Bird, D.: 1992. évi munkaügyi viták nemzetközi összehasonlítása

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

599

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BIRD, D.:

AZ 1992, Évi M'UNKAÚGYI VITAK NEMZETKÖZI OSSZEHASONLíTASA

(International comparisons of labour disputes in 1992.)

— Employment Gazette. 1993. december 545——551. p.

Az Egyesült Királyságban 1992-ben —— az 1891 óta eltelt időszakot tekintve —— a legkevesebb mun- kanap esett ki a sztrájkok következtében. Az ezer munkavállalóra jutó sztrájkesemények miatti mun- kanapkiese'sek számát (ez az ún. sztrájkráta) tekint- ve az Egyesült Királyság a Gazdasági Együttműkö- dés és Fejlesztés Szervezete (Organization for Eco—

nomic Co-operation and Development —— OECD) 18 főbb országa közül a legalacsonyabb rátájú öt közé került. 1983 és 1991 között azonban nemcsak az Egyesült Királyság viszonylagos helyzete javult, de az OECD—országok döntő többségét is a sztrájk- ráta csökkenése jellemezte. Az utóbbi évtizedben a legmagasabb sztrájkaktivitás tartósan Görögor—

szágban, Spanyolországban és Olaszországban for- dult elő, míg a többi országban egy-két évben nőtt csak meg a sztrájkok száma tartós sztrájkesemény vagy nagy horderejű általános sztrájk miatt. (Ilyen volt például 1984-ben a Német Szövetségi Köztár—

saságban és Angliában bekövetkezett bányászati, illetve gépipari sztrájk.) Tartósan alacsony volt vi—

szont a sztrájkok száma a vizsgált időszak egészét tekintve Svájcban, Ausztriában, Japánban és Hol- landiában.

1992-ben a legnagyobb sztrájkok Németország- ban —— ahol 3 millió szolgáltatási dolgozó állt le bérkövetelés miatt — Görögországban és Olaszor- szágban voltak. Hosszabb időszakot vizsgálva az országok többségében a magas és az alacsony sztrájkaktivítással jellemezhető évek váltják egy- mást. Ötéves átlagokat véve alapul azonban az Egyesült Királyság javuló helyzete már jól kirajzo—

lódik.

Az OECD-országok adatait grafikusan ábrázol—

va látható, hogy az Egyesült Királyság 1983 és 1992 között a sztrájkok tekintetében a középmezőnyben helyezkedett el, s az ilyen okból bekövetkező mun- kaidő-kiesés valamivel alatta maradt a közöspiaci országok átlagának. 1988 és 1992 között így évente ezer munkavállalónként közel száz munkanap, azaz munkavállalónként egy tized munkanap esett ki sztrájk következtében, ami közel 75 százalékkal alacsonyabb az öt megelőző év átlagánál. Ez a csök- kenés —— Dánia kivételével A nagyobb a többi OECD—országra jellemzönél. 1988 és 1992 között az

Egyesült Királyság lOO-as sztrájkrátájával szemben Görögországe' 5860, Spanyolországé 660, Törökor- szágé 430, Kanadáé 330 volt, ugyanakkor Ausztriá—

ban, Hollandiában, Svájcban és Japánban ezer dol- gozónként kevesebb mint 10 munkanap esett ki sztrájk miatt.

Az eltérő sztrájkaktivitás az eltérő gazdasági szerkezetből is következik, ahol tehát a tradicionáli- san gyakori sztrájkjellemezte ágazatok (például bá- nyászat) aránya magas, ott általában összességében magasabb a sztrájkesemények száma. Az Egyesült Királyság esetében azonban a ,,kritikus" ágazatok—

ban is számottevően mérséklődött a sztrájk miatti munkaidő-kiesés 1983 és 1992 között. Az OECDv országokban az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak viszont a sztrájkok a szolgáltatási területe- ken is.

Az egyes országok adatainak értékelésénél feltét- lenül tekintetbe kell venni, hogy a sztrájkok megfi—

gyelési gyakorlata meglehetősen eltérő, így a nem túl jelentős számbeli eltérésnek gyakran csak mód- szertani oka van. A részletesen vizsgált 22 OECD- ország között például egyetlen olyan ország sem volt, amely a munkabeszüntetések teljes körét meg- figyelte volna, de hogy ki mit zár ki a megfigyelés—

ből, az országonként változó.

Többnyire eltérő a számbavétel alsó határa is, de általában jellemző, hogy a munkabeszüntetés bizo- nyos ,,mérete" alatt nincs megfigyelés. Az Egyesült Királyság esetében például ez a határ a 10 fő és az egy napnál rövidebb munkaidő—kiesés volt. Német—

ország ehhez hasonló kritériumrendszert alkalmaz, de a többi vizsgált ország módszertana esetenként ettől jelentősen különböző, ami az összehasonlítást nagymértékben akadályozza. Dánia és az Egyesült Államok például ennél jóval magasabb küszöböt állapított meg, más országok pedig —- például Franciaország, Portugália —— a gazdaság egyes terü- letein nem figyelik meg a sztrájkokat.

(Ism.: Lakatos Judit)

DAUDERSTADT, M,:

KÖZÉP- És KELET—EURÓPA

KÚLGAZDASAGI KAPCSOLATAI

(Options in foreign economic relations for Central and Eastern Europe.) _— Inlereconomics. 1994. ]".2. sz, 18—25.

p.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) összeomlását követően a közép- és kelet-