Illyefalvi Lajos dr. a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói állásából nyugalombavonult

(1)

12. szám

leteinek feldolgozásával foglalkozott, utóbb pedig a délvidéki területek erdőiről nyújtom áttekintést, megrajzolva így a mai Magyarország erdőgazdasá—

_gának képét. Nem tudjuk, hogy a magyar erdő—

gazdaság épülete a jövőben miként :tog alakulni, s így számíthatunk-e arra, hogy ez az épület újabb szobákkal fmg gazdagodni, De kétségtelen. hogy Földvári; László munkálkodása révén kevés olyan területe van a mai magyar gazdasági statisztikáí nak,vmint amilyen kerek képe van az ő kommentá—

lásában áz erdőgazdvatsáxgnak. Újabban mindinkább az erdőgazdaság gazcaságpolittilkai kérdései ragad—

ják meg előadó érdeklődését és idevágó munkájá- nak néhány pompás eredményéről adott számot értékes székfoglaló előadásában. Ezenkívül foglal-

——694———

1943

kozik az erdőgazdaság talaj—, klíma- és növényzeti viszonyaival s igen sikerült térképekkel számolt be kutatása—i eredményéről. Egyéb ilyen tárgyú mun- kái is mutatják, hogy helyén van statisztikai ke- szülttvség'e s ezt n készültséget jól fel tudja használni

a tudomány nnna érdekében, mely szíve szerint is

hozzá oly közel fekszik.

Hangsúlyozta Laky Dezső, hogy a háború be.

fejezését követő időkben az erdők s ami még ennél is fontosabb; az erdőgazdálkodás révén nyert jó—v szágok központi szerv irányítása mellett állnak majd a közgazdaság rendelkezésére. Nyilvánvaló., hogy e messzelátó tervnek elkészítésénél a statisz tikai módszernek döntő szerepe lesz.

Illyeialvy Lajos dr. a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói állásából nyugalombavonult.

La retraíte du Dr Louis Illyefalvy, directem' du Bureau de Staiistigue de la Ville de Budapest.

Résumé. Le directeur e'minent du Bureau (le Statistígue de la Ville de Budapest, le Dr Louis Illyefalvy, gui était depuis 1926 á la iéte du seul service municípul de statistignc de Hongrie, (:

pris sa retmite le zer janvier 1944.

L'activite' multiple de M. Illy efulvy était caruclérísée surtout par ses efforts tendantámieux mettre en rapport la statislirlue avec la vie. Pour cela, ii a fait paraítre non seulement nombre dlesti- mées publications, il n fait ou eonduit aussi des travaux se rapporlant directement (i I'udmínistra—

lion, publigue. Parmi le.—' ouvruges publiés sous sa direction, les Publications Statisiigues, rro'mprenani plus de cent cinguunte volnmes, sont un résultat parlicnlierement prórieux de sonactiviié de directeur de publications. Ajoutons gulen recen—

naissance de ses eu'cellentes capacile's d'orgnnism Iion, révéle'es dés la premiere guerre mondiale, il a été chargé, pendant la guerre acinelle, d'organiseri et de diriyer le Service central des cartes d*alimentu—

iion de Budapest, et nomme', en IMO—41, hant commissaire général an Contrőle des prix.

La dernie're période de son activité de directeur a été margue'e par la construction de la nou—

vclle maison, toute moderne,dnBureuu de Siatisti—

(juc de la Ville de Budapest, et par la prépuration d'un projet de réglement, tendantáce gue le service de statisiigue (fúl, dazns l'administmtion de la capi—

tale, un role absolument conforme nur. besoins des

temps nouveaux-.

Pour ses mérifes éminents, M. Illy efa ! v y a en plusieurs distinctions honori/igues.

II a regu: le titre de conseiller supérieur du gouvernement, la Reconnaissance de S. A. S. le

Régeni de la Hongrie, et la moyenm: croíx de IJOrolre du Mérite Hongrois.

Il est membre correspondant de IlAcadémíe Hongroise (ks Sciences, professeur extraordinaiw honoraíre de PUniversité Francois-Joseph de Szeged, et membre de I'lnsiilut International de Statisiigne, ou il fut merne chargé (igéire rapporieur de la Com—

mission pour les sfalis/itlnes znunicipales. Én 1937, ii a été élu vice-president de la Société Hongroise de Statistigue.

certaine- Aynni pris su retruite. il rontinuera

ment [: .s'*ocruprr srienii/ignemenl (le slulisiioue.

*

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazga- tója, Illyefalvy Lajos dr. 1944. január l—ével kivált a tényleges szolgálatból. A hivatalos statisztika vezető őrhelyein történő személyi változások min—

díg messze kiható tények a hazai statisztika fejlő—

déstörténe'tében, a vezető rányomja szellemisége—

nek bélyegét tevékenységének egész időszakára s így a nyugalombavonnlás időpontja korszak lezá—

rását és újnak kezdetét, jelenti.

Jelezzük mindenekelőtt néhány időponttal lllyefalvy Lajos hivatali pályafutását, mely gyor- san ívelt az igazgatói állás felé. Kolozsvári, jénai.

zürichi és budapesti egyetemeken végzett tanul—

mányai után 1908-ban lépett a főváros szolgála—

tába. 191t21-ben fogalmazó lett, majd a segédtitkári és titkári állások befutása után 1924-ben az al- igazgatói állásba jutott, 1926-ban pedig átvette a statisztikai hivatal igazgatói székét. Szorosan vett statisztikai működését csak egy időben szakította meg, amikor —— 1940—194vl-hen —— a kormány hi- zalmából az árellenőrzés országos kormánybiztosa

(2)

12. szám

_ 695 _ 1943

lett; a statisztikai hivatal vezetését azonban e mel—

lett is kezében tartotta.

Magyarország egyetlen önkormányzati statisztikai szervének élete három korszakot mutat fel, annak a három nagynevű igazgatónak személyé—

hez kapcsolódva, aki azt vezette. Kőrösy Józsefé a megalapozás erdeme, akinek kezei alatt egyszerre bámulatosan sokoldalú virágzás 'bontakozott ki.

Thirring Gusztávnak a továbbfejlesztés feladata ju—

tott, a tudományosan elmélyítlő munkáé, mely a Széleskörű alapokat megtartva azt, részletező tar- talommal töltötte ki. lllyefaluy- Lajosmíl (: szervr—

zés feladata került az első vonalba. Ez felelt meg leginkább merész álmokat szövögető. azokat betel- jesíteni is tudó kemény. harcos természetének. 17 eves igazgatói szolgálata alatt többizben vezetett sikerre olyan kezdeményezeseket. melyek új állá—

sok szervezésével a hivatal személyzeti létszámát erősen megnövelték és kepesse telték nagy felada- tok elvégzésére.

Mint egyetemes munkakörű hivatal vezetőjé- nek figyelme természetesen a statisztika minden ágára kiterjedt, Különös szeretettel mégis a nagy- városi élet forgalmának jelenségei (idegenforgalom, áruforgalom), a tanügyi kérdések és a szociális statisztika kérdései foglalkoztatták. Utóbbi tárgy—

körbe vág az a nagyszabású kezdeményezés. mely zt budapesti társadalmi rétegek szociális és gazda—

sági helyzetét akarta feltárni. Ebből a célból az illető társadalmi rétegeknek csak egy részére ki- terjedő, de mégis tekintélyes részüket felölelő reprezentatív adatyyt'ijtéseket végzett. melyeknél a felvétel teljességét az adatgyiijtésnek részletekbe menő sokoldalúsága pótolta ki. Ilyeneket az 1926m—1935. évek között a munkásságról, köz- és

inagántisztviselőkről. nyugdíjasokról. kereskedelmi alkalmazoltakról, önálló iparosokról es kereske-

dőkröl, majd a szabadfoglalkozási: csoportokról

(orvosok, ügyvédek, mérnökök) hajtott végre. A ta—

noneok helyzetének kiderítésére két ízben is (1930- ban és 1943-ban) végzett részletes adatfelvételt libbe a tárgykörbe tartoznak a háztartási alkalma—

zottak, valamint az albérlők és ágybérlök szociális helyzetét megvilágosito ttdutgyiijh'isei is, E felvételek lebonyoliti'isz'tnál az értelmiségi munkanelkültítség enyhíti—sére szervezett szellemi szükségmnnkákat jó eredménnyel hasznosította. A szociális statisztika vonalán a háztartási xzámmlások módszerét Magyarorszt'tgon elsőül alkalmazta szélesebb kör—

ben. Szociális irányú munkásságának számszerű eredményeit két külön kiadványt képező hatalmas kötetben bocsátotta a nyilvánosság elé.?)

*) A munkások szociális és gazdasági viszo—

nyai Budapesten. 1930. és A főváros polgári népes-

ségének szociális és gazdasági viszonyait 1935.

A statisztika legújabb fejlődési irányába kap.

csolta be hivatalát akkor, amidőn 1937-ben a szé—

kesfőváros polgármestere piackutató és árstatisz—

tikai osztályt szervezett annak keretében.!)

Kiadvány-szerkesztői munkásságának eredmé- nyeit őrzi a Statisztikai Közleményeknek kb. 160 kötetes sorozata, A hivatal belső szakembereinek munkásságán kivitt a magyar statisztikai tudo- mány és közigazgatás legkiválóbb szakértőit is bekapcsolta a Statisztikai Közlemények írói gárdá—

jába s így a főváros közállapotainak csaknem minden számottevő kérdését feldolgozva bocSátotta a nyilvánosság elé. Bőséges teret engedett e sorozat- ban —— miként más, pl. grafikus kiadványaiban is

" Budapest és a vidék kapcsolatainak és gondos—

kodott arról is. hogy a statisztikai szempontból egy agglomeráeir'tt képező. _ bár közigazgatásilag különálló környék állapotai is teldolgoztassanak

(Nagy—Budapesttel kapcsolatos munkák).

A rendkívüli háborús idökben szünetelő Vá- rosi Szemle! 1926—ban társszerkesztőivel együtt újra megindította. Budapest székesfőváros Statisz- tikai és Közigazgatási Évkönyveinek sorozatát ugyancsak 1926—tól kezdve lényegesen kibővített

terjedelemben közre.?)

Budapest Székesfőváros bocsátotta

megjelentek kiadásában Statisztikai Havifűzetei is.

A hivatal régi hagyományainak folytatása volt a Magyar Városok Statisztikai Évkönyveinek kiadása, melyek 6 kötetben a városok pénzügyi gazdálkodását tárták fel.

Ha lllyefalvy Lajos munkásságában :] legjel—

lemzőbb vonást keressük, ezt talán abban találhat—

juk meg, hogy a statisztikát az élettel közelebbi kapcsolatba Óhajtotta hozni. Ezt a célt részben a népszerűsítést szolgáló kiadványaival, részben pedig olyan munkák lebonyolításával közelítette meg, melyek közvetlenül a közigazgatás szolgálatában állottak.

'Ezérl vette fel munkatervébe a Statisztikai Zsebkönyvek újbóli kiadását, melyek sorozata mellett (megjelentek az 1929. 1931,, 1934., 1936, 1937, 1939, 1941. évről) egyes tárgykörökről vagy fontosabb évt'ordulókról külön

kiadványokat bocsátott közre?)

A grafikus ábrázolás eszközét is nyilván azért vette igénybe, hogy azzal a statisztika elvont szá- Rendszeresen

zsebkönyvalakú

1) Ennek az osztálynak az eredményei eddig a ,,Piaekutatási munkálatok" első négy kötetében kerültek nyivánosságra.

'*') 1926-tól 1943-ig terjedő évekre, XIV——

XXXI. évfolyam.

') A kenyérkereső nők Budapesten (1930), Tíz év Budapest Székesfőváros életéből a világháború után (1930). Budapest Szó—kesfr'iváros napjainkban és a világháború előtt 1912—1931 (1932), A hat—

vanéves Budapest (1933), A gyermek Budapesten (1935). Statisztikai Lexikon (1940).

(3)

12. szám

mait a nagyközönséghez közelebb hozza. Három nagy grafikus művei) nemcsak a. szakképzetlen nagyközönségnek kezébe ad érdekes tájékoztatót, hanem a kutató szakemberben is sok gondolatot ébreszt fel.

A statisztikának a mindennapi élethez való közelebbvitele érdekében mindvégig szoros kapcso- latot tartott fenn a napi- és szaksajtó embereivel s a lapok hasábjain bő teret biztosított a statisz.

tika eredményeinek. Ezt az állandó tájékoztatást inftézményésítette 1939-ben, midőn Budepest Szé—

kesfőváros Statisztikai Havifüzeteinek melléklete- képen Statisztikai Értesítő címen havi szöveges folyóiratot indított meg.

A közigazgatás közvetlen szolgálatába vág első nagyobbszabású hivatali tevékenysége; 1915-től 1924-ig az első világháború élelmiszerelosztását és jegyrendszere't intéző Központi Liszthivatalnalc volt helyettes főnöke. Akkori érdemeire való tekin- tettel bízták rá az új háború kitörése idején ismét az élelmiszerjegyrendszer budapesti bevezetését és megszervezését, majd a budapesti Élelmiszer-jegy-

kózpontnak vezetését. '

Ugyancsak a közigazgatás támogatására vál—

lalltn hivatalára az országgyűlési és törvényható- sági választók névjegyzékének összeállítása, vala—

mint a népmozgalmi nyilvántartás előkészítése kö- rül-i munkákat. Úgy ezek, miatt az előbb említet-

1) A székesfőváros multja és jelene grafikus ábrázolásban. — Budapest székesfőváros árufor- galma. — A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében.

———696—

1943

tek, ha nem is a statisztika tulajdonképeni célját

szolgálják, de mindenesetre a statisztikai adatgyüj—

tés módszerével bonyolódnak le s így a statiszt- tikai hivatal szakképzett szervezetének bekapcso- lását a közérdek kívánta meg.

Igazgatói működésének utolsó időszakára esik

az a két alkotás, amely a következő időszakokra

biztosítja a fejlődés útját. Ezek egyike az a hatal— . mas székház, amelyet a régi képviselőház VIII., Sándor-u. 8. alatti épületbe zsúfolt hivatalának a főváros áldozatkészsége a Bocskay-úton emelt.

Szellemi sikon viszont a jövő útját olyan fővárosi szabályrendelet—tervezet előkészítése jelölte ki, mely a statisztikai szolgálatot az újabb idők követelmé- nyeinek megfelelően ágyazza be a fővárosi köz—

igazgatás egészébe.

Munkásságának nyomán nem hiányoztak az elismerés megnyilvánulásai. Magyarország Kor—

mányzója a koirmányfőt'a'náososi címmel, elismeré—

sével és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki, a Magyar Tudományos Akadémia leve- lező tagjává választotta, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek c. ny. rk. tanára volt. A Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja lett és ugyan—

ott a városi statisztikai bizottság előadói tisztjét is betöltötte. A Magyar Statisztikai Társaság 1937—ben alelnökké választotta.

Nyugalombavonulása bizonyára nem jelent el- szakadást a statisztika tudományos művelésétől s remélhető, hogy munkában lévő vizsgálatai még értékes eredményekkel gazdagítják a magyar sta—

tisztikai szakirodalmat.

A székesfővárosi statisztikai hivatal új vezetője.

Le nouveau chef du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.

Le bourgmestre de Budapest a chal'gé- le Dr Charles Buziássy, Secrétaire général de la Sta—

tislígue, de diriger le Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.

Budapest székesfőváros polgármestere a szé- kesfővárosi statisztikai hivatal vezetésével Buziássy Károly dr. statisztikai főjegyzőt bízta meg.