Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 1. szám
Fórum
Ötven éve alakult meg a Központi Statisztikai Hivatalban az Ökonometriai Laboratórium
Az 1960-as évek elején a Központi Sta- tisztikai Hivatalban (KSH-ban) kedvezők vol- tak a feltételek ahhoz, hogy kezdeményezzék a „statisztikai-matematikai módszerek gazda- sági alkalmazásának”, azaz az ökonometriai módszereknek a kutatását. Ez az irányzat len- dületet vett más szocialista országokban is.
Elsősorban Lengyelországban, de a Szovjet- unióban ugyancsak sorra alakultak ebben az időszakban matematikai-közgazdasági kutató- intézetek.
Ötven évvel ezelőtt, 1963-ban, Péter György elnöksége alatt döntött tehát úgy a hi- vatal vezető testülete, hogy létrehoz egy olyan nemzetközi szervezeti egységet, amelynek cél- ja a matematikai-statisztikai módszerek köz- gazdasági alkalmazásának kutatása és kísérleti bemutatása a gyakorlatban. Ez először a Kenessey Zoltán vezette Nemzetközi főosztá- lyon belül, később önálló osztályként, „Statisz- tikai és Matematikai Módszerek Közgazdasági Alkalmazásának Laboratóriuma”, majd
„Ökonometriai Laboratórium” néven funkcio- nált. Felállításában Kenessey Zoltánnak, Halabuk Lászlónak és Theiss Ede professzor- nak mint külső szakértőnek volt döntő szerepe.
A laboratórium lényegében tizenöt évig, 1963 és 1978 között működött, végig Halabuk László irányítása alatt, s tevékenysége Huszár István elnöksége (1969–1973) idején teljesedett ki. 1978-ban azonban a hivatal vezetésében be- állt változás következtében beolvasztották előbb a Költségvetési, majd – miután a laboratórium vezetője és dolgozóinak nagy része elhagyta a KSH-t – a Közgazdasági főosztályba.
Az osztály tevékenysége többirányú volt.
Ezekből kiemelkedő jelentőségűnek a kísérle- ti ökonometriai makromodellek kidolgozását tekinthetjük. Az M-1, M-2, M-3 és M-4 mo- dellek újszerűek voltak a magyar közgazda- sági alkalmazásban. Ugyancsak fontosnak te- kinthető az idősor-elemzési módszerek fel- dolgozása is. Ezek a tanulmányok az egysze- rűektől a bonyolultig terjedő szezonális ki- igazítási eljárások, a spektrálanalízis, vala- mint az autoregresszív mozgóátlagolású (ARIMA-) modelleket és alkalmazásuk mód- ját ismertették. E témákkal kapcsolatban és ezeken kívül több ökonometriai és statisztikai módszertani kérdés is szerepelt a laboratóri- um profiljában.
A laboratórium elnevezés azt volt hivatott kifejezni, hogy bár törekedtek az akkor legkor- szerűbbnek számító módszerek ismertetésére és használatára, a kutatások csak „laboratóri- umi körülmények” között történtek, s fő céljuk az volt, hogy ajánlásokat tegyenek „nagyüze- mi” alkalmazásokra.
Az osztály személyi állományát általában közgazdászok és matematikusok alkották, akiknek létszáma a legkedvezőbb időszakban sem haladta meg a tíz-tizenkét főt. Ez is össz- hangban volt a célul tűzött laboratóriumi jel- leggel.
A laboratórium mint kutatási műhely szé- leskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelke- zett. Meghívott vendégei között a korszak leg- nevesebb nyugati ökonometriai professzorai és a szocialista országok delegációi szerepeltek.
Saját dolgozói pedig hazai és nemzetközi kon-
Fórum
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 1. szám 72
ferenciákon vettek részt, illetve tartottak elő- adásokat.
Kutatási eredményeiket két kiadványsoro- zatban publikálták. Az „Ökonometriai füze- teknek” (korábban és később „Módszertani fü- zetek”) húsz, a „Laboratóriumi munkaanya- goknak” tizenkilenc száma jelent meg. Az M-2 modellről és a modellezés kérdéséről egy ké- zikönyv is készült az Akadémiai Kiadó gondo- zásában. (E publikációk fellelhetők a KSH Könyvtár állományában.)
Az Ökonometriai Laboratórium munkás- ságának és kiadványainak méltatása nem egy- szerű feladat ötven év távlatából. Egyrészt, meg kell említeni, hogy az ökonometria félév- százados fejlődése során elért szintje messze meghaladja az akkori színvonalat, nem is be- szélve a számítástechnika robbanásszerű fejlő- dése nyújtotta lehetőségek változásáról. Más- részt, eredményként könyvelhető el, hogy a
hetvenes és nyolcvanas években is folytattak különböző intézeteknél ökonometriai vizsgála- tokat. Ezek alakulásában talán a laboratórium úttörő munkáinak is szerepe volt.
Ugyancsak eredménynek tekinthető, hogy a hatvanas évek végén, Huszár István kezde- ményezésére a laboratórium egyik munkatár- sának, Paizs Jánosnak a személyével indult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ökonometria oktatása, amely azóta is részét képezi több felsőoktatási intéz- mény tananyagának.
Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Ökonometriai Laboratóriuma, még rövid időre szabott mű- ködésének feltételei közötti is, betöltötte hiva- tását.
Hulyák Katalin,
a Pénzügyminisztérium ny. főtanácsosa
Beszámoló az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövõkutatási Tudományos Bizottságának 2013.
november 18-ai nyilvános tudományos ülésérõl
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudo- mányos Bizottsága (SJTB) „A Magyar Tudo- mány Ünnepe 2013” alkalmából „A statisztika és a jövőkutatás történeti alapjai” címmel ren- dezett nyilvános tudományos ülést az akadé- mia székházának felolvasótermében 2013. no- vember 18-án. A jövőkutatás és a statisztika történetének felidézésére hét előadó kapott felkérést.1
Besenyei Lajos, az SJTB elnöke köszöntő- jében kiemelte, hogy a tudomány ünnepe az
1 Az előadások anyagai elérhetők az SJTB hon- lapján: http://www.ksh.hu/mta_sjtb_rendezvenyek.
akadémia valamennyi osztálya számára ki- emelkedő esemény. A bizottság a konferencián a statisztika és a jövőkutatás nagyjaira emléke- zik, mellyel szeretne rámutatni arra, hogy az évtizedekkel, évszázadokkal korábban élt tu- dósok munkái máig hatnak, függetlenül a tár- sadalmi, a gazdasági és a technikai körülmé- nyektől.
Nováky Erzsébet egyetemi tanár, az SJTB alelnöke „A hazai jövőkutatás 45 éve” című előadásában személyes visszaemlékezéseit osztotta meg a hallgatósággal. Kovács Géza 45 évvel ezelőtt néhány fiatal kutatóval együtt- működve kezdeményezte Magyarországon a jövőkutatási munkákat. 1968-ban a maihoz
