb ugyan, de azért rendkívül lii- jános és csonka. Acták gyéren vannak.

e) A szász nemzeti egyetem levéltára mind arti- culusok, mind acták tekintetében gazdag gyűjtemény.

Articulusai 1540-en kezdődnek, eredeti az az egykorú példány, ezek közt csak nyolczvan egész 1570-ig, de azontúl már jóval nagyobb számban fordulnak elő:

s köztök néhány egyetlen példány van. Acták tekin- tetében is a leggazdagabb gyűjtemény: convocato- riák s más acták oly nagy számban fordulnak elő, mint másutt sehol. A követjelentések a XYII-ik szá- zad második felében kezdődnek s csaknem minden gyűlésről vannak. Legbecsesebb gyűjteményei közé számadási könyvei tartoznak, melyek közül elveszett ugyan néhány év számadása, de a tulnyomólag nagy rész megmaradt, s sok országgyűlésnek emlékezete csak ezekben maradt fen.

f ) A b. Bruckenthal-féle gyűjtemény Nagy-Sze-

benben. 1557—1609 közt 75 eredeti articulust fog-

B E V E Z E T É S .

XTTI lal magában egy kötetbe kötve. Azon kívül is van még egy eredeti példánya. Tehát eredetiek dolgában páratlan gyűjtemény, neliány egyetlen példánynyal.

g) Dr. Teutscli superindendens úr gyűjteménye, mely 1560—1599 közt 47 eredeti articulust mutat fel, a 13ruckenthal-féle gyűjtemény után leggazda- gabb s azért is nagy becsű, mert néhány eddig sehol fel nem említett példány van benne. A XVII-ik század articulusai csaknem teljesen meg vannak eredetiben.

li) A brassai városi gyűjtemény, acták és articu- lusok tekintetében meglehetős gazdag. Articulusai

1553-an kezdődnek s aXVI-ik századból 68 egykorú példánynyal s eredetivel bir. Számadási könyvei, melyek a XYI-ik századból meglehetős számmal van nak, sok országgyűlés emlékét tárták fen.

j) A segesvári városi levéltárban a XVII-ik szá- zadból két egykorú articulus, néhány acta s egy pár számadási könyv van.

k) A megy esi gymnasinmi könyvtárban egy pár acta van. A F a y gyűjtemény két másutt nem emlí- tett országgyűlés emlékét tartá fen.

1) A m. k. kamarai levéltárban csak acták van- nak, ámbár ezek is gyéren.

m) Az erdélyi fiscale archívumban néhány XVII.

századi articulus van eredetiben, a XVI-ik századra vonatkozólag van egy pár acta.

n) Az erdélyi kir. főkormányszék levéltárában ar articulusoknak múlt századi másolatain kivűl egy pár acta van.

o) A Nemzeti Múzeumban csak egy pár acta van.

p) Az ujabbkori másolatok közül azon articulu-

sokra nézve, melyek a fenirt gyűjtemények példányai

közt nem találhatók, az Eder, Haner, nagy-szebeni és gróf Kemény-féle másolatokat használtam.

A szükséges gyűjtések másolások s összehason- lítások végett két izben tett erdélyi utamban minde- nütt a legnagyobb és legszivesb előzékenységgel ta- lálkoztam.

Az adatok összegyűjtésének munkáját az erdélyi főkormányszéki levéltár igazgatója J a k a b Elek ba- rátom, az erdélyi kincstári levéltár igazgatója, a bé- csi állami levéltár igazgatója Arneth lovag úr, dr.

Teutsch superintendens úr saját, páratlan becsű gyűj- teményének használat végetti átengedésével, a két káptalan conservatorai, a Batthyány és Bruckenthal gyűjtemények őrei, a brassai és megyesi iskolai könyvtárnokok, a szász nemzet főispánja Conrad Mór úr s a nagyszebeni polgármester úr, a segesvári, brassai levéltárnokok kifáradni nem tudó előzékeny- ségökkel igyekeztek megkönyítni, mig Szabó Károly és Trauselienfels Eugen tisztelt barátaim, továbbá a boldogult Sei vert Gusztáv volt nagyszebeni levél- tárnok és Károlyi Árpád urak a másolgatás körűi tanúsított előzékenységökkel köteleztek le.

Csak ezen minden oldalról nyújtott segély tette

lehetségessé, hogy az eddigi gyűjteményeknél jóval

teljesebbet és correctebbet állíthattam öszsze. Ez I. kö-

tet tizenhat évről (1540 — 155G) 88 egyetemes rész

és tábori gyűlés emlékét tartá fen, mig Gaal László

az Erdélyi Diaeták nyomdokaiban 33-ról, Mike Sán-

dor kézirati jegyzékében 56-ról emlékszik, melyek

közül azonban nem mindenik állja ki a criticát, s

l i E V E Z E T K S .

XV mig a Fiscale Archívum gyűjteményében 26 articu- lus van, jelen gyűjtemény 3G articulust közöl.

Azonban igy sem teljes, sőt le is kell mondanunk a reményről, hogy valaha teljest lehessen nyújtani.

A főkormányszék háromszori gyűjtésével beérkezett jegyzékekben egyetlen olyan articulus sincs említve, mely e munkában meg ne volna. Tehát többnek már 1771-ben, 1793-ban, 1827-ben sem volt nyomuk az ország nyilvános és kiválóbb magános levéltáraiban.

S eliez járul az 18-4

/

-iki levéltárpusztitás, s a magá- nosak gondatlansága által azóta is okozott veszteség.

Kétségtelenül legtetemesebb veszteség az ügyet I. Rákóczy György gyűjtésének elveszésével érte,

habár valószinű ő sem hozhatott össze teljest. A feje- delmi propositiókat, a rendek replicait, a fogalmazvá- nyokat nem tették be az országos levéltárba, a me- gyei levéltárak mind elpusztultak, a szász levéltárak is az elavultakra kevesebb gondot fordítottak, néme- lyik gyűlésen (leginkább a táboriakon) nem adtak ki articulusokat, legfennebb kivetették az adót, vagy hoztak valami rendszabályt, a miért összegyűltek s azt irás nélkül is elvégezték, több articulus az itélő mesternél maradhatott, ki azt fogalmazta s végül a levéltárainkat ért pusztulások a szétszórt maradvá- nyok nevezetes részét is magukkal seperték.

Legtöbb azonban azon korból veszett el, melyet

jelen kötet tárgyal. A dolog még kezdetén volt, a

a megerősítő bevezetések és záradékok eleinte nem

voltak divatban, tehát az érvényességnek olyan

kelléke hijányzott róluk, mely gondosabb megőrzé-

süket ajánlotta volna, a korszak különben is háboru-

ságteljes, s a conventiculumok tarthatásának gya-

korlata érvényben állt, szóval tartatott egy csomó érvénytelen pártországgyűlés, melyek végzéseinek megőrzésével senki sem töró'dütt. Nem csoda hát ha az ezen kori példányok a ritkábbak közé tartoznak.

S azért itt volt az ideje a megmaradtak össze- gyűjtésére gondolni. í g y is törvényhozásainknak s történetünknek elsőrangú forrásai.

Budapest, 1875. dec. 4-én.

Szilágyi Sándor.

I. F E J E Z E T .

1 5 4 0 . a u g . — 1 5 4 2 . m a r c z .

rdélyi Országgyűlési Emlékek. I. 1

I .

J á n o s király u r a l k o d á s a utolsó évében, nem sokkal a nagyváradi béke megkötése s menyegzője után, az erdélyi vaj-

dák Maylátli I s t v á n és B a l a s s a I m r e , egy tekintélyes és nagy- ravágyó f ő ú r r a l K e n d y Ferencz tárnokmesterrel szerződést kötöttek, hogy J á n o s király h a l á l a után az erdélyiek fejvesz- tés a l a t t ne adhassák más királyra szavazatjukat, hanem a r r a , kit ők h á r m a n megneveznek 1).

E z még akkor nem a k a r t lázadás lenni, csak előkészü- let a jövő eshetőségekre, mert J á n o s király m á r gyöngélke- dett : mert Balassa és K e n d y F e r d i n á n d r a gondoltak — de M a y l á t h , egy »semmi sohuni oláh ember« 2), ki emelkedését J á n o s királynak, vagyona kiváló gyöngyét, F o g a r a s t , nejének a Nádasdy T a m á s h ú g á n a k 3) köszöné, azt emelkedése lépcső- jének tekinté s saját n a g y r a l á t ó terveit b u r k o l t a el vele.

Sógora által megszerezte F e r d i n á n d bizalmát, de ugyan akkor a töröknek is kedvét kereste és titkos szövetségéhez párthíveket toborzott, kézirattal, keresztvonással kötelezve le m a g á n a k az u r a k a t , nemeseket, s teljesen megnyerve a szá- szokat.

Verancsics m u n k á i I. k. 70-ik 1. »Erről — irá — levelek is n a g y kötél a l a t t k e l t vala.« H é t p o n t b ó l álló s z ö v e t s é g l e v e l ü k e t k ö z z é tette N a g y a j t a i K o v á c s István. N e m z e t i Társalkodó 183G. II. 209. A J T-ik p.

c s a k u g y a n azt m o n d j a , l i o g y lia J á n o s k i r á l y m e g l i a l : »mi e g y e t e m b e n és e g y s z í v v e l v a l a k i t v á l a s z t a n d u n k : v á l a s z t a s s á k . « K e l t a s z e r z ő d é s 1539. decz. 21.

2) Mindszenti Naplója. E r d é l y Tört. Tára I. k. 9.

3) M a g a N á d a s d y is felesége K a n i s a i Orsolya u t á n l e t t g a z d a g g á

»Nádasdy T a m á s t is — irja E s z t e r h á z y Miklós — E l e t e I. 88. — n e m h a s o n l ó e l ő m e n e t e l b e n halljuk-e ?« t. i h o g y f e l e s é g e után lett úrrá. Y. ö . F o r g á c h Comment. 301 1.

J á n o s király ellenében az á r t a t l a n t játszta, s fondorko- dásait ugy t ü n t e t t e fel, mintha Statileo püspök és F r á t e r György ellen volnának irányozva 1). Kétszínüsége nem a l t a t t a el J á n o s királyt, ki gyöngélkedése daczára E r d é l y b e sietett, s oly gyorsan végzett a mozgalommal, liogy m á r m á j u s 25-én irliatá Statileonak, F r a n c z i a o r s z á g b a rendelt követének: »mi istennek kegyelméből eloltottuk a tüzet, melyet álbarátaink felgyújtottak E r d é l y b e n , ármányos v a j d á i n k a t F o g a r a s v á r á b a rekesztettük, melyet híveink m á r ostrom alá vettek« 2). E s csakugyan a lázadás leverésében oly komolyan liitt, hogy B a - lassának, Kendynek, a szászoknak megbocsátott 3) s magával M a y l á t h - t a l is megkegyelmeztetése i r á n t alkudozást kezdett.

D e mielőtt azt befejezhette volna, J á n o s király jul. 21-én Szász-Sebesen meghalt.

Bármennyire előre l á t t á k is legbizalmasb hívei ez eshe- tőséget, mégis az első pillanatokban tájékozatlanok voltak a teendők iránt. N é h á n y napig, míg a teendőket megállapíták, t i t o k b a t a r t o t t á k a király halálát, a z u t á n egymásközt mago- k a t kölcsönös hitlevelekkel kötelezték le s hűséget esküdtek a királynénak és királyfinak. Még a temetés és országgyűlés összehívása előtt szerették volna a v a j d á k a t — Balassa nyert kegyelme daczára visszament F o g a r a s b a — megtérésre birni, s eleinte Török Bálint, azután Telegdy Miklós által alkudoz- tak velők. Az első eredmény nélkül t é r t vissza, az utóbbi átallott a lázadókhoz, 5) de a v á r a t azután is sereggel körülvéve t a r -

Y e r a n c s i c s m u n k á i VI. k. 76-ik 1. M a j l á t h l e v e l e F e r d i n á n d - h o z : F r a k n ó i M a g y a r O r s z á g g y ű l é s i e m l é k e k . II. 157.

2) Ribier : Memoires e t papiers d'etat I. k. 531. S z a l a y : A d a l é - k o k 185.

3) M i n d s z e n t i Naplója i. h. 16-ik 1

4) » . . . data p r i m u m a t q u e accepta i n t e r sese securitatis socie- ate.« Y e r a n c s i c s l e v e l e I. 116. 1.

5) Y e r a n c s i c s u g y a n o t t . E g y későbbi l e v e l é b e n m o n d j a : »Tlie- l e g d y q u u m de concordia ad M a y l a d u m et B a l a s s a m fuisset m i s s a s fa- ctus est conjuratorum transfuga.« 159. 1. A k i e g y e z é s n e k , m e l y r ő l B e t h - len F a r k a s I. k. 325. 1. emlékszik, Verancsics l e v e l e i e l l e n t m o n d a n a k ,

s az eg3rkorú és az ü g y e k b e a v a t o t t V e r a n c s i c s h i t e l e s e b b m i n t B e t h l e n Farkas. »Nihil boni c o m p o s i t u m « m o n d j a amaz.

1 5 4 0 . A U G . — 1 5 4 2 irARCZ. 5 tották, hogy legalább a külvilággal való érintkezéstől elzárják a lázadókat.

E d d i g i befolyásuk és tekintélyük s a király utolsó in- tézkedései alapján F r á t e r György, Petrovics P é t e r és Török Bálint állottak az ügyek élén. Ezek Verbőczit és Eszékit a p o r t á r a küldték, hogy a szultánnak jelentést tegyenek, liogy szövetségét, oltalmát a királyfi részére is biztosítsák. Ugyan- akkor feleskették az ott lévő főurakat, nemeseket a királyi!

iránti hűségre, s a szász universitáshoz parancsot küldöttek, hogy a király halála folytán t a r t a n d ó tanácskozásra minden székből követek jöjjenek Szász-Sebesbe

A követek — mindkét székből kettő, Szebenből B i r k n e r A n d r á s és T a m á s ötvös — augusztus elején Szász-Sebesre ér- keztek, s az összegyűlt főurak előtt az egész nemzet nevében le- tették az esküt, csak az egyet kötve ki maguknak, liogy a törö- köktől s a f ő u r a k zsarolásaitól oltalmaztassanak2). A kincstartó

— F r á t e r György — és a t a n á c s u r a k most elhatározák, liogy a meghalt királv tetemeit s kincseit Dévára mint megerősített s ekkép biztos helyre szállítják s csak ha a Mayláth-féle lázadást leverték, akkor fogják kivinni Székesfehérvárra: a szászok meghódolása után, m a j d minden vár ós erőd hű kezekben lé- vén, ugy hitték, hogy ez nem sok idő múlva be fog következni.

É s e hiedelmükben előbb aug. 19-re T o r d á r a 3), azután sept. 12-re ugyancsak T o r d á r a országgyűlést hittak össze 4).

*) A s z e b e n i p o l g á r m e s t e r e k s z á m a d á s i k ö n y v e az U n i v e r s i t á s l e v é l t á r á b a n : 1540 : e r o g a t a - k k ö z t ez á l l : F e r i a 2-a p r o x i m a p o s t fes t u m V i n c u l o r u m P e t r i (aug. 2.) m i s s i s literis d o m i n o r u m T h e z a u r a r i i ac a l i o r u m d o m i n o r u m ad B i s t r i c i a m et M e g y e s u t ad c o n g r e g a t i o n e m in Zaassebes c e l e b r a n d a m v e n i r e n t e x p e n s i 1 f r t 25 dr. — F e r i a 3-a se- q u e n t e (aug. 3.) missis d o m i n i s Andrea B i r k n e r e t T l i o m a A u r i f a b r o ad Zaassebes ad c o n g r e g a t i o n e m g e n e r a l e m propter m o r t e m R e g i s c e l e b r a - t u r a m , e x p e n s i fl. 4 den. 10 v e c t u r a e o r u n d e m d o m i n o r u m fl. 1 den. 40.

2) Verancsics m u n k á i 14. k. 1 2 0 — 1 11.

3) C o m i t i a die l o v i s p r o x i m o Tliordae c e l e b r a b u u t u r : irja V e - r a n c s i c s aug. 16-ról M a x i m i l i á n u s n a k . M u n k á i VI. k. 135.

4) A c c e p i m u s b o d i e — aug. 15 — c o n s i l i a r i o r u m literas, quibus n o - m i n e P e t r i P e t r o v i c h , V a l e n t i n i T u r c i et G e o r g i i H e r e m i t a e ad c o n v e n - t u m p u b l i c u m T l i o r d a e p r i d i e id. S e p t e m b r i s c e l e b r a n d u m proficisci j u b e m u r . V e r a n c s i c s S t a t i l e o n a k Munkái V I - i k k. 135. A szász u n i v e r -

Czéljuk vult Petrovicsot mint helytartót Kállaival, Bornemiszá- val, Drágfival otthagyni, kik az országgyűlésen is elnököljenek1).

De a királyasszony levele, a Magyarországból vett hírek, hol na- gyobb, nyíltabb, veszélyesebb mozgalom készült, tervök módo- sítására b i r t a őket. Erdélyt, melyet a török a szövetség meg- kötése s a magyarországi mozgalom lecsendesítése után, könnyű szerrel remélték visszafoglalhatni, egyelőre sorsára bizták. F o g a r a s alól elhívták az ostromló h a d a t s a T o r d á r a hirdetett gyűlést meg sem t a r t v a aug. 21-én a b a r á t , Petrovics, Török Vinczről D é v á r a s onnan a király tetemeivel Magyar- országba m e n t e k , Bornemisza Boldizsárt állítván Erdély élére s székhelyévé Szász-Sebest jelölvén ki 2).

IT.

M a y l á t h megszabadulva az ostromtól, a helyzet és viszo- nyok bizonytalanságában, nagy óvatossággal lépett ú j r a a cselekvés terére. Mint nem nagy vagyonú ember, ki — Y e r a u - csics szerint — magáéból kétszáz zsoldos évi bérét sem b i r t a kifizetni 3), fékezhetetlen ambitiójával és telhetetlen nagyravá- gyásával jövőjét egyelőre a Ferdinándéhoz kívánta csatolni. A királyné mellett a főbb állomások m á r el voltak foglalva, s neki itt befolyásra m ú l t j a miatt sem lehetett kilátása, de a bécsi udvar, hol sógora N á d a s d y nagy kegyben állt, még min- dig magáénak s E r d é l y visszaszerzése körű! alkalmas eszköz- nek tekinté őt.

D e a fellépés módjától sok függött. Nyílt k á r t y á k k a l nem léphetett k i : mert a múlt tanulságai igazolták, mily tö- rékeny a lázadás Erdélyben s a király h a l á l a által támasztott részvét kitüntette mily népszerű ember volt ez itt. A z t á n p á r t -

sitas R e g e s t r u m a i b a n a a. 1540. az e r o g a t a k köztem á l l : » D o m i n i c a p r o x i m a ante festuin B e a t i L a u r e n t i j m i s s i s Uteris tlominorum ad 3Ied-

<ryes et Bistriciam, e o s d e m in congregatior.em v o c a n t e s ratione obitus R e g i s 1 fl 25 den. E o d e m ^ i e in end m c a u s a missis 1 teris ad s e p t e m Sedes per M a t h i a m et. B a l t h a z a r e x p e n s i fl. 1. E o d e m die in e a d e m c a u s a missis Uteris ad B r a s s o v i a m per F r a n c i s c u m servitorem expensi fl 1. —

') Verancsics Munkái VI. k 133 és 135 11.

2) Veranesiüb VI. k. 138. 1. V. ö. a 123. lappal

>) Verancsics m u n k á i V I . k. 166. 1.

1 5 4 0 . AUG. 1 5 4 2 MARCZ. 7 j á n a k ereje meg volt törve — czinkostársai elvesztették leg- kiválóbb váraikat s egy új fölkelésnek nem volt támasza.

Ily körülmények közt mindenekelőtt a r r a kelle gondol- nia, liogy a három nemzetet egyesítse m a g a körül — ez ekkor egyedül csak országgyűlésen volt elérhető, mint melynek ha- tásköre, h a t a l m a , intézkedési joga utolsó időben nem kis mér- tékben szélesedett: hadfölkelési, adókivetési, s t a t u t u m - sőt törvényhozási j o g á t mind nevekedő önállósággal kezelvén gya- korolni, s összehívásuk is a vajdai h a t á s k ö r b e tartozván.

É s épen ezen j o g r a támaszkodva a v a j d á k aug. 29-re S e g e s v á r r a országgyűlést hívtak össze

A rendek nagy számmal gyűltek össze, mert a király halála s a helytartók távozása folytán szükségessé vált intéz- kedések fontos és kiható gyűlést helyeztek kilátásba. A két vajda tartózkodott színt v a l l a n i : de a kedélyeket oly hullám- zásba t u d t a liozni, hogy a f o r r a d a l o m ú j r a kitöréséig csak egy lépés volt: mire a gyűlés megnyílt, a nemesség és az előbbkelő székelyek nagy részét, — továbbá a székely székek közül h á r m a t magok részére nyertek 2). Egyelőre azonban színleg megtartva a hűséget a királyi család irányában, a b a r á t r a nézve ellenséges, gyűlölködő közhangulatot használták fel arra, hogy a főhatalmat a maguk kezébe kerítsék. Elvégezék e gyű- lésen, hogy hívek m a r a d n a k a királynéhoz, nem fognak kirá- lyuknak mást ismerni, mint a kit M a g y a r o r s z á g rendei azzá választanak, a királynéhoz követeket küldenek, s a v a j d á k ezek visszaérkezése előtt elkobzott javaik visszafoglalására nem tesznek lépéseket, továbbá, hogy megvédik az ország jo- gait, de fegyvert csak külső ellenség ellen fognak 3), s végre

*) Brassó v á r o s a 1540-ik é v i számadási k ö n y v é b e n : » E o d e m die (feria 5-a post B a r t o l o m e i : aug. 26) d o m i n u s V i n c e n c i u s et d o m i n u s P e t - rus Sartorius missi sunt i n c o n g r e g a c i o n e m ad Segesvár, d u m d o m i n u s Steplianus May lad et E m e r i c u s Balassa sunt electi in Capitaneos liuius Terre T r a n s s i l u a n i e n s i s : e x p e n s a fl. 6 asp. 39 d. 1. E m a n s e r u n t dies 7 ; merces fl. 3 asp. 25.

2) Yerancsicsnak S t a t i l e o l i o z irott levele. Munkái VI-dik kö- t e t e 144. 1.

3) V e r a n c s i c s l e v e l e az e r d é l y i e k h e z M u n k á i V l - í k k ö t e t e 165.

1, E z e n h a t á r o z a t o k n i n c s e n e k articulusba f o g l a l v a : de k ö z m e g á l l a p o d á s

Maylátliot — ki eszénél s tehetségénél fogva lő volt — és B a l a s s á t — ki csak eszköz volt a Mayláth kezében — a volt vajdákat, a b a r á t által ott h a g y o t t kapitány Bornemisza Bol- dizsár ellenében az ország kapitányaivá választották x), ugyan- azon h a t á s k ö r r e l ruházva fel őket, milyennel mint v a j d á k birtak.

E hatáskörnél még több eszközt a d t a k kezökbe a for- r a d a l o m ú j r a megkezdésére, a nagygyorsan megalkotott ar- ticulusok.

A z ország, t. i. a nemesek, székelyek és szászok h á r o m - ezer embert t a r t a n a k a kapitányok mellett s ezek ellátására a nemesek és szászok pénzt a d n a k a kapitányok kezébe: amazok portánként 50 dénárt 2), a szászok hópénzt, összesen 3000 f o r i n t o t 3).

A székelyek a szokott mód szerint ezer k a t o n á t tartoz- nak adni.

Az ország minden jövedelmét, a szászok városaiból ugy mint a k a m a r a i helyekből (t. i. a sóbányákat s aranybányákat, az adókat, s királyi jövedelmeket, a melyek nincsenek bérbe adva) a kapitányok kezébe szolgáltatták, fogják ki belőle fize- tésöket s számot a megválasztandó királynak a d j a n a k .

A kapitányok mind az igazságszolgáltatás, mind a köz- igazgatás körül ugyanazon hatáskörrel bírjanak, milyennel a vajdák birtak. az igazságszolgáltatásra hittel köteleztessenek.

v o l t : »inter c a e t e r a statueretis« — mondja V e r a n c s i c s i. h . E g y más l e v e l é b e n az a r t i c u l u s o k a t is e l ő s z á m l á l j a s ezek a f e n m a r a d t articulu- sok kai teljesen m e g e g y e z n e k , csak a sorrend m á s bennek.

!) B e t h l e n Farkas I. k. 34 6 1. a z t irja, h o g y v a j d á k k á v á l a s z t o t t á k

» V o j v o d a t u m T r a n s y l v a n i a e rursus Maylado et Balassae deferunt« de V e r a n c s i c s 14 k. 145. » U t r u m q u e pariter Capitaneos Generales elege- runt« mondja.

2) V e r a n c s i c s 65 d é n á r t m o n d : » p o r t a t i m in denarios L X V . i. h.

3) Brassó városa 1540-iki s z á m a d á s i k ö n y v é b e n olvassuk :

» I t e m dum h o n e s t i d o m i n i V i n c e n c i u s Sartor et D o m i n u s P e t r u s Sartor d o m i n i e a post B a r t o l o m e i (aug. 29) in c o n g r e g a c i o n e Segesvarini celebrata f u e r u n t , t u n c duo electi Capitanei d o m i n u s Steplianus M a y l a d e t E m e r i c u s Balassa i m p o s u e r u n t super V n i u e r s i t a t e m o m n i u m S a x o n u m 11. 3000. E x qua p e c u n i a cedunt ad nos soluendj flor. 570. E a p e c u n i a so- l u t a est per nos.«

s azokban is Ítéljenek, melyek a király halála óta tör- téntek.

A királynéhoz menjenek követek, kik f e l a j á n l j á k híísé- göket s kérjék, hogy mindazokat a jószágokat, melyeket a kincs- t a r t ó — t. i. F r á t e r György — m a g á n á l t a r t , adassa ki, az ú j Bálványosvára (mint az egyenetlenségek okozója) rontas- sék le s Szász-Sebes adassék vissza a szászoknak.

A moldvai és havasalföldi v a j d á k k a l oratorok á l t a l kö- zöljék a folyó gyűlés h a t á r o z a t a i t s a j á n l j á k fel nekik E r d é l y b a r á t s á g á t .

A Szász-Sebesbe helyezett kapitányt s a többi (a király fiához ragaszkodó) várak várnagyait intsék meg oratorok által, hogy m a r a d j a n a k csendesen, a váron túl ne menjenek törvénykezni s fosztogatni, (legalább addig v á r j a n a k , mig a királynétól visszajőnek a követek).

A püspök huzza a püspöki javak jövedelmeit s dézmáit, oly feltétel alatt, hogy ezen országban s a kapitányok mellett t a r t s a hadait, különben veszitse el javait és dézmáit ').

H a a szükség kívánja az egész ország keljen fel a kapi- tányok mellett.

Tomory Miklós (ki első adott hírt lázadásukról J á n o s királynak, egy eszes, de szabadszájú férfi) a mostani gyűléstől kezdve 25 nap alatt 2) h a g y j a el az országot, azontúl ne m e r j e senki befogadni (ellenkezőleg szabadon megölheti), de neje és gyermekei javait, F e j é r d kivételével, szabadon b í r h a t j á k .

Az új pénzek, melyeket a k a m a r á n vertek, s melyek jók : elfogadtassanak. ( A z a z : F e r d i n á n d új pénzei, Mátyás, László, L a j o s régi pénzei s a török ospora, a J á n o s királyéi kizárásával, elfogadtassanak).

H a valaki a királyválasztás kérdésében az országon ki- ül, b á r melyik fejedelemmel vagy ú r r a l , az ország beleegye-

') B e n k ü M i l k o v i a j á b a n II. k. 3*21 1. i d e v o n a t k o z ó k i g m é g egy pon- tot hoz föl : t i. h o g y a f e h é r v á r i káptalan 200 g y a l o g o t t a r t o z i k tar- tani. m e l y n e k teljesítésére a p ü s p ö k által lesz rászorítandó. D e e z e n h a t á r o z a t n e m akkor, h a n e m 1542 marcz. 29-én h o z a t o t t . L. ezen v é g z é s e k e t .

2) Verancsics m u n k á i VI. k. 145 1. 15 n a p o t emlit.

zése nélkül egyezkednék(vagy az országon kivűl állana zsoldba) az ilyeneket a kapitányok, összeliiván az ország rendeit, bün- tessék meg ').

A végzések meghozatala u t á n a kapitányok letették az esküt, hogy igazságosan fognak kormányozni, Ígéreteiket meg- t a r t j á k , a h a z a és mindnyájok szadadsAgát, a mennyiben r a j - tok áll, megvédik s a vett sérelmekért senkin boszút nem ál- lanak 2).

D e székhelyeikre visszatérve nyomon berendelék az or- szággyűlés á l t a l kivetett csapatokat 3).

I I I .

A segesvári végzések a meghalt király t a n á c s u r a i á l t a l tett intézkedések megdöntése volt. N e m törölték el ezeket, nem tiltakoztak ellenök, egyszerűen félretolák. A vajdai szék tény- leg meg volt ü r ü l v e : m e r t b á r a vajdák életben voltak, de lázadás m i a t t elvesztették hivatalukat. Azonban a vajdai szék betöltése királyi jog volt s a helytartók épen ezért k a p i t á n y t állítottak az ország élére. A segesvári gyűlés nem reílectalva e bevégzett tényre, m a g a részéről szintén választott kapitányo- kat, azokat azonban több mint vajdai hatáskörrel és hatalom- mal l á t t a el. Mig tehát egyfelől tigyelembe sem vette a hely- tartók rendelkezését, másfelől oly h a t a l m a t r a g a d o t t magához, mely sem az eddigi gyakorlaton, sem a törvényeken nem ala- púit *).

A tény horderejével M a y l á t h o n s legközelebbi b a r á t a i n kivűl más valaki alig lehetett tisztában. Magyarország bírt a királyválasztás jogával s interregnum esetére a kormány in- tézkedett a legközelebb t a r t a n d ó országgyűlésig. D e ez semmi

') E z e n h a t á r o z a t o k azon pontjait, m e l y e k zárjelbe v a n n a k téve, Verancsics e m l í t i S t a t i l e o h o z í r o t t levelében. Különben ezen pontok m e g e g y e z n e k az » I r o m á n y o k és V é g z é s e k < 1. sz. alatt közi öttel, csak h o g y e t t ő l e l t é r ő s o r r e n d b e n vannak k ö z ö l v e .

-) V e r a n c s i c s u. o.

3) L. V é g z é s e k és I r o m á n y o k II/ sz.

J) R e g i n a e p r i n c i p a t u m usurpant — m o n d j a V e r a n c s i c s Munkái 14. k. 147 1. s viszont u. e h e l y e n : »expendas a n i m o hujusce convent us d e h b e r a t i o n e m et a c t i y n e s a u t h o n u n conjurationis.«

esetre sein lehetett erdélyi országgyűlés, m e r t bármily t á g volt is ennek hatásköre, sorsa felett az egyetemes gyűléstől külön- váltan nem intézkedhetett. E s itt az történt, midőn az ország k o r m á n y á n a k törvényes intézkedése egyszerűen mellőztetett;

a hűség kijelentése a királyné iránt, követek küldése Magyar- országba részben azok el a l t a t á s á r a vo.t számítva, kiket meg- döbbentett a gondolat, hogy E r d é l y elszakasztassék a magyar koronától.részben pedig annak m e g g á t l á s á r a , nehogy a királyné kormánya erélylyel lépjen fel.

Magok a gyűlés u t á n elvetették az á l a r c z o t : Tomory ja- vait a kitűzött h a t á r i d ő megérkezése előtt k a r d r a hányták, Görgényt — m a g a M a y l á t h — továbbá V é c s e t , A l m á s t , Létát, Diódot ostrommal fogták körűi, a királyné tisztviselőit elűzték vagy elfogták, s a fegyverfoghatókat és vagyonosabba- kat magok t á b o r á b a kényszerítők. Szóval, Erdély meghódolta- tásához gyorsan és biztosan hozzá fogtak.

E mozgalmak között érkezett a portáról egy csausz — Szinán — Erdélybe. A szultánnál M a y l á t h egy szomszéd szan- csáknak, K u c s u k Bali bégnek közbenjárásával kétséget tá- masztott az iránt, ha vájjon J á n o s királynak valóban maradt-e örököse ') s ennek tisztába h o z a t a l á r a B u d á r a , valamint az erdélyi viszonyok kiismerésére ideérkezett egy-egy csausz. Az Izabellához küldött h a m a r tisztaba j ö t t a dologgal: midőn a gyászba öltözött királyi nő f e l t á r t a mellét és megszoptatta tiát, a török könyekig indítva térdre bőrűit és lábait csókolta a berezegnek. Szinán 2) másként j á r t el Mayláthnál. E z csak

') A d j e c e r u n t nuncii Caesarem T u r c a i u m diu dubitasse an J o a n n e s rex filium reliquisset, quod ei opera Mayladi p e r s m s u m fuisse creditur.

Verancsics VI. k. 151.1. s v i s z o n t az I z a b e l l á h o z irott l e v é l b e n : »dicunt M a y l a d u m verba dedisse Caesari : quod J o a n n e s rex sine íilio decessisset et quod optet totuni r e g n u m ipsum sibi in principeni dari, tanquatn u n u s esset qui gerinanos arcere possit ab H u n g a r i a et t a n t a e g e n t i s liabenas f o r t i t e r moderari. — B a l i b é g r ő l 1. I. k. 71. 1.

2) N e v é t a m o n t p e l l i e r i püspök j e l e n t é s é b ő l tudjuk — ki V e l e n - c z é b e n vo!t s t u d ó s í t á s a i t a portáról R i n c o n t ó l vette, Ö a nov. 12-kén kelt levelében e m l í t i u g y a n e k ü l d e t é s t ; de e z t a K o n s t a n t i n á p o l y és Y e l e u c z e közti t á v o l s á g m a g y a r á z z a m e g . S z e r i n t e S z i n á n f e l a d a t a volt tudatni az erdélyiekkel, b o g y ők m i n d a n n y i a n a s z u l t á n rabszol-

h a m a r megnyerte m a g á n a k s terveinek a csauszt, ugy tüntet- vén fel m a g á t előtte, mint egyetlen embert, ki a németek hó- dítási törekvését képes meghiúsítani.

iákkor aztán a portai követség m e g h a l l g a t á s á r a nagy hirtelen összehívta a rendeket sept. 21-ére Beretlialomba or- szággyűlésre. Minden a r r a mutat, hogy Szinán túllépte kül- detése hatáskörét, mert ő aligha volt egyébbel megbízva mint p u h a t o l ó d á s s a l : de legkevésbbé azzal, hogy nemzetközi érint- kezést kezdjen egy állammal, mely még nem volt önálló s or- szággyűlésen szultánja nevében csináljon p r o p a g a n d á t egy lázadónak.

Megjelent a rendek közt — első eset volt ez — s el- mondá követségét : ti m i n d n y á j a n rabszolgái vagytok a hatal- mas szultánnak, kiket ő fegyverével igázott le, s miután a hatalmas I s t e n kivette az élők sorából J á n o s királyt, kitől különben, h a életben marad, megkérdezték volna, hogy meg- őrizte-e h ű s é g é t : a szultán E r d é l y igazgatását M a y l á t h n a k adományozza, ki atyátokfia és igaz ember, és esküszik az élő istenre, őseire, utódjaira, a k a r d r a , kenyérre és sóra, hogy ti- teket jogaitokban, szabadságaitokban megtart, hacsak liitet- lenségtek által nem vesztitek el kegyét. É s parancsolja nektek, hogy M a y l á t n a k mint vajdátoknak, fejedelmeteknek, uratoknak engedelmeskedjetek — s a ki ezt nem tenné, azt a szultán fogja megbüntetni. Te pediglen Mayláth — folytatá ehez for- dulva — azt, a ki a hatalmas császár és a te parancsolatod- nak ellenáll: tűzzel-vassal irtsd k i : a szultán m á r kiadta a parancsot a két oláh v a j d á n a k és a ruméliai szancsákoknak, hogy készen legyenek me'letted felülni.

A z országgyűlés nagy többsége nem volt ilyesmire elké- szülve — de a kapitány b a r á t a i a száműzésből visszatért K e n d i Ferencz, Mikola László, Grerendy M á r t o n a meglepetés első perczét felakarták használni, hogy M a y l á t h n a k fejedelemmé választását azonnal végrehajtsák. Azonban a h i g g a d t a b b a k a t

g á i ; e s z a v a k a t Verancsics is e m l í t i . M i u t á n V e r a n c s i c s o n kiviil Ferdi- n á n d is két l e v é l b e n szül e z e n k ö v e t s é g r ő l , de m á s k ö v e t s é g r ő l seliol sincs e m l í t é s — s e m m i k é t s é g sem fér h o z z á , l i o g y m i n d Verancsics, m i n d a m o n t p e l l i e r i püspök e g y és u g y a n a z o n küldetésről szólnak.

megdöbbenté a gondolat, bogy E r d é l y t elszakaszszák Magyar- országtól, s legalább időt a k a r t a k nyerni. Mielőtt — mondák ezek — véglegesen h a t á r o z n á n k , meg kell tudni mit v á r h a t E r d é l y Magyarországtól. Meg kell jelenteni a szultán a k a r a t - j á t a magyarországi rendeknek, s ha ezek nem volnának ké- pesek E r d é l y t megtartani, mondják meg j ó k o r , hogy legyen ideje sorsa biztosításáról gondoskodni.

A kérdés hosszabb t á r g y a l á s r a adott alkalmat, s végre a rendek — kik a fentebb említettekért sem érezték feljogo- sítva magokat e fontos ügyben határozni — Mayláth és a csausz abban egyeztek meg, hogy öt hó múlva fog a végválasz a fejedelemválasztás ügyében kiadatni '). E n n e k a p o r t á n megjelentése végett pedig egyúttal elhatározták, hogy a csausz- szal Vessződy L á z á r menjen a p o r t á r a bejelentendő, hogy az ország követei kellő ajándékokkal nyomban követendik, s be- nyújtandó mentségöket: nagy hálával fogadják, hogy a szul- tán g o n d j á t nem kerülte ki, hogy ők fejedelmök halála által á r v a s á g r a j u t o t t a k , s hűséggel fogják meghálálni. Még most a p o r t a i követ által előterjesztettekre nem a d h a t t a k választ, mert nem jöhettek m i n d n y á j a n össze s nem illik ily fontos dologról oly kevesöknek határozni. K é r i k t e h á t a szultánt, v á r j a be a csausz által kitűzött határidőt s az országos kül-

döttség által megviendő választ.

A szultánnak küldendő a j á n d é k o k r a k i v e t e t t e k : a por- t á k r a kapunként 15 dénárt 2), a szászokra 3500 a r a n y a t s valószínűleg ugyanannyit a székelyekre 3). Az országos kö-

l) Verancsics leve'e I z a b e l l á h o z Munkái V l - i k k. 153 s küv. 11. V.

ü. u. o. 166 lappal. A z öt h a v i h a t á r i d ő t e m l í t i F e r d i n á n d oktober 10-ki levelében S i m i g i a n u s I. k. 213 1. (Eder a d n o t a t i o i ) »De vobis vero, de- que partibus illis, postquam ex responso, quod Oratoribus Turcicis datum, liquet, finalem et plenariam r e s o l u t i o n e m ad p o s t u l a t a et p r o p o s i t i o n e s Caesaris Turcarum i n q u i n t u m usque m e n s e m rejectum esse . . .« H o g y a l á z a d ó k M a y l á t h m e g v á l a s z t á s a kérdésében a török n e v é v e l t a k a r ó z t a k , e m l í t i I z a b e l l a is a brassaiakhoz í r o t t l e v e l é b e n S i m i g i a n u s I. k. 214 1.

-) Verancsics i d é z e t t h e l y e n 75 dénárt m o n d , de a k o l o s v á r i a k h o z i n t é z e t t rendelet 15 dénárt emlit. L. O k m á n y t á r III. sz.

3) Verancsics i. li. 2000 a r a n y a t m o n d . D e a IV. és V. sz. ok- m á n y b a n k i t e t t összeg lesz v a l ó s z í n ű l e g i g a z .

vétség megválasztására pedig oktober 18-ra Székely-Vásár- helyre országgyűlést hirdettek 1).

I V .

M a y l á t h o t a gyűlés eredménye nem elégítette ki. Hogy fejedelemmé választása ez uton legalább is kétessé lett, annyit m a g a is belátott, s épen ezért más uton próbált czélhoz jutni.

A nagyváradi szerződést vette pártfogásába. K a p i t á n y t á r s á - val egyetértve követet küldött Ferdinándhoz, kérve, hogy ez serget és ágyukat küldjön nekik s ügyök t á m o g a t á s á r a meg- nyerve Gerendy Miklóst, a F e r d i n á n d által kinevezett, de tényleg birtokon kivül levő erdélyi püspököt, N á d a s d y T a m á s t és Szalay J á n o s t , kik a királynak előterjesztéseket is tettek -).

A z o n b a n mig ezek o d a j á r t a k , a két kapitány meghason- lott. B a l a s s a nem bízott többé M a y l á t h csillagában s észre- vette, hogy ez őt 3) eszközül használja. Oktober 13-án Offen- b á n y á n találkozott Bornemiszával, a királyné kapitányával s kiegyezett, azon feltétel alatt, hogy át áll a királyné p á r t j á r a , négyszáz harczost vezet ennek táborába, oda a hova kívánta- tik, s h a M a y l á t h Szász-Sebest ostrom alá fogná, egész erejével ellene megy. Mindezért javait vissza fogja kapni 4). E kiegye- zés haszna lett, hogy Tomory Miklós is s a főurak és székelyek Balassával t a r t ó része visszatért a királyné p á r t j á r a , Balassa pedig kötelezettségének, eleget teendő, E r d é l y felső vidékére ment, és Zsúkon országgyűlést tartott, mely a tábor számára élelem szállítását rendelé el 5).

M a y l á t h ily körülmények közt, midőn t á r s a elhagyta, F e r - dinándtól nem jöttek vissza emberei, Görgény pedig még min- dig daczolt hadaival, s ő semmi más tényleges eredményt sem

m u t a t h a t o t t volna fel, mint hogy azok uradalmait, kik Izabel- lához t a r t o t t á k a hűséget, fegyverrel és vassal pusztította, vá-

') L. Végzések és I r o m á n y o k VI. sz.

2) F e r d i n á n d utasítása az erdélyi k ö v e t e k h e z : I r o m á n y o k V I I I . sz.

s) Verancsics irja (i. k. VI. k. 168) »quia s p o l i a t i s s i m u s esi et a c o l l e g a prorsus d e r e l i c t u s ac d e c e p t u s . «

4) Verancsics i. 1). VI. k. 162. 1.

5) L. I r o m á n y o k I X . sz. E z k é t s é g t e l e n ü l r é s z g y ű l é s volt.

1 5 4 0 . AUG.— 1 5 4 2 . MAitcz.

raikat ostrommal z a k l a t t a : nem l á t t a tanácsosnak a Székely- Vásárhelyre hirdetett országgyűlést megtartani. Görgény alatti táborából oktober 12-én kiadott rendeletével elhalasztá addig mig követei visszaérkeznek *).

E z ú t t a l azonban E r d é l y sorsa Magyarországon dőlt el.

Szeptember közepén Rákoson J á n o s Zsigmondot királylyá választották, s nagykorúságáig a főhatalom élére anyját, P e t - rovicsot, Török Bálintot s F r á t e r Györgyöt állították. F e r d i - dánd pedig e h i r r e h a d a i t B u d a ellen indítá.

E küzdelem vette most a két ellenkirály idejét igénybe, egyiknek sem j u t o t t sem pénze, sem h a d a a r r a , hogy E r d é l y - nek tényleges segélyt nyújtson — tudva, hogy azé lesz ez or- szág, ki a főküzdelemben győztes marad. Egyelőre elégnek t á r t á k követségek és biztatások á l t a l t a r t a n i fenn az ösz- szeköttetést pártjokkal.

Ferdinánd, mihelyt a kapitányok követei hozzá érkez- tek, egy időben az Izabella ellen megkezdett h a d j á r a t t a l egész nagy követséget, melynek Nádasdy T a m á s tárnokmester, H o r - váth G á s p á r bejáró, B a l a s s a Zsigmond borsodi főispán s még mások is voltak tagjai, küldött Erdélybe a kapitányokhoz és rendekhez: inteni őket, hogy a törökök biztatásainak hitelt ne a d j a n a k , megjelenteni nekik, hogy K á r o l y császár a p á p á - val, a franczia királylyal s német birodalommal szövetség lét- rehozásán munkál a keresztyénség megvédésére, s biztatni őket, hogy mihelyt ezen o r a t o r a i által az ország és a vajdák a k a r a t j á t — azaz az ő p á r t j á r a állásukat — t u d a t j á k vele, a kért segélynél nagyobbat is fog küldeni. Meg voltak bizva e követek a nemességre szóval hatni, a székelységnek a szükség- hez képest L á z á r Ferencz és K o r n i s Miklós közbenjárásával

O k m á n y t á r V I I - i k szám. A brassai s z á m a d á s i k ö n y v e k b e n ol- vassuk : »item feria tercia ante Gallj d o m i n u s Y i n c e n c i u s Sartor et do- minus ^Michael Rod missj u t in c o n g r e g a e i o n e t r i u m n a c i o n u m ad Moros

Wassarlieyl proficisci d t b e a n t , sed ad literariam i n f o r m a c i o n e m d o m i n j Maylad ex i t i n e r e i n s t i t u t e reuersi sunt-, e x p e n s a f l 2 asp. 4 2 ; emanserunt tres dics salarium fl 1

V .

pénzt igérni s végre a szászokat különös kegyelméről bizto- sítani 1).

Mielőtt N á d a s d y é k megérkeztek vagy ügyökben eljár- h a t t a k volna, a szebeniek követet küldtek F e r d i n á n d h o z figyel- meztetni ezt, hogy M a y l á t h a török p á r t f o g á s á v a l fejedelemmé a k a r j a m a g á t választatni. F e r d i n á n d oct. 31-ikén kelt vála- szában reményét fejezte ki, hogy M a y l á t h o t követei jó ú t r a f o g j á k térítni s biztatta őket, hogy ha az ezek által kivánt feltételeknek eleget tesznek (azaz p á r t j á r a állanak) gondos- kodni fog h a t h a t ó s megsegéllésökről2).

M a y l á t h m a g a is, mióta reményei, törekvései a beret- halmi gyűlésen oly világos kudarczot vallottak, ennek egyen- gette ú t j á t . Sógorával Nádasdyval s a többi követekkel érint- kezésbe t e t t e m a g á t s azzal-az erélylyel és ügyességgel, melyet válságos perczekben ki tudott fejteni, l á t o t t hozzá a F e r d i n á n d p á r t j a szervezéséhez, mely aztán az ettől kivánt hódolati nyi- latkozatot kiállítsa. E czélból »hogy az ő felségétől érkezett követeket meghallgassák« Nagy-Sínkre november l - r e ország- gyűlést hirdetett 3). M a g a B a l a s s a s a Nagy-Sinkre gyűjtött szászok egyelőre nagy titokban letették az esküt F e r d i n á n d hűségére s hasonlóra a k a r t a birni a többieket is. De ezek ugy találták, hogy a n n a k csak országgyűlésen lesz helye: különben a más két nemzet ellenezhetné azt, mi nem közegyetértéssel j ö t t létre 4).

B a l a s s a azonban nagy-sinki eskületétele daczára még nem állott h a t á r o z o t t a n vissza a F e r d i n á n d h ű s é g é r e : míg a

') L. V é g z é s e k és I r o m á n y u k V I I I . sz. A N á d a s d y n a k és társainak a d o t t m e g b i z ó l e v é l 1540. oct. 14. a bécsi á l ' a m l e v é l t á r b a n : ez teljha- t a l m a t ad n e k i k v a g y legalább k e t t ő n e k közülük, h o g y a l k u d h a s s a n a k .

2) F e r d i n a n d levele a szebeniekliez. Éder A d n o t . S i m i g i a n u s h o z I. k. 211. 1.

3) L. V é g z é s e k és Irománj'ok X - i k sz. A brassai s z á m a d á s i k ö n y - v e k b e n o l v a s s u k : » I t e m feria quinta a n t e o m n i u m S a n c t o r u m (oct. 28.) p r u d e n t e s e t circumspecti d o m i n j J o a n n e s F u x e t d o m i n u s V i n c e n c i u s Sartor missi sunt in c o n g r e g a c i o n e m ad Senk ac deinde Oibinium ad au- d i e n d u m l e g a c i o n e s n reginali m a i e s t a t e ac R e g i F e r d i n a n d o h u e missas.«

*) Gerendi P é t e r l e v e l e Maylátlioz. Olcsva 1540. n o v . 11-rűl. P r a y E p i s t o l a e Procerum. II. k. 88-ik 1.

két ellenkirály hadserge B u d a alatt mérkőzött, ő egyik felé sem a k a r t a a visszavonulhatás h í d j á t elvágni. Nov. 8-án Fe- hérvárt! országgyűlést t a r t o t t , melyen Bornemisza s H o r v á t h Ferencz is részt vettek, s melyből a szászokhoz, szebeniekhez követeket küldöttek rábírni őket, hogy a J á n o s Zsigmond párt- j á r a álljanak át. E z e k azonban kijelentették, hogy nem sza.

kadnak el a nemesektől s szászoktól és F e r d i n á n d h o z t a r t j á k h ű s é g ü k e t1) .

E r d é l y alsó része, daczára hogy Szász-Sebes a Borne- misza kezén volt, a déli megyék egyes várak és ezek kerületei kivételével, a szászok és székelyek földje M a y l á t h t a l t a r t o t t • mig az éjszaki megyék a királynéhoz hívek m a r a d t a k , ki oct.

derekán Bebek I m r é t mint követet párthíveihez küldé, hogy mindent kövessenek el, nehogy E r d é l y a m a g y a r birodalom koronájától elszakasztassék 2). Bebek össze is t a r t á a felső megyéket, alkudozásokkal, ígéretekkel folytonosan növelte p á r t j á t , s a szászok közül is többeket megnyert. Sőt épen azon időben, midőn M a y l á t h a nagy-sinki gyűlést tartá, ő Szebenbc hívta össze a szászokat, hogy hallgassák meg a királyné ize- netét 3), kik b á r megjelentek is ottan, de várakozó állásu- kat nem adták fel. T ö b b sikert várt Bebek a szerencsés hadi fordulattól s midőn F e l s B u d a alól kudarczczal távozott, sie- tett is M a y l á t h t a l Kolosvár no v. 26-ról tudatni, hogy a »győz- hetetlen német erő« egy pár nap a l a t t B u d á t ó l Váczig szaladt és ez alkalomból felszólítá, hogy t é r j e n vissza a királyné hű- ségére 4).

Mayláth nem f o g a d t a el a nyújtott békejobbot, melytől m a g á r a nézve semmi j ó t sem remélt, s mely semmi körülmények közt sem biztatta őt olyan hatáskörrel, milyent F e r d i n á n d t ó l várt. Nemcsak az ellentállás eszközeit nevelte, hanem ú j a b b t á m a d á s r a g y ű j t ö t t erőt, segítve a követek, főként sógora N á -

>) V é g z é s e k és I r o m á n y o k X I I - i k sz.

2) Izabella levele a brassaiaklioz E d e r Scriptores S i m i g i a n u s adn.

I. k. 214 1. Verancsics levele I z a b e l l á h o z Munkái VI. k. 168. 1.

3) L. V é g z é s e k és I r o m á n y o k X I . sz.

4) Bebek Imre levele M a y l á t h o z . P r a y E p i s t o l a e P r o c e r u m II. k.

9 t-ik 1.

Erdélyi Országgyűlést Emlékek. I. o

dasdy által, ki deczember derekán Vízaknát fogta ostrom alá 1).

Bornemisza pedig annak megvédésére megtette a szükséges lépéseket, s midőn Fels B u d a alatti kudarcza közhírré lett, s a királyné p á r t j a naponként növekedett, — egész erejével tá- borba szállott. Erdély egy iszonyatos belháború színhelyévé vált -), mely csapásaival főként az ország alsó részét súlytá.

V I .

E tárgyalások között a szászok folytonosan habozva és ingadozva, elhatározák, hogy ahhoz t a r t j á k a hűséget, kié Buda fog lenni, azon reményben — mint F e r d i n á n d mag arázta ez elhatározást — hogy F e l s h a d j á r a t a diadallal fog végződni, s maguk részéről külön követet is küldtek F e r d i n á n d h o z : L i t e r a t i Miklóst. F e l s kudarcza után F e r d i n á n d visszaküldte Literatit levéllel a szebeniekhez, mely a r r a számított, hogy őket hűségében m e g t a r t j a .

B a l a s s a és M a y l a t h közt — kinek áruló tervei F e r - dinánd előtt sem m a r a d t a k t i t o k b a n 3) — némi kiegyezés jött létre, N á d a s d y követségének s a kapitányok és főurak velük együtt visszaérkezett követök H a r i n a y F a r k a s F a r k a s lio/zájok beadott jelentésének 4), valamint ezek vállvetett működésének volt annyi eredménye, hogy M a y l á t h ismét határozott F e r d i n á n d - p á r t i n a k vallotta magát, sőt a körü- lötte gyülekezett rendeket is m e g t a r t á a F e r d i n á n d király hűségében. M a y l á t h és N á d a s d y sürgették, hogy a rendek nyilatkozzanak F e r d i n á n d mellett, s ezek tárgyalásba is

•) B o r n e m i s z a levele a s z e b e n i e k h e z . S i m i g i a n u s I. k. 210. 1.

-) B e n k ö de Comitiis 25 és 26 11. e g y á l l í t ó l a g Tordán 1540. decz.

12-én t a r t o t t o r s z á g g y ű l é s v é g z é s e i t t o r e d é k b e n k ö z z é teszi D e B e n k ö t é v e d : az á.tala k ö z l ö t t v é g z é s e k , m i n t alább m e g l á t a n d j u k , 1542. decz.

22-én h o z a t t a k .

3) »neve i s t i n s m o d i praesertim conatus succedant, qui de d i c t o May lado f e r u n t u r * — ii'ja F e r d i n i n d a szebenieknek, May'.áth terveire czé- l o z v a , liogj' török s e g é l y l v e l vajdává t e g y e m a g á t . S i m i g i a n u s I. k. Eder j e g y z e t e i ) 211. 1. V. ö. ezzel Ferdinánd n y i l a t k o z a t á t Maylátról a Harinai k ö v e t j e l e n t é s é b e n .

*) L . V é g z é s e k és I r o m á n y o k XIII-dik s z á m á t . E z e n o k m á n y - nak, m e l y r e F e r d i n á n d is h i v a t k o z i k N á d a s d y n a k a d o t t utasításában, k e l t é t — 1540-dik év octóber h ó 14-ike — m a g a a kérdésben l e v ő okirat

1 5 4 0 . A U G . 1 5 4 2 . M A R C Z . 19 vették azt, s Gerendi M á r t o n t F e r d i n á n d h o z küldék '), letet- ték a hűség esküjét azon feltétel alatt, hogy ezer lovast, há- romezer gyalogot küldjön három h ó n a p r a segélyökre, néhány ágyút erődök bevételére, kitüntetéseket és adományokat a hí- vek számára, erősítse meg jogaikat, kiváltságaikat s a szász nemzet és egyesek szabadalmait, valahányszor a szükség kí- vánja segélyt nyújtson nekik, s a főhivatalokra idegeneket nem nevezzen ki — a'hódolati okirat a segély megérkeztéig M a y l á t h kezében m a r a d v á n 2).

F e r d i n á n d 1541. j a n u á r 25-én válaszolt, nem h a d a k küldésével, hanem egy hitlevelet pótló diplomával: igérte, hogy hű alattvalóit jogaikban, kiváltságaikban meg f o g j a t a r t a n i s ezen kiváltságokat, mihelyt b e m u t a t j á k neki, meg is erősíti, az ország védelméről akkép fog gondoskodni, hogy a béke rövid idő alatt helyre álljon, a főbb hivatalokra csak honfiakat nevez ki s ezek által kormányozand 3).

V I I .

Mialatt a két párt ekkép alioz, kinek jogigényét védte j á r a t t a segélyért követeit: benn a h a z á b a n is elkeseredetten folytatta a liarczot. Az egykorú emlékek rettenetes Ínségről panaszkodnak, mely miatt a vád legsúlyosabb része Balassa I m r é r e esett, ki egyik félhez sem csatlakozott őszintén, m a g a kezére f o s z t o g a t o t t " ) : az udvarházak kifosztása, az ellenfél jobbágyainak felkonczolása, leányok és asszonyok meggyalá- ZäSR/j cl szent ereklyék szétszórása napirenden voltak. M a g u k a pártvezérek is megsokallották ezeket s 1541 jan. 1-én May- láth és a rendek F o g a r a s b a n gyűlést t a r t o t t a k , hogy Borne-

h a t á r o z z a m e g többi k ö z t azon szavaival, lxol a regensburgi o r s z á g - g y ű l é s előkészületeiről v a n szó.

J) » E o d e m a n n o (1540) ist v e r r e y s t z u m k h u n i g F e r d i n a n d D.

Martinus Gerendi A b l e g a t u s R e g n i . « H e g y e s Naplója. T r a u s c h e n f e l s D e u t s c h e F u n d g r u b e n . 12-ik 1.

2) B u c h h o l z F e r d i n á n d der Erste, W i e n 1834. F ü n f t e r B a n d : 146.

o. V. ö. Simigianus (Eder j e g y z . ) 242-ik 1.

3) K ö z ö l t e Eder Simig. I. 241 s köv. 11.

4) »per i s t u m depredatorem n o s t r u m v i d e l i c e t E m e r i c m u Balassa«

mondják az erdélyi nemesek. L. O k m á n y o k X I . sz.