Vitaülés az ifjúság társadalmi–gazdasági helyzetéről

(1)

SZEMLE

VlTAULÉS

AZ IFJÚSÁG TÁRSADALMI—GAZDASÁGI HELYZETÉRÖL

LAKATOS MÁRIA

,,Életkörülmények, munkahelyi beilieszke- dés-a fiatalok körében" cimmel harmadíz—

beni rendezett vita-ülést ,,Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatá—

sok" c. MTA—ifőirány Programfti—tkársága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsá—

gi Szakmai Muin'kaközössége. A szervezők kö- re ezúttal kiegészült az MSZMP Politika—i Fő—

iskola és a szegedi József Attila Tudomány- egyetem képviselőivel. A kétnapos ülésre Budapesten 1987. március 4—5-én került sor.

A vitaülés alapvető célja az volt, hogy az életkörülmények és a munkahelyi beiilesz- kedés témakörében született újabb kutatási eredményeket megvitassák a kutatók és a szélesebb körű szakmai és társadalmi köz—

vélemény képviselői.

Előljáróban fontos kiemelni a szervezők kettős törekvését:

—az ifjúságközpantú kutatások nyilvános meg- vitatása hagyományának ápolását:

— új szempontok érvényesítését az ifjúságkutatás területén.

Az elsőként említett szándék egyértelmű—

en megvalósult, ha figyelembe vesszük, hogy ez az összejövetel szerves folytatása a koráb- bi hasonló vitáknak. Milyen új szemponto—

kat sikerült a szervezőknek érvényre juttat- niuk? Ezek között igen lényegesnek látszik az, hogy első ízben —- kísérletképpen, de min- den bizon/nyal sikeresen —- érvényesült a szer—

vezésben a regionális különbségek bemuta- tása iránti igény kielégítése, amennyiben a beküldött és megvitatott tanulmányok szer- zői között a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgwartóságainaik munkatársai is szép

számmal szerepel—tek.

Emögött az a megfontolás húzódott meg.

hogy az elkövetkező években várható gazda—

1A korábbi vitaülésekről lásd: Úivári József:

Vítaülés az ifjúság társadalmi helyzetének főbb jellemzőiről. (Statisztika! Szemle. 1982. évi 12. sz.

1271—1274. old.); Lakatos Mária: Vitaülés az ifjúság társadalmi helyzetéről. (Statisztikai Szemle. 1984. évi 5. sz. 528—530. old.).

sági szerkezetváltás, illetve annak hatása leginkább területi. regionális metszetben lesz érzékelhető. E folyamatok nyomon kö- vetése. o regionáiis sajátosságok fettárása ezért a jövőben különösen időszerűvé válhat.

A másik szemléletbeli továbblépésre utaló tény, hogy a statisztikai jellegű elemzések mellett több, elsősorban szociológiai jellegű tanulmányt is megvitatták a résztvevők, mint- egy a kutatási módszerek több oldalú lehe—

tőségeit bemutatva.

A teljesség kedvéért meg kell említeni azt a további ,,szervezési" szempontot is, amely az ifjúságról szóló információk felhasználá- sában érdekelt szakemberek és a kutatók közötti ,,párbeszédet" lett volna hivatott szol- gálwni. A vitaüiésnek ez a célkitűzése nem teljesen valósult meg, ami újra arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző szerveze—

tek együlttműwködése, ezen együttműködés gördülékenyebbé tétele érdekében még vál- tozatlanul sok a teendő.

A tanácskozás mindkét napján Gazsó Fe—

renc művelődési miniszterhelyettes elnökölt;

vitavezetők dr. Andorka Rudolf, a Marx Ká- roiy Közgazdaságtudományi Egye—tem tan- székvezető egyetemi tanára. Boros László, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaság—

politi'kaii osztályának főmunkatársa és dr.

Harcsa István, a KSH osztályvezetője vol—

tal .

A tanácskozás egymást követő négy tema- tikus ülésén az előadásokat a következő té-

macsoportok köré szervezték:

1. .,Éietkörüimények országos és területi metszetben";

2. ,,Foglalkoztatottság. kereseti. jövedelmi hely- 3. ..Mobiiitás, presztizs, foglalkozások kongruen—

... ,,_

4. "Munkahelyi beilleszkedés".

Gazsó Ferenc meg'rnyitójá—ban felhívta afi- gyelmet arra. hogy a korábbi ülések tanul- ságaiként leszűrt számos társadalmi problé- ma, anomália (például a fiatalok nehéz l'a—

(2)

588 ^SZEMLE

káshelyzete) változatlanul fennáll, sőt e le- szültséggócok mintha gyarapodtak volna, például az oktatás. valamint a fiatalok bér- helyzete és munkavállalási lehetőségei te- kintetében.

Ezt a gondolatmenetet folytatta Harcsa István: ,.Fíatalok a gazdaság árnyékában"

cimű összefoglaló tanulmánya, kiemelve az 1980-es évek második felében kialakult főbb gazdaságpolitikai stratégiák már mérhető és a lehetőségek szerint prognosztizálható ha—

tásárt az ifjúság helyzetére. A tanulmány fel—

hívja a figyelmet a magyar gazdaságban és társadalomban megnövekedett reformigény- re. egyúttal azonban arra is figyelmeztet.

hogy az ifjúság rétege számára a reformok—

ból szükségszerűen következő változásaik szá- mos területen (munkalehetőség. életszinvo- nal stb.) olyan új tipusú problémákat jelen- tenek, amelyek a társadalomirányitás feltét- len figyelmét követelik meg.

A tanulmány vitája során felmerülő kér- dések dölnrtően arra irányultak, hogy a fel—

vázolt tendenciák alapján levonható-e olyan következtetés, hogy mind-inkább erősödik a fiatalok helyzetét befolyásoló társadalmi—

gazdasági meghatározottság. illetve ezzel párhuzamosan egyre l levésbé marad tere az egyéni teljesítményen alapuló "manőverezés-

nek".

Kérdésként fogalmazódott meg az is, hogy a fiatalok relative rosszabbodó anyagi helyzetét jogos-e a korábbi :generációxkéhoz viszonyítani. Kérdéses ugyanis. hogy a ko- rábbi időszak viszonylag kedvező életszin- vonal-politikája a gazdasági teljesítmények oldaláról meg volt-e kell-ően alapozva.

Ugyancsak vitát keltett az a következte- tés, hogy a gazdaság szerkezeti mozgásai- nak a lassulása következtében beálló mo- bilitás—i ,.apá—lyt" minősíthetjük-e a társa- dalmi mobilriitásnak mint előrejutáisi csator—

nának a leértékelődéseklént.

Ezekre a problémákra derült fény a tény- leges adatokat bemutató és elemző dolgo- zatok vitája során is. Az 1. témakörhöz öt megye részéről készült összefoglaló tanul—

mány a fiatalok helyzetéről.

A Baranya megyei dolgozatot Molnár Györgyné, a KSH Baranya megyei igazga- tóságának főmunkatársa; Bács-Kiskun megye fiataljainak életkörülme'nyeiről Gabor- jákné dr. Vydareny Klára csoportvezető; a Szabolcs—Szatmár megyei helyzetről dr. Hai- nal Béla, a KSH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóság igazgatója és Szántó Györgyné csoportvezető; a Veszprém megyei fiatalok életkörülményeiről Varga Elemér, a KSH Veszprém megyei Igazgatóságának főelőadó- ja: a Zala megyei ifjúság helyzetéről és vizs- gálati lehetőségeiről pedig Szász Péterné, a KSH Zala megyei Igazgatóságának főelő- adójia írtak tanulmányt.

Élénk vita alakult ki a 2. témacsoport—

ban a foglalkoztatottsági viszonyok alaku—

lásáról Lakatos Juditnak ,,Az iparban dal—

9016 fiatalok létszámösszetéte-le, bér— és kereseti viszonyai" cimű tanulmánya kap- csán. A kérdések döntően arra irányultak.

hogy a várható strukturális változások milyen mértékben rontják a fiatalok munka—

erőpiaoi pozícióit, a regionális foglalkozta—

tottsági feszültségekre számaíftva mekkora a veskzélye a fiatalok munkanélkülivé válásá- naf .

Salamín Pálnénak ,,A fiatalok kereseti, jövedelmi helyzete a tények és a szubjek—

tiv vélemények alapján" c. tanulmánya a fiatalok jövedelmi helyzetének további re- lativ romló—sáról adott számot. A vita során nagy hangsúlyt kapott az a tény. hogy a jövedelmek alapján képzett alsó népesség- tized-ben számottevően gyarapszik a fiatalok aránya.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódott a to—

vábbi vitában Szűcs Zoltánnak "Harmónia és diszharmónia a fiatal diplomások kép—

zettsége és foglalkoztatása között" cimű dolgozata. A lkérdésrfeltevők döntően a ha—

gyományos kongruencia-értelmezés felül—

vizsgálatát látták szükségesnek, tekintve, hogy szerkezeti változásaik időszakában nem lehet számonkérni az eredeti képzett- ség és a foglalkoztatás szigorú megfelelte- tését.

E kérdéskörök vizsgálatának további ki- tágitás—áft jól szolgálta Kulcsár Rózsának .,Foglallkoztatások presztízse a fiatalok kö—

rében", Török Gábornak "Társadalmi mobi- litás és értékorienltációk a dolgozó fiatalok körében" és Szénaí Mártának ,,lskolai vég- zettség és mobilitás" című tanulmánya. E tanulmányok kapcsán a vitát kiváltó kiér—

dések részben a tudás. a magasabb sza—ik- képzettség leértékel—ődésével kapcsolatos tapasztalatokon alapultak, részben az akta—

tási rendszer képzettségi struktúrát megha- tározó szerepét vizsgálva, a felszülxtségxforráí sok keletkezésére irányultak.

Tágabb értelemben bár, de ugyancsak a foglalkoztatás körülményeihez és nagyon szorosan az életkörülmrénye'khez kapcsolód- nak a munkába járás (ingázás) és az ezzel összefüggő utazási szokások, amit Laka- tOs Miklós dolgozata vett nagyító alá.

A munkahelyi beilleszkedés kérdéseit vizsgálta Szabó Vilmosnak ,,Érdekérvényesi- tés, konfliktusok — politika", valamint Zsidai Ágnesnek ,,A munkához való viszony nem- zedéki metszete" c. tanulmánya. Az empiri—

kus adatfelvételen alapuló elemzések egyik legfőbb következtetése az valrt, hogy a fia—

talok körében egyre inkább jellemző a nagyszervezetekitői való elfordulás.

Az életmód, életkörülmények erős megha- tározájaként és egyben következményeként

(3)

SZEMLE

589

tekintették elemzésükben Tóth Ildikó és Új- várí József az ifjúság egészségi állitaupotát.

Az élénk vitát kettő dolgozat az egészség—

ügyi rendszert is magába foglaló. széles összefüggés-be helyezve taglalta a fiatalok egészségügyi állapotának jellemzőit.

Valamennyi itt felmerült kérdéskört — ki- egészítve a sajátos viszonyok jellemzőivel ——

többé-kevésbé érintette Gábor Kálmánnak ,,A középiskolát végzett fiatalok középré- tegge' szerveződése" és Feleky Gábornak ,,Alkalmazotti fiatalok a munkaszervezetben.

avagy egy réteg immunreakciója" című dolgozata.

A kétnapos tanácskozást bezáró Gazsó Ferenc összefoglalójába'n hangsúlyozta,

hogy az elemzések és a viták során meg- nyilvánuló vélemények jó-l mutatták azokat a közelmúltban kirajzolódó legfontosabb problémákat, amelyek a társadalomkutatók számára megoldandó kérdésekként jelentek meg. Többek között felhívta a figyelmet annak vizsgálatára, hogy kötődik-e a tár- sadalmi mobilitáshoz valamiféle társadal—

miállapot—változáus, azaz milyen funkciója van a társadalmi mobiliitásnak a fejlődést elősegítő szellemi potenciál létrejöttében és eloszlásában.

A vitaülés anyaga az érdeklődők tágabb köre számára is elérhető lesz a Program—

titkárság közeljövőben megjelenő köteté—

ben.

A SZOVJET STATISZTlKA NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

DR. CSAHÓK lSTVAN

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz—

ponti Bizottsága (a továbbiakban: Központi Bizottság) 1986 folyamán két ízben is folgal- kozott az állami statisztika kérdésével. Külö—

nösen nagy figyelmet fordítottak a statisztikai beszámolási rendszer korszerűsítésére A Köz—

ponti Bizottság többek között megállapítot—

ta,1 hogy a gazdálkodó szervezetek az adat—

gyűjtések terén túlterheltek, az állami statisz—

tikai szerveken kívül sok esetben ugyanazon adatok párhuzamos begyűjtésével foglalkoz- nak a minisztériumok, a különböző főhatósá- gok. az ipari egyesülések és a helyi szervek.

A túlzott és párhuzamos adatgyűjtések oka, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala (a továbbiakban: Központi Statiszti—

kai Hivatal), valamint a minisztériumok és fő- hatóságok nem tettek intézkedéseket az adatgyűjtés ésszerűsítésére és csökkentésére.

nem fordítottak kellő figyelmet az ágazati irányítás javítására.

A Központi Bizottság a statisztikai tevé—

kenység elemzése alapján meghatározta a statisztika területén legfontosabb teendőket.

Ennek megfelelően a statisztikai beszámol—

tatás rendszerét egyszerűsíteni kell, meg kell teremteni a szigorú állami rendet, és ebben a munkában a Központi Statisztikai Hivatal szerepét növelni kell. A különböző állami szerveket kötelezték, hogy tárják fel és szün- tessék meg a jóvá nem hagyott adatkérése- ket. Egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek—

nek tilos 0 Központi Statisztikai Hivatal ál- tal jóvá nem hagyott adatigényeket kielégí-

teniük.

A Központi Statisztikai Hivatal a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően a be-

1 V Central'nom Komitete KPSZSZ. Pravda. 1986.

június 5.

számolási rendszer volumenét közel felére csökkentette. Mindemellett a Központi Bizott- ság 1986 májusi ülésén rámutattak arra, hogy a beszámolási rendszer — különösen az ágazati beszámolók — még mindig túl terje- delmes, és további korszerűsítésre szorul.

Megállapították, hogy a statisztikai beszá—

moltatás területén egyes minisztériumok, fő—

hatóságok és különböző szervezetek csak vontatottan hajtják végre a határozatokat.

Tovább él a felülről történő gyámkodás, és az előrelépések ellenére nem sikerült mara—

déktalanul felszámolni az engedély nélkül végzett adatgyűjtéseket.

A Központi Bizottság kötelezte a pártbi- zottságokat és az irányító szerveket, hogy te—

gyenek hathatós intézkedéseket a statisztikai beszámoltatás csökkentésére, és egyúttal megtiltotta, hogy e szervezetek a statisztikai beszámolási rendszerben előirányzottakon kí- vül bármilyen adatot vagy jelentést kérjenek.

Egyúttal megbízta a Pártellenőrzési Bizottsá- got és a Népi Ellenőrzési Bizottságot. hogy rendszeresen tárják fel a törvénytelen be- számoltatási eseteket, és ha szükséges. szi- gorú felelősségrevonást kezdeményezzenek.

A Központi Bizottság határozatai nyomán az állami statisztikai szerveknél jelentős munkák kezdődtek, amelyek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy a statisztikai beszámo- lási rendszer tökéletesebbé, hatékonyabbá váljon, megszűnjenek az eddig tapasztalt anomáliák és a statisztika területén is tért nyerjen (: ..peresztrojka" által megkövetelt új- fajta szemlélet és gondolkodás. A megkez—

dett munka eredményeiről a Vesztnik Szta—

h'sztikí rendszeresen számot ad, és jelenlegi ismertetésünkben az OSZFSZK Központi Sta- tisztikai Hivatalának (a továbbiakban: Sta- tisztikai Hivatal) tapasztalatait foglaljuk ösz-