A Statisztikai Informatikai Szekció III. Vándorgyűlése

(1)

SZEMLE 1 283

a könyv szerkesztőjének, továbbá számos munkatársának.

A BlRÁLÓ BIZOTTSÁG JAVASLATA ÉS A JAVASLAT INDOKOLÁSA

A Bíráló Bizottság egyhangúlag javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak Faze- kas Béla részére a közgazdaságtudományok doktora tudományos fokozat odaítélését. A javaslat indokolása a következőket állapí-

totta meg.

..Fazekas Béla disszertációja elkötelezett mű, amelyet egységes és töretlen marxista gondolatmenet. pártos szemlélet hat át. A Bíráló Bizottság az értekezést olyan magas színvonalú, hézagpótló agrártudományi mun- kának tekinti, amely korszerű eszközökkel, a legfontosabb párt— és állami dokumentu- mokra, rendkívül gazdag statisztikai adat- anyagra. illetve számításokra építve. úgy- szintén a témára vonatkozó elméleti és a szakirodalom széles körére alapozva dolgoz- za fel a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését Magyarországon a kez—

detektől napjainkig. A vállalkozás úttörő jel- legét, újszerűségét bizonyítja, hogy e tárgy—

körben ilyen átfogó és elemző összegezés ko- rábban sem hazánkban, sem más szocialista országban nem készült.

A munka interdiszciplináris jelentőségét a közgazdasági és történeti szemlélet érvénye- sítése, a politikai, társadalmi és gazdasági

fejlődés nyomon követése és kölcsönhatásaik feltárása biztosítja.

Agrárközgazdasági szempontból az érte—

kezés legfőbb új tudományos eredménye a szocializmus építésében oly nagy fontosságú szövetkezetesítés gazdasági hátterének teljes körű feltárása, értékelő elemzése. amelynek során jól érzékelhető új vonásokkal bonta—

kozik ki a termelőerők és a termelési vi—

szonyok fejlődési kölcsönössége.

Nagy érdeme az értekezésnek, hogy a gazdasági viszonyok alakulását és a paraszt—

ság szövetkezetekkel szembeni magatartását sokoldalúan összeköti és a fejlődésben vé- gigvezeti. Igy a paraszti tudat változásait a létfeltételszerű és közérzeti meghatározott—

ságaiban is helyesen tükrözi.

Az értekezés — különösen két utolsó fe- jezete — kitűnő megalapozást jelent a ter- melőszövetkezeti modell változásainak, ki- váltképpen legújabb fejlődésének. így kibon—

takozó új vonásainak feltárásához. és to- vábbi kutatásához."

!!

A Bíráló Bizottság és a Tudományos Mi—

nősítő Bizottság Agrárgazdasági Szakbizott- ságának ajánlása alapján a Tudományos Minősítő Bizottság Fazekas Bélát érdemes—

nek tartotta a ,,közgazdaságtudományok doktora" fokozatra.

Dr. D. A.

A STATlSZTlKAl lNFORMATlKAl SZEKClÓ lll. VÁNDORGYÚLÉSE

A Szekció számos évközi munkaprogramja mellett minden évben vándorgyűlést rendez egy-egy fontos és időszerű témában, Ebben az évben október 12—14—én Mátrafüreden, a Művelődésházban tartotta lll. Vándorgyűlé- sét, melyen 170-en vettek részt. (Kb. 30—40 főt már nem lehetett helyhiány miatt elhe- lyezni. Az előző évben 130 jelentkező volt.) A Vándorgyűlés témája a ,,Népgazdasági Adatrendszerek" volt. A téma igen nagy ér- deklődést keltett. amit mutat, hogy jóval több előadást jelentettek be, mint amennyit a ren—

delkezésre álló idő alatt meg lehetett volna tartani. így a programbizottság kénytelen volt néhány értékes előadásról lemondani azzal, hogy bemutatásukra más időpontot.

fórumot javasolt. A Vándorgyűlésen így két és fél nap alatt 30 előadás és korreferátum

hangzott el.

A Vándorgyűlést október 12-én Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyette- se, a Statisztikai Informatikai Szekció elnöke nyitotta meg. Megnyitójában rámutatott arra, hogy az információ-rendszerek tervszerű koor- dinált fejlesztése nemcsak a népgazdaság

74!

egyik központi problémája, hanem világszer- te napirenden levő kérdés. Ennek oka az,

hogy

-— az egyes tárcák Magyarországon (és más orszá—

gokban) is már rendelkeznek megfelelő eszközzel, számítógéppel saját. autonóm rendszer létrehozásá- hoz.

-—— ugyanakkor ma már a hálózatok létrehozásával, adatátvitel segítségével ezeket az önálló rendszere- ket össze lehetne kapcsolni.

— mindehhez viszont rendező elvre, fejlesztési kon—

cepcióra lenne szükség, amely az alternatívák közti választásban segítene.

Világszerte sokféle elképzelés alakult ki.

lsmeretes az a fejlesztés, melyet e téren a Szovjetunió 1972-ben kezdett. A japán kor—

mány számára pedig szakértőik kidolgozták a ,.számítógépesített társadalom" koncepció—

ját.

Magyarországon azonban még nem tar- tunk sem egyik, sem másik szinten. A ,,nép- gazdasági adatrendszerek" koncepciója hazai viszonyok között reális megközelítést képvisel

ebben a témakörben.

Pesti Lajos megnyitója után a délelőtti ülé- sen — az ülés elnöke dr. Horváth Gyula, a

(2)

12811 ^SZEMLE

KSH főosztályvezetője volt — dr. Kádas Kál—

mán, a műszaki tudományok doktora, állami díjas egyetemi tanár, az MKT Elnökségének tagja tartott előadást ,,Gondolatok a nép- gazdasági döntésí és információellátási folyamatok fejlesztéséről" címmel. Tudományos igénnyel megfogalmazott előadásában felvá- zolta a sztochasztikus összefüggések előtér—

be kerülésének tervezésmódszertani és informatikai aspektusait. Kiemelte az ún. ,,nyitott" tervezés megvalósításának szükségessé—

gét. amely egyfelől makroökonómiai adatbá—

zisok felállítását, másfelől az adatáramlás közgazdasági ,.real—time" megvalósítását té—

telezi fel. _

Ezután Pesti Lajos ,,Korszerűsités, fejlesz—

tés, összehangolás: feladatok a 2021/76. Mt.

h. sz. határozat végrehajtásánál" cimű beve- zető előadására került sor. Ez az előadás egyfelől rámutatott a problémákra és a meg—

oldás lehetséges alternatíváira, másfelől megadta a vándorgyűlés szakmai keretét, in—

dítását. Igy a legfontosabbakat kiemelve a következőket mondotta.

Bár az ágazati és funkcionális főhatósá- goknál, tárcáknál mintegy 100 számítógép és 6000 szakember foglalkozik adatfeldolgozás—

sal. nincs a népgazdaság vezetési rendszeré- nek megfelelő, korszerű. összehangolt nép—

gazdasági intormáció-rendszer. Információ- rendszerek vannak ugyan, de egymástól füg- getlenül, sőt, néha egymás ellenére. A prob- léma tehát a korszerűség és az összehango- lás terén van.

Detiniálta a korszerűség és az összehan- golás fogalmát, amikor is a népgazdaság

szerkezetét mozaikhoz hasonlította, amelynek

elemei egységes képet alkotnak. Ennek meg- felelően az információ—rendszerek összehan- golásának olyan szabályozásnak kell lennie, ahol az egymás mellé helyezett mozaikokból a legegységesebb képet: a leghatékonyabb összeredményt kell kapnunk.

A délutáni ülésen dr. Kádár Iván, a Ma—

gyar Nemzeti Bank főosztályvezetője elnökölt.

Az első előadást dr. Németh Lóránt, az Or- szágos Számítástechnika-Alkalmazási Iroda igazgatója ismertette ,,Az informatikai alkal- mazások népgazdasági szintű koordinálása"

címmel. Az előadás kitért a kormányzat által elfogadott számítástechnikai alkalmazási—fej- lesztési politika főbb közép— és hosszú távú céljaira és a belőlük fakadó koordinációs feladatokra, továbbá a koordinációs feladatok tartalmának, valamint jellegének sajátos—

ságaira

— a számítógépes beruházásokban,

— a számítógépre alapozott alkalmazási rendszerek etőkészitésében és kifejlesztésében (a vállalatok vezetőinek információ-rendszerei, az államigazgatási számítógépes nagyrendszerek, a műszaki és tudomá- nyos. illetve egyéb alkalmazások).

- a fejlesztéseket megalapozó kutatási—fejlesztési tevékenység központi irányitásában.

Kifejtette, hogy mennyire lényeges a fej- lesztéspolitikai céloknak megfelelő általános környezeti feltételek kialakítása. Beszélt a koordináció intézményi szervezeteiről és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének fel- adatairól és felhatalmazása'iról. amelyek össz- hangban kell legyenek a gazdaságirányitás érvényes rendjével (a tárcák és a funkcionális szervek feladatai stb.). Ismertette a koordi- náció minőségi és jellegbeli továbbfejlődé- sét az ötödik ötéves terv időszakában: a koor- dináció szükségességét, tartalmát és jelle- gét az WBC-as években.

A következő, összefoglaló előadást Háklár László, a Pénzügyminisztérium Számitó Köz- pontjának igazgatoja tartotta. Előadásának .,Népgazdasági adatrendszerek koordinált fejlesztése. A népgazdasági információ-rendszer egy lehetséges modellje" volt a címe.

A népgazdasági információ—rendszerrel szemben alapvető követelményként állította fel, hogy

— tegyen szinkron a gazdaságirányítás mechaniz- musával,

-— biztosítsa a népgazdasági tervezés informatikai alátámasztását,

—tegye lehetővé a politikai (gazdaságpolitikai) irányítás, :: gazdasági szabályozás, a stratégiai és taktikai irányítás információigényeinek kieie'gítését.

—— alkalmas legyen a gazdaság, illetve a gazda- sági folyamatok nyomon kíséréséhez, elemzéséhez.

értékeléséhez szükséges információk előállítására.

A népgazdasági információ—rendszer sza- bályozásának és koordinálásának feltételeit a következőkben látta:

—egységes azonosítási és osztályozási rendszer,

—tartalmilag és formailag meghatározott, kötete- ző, közölt és karbantartott fogalmi rendszer.

— az input és output oldalon egyaránt pontosan meghatározott munkamegosztás az informatikai fel- adatokban.

-szervezett, a kölcsönös csere az alrendszerek között.

igényekre épülő adat-

Az előadáshoz kapcsolódott Szarvas Sán- dornak, a Munkaügyi Minisztérium Számítás- technikai Intézete főosztályvezetőjének korre—

ferátuma, amely a munkaügyi információ—

rendszer és a népgazdasági információ-rendszer kapcsolatát ismertette. A másik, idevo—

natkozó korreferátumot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központ osztályvezetője, Tóth Bertalan tartotta. Korreferátumában ismertette a minisztérium adatigényei kielégi- tésének gyakorlati problémáit, továbbá a fej—

lesztési elképzeléseket. valamint a miniszté- rium információ-rendszerének kapcsolatait saját tárcán belül, illetve külső szervekkel.

A következő témacsoport az államigazga- tási adatfeldolgozások helyzetével és a koor—

dináció egyes kérdéseivel foglalkozott. Az összefoglaló előadást dr. Varga Lajos, a KSH főosztályvezetője tartotta. Előadása a koordi- náció problémáit, a jelenlegi adatfeldolgo—

zás jellemzését, valamint a jövőbeni felada-

(3)

SZEMLE

.1 285

tokat foglalta magába. Előadását elmélyítet- te Gömbös Ervinnek, a KSH főosztályvezető—

helyettesének korreferátuma, amelyben kiemelte az információ-rendszerek összehango- lására kidolgozott és kidolgozandó módsze- reket, eszközöket. Az első nap munkaprogramja dr. Vámos Ferencnek, a Számítógép—

alkalmazási Kutató Intézet főosztályvezetőjé- nek korreferátumával zárult, amely az állam—

igazgatási számítógépalkalmazás néhány problémáját ismertette.

Az október 13—i délelőtti ülésen dr. Obá—

dovics ]. Gyula elnöklete mellett Botka Zol—

tán, a KSH főosztályvezető-helyettese ,,A szervezés és összehangolás a statisztikai in- formáció—rendszerek fejlesztésében" című elő- adásával újabb témacsoportot nyitott meg.

Az előadó kiemelte a szervezési, összehan- golási munka irányát, néhány célkitűzését.

igy az egyszeri feljegyzés elvének alkalma—

zását, a párhuzamos adatgyűjtések kiküszö- bölését, a komplett megfigyelés elvét, a fogalmi egység megteremtését, a központi nyii—

vántartások szervezését. Áttekintette az eddi—

gi eredményeket, kitért a Statisztikai Koor- dinációs Bizottság e téren kifejtett működé- sére. Az eredmények mellett rámutatott a to—

vábbi munkát akadályozó, gátló tényezőkre (például egyes részterületek áttekinthetetlen—

sége: adatgyűjtési alrendszerek stb.). Meg- említette, hogy a statisztikusok a törvény adta jogaikat nem kellő mértékben érvénye—

sítik.

Az előadást követően Végvári Jenő, a KSH osztályvezetője ,.Statisztikai fogalmak és adatállományok rendszere" címmel vázolta a statisztikai információ—rendszerek fejlődését befolyásoló körülményeket, így:

— a statisztika vizsgálati körébe tartozó társadal- mi—gazdasági jelenségek közötti összefüggések bo—

nyolultságát.

- a statisztikai információk iránti fokozódó. igé- nyek, terjedelmes adatállománvok kialakulását.

-— a számítógépek megjelenését és elterjedését.

E körülmények új megvilágításba helyezik

— egyebek mellett -— a statisztikában hasz- nált fogalmakkal és az adatok tárolásával kapcsolatos követelmények kérdéseit, szüksé—

gessé vált a fogalmak. illetve az adatok kö- zötti kapcsolatok vizsgálata, a fogalmak és adatállományok rendszerezése.

A statisztikai módszerek és vizsgálati te—

rületek megkülönböztetésén alapuló ismert osztályozások (gazdaságstatísztíka — társada- lomstatisztika, ágazati statisztikák —— funk—

cionális statisztikák) alapján a kívánt rend- szerezés nehézségekbe ütközik.

Az elemi statisztikai adatok ismérveit vizs- gálva kialakítható egy olyan "rendszer—matrix", amelynek oldalrovatában a statisztikai fogalmak tárgyköre (termelés, beruházás, munkaügy stb.), fejrovatában pedig a statisztika alanyai (gazdálkodó egységek, illetve

ezek csoportjai) helyezkednek el. Az így ki- alakitott négyzethálózatban valamennyi statisztikai adat elhelyezhető, és minden adat csak egy mezőben helyezhető el. íly módon kialakíthatók a statisztikai adatok olyan hal—

mazai, amelyek két szempontból: az adatok tartalma (tárgyköre) és vonatkozási köre (alanyai) szempontjából is egyneműek (a négy- zetháló üres halmazokat is tartalmaz).

A táblázat oldal- és fejrovata a statisztiká—

ban használt fogalmak rendszerét, a képző- dött négyzethálózat pedig a statisztikai ada—

tok rendszerét írja le.

A statisztikai adatok adatbázisokban tör- ténő tárolásával és megőrzésével kialakuló adatbázis—rendszer megtervezése a vázolt matrix—koncepció alapján történhetne: a négyzethálóra felrajzolható az adatbázisok hálózata.

Közvetlenül kapcsolódott a témához Varga

lmre'nének, a KSH csoportvezetőjének korre-

ferátuma, amely a statisztikai adatgyűjtések nyilvántartási problémáit fejtette ki. Ezt kö—

vetően a tartalmi dokumentáció helyzetével és fejlesztésének irányaival foglalkozott Zeis—

ler József, a KSH főelőadója hozzászólásá—

ban.

Érdekesen kapcsolódtak a témához az azo- nosítás problémájával foglalkozó, különböző szemszögből elhangzó korreferátumok, me- lyekből Baracza Lajosnénak, a KSH Számí—

tástechnikai Igazgatóság osztályvezető-he—

lyettesének korreferátuma példákkal világítot—

ta meg a népgazdasági információ—rendszer tartalmi azonosításának összefüggéseit és problémáit. A felhasználó számára különö- sen fontos népgazdasági katalógusrendszer—

ről dr. Gráf Magdolna, a KSH Számítástech- nikai Igazgatóság főelőadóia, míg a kohó—

és gépipari ágazatok egységes információ—

katalógusának kialakitásáról Szabó Béla, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főelőadója tartottak korreferátumot. Tanulságos volt Ha]- dú Imrének, a KSH Számítástechnikai Igaz- gatóság osztályvezetőjének ,.A gazdálkodó egységek népgazdasági azonosításának idő—

szerű problémái" c. korreferátuma, majd dr.

Kutassi Imrének, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetőjének ,,A pénzforgalmi jelző—

számrendszer és a statisztikai számjelrend- szer kapcsolata, különös tekintettel az adat—

cserékre" címmel tartott hozzászólása.

A délutáni ülés elnöke dr. Szemessy Tibor, a Mezőgazdasági— és Élelmezésügyi Minisz- térium Statisztikai és Gazdaságelemző Köz- pont lnformációszervezési Igazgatóságának igazgatója volt.

A délutáni első szakmai témacsoport a népgazdasági tervezés informácíóellátó rend- szerének fejlesztését tárgyalta. A bevezető

előadást dr. Szabó László, az Országos Terv—

hivatal osztályvezetőie tartotta, aki ismer—

tette az Országos Tervhivatal elnöke által

(4)

1 286 ^SZEMLE

jóváhagyott központi munkaprogram súlyponti kérdését. Ezek

négy

— a tervezés néhány alapvető tartalmi. módszer- tani és szervezési kérdése,

— a tervszámítások koordinált rendszerének tovább- fejlesztése, a tervszámitások összehangolása, gépesí- tése,

-- a nemzetközi együttműködés tervezési megala- pozása.

— a területfejlesztés tervezési módszereinek tovább- fejlesztése

voltak. Az előadó kifejtette azokat a problé- mákat, amelyek a tervezés és a statisztika összehangolt fejlesztésének akadályát képe- zik.

Az elmondottakat gyakorlati példával vilá—

gitotta meg a népgazdasági mérlegek terü- letén Náray László, az Országos Tervhivatal főelőadója.

A pénzügyi információ-rendszer továbbfej- lesztéséről, a pénzügyi információ-rendszer adatbázisáról szintén részletes képet kaptak

a jelenlevők.

A pénzügyi információ—rendszer továbbfej- lesztésének néhány alapkérdését dr. Koron- czai Miklós, a Pénzügyminisztérium osztály—

vezetője ismertette. Előadásában a pénzügyi információ-rendszer fejlesztését hosszú távú feladatként jelölte meg, de hangsúlyozta.

hogy a rövid távon végrehajtható ésszerűsí—

téseket is azonnal meg kell valósítani. lsmertette a kitűzött célokat és követelményeket.

Kitért az ágazati elv érvényesítésére a pénz- ügyi információ-rendszerben.

Az előadáshoz kapcsolódott a célok meg- valósítását szolgáló .,eszköz" a pénzügyi adatbázis ismertetése. melyet Fóti Imréné, a Pénzügyminisztérium Számitó Központ számí- tástechnikai tanácsadójának korreferátuma tartalmazott. Ezután ,,A vállalati tevékenység áttekintésének informatikai feltételei a pénz—

ügyi információ-rendszerben" cimmel Szat- mári Sándor (Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság) tartotta meg korreferátumát.

A pénzügyi információ-rendszer és a sta—

tisztikai információ—rendszer kapcsolatairól hallhattunk dr. Kovács Péter, a Magyar Nem- zeti Bank főosztályvezető-helyettese előadásá- ban. A hozzá szorosan kapcsolódó korrefe- rátumot Varga Gyula, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője tartotta ,,Egységes stan- dardok kialakítása a statisztikai és pénzügyi

információ-rendszerben" címmel.

A Vándorgyűlés utolsó délelőttjén (október 14—én) Deák Ferenc, a KSH főosztályvezetője elnökölt. Az első előadást ,.Adatforgalom,

adatcserék és adathozzáférések problémái a népgazdasági adatrendszerben" cimmel Ara- nyi Attila, a KSH Számítástechnikai Igazga- tóság igazgatáhelyettese tartotta. Előadásá- ban többek között meghatározta az adat—

forgalom tárgyát (statisztikai és pénzügyi be—

szómolójelentések, nómenklatúrák, nyilvántar-

tási adatok), a jogi szabályozást (amelynek feladata, hogy serkentse az adatforgalmat, garantálja az adatbiztonságot) és az adat- védelem fogalmát (az adatvédelem jogi sza- bályozása rögzítse az adattulajdonos. az adatbirtokos és az adatalany jogait és köte-

lességeit).

Beszélt a standard adatállományok (nó—

menklatúrák, számjelrendszerek) gépi adat—

hordozón való forgalmazásának szabályozá—

sáról, az egy helyen történő karbantartás és szétosztás előnyeiről. lsmertette az adatforgalom technikai előfeltételeit (adathordozók fizikai, logikai és kódkompatibilitása). az adatforgalom informatikai előfeltételeit (fo—

galmak definiáltsága, adatdokumentáció, nó- menklatúrák és kódstruktúrák). Kifejtette a továbbfejlődés irányait:

—a párhuzamos adatieldolgozások felszámolása kooperáció révén.

-— az adatátadások szabáiyozáso.

— a statisztikai adatfeldolgozásrál és adattárolás- ról szóló rendelkezés végrehajtása. dokumentálási kö- telezettség,

— az adatforgalom költségielszámolásának egysé- gesítése.

Előadásához kapcsolódott Straub Eleknek, a Munkaügyi Minisztérium Számítástechnikai lntézet főosztályvezetőjének korreferátuma ,,A népgazdasági adatforgalomban részt vevő mágnesszalagok szerkezetének összehangolá- sa" címmel. Az adatfeldolgozási rendszerek tervezési problémáiról, a tervezési fázisban szükséges koordinációról Szabó József, a KSH osztályvezető-helyettese tartott korrefe- rátumot. Ezután következett Piller Károlynak, a Munkaügyi Minisztérium Számitástechnikai intézet osztályvezető-helyettesének korreferá- tuma ,,Az egységes vállalati munkaügyi alap—

nyilvántartás kialakitásának néhány elvi mód—

szertani kérdése" címmel. A harmadik nap munkaprogramját dr. Prodán Miklósnak, a Pénzügyminisztéríum Államigazgatási Szerve—

zési lntézet osztályvezetőjének ,,Képzettség.

a képességek, a végzett munka nyilvántartá—

sa a munkaügyi adatrendszerekben az élő munka hatékonyságának fokozására" c. kor—

referátuma zárta.

A Vándorgyűlést dr. Dörnyei József, a Szek—

ció titkára zárta be, aki összefoglalta a Ván—

dorgyűlésen elhangzottak lényegétfvázoltaa jövőbeni tennivalókat.

A lll. Vándorgyűlés igen sok tárgyi ismere—

tet nyújtott a népgazdaság különböző terü- leteit képviselő résztvevőknek. Ez a Vándor—

gyűlés is, mint a Szekció egyéb rendezvényei egyre inkább abba az irányba mutat. hogy a Statisztikai Informatikai Szekció munkája népgazdasági jelleget ölt, amelyhez a nép- gazdaság valamennyi funkcionális alrendsze- réből megfelelő szakmai támogatást kap.

Dr. Gráf Magdolna