; MEZÖGAZDASÁG e §
o...-olninull—u.nunnnnnn...-n...-nun...u-n-n-n-u-n-ln-n-n ... ...-.....--—.-.---o--....
Magyarország mezőgazdasági számtartási statisztikája.
La staiistigue de la comptabilité agricole en Hongrie.
Résume'. La Société Nationale dylll'klyriculiure de Hongrie (( reprís naguére son engaéte générale sur les complex des exploitations (igric-oles. Le guestion- naire établi () cet el'/el a pour objet, entre autres, les conditions economíguex (les exploitations; leur situation azt point de vue de la main d'oeuvre et des marchés; la production de plantes; l'elevage; le rendement brut; les recettes, les dépenses, les capitaax des exploitations au délmt et () la fin de Pannée. Sur la fagon de ealcnler le reuenn, on ;;
tronve des indications détaillées; á cette partie (ln guestz'onnaíre, s'ajontent plusieurs arreslions, relatí—
ves aux charges publignes et aux deltes, posées pour se rendre compte (lans (melle mesure ces z—liarges pésent sur le revenu des exploitations. A lllteure actuelle, lyengaéte se poursait pour plus (le 25!) grandes et moyennes erploitalions. Les eliiffres des petítes ezploitalíons sont déja recueillis et depoailléx par les eentres régionauz charges de lyenguéte.
Les résultats de cette enauéte approfondíe —— le guestionnaíre comprend non moins de 23 pages ———
seront publiés á grands traits l'llíver prochain; on en rendra compte en (lélüll avant la Conférence agricole internationale (;uí aura lieu en 1934 ("1 Budapest.
*
Szemlénk még az 1930. év folyamán beszámoltl) arról a nálunk újszerű adat—
gyűjtésről, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1928—ban a mezőgaz—
dasági válság okainak feltárása és leküz- désének lehetővé tétele céljából végrehaj—
tott. Az O.M.G.E. e felvétel keretében több mint száz gazdasági üzem számtartási ada- tait gyűjtötte össze és dolgozta fel, ered—
ményeit pedig ,,Mezőgazdasz'igunk válsága számokban" cím alatt 1930—ban hozta nyilvánosságra. Ez az adatgyűjtés statisz- tikai szempontból is igen értékes úttörő munkának tekinthető, mert a gazdasági üzemek jövedelmezőségi viszonyait repre—
zentatív módszer segítségével tárja fel.
A külföldön, még a szomszédos álla- mokban is, már régebben rendszeresítet- ték a mezőgazdasági üzemek számtartási adatainak Összegyűjtésót, sőt több helyen
1) Wilthen Béla: A mezőgazdasági jövedelme—
zőségi kutatás feladata és kérdései.
(VIII. évf. 8. sz.).
módszertani
már évtizedes adatokkal is rendelkeznek.
E felvételeknek területileg és üzemnagy- ságesoportok szerint is tagozott eredményei a legtöbb országban olyan értékes megálla- pításokra nyújtottak módot, hogy azok ez országokban úgyszólván az agrárpolitika iránytűjévé váltak. Az 1929. évi bukaresti nemzetközi agrárkonferencián pedig a me—
zőgazdasági számtartási statisztika e fontos szerepenek tudatában már oly részletes irányelveket állapítottak meg, amelyek az egyes országokban végzett adatgyüjtéseknek nemzetközi feldolgozását is lehetővé te—
szik. A számtartási eredményeknek ezt a nemzetközi statisztikai feldolgozását a ró—
mai Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet végzi. Az Intézet két egymást követő kiad- ványában ezideig 16 európai országnak 1927/28. és 1928/29. gazdasági évekről szóló adatait ismertette. Tagadhatatlan, hogy e kiadványokban felsorolt országok még csak nagyon kevés gazdasági üzem számtartási eredményével szerepelnek és a nemzetközi összehasonlítás értéke más szempontokból is még fokozható volna, mégis remélhető, hogy a módszerek töké- letesedésével. de főként a számtartási el- lenőrzés alatt álló gazdaságok számának szaporodásával e nemzetközi statisztikai összehasonlítások értéke is lényegesen nö—
vekedni fog.
Hazánkban az említett 1928. évi kezde- ményezés óta nehány éven át az országos jellegű számtartási adatgyűjtés szünetelt.
Az Országos Statisztikai Tanács az adat- gyűjtés foganatosítz'isát feltétlenül szüksé—
gesnek minősítette ugyan és annak to—
vábbt'olytathatása érdekében az OMGE—t messzemenőleg támogatta is, az OMGE azonban megfelelő anyagi segítség hiányá—
ban a megkezdett munkát folyó évig még sem folytathatta.
A magyar számtartási statisztika azonban még az országos jelegű számtartási adat—
gyűjtés szünetelése alatt is tovább fe jlődött.A mezőgazdasági számtartás ugyanis még nem lévén annyira elterjedve gazdaságainkban, különösen az országos mezőgazdasági ter—
melésben egyre jelentősebb szerephez jutó kisgazdaságainkban, hogy azoknak ren—
delkezésre alíg álló adataiból a számtartási
9. szám. ———655——— 1933 statisztika segítségével az országra és az
ország minden birtoknagyságesoportjz'ira vonatkozóan messzemenő következtetése—
ket lehessen levonni, vidékenkint számtar- tási adatgyűjtő központok alakíttattak.
Ezek úgyszólván kizárólag a kisüzemek—
kel foglalkoznak. Segédkezet nyújtanak a kisebb gazdaságokban a könyvvezetésnél és a számadások lezárásánál. Feldolgoz- zák statisztikailag is a birtokukban levő számtartási zárlatokat. S vizsgálatuk tár—
gyáva teszik a kisüzemekre vonatkozó kü—
lönleges kérdéseket, valamint a helyi vi- szonyo—kat is. Az országos számtartási sta—
tisztikai szervezet keretébe pedig a rendel—
kezésükre álló statisztikai anyag átenge—
dése által illeszkedhetvén be, elősegítik az egész országból egybegyűlő számlartási anyagnak országos nézőszempontok sze—
rint való feldolgozását. 1928 óta Keszthe—
lyen és 1930 óta Debrecenben a gazdasági akadémiák üzemtani tanszékei mellett működnek ily számtartási állomások. Még sok nehézséggel küzdenek, de évről-évre máris értékes jelentésekben számolnak be működésük eredményéről. Hasonló mun—
kásságot fejt ki az Országos Mezőgazda—
sági Územi Intézet is, amely a földmívelés—
ügyi kormány fennhatósága alatt a kor—
mányzat állandó és gyors tájékoztatására újabban jelentéses rendszer alapján szer—
vezte meg mintegy 50 gazdaságban az adatszolgáltatást és e gazdaságok üzemi helyzetéről, valamint jövedelmezőségi vi—
szonyairól negyedévenkint tesz közzé je—
lentést.
A folyó évben Végre az Országos Ma- gyar Gazdasági Egyesület a szünetelő or- szágos számtartási adagyűjtést ismét meg- indíthatta. Az adatgyűjtés irányítására megalakult bizottság mindenekelőtt a m.
kir. gazdasági felügyelők és a gazdasági egyesületek útján az ország minden részé- ből megfelelő számú —— az adatgyűjtésre előreláthatóan alkalmas *— gazdaság aján- lását kérte. Majd az így javaslatba hozott üzemekből a területi szempontok és az üzemnagyság szerinti megoszlás figyelem—
bevételével kijelölvén az adatgyűjtésbe kapcsolandó közép— és nagygazdaságokat, a felvételt a bizottság által összeállított fel' Vételi mintákon megindította. A számtar—
tást nem vezető kisgazdaságokat pedig a már említett módon a vidéki adatgyűjtő szervek útján kapcsolta be mankálataiba.
Az összeírás céljait szolgáló felvételi minták 23 oldalas füzetet alkotnak. amely-
ben a kérdőpontok az országban általáno—
san elterjedt egyszerű számtartási rend- szernek megfelelően vannak csoportosítvat E kérdőpontok legfőképen a következőket tudakolják: a gazdaságok általános köz- gazdasági, munkás és piaci viszonyait, az üzemek nővénytermelési és állattenyész- tési ágazatainak szervezetét, a gazdasá—
gok pénzforgalmát (főbb bevételi és kia- dási eímek, illetőleg gazdasági és nem gaz—
dasági természetű pénzforgalom szerint), a nyershozamot és üzemköltségeket, a gaz- daságok év eleji és évvégi tőkeerejét (tőke—
esoportok szerint). Végül jövedelemszámí—
tás egészíti (ki a felvételi füzet üzemi vonat—
kozású részét, amihez még elkülönítetten a közterhekre és hitelteherre vonatkozó—
kérdésesoportok csatlakoznak, abból a célból, hogy ezáltal e terheknek a gazda- sági üzemek jövedelmezőségére gyakorolt hatása is megvilágítható legyen.
A felvételi füzet nagy terjedelme elle- nére is szerves egészet alkot. Az egyes kér—
dőpontok között szükségszerűen fennálló különböző összefüggések pedig a felvétel—*
számszerű és szakszerű ellenőrzését bizto—
sítják. Nyilvánvaló tehát hogy a most meg—
indított számtartás—statisztikai felvétel, ha sikerrel jár, mindenesetre arra hivatott, hogy minden vonatkozásban, majdnem a monografiáig terjedő részletezéssel meg- világítsa a megvizsgált gazdaságok 1932.
évi helyzetét. Sőt a rendelkezésre álló ada- tok lehetőséget fognak nyujtani a legkülön—
bözőbb további részletkutatások végzésére is.
Jelenleg az adatfelvétel több mint 250 nagy— és középgazdaságban folyik. Sike- rességének és teljes egyöntetűségének biz—
tosítása céljából az adatok feljegyzésére szolgáló füzet kitöltésére 20 oldalas ,,Uta- sítás" ad pontról-pontra részletes tájékoz—
tatást. A kisgazdaságok adatai pedig a már említett vidéki adatgyűjtő központok fel- dolgozásában máris készen állanak arra, hogy az országos adatgyűjtésben szerepel—
jenek.
Az összeírást általában az OMGE-nak mezőgazdasági számtartásában képzett és gazdasági gyakorlattal rendelkező szakkö—
zegei foganatosítják, a gazdaságok egy ré—
sze azonban saját szakemberével végezteti az adatfelvétel meglehetősen nagy mun—
káját.
Az adatgyűjtésnek nagy érdeklődéssel várt eredményeiből a főbb adatokat az OMGE még a tél folyamán teszi közzé, a,
9. szám.
részletes feldolgozást tartalmazó teljes munkát pedig a jövő évi budapesti nemzet—
közi agrárkonfereneia előtt jelenteti meg.
A felvétel gondos előkészítése és fogc—
nutosítása alapján remélhető, hogy ennek a most folyó adutgyűjtésnek mindezek zt
um...-uno-nnnuuuc-n-c-n-u-u-cnu-u--.-o--...
——656— 1933
i'iyilvánosságra jutó eredményei megfele- lőeknek is fognak bizonyulni, s belőlük azok a fontos közérdekű megállapítások is levonhatók lesznek, amelyeket gazdakö—
zönségünk méltán Vár tőlünk.
Konkoly Thege Gyula dr.
,,...nun-on---a-u.n-o..-...-n-n-nuunnnl-cul-III-n-
HIPAR
nnn-...--.--.---...-._....-...-..n-.u-nunonn...-...-...-...--...u-n-n-u-u-u-u-n-u
A gyáripar 1932-ben.
Llindustrie manufacturiére hongroise en 1932.
Re'sume'.
.s'aggrava eonsidéralúement en 1932, sauf pendant l'effet (lex efforts tendant a combat/re la erise, elle arrusait une [egere amélioration.
En Honyrie, la situation economirlue
les derniers mois de l'année, ou, sous
Toutefois, dans l'ensemble, les ehi/íres de la production industrielle montrent une depression générale. Des établissements manu/aeturierx, 373 ont (fesse (le [onetionner (213 (,leűniliuement et 100 temporairement). Il n'a én? fonde (1111) 18 nouvelles ,íabrigues; 106 établissements, ayant augmenté leur exploitation, sont entrés (lans la (raleyorie iles ela- blissements á earaetere m(uuiiacturier; le nombre (des íabriaues (en 1931, 3.424) a (liminue a 3.335.
Par suite de la fermeture (le certainex iabriauex et (le la reduction (l'etrploitatirmsg lli'fíectif ouvrier rest lomot? a 176'8 mille, (liminuant (le prés (le 20
mille. En (————2'0%) (la
nombre iles fabriaues, l'e/íerlif (les ouoriers a baisse raison de la regression
de 92095; par suite (lc retlurtions de la .s—emaine (le travail, le nombre (les journees (le travail a (linzi—
nué a'e 12'9% et celui (les lu'ures (le travail, (tr 20'6"o.
[Nagyravation (les conditions (Ir la prmlueliflll amena les íabrieanis ("1 prendre (le nouvelles me—
surex (leeonomie. La consommation (le ('liarlion 30'3
(! (' At
millions (le
millionx (te ([ (vmit-896)
par rapport (; 1931. Les economies íaitex sur lex [Salaires ayant representé 51 millions de pengős.
les salairex payes ont (liminué (le 18'8993 et le salaire (liminuée a
c'est une
a été (luintaur:
('veononue
annuel moyen a baissé ("1 12/13 peng/(ix, presentanl une reyrrssion (le 10%. Le salaire journalíer moyen, calrulé (t'apres les (lepenses de Salaires et les jour—
nees et heures de travail i'ailes par les ouvriers, a baisső (le 505 d 466 fillers et le salaire moyen (!
l'lieure, (le 58 a 571 fillers; cette reduction fut operee non par une (liminution (le salaires,
l'emploi (le personnes Iravaillant pour moins ("de íemmes ou dlouvriers peu (]ualifiés). Les salaires
réels, rali-ules en tenant compte de l'indice du eoút
de la vie, ("Trent un tableau un peu plus iavorahle:
mais par
le salaire annuel moyen n'a (liminué gue de 101 pengős par rapport () celui (le 1931, et le salaire horaire reel a ar, en moyenne, de 56 fillérS. Lex ez,-(moiniex realisees Slll' les traitements (llemployés ont, reprisenté 10'8%. (Jelles (lui ont été faites sur les matieres premieres et les eon'ibustibles etaient
(175 II faut
a_iouter eepenrlant (ju'elles étaient dues, pour une également notal')les mille peng/ős),
grande part, a la regresxion de la production, ear tandis (pie, proportioimées á la produrtion, les prin- eipales depenses (,l'exploitation et de production n'ont lmissef (]ue pour les traitements (t'mnployős ei pour lex salaires, tombée de 17'1% ("1 16'2%, les (iépenses (le matieres premierex ont monte (10 46176 a 47096 el celles (le eontbuxlihlex, (le (i'l%
() 6'376.
La valeur de la prorlui-tion maim/aeturiere es!
toinliee (le 2.058'7
183002 millions en 1932, baisxant (le 121396. [iten (Iue représentant un (mart (le miliiarrl, cette regres- lf)31 ( —1'7'15%), On nott, par les vili/Tres (le 1929— 32, les pertes suhies millions (le penyo's en 1931 a
Sion esi' infóríeure () rel/e (le
par les capitaur investis dans l'inilustrie manufac—
luríere; 627 établixsrments industriels ont eexse (l'erister, plus (le 05 mille ouvriers ont perdu leur plaee, prex (le 300 millions (le pengőx inveetiz; SP sont perdus. ([ le remlement nel (les manut'(11't1n'e.s*
a haisse (le fitt/r.? millions. at-euxant une reg/rmsion eer/ainex in- (le It'/096. Il y a en repemlanl, en
dustries, _ notamment, dans le te.,rtile, (111113 l'in—
a'ustrie (*l'tímiaue, (lans l'industrie (le I'aliznentation et (le:—' boiimons ———— (les xymptőmes favorablrs.
Si [*on compare la valeur de la production ma—
nit/'arluriere () la [Hame des olijets íabriaue's, on voit (par la situation a été moins (iefaoiu'alile en 1.032 on"en 1931. Ha (faleulant cette valeur (llapres l'indiee (tes prix (le grog, on constate aulelle n'a baisse ([ue (le 9495 par rapport a 1931, et (]ue la (liminution a été legérenzent ultérieure ("1 celle des (tnnées preeet'lentes.
