imponere faciant.
Item. Quum aliquis H u n g a r u s de aliqua villa accusabi-tur, et extradabiaccusabi-tur, extunc J u d e x villae semet tertius cum lionestis personis ita ut, i n f r a spacium anni integri liomineni illum e x t r a d a t u m furticinio non usum fuisse sciret, deposita fide liberare valeat, et non secus n a m si aliter suspendatur.
Si vero Valachus modo simili Kenezius villae cum aliis p r o -bis, et honestis ac fide dignis Yalachis q u a r t u s m e t insuper de villa propinquiori Christiana, levatis secum aliis tribus H u n g a -ris Colonis Ch-ristianis, honestis P e r s o n i s ita ut septimusmet fidem deponat, et sic deposita fide accusatus vel e x t r a d a t u s ille eliberabitur.
Item. M i t t a n t u r nuncij ad Dominos Kolosvarienses ut Domum Monialium ordinis B e a t i Francisci, q u a m ab antiquo ex Eleemosina per probos Christianos erexissent restituant, et rectificent integraliter cum tota Domus nieta.
Item. M i t t a n t u r Nuncii ad Dominum Draglifi propter Kolosvarienses et ad Domintim Dobo pro Domino Stephano Banffi.
Jeyyzet. E g y Eder a l t a l v e t t m a s o l a t b a n (a Szabo S a m u e l - f e l e g y i i j t e m e n y b o l ) , a VIII. decretum k o v e t k e z o f o g a l m a z a t b a n f o r d u l e l o :
» L o c u m t e n e n t e per literas v e l signo c r u e n t a t i gladii ad b e l l u m v o c a n t e qui non v e n e r i n t poena capitis p u n i a n t u r ; bona t a m e n e o r u m m a n e a n t heredibus.«
Mindezen variansok o n n a n szarmaznak, h o g y az articulusok fent,-niaradt p e l d a n y a i a k i a d o t t liivatalos p e l d a n y n a k a l k a l o m s z e r u es tore-dekes niasolatai: pl. a szaszok csak a k o z j o g i a k a t s o k e t i l l e t o k e t i r t a k le.
(A m u i t szazadban keszult m a s o l a t i g y u j t e m e n y b o l , m e l y n e k eredetije v a g y lappang, v a g y e l v e s z e t t . A M u z e u m b a n , A k a d e m i a b a n s fokor-m a n y s z e k i l e v e l t a r b a n l e v o p e l d a n y o k csak j e l e n t e k t e l e n v a r i a n s o k a t
tartalmaznak).
X X I X . 1542. april 4.
Xyuytatvány a írassalak által, as országgyiilésileg kivetett adó fejében adó fejében befizetett ezer forintról.
X o s J o a n n e s Zalanczy et Georgius H a n u a y etc. Reco-gnoscimus et f a t e m u r per p r e s e n t e s : quod feria tercia post p a l m o r u m prouidus ac circumspectus Dominus J o a n n e s Benk-ner Ciuis Ciuitatis Brassouiensis: de t a x a decern millium tlorenorum nuper per dominos Saxones in Conuentu W a s a r h e -liensi o r d i n a t o r u m ad manus n o s t r a s , H i e Cibinij tiorenos mille in pecunia p a r a t a eífectiue restituit, cui N o s has literas nostras, Sigilis nostris munitas pro testimonis dedimus fidedignas. D a t u m Cibinij feria tercia post festum R a m e P a l m a -nini A n n o Dominj 1542.
( P . h.) (P. h.)
(Eredetije Brassó városa levéltárában).
II. F E J E Z E T.
1542. april. —1544.
A királyné m á j u s elején érkezett Dévára gyenge egész-séggel s megtörten a rosz utak miatt. O t t volt a b a r á t is m á r mint helytartó, ki az ügyeket egészen kezei közt t a r t á . E l s ő gondjuk volt országgyűlést hivni össze V á s á r h e l y r e jun. 11-re s a meghívókat Izabella maj. 2-án, a helytartó máj. 5-én küld-ték szét 1).
Statileo a püspök, a család régi híve s buzgó közvetítő utolsó időben is a pártok közt, m á r nem élt. A p r i l 8-án halt m e g : s minthogy m á r kezdték emlegetni, hogy a m e g ü r ü l t püspökség jövedelmeit a királynénak adják át u d v a r t a r t á s r a , Izabella, hogy a fehérvári k á p t a l a n t megnyugtassa, Déván maj. 31-én egy diplomát adott ki, melyben kötelezte m a g á t , hogy addig nem f o g l a l t a t j a le a püspöki u r a d a l m a k a t , mig a közelebb t a r t a n d ó vásárhelyi országgyűlésen a püspökség sorsa felett a rendekkel együtt nem fog h a t á r o z n i -').
Az országgyűlés Székely-Vásárhelytt m e g t a r t a t o t t s ez határozott is a püspökség sorsa f e l e t t : annak u r a d a l m a i a ki-rálynénak adattak át, udvartartási költségeinek fedezésére.
M a g u k a t az egyházi j a v a d a l m a k a t illetőleg kérték a király-nét, hogy azokat csak érdemes egyházi férfiaknak adja, kik az egyháznak szolgálni s a királynéért és fiáért imádkozni
udnak. Szászsebest pedig Bornemisza Boldizsártól a kezén levő két székkel Szászvárossal és Szerdahelylyel bizonyos ösz-szeg pénzen visszaválták 3).
]) L. V é g z é s e k és I r o m á n y o k I. és II. sz.
2) Szereday E p i s c o p a t u s 200 s k ö v . 1.
3) L. az 1544. aug. 1-én t a r t o t t tordai g y ű l é s határozatai VIII-ik a r t i c u l u s á t . Magának a v á s á r h e l y i g y ű l é s n e k artikulusai, f á j d a l o m , v a g y e l v e s z t e k v a g y lappanganak, s az i t t idézett két p o n t n á l t ö b b e t n e m is.
merünk. V.ö. Ostermayer Krónikájával F u n d g r u b e n I. k. 26. 1.
A királyné pedig átköltözött F e h é r v á r r a s e hely meg-tetszvén neki *), azt székhelyévé is tette. Lakhelyéül a külön-ben t u l a j d o n á b a ment püspöki residentiát választá ki, mely attól fogva a fejedelmek székhelyévé lett, s azt lassanként fő-leg olasz építészek á l t a l s olasz Ízlésben berendezteté m a g á n a k .
X e h á n y hét múlva, juh végén még egy kegyeletes köte-lességet t e l j e s í t e t t : m e g t a r t a t á Ivolozsvártt f é r j e halotti szer-t a r szer-t á s á szer-t s azon maga is megjelenszer-t -).
I I .
A gyalui compositió ügye ez a l a t t alig h a l a d t valamit előre. A pontokat s hitleveleket Serédy felvitte magával Bécsbe, de egyes részletek felett még azután kellett dönteni, melyek közt legtöbb nehézséget a b a r á t kielégítése s a szá-m á r a kiállítandó aszá-mnestia okoztak. Végre 1542 april 23-án a gyalui p o n t o k a t ratificálta F e r d i n á n d s ugyanez nap kiállí-t o kiállí-t kiállí-t á k a b a r á kiállí-t n a k szóló condonakiállí-tionalis i r a kiállí-t o kiállí-t is — de a vég-r e h a j t á s h o z nem volt semmi vég-reménye. »Ugy tesz a b a vég-r á t — irá F e r d i n á n d jul. 11-ről b á t y j á n a k — m i n t h a semmit sem t u d n a az egészről, de követeit a z é r t egymásra j á r a t j a a por-t á r a . A z por-t hiszem ismépor-t szokopor-tpor-t fogásaipor-t használja. A királyné pedig szép szavakkal menti magát, mondván, hogy ő nem szabad magával, hanem egészen a b a r á t h a t a l m á b a n van« 3).
Serédy végre elindult a ratiticált okmánynyal Erdélybe : de útközben megbetegedett s csak levélben t u d a t t a a helytar-tóval megbízatását. Időközben azonban a német birodalom speyeri gyűlésében segélyt h a t á r o z o t t M a g y a r o r s z á g n a k a tö-rök ellen, sőt maga F e r d i n á n d is nagy tevékenységet fejtett ki, hogy jelentékeny s e r g e t hozzon össze. Ily körülmények t á n a b a r á t komolyan kezdett gondolkodni a kiegyezést lét-rehozni, hogy mire a birodalmi sergek előhaladnak, a szét-szakadt ország egyesülését mi se gátolja. E viszonyok foly-t á n mellőzhefoly-tlenné válfoly-t az alkudozás ügyéfoly-t a rendek elé foly-
ter-') Loci a m o e n i t a t e c a p t a . . . mondja B e t h l e n F a r k a s I. 408.
=) B e t h l e n F a r k a s I. 416.
3) B u c h o l t z : G e s c h i c h t e Férd. des I-ten W i e n . 1834. V-ter B a n d . 174. lap.
1 5 4 2 . a p r i l — 1544.
jeszteni. A királyné nyilt parancscsal, s a b a r á t egyszerű le-véllel F e h é r v á r jul. 22-ről K o l o s v á r r a aug. 6-ra részleges országgyűlést hirdettek '). ÍN égy n a p p a l utóbb, hogy az or-szággyűlési meghívók szétküldettek julius 26-án a királyné is a l á i r t a a szerződést 2).
A rendek a kitűzött időben összegyűltek, de nem részle-ges, hanem egyetemes gyűlésre. A helytartó jelentést tett F e r d i n á n d d a l a nagyváradi béke végrehajtása ügyében foly-t a foly-t o foly-t foly-t alkudozásról, a j á n l o foly-t foly-t a , hogy E r d é l y is j á r u l j o n hozzá, s hódolata fejében igyekezzék mennél kedvezőbb feltételeket nyerni. A rendek belenyugodtak s aug. 8ról K e n d y F e r e n czet a magyarok, Mihályfy T a m á s t a székelyek s H a l l e r P é -t e r -t a szászok részéről köve-tekké válasz-to-t-ták F e r d i n á n d h o z 3) s kívánságaikról és hódolatuk feltételeiről bőséges utasítással s egy azokra vonatkozó megbízó levéllel l á t t á k el.
Mindenekfölött azt kívánták F e r d i n á n d t ó l , hogy J á -nos király özvegyéről s fiáról jobban gondoskodjék m i n t azt a megelőző szerződésben t e t t e ; hogy Magyarország s E r d é l y jogait, kiváltságait t a r t s a meg, védje meg az országot s ugy tekintse őket, mint kik önkényt jó szántokból válasz-tották fejőkké, k i r á l y o k k á ; hogy a f ö h i v a t a l o k a t : a püspököt, temesi főispánt, az erdélyi v a j d á t a hazafiak sorából válassza s a várakat hazafiakra bizza; hogy püspökké (Statileo helyett) alkalmas embert t e g y e n ; Petrovicsot Tentes melletti váraiért oly u r a d a l m a k k a l kárpótolja, melyek a királyné birtokához közel esnek; a többi pontok az elhunyt király által különböző czímen magánosoknak adományozott javadalmak biztosításá-ról s egyes főurak kárpótlásábiztosításá-ról és büntetlenségéről gondos-kodtak. Részben csak elvek m o n d a t t a k ki, részben névszerint megneveztettek az akkor szereplők legkiválóbbjai: Bethlen F a r k a s , Bornemisza Boldizsár, Mihályfi, Markus, Somlyai Körösi, Fekete, Yitéz, Esztáry, Horváth, J u k u s i t h , Bogyai a Telegdy örökösei, Lónyay, Morvái s t b .4) .
*) L. Okmányok és v é g z é s e k III. és IY. sz.
2) B u c h o l t z i. h. 172. 1. V. ö. H o r v á t h Miliálylyal, ki M a r t i n u z z i életében I z a b e l l á n a k D o g i e l által (I. k. 148.) kiadott l e v e l é r e h i v a t k o z i k .
3) L. O k m á n y t á r Y. sz.
4) L. V é g z é s e k és i r o m á n y o k VI. sz.
A b a r á t a gyűlés végével, hetyettesűl Mikola Lászlót hagyván otthon, a kinevezett követekkel s néhány f ő ú r r a l N a g y v á r a d r a ment, hova a királyné b i r t o k á b a n levő nyolcz magyarországi megyének (Bihar, Temes, Z a r á n d , Békés. Csa-nád, A r a d , Csongrád, Külső-Szolnok) rendeit országgyűlésre hívta össze. E r d é l y p é l d á j á r a e nyolcz megye is nevezett ki kö-vetet Somlyay Mihályt, ki az erdelyiekkel együtt az ő hódola-t a i k a hódola-t s felhódola-téhódola-teleikehódola-t is megvigye F e r d i n á n d n a k 1). S mint-hogy m á r e hódolattal egészen F e r d i n á n d alattvalóinak te-kinték magukat, F r á t e r Györgytől m e g t a g a d t á k az adót, va-lamint hasonlag a r r a támaszkodva, a székelyek is ugyanez időben t a r t o t t gyűlésükben m e g t a g a d t á k az ökörsütést -).
Alig hogy K e n d y é k elindultak Bécsbe, néhány erdélyi úr V á r a d o n , s még jóval többen Szamosfalván aug. 25-kén összeültek s Gyulay M i h á l y t K e n d y után Bécsbe küldték, hogy az erdélyi püspökséget Kechety M á r t o n veszprémi püs-pöknek szerezzék meg 3). ])e ment F e r d i n á n d h o z egyik hívétől V á s á r h e l y i Gergelytől feladás is, mely óvta őt attól az »ör-döngös baráttól,« ki egyedüli oka, hogy E r d é l y nem ment még b i r t o k á b a 4).
Vásárhelyinek nem volt igaza. A királyné, a b a r á t , a h á r o m nemzet, a magyarországi részek komolyan el voltak határozva végrehajtani a gyalui compositiót s Kendy és társai a legkomolyabb czéllal alkudoztak : követelésük minden p o n t j a alku t á r g y a volt — egyet kivéve: nyújtson F e r d i n á n d komoly és kézzel fogható bizonyítékot a r r a nézve, hogy képes lesz őket a törököktől megvédeni. S mikor a követek Bécsben vol-tak ugy látszott, hogy ez meg fog történni. A német biroda-lom elhatározta Magyarország megsegítését s e végre tetemes hadserget t e t t mozgóvá, mely el is indult B r a n d e n b u r g i J o -achim vezérlete alatt. N y á r derekán Mosonynál volt s onnan szép lassan P e s t alá indultak, hová sept. utolsó n a p j a i b a n meg is érkezett.
') L. F r a k n ó i M a g y a r országgyűlési E m l é k e k II. k. 466. és 48r>.
2) E z v o l t a szokásos székely adó. L. O k m á n y t á r I X .
»; L. V é g z é s e k és i r o m á n y o k V I I . és V I I I . sz.
L. u. o. V I . sz.
1 5 4 2 . APRIL—1544. 9?
É p e n ekkor, e válságos és reményteljes perczekben net.
1-én a d t a ki F e r d i n á n d válaszát az erdélyi követeknek, kik elő-terjesztéseik egyes p o n t j a i r a biztatást, kegyelmi Ígéretet, szép szót bőven kaptak, da h a t á r o z o t t Ígéretet alig egy p o n t r a n y e r t e k ]). U g y a n ez napon állította ki F e r d i n á n d a külön okmányt is a helytartónak, melyben ezt teljes bünbocsánatról biztosította, a váradi püspökség s pécsváradi a p á t s á g
birtoká-ban meghagyta, kincstárnoki h i v a t a l á b a n megerősítette s az eddigi kezelésre nézve a számadás kötelezettsége alól fel-mentette -).
De mire az a v é g r e h a j t á s stádiumába léphetett volna?
m á r elavulttá l e t t : J o a c h i m őrgróf oly kudarczczal vonult vissza P e s t alól oct. 8-án, mely a Felsét és R o g e n d o r f é t is felülmulta 3),
Semmi e k u d a r c z n á l világosabban nem m u t a t h a t t a ki, hogy mit v á r h a t Erdély elszakadás esetére F e r d i n á n d t ó l — s mi sem természetesebb mint az, hogy a Kendyéktől hazahozott pontoknak többé nem v é g r e h a j t á s á n , hanem elhalasztásán m u n k á l t a k a b a r á t és a rendek.
I I I .
Szept. derekán Izabellához a portáról egy csausz érke-zett színleg t u d a t n i vele, hogy a török had m á r elindult a né-metek ellen, a havasali vajda parancsot k a p o t t E r d é l y e n át menni B u d a alá, a moldvai pedig Lengyelország
megtámadá-sára — valóban pedig kipuhatolni, h a igaz-e a p o r t á r a érke-zett hír, hogy a királyné a németekhez állott át ? Ö t nap múlva — s z e p t . 19 — ú j csausz érkezett Petrovicshoz és a helytartóhoz felhívással, hogy ők is vezessenek serget B u d a alá, hova a két v a j d a és három beglerbég fel vannak rendelve.
') L. Végzések és Irományok X. és XI. sz. Hogy e két okmány oct. 1-én kelt kétségte'enné teszi, a barát számára ugyanez napon kiál-l í t o t t reversakiál-lis. A X. számú okmány az ekiál-lhatározás ekiál-lső pontozatait, s a király tanácsosai véleményét mutatja be : — a XI. számú már az ezek alapján elkészített választ.
2) L. Buclioltz : Ferdinand der Erste V. k. 173. 1.
3) Ungnad jelentése Bucholtz Urkundenbucli 323. 1.
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I.
98 k u d k l y i o k s z á g g y ü l k s e k .
E liirre a királyné oct. 3-ára T h o r d á r a részgyűlést hir-detett — de minthogy időközben a liavaseli v a j d a a szultán s a m a g a t á b o r b a szállását is tudatta, a királyné új rendele-t e rendele-t a d o rendele-t rendele-t ki, hogy ocrendele-t. 4-ére K e r e s z rendele-t e s mezejére gyűljenek a mezei hadak, a szászok s a székelyek is — mert a veszély nem t ű r h a l a s z t á s t , egyszersmind követeket k ü l d ö t t a barát-hoz V á r a d r a , hogy jöjjön ki 1).
A mint nőtt a veszély a királyné és rendek ismételten s sürgetően hivták be a barátot. Különösen a nemesség oct.
3-án P a r a t é l y o n összegyűlve k é r t e : »jöjjön be, r a g a d j a meg két kézzel az ország m e g t a r t á s á t , s ők nem fogják kimélni költségeiket, és őt is biztosítják, a mint m á r biztosították elébb is minden kiadásai megtérítéséről -).
P a r a t é l y r ó l a nemesek T h o r d á r a m e n t e k á t s m a j d min-den h a r m a d n a p ismételték meghívásukat, m e r t a b a r á t addig .mig a követek vissza nem érkeznek F e r d i n á n d t ó l , nem
mutat-kozott h a j l a n d ó n a k elhagyni V á r a d o t . A királyné, ki túlsá-gosnak t a l á l t a a neki a d o t t h a t a l m a t , meghasonlott vele — s ő el volt tökélve addig nem joni vissza, mig befolyását az ügyekre kellően nem biztosítja. Valószínűleg más okai is volt a k : bármily havoltározovoltvolt diadalvolt a r a volt o volt volt is a voltavaszszal volt a r -t o -t -t országgyűléseken, -t u d -t a hogy az ő személye még is nép-szerűtlen. D e azt is tudta, hogy a veszély nevekedése ki fogja tüntetni az ő nélkülözhetlenségét, s ezzel hitte legjobban megtörhetni makacs és engesztelhetetlen ellenségeit.
S a veszély csakugyan nevekedett: a t á b o r b a gyűlt ren-dek m á r oct, 10-én értesültek, hogy P é t e r vajda Szucsavánál g y ű j t i h a d a i t . » B u d a alól — hirdeté fennen — Székesfehérvár
alá megy, hogy J á n o s király tetemeit felakaszthassa.« A ren-dek t e h á t még ez napról T o r d á r ó l u j követet küldtek hozzá:
»látjuk — irák — hogy főtisztelendőséged nélkül elégtelenek vagyunk az ország m e g t a r t á s á r a s hacsak a terhet főtisztelen-dőséged vállaira nem veszi, vége lesz az országnak. A moldvai
') L. I r o m á n y o k és V é g z é s e k I X . sz.
2) L. U . a. X I I . sz. A brassai r e g e s t r u m b a n 1542-re olvassuk : Do-m i n i c a p o s t Michaelis (oct. 1.) P r u d e n t e s et CircuDo-mspecti doDo-mioi Sigis-m u n d u s G e Sigis-m Sigis-m a r i u s e t J o a n n e s B e n k n e r Sigis-missi sunt ThordaSigis-m in congre-g a c i o n e m expense fl. 16 asp. 16 E m a n s e r u n t dies 11 merces fl 5 asp. 25.
1 5 4 2 . a p r i l 1 5 4 4 . 99 és havasalföldi v a j d á k ki a k a r n a k jőni ez ország elfoglalására s azt hiszik, hogy könnyű dolgok lesz, m e r t t u d j á k , hogy fő-tisztelendőséged nincs itt beim.« A rendek a b r a n d e n b u r g i kudarczárói még nem voltak értesülve,. eliez is a k a r t a k hirnö-köt küldeni s egyszersmind a F e r d i n á n d n á l levő követek visszatérését sürgetni J).
D e a t o r d a i t á b o r b a naponként aggasztóbb hirek j ö t t e k : P é t e r v a j d a - m á r átlépte az ország h a t á r á t s nem B u d á r a a k a r menni, h a n e m s a j á t czéljait kergeti, a székelyek m á r kö-veteket is küldtek hozzá: K ú n L á z á r t , B é l d i P á l t , Mihályfi Ferenczet, Dániel P é t e r t , A n d r á s s y M á r t o n t , T a m á s s y F e -renczet, gyűjtik az élelmi szereket a vajda számára, s h a se-gélyt nem kapnak, hozzá fognak csatlakozni2).
A királynétól is jöttek követek: Bethlen F a r k a s és Yéghedy I m r e kanonok hírekkel és izenetekkel. D e a t o r d a i t á b o r b a n csak a m a g y a r o k voltak s a m á s két nemzet hiány-zott, kik m a g u k b a n nem vehették tanácskozás alá a királyné izenetét. Oct. 14-én tehát elhatározák, hogy Medgyesen oct.
22-én tartassék országgyűlés, mely a királyné izenetét tárlás alá vegye, a szászok haladék nélkül készítsenek fel ezer gyalogot,mely csatlakozzék Mikola Lászlóhoz a helyettes h e l y t a r t ó -hoz, h a d a i k többi része is minden eshetőségre készen álljon 3).
Ismételve i r t a k a h e l y t a r t ó n a k i s : közölték vele a hely-zetet s kérték, hogy ha másként nem lehet, b á r könnyű kocsin is jőjjen el a medgyesi országgyűlésre, biztosítják, hogy min-den költségét megtérítik, csakhogy ő is hadait a r a b l á s t ó l t a r t s a vissza 4).
I V .
M e g t a r t a t o t t - e a medgyesi országgyűlés, hoztak-e azon articulusokat vagy csak egyszerűen a tábori gyűlés folytatása volt, annak nem m a r a d t fenn semmi nyoma eddig feltalált
') Az e r d é l y i n e m e s s é g e g y e t e m é n e k ( U n i v e r s i t a s N o b i l i u m R e g n i Transsylvaniáé) l e v e l e F r á t e r G y ö r g y h e z Tborda oct. 10ről. P r a y : E p i -s t o l a e P r o c . II. k. 122. 1.
2) L. Irományok és V é g z é s e k X I V . sz. a m e l l é k l e t e k e t .
3) L. Végzések és í r o m . X I I I . sz.
4) L. u. o. X I V . sz.
emlékeinkben. D e a b a r á t a sürgetések daczára sem ment be még a k k o r E r d é l y b e : nov. 9-re N a g y v á r a d r a a tiszai megyék-nek volt részgyülés hirdetve — mely azonban, csak h á r o m megye jelenvén meg azon, eredménytelen m a r a d t 1).
F e r d i n á n d maga is érezve, hogy a helyzet jelentékeny változáson ment át, kettőzött buzgalommal munkált azon, hogy az eddig elért eredményt, mit élhetetlen vezérek tehetetlen-sége koczkára tett, a diplomaczia u t j á n megtartsa. Sürgette az egyezkedés végrehajtását, megbízta Serédyt, hogy a királynét diszőrséggel kisérje ki az országból, erdélyi helytartóivá — minthogy ez országnak régen is két v a j d á j a volt — F r á t e r Györgyöt és B á t h o r y A n d r á s t szabolcsi és szathmári főispánt nevezte ki, s igéit, (de nem a d o t t ) segélycsapatokat -'). Sőt nagy mértékben helyeselte a b a r á t n a k azon oct. 29-éről tett jelentését, hogy ő személyesen be fog az ország rendezése
vé-g e t t menni 3).
Mind ennek azonban akkor nem volt gyakorlati értéke.
A szultán — m a g a is komolyan véve a német birodalom ké-szülődését, személyesen elment Drinápolyig, kitűnő b a s á k a t küldött délről B u d a védelmére s P é t e r t kelet felöl rendelte be. Töröknek és oláhnak combinált működést kellett volna kifejteni, sőt az erdélyi h a d a k n a k is szeiep volt szánva e h a d j á -r a t -r a — m e -r t Szolimán minden működését biztos számítással szokta intézni.
J o a c h i m visszavonulásának hirére P é t e r szerepet vál-toztatott. Bizonynyal, h a F e r d i n á n d ellen j ö t t volna is be az or-szágba kirabolta volna azt tehetsége szerint. í g y sem volt más ürügye mint a szultán parancsa, de ennél többre nem is volt szüksége. Brassó vidékén ütött be nov. közepén, rabolva, zsák-mányolva és sarczolva nyomult át a székely földön s vette út-j á t Beszterczének. E z a l a t t a b a r á t is beút-jött, csatlakozott az ország t á b o r b a n levő sergével, gyorsan ellene ment, sőt
Besz-') L. F r a k n ó i M a g y a r o r s z á g g y ű l . E m i . II. k. 467. 1.
2) L. az a l á b b i d é z e n d ő o k m á n y o k o n kivül F e r d i n á n d l e v e l é t a c s á s z á r h o z . B r ü s s z e l i o k m á n y t á r II. k. 67. 1.
3) L. I r o m á n y o k és v é g z é s e k X V . sz. V. ü. B u c h o l t z V. k. 174. és 175 és 202 11.
1 5 4 2 . A r i m . — 1 5 4 4 . 1 0 1
tercze vidékén kivonulásra kényszerűé J). »Bennünk — i r á Izabella Serédynek a F e r d i n á n d biztosának, G y a l u nov. 20-ról
— meg van a jó a k a r a t , de nagyságod a moldvai vajda zsaro-lása és pusztisása miatt most nem jöhet be. Hiszem, ha nagy-ságod bejönne ö sem menne ki, sőt a törököt is n y a k u n k r a hoznák. Azért kell még nekünk ő felsége hasznára itt m a r a d -nunk« 2). S ez tiszta igazság volt, és ettől fogva nem is lehe-t e lehe-t lehe-t komoly szó E r d é l y álehe-tadásáról, nem arról, hogy Serédi ki-kísérje Izabellát, hogy B á t h o r y A n d r á s v a j d a t á r s a legyen a kincstartónak 3), szóval, hogy az ország a töröktől elsza-kadjon.
De F e r d i n á n d sehogy sem a k a r t belenyugodni e meg-változott helyzetbe, és Serédy különben is erőszakos ember, csaknem lázasan sürgette E r d é l y átadását. A m a z b á r m á r is gyanúval volt eltelve, dicsérte a b a r á t o t s fényes ígéretekkel biztatta, ez T o k a j b ó l G y a l u b a jött a királynéhoz — hová ez a Martinuzzival történt összezördülése folytán székhelyét áttette — magával hozván a F e r d i n á n d t ó l aláirt szerződést.
A királyné, b á r szívélyesen fogadta, de ragaszkodott ahhoz*
mit neki megirt s biztatások nélkül bocsátá el i). Serédy bizva a királyné s a b a r á t közt fennforgó meghasonlásba, hogy ezzel találkozhassék, K o l o s v á r r a ment át. D e a helytartó, ki még sem a k a r t a egyenesen szemébe mondani, mit különben is be-l á t h a t o t t vobe-lna, hogy a végrehajtás be-lehetetbe-len, kerübe-lte őt s csakugyan nem találkozott vele. A sikertelenséget ő mint kapzsi és kincssovár ember, ki jól értett a vagyon gyűjtéshez, s ez ú t j á t is ugyancsak felhasználta zsákmánylásra, két dologra vetette : a lengyel királyné befolyására, ki h i b á z t a t t a Izabellát, hogy egy fejedelemségért egy p á r v á r r a l h a g y j a m a g á t kielé-gíttetni s Petrovics és a b a r á t kincsszomjára, kik még várakat ( u r a d a l m a k a t ) a k a r n a k kipréselni5). Igaz, hogy Bo-nának volt követe akkor t á j b a n G y a l u b a n Izabellánál, az is
>) Ostermayer K r ó n i k á j a ( r u n d g r u b e n I. 27. 1. és S z é k e l y k r ó n i k a 13-ik lap.)
2) B u c h o l t z : V. 1 7 4 . 1 .
3) L. V é g z é s e k és Jromán3'ok X V I . sz.
4) L. V e r a n c s i c s l e v e l é t V é g z é s e k és í r o m . X X I V . sz.
•') B u c l i o l t z V. k. 175. 1. K i v o n a t o k S e r é d y l e v e l e i b ő l .
igaz, hogy ennek tanácsosai a nagyon a r á n y t a l a n osztozás javításán m u n k á l t a k : de ezek miatt, ha F e r d i n á n d máskülön-ben képesnek mutatkozik sikerrel szembeszállani a törökkel, bizton v é g r e h a j t o t t á k volna a szerződést.
Még akkor sem nyugodott meg Serédy, hanem tett egy utolsó kísérletet. É p e n ez i d ő t á j r a , decz. 20-ra, országgyűlés volt hirdetve T o r d á r a , (nem a királyné, hanem a P é t e r v a j d a ellen t á b o r b a gyűlt u r a k által). Leveleket irt a helytartónak, Kendynek, B á n f f y Lászlónak, Bethlen F a r k a s n a k , Thoroczkai A n t a l n a k mint legbefolyásosabb férfiaknak s több felé is: hogy ne ellenezzék tovább a rendek, hogy ő csapatokkal jöjjen az országba és hódoljon meg az ország F e r d i n á n d n a k x). »Sok-kép rémítgettem, jelenté m a g a e leveleiről F e r d i d á n d n a k , a habozókat, hogy a kereszténység gyűlöletét fogják m a g u k r a vonni, hogy felséged sem h a g y j a annyiban a dolgot s ők meg fogják b á n n i ; a szászokkal is megértettem, hogy a nemességre keveset, a székelyekre annyit sem építhetnek. Mindamellett azt hiszem felségedtől haladékot fognak kérni, hogy a szerződést azért nem h a j t h a t j á k végre, nehogy a törököket nyakukra hoz-zák. D e felséged ne higyjen nekik semmit, hanem folytassa készülődéseit -).
A z országgyűlés decz. 20-ára T o r d á n összeült, magya-rok és székelyek szép számmal jelentek meg, de szászok keve-sen. A hangulat mind Izabellára, mind F e r d i n á n d r a nézve kedvezőtlen volt. Még mélyen égett a seb, melyet P é t e r v a j d a beütése s r a b l á s a okozott, s az első és túlnyomó gondolat volt módot találni, hogy az ország közbiztonsága helyreállíttassék.
A b a r á t n a k meghasonlása a királynéval,kevés reményt nyújtott a sikerre, de épen oly ke\eset várt F e r d i n á n d t ó l is. Ily kö-rülmények közt főgondjának ezen országrész megmentését, biz-t o s í biz-t á s á biz-t biz-tekinbiz-té, s épen azérbiz-t a kezén levő nagy habiz-talomból egy hajszálnyit sem volt hajlandó elengedni. Mint kevéssé népszerű
') L . a főurak v á l a s z a i t a V é g z é s e k és I r o m á n y o k k ö z t . M a g o k a l e v e l e k m é g lappanganak.
3, Serédy j e l e n t é s e K ö v e s d (és n e m Keverd-rül m i n t B u c l i o l t z hi-básan irja, mert Kövesd a S e r é d y vára volt, hol K o l o z s v á r r ó l visszetérve t a r t ó z k o d o t t ) 1542. dec. 28-ról B u c h o l t z V. k. 175. 1.
1 5 4 2 . A r n i L — 1 Ö 4 4 . 103 és kortársaitól gyakran félreértett ember csak a helyzet kény-szerűségébe, saját lelki erejébe bizhatott, cle az ez által nyúj-t o nyúj-t nyúj-t fölénynyúj-t annyira fel nyúj-t u d nyúj-t a használni, hngy az országgyűlés szakítva Ferdinánddal, Izabellával, az egész fejedelmi hatal-mat az ő kezébe tette le.
Az első nap viharos volt, csaknem forradalmi ország-gyűlés jellegét viselte magán.
Oly hatóságról, mely az ő t ő l ü k választott »ország főbí-r á j a « felett álljon — csak a czífőbí-rn volt más mint a főkapitányé
— t u d o m á s t sem a k a r t a k venni. Ö n m a g u k r a , ziláltságukra s a három nemzet meghasonlására vetve szenvedéseik okát s ellenállási képtelenségüket; önmagukból a k a r t á k a védelmi erőt is meríteni ').
Osszeülésök első n a p j á n k i h a l l g a t t á k K e n d y Ferencz-nek s a bécsi követségFerencz-nek jelentését ez útjáról, m e g h a l l g a t t á k F e r d i n á n d válaszát az ő követeléseikre, de az egészet mint m á r elévűltet — daczára, hogy H a l l e r P é t e r , az egyik követ, erélylyel hivatkozott az általuk F e r d i n á n d előtt letett esküre
— mellőzvén, megalkották a törvényeket »a közjóra, az ország m e g m a r a d á s á r a s az igaz és testvéri egyetértésre.«
A b a j főforrásának a közös féltékenységet s abból folyó tétlenséget tekintve, elhatározák a három nemzet uniójának megerősítését. Vészes napokban 1438-ban mondatván ki elő-ször, 1459-ben ismételvén, 1506-ban megújítván, most ismét e t é r r e léptek '-). »Sok b a j származott — liatározák — a szín-lett egyetértésből s hogy több ne származzék jövendőben, le-tévén a gyűlöletet, a színeskedést valódi és igaz testvériséget t a r t u n k , s ha ellenség r o n t a n a be, az ország mostani főbirá-j á n a k vagy annak, kit az ország azzá teend, rendeletére közö-sen védjük egymást,«
» H a ellenség üt az országra, a városok és várak fogad-ják be falaik közé a rendeket, kik tartózkodjanak az
erőszak-') L. Verancsics l e v e l é t O k m á n y o k és V é g z é s e k X X I V .
9, L. {Jteutscli Fr. é r t e k e z é s é t a liárom n e m z e t u n i ó j á r ó l a V e r e i n s A r c h i v új f o l y a m a X I I . k ö t e t é n e k első f ü z e t é b e n . A z i f j ú szerző n a g y s z o r g a l o m m a l és gonddal á l l i t á össze az erre v o n a t k o z ó adatokat, s e n e v e z e t e s t é n y n e k sok n e m isrrert r é s z l e t é t deríté fel.
tételtől, mit lia még is elkövetnének, a helység b i r á j a Ítéljen fölöttök.«
» H a a harczolókon esik valami szerencsétlenség, azoka*
is fogadják be.«
»A ki idegen hatalmassággal esküszik össze, vagy szövet-kezik, halállal lakoljon. Elveszti jószágait, melyek az ő szemé, lyét illetik — neje és fiai vagyona épen m a r a d v á n — ; azokat az országbíró, mint régen a vajda, adományozhassa, a mi fenn marad, azok felett a fejedeleni rendelkezik. É p e n így bűnhő-dik — h a t á r o z á a következő ezikk a P é t e r n e k meghódoló székelyekre gondolva — az is, ki a haza veszedelmével a maga magán hasznát kergeti, s a ki s a j á t hatalmából határoz a fe-jedelemség felett.«
» A kinek t u d o m á s á r a j u t n a k a közegyetértést felforgató törekvések, jelentse fel.«
»A fejedelmet s az ország főbíráját minden város tar-tozik befogadni« 1).
A nemzetek e szövetkezése saját autonomiájok meg-védésére, egy nem az uralkodótól összehívott országgyűlésen, nem volt ment a függetlenségi törekvésektől. Sem elébb, sem utóbb nem beszéltek a rendek az »ország közbirájáról« ugy mint a végrehajtó hatalom fejéről, máskor mindig helytartó-nak nevezték: most nála keresték az erős kezet, mely a nem-zetek megalkotott unióját képes lesz érvényben t a r t a n i -).
M á r meg voltak hozva a határozatok, midőn
M á r meg voltak hozva a határozatok, midőn