Az 1977. évi ifjúsági parlament

(1)

SZEMLE

527

A KSH SZÁMITÁSTECHNIKAI FÓOSZTÁLYA ÁLTAL SZERVEZETT PÁLYÁZAT EREDMÉNYE

Az 1976—ban meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázatra a számítástechnika területéről 4

pályamű érkezett be.

A Számítástechnikai főosztály által kijelölt bíráló bizottság —— melynek tagjai Karsai Ist—

ván, Rinágel József, Szabó Ágnes, Tóth Fe- renc és Zeisler lópsef voltak — a beérkezett pályaműveket sokoldalúan megvizsgálta és

azokat a téma aktualitása, a pályázat szak-

mai tartalma, hasznosíthatósága, valamint a kivitelezés minősége szempontjából értékelte.

A bíráló bizottság 1977. március 16—án tartott ülésén megvitatta a pályázatokról kialakult véleményeket, megállapította a pályá- zatok sorrendjét, és szavazott a díjak oda- ítéléséről.

A bíráló bizottság az I. díj kiadását nem javasolta, mivel — az előző pályázatoktól el—

térően — a pályaművek között nem volt ki—

emelkedő, hivatali vagy népgazdasági szin- ten hasznosítható munka.

A II. díjat (4000 Ft) Alföldi István és Fóti György, a Számítástechnikai Igazgatóság

munkatársai kapták ,,Tanulmányterv a SZIG munkájának korszerűsítésére" c. dolgozatuk- ért. A pályamű a SZIG legfontosabb tevé—

kenységeinek rendszerbe foglalását tűzte ki célul. A szerzők javaslatokat tettek az egyes folyamatok fejlesztésére is. A bíráló bizott- ság döntésének indokolása szerint a tanul—

mány alapját képezheti egy átfogó, részletes fejlesztési koncepció kidolgozásának.

A III. díiat (3000 Ft) Harvay Gusztáv, a Szá- mitástechnikai Igazgatóság munkatársa nyer—

te el .,Az optikai bizonylatolvasó rutinszerű al- kalmazásának egy lehetséges megoldása a KSH Számítástechnikai Igazgatóságán" című pályaművével. A dolgozat jól rendszerezi az optikai olvasóra vonatkozó ismereteket a bi- zonylat előkészítésétől az output elkészülé—

séig. A tanulmány mintegy forgatókönyvet ad a felhasználónak az adatrögzítés e terüle—

ten történő megoldásához. Külön érdeme, hogy olyan témát dolgoz fel, mint az optikai bizonylatolvasó, melynek kiterjesztése szere—

peI a hivatali ötéves terv fontos feladatai kö—

zött.

V. Gy. — Dr. V. L.

AZ 1977. ÉVI IFJÚSÁGI PARLAMENT

Az Ifjúsági Törvény végrehajtását elrendelő elnöki utasítás értelmében kétévenként meg—

rendezésre kerülő ifjúságí parlament 1977.

évi ülésére január 29-én került sor. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal legfelsőbb ifjúsági tanácskozásán az 1976 folyamán lezajlott munkahelyi parlamenteken megválasztott mintegy 300 küldött és meghívott vendégek vettek részt. A küldöttek a Hivatal valameny- nyi részlegét: a központi részleget, a megyei igazgatóságokat, a vállalatokat. a kutatóin- tézeteket képviselték. Az ülés elnökségében foglalt helyet Bálint József államtitkár, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Kiss Al—

bert, dr. Szabady Egon és Pesti Lajos, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettesei.

Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára, dr. Eiler Er- zsébet, a KSH Szakszervezeti Bizottságának titkára, valamint Katona Tamás, a KSH KISZ Bizottságának titkára. Meghivottként részt vett a tanácskozáson Pócs Ervin, az MSZMP KB munkatársa, Szűcs György, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. Müllner Ágnes, az Állami' Ifjúsági Bizottság Titkárságának osz- tályvezetője, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetének és a II. kerületi KISZ Bi—

zottságnak a képviselői.

A tanácskozást dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, a KSH Ifjúsági Bizottságának elnöke nyitotta meg. majd Bálint József ál—

lamtitkár, a KSH elnöke tartott előadást.

A Hivatal elnöke beszédében ismertette a Hivatal dolgozói előtt álló feladatokat, és vázolta a fiatalok szerepét a feladatok meg—

oldásában. Rámutatott arra, hogy a Hivatal vezetői figyelemmel kísérik a fiatalok helyze- tét. és hogy az ifjúsági parlament tapaszta—

latait hasznosítani lehet és kell a Hivatal munkájában. Az előadó részletesen elemezte az Ifjúsági Törvény végrehajtására kiadott elnöki utasítás előírásainak megvalósításá- val kapcsolatos tapasztalatokat, majd meg- állapította. hogy a Hivatalban dolgozó fia—

talok aktivitása megfelelő.

Az összevont parlamenti ülést Szűcs György előadása zárta, aki a KISZ KB nevében üd—

vözölte a résztvevőket, és beszámolt az ed- digi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól.

Az összevont ülést az ifjúsági parlament szekcióülései követték. A központi egységek küldötteinek ülésén dr. Szabady Egon, a te- rületi szen/ek fiataljainak tanácskozásán dr.

Kiss Albert, a számítástechnikai intézmények- ben dolgozó fiatalok képviselőinek ülésén Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesei elnököltek.

A szekcióüléseken számos küldött szólalt fel. Felszólailásaikban az eredményekről, a nehézségekről és mindazokról a kérdésekről szóltak. amelyekben a fiatalok érdekeltek. A hozzászólások foglalkoztak a statisztikai mun- kával, a statisztikai munka korszerűsítésével.

mint például a központi állami és az igaz-

(2)

528

^SZEMLÉ

gatási statisztikai adatgyűjtési rendszer to- vábbi összehangolásának, egységesítésének szükségességével. A különböző irányító szer- vek által használt fogalmak egységesítését, különböző katalógusok kiadását, az utólagos adatmódosítások rendszerének kidolgozását szorgalmazták. Felvetették, hogy az össze- írók részére útmutatókat, kézikönyveket len- ne célszerű szerkeszteni és kiadni, továbbá jobb kapcsolat kialakítását javasoiták az ősz—

szeírást végzők és a kérdőíveket szerkesztők között.

Felvetették a Foglalkozások Egységes Osz- tályozási Rendszerének (FEOR) életbelépteté- sével jelentkező probiémákat, a számítógép—

karbantartók, a gépkezelők és az adatrögzí-

tők fizikai állományba átsorolásának szüksé- gességét. Beszéltek lakásgondjaikról, a böl- csődei—óvodai elhelyezésről.

Elismerőleg és megelégedéssel szóltak a fiatalok a kedvező szakmai feltételekről. a jó! sikerült programozói tanfolyamról. Na—

gyon jónak és célszerűnek tartották az Al- kotó ifjúság pályázati rendszert, amely al- kalmas a fiatalok szakmai érdeklődésének ösztönzésére és emellett' eredményesen lehet a pályaműveket hasznosítani a hivatali

munkában.

A fiatalok kérdéseire és javaslataira a szekcióülések elnökei válaszoltak.

Dr. Karner Ottó

A SZÁM lTÁSTECHNlKA ÁLLAMIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSÁNAK KOORDlNÁClÓJA KULFULDÖN

DR. KALAS TIBOR

Az igazgatási tevékenységben a koordi—

náció a végrehajtás megszervezése során kialakított munkamegosztás hátrányos követ—

kezményeinek elhárítását szolgálja. Koordi- nációra az igazgatási folyamatban a dönté—

sek végrehajtásának megkezdésétői van szük- ség. így tulajdonképpen a koordináció felté- telezi a célkitűzést, a tervezést és a döntést.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy pél- dául a tervezés és az azt megelőző informá—

ciós tevékenység esetében nem merülhet fel a koordináció igénye. Mindig a célok azok, amelyek meghatározzák a további folyama—

tot. Ha a cél egy adott területre vonatkozó információgyűjtés vagy egy terv elkészítése, úgy ezen belül is szükséges lehet a munka—

megosztás és egyben a koordináció.

A számítástechnika államigazgatási alkal—

mazására vonatkozó célkitűzések és tervek kidolgozásában a külföldi országokban kü—

lönböző mértékű előrehaladás tapasztalható.

Hasonló a helyzet a koordinációs tevékeny- ség területén is. A fejlesztési célok és tervek kidolgozásának fogyatékosságai a koordiná—

ciós tevékenységben is jelentkeznek. A rész—

célok megvalósítása részleges koordinációt eredményez, és csak ott lehet általános koor—

dinációt kifejteni, ahol átfogó fejlesztési cé—

lokkal és tervekkel rendelkeznek.

A számítástechnika államigazgatási alkal—

mazásában előrehaladást elért külföldi orszá—

gokban az államigazgatási számítógép-al- kalmazás koordinációja részlegesen vagy tel- jesen egybeesik a számítógép-alkalmazás ál—

taiános koordinációjával. Ennek oka a célok és tervek részleges vagy teljes egybeesése, ezért a koordinációs struktúrák tárgyalásakor érintenünk kell a számítógép—alkalmazás ál- talános koordinációs struktúráját is.

A koordinációs igény gyakorlati oldalról nézve a számítógép-aikalmazás hatékonysá- gának növelése érdekében keletkezett. A fej—

lett tőkés országok többségénél a munka- megosztás a számítástechnika államigazga- tási alkalmazásának fejlesztésében spontán módon alakult ki, ezért a fejlődés előreha- ladtával egyre nyilvánvalóbbá vált. hogy amennyiben ezt a spontán jellegű munka- megosztást nem koordinálják, úgy csak ala—

csony fokú hatékonyság érhető el. Ez a felis—

merés vezetett a különböző koordinációs struktúrák létrehozásához, de ezek átfogó célok és tervek hiányában többnyire csupán részleges koordinációt eredményeztek. Több országban maga a koordinációs struktúra is nagyobb mértékben differenciálódott, és ez a jelenség már felveti a koordinációs tevé—

kenység koordinálásának szükségességét is.

A szocialista országokban a fejlődés el- lenkező előjelű. A kialakuló körvonalak szerint a számítástechnika államigazgatási al- kalmazásának elterjedése a központi szint- ből kiindulva történik. A spontán folyamat még kevésbé indult meg. így lehetőség nyi—

lik a komplex szemlélet érvényesítésére. Az államigazgatási fejlesztési célkitűzések egyre jobban specializálódnak, így az irányítás és ezen belül a koordináció fejlesztésére is ked- vező lehetőségek nyilnak. Ahhoz azonban, hogy ezek a lehetőségek valóra váljanak, meg kell indulni a komplex fejlesztési célok és ten/ek kidolgozásának és végrehajtásá- nak, mivel ezek mind az irányításnak, mind a koordinációnak alapvető feltételei.

Ezek után vizsgáljuk meg a külföldi or—

szágokban kialakult koordinációs struktúrá—

kat és a koordináció területeit. A vizsgálat során a tőkés országokban kialakult gyakor-