A vegyipar fejlődése (1960–1964)

A VEGYIPAR' ÉE—JLÖDÉSE

(*1960—4—1964) '

DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ _— DR. OROSZ LÁSZLÓ

A vegyipari termelésnek a század eleje óta tartó'fejlődése a második világ—*

háború befejezése után világszerte meggyorsult. Az utóbbi években a vegy- ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme mind a szocialista, mind pedig a tőkésországokban jóval túlhaladta az összipari termelés emelkedésének—átlagos

ütemét. A világ ipari termelése 1938-tól1963-ig 114 százalékkal nőtt, ugyanak—

kor a vegyipari termelés 246 százalékkal emelkedett. Megfigyelhető, hogy a

termelés növekedése rendszerint azokban az országokban gyorsabb, amelyek korábban gyengébben fejlett vegyiparral rendelkeztek.

Azt, hogy a vegyipar napjainkban világviszonylatban is a leggyorsabban fejlődő ipari ágazat, általában a következő tényezők segítik elő:

.1. nagytömegű és olcsó nyersanyag áll rendelkezésre,

2. a vegyipari termelés magas fokon automatizált és ennek következtében a temelékenység nö'vekedwe igen gyors,

3. a beruházások megtérülési ideje rövid, 4. nagy jövedelmezőség érhető el,

5. az általános gazdasági fejlődés, illetve ezt követően a kemizálás fokozódó tér- hódítása következtében nő a vegyipar szerepe a társadalom termelőerőinek fejlesz—

'tésében.

A különböző vegyipari termékek termelésének és felhasználásának foko—

minőségi változásokat idéz elő az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság mű—

szaki fejlesztésében, a gazdaSági eredmények növelésében. Az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és az anyagi termelés egyéb ágainak kemizálása fontos felada- tot ró a vegyiparra. A vegyipari termékekkel szemben mutatkozó növekvő igényeket ugyanis csak növekvő beruházásokkal, jelentős kapacitásbővítéssel

(egyrészt új üzemek építésével,,másrészt a meglevő üzemek bővítésével) lehet kielégíteni. A vegyipari beruházások aránya az összes ipari beruházáson belül

évről évre fokozódott, 1963—ban több országban "elérte az 1955. évinek másfél-két—

szeresét.

DR. ORMAINE—DR. OROSZ: A VEGYIPAR FEJLÖDESE 159

1. tábla

A vegyipari beruházások arányának alakulása néhány országban

1955. 1963.

Ország m

ipari beruházások százalékában

Csehszlovákia ... 8,0 9,2 Egyesült Királyság ... 9,3 10,1 Franciaország ... 8,6 8,6_

Német Demokratikus Köztársaság . . 9,5 15,5 Német Szövetségi Köztársaság ... 12,1 16,1 Olaszország ... 12,3 18,9 Szovjetunió ... 4,2 7,8

Amerikai Egyesült Államok. . ., ... 6,1 12,5

A hazai vegyipar fejlődésénél nagyjából azonos tendenciák érvényesülnek, mint világviszonylatban. A vegyipari beruházások aránya az összes ipari beru- házásokon belül évről évre emelkedett, s jelenleg az ipari beruházásoknak kb.

egyhatodát teszi ki.

VEGYIPARUNK FEJLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE

Az 1949—1964. években az állami ipar termelése 315,5, a vegyipar terme- lése pedig 883,3 százalékkal emelkedett. A vegyipari termelés növekedési szint—

jét mindössze két gépipari ágazat fejlődési üteme haladta meg. ' A termelésnek az egész ipar fejlődését több mint kétszeresen meghaladó növekedése következtében a vegyipamak az összes iparon belüli aránya jelen—

tős mértékben emelkedett: a termelési érték alapján számolva 1949—ben 6,8,

1960—ban 7,9 és 1964—ben 8,8 százalékot tett ki. Mivel a vegyipar az ipari ága—L

zatok nagy részénél alacsonyabb munkaigényű, a nettó közelítő index,1 illetve a foglalkoztatottak száma alapján mért arány lényegesen alacsonyabb, de ten-—

denoiáját tekintve szintén emelkedő.

2. tábla

A vegyipar aránya az állami iparban _

A " ., t 1 Ik -

A nettó közelítő A munkások Z ossőftsotcgixa OZ

Év index száma

alapján (százalék)

1949 ... 2,9 4,3 4,8

1955 ... 3,3 4,4 4,3

1958 ... 4,0 4,9 5,1

1959 ... 4,3 4,9 5,1

1960 ... 4,5 5,1 5,3

1962 ... 5,2 5,4 5,5

1964 ... ő,"! 5,7 5,9

A vegyipar termelése 15 év alatt 9,8—szeresére emelkedett, egyes ágazatainak fejlődése azonban eltérően alakult. Például a gyógyszeripar 1964. évi termelése

' Az egyes iparágaknak vagy a termelési érték túlnyomó többségét kitevő termékek termelése, vagy az árindexekkel korrigált nettó termelési érték, vagy a felhasznált anyag meny- nyisége alapján megállapított indexe a felhasznált órák számával összesúlyozva.

160 DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ -— ne. onosz utazna;

az 1949. évinek mintegy 50-szeresére, ugyanakkor a városi gáz gyártása csak

2,4—szeresére emelkedett. Néhány gyártási ág (például a műtrágyagyártás) fej- lődése is kiemelkedő volt. ,

A 3. tábla adataiból megállapítható egyrészt, hogy a gyorsabb ütemű fej—_

lődés a legtöbb vegyipari ágazatnál az 1958 utáni években következett be, más,—_

részt, hogy néhány ágazat (a városigázgyártás, a háztartási és kozmetikai vegyi, cikkek gyártása) fejlődése az utóbbi években jelentős mértékben lassult vagy

visszaesett. (Ezekben az ágazatokban a jelenlegi termelési szintet lényegében

már 1958—ban elérték.) *

3. táma A vegyipari ágazatok termelésének alakulása*

(Index: 1949. év : mo)

Szerves H áztartás

' ' Guun— és

es mr- Kőolai- Városi á Szénfel- és kov _

S Z . té . műanyag—

,Év azt? Magam mum dog; Gaga" vegett. mmm ?m

termékek 1) kek gyár— *Pm' _

gyártása tása

1950. . . 181,1 112,0 107,4. 113,2 163,1 187,4 143,8 106,6 1445 1951 . . . 239,8 149,5 127,8 123,6 251,4 l98,2 186,4 136,4 189,2 1952 . . . 311,4 154,5 157,2 14.33 377,7 234,9 205,8 172,7 240,3 1953" . 276,0 163,2 179,0 150,6 476,5 262,5 223,1 206,6 246,1 1954. . . 250,5 178,6 189,4 l51,5 558,7_ 293,3 262,5 227,8 251,9 1955 . . . 294,0 190,0 196,0 146,2 * 566,5 322,9 260,6 232,3 *273,0 1956. . . 263,9 175,7 192,2 - 177,9 587,2 272,l 247,2 224,4 258,9 1957. —. ._ 275,4 215,9 l94,7 385,3 867,7 350,7 387,4 306,8 321,4 1958. . . 3,67,7 245,3 200,7 552,0 l054,3 370,3 395,3 336,8 387,7 1959. . . 479,5 281,8 205,3 616,0 1279,9 407,8 498,9 374,6 467,2 1960 . . . 529,5 323,8 2ll,l 711,0 1749,1 450,7 4933 4473 545,5 1961 . . . 606,7 3543 2ll,1 854,5 2571,4 477,3 499,2 566,2 669,6 1962. . . 698,2 382,8 230,2 AS93,8 3556,6 500,8 477,7 624,9 780,4 1963. . . 7883 401,2 232,3 - 909,0 4139,9 599,0 457,6 683,0 864,7 1964. . . 870,0

4395 ; 241,2 931,3 4989,9 669,6

473,9 819,9 983,3

' A nettó közelítő index alapján.

A vegyipari ágazatok eltérő ütemű fejlődése következtében a vegyipar struktúrája -- az össm foglalkoztatottak létszáma alapján számolva —— kis—

mértékben ugyan, de megváltozott. Elsősorban a műtrágya- és a növényvédő—

szer—termelés fokozásának eredményeként a szerves és szervetlen vegyi ter—

mékekrgyártása ágazat aránya az 1949. évi 32,0 és az 1958. évi 37,9 százalékról 1964—ben 38,8 százalékra, a gumi— és műanyag—feldolgozó ipar aránya 16,3, il—

letve 16,6 százalékról 19,8 százalékra, a gyógyszeripar aránya 14,3, illetve'19,5

százalékról 20,4 százalékra emelkedett. A városi gáz gyártása ágazat aránya az

1949. évi 13,5 és az 1958. évi 8,4 százalékról 6,9 százalékra, (a háztartási és kozme—

tikai vegyi cikkek gyártása ágazat aránya 7,2, illetve B,? százalékról 2,5 száza—

lékra csökkent. Csak kismértékben változott a festékípar aránya.

Lényegében ugyanezt a struktúrát mutatják a termékek teljes kereszt—

metszetű termelése2 alapján számolt, a íentieknél részletesebb adatok is.

- !A beszámolási időszakban termelt összes mennyiség, függetlenül attól, hogy a termekek egy részét értékesítették, más részét felhasználták.

A VEGYIPAR FEJLÓDESE

16 1

4. tábla A vegyipar termelésének megoszlása termékcsoportok szerint

1958. 1961. 1964.

Termékcsoport

évi termelés a vegyipari termelés százalékában

Szervetlen vegyipari termékek ... . . . ... 19,6 21,6 22,6

Szerves vegyipari termékek ... . ... 2,8 3,1 3,8 Gyógyszeripari termékek ...' ... . ... ll,8 15,3 16,5 Szénfeldolgozási termékek. . ...

20,1 16,5 11,8

Kőolaj-feldolgozási termékek ... 22,5 17,3 16,0

Gumiipari termékek ...

7,3 9,2 9,0

Műanyagipari termékek ... . ... 4,3 4,7 7,1

Mosószerek, háztartási és kozmetikai vegyi termékek 2,7 2,5 3,0 Ipari segéd- és robbanóanyagok ... 3,4 3,7 4,0 Növényvédőszer—kompozíciók

... 0,8 1,8 2,0

Ásványőrlemények és festékek ... 3,9 3,9 3,8

Fotocikkek ...

(LS 0,4 0,4

Vegyipari termékek összesen 100,0 100,0 100,0

A vegyipar fejlesztésének eredményeként egyrészt új gyártási ágak kelet—

keztek, illetve honosodtak meg (például műanyaggyártás és -—feldolgozás, szin—

tetikus mosószeralapanyag— és mosószergyártás), másrészt a már korábban is meglevő gyártási ágak —— elsősorban a szocialista átszervezés következtében a mezőgazdaság részéről jelentkező igények kielégítése érdekében —— nagymér—

tékben fejlődtek (például műtrágyagyártás, növényvédőszer—gyártás).

A vegyiparban foglalkoztatott munkások száma az 1949. évi 18000-1'61 1964—re 57 000 főre '— 217 százalékkal —-, az összes foglalkoztatottak száma pedig 27 OOO—ről 77 OOO-are —— 185 százalékkal _ növekedett. A munkáslétszámnál jelentkező 39000, illetve foglalkoztatottnál elért 50000 fős növekedésből 6000, illetve 9000 fő (az összes vegyipari létszámnövekedésnek 15, illetve 18 százaléka) az ebben az időszakban épült új vegyipari vállalatokra jut.3

5; tábla A vegyiparban végbement koncentráció

Az egy ipartelepre jutó foglalkoztatottak száma (fö)

Év a minisztériumi ebből u szervetlen

ebből a szervetlen

vegyi termékek 3 ár- az állami vegyiparban vegyi termékek vegyiparban tása iparágbany

gyártása iparágban

1957 ... 388 413 235 216

1958 ... 418 442 256 231

1959 ... 434 484 252 243

1960. . . . '. 505 606 v 261 255

1961 . . . . . 528 648 ' 280 281

1962 ... 569 720 298 320

1963 ... 588 731 321 330

1964 ... 597 781 334 361

A vegyipar fejlődése a termelés koncentrációjának nagymértékű fokozását

is jelenti. Az egy ipartele—pre jutó foglalkoztatottak, számaaz utó-bbi 7—8, évben (pontos adatok csak ezekre az évekre vonatkozóan állnak rendelkezésünkre) mind a minisztériumi, mind pedig az állami vegyipart tekintve kb. másfélsze—

resére emelkedett. A szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártása ipar—

3 Ezek az adatok a meglevő vállalatok új üzemelnek létszámát nem tartalmazzák.

4 Statisztikai Szenne

162 DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ -—- DR. OROSZ LAszxgo" *

ágban 1964—ben egy ipartelepre átlagosan 781 foglalkoztatott jutott, ami nagy—

ságrendjét tekintve egy korszerű új vegyipari nagyüzem (megközelítőleg pél—

dául a Tiszamenti Vegyiművek) összes foglalkoztatottai létszámának felel meg.

A vegyipari termelés koncentrációjának hasonló fokozódása tapasztalható az egy ipartelepre jutó állóeszközök értékének vagy az egy ipartelepre jutó hajtóerőnek, illetve villamosenergia—felhasználásnak vizsgálatánál is. v

A népgazdaság fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a vegyipar fej—,;

lesztése. A párt és a kormány határozatai szerint a vegyipart az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben kell fejleszteni. Ennek érdekében a feldolgozó—

ipar beruházásainak igen jelentős részét már a második, de különösen a hár- madik ötéves tervidő—szak idején a vegyipar fejlesztésére fordítják. A második ötéves terv ipari beruházásainak mintegyegyhátoda a vegyipar fejlesztését szol—

gálta. A második ötéves terv vegyipari beruházásainak volumene nagyobb volt, mint a megelőző 15 évé összesen, és a vegyipari beruházásoknak az egész iparon

belüli aránya ez 1950—1960. évek 10—12 százalékos évi á tlagával szemben a máso- dik ötéves terv éveiben a 16 százalékot is meghaladta.

A vegyipari beruházások az ipari beruházások százalékában

§ Ev Százalék

1950—1955 ... - ... 12,4*

1956—1960 ... 10,5*

1960 ... USA 1961 ... 162 1962 ... i7,3 1963 ... 144 1964 ... 14,9

* Évi átlag.

_ A vegyipar fejlesztésére vonatkozó irányelveknek megfelelően a vegyiparba beruházott összegnek kb. 50 százalékát fordították a műtrágya—, a növényvédő—

szer-, valamint a műanyag- és műszálgyártás fejlesztésére.

Külföldi tapasztalatok alapján nálunk is mind jobban elterjedt a vegyipari berendezések szabadtéri elhelyezése. Ennek hatása két területen mutatkozott meg: egyrazt rövidült az építési idő, másrészt az összberuházáson belül az építési hányad jelentős mértékben csökkent," a gépi beruházások aránya pedig emelkedett. Az építési és a gépi beruházások arányának változását a 6. tábla mutatja.

6. tábla Az építési és a gépi beruházások

arányának változása a vegyiparban

Az építési A gépi Év

beruházás aránya (százalék)

1960 ... 47,3 43,4

1961 ... 42,7 48,5

1962 ... 27,9 65,2

l963 ... 24,7 66,6

1964 ... 21,'7 69,6

i

'- Az építési hányad csökkenéséhez a rekonstrukciós arány növelése is hozzájárult.

A VEGYIPAR FEJLÖDESE

1 6 3

A növekvő gépi beru-házási hányadon belül emelkedett az importból szár—

mazó berendezések aránya. Az utóbbi években ugyanis kb. 20 komplett, új tech—

nikával dolgozó vegyipari üzemet importáltunk.

A beruházások növelése révén a vegyipar állóeszköz—állománya 1964 végén az 1960. évinél 63,7 százalékkal volt magasabb. Az emelkedés mértéke az egyes ágazatokban a következő mértékű volt: a szerves és szervetlen vegyi termékek gyártása ágazatban 71,7, a kőolaj—feldolgozó iparban 63,4, a gyógyszeriparban 94,7, a festékiparban 83,9, a gumi— és műanyag—feldolgozó iparban 95,0 százalék.

A VEGY'IPAR JELENTÓSEBB GYÁRTÁSI ÁGAINAK FEJLÖDÉSE

A második ötéves terv beruházásai lehetővé tették, hogy a vegyipar a tervben megszabott, illetve azt meghaladó mértékben fejlődjék.

A terv előírásai szerint az állami ipar termelésének 1965—ben 50 százalék—

kal kellett meghaladnia az 1960. évi termelési szintet (a fejlődés tervezett éven-—

kénti átlagos növekedési üteme 8,4 százalék), ugyanezen időszakban a vegyipari termelésnek 75 százalékkal kell emelkednie (a vegyipari termelés növekedésének tervezett évi átlagos üteme 11,8 százalék). Vegyiparunk a második ötéves terv első négy évében már 702 százalékos növekedést ért el; ez 14,2 százalékos éven-

kenti átlagos növekedést jelent.5 A vegyipar 1965. évi termelése az 1960. évit 89 százalékkal haladta meg.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata a vegyipar egyes területeinek fejlesztésével kapcsolatban az alábbi feladatokat jelölte meg:

1. fokozni kell a műtrágyák, a gyomirtó, a növényvédő és egyéb vegyszerek termelését,

_2. törekedni kell a műanyag- és műszálgyártás fokozására és az ipari nyersanyag——

bázis _szélesítésére,

3. fejleszteni és korszerűsíteni kell a gyógyszerek, a gumiabroncsok, a szintetikus mosószerek, a lakk— és festékipari termékek gyártását.

A párthatáro'zatban megjelölt ipar—, illetve gyártási ágak általában az egész vegyipart meghaladó mértékben fejlődtek.

Az egyes iparágak (gyártási ágak) termelése 1964—ben

(Index: 1960. év : 100) Iparág (gyártási ág)

Százalék

1. Műtrágyagyártás ... 189,o

2. Növényvédőszer-gyártás ... 226,9 3. Műanyaggyártás ... 275,0 4. Műszál— és műselyemgyártás ... 129,6

Ezen belül:

Viszkóz szál és viszkóz selyem ... 108,1 Szintetikus szál ... 355,6 5. Gumíabroncsgyártás

Tehergépkocsi—abroncsköpeny ... 131,0 Személygépkocsi—abroncsköpeny ... 208,5 Kerékpár-abroncsköpeny ... 122,4 6, Mosószergyártás ... 200,2

Ezen belül:

Szintetikus mosószerek gyártása ... 262,0 7. Festékgyártás

148,6 Szintetikus festékek és lakkok gyártása ... 274,1 8. Gyógyszeripar ... 284,3

*A teljes termelési érték alapján számítva. A nettó közelítő index alapján számolt ter—

melésnövekedésszázalékkal haladtaennélmegnagyobbaz 1960.mértékűévi szintet.volt, eszerint a vegyipar termelése 1964—ben már 81

41!

164 ne. ORMAI LÁSZLÓNÉ —— ne; onosz LÁSZLÓ

1. Műtrágyagyártás

A műtrágyatermelés a mezőgazdaság növekvő szükségletének kielégítése érdekében a vegyipar egészét meghaladó ütemben emelkedett. Az 1964. évi ter—- melés —— hatóanyagban számolva -——- 191 887 tonnát tett ki. Ez a mennyiség az 1938. évi termelésnek (15 105 t) közel tizenháromszorosa, az 1949. évi termelés——

nek (26 322 t) pedig több mint hétszerese.6

V Az 1960. évihez viszonyítva az egyes műtrágyák termelésének növekedése hatóanyagban és számbavételi súlyban a következőképpen alakult.

7. tábla

A mütrágyatermelés alakulása az 1960—1964. években

Nitrogén- ! Foszfor— Összes

Év műtrágya-termelés

tonna százalék* 1 tonna százalék* tonna százalé]?

Hatóanyagban

1960. . ; .. 56 991 100,0 44 519 100,0 101 515 100,0

1961 . . . 67 657 118,7 55 871 l25,5 123 528 , 12l,7

1962. . . . 72 329 126,9 73 845 165,9 146 174 144,0

1963. . . . 79 301 139,1 88 368 198,5 167 669 ' 165,2

1964. . . . 91 956 . 160,0 99 931 224,5 191 887 189,0

Számbavételi súlyban"

1960. . . . 278 093 100,0 [ 244 388 100,0 522 481 100,0

1961 . . . . 330 083 118,7 307 238 125,8 637 321 122,0

1962 . . . . 353 110 127,0 _ 406 654 166,5 759 764 145,4

1963. . . . 386 950 139,l 488 228 199,8 875 178 ' 167,5

1964. . . . 448 762 161,4 552 091 ; 226,0 1000 853 ! l91,6

* Az 1960. évi százalékában. '

** A nitrogénműtrágya 20,5 százalékos, a foszfor-műtrágya 18,0 százalékos hatóanyag—

tartalommal.

A műtrágyatermelés ilyen mértékű növekedését az üzemek kapacitásának bővítése, illetőleg az újabb kapacitások belépése tette lehetővé. A vizsgált idő—

szakban a legjelentősebb bővítések a következők voltak.

a) Nitrogénműtrágya—gyártás. 1958—ban megkezdték a Borsodi Vegyi Kom—

binát kapacitásának kétszeresére való növelését, valamint az üzemnek koksz—

bázísról földgázbázisra való átállítását. A bővítés első szakasza 1962—ben befe—

jeződött, és jelenleg már újabb bővítés van folyamatban. Szintén 1958—ban ——

a Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú hitelegyezmény keretében —— kezdték el a Tiszai Vegyi Kombinát építését. Ez a műtrágyagyár 1964 utolsó negyedében kezdte meg a próbaüzemes termelést, és az év végéig közel 50 000 tonna műtrá—

gyát gyártott. A műtrágyatermelés a Borsodi Vegyi Kombináthoz hasonlóan itt is földgáz felhasználásával történik.

A nitrogénműtrágya—gyártásnak földgázbázisra való átállítása, illetve telepítése a kokszbázissal szemben több előnnyel jár. Ezek közül csak néhányat említünk meg.

A földgázbázison való üzemelés a szintézisgáz széndioxid tartalmának csökkenésével járd s ez pedig —— mivel a nitrogénműtrágya-gyártésban a szűk keresztmetszetet álta—

lában a kompresszorok jelentik —— a kompresszorok teljesítményének növekedését, tu- lajdonképpen beruházás nélküli kapacitásbővítést eredményez. A hagyományos alap- anyagok földgázzal való helyettesítése jelentős önköltségcsökkenést eredményez: a Bor—

sodi Vegyi Kombinátban például a földgázbázisra való átállás előtt egy tonna nitro—

) a A műtrágyatermelésen belül mind az 1938., mind pedig az 1949. évihez képest a nitrogén—

műtrágya—gyártás fejlődött nagyobb mértékben.

A VEGYIPAR FEJLÖDESE

165

génműtrágya önköltsége (hatóanyagban) 9900 forint volt; a füldgázbázísra való áttérés után az önköltség 33 százalékkal (1963—ig 6650 forintra) csökkent. (A fentiekkel kapcso—

latban meg kell jegyeznünk, hogy a nitrogénműtrágya—termelés nyersanyagbázisa nem—

csak nálunk, de világszerte megváltozott: a szénhidrogének aránya jelentősen nőtt, a szén, a koksz, illetve a kokszolási gáz aránya jelentősen csökkent. A szénhidrogén—

bázisú termelés aránya a Szovjetunióban az 1958. évi 0,6 százalékról 51 százalékra, Japánban 0,0 százalékról 76 százalékra emelkedett.)

b) Foszforműtrágya—gyártás. 1960-ban a Budapesti Kénsavgyár rekonstruk—

ciója során megkezdte a termelést egy korszerű technológiai követelményeket kielégítő folyamatos működésű feltáró kamra.7 A Tiszamenti Vegyiművek szuv perfoszfátüzeme mintegy 200000 tonnás kapacitással (amelyet 1965 végéig két—

szeresére bővítették) 1962—ben kezdett termelni. Az új kapacitások belépése, valamint a meglevő kapacitások bővítése tették lehetővé, hogy a szuperfosz—

fát-termelés 1964—ben az 1950. évinek közel négyszeresére emelkedjék. Ugyan—

ezen idő alatt a szuperfoszfát-termelésnek kb. 20 százalékát kitevő, a mezőgaz—

daság igényeit jobban kielégítő granulátum (szetmosézett —— granulált —-—— szu—

perfoszfát) termelése kilencszeresére növekedett.

A műtrágya-felhasználás az 1960—1964. években a termelés 89 százalékoe növekedésével szemben 105,9 százalékkal emelkedett. A műtrágya—felhasználás—

nak a termelésnél nagyobb arányú növekedését az arányaiban csaknem válto—_

zatlan, de volumenében növekvő behozatal tette lehetővé. A hazai műtrágya—

termelés 1960—ban az összes felhasználásnak 60,6, 1961—ben 57,3, 1962—ben 53,2, 1963-ban 56,0 és 1964-ben 55,4 százalékát tette ki.

Az importált műtrágya nagyobb része káliműtrágya, de jelentős a nitro—

génműtrágya-behozatal is. Az 1965. évi műtrágyaimport struktúrája a korábbi évekéhez képest lényegében megváltozott, a nitrogén— és a foszforműtrágya—

behozatal megszűnt, sőt a nitrogénműtrágya—gyártás nagyarányú fejlődése kö—

vetkeztében az 1965. I. félévében termelt nitrogénműtrágya 32 százalékát ex—

portáltuk. '

Az egy kat. hold szántóterületre jutó felhasznált műtrágya mennyisége 1964—

ben az 1960. évinek 212,6 százalékát tette ki. A fajlagos műtrágya—felhasználás műtrágyánként az alábbiak szerint alakult.

8. tábla

Az egy kat. hold szántóterületre jutó felhasznált műtrágyamennyiség alakulása

N itrogén- ] Foszfor- ! Káli- Összes É

v műtrágya-felhasználás hatóanyagban

Kilogramm

1960 ... 8,1 7,2 2,9 18,2

1961 ... lO,5 8,7 4,6 23,8

1962 ... 15,2 9,3 6,3 30,8

1963 ... 1.5,1 ll,3 '7,4 33,8

1964... 19,1 12,6 7,0 38,7

Index: 1960. év : 100

1960 ... 100,0 100,0 100,0 100,0

1961 ... 129,6 120,8 158,6 130,8

1962 ... 187,7 130,6 213,8 169,2

1963 ... 186,4 156,9 255,2 185,7

1964 ... 235,8_ 175,0 241,4 212,6

7 A folyamatos működésű feltáró kamrák előnye a szakaszossal szemben elsősorban a ma—

gasabb termelékenységben mutatkozik meg, de a bennük előállított termék minősége is jobb.

166 na. ORMA! LÁSZLÓNÉ —— os. 030st LÁSZLÓ

A fajlagos műúágya-felhasználás növekedésének üteme Magyarországon az utóbbi években jóval nagyobb volt, mint a szocialista országok vagy a fej- lett mezőgazdasággal rendelkező tőkésonszágok bármelyikében, így az e téren mutatkozó elmaradásunk kismértékben ugyan, de csökkent. Az egy hektár

szántó—, kert—, szőlő- és gyümölcsös területre jutó műtrágya-felhasználás né—

hány országban az 1960—1962. években következőkéan alakult.

9. tábla

A fajlagos műtrágya-felhasználás hatóanyagban néhány európai országban

Az 1 hektárra jutó műtrá a.- — * * ' ' i '

felhasznál?! hatóanyagbgii láía39£á2$§lgi Az 1960' Az 1962'

Z .

Ország % 1960. évi száza- évi felhasználás a magya:-

1960 1962 lékában országi felhasználás százalékában

Belgium ... 376,6 372,0 98,9 1281,0 762,3

Csehszlovákia ... 94,0 1033 109,9 319,7 211,7

Hollandia ... 457,S 457,'7 100,0 938,1 937,9

Lengyelország ... 45,9 55,6 121,1 155,7 113,9

Magyarország ... 29,4 48,8 166,6 100,0 100,0

Német Demokratikus ,

Köztársaság ... 187,5 194,5 103,7 637,8 398,6

Német Szövetségi '

Köztársaság ... 278,2 268,4 96,5 9463 550,0

A hazai műtrágyatermelés legutóbbi években elért, valamint várható további fejlődése alapján úgy véljük, hogy a műtrágya—felhasmálás terén jelenleg még fennálló nagy színvonalbeli különbség a következő években tovább, csökken, A színvonalbeli különbségek csökkenésének reális feltételei a műtrágyaterm'elési kapacitás növelése révén biztosíthatók, és a termelés növelése a fogyasztói igé—

nyek emelkedése míatt is mind sürgetőbb. Ha például a Német Demokratikus Köztársaság 1962. évi fajlagos műtrágya-feüxasználási színVonalát kívánjuk el—

érni, a hazai termelést mintegy négyszeresére kell növelni. Hasonló feladatot jelent az is, ha a szocialista mezőgazdaság két szektorának (állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőezövetkezetek) fajlagos műtrágya felhasználása terén megmutatkozó különbséget akarjuk kiküszöbölni.

A mezőgazdaság részéről a műtrágyagyártással szemben felmerülő igények kielégítésénél a műtrágyatermelés és -felhasználás területén az utóbbi években a következő tendenciák váltak felismerhetővé.

a) A mezőgazdaság kemizálási színvonalának fokozása a műtrágyaszállítás volumenének nagymérvű növelésével jár. Ezért világszerte arra törekszenek hogy a termelt műtrágya koncentrációját növeljék, és így a felesleges ("holt") fuvart csökkentsék. Ennek következtében a nitro—génműtrágya hatóanyag—tar—

talma évről évre emelkedik. A hazai nitrogénműtrágya—tenmelés átlagos ható—

anyag-tartalma is növekszik: a gyártott nitrogénműtrágya n—itroge'ntartalma 1964-ben 27 százalék volt az 1960. évi 23 százalékkal szemben. A folyamatban levő kapacitásbővítések következtében —-—— mivel az új üzemek koncentráltabb műtrágyákat fognak termelni -——- a nitrogénműtrágya hatóanyag—tartalmának további emelkedése várható.

b) Az összetett műtrágyak termelési volumene —- jóllehet az összes mü—

trágyatermelésen belüli arányuk néhány omzágban már most is számottevő ——

évről évne növekszik. (Lásd a 10. táblát.)

A VEGYIPAR FEJLÓDÉSE , ' 167

A hazai vegyipar összetett műtrágyát jelenleg még nem termel, de a szuper—

foszfát ammónizálását célzó kisérleteket már végeztek. Az eredmények bízta—

tók,*úgyhogy a szuperfoszfát üzemszerű ammónizálása feltehetően rövid időn belül megindul.

m. tábla

Az összetett műtrágyák termelésének növekedése néhány európai országban

(Index: 1957—1958. évek :: 100)

x

;

1959—1960. , 1960—1961.

Ország ____M__

években

;

Belgium ... ( 121,1 145,s

Egyesült Királyság ... § 2063 275,4

Franciaország ... - 13534 l 154,s Német Szövetségi Köztársaság ... § 1075 ! 133,5

Olaszország ... ? 2245) l 241,5

Svédország ... % 2285 ; 3004)

0) Több országban is folytatnak kísérletet a lassan iható műtrágyák beve—

zetésére, illetve hatékonyságára vonatkozóan. A lassan ható műtrágya gazdasági jelentősége abban áll, hogy a talaj tápanyagtartalmát nehezebben oldódó nit—

rogénvegyületek felhasználásával azonos szinten tartják, továbbá, hogy a csa—

padék csak kisebb mennyiségű táepsót mos ki a talajból.

2. Növényvédőszer—gyártás

Növényvédőszer—termelésünk 1964-ben az 1960. évhez képest a felhasz—

nálói igényeknek megfelelően 383,6 százalékkal emelkedett. (A termelés éven—

kénti átlagos növekedési üteme 39,9 százalék volt.) Ezt a növekedést részben kapacitásbővítéssel, részben jobb kapacitáskihasználással érték el. A növény—

védőszerek közül az ún. hagyományos növényvédőszerek (kénpor, rézgálic, szén—

kéneg) termelése csökkent, helyettük mindinkább az újabb szerveskészítmé— _ nyek kerültek előtérbe. A rovarirtószerek termeléséhez használt DDT és HCH hatóanyag termelése 1960—1964. között 85,6, illetve 136 százalékkal emelkedett.

A gyomirtószerek alapanyagául szolgáló 2,4 D és Dinitroortokrezol termelése ezekben az években 52,8, illetve 321,7 százalékkal emelkedett. A növényvédő—

szer—termelésben érvényesülő tendenciák (egyrészt a hagyományos növényvédő—

szerek termelésének osökkenése, illetve stagnálása, másrészt a korszerű növény- védőszer-hatóanyagok termelésének jelentős növekedése) hatására a növény- védőszer-hatóanyagtermelés csak kismértékben emelkedett., összetétele azonban jelentősen megváltozott. (Lásd a 11. táblát.)

A hatóanyag—termelés struktúrájának változása, továbbá az importált nö—

vényvédőszer-hatóanyag mennyiségének növekedése következtében a növény—

védőszer-kompozíciók termelése 1960—től 1964-ig fokozatosan közel négysze—

resére emelkedett.

A növényvédőszer—termelés felhasználási célok szerinti összetétele Világ-

szerte bizonyos mértékig megváltozott: a gombaölőszerek aránya általában

csökkent, a gyomirtószereké pedig emelkedett, és emelkedett a rovarirtószerek termelésének aránya is. Magyarországon a gyomirtószer—termelésnek évről évre nagyobb hányadát teszik ki az ún. szelektív gyomirtószerek. (A szelektív gyom- irtószerek termelése az 1960. évi 1087 tonnával szemben 1964—ben 4135 tonna

168 DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ -— DR. OROSZ LÁSZLÓ

volt.) A gyomirtószerek választéka állandóan bővül, hatékonyságuk fokozódik, elterjedésük üteme azonban nem kielégítő. A vegyszeresen gyomirtott terület nagysága az utóbbi 2—3 évben alig Változott.

11. tábla A növényvédőszer-hatóanyag— és —kompozícíótermelés alakulása*

1960. ! 1961. I 1962. 1963. 1964.

Megnevezés

_ évi termelés Torma.

Nővényvédőszer-hatóanyag összesen . . . . 9 351 10 396 10 511 10 189 12 657 Ebből:

DDT ... 842 929 1 200 1 427 1 563

HCH ... 250 315 519 695 590

Díkonirt ... 941 1 022 1 019 1 170 1 438 Dinitroortokrezol ... l 15 2 14 229 401 485 Aktínit ... —- 450 792 989 620 Növényvé(lőszer-kompozíció ... 10 155 18 674 26 867 30 928 38 954

Index: 1 960. év : l 00

Növéwyvédó'szer—hatóanyag összesen ... 100,0 111,3 11 2,4 109,0 13.14 Ebből:

DDT . . .—... '... —. 100,0 110,3 142,5 169,5 185,6 HCH ... 100,0 126,0 207,6 278,0 236,0 Dikonirt ... 100,0 108,6 108,3 1243 152,8 Dínitroortokrezol ... 100,0 186,1 l99,1 348,7 4213 Aktinit ... —- 100,0 l76,0 219,8 138,7

Növényvédőszer-kompozíeió ; ... [ 100,0 l 83,9 264,6 3043 383,6

* Kénporok termelése nélkül.

A növényvédőszer-gyártással, illetve a növényvédőszer-felhasználással

szemben egyre fokozódó mennyiségi és minőségi követelmények jelentkeznek.

A mennyiségi igény növekedésének feltételeit elsősorban a nagyüzemi gazda—

ságok teremtették meg. A minőségi követelmények két oldalról is jelentkez—

nek. Először: a növényvédőszerek egy része nemcsak a kártevőkkel szemben fejt ki hatást, hanem az emberrel, a nem kártevő állatokkal és a hasznos növé—

nyekkel szemben is, s ezt a nem kívánt hatást a lehető legnagyobb mértékben kell korlátozni. Másodszor: állandóan újabb és újabb növényvédőszereket kell ,,beállítani", mivel a kártevők egy része a hosszabb idő óta alkalmazott készít- ményekkel szemben kisebb—nagyobb mértékben ellenállóvá válik.

3. M űanyaggyártás

A második ötéves terv a műanyagtermelésnek mintegy 90 százalékos növe- kedését írta elő. Elsősorban a hőre lágyuló műanyagok termelését kellett fo—

kozni. A termelési feladat megvalósítása érdekében a tervidőszak folyamán üzembe kellett helyezni a Borsodi Vegyi Kombinát évi 6000 tonna kapacitású PVC üzemét.

Az 1964. évi műanyagtermelés az 1960. évinek 2,5-szerese, tehát meghaladta az ötéves tervben 1965—re előirányzott szintet.

, A VEGYIPAR FEJLÓDESE !

169

. 12. tábla

A műanyagtermelés alakulása

Műanyagtermelés

Év az 1960. évi az előző évi egy lakosra.

tonna százalékában számítva(k.logramm)

1960 ... 9 905 100,0 —— (),99

1961 ... 12 701 128,2 128,2 1,27

1962 ... 14 203 143,4 111,8 1,41

1963 ... 19 769 199,6 139,2 1,96

1964 ... 24 755 249,9 125,2 2,45

Az 1964. évi műanyagtermelés szerkezete jelentősen eltér az 1960. évitől.

A polimerizációs műanyagok aránya — a PVC termelés megkezdése következ—

tében —— az 1960. évi 3,4 százalékról 1964—ben 24,7 százalékra emelkedett, a kondenzációs és addíciós műanyagok termelési aránya pedig 8,7 százalékról 7,0 százalékra csökkent. Új termékek: a karboxi—metilcellulóz, a rétegelt deko—

ritlemez, a furfuril-alkohol alapú gyanták, a poliamid fröcesanyag, a kis ned—

vességfelvételű sajtolóanyag, a poliuretánhab, az epoxi gyanta.

A második ötéves tervnek a műanyaggyártás fejlesztésére vonatkozó cél—

kitűzései tehát teljes egészében megvalósultak, sőt a termelés tekintetében az ötéves tervet jelentősen túlteljesítjük, rá kell mutatnunk azonban az egy la- kosra jutó műanyagtermelés tekintetében más országokhoz viszonyított jelentős elmaradásunkra.

13. tábla

Az egy lakosra jutó műanyagtermelés alakulása Magyarországon és néhány szocialista és tőkésországban

1960. 1961. 1962. 1963. ] 1963—ban

Ország évi egy lakosra jutó termelés az 1960- év a. rágggar

(kilogramm) százalékában

Szocialista országok

Bulgária ... . . . 2,40 _ 1 14,3

Csehszlovákia ... 4,40 5,65 7,00 6,70 152,3 319,0

Lengyelország ... —. . 1,82 . 2,80 2,86 157,1 138,1

Magyarország ... 1,30 1,40 1,55 2,10 161,5 100,0 Német Demokratikus

Köztársaság ._ ... . . 9,00 10,80 . 5 14,3

Szovjetunió ... . . . 2,40 . 1 14,3

Tőkésországok

Amerikai Egyesült Államok . 15,80 . 19',00 20,59 ( 130,3 1023,8

Ausztria . . .-... 4,08 . 6,00 7,07 173,3 336,7

Belgium —- Luxemburg ... 4,12 6,85 . . . ..

Egyesült Királyság ... 10,65 1 1 ,50 mm 13,90 130,5 661,9

Franciaország ... 7,62 8,34 9,60 10,80 141 ,7 523,8 Hollandia ... 6,63 8,90 ] 1 ,00 1 1 ,19 168,8 532,9

Japán ... . . 9,00 1 1 ,10 . 528,6

Kanada ... -. . . 9,30 1 0,83 ,_ 5 15,7

Német Szövetségi Köztársasá 1 8,08 1 9,90 23,00 24,29 1 34,3 1228,6

Norvégia ... 7,84 . . . . ——

Olaszország ... 6,02 8,50 l0,0 12,38 205,6 589,5

Svájc ... 5,96 '. —. . _ ..

Svédország ... 7,82 ,. 1 1 ,90 152,2 566,7

170 DR. ORMAI LASZLÓNÉ— DR. OROSZ LÁSZLÓ

A műanyagtermelés emelkedésével egyidejűleg jelentősen fejlődött a mű—

anyag-feldolgozó ipar is. A feldolgozott műanyag mennyisége 1964—ben kb. két-— ? szerese volt az 1960. évinek. A feldolgozott műanyag volumenének növekedé—

sével együtt kismértékben javult a gépek technikai szinvonala. A kiskapacitásű, kézi működésű sajtológépek száma az 1960. évi 3ll-ről 1964—ig 287—re csökkent, ugyanakkor a hidraulikus működésű, nagyobb teljesítményű (100 tonna feletti

sajtolóerővel bíró) sajtológépek száma 308—ról 386—ra emelkedett. A 100 gramm

alatti löketenkénti fröccsöntő teljesítményű, kézi működésű gépek száma 365- ről 310—re csökkent; a 100 gramm vagy annál nagyobb löketenkénti fröccs- öntő teljesítményű félautomata és automata gépek száma pedig 52—ről 80-ra

emelkedett.

A műanyag—feldolgozó ipar az ismertetett fejlődés ellenére sem mondható korszerűnek. A termékek minősége sok esetben nem felel meg a követelmé—

nyeknek, nem megfelelő a termékválaszték, magas a termelési költség. A mű—

anyag-feldolgozó gépek nagy része az elért fejlődés ellenére is még mindig korszerűtlen, kisteljesítményü. Nem csekély azoknak a feldolgozógépeknek a száma, amelyeket az üzemek konstruáltak.

A műanyag—feldolgozás 1964—ben kismértékben koncentráltabb volt ugyan az 1960. évinél, de még mindig elaprózotmak mondható. Az egy üzemre jutó feldolgozott műanyag mennyisége 1964-ben az 1960. évinek nagyjából kétszere—

sét tette ki. 1960-ban 2, 1964-ben pedig 7 üzemben dolgoztak fel 1000 tonnánál nagyobb mennyiségű műanyagot. Ezek az üzemek dolgozták fel az összes mű-

anyagnak 1960-ban 39,4, 1964-ben pedig 65,5 százalékát.

A tisztaprofilű (vagy nagyrészt műanyagprofilú), tehát egyértelműen a műanyag-feldolgozó iparba sorolható üzemek száma az összes műanyag-feldol—

gozással foglalkozó üzemekhez képest alacsony. 1964—ben például 65 minisz—

tériumi, 16 tanácsi és 45 szövetkezeti ipari üzemben folyt műanyag—feldolgozás, és ezek közül csak 4, 5, illetve 15 tartozott a műanyag—feldolgozó iparba.

A műanyag-feldolgozás formáit illetően —— véleményünk szerint — helyes gyakorlat alakult ki. A több népgazdasági ágban felhasználásra kerülő mű—

anyag—félgyártmányok (lemez, fólia. eső, idom) gyártását nagykapacitású, tisz- taprofílú műanyag—feldolgozó vállalatok végzik. Ezekben az üzemekben a kon—- centráció biztosította előnyök jól kihasználhatók. Ezenkivül egyes vállalatok a szükségletüknek, illetve belső igényüknek megfelelő mennyiségű, illetve meg'——

felelő rendeltetésű műanyagot dolgoznak fel. Ezek az üzemek általában kis gépparkkal rendelkeznek, amelynek kapacitáskibasználása elég magas.

4. Műszál- és műselyemfonal—gyártás

A műszál— és műselyemfonal—termelés 1960—tól 1964—ig 29,6 százalékkal emelkedett. Ezen belül a viszkózszáltermelés —— amely az összes műszálterme—

lésnek 77 százalékát teszi ki — mindössze 8,1 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a danulonszál—termelés —— amely az összes műszál—

és műselyemfonal—termelésnek alig valamivel több mint 20 százaléka -——— 2555 százalékkal emelkedett. Ennek oka az; hogy a viszkóz szál termelése a szin——

tetikus szál termeléséhez képest nem gazdaságos, így a danulon szál kerül elő-—

térbe. Ez a tendencia tapasztalható a KGST országokban és a nyugati orszá—

gokban egyaránt.

A műszáltermelés struktúrája a köVetkező években tovább módosul. Egy—

részt folyamatban van a danulon rost üzem további bővítése. másrészt 1965——

ben megkezdték a danulon selyem üzemszerű termelését.

"A VEGYIPAR FEJLÖDÉSE 17 1

14. tábla

A múszál— és műselyemfonal—termelés alakulása

1960. § 1961. 1962. ' 1963. 1964.

Termék

évi termelés

" Torma

Viszkóz szál és műselyem fonal ... 3850 3930 4213 3979 4160 Szintetikus szál ... 367 370 646 1651 1305 M úszál és műaelyem fonal összesen 4217 ! 4300 48 59 I 5630 5465

Index: 1960. év : 100

Viszkóz szál és műselyem fonal ... 100,() 102,l 109,4 103,4 108,1 Színt/etikus szál ... 100,0 100,8 176,0 449,9 355,6 M üszál és múselyem fonal összesen 100,0 102,0 115,2 133,5 ! 129,6

Magyarországon az egy lakosra jutó műezálbemnelés alacsony, 1964—ben 0,5 kilogramm volt, ugyanakkor a Német Demokratikus Köztársaságban már 1963—ban 8.8 és Csehszlovákiában 5,4 kilogrammot ért el.

5. Gumiabroncsköpeny—gyártás

A személygépkocsi—abroncsköpeny termelése 1964—ben 108,5, a tehergép—

kocsi—abroncsköpenyé pedig 31 százalékkal volt magasabb, mint 1960—ban.

Kerékpár—abroncsköpenyből ugyanezen idő alatt 22,4 százalékkal gyártottak többet. A növekedés azonban nem volt egyenletes, a kerékpár—abroncsköpenyek termelése 1962—ben és 1963—ban érte el az eddigi legmagasabb szintet.

Az abroncsköpenyimport még mindig jelentős, tehergépkocsi—abroncskö—

penyből a behozatal 1964—ben jóval magasabb volt, mint a megelőző évek bár—

melyikében.

15. tábla Az abroncsköpeny-termelés és —import

(darab)

; ! 1960. 1961. 1962. 1963. ' 1964.

Abroncsköpeny

évi

termelés

Személygépkocsi . . . . . . . ; ... 85 751 112 528 ! 157 299 144 473 178 816 Tehergépkocsi ... 250 477 272 343 X 259 752 273 755 328 016

nettó import*

Személygépkocsi ... 10 646 I 14 653 — 17 748 [ 1 253 11 011 Tehergépkocsi . . . ; ... 40 006 , —- 12 580 16 844 l 30 825 50 850

* Az export és az import egyenlege.

_ A termelés növelésével egyidejűleg a gyárhnányfejlesztés terén is jelentős eredményeket értek el. így például 1949—ben a .8,25——20 méretű abronesköpe- nyek súlya 33, terhelése 1200 kilogramm volt, az ugyanilyen méretű abroncs—

köpeny súlyaa 1964—ben 40 kilogramm és 2000 kilogramm terhelésre alkalmas.

172 DR. ORMAI LÁSZLÓNÉ — DR. OROSZ LÁSZLÓ

A 11,00——f20—as 61 kilogramm súlyú köpeny terhelése ZIOO—fról —-—— változatlan súly mellett — 2700 kilogrammra emelkedett. A következő években a gumiab- roncsköpenyek terhelésének további jelentős növelését tervezik. Az elgondolá- sok szerint a középméretű tehergépkocsi—köpenyek 2500—3000, a nagyméretűek 3500—4000, a szuperméretűek pedig 5000—6000 kilogrammos terhelésre ké—

szülnek majd.

Javult az abroncsköpenyek minősége is, átlagos futóteljesítméinyük az 1956.

évi 27 000 kilométerről 1965-re 46 000 kilométerre növekedett.

A második ötéves terv idején a gumiipar gyártmányainak választéka is bővült. Sok új méretű gumiabroncs gyártását kezdték meg, és a műszakigumi—

gyártmányok köre is szélesedett. Az elmúlt öt évben évente kb. 600—800 új méretet, illetve új gyánttmányt vezettek be.

6. Mosószergyártás

A hagyományos tisztítószerek közül a mosószap—pan termelése évről évre csökken: 1964-ben 6965 tonnával (37,8 százalékkal) termeltek keVesebbet, mint 1960—ban. Ugyanakkor a mosószertermelés kétszeresére emelkedett, de ezen belül a szintetikus és a szappanalapú mosószerek termelése eltérően alakult.

A szintetikus mosószerek termelése 162 százalékkal emelkedett, a szappan—

alapú mosószerek termelése viszont —— a szappantermeléshez hasonlóan ——- csökkent (54 százalékkal).

A szintetikus mosószerek termelésénél mutatkozó fejlődés, és a szappan—

alapú mosószer termelésében mutatkozó visszaesés következtében az összes

mosószertermelésen belül a szintetikus mosószerek aránya emelkedett, a szap—

panalapú mosószerek aránya pedig jelentősen csökkent.

16. tábla

A szappan- és a mosószertermelés alakulása

Mosó- ! Pipere- ! Egyéb ] Ösazes Szappan- Szintetikus

alapú Összes

. mosó. monó- és mosó- és mosószer

Év szappan szerek mosogató— mosogató-

DOl' paletta.

termelése Torma

1960. . . 18 481 6083 3445 28 009 3247 8 086 - 11 333

1961 . . . 16 711 6301 3483 26 495 3873 11 086 —- 14 959

1962 . . . 14 249 7269 3095 24 613 2949 13 518 504 16 971

1963. . . 11 761 7180 2890 21 831 2000 15 801 1922 19 723

1964. . . 11 476 7513 3566 22 555 1496 17 424 3755 22 675

Index: 1960. év : 100

1960. . . 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 —— 100,0

1961 . . . 90,4 103,6 101,1 94,6 _ 119,3 137,1 —— 132,0

1962 . . . 77,1 119,5 89,8 87,9 90,'7 167,2 100,0 149,7

1963. . . 63,6 118,0 83,9 77,9 61,6 195,4 381,3 174,0

1964 . . . 62,1 123,5 103,5 80,5 46,1 215,5 745,0 200,2

Az összes termelés százalékában

1960. . . 65,9 21,8 12,3 100,0 28,7 71,3 —— 100,0

1961 . . . 62,9 23,9 13,2 100,0 25,9 74,1 — 100,0

1962 . . . 57,9 29,5 12,6 100,0 17,4 79,7 2,9 100,0

1963 . . . 53,9 32,9 13,2 100,0 10,1 80,1 9,8 100,0

1964 . . . 50,9

33,3 15,8

100,0 6,6

76,8 16,6 100,0

A VEGYIPAR FEJLÓDÉSE

17 3

Az 1960—1964. években a mosószer—alapanyagok termelése 127,6 százalék—

kal növekedett, ezen belül a zsínalkoholszulfoznát termelésénél 173,9 százalékos emelkedést értek el.

7. Festékgyártás

A festékipar 1964. évi term—elése az 1960. évihez képest 51,1, a lakkfesték—

termelés 61,7, a természetes alapú festékek termelése 25,6, a szintetikus fes- tékek termelése 172,4 százalékkal nőtt. Az egy lakosra jutó festéktermelés az 1960. évi 2,7 kilogrammról 1964—ben 4,2 kilogrammra emelkedett.

Az elért termelésnövekedést egyrészt az új festéküzem létesítése, valamint a festékgyárak korszerűsítése, másrészt a festékipari üzemek 1959. évi kon—

centrációja (a régi üzemeket egy vállalattá szervezték) tette lehetővé. A máso—

dik ötéves terv idején sor került a festékgyári berendezések és az alkalmazott technológiák korszerűsítésére, a gyártás profilírozására stb. is. Az elavult hen—

gemzékeket hidraulikus emelőberendezés—sel és hengertávolság—szabályozóvaíl ellátott nagyteljesítményű gépekkel cserélték ki. 1960—ban helyezték üzembe az első golyós malrmokat, 1963—ban pedig az ún. gyöngymalmokat. '

Korszerüsítették a festékipar kötőnyagokkal való ellátását is. A korszerű szintetikus festékek termelése az 1960. évi 6523 tonnáról 1964—ben 17 768 ton- nára (172,4 százalékkal), az összes festéktermelésen belüli arányuk pedig 24,6

százalékról 415 százalékra emelkedett.

17. tábla A festéktermelés alakulása és gyártmánycsoportonkénti megoszlása

Cellulóz- Mű

Olajbá. Olaj- Aszfalt- Szesz- Természetes b ázis ú gyanta- Szintetikus

, zisú bázisú bázisú bázisú alapú fes— Műanyag_ . ' al f - A

Ev és higí.festék összesentékek diszperziósfestékek ___—___bazisa kgúösiígfsen kek Összege""LaWesw'

tó W

' lakk, zománc és lakk, zománc és hígító

hígító

Index: 1960. év : 100

1960.. 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1961 . . 115,7 118,3 126,1 113,5 116,4 2814 140,8 143,5 145,5 123,6 1962. . 92,7 89,6 127,4 117,9 943 9092 135,4 1463 157,6 109,8 1963. . 112,7 102,5 107,0 158,1 112,4 1552,9 271,4— 190,9 235,5 142,7 1964. . 124,9 114,9 114,7 208,8 125,6 1806,7 30l,9 224,6 272,4 161,7

Az összes termelés százalékában

1960. . 58,4 11,9 2,7 2,4 75,4 (),5 6,0 18,1 24,6 100,0

1961. . 54,7 11,4. 2,7 2,2 71,0 1,0 6,9 21,1 29,0 100,0

1962 . . 4.9,3 9,7 3,1 2,6 64,7 3,7 7,4 24,2 35,3 100,0

1963. . 46,1 8,5 2,0 2,7 59,3 4,9 11,5 24,3 40,7 100,0

1964. ,. 45,1 SA, l,9 3,1 58,5 5,0 ll,3 25,2 41,5 100,0

8. Gyógyszeripar

A gyógyszeripar termelése az 1960—1964. években 1843 százalékkal, a vegyipar átlagos fejlődési ütemét meghaladó mértékben emelkedett. Néhány

fontosabb gyógyszer termelése a 18. táblában foglaltak szerint alakult.