Keztyűs Lajos dr.: A kisgazdák számtartási rendszere és a debrecenvidéki kisközépgazdaságok 1931. és 1932. évi jövedelmezőségi eredményei

, _"11. ? szám.

tük. Egyébként a mexikói múzeum is te—

mérdek " bizonyságot szolgáltat amellett, hogy ez a két indián nép a társadalmi és anyagi kultúrának abban az időben igen

hogy a régi indián kultúrának számos emlé- két őrizte meg, abból a szempontból is Amerikának úgyszólván legérdekesebb ál-

400 esztendős építészeti emlékei vannak, a spanyol reneszánsz művészetnek csodás al—

kotásai, Mexikó ugyanis a fehér faj által meghódított országok között a legrégibb. A mexikói kormány bőkezűsége és a mexikói nép igazán páratlan vendégszeretete lehe- tővé tette, hogy ezeket a csodás építészeti remekeket megszemlélhessük, mert a négy napig tartó ülésezések után 8 napon keresz- tül jártuk az országot Mexikótól úgyszólván minden nap más irányba téve nagyobb ki- rándulásokat, amelyek 150—200 kin—ig ter- jedtek. Megismertük az ország természeti szépségeit, a népet, egyes népszokásokat és népviseletet. A népről az általános benyo- másom az, hogy az Mexikóban tulajdon—

képen az eredeti indián faj folytatása. A fehérekkel való keveredés csak igen kevés módosítást tett a nép külsején és talán szo—

—— 910 —-—

: í Wii—L

kásain is. Tulajdonkép csak Spanyoml be- szélő indiánok lakják ma is MexikótpA sta—

tisztika is csak 10% tiszta fehér fajú népet mutat ki Mexikóban, a többi vagy kevert, vagy tisztán indián. Itt nem restellik az

emberek -— még a művelt emberek sem __;_

a tiszta indián származásukat, sőt'büszkék

rá. Egyébként a mexikói népszámlálás sze—

rint még kb. 1 millió ember van Mezikóban

a 16 millió lakos közül, aki spanyolul nem is tud,-ezek azonban nem kevesebb, mint

48 féle indián nyelvet beszélnek,. Ezeket a távolabbi vidékeken lakó indiánokat a spa-

nyol iskola előbb—utóbb el fogja spanyolo—

sítani, azonban a faji öntudat épp úgy fenn fog maradni bennük, mint a már csak spa—

nyolul beszélő indiánokban, ami érthetővé teszi azt is, hogy miért viseltetnek a mexi- kóiak bizonyos ellenérzéssel a kspanyolok iránt, annak ellenére, hogy ők maguk is spanyolul beszélnek. Az óriási terület, az aránylag ritka lakosság, ellenben .a nép nagy szaporodási képessége, a föld rendkívüli gazdagsága, a nagyszerű éghajlat és a nép kulturális fejlődési képessége a jövő álla—

mává teszi Mexikót, amely előreláthatólag óriási fejlődésnek néz elébe.

Kovács Alajos dl'.

Könyvismertetések.

Chrom'gue de livres.

--5Keztyiis Lajos dr.: A kis azdák számtartásí rendszere, és a debrecenvíd ki kisközépgazda- ságok 1931. és 1932. évi jövedelmezőségi ered—

m a ni.;

_ "§ Lie Mi s Kez t y 72 8: Le systéme de comma- bilz'te, des petite _agriculleurs ez le rendement, m 1931

el, 193 es petiáes et moyennes proprie'te's funciéres des—e __,rons de Debrecen.

* Debreeenl Városi nyomda. ., Imprímerie de la villa de

— áDebrecm.

fíD'elgrecen, 1933. 75 1. — p.

Rő'su'mé. Avec l'aide du ministére de I'Agrí—

culture, de PAssociation générale dyagriculture de Hongrrieet de la Chambre dlagriculture de Debre—

* organisé une classe de comptabilíié _, E "I—e d'AgrícuIture, appelée Académie, de Be—btei—en. Dans le présent ouvmge, aprés avoir ezposé les éléments de la comptubiliié agricole et le calcul du rendement des proprie'tés fonciéres, il présente les résultats de [*activité, en 1931 et 1932, de cette classe de comptabílité.

*

Szerző Debrecenben a földmívelésügyi minisz- térium, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és

*a debreceni mezőgazdasági kamara támogatásával a gazdasági akadémián számtartási osztályt létesí- tett. A vezetése alatt álló osztály első munkásságá—

nak eredményeit kötetben.

dolgozta fel a most közreadott

Keztyüs a kötet elején ismerteti a gazdasági számtartás fontosságát hazánkban, majd a számtar—

táson alapuló számtartásstatisztika lényegét és je—

lentőségét fejtegeti. Ezután a számtartástan és fő- leg a jövedelmezőségszámítástan elemeit mutatja be, vázolja a külföldi irodalom nevezetesebb kép—

viselőinek, főleg Laurnak, Aereboenak rendsze-

megállapítása, hogy számtartás. 'az agrár—

politika egyik irányító—ja és a rendszeres,- kidolgozott rét. Az a jól alátámasztott

tulajdonképen a gazdasági

szá—mtartásslalisztika a magyar agrárpülílik—a'alüpjav

11. szám.

egyik erős érve a gazdasági iizemsialisztika mi—

előbbi végrehajtása szükségességének.

A továbbiakban a szerző felsorolja a magyar mezőgazdasági számtartásra vonatkozó eddigi repre—

zentatív felvételeknek elég szűk téren mozgó ered—

ményeit. Hangoztatja annak szükségességét, hogy a t'öldmívelésügyi minisztériumban egy külön üzemi és számtartási főosztályt kellene felállítani.

A kis— és középbirtokok számtartási rendsze- reinek ismertetése után a debrecenvidéki adatgyüj—

tés eredményeiről tájékoztat. Az 1931. évben 15 gaz—

daság, 1932-ben 8 gazdaság számtartási adatait dol- gozták fel. Az első évben 2001 kat. hold, a második évben. 851 kat. hold összterületre vonatkoztak az adatok. A kihozott eredmények elég szomorú képet mutatnak. A gazdaságra és nem a gazdálkodó sze—

mélyére vonatkozólag az 1931. évben ugyanis a ki- gazdálkodható tiszta jövedelem 3'l3%, a fizetendő adósságkamat 10% volt, tehát a megfigyelt gazda- ságok átlagban 6'87%—os veszteséggel dolgoztak.

Még rosszabb az 1932. évi mérleg. A 8 gazdaságra vonatkozó adatok szerint _ 1'17'70 a tiszta jövede—

lem (tiszta veszteség), 8% az adósságkamah tehát a gazdálkodás 9'17%-os veszteséggel járt.

' Az érdekes statisztikai adatokkal jól felszerelt tanulmány a gazdasági. válság romboló hatásának megállapítására igen jellemző olvasmány. S. J.

Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. lX.jahr-

Kiadja: Graiz Guszláu dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.

Editem': Dr Gustave Gratz. Directem': Dr Gustave Bokor.

Budapest, 1933. 430. 1. — p.

Ez év november havában került .a könyvpiaci forgalomba az Ungarisches VVirtschafts-Jahrbuclt IX. évfolyama, mely Magyarország közgazdaságil—

nak 1933. évi állapotát és problémáit vetíti az ide—

vonatkozó szakeikkeknek átfogó láncolatot képező sorozatában az olvasó elé. E kiadvány összes elözö évfolyamai a közgazdasági érdekek szolgálatában nagyon hasznos szerepet betöltő tényezőknek bizo—

nyultak. A gazdasági világválság elmélyülése foko—

zottan szütkségeSSé teszi az ilyen irányú munkák tanulmányozását. A válság jelenlegi állapotában igen fontosnak látszik az egyes nemzetgazdaságok egész nagy területére minél több irányban behatoló, az időszaki változásokat jól szemügyrevevő vizsgá- lódás, melyhez rendkívül alkalmas támaszt nyújt az avatott szerkesztő és a szakértelemben kiváló munkatársak összemiiködésével létrejött gazdasági évkönyv.

Az 1933—es évfolyam természetesen jórészt a korábbi évfolyamok által felölelt tárgykörök sze—

rint, többnyire a régi munkatársak kidolgozásában taglalja a magyar közgazdaság legújabb helyzetét és kérdéseit. A visszatérő tárgyú fejezetek sorában különös érdeklődésre tarthat számot Kállay Tibor-

—— 9131 —— , 1933

nak az államháztartás helyzetéről szóló tanulmánya, mely mélyen megvilágítja nemcsak a cím szerint értendő tárgykört, hanem a magyar pénzügyi poli—

tikának úgyszólván 'minden lényegesebb aktuális problémáját, így a mezőgazdaság támogatásával, az állami üzemekkel, az állam által vállalt szavatossá—

gokkarl' kapcsolatos problémákat, egyben tanulságos okfejtéssel foglalkozik a Nemzetek Szövetsége ma—

gyarországi képviselőjének 1933. évi 11. negyedévi jelentésében nyilvánított azzal a vélemémiyel, hogy az állami bevételek biztosítása érdekében oly rendi szabályok volnának foganatosítandok, amelyek zi kiskereskedelmi árak arányos és jelentékenyebb ha- nyatlását eredményezik. Kállay Tibornak ezen a munkáján kívül az új Wirtschat'ts—Jaln'buch még több olyan tanulmányt közöl, amely a pénzügyi élet megnyilvánulásaival foglalkozik, ezek sorában Judilc József a devizagazdálkodás második tévéről,Reményi—

Schneller Lajos a budapesti pénzintézetekről ad nagy szakszerűséggel beszámolót.

A termelés és a forgalom helyzetét és feladatait ugyancsak kiváló szakerőknek hiteles és sokszor egészen új adatokra támaszkodó munkái ismertetik.

Ebben a tárgykörben hozza a szóban lévő kiadvány egyebek között Utassy Bélának a mező—' és erdo- gazdaság legújabb fejlődéséről, Görög Frigyesnek Konkoly Thege Gyula adatai alapján a mezőgazda—

ság eladósodásáról, Farkasialvi Sándornak a gyár—

ipar helyzetéről, Guothfalvy Dörner Zoltánnak és Varsányi Gyulának a fontosabb ipari árucikkek ár—

változásairól, Gerő Tibornak a kereskedelmi politi—

káról, Meszlényi Emilnek a külkereskedelem alaku—

lásáról, Kádas Károlynak az új kartelltörvény végre- hajtásáról, br. Mudamssy Beck Gyulának az idegen—

forgalom emelése érdekében tett újabb intézkedé—

sekről írt tanulmányát és más szakt'értiak érdekes közleményeit.

A kiadvány elsö cikkében Sipos Sándor az egész nemzetközi gazdasági életet átfogó statisztikai adatok alapján vázolja a világgazdasági válság jelenlegi állását és Magyarországnak abban elfoglalt helyze—

tét. Az itt lerögzített vizsgálódásoknak érdekes ered- ménye az, hogy megerősíteni látszanak azt az opti- mizmust, amelyet egyes kutatók korábban is hir—

dettek. Az évkönyv gazdag anyagát ez a cikk tehát a jóleső bizakodást erősítő sugarakkal vezeti be.

Szigeti Gyula (Ir.

Magyar Biztosítási Évkönyv XXV. évfolyam.

1933/34. .

Annuazre Hongrois des Assumnces. XXVe anne'e.

1933-34.

Szerkeszti: Török Jenö Endre. — Kiadják : a Biztosítási és Közgazdasági Lapok.

Rédigléfar Eugéne André Török. —— Pul'rlié par Bizto—

sttasí és Közgazdasági Lapok.

Budapest, 1933, 8921. - p.

A magyar biztosításügyi szakirodalomnak ez az értékes terméke, amely immár 25. évfolyamába

lépett s az utóbbi évek során egyre bővülő anya--