A szovjet statisztika néhány aktuális kérdése

(1)

SZEMLE

589

tekintették elemzésükben Tóth Ildikó és Új- várí József az ifjúság egészségi állitaupotát.

Az élénk vitát kettő dolgozat az egészség—

ügyi rendszert is magába foglaló. széles összefüggés-be helyezve taglalta a fiatalok egészségügyi állapotának jellemzőit.

Valamennyi itt felmerült kérdéskört — ki- egészítve a sajátos viszonyok jellemzőivel ——

többé-kevésbé érintette Gábor Kálmánnak ,,A középiskolát végzett fiatalok középré- tegge' szerveződése" és Feleky Gábornak ,,Alkalmazotti fiatalok a munkaszervezetben.

avagy egy réteg immunreakciója" című dolgozata.

A kétnapos tanácskozást bezáró Gazsó Ferenc összefoglalójába'n hangsúlyozta,

hogy az elemzések és a viták során meg- nyilvánuló vélemények jó-l mutatták azokat a közelmúltban kirajzolódó legfontosabb problémákat, amelyek a társadalomkutatók számára megoldandó kérdésekként jelentek meg. Többek között felhívta a figyelmet annak vizsgálatára, hogy kötődik-e a tár- sadalmi mobilitáshoz valamiféle társadal—

miállapot—változáus, azaz milyen funkciója van a társadalmi mobiliitásnak a fejlődést elősegítő szellemi potenciál létrejöttében és eloszlásában.

A vitaülés anyaga az érdeklődők tágabb köre számára is elérhető lesz a Program—

titkárság közeljövőben megjelenő köteté—

ben.

A SZOVJET STATISZTlKA NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

DR. CSAHÓK lSTVAN

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz—

ponti Bizottsága (a továbbiakban: Központi Bizottság) 1986 folyamán két ízben is folgal- kozott az állami statisztika kérdésével. Külö—

nösen nagy figyelmet fordítottak a statisztikai beszámolási rendszer korszerűsítésére A Köz—

ponti Bizottság többek között megállapítot—

ta,1 hogy a gazdálkodó szervezetek az adat—

gyűjtések terén túlterheltek, az állami statisz—

tikai szerveken kívül sok esetben ugyanazon adatok párhuzamos begyűjtésével foglalkoz- nak a minisztériumok, a különböző főhatósá- gok. az ipari egyesülések és a helyi szervek.

A túlzott és párhuzamos adatgyűjtések oka, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala (a továbbiakban: Központi Statiszti—

kai Hivatal), valamint a minisztériumok és fő- hatóságok nem tettek intézkedéseket az adatgyűjtés ésszerűsítésére és csökkentésére.

nem fordítottak kellő figyelmet az ágazati irányítás javítására.

A Központi Bizottság a statisztikai tevé—

kenység elemzése alapján meghatározta a statisztika területén legfontosabb teendőket.

Ennek megfelelően a statisztikai beszámol—

tatás rendszerét egyszerűsíteni kell, meg kell teremteni a szigorú állami rendet, és ebben a munkában a Központi Statisztikai Hivatal szerepét növelni kell. A különböző állami szerveket kötelezték, hogy tárják fel és szün- tessék meg a jóvá nem hagyott adatkérése- ket. Egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek—

nek tilos 0 Központi Statisztikai Hivatal ál- tal jóvá nem hagyott adatigényeket kielégí-

teniük.

A Központi Statisztikai Hivatal a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően a be-

1 V Central'nom Komitete KPSZSZ. Pravda. 1986.

június 5.

számolási rendszer volumenét közel felére csökkentette. Mindemellett a Központi Bizott- ság 1986 májusi ülésén rámutattak arra, hogy a beszámolási rendszer — különösen az ágazati beszámolók — még mindig túl terje- delmes, és további korszerűsítésre szorul.

Megállapították, hogy a statisztikai beszá—

moltatás területén egyes minisztériumok, fő—

hatóságok és különböző szervezetek csak vontatottan hajtják végre a határozatokat.

Tovább él a felülről történő gyámkodás, és az előrelépések ellenére nem sikerült mara—

déktalanul felszámolni az engedély nélkül végzett adatgyűjtéseket.

A Központi Bizottság kötelezte a pártbi- zottságokat és az irányító szerveket, hogy te—

gyenek hathatós intézkedéseket a statisztikai beszámoltatás csökkentésére, és egyúttal megtiltotta, hogy e szervezetek a statisztikai beszámolási rendszerben előirányzottakon kí- vül bármilyen adatot vagy jelentést kérjenek.

Egyúttal megbízta a Pártellenőrzési Bizottsá- got és a Népi Ellenőrzési Bizottságot. hogy rendszeresen tárják fel a törvénytelen be- számoltatási eseteket, és ha szükséges. szi- gorú felelősségrevonást kezdeményezzenek.

A Központi Bizottság határozatai nyomán az állami statisztikai szerveknél jelentős munkák kezdődtek, amelyek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy a statisztikai beszámo- lási rendszer tökéletesebbé, hatékonyabbá váljon, megszűnjenek az eddig tapasztalt anomáliák és a statisztika területén is tért nyerjen (: ..peresztrojka" által megkövetelt új- fajta szemlélet és gondolkodás. A megkez—

dett munka eredményeiről a Vesztnik Szta—

h'sztikí rendszeresen számot ad, és jelenlegi ismertetésünkben az OSZFSZK Központi Sta- tisztikai Hivatalának (a továbbiakban: Sta- tisztikai Hivatal) tapasztalatait foglaljuk ösz-

(2)

590

^SZEMLE

sze P Guzsvinnak, a hivatal vezetőjének cik-—

ke alapján. 2

A cikk szerzője megállapítja, hogy az utób—

bi időben a Statisztikai Hivatalban több je- lentős lépés történt a munka javítására. lgy például megszervezték a gyors tájékoztatást, a sajtó számára rendszeresen készítenek köz- leményeket, számítógépre vitték a köztársa—

sági havi ipari termelési terv várható és tényleges teljesitésének adatait, rendszeresen készítenek elemzéseket a termelés ütemessé- géről stb.

A statisztikai beszámolási rendszert felére csökkentették, előrehozták az adatgyűjtés.

—fel'dol*gozás és adatszolgáltatás. többek kö- zött a havi tervjelentés határidejét. Fokozott figyelmet fordítanak a törvénytelen adatgyűj—

tések feltárására és megszüntetésére. Az ed- digi féléves gyakorisággal szemben a köz- társaság gazdasági—társadalmi fejlődéséről negyedévente jelentetnek meg közleményt, és fokozott figyelmet fordítanak az informá- ciók objektivitására.

A tapasztalt előrehaladás azonban nem elégséges, lassan halad a statisztikai szervek munkájának korszerűsítése. E tekintetben különösen a munkatársak egy részének fel—

fogásán kell változtatni, ami megnyilvánul az új feladatok megközelítésében. a régimó- di elemző munkához való ragaszkodásban.

Az OSZFSZK—ban —- mint az idézett cikk szerzője rámutat — a statisztikai munka gyö—

keres megjavitásának kulcsponti kérdése a beszámolási rendszer továbbfejlesztése, az engedély nélküli adatkérések megszüntetése.

A köztársaságban 1986 második felében a Statisztikai Hivatal és a népi ellenőrzés szer- vei 14 főhatóságnál és minisztériumnál foly- tattak közös vizsgálatot, amelynek során több adatgyűjtési szabálytalanságra derült fény. A feltárt problémák nagyságát jellem- zi, hogy a vizsgálatba több mint félezer kol—

hozt és szovhozt vontak be, és megállapítot- ták, hogy a felettes szervek adatéhsége egy- re növe—kszik, minek következtében az adat—

igény 1986-ban — az előző évekhez képest — 30 százalékkal emelkedett.

A szerző véleménye szerint a nagymértékű engedély nélküli adatigényeket azért nehéz csökkenteni, mert a statisztikai szervek el- avult módszerekkel hadakoznak a törvényte- len beszámoltatások ellen, ritkán történik meg, hogy az illetékes statisztikai szervek lényegileg feltárnák, melyik beszámolási for- mára és miért van szükség. Általában az a jellemező, hogy a tényfeltárás e területen elnagyolt, leegyszerűsített, és hiányzik az érdemi értékelés, ami megalapozott követ- keztetések levonását tenné lehetővé.

po—novomu —* sz bol'sej Vesztm'k Sztan'sztikí.

2 Gazsvín, P.: Robotat' principal'noszt'ju i otdacsej.

1987: évi-1. sz. 3—8. old. '

A statisztikai "szervek formális ellenőrző te- vékenységét mutatja, hogy az OSZFSZK—ban a fogyasztási szövetkezeteknél folytatott el—

lenőrzés során csupán A kérdőívet ítéltek fe- leslegesnek. Ezzel szemben a népi ellenőrzési bizottság 70 kérdőívről állapította meg. hogy szükségtelenek. Volt olyan ellenőrzés is. ami- kor a statisztikai szervek nem találtak tör—

vénybe ütköző adatgyűjtést, ugyanakkor a

megyei népi ellenőrzés jelentős számban tárt

fel ilyeneket.

A népgazdaságban folyó átalakítás egyik lényeges követelménye a statisztikai adatok megbízhatósága. Az ellenőrzések azt mutat—

ták, hogy ezen a területen is súlyos hiányos- ságok találhatók. lgy például a Központi Bizottság megállapította, hogy a Moldávioi Kommunista Párt Központi Bizottsága, a kirovográdi területi pártbizottság. a Szovjet- unió Gépkocsiipari Minisztériuma a határa- latokat nem hajtotta megfelelően végre, nem lépett fel kellő módon az adatok való- disága érdekében. Az adatok megbízhatósá- gának fokozása érdekében a Statisztikai Hi- vatal több ízben kötelezte a felügyelete alá tartozó statisztikai szerveket arra, hogy tájé- koztassák a közvéleményt a feltárt ,,adatszé—

pítésekről" és a felelősökről. Ugyanakkor 1986 első félévében a statisztikai szervek a 34 000 feltárt ,,adatszépitésből" csupán 1500- at hoztak az illetékes párt- és szakszervezeti szervek tudomására.

A szerző véleménye szerint az OSZFSZK—

ban külön gondot jelent, hogy az ország- szerte kibontakozó nyiltság(..glasznoszt") so—

rán a statisztikának nagyon kevés szerep jut a sajtóban, a rádióban és a tv-ben, holott éppen ezek a tömegtájékoztatási eszközök se'—

gitenék elő a statisztikai szervek és a statisztika tekintélyének növekedését.

A jelenlegi időszakban a statisztikai mun—

kában egyik fontos feladat az adatok minő—

ségének javítása mellett a tájékoztatás gyor- saságának fokozása. Ebben a vonatkozás—

ban kulcsszerepet játszik a modern számitás- technika alkalmazása. Az OSZFSZK-ban az ágazati gazdasági információs rendszer 57 blokkja közül 29—ből lehetséges a városi és járási vezető szervek részére vállalat—intéz:

mény bontású adatszolgáltatás. Ugyanakkor a 29 blokkból a helyi vezető szervek részére egy számítóközponrt sem végez ada—tfueldola gozást. Ebből következik, hogy egyes vezetői szintek (például járási tanácsok, területi köz- pontok) -információellátottsága sok fontos mutatót tekintve hiányos. Nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, és ennek érdekében mind a Központi Statisztikai Hi- vatal, mind az OSZFSZK Statisztikai Hivatala

jelentős erőfeszítéseket tesz.

A statisztikai szervek tevékenységének legfontosabb xve'gső eredménye ,— a megfelelő adatok szolgáltatása mellett — az összefüg-

(3)

SZEMLE

591

gések statisztikai módszerekkel történő fel—

tárása, vagyis a szükséges elemzések elké—

szitése. Ebben a vonatkozásban különlegesen fontos szerepe van a statisztikai szerveknél dolgozó szakembereknek. Az elemzések szín- vonalának növelése érdekében fejleszteni kell az értékelő—elemző képességet, a fejlő- dés elemzésének rendszerszemléletű megkö- zelitését, a komplex szemléletmódot és a je- lenségek összefüggéseinek feltárására irá- nyuló készséget. Mindezeken túl a legfontosabb ismérvként kell kezelni a tájékoztatás objektivitását: az elemzéseknek túlzásoktól, egyoldalúságoktól mentes tényfeltárásra kell törekedniük anélkül, hogy az összefüggések bármely elemét indokolatlanul kiemelnék.

Végeredményben a szovjet statisztika előtt mind országos (össz—szövetségi), mind helyi szinten rendkívül nagy és az előző időszakok- hoz képest minőségileg más feladatok áll"

nak. Nem egy esetben a statisztikai tevé- kenység teljes átgondolására, új szempontok megfogalmazására van szükség. A statisztika területén (: feladatkijelölésben igen nagy szerep és felelősség hárul a vezető testüle- tekre, többek között a hivatali kollégiumokra, amelyeknek figyelmüket a részletkérdésekről a legfontosabb problémák megoldására, a ..döntő láncszem" megragadására kell irá- nyítaniok. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy a szovjet statisztikai szervek megfeleljenek az új követelményeknek.

MAGYAR SZAKlRODALOM

BELYÓ PÁL:

SZOLGÁLTATÁSOK ÉS lGÉNYEK

Gazdaságpolitikaí füzetek. (Kossuth Könyvkiadó.

Budapest. 1987. 101 old.)

Az ország gazdasági struktúrájának kívá- natos átalakítása és az életszínvonal szem- pontjából is fontos népgazdasági érdek fű- ződik a szolgáltatási szféra helyzetének mi- nél valósághűbb feltárásához és fejlesztésé- hez.

Belyá Pál könyve sokoldalú megvilágítás- ban tárgyalja a lakossági kiadások mintegy 5 százalékát kitevő. a szűkebb értelemben vett ún. fogyasztási Szolgáltatásokat. Ehhez tartoznak azok a szolgáltotásféleségek, ame—

lyek a lakások. a tartós fogyasztási cikkek (háztartási gépek, járművek) és egyéb hasz- nálati tárgyak (ruházat, lábbeli) rendeltetés- szerű használatát biztosítják, továbbá amelyek a személyhez kapcsolódó (fodrászat, koz—

metika, fényképészet), valamint a fogyasztás- hoz tartozó (teherszállítás, kölcsönzés, taka- rítás) szolgáltatási szükségleteket elégítenek ki.

Sajnálatos tény, hogy a szolgáltatásoknak az elmúlt évtizedben mutatkozó fejlődése és több segítő intézkedés ellenére számos terü—

leten jellemző a hiány, a kapacitás elmarad az igényektől, a minőség nem megfelelő.

A könyv két fő részre tagolódik. Az első rész a kínálati oldalt vizsgálja, bemutatja a szervezett szolgáltatóipar tevékenységének, a nem legálisan, illetve a háztartásokban vég—

zett szolgáltatásoknak a fő jellemzőit. A má—

sodik rész pedig 7600 háztartást felölelő rep- rezentatív megfigyelés eredményei alapján elemzi a keresleti oldalt, a szolgáltatások igénybevételének a fogyasztó szempontjából jellemző sajátosságait. Végül a szerző foglal—

kozik a ,,hogyan tovább" dilemmáival és le- hetőségeivel.

A könyv igen részletesen, mélyrehatóan tárgyalja a hazai lakossági szolgáltatásfo- gyasztást, fejlődési tendenciáját. és rámutat a gazdasági környezet által meghatározott okokra, okozatokra. A jól összeállított szám- anyag, a gazdag illusztrációs háttér nagy- ban segíti e terület alapos megismerését. A maga konkrétságában rendkívül érdekes és hasznos részletezettség miatt tartalmi ismer—

tetés helyett az alábbaikban csupán néhány, óhatatlanul önkényesen kiválasztott kérdést emelek ki.

A szerző árnyaltan tárgyalja az 1970 és 1984 közötti időszakra vonatkozó sokat emle- getett ,,erőteljes növekedést", ugyanis az ár- színvonal jelentős emelkedése következtében a szolgáltatások volumene lényegesen mér- sékeltebb növekedési ütemet mutatott, mint a 'folyó áras értékadatok.

Az 1980-as évek közepén a lakossági szol—

gáltatási teljesítményeknek több mint a fe- lét a nem szervezett keretek között végzett tevékenységek (a kontármunko, a fusi, vala- minta háztartásokoun belüli barkácsolás) te- szi ki. Ezt az arányt nemzetközi összehason- litásban túlságosan magasnak lehet tekinte- m.

A társadalmilag szervezett szolgáltatáso- kon belül a kisipar növekvő aránya jellem- 'ző. 1984-ben 59 százalékos súlyt képviselt.

Elsősorban az építőipari javítások, a vas-, tém- és gépipari, a faipari javítások, a textil- ruházati javítások, a bőr— és szőrmeruházati javítások és a vegyesipari javítások telje—

sítményértékéből részesedik nagy hányadban a kisipar. Az állami vállalatok a személygép- kocsi-javítás, a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek javítása, a tex- tiltisztitás, a használtcikk-felvásárlás és a kölcsönzés területén, a szövetkezetek pedig a motorkerékpár-javításban, a lábbelijavítás- ban. a méretes tevékenységekben, (: fodrá-