Csuprov, A. A.: A statisztika kérdései

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE Es MÓDSZERTMA MATEMAT—IKAI STATISZTIKA

CSUPROV, A. A.:

A STATISZTIKA KÉRDÉSEI

(Voproazü sztatlsztild.) Goszsztatizdat, Moszk-

ya, 1960. 448 old.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatalának kiadóvállalata A. A. Csuprov

"halálának 35. évfordulóján két kötetben közzétette a neves orosz statisztikus munkáit. A második kötet1 Csuprov há- rom nagyobb tanulmányát és statisztikai tudományos munkákról irott, átfogó re—

cenzióit öleli fel. A tanulmányok nagyobb része most először jelent meg orosz fordí—

k'tásban (eredetileg svéd, illetve német nyelven kerültek kiadásra). A hat részre tagolt könyv egyes fejezeteihez N. Sz.

Csetverikov irt bevezető megjegyzéseket.

Az első, s egyben legátfogóbb tanul—

mányban, amelynek címe ,, A statisztika és _a statisztikai módszer létfontosságú je—

lentőségű és tudományos feladatai" Csup- rov több mint 200 oldal terjedelemben tárgyalja a statisztika meghatározásával és feladataival kapcsolatos problémákat, a nagy számok törvényét, a ,,statisztika sztochasztikus elmélete" problémáit.

Csuprovnak már ebben a korai munkájá- ban teljes erővel megnyilvánulnak azok a vonások, amelyek munkásságát később is jellemezték (a felvetett statisztikai kém—

idések filozófiai igényű tárgyalása; a prob- lémák sokrétű megvilágítására való tö- rekvés —- ami itt—ott szinte a témától való elkalandozásra vezet; a korabeli statiszti-

kai irodalom igen alapos ismerete) a tör- téneti fejlődés irányzatainak elemzése.

vizsgálata szempontjából stb. Csuprov ebben a tanulmányában többek között elemzi az indukció és a statisztikai mód—

szer viszonyát, a valószínűség fogalmát, a

! Az első kötet ismertetését lásd a Statiszti- ktat Szemle, 1962. évi 1 .számában (90—01. old.).

nagy számok törvényét, Lewis és Benke- vics ezekre vonatkozó nézeteit, foglalkof zik a sztochasZtikus folyamatok és azok—

sági kapcsolatok viszonyával, az egyedi megügyelések és a statisztikai sokaság összefüggésével.

Ezen tanulmány ,,A statisztika mint tu—

domány" c. részében Csuprov bemutatja a statisztikai tudomány három történeti forrását, a leíró államtudományt, a poli—

tikai aritmetikát és a valószínűségszámía tást. Ebben a részben foglalkozik a sta—

tisztikai tudomány (mint társadalmi—gaz- dasági statisztika) és a statisztikai mód- szertan (mint matematikai statisztika) vi- szonyával is. Itt felveti, hogy bizonyos értelemben a statisztikai tudományban a statisztikai módszerek nem kerülnek al- kalmazásra, éspedig a statisztikai tudo- mány logikai jellege következtében.

(Csuprov itt a statisztikát ontológiai jel—

legűnek minősíti, szemben a nomológiai tudományokkal, későbbi munkáiban a tudományok ,idiografikus és nomografikus tudományokra való felosztását használja).

Csuprov ebben a tanulmányban fejti ki ' azt a gondolatot is, hogy a statisztikai tu—

domány és a statisztikai módszertan kö—

zötti kapcsolatot logikai szempontból nem lehet arra alapozni, hogy mindkettő a tö—

megjelenségekkel foglalkozik. Ugyanak—

kor azonban úgy véli, hogy ,,a statisztikai tudomány és a statisztikai módszer között fennálló szoros kapcsolat bizonyos mérté—

kig indokolja az elnevezésükben meglevő hasónlóságot". (136. old.)

A kötet második tanulmányában (,,A statisztikai sorok stabilitásának az elmé- lete") Csuprov Lexis vonatkozó gondola—_

tait feldolgozva főleg a következő irányú kutatásait összegezte: a statisztikai sorok stabilitására vonatkozó gondolatok fejlö—

dése Pearsmmál, Studentnél, továbbá Markov valószínűségszámítási tanulmá—

(2)

s'rx'nsz'rntm mount; nem

441

nyeinek a jelentősége; az a kérdés, hogy a statisztikai sorok stabilitása empirikus adatok alapján bizonyitható—e; A kötet ezen részében található A. A. Csuprov ,,A reprezentatív megfigyel " c. tanulmánya, amelyet először 1910—ben Moszkvában az orosz természetkutatók és orvosok XII.

kongresszusán ismertetett. Csuprov ebben a tanulmányában — érintve a reprezen- tatív módszer alkalmazásával kapcsolatos vitát, Kiaer kezdeményezéseit és a Nem- zetközi Statisztikai Intézet kongresszusain kifejtett eltérő nézeteket, a kérdés való—

színűségszámítási gyökereit kívánja be—

mutatni. ,,Szükség van egy vezérfonalra, amely kivezet az egyként jelentkező ered- mények és sikertelenségek labirintusából.

Ilyen vezérfonallal kell szolgálnia és ké—

pes is szolgálni a valószínűségelmélet.

Gazdag tárházából azonban tudni kell azt felhasználni, ami a felvétel megalapozá—

sához szükséges". (261. old.) Csuprov ál—

lásfoglalása a munka tárgyát képező kér—

désben félreérthetetleniil pozitív.

A könyv harmadik része ,,A korreláció- elmélet logikai alapjai" címet viseli. Csup- rov ebben a részben a jelenségek közötti kapcsolatmérést, mint a statisztikai kuta- tások egyik leggyümölcsözőbb módszerét veti elemzés alá. Csuprov tárgyalásában a korreláció mérése problematikájának há—

rom oldalát különbözteti meg: a matematikai, a logikai és a specifikusan statisztikai aspektust. A kérdés kimerítő tárgya—

lása végén C—suprov a maga álláspontját a következőkben összegezi: ,,A kritikai gondolkodás, amely ebben a vonatko—

zásban jól meg van edződve, a siker egyik legfontosabb előfeltétele. A korrelációról szóló statisztikai tanítás a gyakorlatban alkalmazható azokban az esetekben, ami?- kor a vizsgálat tárgyául kettő vagy né—

hány véletlen változó közötti sztochasz—

tikus kapcsolat szolgál". !

A kötet negyedik fejezete ,,Az újszü—

löttek nemek szerinti megoszlása változá- sainak demográfiai okai" cím alatt Csup—

rov a fejezet címében jelzett témájú ku- tatásait tartalmazza. Csuprov e kérdésSel 1913—ban a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet bécsi kongresszusán foglalkozott, majd Wedewang később ismertetésre került eredményei —— amelyek megerősítik Csup- rov okfejtését a kérdésben — arra ösztö—

nözték, hogy 1925—ben a problémakörre is—

mét visszatérjen.

A könyv ötödik fejezete Csuprov gaz- da—ságstatiszti—kai —-' pontosabban ,,üzleti- statisztikai" (,,hozjajsztvenno—delovaja sztatisztika")—— írásait közli. Csuprov itt elsősorban a Copeland, Mortara, Párzig és mások által a statisztika üzemi, üzleti (,,bussines") alkahnazásáról irott könyvek

'bftálójaként ismerteti gondolatait. A könyv záró, hatodik fejezetében pedig A.

A. Csup'rov pedagógiai vonatkozású irá- sai találhatók. Ebben a részben Wicksell, John, Morton és Kohn statisztikai tan—

könyveit bírálva fejti ki elgondolásait a statisztika tanítása, tanmenete és tan- könyvei tekintetében.

(Ism;: Kenessey Zoltán)

DZSEROVA, L. —— TOTEVA, N.:

A BOLGÁR STATISZTIKAI iRODALom—

BIBLIOGRÁF'IÁJA, 1878—1960

(Bibliográfia na bölgarszkata sztatiszti—

cseszka literatura, 1878—1960.) Centralno Szta- tlszticseszko Upravlenie, Szófia, 1961. 105 p.

A Bolgár Központi Statisztikai Hivatal rendkívül értékes forrásnmnkával lepte meg a bolgár és a külföldi olvasókat a bolgár statisztikai irodalom több mint 80 'évre kiterjedő irodalomjegyzékének köz- zetét-elével. A bibliográfia szerzői: L.

Dzserova és N. Toteva -- a statisztikai hivatal könyvtárának munkatársai —-'- nyilvánvalóan nagy munka árán igen hasznos vállalkozást valósítottak meg, amelynek segítségével a bolgár statisztika fejlődésének elemzéséhez —— de természe—

tesen mindazon jelenségek tanulmányozá—

sához is, amelyeket a bolgár statisztika hajdan és ma bemutat —- nélkülözhetetlen statisztikai forrásanyag az olvasókhoz sok- kal közelebb kerül

Az 1726 tételt felölelő biliográfia, amint a bevezetőben Dzserova és Toteva el- mondják, teljességre törekedett az öt év- százados török rabság alóli felszabadulás utáni bolgár statisztikai irodalom bemuta—

tásában, vagyis célul tűzték ki azt, hogy a bolgár nyelven 1878 és 1960 (bezárólag) között megjelent könyvekről, folyóiratcik- keki-ől, egyéb kiadványokról lehetőleg

hiánytalan tájékoztatást adjanak.

A bibliográfiában közzétett alábbi osz- tályozási rendszer képet ad arról is, hogy milyen jellegű munkák találhatók ebben a részletes irodalomjegyzékben:

'I. Statisztikai kutatások:

1 A statisztika elmélete és statisztikai kutatások;

a.) A statisztika általános elmélete.

b) Általános statisztikai kutatások.

c) A statisztika tárgya, módszere es ter-

minológiája. _

d) Statisztikai csoportosítások és össze-' sítések.

e) Statisztikai elemzés

dág) Az átlagok és a statisztikai szóró—

g) Az indexek.