Vitaülés az ifjúság társadalmi helyzetéről

(1)

528 ^SZEMLE

hogy eredményes, tanulságos, hasznos ta- nácskozás folyt a két ország agrárközgazda- sági szakemberei között. időszerű témák ke- rületek megbeszélésre. A delegációk egymás gondjainak. eredményeinek, tapasztalatainak megismerése, a mindkét ország számára elő- nyös együttműködési lehetőségek keresése jegyében végezték munkájukat.

Összefoglalva úgy értékelhetjük, hogy a kollokvium sok új ismeretet nyújtott a két ar-

szág élelmiszer-termelő és -forgalmazási szférájáról, az agrárgazdasági kutatásokról, a spanyol—magyar mezőgazdasági, élelmi—

szerkereskedelmi együttműködés lehetőségei—

ről. A második magyar—spanyol agrárközgaz—

dasági fórum is elősegítette a szakemberek közti szakmai és baráti kapcsolatok erősödé—

sét, ami fontos záloga, feltétele a további gyümölcsöző együttműködésnek. egymás köl-

csönös megbecsülésének.

VlTAi'JLÉS AZ IFJÚSÁG TÁRSADALMI HELYZETERÖL

tAKATOlS MAMA

,,Az ifjúságpolitika tudományos megalapo- zását szolgáló kutatások" c. MTA főirány Pragrambizottsága, a KISZ KB Gazdaságpo- litikai és Érdekképviseleti Osztálya, valamint a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági Szak- mai Munkaközössége 1983. szeptember 26.

és 28. között vitaülést rendezett Budapesten a fiatalok életkörülményeiről. Az ülést Barta Barnabás, a KSH elnökhelyettese nyitotta meg, majd sorrendben a következő főbb té—

makörök kerültek megvitatásra:

— Az ifjúságstatisztikai kutatómunka eredményei- nek ifjúságpolitikai hasznosításáról (vitavezető dr.

Klinger András kandidátus. a KSH lőosztályvezetője);

— Az ifjúság jövedelmi és lakáshelyzete (vitave- zető dr. Vukovich György kandidátus, a KSH főosz-

tályvezetője) ;

— Családi életkörülmények és az anyagi életkörül- mények néhány területe (szolgáltatások, turizmus) (vitavezető dr. Andorka Rudolf kandidátus, a KSH osztályvezetője) ;

— A fiatal értelmiségiek és segédmunkások helyzete (vitavezető dr. Gazsó Ferenc kandidátus, a Mű- velődési Minisztérium Oktatáskutató Intézetének fő- igazgatója) .

Ez a tárgykör —- mint ezt a vitán előadott kutatási eredmények változatossága, sokfé- lesége is mutatta — társadalmi—gazdasági életünk szinte valamennyi fontos, elsősorban az életszínvonal-politika számára elenged-

hetetlen ismeretanyagát felöleli.

Noha az utóbbi 10—15 évben, elsősorban az ún. Ifjúsági törvény1 létrehozása óta a po- litikai—gazdasági irányításban, a publiciszti- kában fokozatosan elterjedt az ,.ifjúságnak."

társadalmi kategóriakénti felfogása, a társa- dalomkutatók számára nem kis gondot jelen- tett e látszólag kézenfekvő, jól érthető foga- lom definiálása, tartalmának pontos megha- tározása. ami természetesen elengedhetetlen alapkövetelmény a kutatásokhoz. Éppen ez idő közben merült fel az igény az életkörül—

mény- és életmódkutatás eredményei iránt is.

mely kutatási terület ugyancsak számos fo-

11971. évi lV. törvény az ifjúságról. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1971. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1982, 60—70. old.

galomtisztázási és módszertani kérdést vetett.

fel.

A vitaülés a több éves kutatómunka ered—

ményeit nemcsak összegezte. hanem nyilvá- nos lehetőséget adott e kutatások különböző területeinek, irányainak szembesítésére is.2

A vizsgálódások egyik sarkpontját a ..pá- lyakezdés", azaz a társadalmi munkameg—

megosztásba való bekapcsolódás körülmé- nyei alkották, E téma tárgyalásakor különö—

sen élesen vetődik fel a vizsgálandó népes- ség körülhatárolásának kérdése. hiszen az aktiv keresővé válás igen különböző életkor- ban következhet be; de éppen ilyen ,,vegyes"

ez a sokaság a foglalkozást illetően is, hiszen a 15 éves korban segédmunkásként in- duló fiataloktól a 25—28 éves kezdő mérnö- kig, orvostól a jogászig stb. mind e csoport—

ba kerülnek. Mégis —— megállapodás alap- ján — általában a 14—29 éves népességet vizsgálják a pályakezdő fiatalok, az ,,ifjúság"

helyzetének felmérésekor.

A vita alapját a KISZ Központi Bizottság Gazdaságpolitikai és Érdekképviseleti Osz- tálya által a korábban kidolgozott műhely- munkák felhasználásával összeállított .,A pályakezdő fiatalok élet— és munkakörülmé- nyeinek alakulásáról, várható tendenciáiról, különös tekintettel a társadalmilag szerve- zett munkába való bekapcsolódásra, a csa- ládalapítás feltételeinek megteremtésére" ci- mű tanulmány szolgálta. A dolgozat minde- nekelőtt leszögezi, hogy ,.A pályakezdők helyzetének vizsgálatakor felmerülő problé- mák jelentős része túlmutat az ifjúságon. és azok, bár vannak ifjúsági vonatkozásai, egészükben nem specifikusan ifjúságiak, ha—

nem a társadalmi—gazdasági problémák szé- lesebb körébe ágyazódnak". Az elemzés el- ső helyen foglalja össze a foglalkoztatás,

3;Néhány héttel a vitaülés után látott napvilágot a KSH Ifjúsági [Szakmai Munkaközössége által szer- kesztett adatgyűjtemény, amely ugyancsak a kutatási eredményeknek jobb hozzáférését szolgálja a nyilvá- nosság számára. (lfjúsá statisztikai adattár. Központi Statisztikai Hivatal. Bu apest. 1983. 424 old.)

(2)

SZEM LE 529

a munkába állás körülményeit. lehetőségeit.

Többek között kiemeli a formális iskolai vég—

zettség és a munkamegosztásbeli hely elkü- lönítését, aminek fő okaként a szakközépisko- lak súlyának növekedését és a gimnáziumi érettségi devalválódását tekinti. Az iskolá- zottság és a kereső foglalkozás összefüggé- seinek vizsgálata nyomán a tanulmány a kö- vetkező problémákra hivja fel a figyelmet:

1. igenlnagy a szakképzetlenül munkába álló fi- át;;ok aranya (sajnos a kereslet is igen nagy irán- tu ;

2. a fiatalok döntő többsége a szakmunkás és a szellemi dolgozó rétegbe tömörül;

)3. a különböző középfokú iskolatípusok nyújtotta vegzettség nem kínál azonos esélyű munkába állási

lehetőséget.

4; a yégzettség és a munkakör inkongruencíája a felsofoku végzettségűek között is megfigyelhető.

A középfokú végzettségűek közül a szak- munkásképzőt végzettek számára viszonylag legkönnyebb a megfelelő elhelyezkedés (bár a divatos szakmákban vannak nehézségek).

A szakközépiskolát végzettek számára már több a nehézség a végzettségüknek megfe- lelő munkahely megtalálásában. A gimnázi- umot végzettek pedig évek óta elhelyezkedé- si nehézségekkel küzdenek: az általuk igé- nyelt szellemi munkakörök helyett túlnyomó—

részt fizikai foglalkozást kínál számukra a munkaerőpiac.

A végzettség és a munkakör inkongruen- ciója sok esetben jelentkezik a felsőfokú végzettségűek között is, ami fokozott gazda- ságossági és szubjektív közérzeti problémát egyaránt magában hordoz. Többek között eleve kérdésessé teszi a pályán maradást.

illetve a munkahelyi beilleszkedést és elége- dettséget. Ez utóbbi közvetlen összefüggés- ben áll a pályakezdők keresetével is. A ta- nulmány megállapítja, hogy az utóbbi 5—10 évben a munkás és alkalmazott fiatalok ke- resete relatíve romlott, noha szakmai és ál- talános képzettségük magasabb az átlagos—

nál. Erezhetően megvannak a fiatalok köré- ben is, a többé-kevésbé összehasonlítható munkakörökben, a férfiak és a nők keresetei közötti különbségek, ez utóbbiak hátrányára, és a kor előrehaladásával ezek (: különbsé- gek növekednek. A fiatalok keresetelmaradá—

sának okait igen fontos vizsgálni. ugyanis ,.Az országosan tervezett alacsonyabb bér- növekedés gyakorlati megvalósítása a fiata—

lok számára további elmaradást valószínű- sít. . ." szögezi le az elemzés.

,,A fiatalok jövedelme és fogyasztása" c.

fejezetben a foglalkozási csoportokból kép—

zett különböző rétegek jövedelmi viszonyai- ról nyújt képet a tanulmány. Mint kiderül, a fizikai foglalkozásúak körében az egy főre jutó jövedelem még jobban elmarad az idő—

sebbekétől, mint a keresetük. Ennek oka —a kereseti hátrányokon túl — mindenekelőtt az, hogy ezekben a háztartásokban viszonylag

6 Statisztikai Szemle

a legmagasabb az eltartottak, illetve az in—

aktívak (GYES) aránya. A fiatal nem fizikai foglalkozásúaknál a keresetek életkor szerinti nagymértékű eltérése a réteg jövede- lem— és vagyoni helyzetét, fogyasztását is is meghatározza. A nem diplomás szellemi dolgozó fiatalok jövedelme nem éri el a szakmunkásokét. a pályakezdő diplomások jövedelme a szakmunkásokéhoz hasonló

szintű.

A fiatalok életkörülményeinek sarkalatos kérdése a lakóshelyzetük. Ebbe az össze—

tett fogalomba beleértendő a lakáshoz ju—

tás esélye és módja éppúgy, mint a már bir—

tokolt lakás minősége, nagysága stb. Össze—

hasonlítva az idősebb (az 1950-es években családot alapító) generációval, kétségtelen az a hátrányuk, hogy lényegesen kisebb arányban juthatnak lakáshoz intézményes módon. Jelenleg a fiatalok közel háromne- gyed részének saját erőből kell megoldania a lakáshelyzetét. E téren különösen nagy el—

téréseket hoznak létre a fiatalok körében a területi különbségek. A fiatal fizikai foglal- kozásúak nagyobb hányada községekben él;

itt. az elmaradott infrastrukturális viszonyok következtében lényegesen nagyobb hányaduk kényszerül komfort nélküli lakásba, ugyan- akkor a lakásépítés lehetősége — minde- nekelőtt saját erőből ugyan. de —- kedve- zőbb, mint a vársokban élőké. A pályakezdő értelmiségi fiataloknak kedvezőbb a helyze—

tük a szülői támogatást illetően, de a család—

alapítás idején az önálló lakás önerőből va- ló biztosítása anyagilag szinte elérhetetlen számukra, csoportjukban erősebben kitolódik az első önálló lakás megszerzésének idő-

pontja.

Az e gondolatokat összefoglaló tanulmány ismertetését követően a vitaülésen megtár- gyalták az ifjúság egzisztenciális anyagi hely—

zetét elemző, az egyes kérdésekkel elmélyül- ten foglalkozó különböző résztanulmányokat

is. Ezek közül megemlítünk néhányat.

Dr. Harcsa István: ,.Az ifjúság önálló élet- és pá- lyakezdésének főbb jellemzői és konfliktusai" című kutatási jelentése átfogó képet nyújt a fiatalok de—

mográfiai jellemzőiről. vázolja társadalmi—gazdasá—

gi helyzetüket. foglaikoztatottságí. kereseti, jövedel- mi kilátásaikat. ismerteti la'kásadotaikat.

Dr. Belyó Pál ,.A fiatal (35 éven aluli) háztartá- sok szolgáltatás-fogyasztása" c. tanulmányában arra mutat rá, hogy a fiatalok rétegének fogyasztási szokásaiban milyen súlyú szerepet játszik a szolgálv tatások használata.

Faluvégi Albertnek ,.Az egészségügyi diplomás fiatalok demográfiai, foglalkozási jellemzői, lakás—

helyzete" cimű tanulmánya az értelmiségi fiatalok egy speciális — a népesség szociális helyzetében is fontos szerepet játszó — csoportjának helyzetéről adott számot az 1980. évi népszámlálás adatainak elemzése alapján.

Dr. Késedí Ferenc ,.A fiatal munkaválialók kereseti viszonyai a magyar népgazdaságban" címmel részle- tesen tárgyalta az. életkor—. a szakképzettségi foko- zatok. a munka bonyolultsága, az iskolai végzett—

ség stb. szerinti kereseti arányokat.

(3)

530

Dr. Lakatos Miklós és Szűcs Zoltán ,.A felsőfokú végzettségű fiatalok fogalkozási jellemzői az 1980- as népszámlálási adatok alapján" címmel a fiatal diplomások beosztás szerinti összetételét és kongru- encia-szintjét mutatták be.

Dr. Probáld Ákos egy életmódtényezó. a turizmus alakulását vizsgálta ,.A fiatalok utazási szokásai" ci- mű dolgozatában. összehasonlítva a lakosság turiz- musárliozk legfőbb vonása—it a fiatal korosztály szoká—

saiva .

Szénaí Márta ..Segédmuunkás pályakezdő fiatalok"

című tanulmánya egy igen népes és gazdasági—- társadalmi szempontból problematikus csoportról nyúj—

tott információkat.

Uiván' József és Varga István ,,A fiatal háztartá- sok életkörülményei" című elemzése két jövedelmi mutató. a háztartás összes pénzbeni jövedelme, valamint az egy főre jutó jövedelem adatait összekap- csolta a háztartások életmódjának tárgyi mutatói közül a lakáskörülményekre és egy-két vagyoni hely- zetre utaló mutatókkal.

Vaida Agnes és Zelenay Anna ,.A karral változó lakásmód" cimű tanulmányuk-ban a statisztikai esz—

közökkel mérhető lakásmódot vizsgálták a különböző generáciőkhaz tartozó háztartásfők adatai alapján.

SZEMLE

Zelenay Anna "Családi életkörülmények" cimű elemzése pedig a családi életciklus befolyásoló.

differenciáló, meghatározó szerepét vizsgálta a csa—

ládi életkörülmények alakulásában.

A vitaülés megrendezésének alapvetően kettős célja volt: egyrészt nyilvános fórumot biztosítani az elkészült kutatási eredmények- nek, másrészt lehetőséget nyújtani arra, hogy az ifjúság társadalmi helyzetét vizsgáló ku- tatók és az ifjúságpolitikában érdekelt in- tézmények képviselői a különböző nézőpon- tok szembesítésével kölcsönösen tájékoztas—

sák egymást az eredményekről és a további feladatokról.

A tanulmányok ismertetését követő élénk szakmai viták azt mutatták. hogy a kuta- tók és a társadalompolitikusok személyes vé—

leménycseréjére igény van. és ezt az igényt a vitaülés messzemenően kielégítette.

MAGYAR SZAKIRODALOM

FULDES KÁROLY:

SZOCIALISTA GAZDASÁG A VÁLTOZÁSOK KORÁBAN

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1983. 313 old.

Szocialista gazdaság a változások korá—

ban? Vagy: változó, átalakuló szocialista gazdaság a változó körülmények között?

Vagy: változatlan szocialista gazdaság a vál- tozó körülmények között? Mindezek a kérdé- sek önkéntelenül is felmerülnek, ha Földes Károly könyvét kézbe vesszük. Az olvasás so- rán azonban a sok kérdés — megítélésünk szerint -— lényegében egyre redukálódik. A szerző ugyanis végeredményben a rendkívül sok, egymással kölcsönösen összefüggő prob—

léma mélyreható. esetenként az alapokig le- nyúló elemzése során egyetlenegy, de rend- kivül széles és szerteágazó problémakör elemzésére vállalkozott.

A szerző célkitűzése az volt, hogy ... a gazdasági stratégiára ható tényeket és ezek kölcsönhatását vizsgálja" (5. old.). vagyis azt. hogy elméletileg feltárja. miként válto- zott és változik a szocialista gazdaság a .,világgazdasági korszakváltásnak" is neve- zett világméretű és mélyreható gazdasági átrendeződés közepette, illetve milyen válto- zásoknak kellene bekövetkezni ahhoz. hogy a szocialista gazdaság nemzeti és nemzet- közi szinten a lehető legnagyobb mértékben képes legyen az új. objektív feltételekhez igazodni. Ennek során. mint írja: ,,Figyel- münk középpontjában egyetlen nemzet- gazdaság evolúciója áll. Általánosításaink magyar nézőpontból születtek. Ez a tudata- san vállalt ,hungarocentrikus' megközelítés összefér a másokkal közös vagy rokon prob—

lémák. a magyar fejlődésben érvényesülő ál-

talános összefüggések vizsgálatával". (5—6.

old.)

A szerző vizsgálatait a szocialista gazda- ság társadalmi—gazdasági alapjainak átte—

kintésével kezdi. Az olvasó kérdéseinek so- ra, amelyek a művel való ismerkedés során felmerülnek, már itt elkezdődik. hiszen szinte reflexszerű a kérdésfeltevés: miért kell az alapok problémájánál kezdeni az elemzés fo-

nalát?

Ha a felmerülő kérdéseket jobban át—

gondoljuk, érthetővé válik az elemzés kez- dőpontja. A változó körülmények ugyanis szükségessé tették az alapokig hatoló marx—

ista elméleti vizsgálatot. a hagyományos fel—

fogás egyes elemeinek áttekintését és azok- nak a tényeken alapuló kritikai elemzését.

Ennek illusztrálására elég. ha arra utalunk, hogy manapság például az alapvető terme—

lőeszközök szocialista tulajdonának problé- mája körül is vita folyik. Földes Károly eb—

ben az összefüggésben kifejti: '.Az az elkép—

zelés, hogy minden termelési eszköz legyen állami tulajdonban. régebben sem volt tart—

ható . . . Ezen belül olyan kulcspozíciókot kell feltétlenül állami kézben tartani, amelyek tu- lajdona az újratermelés központi stratégiai szabályozásához. kiegyensúlyozásához. a szo- ciálpolitikai és egyéb állami funkciók meg- valósításához nélkülözhetetlen. Körülménye- ink között nem tekinthető állami funkciónak a felhalmozás egészének vagy túlnyomóan nagy részének lebonyolítása, a fogyasztás- növekedés kiemelten aprólékos ellenőrzése.

Az sem helyes. ha a fogyasztói piac egyen- súlyának szabályozáso sokkal szigorúbb. mint a beruházási javaké vagy a termékforgalo- mé általában". (13. old.) Talán nem kell kü:- lön hangsúlyozni, hogy a szerző által kifej-