A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az 1932–1936. években

8. szám

gára és a közterheknek ehhez képest mutatkozó arányára, vagyis az adónyomásra vonatkozóan, végül pedig az ország egyenes adózási képességére vonatkozóan végzett.

N. V. dr.

A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az 1932—1936. években.

La rentabilite' de l'agricultwc hongroise en 1932—1936.

Budapest, 1938. 180 l. — 11.

Magyarországon —— úgy, mint minden agrár- államhan —— igen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének és gazdálkodási viszonyainak alakulásáról állandóan tájékozvallegyünk. Ezt a célt hazánkban az Or—

szágos Magyar Gazdasági Egyesületnek a kormány és különböző testületek hozzájárulása által támo- gatott számtartási adatgyűjtő tevékenysége szol—

gálja. Ebben a munkában az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a mezőgazdasági szakokta—

tási intézmények is értékes segítőtársai. Közülök a József Nádor Gazdaságtudományi Egyetem és a gazdasági akadémiák üzemtani tanszékei, továbbá az Országos Uzemtani Intézet az OMGE üzemsta- tisztikai bizottságának kötelékében mint számtar—

tási központok működnek. A számtartási adat- gyüjtés e központok segítségével az egész ország területére és minden üzemnagyságcsoportra kiterjed,

s ezzel már valóban alkalmasnak mutatkozik arra,

hogy annak eredményei hű tükörképét adják an—

nak, hogy a mezőgazdasági termel-és fokozása és a jövedelmezőség biztosítása érdekében foganato- sított elismerésméltó intézkedések hatása gazda- ságaink üzemi eredményeiben hogyan és milyen mértékben jelentkezik. Ebből a szempontból min- denesetre még értékesebbek lennének a számtartási adatgyüjtés eredményeiből levonható tanulságok, ha ezek a vizsgálatok még szélesebb körre terjesz-

kednének ki, mert csak ezáltal válnék lehetővé az

egybegyűjtött anyagnak még további részletezése és sok, idáig még ki nem vizsgálható nészletkérdés feltárása.

A most megjelent kiadvány a mult év őszén közzétett előzetes adatok után most már az 1936.

évi Végleges jövedelmezőségi eredményekről számol be és ezenkívül az '1932—1'936. évekre terjedő 5 éves időszak fejlődésképéről is részletes tájékoztatást kíván nyujtani. Ezekben az években az adatszol- gáltató üzemek mezőgazdasági területe mindenkor meghaladta a 200000 kat. holdat, vagyis az ország mezőgazdasági területének mintegy 1'6u%—át tette.

- Ez az arányszám nem mondható magasnak, de ha figyelembe vesszük, hogy az adatszolgáltató gaz—

daságok kiválasztása fekvés és nagyság szerint le—

hetően arányosan történt, akkor a kiadványban közölt eredmények mégis igen értékesnek és sok-

-—833—

1938

irányban hasznosíthatónak tekinthetők. Az adat- szolgáltató gazdaságok száma ellenben már lénye- gesen emelkedett. Az első évben, 1982-ben még csak

149, az utolsó évben, 1936-ban ellenben már 340

gazdaság adata dolgoztatott fel. A tárgyalt öt év alatt pedig összesen 1.351 számtartási zárlat került feldolgozásra. Tekintettel arra, hogy a rendszeres számtartás csak a jobban vezetett gazdaságokban van elterjedve és a kisgazdák közül is csak a leg- haladottabb szelleműek vállalkoztak a rendszeres számtartás vezetés—ére, a kiadványban közölt ered-—

ményeket minden vonatkozásban átlagon felülinek

kell tekinteni. Gondoskodás történt azonban arról, hogy megfelelő összehasonlítások segítségével az is, megítélhető legyen, hogy az adatszolgáltató gaz—

daságok eredményei milyen vonatkozásban és mi- lyen mértékben múlják felül az átlagos gazdasá- gokét. Ebből a célból a kiadvány az adatszolgál—

tató gazdaságok eredményeit több vonatkozásban a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megfelelő átlagos adataival hasonlítja össze.

A kiadvány első része a mezőgazdasági terme-—

lést befolyásoló külső tényezőket tárgyalja. Az itt közölt eredmények kereteket szolgáltatnak annak megítélésére, hogy a szóbanforgó időszakban az időjárás, az átlagterme'sek, a termények és termelő eszközök áralakulása, az agrárkivitel helyzete, a hitelviszonyok és a közteherviselés miképen be- folyásolták a mezőgazdaság jövedelmezőségi ered- ményeit.

A második rész a számtartási átlageredménye—

ket ismerteti. Az itt közölt adatokból látható,, hogy a gabonaneműek részaránya legnagyobb a kisüzemeknél és legkisebb a nagyüzemeknél. A ka'pásnövények szintén a kisüzemeknél vannak jobban elterjedve, míg a hüvelyesek, ipari növé- nyek és a szántóföldi takarmányok termelése te—

kintetében a nagyüzemek játszanak nagyobb sze- repet. Az állattartást tekintve a sertéstartás és juhászat a nagyüzemeknél, a ló- és baromfitartás pedig a kisüzemeknél kiterjedtebb.

A gazdaságokban fekvő összes tőke 1936—ban) egy kat. holdra átlagosan 977 pengőt tett. Ebből alaptőkére —— tehát az ingatlanok és állandó ültet- vények értékére — 84%, az üzem-tőkére pedig—

16% esett.

A gazdaságok egy kat. hold mezőgazdasági területen átlagosan 169 pengő értékű nyershoza- mot értek el, amelynek 53'%-a növénytermelésből, 39%-a pedig állattartásból származott. A nagy- és.

köz—épüzemeknél aránylag nagyobb hányad esik a

nyershozamból a növénytermelésre, mint a kis—

üzemeknél. A gazdaságok nyershozamuknak 66%-át hozták piacra.

Az üzemköltségek az összes üzemek országo—

san mérlegelt 'átlagában egy kat. hold mezőgaz—da— — sági területre számítva 117 pengőt tettek. A dologi?

8. szám

—834——

költségek közül legnagyobb súllyal az abrak- vásárlás és az adók szerepelnek. Általában véve azok a költségek, amelyeknek alakulásából a bel—

terjesebb irányzat fel—é haladásra lehet következ- tetni, így a műtrágyafélék, vetőmagvak és abrak—

félék vásárlása nagyobb szerepet játszott a nagy—

üzemeknél, mint a kisüzemeknél. Viszont a kis- üzemek munkaköltsége valamelyest felülmúlja a nagyüzemekét.

A kiadvány részletesen foglalkozik a munkás—

és munkabérviszonyok kérd-ésével is. így érdeke- sen megállapítja, hogy amíg Magyarországon a munkaköltség az üzemköltségnek 55%—át tette, addig ugyanakkor Dániában ez az arány 39, Né- metországban 48 .és Svájcban 49% volt. A munka- költségből —— kat. holdankint átlagosan 65 pengő—

böl —— kereken %% esik a munkabérre és 40%

a gazdálkodók munkabérigényére. A kisüzemeknél természetesen a munkabér-igény, a nagyüzemeknél pedig a munkabér játszik nagyobb szerepet. A munkabérnek átlagosan 25%-a k—észpénzbér, 5u6%-a terményjárandóság és 19%—a egyéb természetbeni szolgáltatás (lakás, állattartás stb.).

,A mezőgazdasági üzemek jövedelmi eredményei szerint 1936—ban a megvizsgált üzemek kat. hol——

dankint átlagosan 52 pengő tiszta hozamot értek el. Az alföldi üzemek tiszta hozama magasabb volt, mint a dunántúliaké és a kisüzemeké nagyobb, mint a nagyüzemeké. Ugyanez volt a nagyságrend a befektetett tőkék kamatozását illetően is, ami a megvizsgált gazdaságok átlagában 5'31%-ot tett.

A gazdálkodók mezőgazdasági jövedelme kat.

holdankint átlagosan 70 pengő volt. Ez az összeg állt mint egyéni jövedelem a gazda rendelkezésére, nem számítva a gazdaságban kifejtett munkája ellenértékét.

'Számításokat látunk a kiadványban arra vo- natkozóan is, hogy a gazdaságok mekkora összeg- gel járultak a nemzeti jövedelem gyarapításához.

A közölt adatok szerint kat. holdankint átlagosan 128 pengő volt az az összeg, amelyet a megvizsgált üzemek átlagában a gazdálkodó, a munkások, a közület és a hitelezők a, gazdálkodás eredményé—

ből együttesen élvezhettek.

Igen tanulságosak a gazdasági készpénzforga—

lomról közölt kimutatások is. A készpénzbevételek nagysága az összes üzemek országosan mérlegelt

átlagában kat. holdankint 94 pengőt tett. A nagy—

üzemek bevételei magasabbak, mint a közép— és kisüzemeke'. Ezek viszik termelésük nagyobb ré—

szét piacra. A készpénzkiadások az összes üzemek országosan mérlegelt átlagában kat. holdankint 61 pengőt tettek. Miként a bevételeknél, úgy a gaz- dasági kiadásoknál is felülmúlják a nagyüzemek a kisüzemeket. Ezek vannak inkább önellátásra berendezve. A gazdasági pénzbevételek és pénz- kiadások különbsége, vagyis a gazdasági pénz-

feiesleg az összes üzemek átlagában kat. holdan- kint 33 pengőt tett s így lényegesen a tiszta hozam alatt maradt. Ez azt bizonyítja, hogy az 1936. évi aránylag kedvező jövedelmezőség főként a kész—

letek és az állatok .értékgyarapodásából szárma—

zott és csak részben állt pénzben a gazdák ren—

delkezésére.

A gazdasági pénzkiadások legjelentősebb téte- lére, az adóra fizetett összegre való tekintettel, a kiadvány külön fejezetben foglalkozik a közterhek adónemek szerinti megoszlásával is. A közölt ada- tok. szerint az egyes adónemek közül legnagyobb súlya a fölrdadónak és ezt követően a községi pótv- adónak volt.

A kiadvány harmadik része a főbb üzemi és jövedelmi eredmények időrendi alakulását tár- gyalja l9x32u-től 1936—ig. Ezekhez a számításokhoz csak azoknak a gazdaságoknak az adatai használ—

tattak fel, amelyek az egész időszak alatt folya- matos adatszolgáltatók voltak. A főbb eredmé- nyekre vonatkozó fejlődésképet igen szemléltetően grafikus ábrák világítják meg. Kitűnik ezekből, hogy a mívelési ágak arányaiban emlitésreméító eltolódás nem következett be. A kalászosok termés—

átlagai tekintetében az 1933. évi átlagok messze kimagaslanak a többi év átlagtermései közül, míg tengeriből és burgonyából 1936-ban volt a legjobb termés. Az állatállomány pedig a tárgyalt 5 év alatt alig változott a megvizsgált gazdaságokban.

A nyershozam értéke 1932-ről 1933—1'a kis csökke—

nést, azt követően pedig állandó emelkedést mutat, Az üzemköltségek közül a munkaköltség, a mező—

gazdasági termény és állat árakkal, illetve a ter—

mések nagyságával arányosan változott s így az utolsó három évben emelkedést mutat. A hozamot közvetlenül fokozó költségcsoport alakulását fel—

tüntető görbék élénken szemléltetik, hogy a gaz- daságok a válság hatására jelentősen csökkentették műtrágya—, vetőmag- és abrakvásárlási költségei- ket, a válság mélypontja után, 193'3-tól kezdve azonban azokat újból növelték. A tiszta hozam a megvizsgált üzemek átlagában a tárgyalt időszak alatt kat. holdankint 3'70 pengőröl fokozatosan 42 pengőre emelkedett és a mezőgazdasági, valamint a nemzetgazdasági jövedelmezőség alakulása is hasonló irányt mutat.

A kiadvány negyedik része a részletes szám-

tartási eredményeket ismerteti és a főbb eredmé—

nyeknek üzemenkénti vizsgálatára nyujt módot, hogy így az adatszolgáltató gazdaságok részére megfelelő összehasonlítás útján hasznOS tanulsá- gokat nyujtson.

A kiadvány ötödik része 41 külön megvizsgált nagy- és középüzem 1936. évi értékesítési és be—

szerzési viszonyait a megfelelő 1937. évi adatokkal hasonlítja össze.

A kiadványnak utolsó fejezete pedig a főbb

8. szám

-——835—-

eredményeknek német és francia nyelvű ismerte—

tését tartalmazza.

A 130 oldal terjedelmű tartalmas és igen sok vonatkozásban újszerű eredményeket feltáró vki- advány megjelenését a Földmível—ésügyi Miniszté- rium támogatása tette lehetővé, de elősegítették azt különféle testületek is. A kiadvány előszavát

Mutechenbacher Emil dr. felsőházi tag, az OMGE

ügyvezető igazgatója írta. Az adatgyüjtés és fel- dolgozás Rege Károly dr. OMGE főtitkár, bizott- sági főelőadó és Witthen Béla OMGE titkár, bizott- sági előadó irányítása mellett történt. A kiadvány szerkesztési munkálatait pedig Witthen Béla vé-

gezte. Konkoly Thege Gyula dr.

Grimm Gabriella dr.: A házasságon kívül szü-

Dr Gabrielle Gfm'mm: L'enfant ne' hors de ma- riage, un des problemes de la Protection de Fenfance.

Az Országos Stefánia Szövetség kiadványai. 126. sz. ——

Publications de la Confédémtion Stéphanie. — No

126. _ 1361. _ p.

Ez a nagy témaszeretettel, a gyakorló orvos szakismeretével és statisztikai érzékkel megirt mű elsősorban a csecsemővédelem szemszögéből, a csecsemőhalálozás csökkentése szükségességének és lehetőségének szempontjából tárgyalja az oly gyak—

ran szomorú sorsnak, korai elhalálozásnak kitett réteget, a házasságon kívül született gyermekeket.

Megismertet jogi helyzetükkel hazánkban és más országokban, feltárja ennek az évente iii—20.000 újszülöttet számláló népességcsogportnak problémái és az általános népesedési viszonyok közt meglévő összefügg-éseket, méltatja a csecsemőhalálozás ala- kulását különös tekintettel a csecsemőkori halálo—

*zásnak a törvényes szülötteknél sokkal inkább (Budapesten pl. legalább kétszeres—két és félsze- res mértékben) kitett házasságon kívüli születé- sekre. E nagyban-egészben ismertebb adatokat és megállapításokat előtáró fejezetekhez csatlakozik a könyv gazdag szám- és grafikonanyagot felölelő 'két legújszerűbb fejezete a házasságon kívül szü- letett gyermekek szociális körülményeiről és fej—

lődéséről. Grimm Gabriella dr. tanulmánya e nagy fejezeteiben az Országos Stefánia Szövetség mintegy tízezer törzslapja alapján a Budapesten az 1928——

1'9311. években született vagy ezen időszak alatt a fővárosba költözött 8.615 házasságon kívül szüle- tett gyermek viszonyait részletezi az llIye/alvi I.

Lajos dr. irányítása alatt Budapest statisztikai

"hivatalában végzett feldolgozások eredményeinek gondos, sokoldalú kiaknázásával. Részletadatait itt nem méltathatjuk; kiemeljük azonban a feldolgo—

zások főbb szempontjait. Ezek a következők: a Budapesten az 1928—1931. években világrahozott (vagy a fővárosba költözött) házass'ágonkivüli élve- :sziilöttek megoszlása kerületek, az anya és (a ter-

és közjótékonyságról;

mészetes) apa családi állapota, vallása, kora, fog- lalkozása szerint; az anya házassági kilátásai; az újszülöttek születési súlya és születéshelye, szüle- tési sorrendszáma, tápláléka, elhelyezettsége, gon—

dozója, egészségi állapota elhelyezettség és gon- dozó szerint, lakviszonyai, 1 és 3 éves korig való elhalálozása, halálokai stb. A 48 oldalas táblasoro- zatban is közölt adatok interpretálása az idevágó eddigi statisztikai ismereteket több tekintetben lé- nyegesen kibővíti. A szerzőnő tehát nemcsak em- berbaráti és egészségvédelmi szempontból, de sta- tisztikai nézőszögből is igen dícséretreméltó mun- kát végzett lelkes és szakszerű műve megírásával.

Th. L. dr.

Alberto Canaletti Gaudenti:

ad uso della Chiesa.

Collezione di Studi giuridici sociali e politici.

Roma 1938. 1091.—p.

La statistica

Canaletti Gawdenti Albertnek, a római ,,Ponti- ficium Institutum Utriusgue Iuris" nagynevű taná- rának fenti műve az Apollinaris 1936. évi 9. szá-

mában megjelent ,,De statistico officio in Ecclesiae usulm constituendo" című tanulmányánakij

nyelvü, lényegesen bővített kiadása.

Szerző előszavában megemlíti, hogy a kato- likus egyházban bevezetendő statisztikai szolgálat szükségességéről szóló latin tanulmányához úgy olasz, mint külföldi egyházi és világi körök érdek- lődéssel szóltak hozzá, azonban annak elméleti és gyakorlati elgondolásaira nézve e vélemények meg—

oszlottak. Ez a tény tette indokolttá egy olasz

nyelvű átdolgozott és kibővített tervezet kiadását,

jóllehet e munkájában is lényegileg fenntartja latin tanulmányának alapvető elgondolásait.

Az első fejezet az Egyházban tervezett egysé- ges és centralizált statisztikai szolgálatot tárgyalja.

Itt két külön részben ismerteti a jelenleg meglévő és a jövöben létesítendő szolgálatot. A statisztikai szolgálat bevezetése különösen a missziók munká- ját fogja elősegíteni. Az egyházmegyékben tudo- mányos alapon végeznék a statisztikai felvételeket,

melyeket Rómában, illetékesség szerint, a Vatikán

államtitkársága, a szent kongregációk, a szerzetesi kúria, az egyházmegyei kúria, az apostoli vika—

riátusok, a prefektúrák és egyéb intézmények sta- tisztikai közegei dolgoznának fel. Ilymódon lehetne a legjobban biztosítani az egyházi statisztikai szol- gálat egyetemes és egységes voltát. Az egyes álla—

mokban az egyházi statisztikák egyházi szempont—

ból pozitív és negatív indexszámokat áll'apíthatná- nak meg. Ilyen pozitiv indexek volnának pl. a há- zasságkötésekről, születésekről, szegénygondozásról

negativek a

olasz

törvénytelen

1) L. ismertetését: Magyar Statisztikai Szemle, 1937. évf. 679. l.