A SZAKIRODALMI DOKUMENTÁCIÓ HELYZETE A FELSZABADULÁS ELŐTT
ÉS ÓTA MAGYARORSZÁGON Polzovics Iván
Országos Műszaki Kon/vlir ís Dokumentációs Közporii
1 . BEVEZETÉS
A s z a k i r o d a l o m alapján nyújtott tudományos tájékoztatás h a z a i helyzetében a felszabadulásnak I s az annak nyomán rövidesen kiépülő s z o c i a l i s t a tervgazdálkodásnak határkő szerepe van. Ha sommás Ítélet
t e l érjük be, kétségtelenül h e l y e s l e h e t az a megállapítás, hogy s z a k i r o d a l m i tudományos tájékoztatás Magyarországon csak a f e l s z a b a dulás nyomán, közelebbről a s z o c i a l i s t a tervgazdálkodásra áttéréssel egyidejűleg valósult meg, azaz csak mintegy negyedszázados múltra t e ¬ k i n t h e t v i s s z a .
Ilyenképpen a oimben j e l z e t t vizsgálódás leszűkülne a h a z a i szak
i r o d a l m i dokumentáció negyedszázados fejlődósének elemzésére,minthogy a s z o c i a l i s t a f o r d u l a t o t megelőzően nem i e lenne m i t vizsgálni. Dgy vélem azonban, hogy a felszabadulás után e területen elért eredmények értékéből semmit nem von l e , sőt azok hatását élesebb megvilágításba h e l y e z i , ha - csak a legfőbb megnyilvánulásokra terjedően - áttekint
jük azokat a kezdeményezésedet és részeredményeket, amelyek e téren évtizedekkel ezelőtt létrejöttek, ée a további fejlődésre nyilvánva¬
lóan bizonyos hatással i s v o l t a k .
T e l j e s elemzésünk - mind a múltra, mind a j e l e n r e nézve - törté
n e t i jellegű és módszerű, a fejlődés inditékait, irányait, céljait i ¬ g y e k s z i k megvilágítani, nem p e d i g egyszerűen az 1945. és 1975. évi h e l y z e t metszetét egymással szembeállítani. Minthogy p e d i g a történe
t i fejlődést vizsgáljuk egy o l y a n nemzetközi területen, m i n t a szak
i r o d a l m i dokumentáció - amely állandóan f i g y e l i a nemzetközi fejlő
dést és vesz át t a p a s z t a l a t o k a t abból saját területére i s -, célsze
rűnek látszott megalapozásként egy o l y a n rövid nyitó f e j e z e t b e i k t a tása, amely a nemzetközi fejlődést és jellemző k o r s z a k a i t m u t a t j a be.
Ebből világosan kitűnik az i s , hogy a m u l t fejlődési k o r s z a k a i b a n m i l y e n mértékű v o l t elmaradásunk, m i t hoztunk be az elmúlt három évti-
POLZ07ICS I . i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
zedben éa m i l y e n további célok és f e l a d a t o k állnak előttünk a nemzet
közi fejlődés ma érvényesülő korszakában. Bzek a bevezető rövid f e j tegetések tehát útmutatásokat és mércéket adnak m i n d e n k o r i helyzetünk megítéléséhez a s z a k i r o d a l m i dokumentáció és információ területén.
2. ÚTMUTATÁSOK A FEJLŐDÉSRE A DOKUMENTÁCIÓ VILÁGMÉRETŰ ALAKULÁSÁBÓL A s z a k i r o d a l m i dokumentáció előzményei a világon több m i n t há
romszáz év távlatába vesznek, amikor a m e r k a n t i l i s t a iparfejlesztési gazdaságpolitika követelményeinek kielégitésére a tudomány és t e c h n i ka összefüggéseit felismerő nagy f r a n c i a államférfi, Jean B a p t i s t e COLBERT az első információs /referáló/ folyóiratot, a Le J o u r n a l des Scavans kiadását kezdeményezte és megvalósította.* Ebből a s z a k i r o d a l m i információs folyóirattipusból fejlődött k i néhány évtized múl
va a tudományos folyóirat t i p u s a i s , nem p e d i g f o r d i t v a , ahogy a tör
téneti előzmények lényegét nem kellően ismerő tudomány- és sajtótör
ténészek s z e r t e a világon még ma i s h i r d e t i k és tanítják.
Ez első dokumentációs folyóirat nyomán tucatjával jöttek létre az a k k o r i f e j l e t t e b b európai országokban információs folyóiratok, mégpedig mind referáló j e l l e g g e l , mind t e l j e s t a r t a l m i ismertetése
k e t közlő /ma ugy mondanánk: tömöritvényes/ formában. A XIX. század
tól kezdve a fejlődés csak annyiban v e t t u j irányt, hogy a kiterjedő és szakosodé elsődleges s z a k i r o d a l o m r a t e k i n t e t t e l az információs f o lyóiratok i s szakosodni kezdenek. A szakirányú fejlődés a legerősebb az orvostudományok körében, i t t j e l e n i k meg 1830-ban a széles körben terjedő Fharmaceutisches Z e n t r a l b l a t t elnevezésű reieráló folyóirat.
/Ezért t e k i n t i k általában még ma i s - bár kétségtelenül a l a p t a l a n u l - az első referáló folyóiratnak és a s z a k i r o d a l m i dokumentáció nyitá
nyának./
A fejlődést a XIX. század végétől u j elemek gazdagitják: a Nem
zetközi Bibliográfiai Intézet /a későbDi Nemzetközi Dokumentációs Szövetség, a FID/ megalakulása és az információk feldolgozásában a t i z e d e s osztályozás alkalmazása, majd századunk elejétől kezdve a FID szervező munkája révén dokumentációs szervek f o k o z a t o s létesülé- se számos országban.
A második világháború nyomán u j a b b fejlődési szakasz n y i l i k meg s z e r t e a világon: nagy információs intézmények létesülése /a CNítS do
kumentációs szervezete Franciaországban, a V I N I T I a Szovjetunióban, központi és ágazati információs szervek az európai s z o c i a l i s t a orszá-
* Vö. POLZOVIGS Iván: Adatok és felismerések a s z a k i r o d a l m i dokumen
táció történetének k e z d e t e i h e z . = Országos Műszaki Könyvtár és Do
kumentációs Központ: Évkönyv - 1962. Budapest, 1965. p.232-291.
TMT 22.évi. 3.szám 1975.március
gokban s t b . / és h a t a l m a s , nemcsak n e m z e t i , hanem nemzetközi haszná
l a t r a szánt referáld kiadványok kiépülése /a B u l l e t i n A n a l y t i q u e , 1 1 1 . Signalétique, Referativnüj Z s u m a l / .
Végül a 60-as évek derekától kezdve további törekvések gazdagít
ják a világszerte erősen fejlődött információs tevékenységet: számi- tógépi alkalmazások kisérletezése, i l l , bevezetése és nemzetközi e- gyüttmüködésre törekvés /UNISIST-program, I N I S nemzetközi referáló szolgálat megvalósítása, NTL1IR, azaz nemzetközi tudományos-műszaki információs rendszer a KGST-országokban/.
Mindezekhez képest a s z a k i r o d a l m i dokumentáció és információ v i lágméretű fejlődésének fő k o r s z a k a i a következőké
1 . Információs folyóiratok kialakulása és elterjedése, 1665-1800.
2. Referáló folyóiratok szakosodása 1800/1830/-1895.
3. Nemzetközi Dokumentációs Szövetség létrejötte és p r o p a g a t i v munkája nyomán a s z a k i r o d a l m i dokumentáció fejlődése egyes országok
ban, 1895-1940.
4. Hagy n e m z e t i dokumentációs s z e r v e z e t e k kiépülése, I 9 4 0 - I 9 6 5 . 5. Számítógépesítés és nemzetközi együttműködés megindulása 1965-.
A nemzetközi fejlődés f e n t i k o r s z a k a i útmutatásul szolgálhatnak a h a z a i fejlődés eredményeinek s z i n o p t i k u s értékeléséhez.
3. ELŐZMÉNYEK A SZAKIRODALMI DOKUMENTÁCIÓ HAZAI TÖRTÉNETÉBEN
3.1 Történeti előzmények hazánkban a legelső korszakban
A külföldi fejlődés másfél Bzázados 1.korszakának h a z a i meglepő eredménye egy szakmai információs s z e r v e z e t /bár csak átmeneti/ lét
rejötte. Az 1786-ban Selmecbányán / i l l . közelében: Szklenón/ megala
k u l t Bányaművelési Társaság / S o c i e t a t der Bergbaukunde/* a z t a célt tűzte k i , hogy "mindent, ami a legtágabb értelemben a bányászat f e j lesztésére szolgál, Összegyűjtse és a t a g o k k a l a bányászat javára kö
zölje, hogy azok a maguk vidékein az emberiség és ama országok hasz-
* KOCH, H.i Die S o c i e t a t der Bergbaukunde, e i n e i n t e r n a t i o n a l e Doku- m e n t a t i o n s s t e l l e für den Bergbau v o r 175 J a h r e n . = GlUckauf, 102.k.
3.sz. 1 9 6 6 . f e b r . 2 . p.107-108.
P01Z07ICS I . i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
nára, a h o l alkalmazhatók, felhasználhassák".A társaság t a g j a i és mun
katársai nemcsak Magyarországból, hanem p l . Poroszországból, Svédor
szágból, Oroszországból toborzódtak. T i s z t e l e t b e l i t a g j a i sorában t a láljuk természettudományi érdeklődése és kutatásai alapján GOETHE-t i s . A társaság a s z a k i r o d a l m i dokumentáció mindkét alapfunkcióját! a s z a k i r o d a l m i adatok gyűjtését - feldolgozását - közvetítését és meg
keresésre kérdésekre az i r o d a l o m alapján kutatási munka végzését i s vállalta. Az elóbbi feladatkörben 1789-ben és 1790-ben a gyűjtött f o r rások feldolgozását a d t a közre.*
A kezdeményezés - sajnos - nem v o l t hosszú életű. Nyilvánvalóan anemzetközi jellegű magán tudósszervezet külföldi t a g j a i t nem v o l t mód annak idején ugy működésben t a r t a n i , hogy f o l y a m a t o s közléseik tartósan fenntarthatták v o l n a a társaság életképességét. 1790 után- ról i g y már n i n c s róla adatunk. De a kezdeményezés Így i s méltónak b i z o n y u l t a r r a , hogy a külföldi bányászati közvélemény a társaságot a bányászatnak a világon az első információs központjaként t a r t s a nyilván.
3.2 Orvostudományi tájékoztatás a fejlődés 2. és 5. szakaszában Az orvostudományi tudományos tájékoztatás külföldön t a p a s z t a l t a k k o r i első helyezettségének h a z a i v i s s z h a n g j a a magyar o r v o s i gya
k o r l a t részére a XIX. század derekán m e g i n d u l t , és ebben a f o r m a j a - ban n a p j a i n k i g i s f e n n t a r t o t t s z a k i r o d a l m i tájékoztatás a szakfolyó
i r a t o k b a n . Az 1857-ben a l a p i t o t t és n a p j a i n k i g i s k i a d o t t O r v o s i He
t i l a p / a l c i m e s z e r i n t : Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye/ céljai között a második h e l y e n s z e r e p e l a külföldi és ha
z a i orvostudományi eredmények megismertetése a s z a k i r o d a l o m alapján.**
A kitűzött célt előbb csak nyomokban t u d j a szolgálni, 1860-tól azon
ban "elérkezettnek véli az időt, hogy feladatának másik céljának k i viteléhez rendszeresen f o g j o n , s .... hasábjain a külföldi l a p - és könyvirodalmat i s minél alaposabban i s m e r t e s s e meg, s kivált azon ügyfeleket, k i k mindennemű és nyelvű l a p o t nem t a r t h a t n a k , az egye
temes o r v o s i tudomány állásáról f o l y t o n tudósitsa".***
Ehhez a külföldi i r o d a l m a t f i g y e l e m m e l kisérő, értéke s z e r i n t válogató és referáló gárdát szervez o l y a n szakemberekbűi, mint p l . BÚKAI János, LUiiKICZEH Sándor, SEMMELWEIS Ignác, ViAGKEfi János / e g y e t , tanár, az O r v o s e g y l e t elnöke/ s t b . Ezek valóban meg tudják o l d a n i a f o l y a m a t o s tudományos tájékoztatásnak a z t az alapvető feladatát,hogy
*, BOBH-TREBWAi Bergbaukunde, Bd. 1-2. L e i p z i g , 1789-1790.
** ... " f i g y e l m e z t e t n i ügyfeleinket a tudományos o r v o s i világ t a n u l mányaira és fölfedezéseire". O r v o s i H e t i l a p , 1857. l . s z . j u n . 4 . P.3.
*** O r v o s i H e t i l a p , 1960. l . s z . p.2-3.
TMT 22.évf. 3.szám 1975.március
nem mindent, hanem csak lényeges eredményeket és fejlőd i s i irányokat közvetítsen, éspedig a lényegre rámutató módon /non m u l t a , sed múl
túm/. A válogató és feldolgozó munka I l y e n szervezésével ebben a gya k o r l a t i irányú, egyetemes o r v o s i szaklapban néhány évi felfutás nyo
mán évente 70^80 válogatott szakkönyvről és 250-300 folyóiratközle- ményról j e l e n i k meg a külön e célra n y i t o t t Irodalomszemle r o v a t b a n I . Könyvismertetések és I I . lapszemle alcímeken /1898-tól/ beható i s mertetés /recenzió, i l l . i n f o r m a t i v referátum/.
Az O r v o s i H e t i l a p s z a k i r o d a l o m - r o v a t a által f e l k e l t e t t , de ezál t a l m i n t mellékfunkció által nagyobb mértékben k i nem elégíthető ér
deklődés v e z e t e t t már 1886-ban külön o r v o s i referáló folyóirat kiadá s a r a . Ez a h e t i l a p : az O r v o s i H e t i Szemle már csak a kiilföldi"szak- i r o d a l o m , döntően a folyóirat-irodalom közleményeinek ismertetéseit közölte, a gyakorló o r v o s o k számara készült válogatással.* Egy-egy számában az első évben átlag mintegy 40 referátum, a századforduló körül k b . 45 referátum került közreadásra, azaz évente m i n t e g y 2300 tétel a folyóiratszemlében, és számonként 2-3, azaz évente 120-130 tétel könyvismertetés. A referátumok i n f o r m a t i v jellegűek, 25-50 s o r terjedelműek v o l t a k , és i g y a gyakorló orvosok részére eligazító tá
jékoztatást adtak. A referáló folyóirat több m i n t harminc évig t e l j e sítette hivatását, 1919-ben szűnt meg.
Az első világháborút követő időben sem szűnt meg az o r v o s i szak¬
folyóiratok érdeklődése a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás iránt. Csak pél
dálózva emiitünk közülük néhányat, amelyek nemcsak könyvismertetések hanem folyóiratszemlék közreadásét i s r e n d s z e r e s lényeges f e l a d a t u k nak tartották. I l y e n e k : az Urológiai és Venerológial Szemle, a Ma
gyar Urológia, a Magyar Stomatológiai Szemle, az Orvostudományi Szem¬
l e , a Bőrgyógyászat. E folyóiratok többsége a 30-as évek végén, i l l . a 40-es évek elején megszűnt.**
Az orvostudományi dokumentáció területén kiemelést kíván a 30- as évek végén - nyilván az 1919-ben megszűnt referáló folyóirat pót
lására - öt éven át /1934-38/ k i a d o t t O r v o s i P r a x i s . Ez a referáló folyóirat a z z a l az akkor újszerű t e c h n i k a i kialakítással készült, hogy a referátumok a folyóiratból k i e m e l v e , gyüjtőboritékban v o l t a k
tárolhatók, s így házi felhasználásban irodalomkutatásra i s r e n d e l k e
Az 1886 októberében m e g j e l e n t mutatványszámban közölt előfizetési felhívás pontosan j e l l e m z i a folyóiratot és célját: "lapunk a szó szoros értelmében v e t t Szemle, rövid, velős k i v o n a t o k , melyekben az e r e d e t i c z i k k e k n e k csupán a lényege talált h e l y e t , megfosztva minden fölöslegtől, t e k i n t e t t e l azon körülményre, hogy a gyakorló orvosnak sem i d e j e , sem kedve a többnyire hosszadalmas c z i k k e k magvát böngészni, igényelheti azonban, hogy bárhol produkált i s az orvostudomány v a l a m i hasznosat, arról ő gyorsan és h i v e n érte
süljön."
Vö. BATÍRI Gy.: Régi magyar o r v o 3 i folyóiratok I I I . /1919-1944/.
• Az O r v o s i Könyvtáros, 1968. 3.sz. p.159-173.
POIZOVICS I . i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
zésre álltak / e z t a folyóirat alcime i s kifejezésre j u t t a t t a : Referá
ló kartoték-szaklap/.
Döntően másodlagos információterjesztésre vállalkozott a s z i n tén a gyakorló orvosok igényeire tekintő /1924 és 1938 között k i a d o t t / T h e r a p i a c. információs folyóirat i s , amely számottevő l a p s z e m l e - r o v a t m e l l e t t összefoglaló szemlékben f o g l a l t a össze a gyógyítási gya
k o r l a t jelentősebb vagy időszerű kérdéseinek m i n d e n k o r i állását, lé
n y e g i l e g a külföldi és h a z a i s z a k i r o d a l o m nyomán.
Végül megemlítést érdemel a M o n a t s s c h r i f t Unparisoher láedjgjner c. általános o r v o s i folyóirat i s /1927-1938/, amely elsődleges közle¬
mények m e l l e t t német n y e l v e n rendszeresen lapszemlét és könyvismerte
téseket közölt a magyar o r v o s i szakirodalomról a külföld részére.
3.3 Mezőgazdasági dokumentáció a nemzetközi fejlődés 2.-3. korszaká
ban
A mező- és erdőgazdaság külföldi szakirodalmának referáló f e l dolgozása iránti igények - nem akkora mértékben ugyan, m i n t az o r v o s tudományban - már a mult század vége óta i t t i s . j e l e n t k e z n e k .1 A fák- lyagyujtást az 1862-ben i n d u l t Erdészeti l a p o k végezte, amely 1881- ben n y i t o t t Lapszemle rovatában néhány külföldi szakfolyóirat váloga
t o t t közleményeiről ad közre t a r t a l m i ismertetéseket. A századfordu
lótól e tevékenysége azonban f o k o z a t o s a n csökken, és 1915-ben meg i s szűnik, i l l . két évtizeden át szünetel. 1936-ban ujitják f e l a folvó- i r a t Külföldi lapszemle cimü rovatában, amely széles körű érdeklődést vált k i o l y a n n y i r a , hogy p l . az 1939. évi évfolyamban már majdnem 400 referátum kerül közreadásra. A referáló szemle csökkenő t e r j e d e l e m b e n a háború a l a t t i s m e g j e l e n i k , de 1944 szeptemberében megszűnt.
Az 1928-ban i n d u l t Mezőgazdasági Kutatások c. szakfolyóiratnak i s v o l t Referáló szemle r o v a t a , nem t u l bőséges, folyóiratcikkek mel
l e t t könyvekre i s k i t e r j e d t , és egy t e l j e s évfolyamban nem érte e l a 200 tételt, maga a folyóirat 1943-ban megszűnt.
Ezeken kivül két további o l y a n kezdeményezés i s m e r e t e s , amely már átmenetet j e l e n t a sajátképpen! referálőlapok t i p u s a felé. Az e¬
g y i k az 1932-ben megindított Klsérletügyi Közlemények referáló mel
léklete, a következő t e r j e d e l m e s cimmel: Szemle, a b e l - és külföldi folyóiratokban és könyvekben, önálló müvekben m e g j e l e n t mezőgazdasá
g i érdekű ujabb kutatások és kísérletek eredményéről. A Szemle egv- egy évfolyamában mintegy 150 külföldi és 20 magyar szakfolyóiratból és egyéb forrásokból 400-500 referátumot közölt 10-15 s o r o s , de gyak-
* Vö. SASZÁHE, BÁLINT Júlia: A mezőgazdasági dokumentáció történeté
nek rövid áttekintése. = 15 év a mezőgazdaság szolgálatában. Káro
l y i Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Köz
pont Közleményei, 7.sz. Budapest, 1964. p.143-145.
TMT 22.éri, 3.szám 1975.március
r a n ennél bővebb t e r j e d e l e m b e n i s . Külön f i g y e l m e t érdemel a Figyeld' c. r o v a t , amely egy-egy szakkérdés összefoglaló ismertetését közölte a legújabb s z a k i r o d a l o m a d a t a i alapján, és e z z e l a s z a k i r o d a l m i i n formáció e g y i k magasabb rendű feldolgozó tipusát v e z e t t e be a mezőgaz
dasági dokumentáció gyakorlatába.* A Szemle t e r j e d e l m e a második v i lágháború folyamán egyre csökkent, és 1944-ben meg i s szűnt.
U g y a n i l y e n s o r s r a került a redőnyzárás előtt, 1943-ben a M . k i r . Kertészeti Akadémia szerkesztésében k i a d o t t önálló referáló folyó
i r a t : a Kertészeti I r o d a l m i Tájékoztató. A h a z a i és külföldi kerté
s z e t i i r o d a l o m szemléje. Kéthavonként, négy n y o m t a t o t t i v t e r j e d e l e m ben j e l e n t meg, az 1 . évfolyamban folyóiratcikkekről, disszertációk
ról és könyvekről készült 381 bő referátummal. A 2. és utolsó évfo
lyam már csonka maradt, az 5. ezámmal 1944 őszén megszűnt.
3.4 Műszaki i r o d a l m i dokumentáció a nemzetközi fejlődés 2.-3. szaka- szaoan
3.41 Szakfolyóiratok
A mai helyzettől sajátosan eltérő módon a műszaki tudományos tá
jékoztatás h a z a i kialakulása az orvostudományi tájékoztatás meglepő k e z d e t i fejlettségétől messzemenően e l m a r a d t . A mult 3 z á z a d utolsó harmadában m e g i n d u l t és eredményes iparfejlesztés nem járt a z z a l a felismeréssel, hogy a t e c h n i k a újdonságait célszerű rendszeresen meg
i s m e r t e t n i a műszaki g y a k o r l a t s z a k e m b e r e i v e l . A század utolsó évti
zedeiben meginduló magyar műszaki folyóiratokban annak nevezhető kül
földi referáló r o v a t o t nem találunk, még kevésbé j u t o t t e l a fejlődés odáig, hogy - m i n t az orvostudományban - önálló referáló folyóirat i n d u l j o n . A legrégibb általános magyar műszaki folyóiratban: A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönyében /1867/ csak elvétve közölnek könyvismer
tetéseket, az 1879-ben i n d u l t Technológiai Lapok p e d i g számonként egy-két könyvismertetés m e l l e t t 2-5 külföldi szabadalmi leirást íb- m e r t e t . A folyóirat társlapja, a Magyar Mérnök- és Éoitész-Egylet / h e t i / ÉrtesitŐ.ie /1892/ csak v a l a m e n n y i v e l nyújt többet: Szemle r o - vatafcan szamonként néhány válogatott külföldi folyóiratcikkről közöl rövid t a r t a l m i ismertetést.
Ez a k e z d e t i érdektelenség lényegesen nem j a v u l századunk első évtizedeiben sem. A Magyar mérnök- és Epitész-E^ylet Közlönye a 20- 30-as években a könyvismertetések m e l l e t t i g e n sovány s z e m l e - r o v a t o t
70. KISS Ferenc: Adalék a magyar s z a k i r o d a l m i dokumentáció törté
netéhez. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 11,Jt. 8.az. 1964.
p.669-673., közelebbről p.Ó71.
P0L20VICS I . i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
n y i t külföldi folyóiratcikkek ismertetésére. V a l a m i v e l bővebb könyv-, folyóiratcikk- és szabadalmi ismertetésekkel találkozunk a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás iránt még a legnagyobb érdeklődést tanusitó Bányá
s z a t i és Kohászati Lapokban. Ez információs közlések mennyisége es s z i n v o n a l a sem éri e l azonban a k o r a b e l i orvostudományi szakfolyó
i r a t o k b a n közreadott s z a k i r o d a l m i információk mennyiségét és minősé
gét.
I l y e n körülmények között i g e n jelentősnek k e l l t e k i n t e n i a z t a fejlődést, amely a 20-as évek végétől kezdve a vállalati belső szak
i r o d a l m i tájékoztatás terén néhány h e l y e n megvalósult.
3.42 Közüzemi házi referáló folyóiratok kiadása
A 20-as évek végétől egyes b u d a p e s t i közüzemekben és egyéb álla
mi intézményben sokszorosított vagy n y o m t a t o t t házi referáló folyó
i r a t o k j e l e n t e k meg, és kerültek terjesztésre az ü z e m dolgozói és e-
B e t l e g az üzemek munkájában érdekelt egyéb intézmények részére. I l y e
nek v o l t a k a Budapest Székesfőváros Gázmüvek Lapszemléje /1928-1942, kb. évi. 1500 referátummal/, a Földművelésügyi minisztérium vizügyi műszaki c s o p o r t j a által s z e r k e s z t e t t Lapszemle a b e l - és külföldi f o lyóiratokban m e g j e l e n t vizügyi vonatkozású közleményekről /1931-1941, mintegy évi 1200 referátummal/, a Budanest Székesfőváros Vízmüveinek Lapszemléje /1936-1943) k b . évi 500 referátummal/ és szintén a fóvá- ro3 e p i t e s z e t i apparátusában k i a d o t t Építészeti Lapszemle /1939-1944, mintegy évi 1200 referátummal/- uin < i a n ég y referáló kiadvány céljaként jellemzőnek tekinthetjük a Vízmüvek lapszemléjében az ak
k o r i vezérigazgató beköszöntőjének a z t a véleményét, hogy a z i r o d a lom feldolgozása a munkatársak által a résztvevők szakmai fejlődését i s szolgálja, a k o l l e t t i v munka eredményei p e d i g a lapszemle utján m i n d e n k i t tájékoztatnak a legújabb fejlődésről.*
3.43 Törekvések i p a r i dokumentációs központ szervezésére
A műszaki i r o d a l o m információinak szélesebb hatókörű közvetíté
se - m i n t láttuk - mindeddig nem valósult meg. Az e r r e irányuló igény
* A lapszemle célja az, hogy "enyhe kényszert alkalmazzon abban a t e k i n t e t b e n és egyúttal megadja a lehetőséget i s a r r a , hogy az üzem
nek a személyzete állandóan és i n t e n z i v e n foglalkozzék a vonatkozó szakirodalommal és a z t f e l d o l g o z z a , munkásságáról a lapszemlében elszámoljon. A lapszemlében közreadott rövid ismertetések megköny- n y i t i k az áttekintést az aktuális kérdésekről. U e r t az egész i r o dalmat n a p i munkája m e l l e t t mindenki külön-külön és t e l j e s e n f e l nem d o l g o z h a t j a . Többen összeállva már könnyen m e g t e h e t i k a z t " . Vö. KISS Ferenc: i.ra. p.672.
TMT 22.évi. 3.szám 1975-március
azonban a 30-as évek végétől kezdve már éreztetni k e z d t s hatását, és ennek nyomására közvetlenül a második világháborút megelőzően már b i zonyos törekvések megmutatkoznak. Ezekre kétségtelenül befolyással v o l t a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség / F I D / megélénkülő propaga- t i v munkája, amely k i t e r j e s z t e n i kivánta t a g j a i körét, ehhez azonban természetesen szüksége v o l t u j u n . n e m z e t i t a g o k r a , amelyek egy egész ország s z a k i r o d a l m i dokumentációjának ügyét képviselik. E m e l l e t t a műszaki i r o d a l m i dokumentáció ós a FID l e l k e s h a z a i a p o s t o l t talált KAPIÁHY Géza, a Technológiai Könyvtár főkönyvtárosának személyében.
KÍTLÁHY Géza részt v e t t az 1937. évi párizsi, majd a FID 1938. évi o x f o r d i és 1939. évi zürichi kongresszusán, a dokumentáció jelentősé
géről, hivatásáról és magyarországi bevezetésének előnyeiről több e¬
lőadást t a r t o t t , i l l . tanulmányt t e t t közzé.* P r o p a g a t i v munkája e r e d ményeképpen a Magyar Racionalizálási Bizottság támogatásával 1938.má
j u s 20-án a GYOSZ üléstermében megalakult a Magyar I p a r i Dokumentáció Előkészítő Bizottsága, amely mindjárt az alakuló ülésén programot d o l ¬ g o z o t t k i . E s z e r i n t a bizottság célja a h a z a i gyár- és kézműipar mű
s z a k i , technológiai és ipargazdasági tájékozódásának biztosítására egy országos jellegű s z a k i r o d a l m i a d a t - és forráskutató. azaz i p a r i dokumentációs központ felállítása. A t e r v e z e t t központ a Technológiai Könyvtár keretében, de egyúttal mint a Magyar Racionalizálási B i z o t t
ság szerve működnék, együttműködne az i p a r i dokumentáció kiépítése tekintetéoen számoa jövő intézeti és üzemi szakkönyvtárakkal, nemzet
közi k a p c s o l a t a i t p e d i g a F I D - d e l és a külföldi dokumentációs közpon
t o k k a l való érintkezés utján fejlesztené k i . A l e l k e s e n i n d u l t magyar mozgalomnak eszmei támogatást a d o t t a FID a k k o r i elnöke, A l i n g h PRINS, a k i 1938. június 14-én a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagytermé
ben tájékoztató előadást t a r t o t t a dokumentáció problémáiról.**
A műszaki dokumentáció szervezése érdekében Magyarországon a má
s o d i k világháború előtt m e g i n d u l t mozgalom s i k e r e s megvalósulását a közbejött világpolitikai és háborús események azonban meghiúsították.
3.5 Gazdasági információs tevékenység a nemzetközi fe.jlődés harma
d i k szakaszában
A gazdasági irodalomról való informálás a két világháború között már konkrét, éspedig jelentős eredményeket m u t a t o t t f e l . Intézet a l a k u l t gazdasági és konjunkturális kérdések r e n d s z e r e s vizsgálatára és
* I p a r i dokumentáció. A Magyar Racionalizálási Bizottság Kiadványai 10.sz. Bp. 1938. 26 p. A dokumentáció problémái. K l n y . a Műszaki Bibliográfia Közlemények 22.száméból, Bp. 1940. 20 p.; A dokumen
táció az e l e k t r o t e c h n i k a szolgálatában. = E l e k t r o t e c h n i k a , 1940.
j u l . ; A dokumentáció problémái, különös t e k i n t e t t e l a kémiai t u dományok fejlődésére. = Kémikusok L a p j a , 1 9 4 1 . 3.sz.; A dokumen
táció célja és f e l a d a t a i . Bp. 1942. 35 P¬
** Vö. KiPLÍSY: A dokumentáció célja és f e l a d a t a i . Bp. 1942. p.30.
POLZOVICS I , i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
e z z e l k a p c s o l a t b a n a vonatkozó s z a k i r o d a l o m gyűjtésére és feldolgozá
sára, továbbá főleg a gazdaságpolitikai, különösen a pénz- és h i t e l p o l i t i k a i i r o d a l o m mintaszerű feldolgozást k a p o t t a Magyar Nemzeti Bank tanulmányi osztályán, s ennek eredményeit színvonalas referáló kiadványban tették közzé.
3.51 Gazdasáskutató Intézet
A 20-as évek végétől /1928/ kezdődően egy szoros értelemben v e t t gazdaságpolitikai információs intézet kezdte meg működését; az egye
sületi formában s z e r v e z e t t Magyar Gazdaságkutató Intézet. A gazdaság
áé konjunktúrakutatás a k k o r i b a n már országosan jelentkező szükségle
t e i n e k intézményes kielégítésére a l a k u l t . /Az Országos Gazdaságsta
t i s z t i k a i és Konjunktúrakutató Bizottság ez igények kielégitésére ez
z e l egyidőben a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l gondozásában két éven keresztül ugyancsak időszaki kiadványt a d o t t k i negyedévenként,amely azonban a párhuzamos tevékenység elkerülésére 1930. évi évfolyamával megszűnt./ Az intézet f e l a d a t a kettős v o l t : rendszeres gazdasági h e l y zetjelentéseket készíteni és közreadni az egyesület t a g j a i és pártoló t a g j a i /bankok, vállalatok, egyéb intézmények/, v a l a m i n t kormányszer
vek részére, továbbá "a közvéleménynek és az érdeklődő szakköröknek tájékoztatása", amely utóbbit az intézet megkeresésre konkrét témák
r a a d o t t adatszolgáltatással és elemző információk nyújtásával látott e l . Az első feladatkörben az intézet negyedévenként helyzetjelentése
k e t a d o t t k i a magyar gazdasági élet különféle szektorairól, köztük az egyes iparágak termelési és értékesítési eredményeire a d a t o k k a l , s t a t i s z t i k a i táblázatokkal, a fejlődés tényezőinek elemzésével /1929 és 194-7 között 54 szám j e l e n t meg/, továbbá egyes aktuális közérdekű gazdasági problémákról önálló füzetekoen elemző tanulmányokat i s bo
csátott közre /1929 éB Í948 között 30 füzet hagyta e l a sajtót/. A második feladatkörben megkeresésre gépelt példányban csak az érdeklő
dő részére és dijazás ellenében adatokat szolgáltatott, i l l . gazdasá
g i helyzetképei és elemzést készitett megadott témákhoz /1-2 o l d a l a s feljegyzés és több i v e s tanulmány határai között, évente mintegy 100¬
120 tételt/.
Az intézet munkájának a j e l l e g e elsősorban ugyan kutatási és nem dokumentációs természetű v o l t , mert a d a t a i t nem kizárólag szak
i r o d a l m i forrásokDÓl merítette. így a negyedéves helyzetjelentések jellegükben hasonlóak a bankok és kereskedelmi kamarák jelentéseihez, s információs minősítésüket céljuk: a tájékoztatás a d j a meg. Az elem¬
ző-értékelő tanulmányok a tudományos elsődleges monográfiáknak j e l lemző példái} egyúttal információs kiadványoknak azért tekinthetők, mert a napjainkban' jelentkező követelmények információs intézetek munkája iránt i l y e n jellegű, lényegileg elsődleges szakirodalomnak minősülő elemző-értékelő tanulmányok szerkesztését i s igénylik. Az e¬
s e t i megkeresések kielégítése az előbbieknél már több dokumentációs elemet m u t a t o t t f e l . A külföldi és h a z a i gazdaságpolitikai folyóira
t o k rendszeres feldolgozását, n a p i - és h e t i l a p o k anyagának témakorok s z e r i n t i archiválását követelte meg, azaz f o l y a m a t o s dokumentációs feltáró és rendszerező munkán a l a p u l t . Az archiválási munkához több-
THT 22.évi. 3.szám 1975.március
metszetes tárgykör-rendszer kidolgozásával a használt s z a k i r o d a l m i források t e l j e s anyagának o l y a n kézbentartását valósították meg,hogy bármely felmerült kérdésre és bármely ország gazdasági helyzetére a több száz dossziéban r e n d s z e r e z e t t leírásokból a szükséges informáci
ók rendelkezésre álltak. /Az archivum gondozójának személyi f o l y t o nossága révín ma ugyanez a r e n d s z e r hatékonyan szolgálja az MTA Köz
gazdaságtudományi Intézetének belső tájékoztatását/.
A dr.VARGA István egyet.tanár szervezésében és vezetése a l a t t működő intézet aránylag k i s létszámú, de kiválóan képzett és tájéko
z o t t személyzettel mintaszerű példáját a d t a a legmagasabb fokú i n f o r mációs és kutatómunka jól működő intézeti formájának. Egyúttal elő
képe v o l t annan a ma érvényesített elvnek i s , hogy az információs i n tézeteknek Önellátásra k e l l berendezkedniök, a szolgáltatott ínformá
ciót díj ellenében k e l l nyújtani /bár az intézet véleményünk s z e r i n t h e l y e s e n disztingvált: csak a megkeresésre szolgáltatott információk ráfordításait térittette meg, a kiadványok árbevétele nem f e d e z t e a felmerült költségeket, azok hiányait az egyesület tagsági d i j a i , ado
mányok ás szubvenciók pótolták/. Az intézet 1947/48-ban szűnt meg.
3.52 Gazdasági referáló folyóirat
A két világháború közötti időszakban a gazdaságtudományok terü
letén referáló folyóirat megindításéra ís s o r került, A Közgazdasági I r o d a l m i Szemle című referáló folyóiratot a Magyar Nemzeti Bank a d t a k i /kézirat gyanánt megjelöléssel, de nyomdai kiállításban és az i n tézmény körén t u l terjedő terjesztéssel/ 1940-től két éven át negyed
éves, majd 1942-től h a v i időszakossággal. Cime ellenére anyaga nem a n n y i r a közgazdasági, mint inkább gazdaságpolitikai jellegű v o l t , ál
landó r o v a t c i m e i i s e z t juttatták kifejezésre /Agrárpolitika; I p a r p o l i t i k a ; Kereskedelmi és Közlekedéspolitika; Árpolitika; V a l u t a p o l i t i ka; H i t e l p o l i t i k a ; Pénzügyi p o l i t i k a ; Szociálpolitika; Üzemi p o l i t i ka/. Egy-egy h a v i száma az első 4-5 évben átlagosan 120 n y o m t a t o t t o l d a l r a t e r j e d t . Számonként 5-8 válogatott külföldi szakkönyv 4-6 o l d a l a s elemző-értékelő recenzióját, továbbá 40-50 válogatott folyó
i r a t c i k k 1-2 o l d a l a s beható ismertetését a d t a . Az intézet közgazdasá
g i , tanulmányi és s t a t i s z t i k a i osztálya, amely a kiadványt s z e r k e s z t e t t e , mind a válogatás, mind az elemző feldolgozás, mind a szövege
zés követelményei szempontjából i g e n magas mércét a l k a l m a z o t t ; a k i advány ma i s kiállja a próbát a legértékesebb külföldi szakfolyóira
t o k b a n közölt recenziók és referátumok színvonalával. A f e l s z a b a d u lás után i s még majd egy évtizeden át m e g j e l e n t /csökkenő t e r j e d e l e m ben/; 1954 decemberében, a 15. évfolyam berekesztésével szűnt meg.
3.6 Következtetések a felszabadulás előtti fejlődésről
A f e n t előadottakból világosan kitűnik - amire a Bevezetésben előrevetítve már u t a l t u n k -, hogy a h a z a i s z a k i r o d a l m i dokumentáció
POLSOVICS I . j S z a k i r o d a l m i dokumentáció
történetének a felszabadulásig terjedő szakasza korántsem események és bizonyos eredmények nélkül való, csak éppen a z o K sok t e k i n t e t b e n eltérőek a fejlődés legutóbbi három évtizedének más, határozottabb és s z e r v e z e t t e b b eredményeitől. Összefoglalva erről a több évtizedre terjedő korszakról tárgyunk tekintetében a következők állapíthatók meg:
1. Az a l k a l m a z o t t tudományok főbb c s o p o r t j a i b a n /orvostudomá
nyok, mezőgazdasági tudományok, gazdaságtudományok, műszaki tudomá
n y o k / egyaránt érvényesült az a felismerés, hogy a szakterűlet f e j lődésének leghatékonyabb f i g y e l e m m e l kisérése a s z a F i r o d a l m i tájékoz
tatás eszközével valósulhat meg.
2. E felismerés g y a k o r l a t i érvényesítése terén már a múlt század közepétől kezdve a szakterület j e l e s képviselői s z a k i r o d a l m i referá
lást valósítottak meg szakfolyóiratok melléktevékenységeként t e k i n t e t b e n a legtöbb eredmény az orvostudományok területén jött létre.
3. Bajátképpeni referáló folyóiratok l e a l a k u l t a k országos ha
tállyal, elsősorban az orvostudományban, az agrártudományban és a gazdaságtudományban, vállalati és intézményi s z i n t e n p e d i g a műszaki tudományok egyes részterületein.
4. Nyomokban már m u t a t k o z o t t o l y a n közreadott információs f e l dolgozó műfaj i s , amely valamely tárgykör v a g y téma fejlődését és e l ért szintjét m u t a t t a be az a r r a vonatkozó külföldi s z a k i r o d a l o m a l a p ján / s z a k i r o d a l m i szemlék, tanulmányok/.
5. Olyan kutató és információs intézmény i s született / a gazda
ságtudomány területén/, amely megkeresésre i s szolgáltatott szakmai és s z a k i r o d a l m i információkat, éspedig i g e n magas s z i n t e n .
6. A műszaki tudományok területén a s z a k i r o d a l m i dokumentáció központi vitelére i p a r i dokumentációs központ tervét készítették elő.
7. Mindezek az eredmények és kezdeményezések azonban nem képvi
s e l t e k még egy-egy tudománycsoport területén sem v a l a m e l y r e n d s z e r t , amelyben a résztvevők szervesen összemüködhettek es egymásra t e k i n t e t t e l l e h e t t e k v o l n a .
8. E m e l l e t t negatívumként k e l l értékelni, hogy a legtöbb gyakor
l a t i eredmény részben már a háború előszelére, a 30-as évek végén vagy a háború a l a t t magától megszűnt, részben munkáját a f e l s z a b a d u lást követően nem - e s e t l e g e s átszervezéssel sem - t u d t a f o l y t a t n i . így ezen a téren a felszabadulás után, i l l . a s z o c i a l i s t a t e r v gazdálkodás m e g i n d u l t a nyomán jóformán mindenütt fehér l a p p a l k e l l e t t , i l l . l e h e t e t t csak i n d u l n i .
TMT 22.évi, 3.szám 1975.március
4. FEJLŐDÉS A FELSZABADULÁS UTÍH
A felszabadulás utáni első évek a s z a k i r o d a l m i dokumentáció t e rületén nem hoztak - és bizonyára nem i s h o z h a t t a k - lényeges válto
zást. Az ország a háborús károk felszámolására és a t e c h n i k a i érte
lemben v e t t ujjáépitésre fordította szükségképpen minden erejét, s i g y a tudományos tájékoztatás kiépítésére néhány éven keresztül nem j u t o t t idő és pénz. Ezért a fejlődés egyelőre továbbra i s a megán- és társadalmi kezdeményezés g o n d j a i b a n maradt, amit jól mutat a műszaki / i p a r i / s z a k i r o d a l m i dokumentáció érdekében a háború előtt t e t t kezdeményezés feléledése.
4.1 Társadalmi kezdeményezések a műszaki dokumentáció területén KAPLANY Géza már 1945 júniusában újra f e l v e t i i p a r i dokumentáci
ós központ létesítésének ügyét a Technológiai Könyvtárral k a p c s o l a t o s kialakításban, és ennek érdekében a könyvtar Daráti köre utján i s erőteljes p r o p a g a t i v munkába k e z d . Az e l v e t e t t mag azonban még nem é¬
r i k be, de állami beavatkozás hiján társadalmi kezdeményezés kiváltá
sához járul hozzá. Rövidesen mozgalom i n d u l a magyar műszaki dokumen
táció megvalósításáért az újjáépülő üzemek mérnökei és t e c h n i k u s a i körében. Ennek a törekvésnek az a k k o r i v i s z o n y o k között társadalmi téren, a kagyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetében ad
t a k hangot, amelv s z e r v e z e t vállalta az i l y e n célú munka meginditásá- r a és vitelére néhány dolgozója beállitását, az akciót kezdeményező számos mérnök p e d i g társadalmi munkaként vállalta a referáló tevé
kenység ellátását. így mint társadalmi szerv az előbb e m i i t e t t szak
s z e r v e z e t körében 1947 januárjában megalakul a Műszaki Dokumentációs Központ, amely munkája eredményeként 1947. március 15-én m e g j e l e n t e t i az első magyar referáló folyóirat: a Külföldi Technika Szemléje o.
nyomdai u t o n előállitott folyóirat 1.számát. A referáló folyóirat a t e c h n i k a egyetemére kiterjedő t a r t a l o m m a l j e l e n t meg, és számonként mintegy 250 referátumot, könyvbibliográfiát, v a l a m i n t szabadalmi szemlét t a r t a l m a z o t t . A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szak
szervezetének átszervezése folytán azonban a l i g 3/4 éves működés u ¬ tán ez a társadalmi u t o n létrejött első magyarországi dokumentációs központ 1948 elején megszűnt, és v e l e együtt a Külföldi T e c h n i k a Szemléje i s a 19.számmal beszüntette megjelenését.
1948 elején i n d u l t e l a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének keretében, ugyancsak társadalmi munkával az orvostudományi dokumentá
ciós tevékenység i s .
A mezőgazdasági s z a k i r o d a l m i dokumentációs tevékenység életre keltése némileg eltérő u t a t követett: 1948 januárjában a földmüvelés
ügyi kormányzat intézkedésére létrejött a Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézete, amely 1949-től a Mezőgazdasági Tudományos Köz
pont dokumentációs osztályává szerveződött.
POIZOVICS I . i S z a k i r o d a l m i dokumentáció
4.2 A s z a k i r o d a l m i dokumentáció országos rendszerének életrehivása A magyar s z a k i r o d a l m i dokumentáció felszabadulás utáni s z e r v e zése tekintetében a döntő lépést az 1949. június 29-én k i a d o t t 4118/
1949/136.Korm.sz. r e n d e l e t t e t t e meg. A r e n d e l e t oime, i l l . tárgya:
Az Országos Dokumentációs Központ létesitése és szakmai dokumentáci
ód központok szervezése. n r e n d e l e t a dokumentáció ügyének országos gondviselésére Orszá^oa Dokumentációs Központot h i v o t t életre /az o r szágos hatókörű Tudományos Tanács felügyelete a l a t t / az országban f o lyó vagy megindítandó dokumentációs munkák és szervezetek irányításá
r a , az e z z e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k koordinálására, a munkamódszerek kidolgozására, a dokumentáció ellátásahoz szükséges központi f e l a d a t o k / p l . különféle nyilvántartások, amilyenek főleg a központi folyó- i r a t - K C és az országos forditásnyiIvántartás vezetése/ ellátására,vé
gül a dokumentáció területén szükséges nemzetközi k a p c s o l a t o k közpon
t i vitelére.
O p e r a t i v dokumentációs f e l a d a t o k a t a r e n d e l e t lényegében nem bí
z o t t az Országos Dokumentációs Központra, azokra öt szakmai dokumen
tációs központ, a műszaki, a mezőgazdasági] az orvostudományi, a köz
gazdaságtudományi és a könyvtári dokumentációs központ megalakítását r e n d e l t e e l . Ennek nyomán még 1949-ben meg i s a l a k u l t az első h e l y e n említett négy szakmai dokumentáció központja, a könyvtári dokumentá
ciós központ azonban, amelynek az Országos Könyvtári Központból k e l l e t t v o l n a a személyzet egy részének átrendelésével megalakulnia,nem jött létre.
A kormányrendelettel egy csapással megvalósult a s z a k i r o d a l m i dokumentáció t e l j e s rendszere az a l k a l m a z o t t természettudományok és a közgazdaságtudományok területén létesített négy szakmai dokumentá
ciós központtal akként, hogy a dokumentáció ügyeinek központi vitelé
r e , koordinálásra, m e t o d i k a i irányitásra egyúttal /sőt első h e l y e n megnevezve és s z e r v e z v e / Országos Dokumentációs Központ létesült. A kormányrendelet kiadása mögött az a k k o r i évek legfőbb gazdasági irá
nyító szerve: a Gazdasági Főtanács állt. Ez éppen ugy, m i n t majdnem 300 évvel azelőtt a f r a n c i a gazdasági élet legfőbb irányitója,COLBERT, f e l i s m e r t e , hogy az ország iparénak, mezőgazdaságának és gazdaságának /sőt ezen t u l közegészségügyének és o r v o s i ellátásának/ irányításához és viteléhez mindazoknak az ismereteknek rendelkezésre bocsátására van szükség, amelyek a vonatkozó területeken a f e j l e t t országokban létrejöttek, i l l . folyamatosan létrejönnek. Ezeknek a nagy jelentő
ségű f e l a d a t o k n a k sem felismerését, még kevésbé ellátását nem l e h e t p e d i g tovább a szakmai körök öntevékenységére és társadalmi megmoz
dulásaira b i z n i , hanem kormányfeladattá k e l l e m e l n i , és vitelének f e l tételeiről az állami költségvetés utján k e l l gondoskodni.
Különösen szerencsésnek k e l l t e k i n t e n i a konstrukciónak a z t a megoldását, hogy nem e l s z i g e t e l t szakmai dokumentációs központokat h o z o t t létre, hanem az Országos Dokumentációs Központ /ODK/ s z e r v e zése folytán egy t e l j e s r e n d s z e r t . Az ODK sajnálatosan rövid fennál
lása a l a t t i s több hatékony - ma ugy mondanánk: rendszerszervezői - intézkedést t e t t , és jelentékeny v o l t az a módszertani segitsége, a-
TMT 22.évi. 3.szám 1975.március
m e l l y e l az u j központokat első, nagyrészt még a v a t a t l a n lépéseikben támogatta. A magyar s z a k i r o d a l m i információs r e n d s z e r évtizedek múl
va felvetődött szervezési próbálkozásai h e l y e t t felbecsülhetetlen j e lentősége l e t t v o l n a , ha a koordinációs központ szerepét kezdettől n a p j a i n k i g , - és azon t u l - betölthette v o l n a .
4.21 Néhány lépés hátra
Sajnos, nem i g y történt. Az ODK-t a l i g egy és negyedéves fennál
lása nyomán megszüntették /1950.okt.29-én/, egyes konkrét f e l a d a t a i t / p l . az országos forditásnyiIvántartást/ más intézményekre t e l e p i t e t t é k , a rendszerszervező, koordinációs és módszertani funkciók azon
b a n e l h a l t a k , és e z z e l valójában szakmai részeire szétesett az egy
ségesnek elképzelt s z a k i r o d a l m i dokumentációs r e n d s z e r i s .
A megtorpanás - s a j n o s - nem merült k i az ODK feloszlatásában.
1952-ben a két legnagyobb teljesítményű dokumentációs központot: a műszakit és a mezőgazdaságit az akkor s z e r v e z e t t műszaki, i l l e t v e me
zőgazdasági országos szakkönyvtárba beolvasztották /és majdnem egy évtizedig a z intézmények nevében a dokumentációs funkció sem j u t o t t kifejezésre/, a Közgazdaságtudományi Dokumentációs Központot p e d i g 1955-ben megszüntették / f e l a d a t a i egy részét átvet-fce a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára, egy dokumentációs kiadványá
n a k t o v á b b i szerkesztése az OMK-hoz került, több a d d i g ellátott t e e n dője p e d i g egyáltalán gondozás nélkül maradt/. A l e g k i s e b b átalakí
tás az Orvostudományi Dokumentációs Központot érte, amely egészen 1960-ig eDüen a szervezetében működött tovább, és csak e k k o r tették az orvostudományi könyvtárak hálózati központjává akként, hogy doku
mentációs központként! elnevezését i s m e g t a r t o t t a . A dokumentációs központi funkcióra utalás az Országos Mezőgazdasági Könyvtér e l n e v e zésében 1958-ban, az OMK nevében p e d i g csak 1962-ben állitődott h e l y r e .
Történt p e d i g mindez ugyanakkor, amikor az összes európai szo
c i a l i s t a országban és másutt i s a világon - a nemzetközi fejlődés n e ¬ g y e d i k szakaszára jellemzően - országos, i l l . szakosított dokumentá
ciós-információs központok jöttek létre /köztük éppen 1952-ben a v i lág legnagyobb tudományos-műszaki intézete: a V I N I T I Moszkvában/, és hatalmas referáló szolgálatok fejlődtek k i /Referativnüj Z s u r n a l ,
M o s z k v a ; B u l l e t i n A n a l y t i q u e , Párizs; Science A b s t r a c t s , London s t b , / Vaunak közöttük olyanok i s , amelyek egy országos s z a k i r o d a l m i doku
mentációs rendszer hatalmas m e t o d i k a i központjai /az NDK-ban, Cseh
szlovákiában és Lengyelországban/, amelyek az operatív dokumentáci
ós munkáktól t e l j e s e n vagy nagyrészt mentesülve módszeresen munkál
kodhatnak a s z a k i r o d a l m i információs r e n d s z e r kiépítésén, koordiná
lásán éa fejlesztésén.
POIZOVICS I.s S z a k i r o d a l m i dokumentáció
4.22 Biztató lépések; műszaki információs táreaközpontok kialakulása Az 50-es évek elején a szakágazatokban f e l i s m e r t információs i ¬ gények kielégítésére az egyes i p a r i minisztériumok s o r r a dokumentáci
ós /és forditó/ irodákat s z e r v e z t e k . I l y e n e k v o l t a k különösen a KGM Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézet /ma: KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet - KGM MTTI, a HIM Műszaki Dokumentációs és F o r d i tó I r o d a /NlmDOK/, az ÉVM Építésügyi Dokumentációs I r o d a /ma: Építés
ügyi Tájékoztatási Központ = ÉTK/.
1956-ban, amikor a könyvtárügyet felsőbb jogszabályok országosan s z e r v e z e t t formában rendezték, többek között termelési műszaki könyv
tári hálózatot h o z t a k létre, élén az OMK-val és az e m i i t e t t tárcairo
dákkal, m i n t szakkönyvtári alközpontokkal. Ezek azonban fó f e l a d a t u kat továbbra i s az információs munkakörben látták, nevüket továbbra i s munkájuk információs j e l l e g e határozta meg, és tevékenységükben a könyvtári alközponti f e l a d a t o k mint az intézet v a l a m e l y osztályához k a p c s o l t teendők csak s z i n t e másodsorban kaptak h e l y e t .
4.23 Specializált országos műszaki információs szervek
A tárcaközpontok m e l l e t t a műszaki információs intézmények kü
lön csoportját alkotják azok a specializált s z e r v e k , amelyeknek o r szágos f e l a d a t - és hatókörük van. I l y e n e k fóleg a találmányok és a szabványok regisztrálása terén jelentősek. Feladatkörük nem elsősor¬
ban információs jellegű, hanem a szóban lévő i p a r i t u l a j d o n i , i l l . normátiva-müfaj állami elismerésének, létrejöttének és kihirdetésé
nek mechanizmusát képviselik. Annak az állami hitelesítő funkciónak a hatósági jogkörű letéteményesei, a m e l l y e l a találmánybál szabada
lom, a n o r m a t i v gyakorlatból szabvány válik.
Minthogy azonban e funkció záróköve a szabadalmi leirás, i l l . a szabvány kihirdetése, e tevékenységük információs elemet i s t a r t a l maz. Még inkább telítődik információs f e l a d a t o k k a l a szabadalomkuta¬
tás és a szabványalkotás előkészítése. Ezeket a munkákat ezek a spe
cializált szervek, i l l . belső és/vagy külső munkatársaik látják e l . Az európai s z o c i a l i s t a országokban - s i g y Magyarországon i s - a szabadalmi ügyek gondozását az országos hatáskörű találmányi h i v a ¬ t a l o k , a szabványalkotá3 irányítását az ugyancsak országos hatáskörű szabványügyi h i v a t a l o k látják e l .
Külön f i g y e l m e t érdemel a dokumentáciÓB-információs tevékenysé
gek szabványosítására irányuló munka mértéke és eredményessége hazánk
ban.
Az MSZH dokumentációs és könyvtári szabványosító ügykörének elő
készítő teendőit az OMKDK látja e l .
TMT 22.évi. J.szám 1975.március
4.24 Vállalati intézeti tájékoztatási szervek kialakulása
A tárcaközpontok m e l l e t t ebben az időben a vállalatok, a kutató- és fejlesztő intézetek keretében a műszaki tájékoztatási igények e l látására tájékoztatási szervek /dokumentációs c s o p o r t o k , fordító cso
p o r t o k s t b . / a l a k u l t a k . E m e l l e t t az intézetek és vállalatok szakkönyv
tárai i s végeztek bizonyos jellegű dokumentációs feldolgozó éa s z o l gáltató tevékenységet.
S o k f a j t a igény és kezdeményezés j e l e n t k e z e t t tehát az 1950-es é¬
vekben a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás előmozdítására, ezek azonban különböző h e l y e k e n , egymással nem koordináltan jöttek létre. I l y mó
don az 1960-as évekre jelentékeny ráfordítással, számos h e l y e n f o l y t az országban műszaki dokumentációs feldolgozó és közreadó tevékeny
ség, amelyet kellően nem koordináltak, és ezért a munkában f e l e s l e g e s párhuzamosságok i s k e l e t k e z t e k , másrészről p e d i g a s z a k i r o d a l m i tájé
koztatás egyes' szakterületein fehér f o l t o k m u t a t k o z t a k . AGROIHFORM
Fejlődés következett be 1967-ben a mezőgazdasági dokumentáció és információ országos szervezetében és működésében. Az Országos Me
zőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ elnevezését főfelügye- l e t i hatósága korszerűsítette /rövidített alcím megállapításával egy
szerűsítette i s / , i ettől kezdve elnevezése: Mezőgazdasági és Élelme
zésügyi Minisztérium Információs Központja - AGROIHFORM. Feladatkö
rét a mezőgazdasági szaktanácsadással kibővitették,és tevékenysége a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás terén Í3 u j információs műfajokkal ós s z o l gáltatásokkal továbbfejlődött.
4.24 Koncepció a Műszaki I r o d a l m i Tájékoztatás Országos Rendszere és Szervezete kiépítésére'
1962-ben a kormányzat a h e l y z e t rendezési szükségességének f e l ismerésével az akkor létrehozott Országos Műszaki Fejlesztési B i z o t t ság /OMFB/ feladatává t e t t e a műszaki tájékoztatási tevékenység o r - siagos irányítását. E f e l a d a t g y a k o r l a t i ellátása érdekében a Művelő
désügyi Minisztérium hatásköréből az OMFB felügyelete alá h e l y e z t e a magyar műszaki i r o d a l m i tájékoztatás legnagyobb intézményét, az Or
szágos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központot. Az OMFB már 1962- ben megszervezte a Dokumentációs Állandó Bizottságot, amelynek f e l adatává t e t t e a s z a k i r o d a l m i tájékoztatást érintő kérdések f e l d o l g o zását, és ennek alapján tanulmányok, j a v a s l a t o k , t e r v e z e t e k előkészí
tését.
Jó másfél évi körültekintő munkával létrejött a Műszaki I r o d a l mi Tájékoztatás Országos Rendszere és Szervezete cimü koncepció, ame
l y e t az Ó^íB I 9 6 3 . október 2 6 - i plenáris ülésén e l f o g a d o t t . Ez a kon
cepció mérte f e l a műszaki-gazdasági i r o d a l m i tájékoztatás iránti
POLZOVICS I . : S z a k i r o d a l m i dokumentáció
társadalmi és gazdasági szükségleteket, állapította meg az ezek k i elégítésére szolgáló teendőket, és d o l g o z t a k i - a külföldi t a p a s z t a l a t o k figyelembevételével i s - a magyar műszaki i r o d a l m i tájékoztatás rendszerét és szervezetét.
A koncepcióban vázolt r e n d s z e r és s z e r v e z e t , a h i e r a r c h i k u s lép
csők kialakítása, a hatáskörök elosztása, az OMKDK m i n t dokumentáci
ós központ koordináló tevékenysége egységes műszaki információs r e n d szer létrehozásának a feltételeit biztosította. Minthogy azonban a koncepciót nem követte megfelelő kormányintézkedés, t a r t a l m a lényegé
ben tanács jellegű maradt, és ezért g y a k o r l a t i l a g nem l e h e t e t t képes az országos rendszer létrehozására. A benne k i f e j e z e t t ' i'rányitó e l vek jó részének mégis v o l t érezhető g y a k o r l a t i hatása i s , ami p l . kü
lönösen az OMKDK és a tárcaközpontok munkájában j e l e n t k e z e t t párhuza
mosságok tekintélyes részének elhárításában nyilvánult meg.
4.4 Irányelvek a műszaki-gazdasági információs rendszer továbbfej
lesztésére
A2 MSZEP KB-nek a gazdasági mechanizmus reformjáról I 9 6 6 . május 25-én közzétett határozata és az annak mellékleteként k i a d o t t Irány
elvek felismerték és kiemelték, hogy a kizárólagos központi t e r v l e - bontásos r e n d s z e r t megújító u j gazdaságirányítási rendszer f o k o z o t tan s z o r u l műszaki és gazdasági információk igénybevételére, amelyek egy részét a s z a k i r o d a l o m , i l l . a műszaki-gazdasági információs r e n d szer szolgáltathatja. Az Irányelvek az információkat igénylő s z e r v e k két fő csoportját különböztette meg: a gazdaségirányitó /vagy közpon
t i / szervekét és a vállalati szervekét, tiindkét c s o p o r t r a szabatosan meghatározta a legfőbb információs szükségleteket és igényeket.*
A KB-Irányelvek információs fejezetének végrehajtásaképpen még 19Ő6 decemberében m e g j e l e n t a 10 170/1966. G.B.sz.határozat és ez ah¬
hoz fűzött Irányelvek az információs rer.dozer kl^la-klwás^.ra, i l l e t v e továbbfejlesztésére. '
A részleteket i t t i s mellőzve,** az információs r e n d s z e r r e / i l l . a két, sőt három r e n d s z e r r e : a műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i tájé
koztatás m e l l e t t a külföldi piackutatás, továbbá a fogyasztói p i a c kutatás rendszerére/ az Irányelvek a n n y i t mond /és valójában e z z e l kívánja érvényre j u t t a t n i a r e n d s z e r t , i l l . a r e n d s z e r e k e t / , hogy az információfeldolgozásban és -szolgáltatásban részt vevő intézmények között "a koordinációt elsősorban magukra az intézményekre k e l l b i z -
* L d . részletesebben POLZOVICS Iván: A műszaki-gazdasági tájékozta
tás fejlődése és mai h e l y z e t e Magyarországon. = Tudományos és Mű
s z a k i Tájékoztatás, 18.k. 3.sz. 1970. p.203-232., közelebbről p.209-210.
** l d . bővebben POLZOVICS I . * a l a t t i.m. p.210-212.
TMT 22.évf. 3.szám 1975.március
n i , lehetőleg ugy, hogy annak három centruma az OMKDK /a müszaki-gaz daságí s z a k i r o d a l m i tájékoztatás tekintetében/, a Konjunktúra- és P i ackutató Intézet /a külföldi piackutatás és p i a c i információk t e k i n t tében/ és a B e l k e r e s k e d e l m i Piackutató Intézet /a fogyasztói p i a c k u tatás tekintetében/ l e g y e n . E három központi s z e r v e z e t r e i n d o k o l t rá bízni az e m i i t e t t területeken létrejövő információs anyagok központi nyilvántartásával, rendezésével és az azokról készített tájékoztatók közreadásával Összefüggő szolgálatot".
Az Irányelvek alapján létrejött a népgazdaság információs r e n d s z e r e , amelynek e l e m e i : a/ a s t a t i s z t i k a i információs r e n d s z e r , b / a számviteli /pénzügyi/ információs r e n d s z e r és c/ a "szakmai" informá' ciós r e n d s z e r . Ez utóbbinak a f e n t i e k b e n már vázolt a l r e n d s z e r e i : c a / a műszaki-gazdasági információs, o b / a külföldi gazdasági-piaci és a c c / a belföldi gazdasági-piaci információs r e n d s z e r . A f e j l e s z tés érdekében teendő intézkedések koordinálására létrehozták a Szak
mai Információs Konzultatív Bizottságot /SZIKB/ és a Szakmai Informá ciós Tárcaközi Bizottságot /SZITB/, amelyek több i z b e n f o g l a l k o z t a k az információs intézmények előterjesztései nyomán a s z a k i r o d a l m i és a gazdasági-piaci információ egyes kérdéseivel.
Egy vonatkozásban, nevezetesen az információs s z e r v e z e t e k tevé
kenységének és fejlesztésének finanszírozásában az Irányelvek - b i z o nyos intézményekre nézve - g y a k o r l a t i alkalmazást találtak az illeté
kes főhatóságok költségvetési politikájában, amikor i s f o k o z a t o s a n megvonták ezektől a költségvetési támogatást.
A ttB-Irányelvek u i . változást h o z t a k a kifejlesztendő informáci
ós s z e r v e z e t szakintézményeinek gazdasági fenntartási elvében. 1949- től, a dokumentációs központok életrekeltésétől kezdve az információ
ügy kormányzati irányításában ugyanaz a z ' e l v érvényesült, m i n t álta
lában a művelődéspolitikában. E s z e r i n t a s z a k i r o d a l m i információk i n tézményes feldolgozása és szolgáltatása éppen ugy állami f e l a d a t n a k minősült, mint p l . az oktatás. Ezeknek az állami funkcióknak l e h e t nek ugyan u n . tárcabevételei / p l . a felső- és középfokú oktatás t a n -
és v i z s g a d i j a i , az információs szolgáltatások árbevételei/, de ezek nem biztosítják és nem i s biztosíthatják a vonatkozó intézmény f e n n tartását: erről az állami költségvetésben k e l l g o n d o s k o d n i .
Az Irányelvek s z a k i t o t t e z z e l az e l v v e l , és az információs i n tézményekre az önfenntartó gazdálkodási r e n d s z e r t i r j a elő, amelyet az egyes intézmények f o k o z a t o s a n t a r t o z n a k megvalósítani. Csak a k o r mányszervek tájékoztatására szolgáló információs intézményeknél t e s z kivételt, amelyeket részben vagy egészben a jövőben i s a költségve
tésből k e l l finanszírozni.
Az OMKDK információs ágazatára 1973-tól már t e l j e s mértékben ér
vényesül ez a költségvetóspolitikai szemlélet. Több más információs szakintézmény a támogatást e költségvetési a l a p e l v ellenére mégis ké
pes, éspedig ugy biztosítani, hogy a tárca nem költségvetésben dotál
j a az intézményt, hanem azonos összegű évi globális megrendelésekkel látja e l , amelyeket az intézmény a főhatóságnak számláz. I l y e n megol
dásban több intézménynél a g y a k o r l a t b a n minden - vagy majdnem minden - maradt a régiben.
P0LZ0VTJ3 I . : S z a k i r o d a l m i dokumentáció
S ez h e l y e s i s , mert a s z a k i r o d a l m i információkat nem l e h e t - különösen s z o c i a l i s t a társadalmi-gazdasági rendszerben - egyszerűen és általában árunak t e k i n t e n i , mint ahogy a kultúra egyéb "termékeit"
sem minősíthetjük o l y a n árunak, amelyek előállítását és terjesztését a p r o f i t irányítja.*
Bizonyos e m e l l e t t az i s , hogy ha az állam a s z a k i r o d a l m i i n f o r mációk feldolgozását és terjesztését a k e r e s l e t és kínálat törvényei
nek alávetett p i a c i tevékenységnek t e k i n t i /és ennek megfelelően költ
ségvetési gyakorlatában p l . o l y a n utasításokat i s ad, hogy a nem ön
fenntartó információs szolgáltatásokat meg k e l l szüntetni/, i l y e n kö
rülmények között a l i g h a l e h e t a s z a k i r o d a l m i információs tevékenysé
get állami kultúrpolitikai s z i n t r e emelni, hanem csak vállalati f e l adatnak minősíteni. Ez a negatív alakulás mindenesetre csak a műsza
ki-gazdasági s z a k i r o d a l m i r e n d s z e r r e /és a gazdasági-piaci informáci
ós r e n d s z e r r e / érvényes /utóbbira egyébként i n d o k o l t / , a mezőgazdasá
g i , o r v o s i és a legújabban kiépülő társadalomtudományi információs r e n d s z e r e k r e t e l j e s egészében vagy jórészt a költségvetési fenntartá
s i r e n d s z e r érvényesül.
4.5 Az- MSZMP KB Tudománypolitikai Irányelvei és a kutatási informá
ciók
Az MSZMP KB 1969. június 16-án k i a d o t t Tudománypolitikai Irány
e l v e i többek között megállapították, hogy
1 , "A felső A o r m é n y / szintű irányításhoz szükséges, a l e g f o n t o sabb kutatási f e l a d a t o k r a és eredményekre vonatkozó információk j e l e n l e g nem biztosítottak".
2. "A kutatóhelyek tudományos informáltsága és annak feltételei a l a t t a maradnak a korszerű követelményeknek".
Ennek a h e l y z e t n e k alapoka nyilvánvalóan a kutató /főleg már n a gyobb tekintélyre s z e r t t e t t / tudósoknak s z e r t e a világon i s - talán a Szovjetunió a fő kivétel - tapasztalható az a meggyőződése, hogy az u n . láthatatlan kollégium módszerével /különlenyomatok kölcsönös küldése, levelezés, szimpóziumokon való állandó részvétel/ saját szakterületükön mindenkor a l e g j o b b a n és leggyorsabban tájékozottak, és ezért részükre bármiféle információs rendszer vagy s z o l g a l a t s z e r vezése f e l e s l e g e s .
* Vö. Az u j gazdasági irányítás és a s z o c i a l i s t a kultúra. - Beszélge
tés LUKÁCS Györggyel. = Kortárs, 1969.ápr. p.507-517. Ld. még más s z o c i a l i s t a országok és a f e j l e t t tőkés országok gyakorlatát i l l e tően a tudományos információk terjesztésére POLZOVICS Iván: Az OMKDK információs f e l a d a t a i és fejlesztésük a gazdaságirányítás u j rendszerében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 16.k. 9.sz.
1969. p.621-648., közelebbről p.642-647.
TMT 22.évi. 3,szám 1975.március
Hem i s jött létre p l . a Magyar Tudományos Akadémia szervezeté
ben v a l a m e l y tudományos információs s z e r v e z e t . Ennek hiánya kétség
t e l e n kedvezőtlen hatással l e h e t e t t mind a természettudományi és e¬
gyéb kutatások informáciőellátottságára, még inkább a h a z a i kutatá
sok felső szintű irányitására.
A kutatási célra szükséges információk f o k o z o t t a b b rendelkezés
re állása érdekében azóta egyes információs intézmények /különösen az OiuKDK és az A&ROINFORM/ - öntevékenyen - b i z o n y o s kezdeményezéseket t e t t e k , de ez a kutatóhelyek tudományos informáliságának lényeges f o ¬ kozására nyilvánvalóan nem elégséges. Az Országgyűlési Könyvtárban nemrég életrekeltett közigazgatási és világpolitikai információs s z o l gálat / m i n t a t e r v e z e t t társadalomtudományi információs r e n d s z e r e¬
g y i k bevezető szolgáltatása/ eddig meghonosított szolgáltatásaiban a kutatóhelyek és kutatók információkkal való ellátását t e k i n t i fő f e l adatának.
A felső /kormány-/ szintű tudománypolitikai irányításhoz szüksé
ges információk rendelkezésre állása tekintetében p e d i g b i z o n y o s mér
tékig f i g y e l e m b e Jöhet az 1968-tól előbb csak a műszaki kutatások nyilvántartására vonatkozó rendszernek az MT 10/1974. / I 7 . 1 4 - / s z . rendeletével a műszaki tudományok m e l l e t t a természet-, agrár-, o r vos- és társadalomtudományok t e l j e s területére való kiterjesztése, és a kutatásoknak szakterületi nyilvántartások m e l l e t t az OMKDK-ban s z e r v e z e t t központi kutatásnyilvántartó s z e r v utján való regisztrá
lása.
4.6 Társadalomtudományi információs rendszer kialakítási t e r v e i A Művelődésügyi Minisztérium 1973-ban koncepciót d o l g o z o t t k i társadalomtudományi információs r e n d s z e r kialakítására.
Ebben a tudománycsoportban egy szakterület - m i n t láttuk - a közgazdaságtudomány információellátása már 1949-ben életre k e l t a Közgazdaságtudományi Dokumentációs Központ megalakításával, amely a¬
zonban 1955-ben megszűnt. A gazdaságtudományok egyes területein / i p a r gazdaságtan, vezetés- és szervezéstudomány, gazdaságpolitika/ azóta az OkKDK több információs szolgáltatást honosított meg /együttesen mintegy 1100 szerzői i v r e terjedő f e l d o l g o z o t t és t e r j e s z t e t t t e r j e delemben/.
1973-ban p e d i g az MTA főtitkára 3/1973. /A.K.10./ MTA-F.sz. u - tasitásával MTA Közgazdasági Információs C s o p o r t - o t létesített ak
ként, hogy munkáját az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével együtt- müködve végezze. A c s o p o r t f e l a d a t a tájékoztatás a h a z a i és külföl
d i gazdasági fejleményekről, gazdaságpolitikai irányzatokról és gaz
daságelméleti eredményekről a s z a k i r o d a l o m elemző feltárása alapján.
A Művelődésügyi /ma: Kulturális/ Minisztérium koncepciója mind
ezeknél lényegesen tovább t e r j e d , és a társadalomtudományok terüle
tét a legszélesebben értelmezve, a társadalomtudományi információs
