Az építőanyagipar munkaügyi helyzete

Az építőanyagipar munkaügyi helyzete

KÁROLYI ÉVA A statisztikai adatok1 tanúsága szerint

az építőanyagipar munkáját jellemző mutatószámok 1958—ban kedvezően ala—

kultak. A termelés 1957—hez viszonyítva az iparcsoport valamennyi iparágában számottevően emelkedett, és ezáltal az

építőanyagipar jelentősen hozzájárult ah- hoz, hogy az építőipar eleget tudjon

tenni megnövekedett feladatainak. Mind—

ezt, többek között a megfelelő anyag— és

munkaerőellátottság tette lehetővé.

Jelen cikk keretében a munkaerőállo- mány nagyságának és összetételének

vizsgálatával foglalkozom. A munkaerő—

ellátottságban 1957-ről 1958—ra bekövet—

kezett változások ismerete nagymérték—

ben hozzájárul a termelés és a termelé—

kenység alakulásának helyes értékelésé- hez. Előljáróban meg kell említeni, hogy

az 1957. év elején —— az ellenforradalom

következményeként —— fennállottt terme—

lési nehézségek az építőanyagipar idény—

jellege miatt nem gyakoroltak lényeges befolyást az éves eredmények alakulá-

sára. így tehát az 1958. évi kedvező kép korántsem annak következménye, hogy az 1957. évet választottuk a viszonyítás

alapjául.

1. A termelés, a munkáslétszám és a termelékenység alakulása 1958—ban

Az építőanyagipar termelése —— válto—

zatlan árakon számítva ——- 1958—ban 1957—

hez viszonyítva 14,8 százalékkal növeke—

dett. A fejlődést az iparcsoporton belül,

az egyes iparágakban az 1. tábla mutatja.

A termelési érték növekedése vala—

mennyi iparágnál meghaladja a 10 szá—

zalékot, a mész- és cementiparban, vala—

mint az üvegiparban az emelkedés 20 [százalék körül van. Ezzel szemben amun—

káslétszám emelkedése egyetlen iparág—

ban sem éri el a 10 százalékot, sőt a leg—

1 Az adatok, ahol ettől eltérő utalás nincs, az állami épitőanyagiparra: vonatkoznak (a miniszté—

riumi. és tanácsi irányítás alatt álló vállalatok együttes adatai).

A tanácsi épitőanyagipar részesedése az állami épitőaenyagiparból 1957-ben a termelési érték tekin- tetében %A, a munkáslétszám tekintetében 83,4 százalék. Ezek az arányok 1958—ban is hasonlóan

alakultak. .

magasabb termelésnövekedést felmutató mész- és cementiparban a munkások lét—

száma 1958—ban —— az előző évhez képest

—— csökkent.

!. tábla A termelési érték, a munkúslélszám

és a termelékenység növekedése 1958-ban (1957. év : 1110)

Évi Egy főre Terme— átlagos jutó

Iparág lési mun— terme—

érték* kás lési létszám érték Tégla—, cseróp- és tűzálló-

! * anyagipar ... 112,0 1023 1095 Kő— és kavicsbányászat .. 116,4 1072 108,6 Mész— és cementipar ... 1205 96,5 124,9

Beton, cementáru, épület- elem és szígetelőanyagok

gyártása ... ll2,2 10.28 106,l Finomkerámia- és Csiszoló-

_ korongipar ... 119,8 1083 110,6

Úvegipar ... ll3,6 1033 113,7 Épttőanyagipar összesen 114,8 10635 no,!)

* Teljes termelési érték 1959. január l—i. vál- tozatlan árakon, forgalmi adó nélkül.

A termelési érték és a munkáslétszám között fennálló összefüggés alapján meg—

állapítható, hogy —— egyes korábbi évek—

től eltérően -—— a termelés növekedése 1958—ban főként a termelékenység emel—

kedésének és csak kisebb mértékben a létszámszaporulatnak következménye.

A termelékenység színvonalában a

vizsgált időszakban bekövetkezett válto—

zás megközelíti az 1949—1952 közötti évi

átlagos növekedést. Ez annál is figye—

lemre méltóbb, mert ebben a három év—

ben a teljesítőképesség kihasználásának fokozására, a munkaszervezés megjaví—

tására még jelentős lehetőségek voltak, 1958-ban viszont egyes iparágakban ilyen lehetőségek már csak korlátozottan áll- tak rendelkezésre.

A termelékenység 1958-ban legnagyobb mértékben a mész- és cementiparban, valamint az üvegiparban emelkedett. A

növekedés elsősorban az új technológia

szélesebb körű alkalmazásának a követ—

kezménye, Például a mész— és cement—

iparban nőtt a termelékenyebb gyártási

eljárással (aknakemencében) előállított

égetett mész és klinker aránya. Az üveg—

76

^SZEMLE

iparban a termelékenység növekedését elsősorban újonnan beálitott automata

gépek alkalmazása idézte elő. Emellett

1958—ban a berendezések kihasználása is javult. A mész— és cementiparban például 1957—ben a klinkerégető kemencék mun- karenden belüli, TMK és nagyjavítások miatti állásideje (a naptári időalap szá-

zalékában) 42,9 százalék volt. Ez a mu—

tató 1958-ban 25,2 százalékra csökkent, a mészégető kemencénél pedig az 1957. évi 37,9 százalékról 30,6 százalékra változott.

Az utóbbi körülmény a kemencék fajla—

gos termelésének alakulásában és ennek megfelelően az össztermelésben is -——

érezteti hatását.

2. tábla A lclínker- és a mészégető kemencék

fajlagos termelése (tonna/kemence In:/nap)

1957. I 1958.

Kemenoetipus ___—._._...—

évben Klinkerégetó !orgókemence ... 0,376 (),—192 Klinkerégető aknakemence ... 1,161 1,528 Méezégető körkemence ... 0,040 0,044 Mészágető aknakemence ... O,215 0,257

Ha az építőanyagipar termelékenységi szintjében 1958—ban 1957-hez képest elért

fejlődést külön vizsgáljuk a minisztériumi

és külön a tanácsi iparban, megállapít——

ható, hogy a növekedés a minisztériumi iparban lényegesen nagyobb. Az épitő—

anyagiparon belül a munkatermelékeny- ség növekedése a minisztériumi iparban

12,1, a tanácsi iparban 3,1 százalék volt.

Ez a különbség —— természetesen nem egyenlő mértékben —— valamennyi iparág esetében megmutatkozik,

2. Az alkalmazottak és az ipari tanulók

létszámában bekövetkezett változások

Az alkalmazottak összes száma az épí—

tőanyagiparban 1958-ban 1,1 százalékkal növekedett. Az adatokat szektoronkéntés állománycsoportonként vizsgálva a kö—

vetkező eredményt kapjuk. (Lásd a 3. táb—

lát.)

A legnagyobb mértékű emelkedés a műszaki alkalmazottak állománycsoport—

jánál tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy a minisztériumi iparban a műszaki

alkalmazottak számának növekedése (171

fő) több, mint felerészben (93 fő) a mér—

nökök számának növekedéséből adódik.

3. tábla

Az alkalmazottak számi 1958—ban

állománycsoportok és szektorok szerint (1957. év ** 100)

Az 1958. évi

átlagos Szektor, állományosoport 13353

1957. év!

százaléká—

ban Minisz- műszaki alkalmazottak .. 10133

tériumi adminisztratív alkalmazot-

lpar tak ... 101,8 , kisegítő és nem ipari alkal-

mazottak ... 964 * alkalmazottak összesen . . 1013 Tanácsi műszaki alkalmazottak . . 100,4

ipar adminisztrativ alkalmazot-

tak ... 101,7 kisegítő és nem ipari alkal-

mazottak ... 99,6 alkalmazottak összesen. . . 100,5

Állami müszaki alkalmazottak . . . . 106,1

ipar adminisztrativ alkalmazottak 101,7 hixegttő e: nem ipari alkal-

mazottak ... M,?

alkalmazottak ösazesen . . . . 101,1

A kisegítő alkalmazottak számának egészen minimális növekedése mellett a nem ipari tevékenységen dolgozók száma különböző szervezeti intézkedések hatá—

sára 1958-ra erősen csökkent. A létszám-

összehasonlításnál használt fajlagos mu—

tató az alkalmazotti és a munkáslétszám

arányos növekedése következtében 1957- ben és 1958—ban azonos.

Az ezer munk-ásra jutó alkalmazottak száma 1957-ben és 1958—ban állománycsoportonként

Állománycsonnr: Alkalmazottak száma (fő)

Műszaki ... 58 Adminisztratív ... 60 -

Kisegítő és nem ipari ... 77 Összesen 195

A mutató értéke —— az összes alkalma—

zottakat tekintve —— a helyi iparban

mindkét évben 3 fővel magasabb, mint a minisztériumi iparban. Számottevően

megnövekedett az építőanyagiparban fog—

lalkoztatott ipari tanulók száma, éspedig az 1957. évi 69 főről 176 főre.

Különösen jelentős az, hogy a finom—

kerámia— és csiszolókorongiparban, vala—

mint az üvegiparban az ipari tanulók számának a növekedése nagyobb mérté—

kű, mint az épitőanyagipar egyéb ágazaa

taiban. (1957. évhez viszonyítva a, növe—

kedés a finomkerámia— és csiszolókorong—

iparban, valamint az üvegiparban együt—

tesen 296,8 százalék, az egész építőanyag—

iparban 255,1 százalék.) Az üvegfúvók—

ban és a porcelánfestőkben ugyanis évek óta szakmunkáshiány van, ami nagy- mértékben gátolja a termelés fokozását.

Az iparitanuló—képzés fellendülése az e téren fennálló problémákat néhány éven

belül minden bizonnyal csökkenteni fogja.

3. A munkások teljesített óráiban, és

annak szerkezetében bekövetkezett változások

Az egy munkásra jutó teljesített mun—

kaórák száma 1958—ban — az előző év—

hez viszonyitva —-—— valamennyi iparág—

ban, de különösen a tégla-, cserép— és

tűzállóanyagiparban jelentősen növeke—

dett.

4. tábla—

Az egy munkásra juió ieljesíteft munkaórák száma

Az egy munkás-

ra jutó teljesi- 3933-

tett munkaórák vazen

Iparág Máma az 1957.

évi 1957. 1958. száza-

— lékában évben

Tégla-, cserép— és tűzálló—

anyagipar ... 2038 2204 108,1 K6- és kavicsbányászat . . 2016 2114 104,9 Mész- és cementipar ... 2167 2264 104,5 Beton, cementáru, épűlet-

elem és szigetelöanyagok

gyártása . . . ... 2149 2163 100,7 Finomkerámia- és csiszoló-

korongipar ... 2108 2160 102,5 Úvegipar ... 2076 2139 103,0 Épttőanjuagv'par ösxzesen 2075 2181 105,1

A teljesített órák számának emelke—

dése mellett az iparcsoportban csökkent az időbérben teljesített órák aránya. (Az

1957. évi 30,3 százalékról 283 százalékra.)

Egyes iparágakban a darabbérben, illetve

egyéb teljesítménybérben teljesített órák arányának növekedése az iparcsoporti át—

lagot erősen meghaladja. (A kő- és ka—

vicsbányászatban 7,0, a mész— és cement—

iparban 12,8 százalék volt.)

Az időszakos nagyjavítási és a rendsze- res karbantartási munkák tervszerűbb

túlórák aránya. Az előírt munkarenden

belül teljesített órák aránya 1958—ban .98,1 százalékot tett ki.

A munkások által 1958-ban teljesíth

13,8 millió munkanap műszakonkénti

megoszlása a következő.2

A munkások teljesített munkanapjaínak műszakonkéntí megoszlása 1958—ban

A műszak száma Megoszlás

(százalék) I. ... 81.4 II. ... 13.45 III ... 5.0 IV ... O,2 Összes műszak 1001)

Negyedik műszakban teljesített mun—

kanap 1958—ban csak a tégla—, cserép- és tűzállóanyagiparban, a mész— és cement—

iparban, valamint az üvegiparban— for—

dult elő, aránya az üvegiparban volt a legmagasabb (O,9%).

Az építőanyagiparban foglalkoztatott munkások 1957—ben 701000, 1958—ban pe—

dig 735000 nap fizetett szabadságban ré—

szesültek. Az egy munkásra jutó fizetett

szabadságnapok száma 1958-ban az_ ipar-

csoportban O,2 nappal növekedett.

5. tábla Az egy munkásra jutó szabadságnapok száma

Az egy munkásra jutó szabadságnapok száma

Ipmg 1957. 1958.

évben Tégla-, cserép— és tűzálló-

anyagipar ... 13,2 13,9 K6— és kavicsbányászat . .. 14,1 13,3 Mész- és cementipat ... 153 15,4 Cement, cementáru, épület-

elem és szigetelőanyagok

gyártása ... 12,8 12,7 Finomkerámia— és csiszoló—

' koronglpar ... 15,3 15,2 vegipar' ... 17,1 17.1

Épitó'anyagipar összegen 14,1 14,5

4. A munkások, a műszaki és az adminisztratív alkalmazottak nem és

képzettség szerinti megoszlása

Az éves iparstatisztikai adatfelvétel

munkaügyi fejezetének egyes részei —

így a képzettség szerinti megoszlás. is ——

78

^SZEMLE

egy meghatározott időpontban állomány-

ban levők megfigyelésére szolgálnak. Az

iparban egységesen alkalmazott október 1-'-i megfigyelés az építőanyagipar szem—

pontjából kedvező, minthogy ez az idő—

pont még a főidényben van.

! 6. tábla

Az oklo'ber 1-1" létszám az évi átlagos állományi létszám százalékában,

.

4 1957. 1953.

Állománycsoport *—

' évben

!

Munkás ... § mas 104,s

Műszaki ... ' 101,8 100,8

* Adminisztratív ... l 1 00, 1, 100,4

Az állandó állománycsoportok tekinte—

tében az október 1-i megfigyelésnél ka—

pott. eredmény majdnem teljesen azonos az évi átlagos állományi létszámmal. Mi—

vel az idényjellegű iparágakban (a tégla—,

cserép- és tűzállóanyagiparban, valamint

a kő— és kavicsbányászatban) novembertől

februárig szünet, október elején viszont még teljes üzemmenet volt, az október 1—i adatok az évi átlagos adatoknál né—

mileg magasabbak. Az 5 százalékot el

nem érő különbség az egész évre vonat-—

kozó következtetések helyességét lénye—

gesen nem befolyásolja, A nők arányának alakulása

Az építőanyagiparban 1957. október 1—én állományban levő 52 060 munkás

28,2 százaléka volt nő. A nők aránya

1958—ban némileg csökkent (27,6%). Az egyes iparágakban a nők aránya a követ—

kezőképpen alakult.

emelkedett, ebből

A nők aránya a munkás állomány—eso—

portban csökkent, a műszaki és az adr—

minisztratív állománycsoportban növeke—

dett. (A műszakiaknál az 1957. évi,7,0 Százalékról 1958—ban 7,2 százalékra, az adminisztratív alkalmazottaknál pedig 5—7,3—ról 58,8 százalékra.) A műszaki állo- mánycsoportban a nők száma ,17 fővel a műszaki egyetemet

végzettek száma 13 fő; az adiminisztratív

állománycsoportban a nők számánakgnö- vekedése 99 főt tett ki, közöttük azonban

egyetemi végzettségű nincs. *

A szakképzettség alakulása

a) Munkások. Az október l—i állapot

szerint az építőanyagiparban . dolgozó

munkások száma 1958-ban 1957-hez vi—

szonyítva 3,5 százalékkal növekedett—

Megjegyzendő, hogy emelkedés csak a betanított és a segédmunkások csoport-,_

jában volt, a szakmunkások számá " ——'—

mind a férfiakénál, mind pedig a nőknél

—— csökkent.

8. tábla A munkások állomdnucsoportz'ába soroltak

képzettség és nem szerinti megoszlása

A férfi l A női

munkások aránya (százalék) Megnevezés

1957. ! 1958. ; 1957. 1958

! évben __MW '

Szakmunkás . , . . 35,7 31,1 5,4 5,1 Betanított

munkás ... 35,8 37,7 52,4 52,4 Segédmunkás . . . 28,5 31,2 42,2 42,5 Összesen Jaaa mao mao mao

7. tábla Az összes munkásai—"ból (: nől; aránya

9. tábla Az összes A bizonyítvány illetve szakmai gyakorlat alapján munllíásoárből szakmunkás munkakört betöltő munkások

" agázífélgya megoszlása nem szerint '

[vanV"L', * A szakmunkasként— dolgozó

1957. 1958. _ , . *

(_ b A szakmunkás- __ fanak l nők

av en ÉES$É€§

aránya (százalék) az

Tégla—,cserép-és tűzálloanyagipar. zs,9 '.8,1 sommsalapia 1957. I 1958. ) 1957. I 1958.

Kő- és kavicsbányászat ... 5,0 4,9 M

Mész- és cementipar ... 24,4 243 évben

Beton, cementátn, épületelem '*s

szigetelőanyagok gyártása. ... 33,6 33,1 ,

Finomkerámia- és csiszolókorong- Bizonyítvány 50,9 06,3 16,4 22,6

ipar ... 46,1 45,9 Szakmai * '

Úvegipar ... 33,1 33,9 gyakorlat ... 49,1 43,7 83,6 77,4 Építőunyayipar összesen 2R,2 ; 27,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

A szakmunkások számának, illetve ará- nyának csökkenése különösen a tégla—, cserép— és tűzállóanyagiparban (219 szá-

zalékról 25,1 százalékra) és a betonelem—

gyártásban (26,2—ről 21,6 százalékra) volt

jelentős. E jelenséggel párhuzamosan, illetve feltehetően ebből következően a szakmunkások összetételében némi ked—

vező változás is megfigyelhető. Megnőtt a bizonyítvány alapján szakmunkás mun- kakört betöltő munkások aránya mind a

férfiaknál, mind a nőknél.

b) A műszaki alkalmazottak. 1958—ban 1957—hez képest jelentősen növekedett a műszaki állományba soroltak között a

műszaki képzettséggel rendelkezők szá—

ma. A műszaki egyetemi végzettséggel rendelkezők számának emelkedése na-

gyobb, mint aműszaki középiskolát (tech—

nikumot) végzetteké. Egyidejűleg csök- kent a nem műszaki képzettséggel ren—

delkezők, és számottevően nem változott a középiskolánál alacsonyabb végzettsé—

gűek száma.

A műszaki állománycsoporlba soroltak szcínutnak alakulása iskolai iuigzctlse'g szerint

iskolai végzettség 195$ban az 1957. évi százalékában Műszaki egyetem ... 1313 Műszaki középiskola ... 11213 Műszaki összesen 1220 Nem műszaki egyetem ... 1023 Nem műszaki középiskola ... 983 __

Nem műsraki összvsvn 99,6 Közönisknlán—ál alacsonyabb Hm,?i

Az építőanyagiparban a műszaki állo—

mánycsoportba soroltak végzettség sze—

rinti összetételének a fenti adatokból lát—

ható javulása igen örvendetes. Az össze—

tétel további javulására azonban még

szükség van, minthogy —— az előző évvel

szemben bekövetkezett javulás ellenére is —— 1958-ban a műszaki állományba tar—

tozók 24,7 százalékának volt csupán mű—

:

Szaki végzettsége, míg 18,2 százaléka nem rendelkezett műszaki képesítéssel, 57,1

százaléka pedig középiskolai végzettség—

gel sem. Az építőanyagiparban 1958. ok—

tóber l-én 360 férfi és 47 női mérnököt foglalkoztattak.

c) Az adminisztratív alkalmazottak.

1957. október 1—én az építőanyagiparban adminisztratív munkakörben összesen 6

műszaki egyetemi végzettséggel rendel—

kező alkalmazott dolgozott. Számuk 1958—

ban 2 főre csökkent, A nem műszaki

egyetemi végzettségűek száma 1957—ről

1958—ra mindössze 5 százalékkal növeke—

dett.

Az egyetemet alkalmazottak száma volt.

végzett adminisztratív 1958—ban 180 fő

10. tábla Az adminisztratív alkalmazollak

iskolai végzettség szerízili megoszlása (százalék)

; fm

E 1957. 1 1958.

Iskolai végzettség §——_————_ __M .,

1 évben

Egyetem ... (i,)? 6,2 Középiskola ... 40, 1 39, 7 Középiskolánál

alacsonyabb ... 533 M,]

Összesen 100,0 ' 100, 0

Ebben az állománycsoportban tehát a

helyzet 1958-ban 1957-hez viszonyítva,

bár nem nagymértékben, de romlott.

Nőtt a középiskolánál alacsonyabb vég- zettségűek aránya. Az átlagosnál kedve—

zőtlenebb a helyzet e tekintetben a kő—

és kavicsbányászatban és az üvegipar-_

ban, ahol a középiskolát nem végzettek aránya 1958—ban 55,0, illetve 67,4 száza—

lék volt. Figyelemre méltó, hogy az igen

szétszórtan és nem ipari centrumokban

települt tégla-, cserép— és tűzállóanyag-

iparban ez az arány alacsonyabb, mint az iparcsoport átlaga (50,9%).