A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről

(1)

JELENTÉSEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM

1986. ÉVI FEJLÓDESERÓL

1986—ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben. a belföldi felhasználás a

tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak telje—

sítményét kifejező bruttó hazai termék volumene -— előzetes, részben becsült ado—

tok alapján —— kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 05 százalékkal nőtt, ér- téke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelő ágazatok -— ipar. építőipar,

mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az

export kissé elmaradt az 1985. évitől. ugyanakkor a behozatal nőtt. a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passziv lett. A cserearányrom- lással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskede- lemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások ak—

tívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszá—

molású a nemzetközi megállapodásokkal összhangban csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott.

A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene kb. 3 százalékkal emelkedett. értéke a termelésnél nagyobb. 895 milliárd forint volt. Mind a fo—

gyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat.

A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazdasági beruházások összege

*258 milliárd forintot tett ki. ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent, és össze- hasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet. mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb. mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985—ben. A lakosság és a ma—

gánszektor beruházása számottevően emelkedett, és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubelelszá—

molású importgépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez ha—

sonlóan nőtt.

A népgazdaság állóeszköz—állománya gyarapodott. az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben. mint a termelés.

1986-ban az aktív keresők száma 28000 fővel. 0.6 százalékkal csökkent, és az év végén 4865 000 volt. Az anyagi ágakban 1.3 százalékkal kevesebben. a nem anyagi ágakban kb. 2 százalékkal többen dolgoztak. mint egy évvel azelőtt. A ter- melékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot.

(2)

JELENTÉSEK

'235

1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyag- hányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energia—

felhasználása mind az anyagi ágakban. mind a lakossági és kommunális szférá- ban csökkent, összesen 0.4 százalékkal Az egységnyi bruttó termelésre jutó ener—

giafelhasználás az anyagi ágakban 1. 5 százalékkal volt kisebb az 1985 évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén— és földgázimport következtében

—- az import aránya kissé nőtt, és meghaladta az összes energiaforrás felét.

Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása. fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát köz- gyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányitja. egyötöde államigazgatási irányítás

alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészitése.

A gazdaságirányitó szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok.

a szénbányászat. a vaskohászat, (: magasépítő-ipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rend—

jéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmeneti—

leg elhelyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását.

1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és a szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett. de az előző évinél jóval kisebb mértékben.

Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű. külföldi tőkével közösen mű- ködő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt.

Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói

Terv Tény

Mutató

az 1985. évi százalékában

Bruttó hazai termék . l1()2,7 kb. 101

Nemzeti jövedelem

termelése . . 102,3——102,7 kb. 100,5

belföldi felhasználása 100,2-101,0 kb. 103

lpari termelés 102.0—102,5 101.8

Országos építés—szerelés *101,0—101,5 99

Mezőgazdasági termékek termelése 103,0-—103,5 101

Lakossági fogyasztás. . . kb. 101 kb. 103

Egy lakosra jutó reáljövedelem . . 101—101,5 kb. 103

Szocialista szervek beruházása (folyó ároh). 103.5—105.1 105.1

Lakásépítés . 86.2—89.6 95.6

lPAR

Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben. 1.8 szá—

zalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1.3 százalékkal. az ipari szövetkeze- tek 3.6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar. valamint az egyéb ipari

szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett.

Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a be-

(3)

236 *JELENTESEK

ruházási célú értékesítés 6.5 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló 1.5 szá—

zalékkal emelkedett. ,

Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10000 fő-

vel. 0.7 százalékkal csökkent, az egy toglalkoztatottra jutó termelés 2.1 százalék—

kal emelkedett. Az ipar állóeszköz—állománya a termelést meghaladóan bővült,, az eszközhatékonysóg romlott.

Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban. az építőanyag—iparban és a villamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett. vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajla- gos előállítási költsége emelkedett.

Az energiahordozó-források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59.9' százalékról 60.8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kőolaj-, mind a földgáz- felhasználás részesedése emelkedett. A villamosenergia—termelés 28 milliárd kWh volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985—ben. A Paksi Atomerőmű a 3. sz. blokk üzembe helyezésével a villamosenergia—termelés 27 százalékát szolgáltatta. 'A nettó villamosenergia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamos—

energia—felhasználáson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió

tonna volt. majdnem 1 millió tonnával, 3.8 százalékkal kevesebb az előző évinél.

A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Föld—

gázból 7.1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben.

A vaskohászat termelése 1.2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termékszerkezet ja—

vult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjában az év végén megindult a termelés.

Az alumíniumkohászat 3.4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alu- mínium-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkés import megtakarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett.

A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve valameny—

nyi gépipari ágban bővült a termelés. legnagyobb mértékben, 4.8 százalékkal a híradás— és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubel viszonylatba majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6.9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal. de emelkedett a beruházási célú ér- tékesítés is. Uzembe helyezték a Hűtőgépgyár háztartási hűtőszekrény- és mélyhű—

tőláda—gyártó évi 50 000 darabos kapacitását.

A vegyipar termelése 1.3 százalékkal emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves- és szervezetlen vegyiparé ugyan- annyi. a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben.

Számottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más őgazatÉ A vegyipari termékek exportja rubel viszonylatba kissé—

csökkent. nem rubel viszonylatba számottevően bővült, ez azonban nem volt ele—

gendő az órcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1.7 százalékkal több árut szállított. ezen belül fogyasztási célra 62 százalékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták

többek között a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietilén; gyárát. bővítették az

EGIS Gyógyszergyórban a generikus gyógyszerek gyártását.

(4)

JELENTÉSEKV ( "237

Az építőanyag-ipar 1.9 százalékkal termelt többet, mint 1985—ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösre emelkedett.

A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentő- sen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között.

hogy a csepeli papírgyár bővítette hullámlemez—, illetve hullámdobozgyártó kapa—

citását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent.

Az élelmiszeripar 1.5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolajipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése.

A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élel- miszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egy- ötödét exportálta.

ÉPiTÖIPAR

Az országos építési—szerelési munka'k volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit. az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent.

A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak kb. háromnegyede beruházási. egynegyede fenntartási jellegű vált. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit. ará—

nya a kivitelézők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult.

A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9000 fővel. 3.2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2.9 száza- lékkal meghaladta az előző évi szintet.

1986—ban a tervezettnél több. 69 346 lakás készült el. mintegy 3000—rel keve—

isebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az épít- kezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az álla—

mi, mind a magán-lakásépítés elmaradt az előző évitől. A lakásátadások ütemes—

sége romlott.

MEZÖGAZDASÁG — ERDÖGAZDÁLKODÁS

A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben.

kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyész- tés azonos mértékben nőtt.

1986—ban összesen 142 millió tonna gabona termett. közel 600000 tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos ga—

bonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5.8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel az- előttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal. 436 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7.2 millió tonna kukoricater- més 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 628 tonna volt. lényegében azonos az 1985. évivel.

A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb.

mintegy 860 000 tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt.

(5)

238 JELENTÉSEK

Az 1.3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél.

A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből. vö—

röshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikáből. paradicsomból.

Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1.2 millió tonnát. ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660000 tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981-

1985. évek átlagos termésénél.

Az 1987. januári állatszámlálás előzetes adatai szerint az ország sertésállomá—

nya 8.7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvas- marhák száma ugyanekkor 1.7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy

évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat—termelés meghaladta a 2.2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül

azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati ter—

mékek közül tejből valamelyest többet. gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal keve-

sebbet termeltek. mint 1985-ben. ,

A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit.

Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 000 fővel, 3.7 százalékkal kevesebb volt. mint 1985—ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be. de mérséklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is.

A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagy—

jából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak.

Az év folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntö- zőberendezést. Elkészült 685 000 tonna kapacitású magtár és szemestermény—tároló.

Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógép—vezérlésű fo—

lyékony műtrágyakeverő telepe, amely 120—150000 hektár folyékony műtrágya el—

látását tudja biztosítani.

Az erdőtelepítés 8000 hektár volt. és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy. bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6.9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzitater- meTés bővült. az ipari fa mennyisége lényegében nem változott.

TERMELÖ lNFRASTRU KTÚRA

A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4.6 százalékkal na—

gyobb tömegű árut szállítottak, árutonnakilométer-teljesítményük —— a szállítási tá—

volság rövidülése folytán —— lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közle—

kedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesít- mény. a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit. a vízi közlekedésben —- a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt -— csökkent.

A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985—

ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon vi- szont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése.

A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérde- kű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt.

(6)

JELENTÉSEK

239

A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során -— többek között — 244 kilomé- ter vágányt átépítették, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak. 73 kilométer- nyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonst—

rukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamos mozdony. 10 motorvonat és ka-

csi, továbbá 328 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. _

Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Át—

adták a forgalomnak az M1—es autópálya Herceghalom—Biatorbógy közötti, vala—

mint az M5—ös autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömeg—

közlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe.

Az év folyamán a korábbi éveknél több. összesen 118 000 új személygépkocsit érté- kesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1.5 millió a lakosság tulgjdonóban volt.

A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57000 fő- és mellékállomást kapcsol- tak be, és számuk ezzel meghaladta az 1.5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott. a televízió átjátszó adók száma 17-tel nőtt.

1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendég—

lótáhelye. valamint mintegy 29000 magánkereskedő biztosította a lakosság áru- ellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek szá—

mának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növeke—

dése. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma 1986—ban is számottevően emelkedett. Az üzletek nyitvatartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító—karbantartó és egyéb fogyasz—

tási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 000 hálózati egysége és a 150 000 kisiparos jelentős része végzett 1986—ban.

A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átla- gos termelőkapacitása 3.1 százalékkal bővült, és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztós 8 százalékkal emelkedett, és átlagosan napi 2.6 mil—

lió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986—ban is nagyobb ütemben bővült. mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg közcsatorná- val 47 százaléka ellátott. A vízkár—elhárító rendszer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kárt.

KULKERESKEDELEM

1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalék- kal kisebb volt. mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben.

Rubelelszómolósokban tovább bővült a KGST-országokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több. a kivitt áruké ugyan—

annyi volt. mint az előző évben. A behozatal energia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági—éleimiszerípari termékekből fo—

kozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasá—

gi—élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet.

A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene

1 százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal első-

sorban ipari késztermékekből, a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből. valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazdasági——

(7)

240 * JELENTÉSEK

élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több. energiahordo—

zókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi.

A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági—élelmiszeripari export nagyará- nyú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült. a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olojexportáló országok fizetőképességének romlása.

A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámalású forgalomból származott.

A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány a behozatali árak emelkedése és az ex- )portárak csökkenése folytán 1986—ban 7.5 százalékkal romlott.

lDEGENFORGALOM

1986—ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra. 1.5 millió fővel. 10 szó- zalékkal több az előző évinél. és több. mint az 1980-es évek bármelyikében. A

külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. §

A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista. aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900000 fővel. 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt BOOO—rel, ezen belül a szállo- doi férőhelyeké 3400—zal bővült. Elkészült a budapesti Taverna, a büki Thermál Szál- ló. a Club Tihany üdülőfolu, és befejeződött a Hungária Nagyszálló bővítése, re- konstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszusokhoz és különféle rendezvé- nyekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgálta a Forma 1-es autó—

pálya és a kapcsolódó létesítmények elkészítése és átadása is.

A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6.3 milliót tett ki. ez az 1985. évihez képest 800 OOO-es, 14 százalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél.

A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és -kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt.

JÓVEDELEM. FOGYASZTÁS

Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1986—ban a tervezett 1—1.5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet. a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közel—

álló mértékben. 5.3 százalékkal nőtt.

1986—ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forint. a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkere- sete 5760 forint volt, kb. 8 százalékkal. illetve 7.6 százalékkal több. mint 1985-ben.

A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére. valamint a mezőgazda—

sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete — a terv—

ben előirányzott szintentartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mér—

tékben emelkedett.

A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986-ban kb. 148.5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből'nyugdíjakra 992 milliárd forintot fi-

(8)

JELENTÉSEK 241

zettek ki, ez az összeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok szá- ma egy év alatt mintegy 38000 fővel nőtt, és az 1986. év végén elérte a 2 337000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986—ban 3565 forint volt, 6.7 százalékkal több. mint egy évvel korábban.

Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal töb—

bet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok szóma csekély mértékben csökkent.

A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986—ban kifizetett együttes összege 5.6 milliárd forint volt. ez 28 százalékkal haladta meg az egy év—

vel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt. hogy a gyermekgondo- zási díj igénybevételének lehetőségét 1986—ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermekgondozási segélyben és gyermekgondozási díjban részesü—

lők száma egy év alatt 4000 fővel, 2 százalékkal nőtt. az év végén 224 000 volt.

A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási. kulturális stb. szolgáltatások — volumene mintegy 2.5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet.

1986—ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, kb.

3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban. a szol—

gáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3.5 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élve-

zeti cikkek bolti eladása 5.2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5.9 százalékkal nőtt.

A ruházati cikk forgalom volumene 2.9 százalékkal. a vendéglátásé 2.4 százalék—

kal csökkent. ,

Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. A ruházati cikkek kínálatának javulása szinte minden cikket érintett.

A vegyes iparcikkek előző évinél jobb árukínálata mellett néhány tartós fogyasztási cikkből nem volt folyamatos az ellátás. A szilárd tüzelőanyagok kínálata fokozato- Msan kiegyensúlyozottá vált. a választéki hiányosságok is mérséklődtek. Az építő—

anyagok többségéből a kínálat jó. egyes építőanyagokból kielégítő volt. néhány cikkből azonban nem volt folyamatos az ellátás.

A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelke—

dett.

NÉPESEDES. EG ÉSZSÉGUGY, OKTATÁS

1987. január 1-jén az ország népessége 10622 000 fő volt. 18 OOO-rel. 0.2 szá—

zalékkal kevesebb. mint egy évvel korábban. 1986—ban 128000 gyermek született.

mintegy 1700—zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1983—ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12,1 volt.

Tavaly 146 OOO-en haltak meg, közel 1200-zal kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A cse—

csemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszülött közül egy éves kora előtt 19 halt meg. eggyel kevesebb. mint 1985-ben.

1986-ban javult az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32.9-re emelkedett. Az év folyamán az általános orvosi és gyermek—

orvosi körzetek száma 72—vel, a községi fogorvosi körzetek száma ó-tal emelkedett.

Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913-ra csökkent.

9 Statisztikai Szemle

(9)

242 JELENTÉSEKL

A fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma - az év folyamán 1500-zal. 103 900-ra bővült. 1986—ban tízezer lakosra 97.8 kórházi '

úgy jutott.

A szociális otthoni férőhelyek szóma az 1986. év végén 38600 volt. 700-zal több, mint egy évvel korábban.

A bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt évben HDD—zal csökkent, és az év vé—

gén 67 200 volt. 5161 bölcsődés korúra 17.8 hely jutott.

1986—ban az óvodai férőhelyek száma 2700— zal csökkent, de kevesebb volt az óvodás korú gyermek is. lgy az óvodák zsúfoltsága mérséklődött Az óvodás korúak 92 százaléka jár óvodába.

Az 1986— 1987. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1342 OOO—en,

tanulnak, csaknem ugyanannyian. mint egy évvel korábban. Az osztálytermek szá—

ma 1986—ban 744—gyel bővült. A tanulók 419 százaléka napközis.

A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tovább tanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák

nappali tagozatain mintegy 800 fővel többen. a szakmunkásképző iskolákban 1000—

rel kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középiskolákban tanulók egy—

ötöde lakik diókotthonban.1986-ban 52 300 fő érettségizett nappali tagozaton, 3600 fővel több, mint az előző évben.

A felsőoktatási intézményekben közel 100 000--en tanulnak. ebből 64900 an nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatásban részesülők ará—

nya 9.6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthonban.

1986- ban 24 700 on szereztek diplomát.

Budapest, 1987. január 30.

KÖZPONTl STATISZTlKAl HIVATAL,—