Az öregségi, rokkantsági, árvasági, özvegységi biztosítási törvényjavaslat statisztikai előkészítése

(1)

ELTÚNT STATISZTIKÁK NYOMÁBAN

Reprint sorozatunk jelen közlésével nem csupán egy ,,eltűnt" sta tisztika nyomait kutat- juk, hanem a kiválasztott közlemény arra is fel kívánja hívni az olvasók figyelmét, miként

kapcsolódott a statisztikai munka közvetlenül a törvényelőkészitési feladatokhoz.

Mozolavszky Sándor dr. és Kovács Norbert dr. ismertetéséből jól kiviláglik, hogy a sta—

tisztikai munka nem csak a tények puszta rögzítésére szolgálhat. Jól tudták, hogy egy olyan szerteágazó társadalmi-gazdasági probléma, mint az öregségi, rokkantsági, árvasági és öz—

vegységi biztosítás, illetve az erről szóló törvény előkészítése alapos, körültekintő helyzetfel—

mérést igényel. Ezért a törvényelőkészítő munkát 1927 áprilisában egy széles körű statiszti- kai adatfelvétel előzte meg, mely bár elsősorban a törvény pénzügyi vonzatair ól szóló szá- mításokat volt hivatott megalapozni, mindazonáltal annak szociális következményeire is rávilágított.

A munkaadók és az alkalmazottak által szolgáltatott információk elemzése rámutat arra, hogy ,,. . . a száraznak látszó, de bűvös erejű statisztikai adatok" milyen jelentős szer e- pet játszhatnak a ,,társadalompolitikai alkotások" tervezésében. Szinte ,,ars statistica"-ként is felfogható az az állítás, miszerint ,,A társadalmi életfolyamatok támogatására, elősegíté- sére rendelt úgyszólván életadó intézmények csak akkor fognak szilárd alapra állani, csak akkor lesznek maguk is életképesek, ha elgondolójuk és megteremtőjük el őtt az eleven való- ság tiszta, torzitatlan képe lebeg."

V. L. M.

Az öregségi, rokkantsági, árvasági, özvegéységi biztosítási törvény- javaslat statisztikai elők szitésef)

Prépamtion statistigue du projet de lm' hongrm'se sur l'assurance de víeülesse, d'im-aliditá d'orphelz'ns et de vanm!)

Résumé. Pour la préparatinn du proiet

de loí sur l'assurance obligatoíre de vieil- lesse, d'invulidité, de veuves et d'arphelím, un relévement stntistiaue (: été exécuté en 1927 en Hongrie.

Les guem'onnnírvs comprenm'mt 7 m'—

tícles.

Les données, pnr correspondance directe,

ont été four-nie: par les employeurs.

" a été recueíllí et dépouíllé, de 151531

employeurs, "5.785 feuílles índiuíduelle:

de zalai-lé: et employés.

*

A Társadalompolitikai Társasága: öreg- ségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági

törvényjavaslat megvitatása céljából ren- dezett értekezletet során a törvényjavaslat statisztikai előkészítésének rövid ismerte:

tését is programmjúba vette.

Az öregségi stb. statisztikai felvétel par

excellence a matematikai számításoknak

volt hivatott alapjait képezni.

A hiztositástechnikai matematikai szú- mitások megejtéséhez ideális statisztikai alapot csak kimerítő észlelés szolgáltathat,

vagyis olyan észlelés, mely nemcsak azo- ') A Tármdnlompolitlkal Túrin-ig 1028 már- eius to-iki ülésén tni—tott előadás. —- Conférence [alte daru la dance du 10 mars 1928 de la Société de lmluiauc aru-inka

19'

(2)

STATISZTIKA ÉS TÖRVÉNY-ELÖKÉSZÉTÉS

nos fajtájú egyedek jellegzetesnek vélt cso—

portjaira, hanem lehetőleg a tárgyilag el- határolt tömeg egész komplexumára terjed

ki, mert csak az ekként nyert eredmény mentes a könnyen tévedésre okot adó szub—

jektivizmustól.

Az iparforgalom körében alkalmazott

kereső népesség majdnem teljes egészének

statisztikai megragadására nagy könnyebb-

ségül szolgáltak a tarsadalmi biztosítási szerveknél vezetett munkaadói nyilván- tartások. A népjóléti miniszter úr rendele—

tére a társadalombiztosítási szervek ezen

nyilvántartások betűrendben lemásolt egy-

egy példányát beszolgáltatták a központi statisztikai hivatalnak, mely ez alapomaz adatszolgáltatók teljes névjegyzékét elké-

szíthette (az adatszolgáltatók a munkaadók voltak) és birtokába jutott azon adatoknak

is, melyek az egyes munkaadóknál alkal-

mazottak legutóbbi létszámát tüntették fel.

Igaz, hogy a névjegyzékek nem voltak mind a legfrissebb keletűek, de ezen a ré- ven az alkalmazottaknak csak igen jelen- téktelen töredéke csúszott ki a megfigyelés alól. Leginkább az olyan kampany—ipa—

roknál (építőipar) alkalmazottak marad- tak ki a megfigyelés alól, akiknek a mun—

kaadója a kampány-szünet idején a mun—

kaadói névjegyzékben nem szerepelt, ho—

lott a statisztikai l'elvétel időpontjában, 1927 április hó tén, tényleg foglalkoztatott munkás csoportokat. Ilyen esetekben is alkalmunk volt azonban a munkaadókat adatszolgáltatásra felhivni, mert munká- saik —- valószínűleg más munkástársaiktól

—-— értesültek az érdekükben folyó statisztikai adatgyűjtésről és mu'nkaadójuk nevét a hivatalhoz bejenlentették. Ezek az esetek indokolttá teszik az ilyen statisztikai felvételeknek a napi sajtóban idejekorán való és minél részletesebb közhírrétételét, hogy az érdekeltek mentől szélesebb köre szerezzen tudomást a folyamatban lévő adatgyűjtésről. Az adatszolgáltatók a mun—

kaadók lévén, a felvételből természetsze—

rűleg kimaradtak a felvétel napján (1927.

április 4-én) alkalmazásban nem állók, vagyis a munkanélküliek. Az állandó okoknak megfelelő relációk tökéletes ki- domborítását azonban mindez nem zavarta, mert bár, ezen a réven a statisztikai l'elvé—

tel bizonyos mértékben reprezentatív jel- leget nyert, mégsem lehet azonban azt tisz- tán statisztikai explorációnak nevezni, mert úgy a munkaadóknak. mint az alku].

mazottaknak csak egy töredéke nem volt felfogható.

A munkaadók néviegyzékónek birto—

kában az adatgyüjtés tipusául a közvetlen levelezési módszert választottuk, de hogy ennek az előrelátható hátrányait már eleve

kiküszöböljük, különös gonddal kellett a

kérdőívet megszerkeszteni.

A kérdések t'eltevésénél ezért, de meg azért is. nehogy különösen a nagyszámú alkalmazottat (li—10.000 munkást) foglal—

koztató munkaadókat nem tisztán a törvény- javaslat céljait szolgáló egyéb kérdések

feltevésével megterheljük, továbbá, mert úgy a felvétel végrehajtására, valamint a—

feldolgozására igen rövid záros ltatúridönk volt, csak a legszűkebb keretek között ma- zoghattunk. A föltett kérdéseket pedig a le-

hető legrövidebben és mégis akként kel—

lett megszerkesztenünk, hogy hosszadalmas

utasításokra a kérdőívek kitöltésénél szük- ség ne legyen. Beható ismérv-elemzés után mindössze hét kérdőpontot alkalmaztunk tehát a kérdőíven, melyeket az anyag ké- sőbbi racionális csoportosításahoz elkerül—

hetetlenül szükségeseknek ítéltünk. Ezek közül egyetlen addicionális ismérv csupán a név, melyre azonban a számlálás ellen—

őrizhetése céljából okvetlen szükség van.

Észlelés szempontjából a felvétel úgyneve- zett ,,x'dlapotstatisztika" volt, bár egy ret—

rosprektív kérdés is foglaltatott benne az előző esztendőben történt mezőgazdasági alkalmaztatásra vonatkozóan.

A felvétel kritikus pillanata 1927 áp—

rilis 4-e volt, a felvétel tényleges végrehaj—

tásának időtartama 10 napra terjedt s a számlálás az egész ország területén szinkro-

nisztikusan ejtetett meg.

A felvétel a várakozáson is túlmenő si—

kerrel zárult. Az adatszolgáltatók nagyon

kevés kivétellel a legnagyobb lekiísmere-

tességet és gyorsaságot produkáltáka kérdő'

ívek kitöltésénél és beszolgáltntásánál. A

felvétel folyamán is rendkívüli. eddig még nem tapasztalt érdeklődést árultak el, tö- megesen keresték fel a hivatalt levélben és személyesen is, különösen olyan esetekben, ha a címükre kiküldött lapok nem voltak elegendők alkalmazottaik adatainak bejegyzésére. A felvétel eredményességé- hez nagymértékben járult hozzá az adat-

szolgáltatók eme jóindulatú érdeklődése és

készsége.

Örvendetes jelenség ez már általános sta—

tisztikai szempontból is, mert azt igazolja,

hogy a nagyközönség körében :! statiszti- kai érdekek iránt való fogékonyság foka.

zódóban van.

247

(3)

248

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉSZÉ'I'ÉS

A statisztikai hivatal a felvétel l'olya- mán 151631 munkaadóval állott levele- zésben, illetve annyitól gyűjtött adatokat és 745.785 alkalmazott pontosan kiállított kérdőíve került feldolgozás alá.

Az ősanyag revízióját, szignálását, va—

lamint a dilierenciáció munkáját, a hivatal szakemberei, a koncentráló primér formu- lárokba, vagyis azon feldolgozási táblákba való besorozást, melyek az anyagot még nivellálás nélkül tartalmazták, és az össze- vonást nagyszámban alkalmazott külső munkaerők végezték.

A beérkezett lapokat a hivatal minde- nekelőtt három fő kategória szerint vál—asz- totta széjjel. E kategóriák:

1. irodai alkalmazottak, 2. iizemi alkalmazottak, 3. háztartási alkalmazottak.

Az alkalmazottak viszonyainak e há—

rom kategória szerint való ú. n. osztályki- aknázz'isát az tette indokolttá, hogy az irodai alkalmazottaknál különösen a rokkant—

ság egészen más arányokban szedi áldoza- tait mint a másik két kategóriánál, azon- kivül a kereseti viszonyok is eltérőek a többiekétől. A háztartási alkalmazottak vi- szonyai megint rendkívül elütőek az üzemi alkalmazottak helyzetétől már csak azért is. mert a házicseléd foglalkozas rendsze- rint nem az egész életen húzódó állandó, hanem inkább csak a fiatalabb korévekben űzött átmeneti természetű, amint arra a Társadalomtudomány című folyóirat 1926.

évi évfolyamában között tanulmányomban

adatokkal is rámutattam, tehát az aggkori

ellátásról gondoskodó törvényjavaslatlioz ezen foglalkozásúak számára specialis ma-

tematikai számítások szüksége forgott fenn.

Másrészt az ezen foglalkozásúak túlnyomó része nö, sőt hajadon lévén. az özvegységi és árvasági ellátás kérdésében is különle- ges elbírálás alá kellett esniök.

Az említett főkategóriakban nemek szerint külön csoportosítottuk az alkalma- zottakat korév és napibércsoport szerint.

A korévnél háromféle csoport úllaptttatott

meg: a 12 éven aluliak és a 70 évet meg-

haladottak számúra egy—egy összefoglalt, a 12—70 évesek részére évenkinti korcso—

port. Ilyen feloszlás tette lehetővé. hogy a tanoneok és fiatalkorú munkások adatai

külön megfigyelés alá kerülhessenek. A kérdőíven foglalt óra-, napi-, heti-, havi—,

évibérek a havi- évi természetbeni ellátási

egyenértékkel együttesen uapibérekre szá-

míttattak át és a napibérck a következő csoportok szerint dolgoztattak föl: 100 til-

léren aluli csoport, 101 fillér-től 1.200 fillé-

rig 50 tilléres emelkedésű csoportok, 1.201--—1.500, továbbá 1.501—2.000 és

2.000 tllléren felüli csoportok. Ez a csopor- tosítási rendszer a mellett, hogy nem ap- rózta el nagyon az anyagot, tág teret nyuj- tott n korévekkel egybevetett napibércso—

partokon alapuló különbözö kombiná-

ciókra mmd a három fökategória férll és nő nlkulmazottainál.

A kategóriákra való tekintet nélkül ké-

szült még egy ugyanilyen napibércsopcr—

tosítúson alapuló egybevetés az alkalma- zottak foglalkozásával, amely az egyes fog-

lalkozási ágazatokban müködő férli és női

alkalmazottak kereseti viszonyainak össze-

hasonlitása végett volt szükséges.

Az özvegyégi ellátás céljaira- szükséges

alapismeretek elérését szolgálta egy újabb

csoportosítás, mely a már ismertetett kor-

csoportok szerinti nős férfi alkalmazottak számát a feleség életkorával egybevetve tüntette fel.

Az árvasági ellátás számitásaihoz há-

romféle csoportosítás is készült. 1. Alkal—

mazottak 18 évesnél tlatalabb gyermekei- nek száma az apa, illetőleg az anya és a

gyermek életkora szerint. 2. Gyermek—kel biró férfi alkalmazottak 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek száma az apa és a gyermek életkora szerint. 3. A gyermekkel bíró női alkalmazottak száma korév szerint és a 18 évesnél fiatalabb gyermekeik száma az anya és a gyermek életkora szerint.

A munkaadók foglalkozási csoportjaira liáramló biztositasi teher eloszlásának meg- ítéléséhez is készült egy összeállítás, mely

a munkaadókat és alkalmazottaik számát

a munkaadók foglalkozása szerint ttln- tette fel.

A fiatalkorú (12 éven aluli és 12—18

éves) alkalmazottak foglalkozás szerinti

megoszlását korévenkint szintén kiemeltük.

Végül annak a megállapítása végett, hogy az iparforgalom körében 1927 évi április hó 4—én alkalmazottak közül hú—

nyan űznek az év bizonyos szakaiban me-

zőgazdasági foglalkozást is, külön foglal—

kozási csoportok szerint kimntattuk azt

a 40.793 alkalmazottat. akik hosszabb—rö- videbb ideig mezőgazdasági üzemekben

nyertek alkalmaztnti'tst az l920. év Io—

lyamt'm.

A statisztikai anyag ilyetén való előké-

szítése tisztán a biztosttástechnikai, mat:

(4)

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉSZíTÉS

249 matikni szán'nh'isok ('a'-ljail vol! hivnlvu

szolgálni, a felfogott anyag azonban még ezen túlmenő szocii'nlslaüsztikni kiakná-

zúsru is alkalmas. de l'cllmsznúh'xsúról ;!

rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt

egyelőre kénytelenek vagyunk lemondani.

Mozolovszky Sándor dr

Az öregségi és rokkantsági biztosítás statisztikai megvilágításban!)

L'assurance hang/raise de nieillesse et d'invalidité au point de vue siatzstiguel)

Résumé. Le mmíslére de la Préuoyunce

sociule et du Trauail ayant projeté une Ioí

sur l'assurance oblígutoire de víeillesse,

(Ilínvalldilé, de veuues et dlorphelins, I'O/fíce central de staiistigue a exécuté le

4 auril 1927 une enguéte portant sur les

personnes employees dans les groupes (l'in—

dustrie, de commerce et de communi—

cation. Done, les investigations visaient á peu prés ceux (]ui font l'objet de la slalisliguc ordinaíre de l'assurance sociale, avec cette dilférence essentielle pourtant aue n'étant pas bornées par de limite de salaire, elles comprenaient aussi les personnes ayant un salaire ou traitement supérieur :: la limite maxima de sulaíre assignée par l'assu- rancd en cas de maladie ou d'accillent

Lars du (lépouillemeni, le nombre (les employés de bureau, d'exploítaiion et de ménage a été détaille' se'pare'ment, suivant le sexe, I'áge et les gvoupes de salaires á la journée. Le plus jeune groupe d'áges comprenait les personnes de moins de 12 uns; le plus vieux, celles de plus de '70 ans.

L'áye des hommes marie's (! été mis en re—

gard de celui de leurs lemmes; le nombre (les en/ants (Pemployés de moins de 18 ans (! été élabore' suiuunt leur áge et celui du pere, respectivement de la mere

" a éle" [ait un tableau du nombire des employeurs et de la profession des employés,

sulvant la profession individuelle des

employeurs et (les employés; on a élobli Io profession des jeunes employés par áge, ainsi one le nombre des employés d'industrie ayant fait des travaux ugricoles.

C'est sur la base (les résultats de cette enouéte gu'on a fait les calculs nécessités par la loi projeiée. Les données ultérieures seront Iourm'es par le recensement de 1930, par une engnéte projeiée sur les membres (les organisulions (l'assurance sociule el par les chíffcres prouenunt de la nouvelle brunche dlassurance

') A Túrsu'dulompolitíkui Társaság IMS műr-

rius lOiki ülésén Iarloll előndús. — (,"onlórence [alle dans la séance du 10 mars 1928 de la Société de polliiouc suciale.

Le nombre des employés ayant lourní des données a été de 745.785 516.885 hommes (692395 ) et 228300 femme: (30'796 ).

Les irois—guart en éiaient employés d'ex—

ploitation; 98042 ( 13'1 % ), employés de bureau,- 90130 (12196), employés de mé—

nage Le nombre (les employeun uisés par l'enguéte a été de 151531. De ceux-ci, (y

compris les patrons des employés de mé- nage ) 97.021 (64'090' ) nüivaient gulun em—

ploye'; 21.865 (14'4%) en avaient deux.

fr.? établissements avaient plus (le 1000 employés chacun.

Sur la totalité des emplayés, [33.307 ( 17'996 ) étuient au-dcssous de 18 ans; celle proportion étru'l [rés éleuée (25776) che:

les femmes 5295 des employés étru'ent de l'úge le plus ueli/ (entre 20 el 40 uns); un cinguieme avait 40 a 60 ans, 2917 plus de 70 am.

Le nombre des peres élait (le 197018

(88196); celui des méres, 26.654, soit

11'6% (donc la plupurt (les meres 'i'élaii pas employée); celui des enfants au-dessous de 18 ans, 459516, dont 2'6% étaíent em—

ployés. Sur 101) employés au—dessus de 18 uns, il y a eu 75 enfanls. La moilié (302484 ) des employés adulies n'avait pas d'enfants.

La plus grande moitié (409122) des employés élni! occupée dans I'imlustrie;

le nombre des employés de commerce et de voies de communication était également

eonsldérablel

Dans Pindustríe, c'est celle du [er et des métaua: (]ui avail le plus (l'employés (10'2%). La plupart des femmes étaient des employees de ménage ou de bureau. Ce sont les industries iexiile et de belement (lui uuuíeni le plus d'ouvriéres.

Le salaire moyen a la journée. établi sur la base (In euleul de la moyenne pondérée, émit (le 4'43 pengős (8'44 pour les em- ployés de bureau, 4'09 pour les ouuríers (l'exploimiionf 2'11 pour les employés de ménuge). Au point de vue des groupe: (le pro/essions, c'est dans l'industrie poly- grnpln'aue et (l'art gue le salalre moyen á la jonrnée était le plus élevé (7'10 pengős);

il éiuit bas dans l'indusirle lexiile (3'25 p.)

(5)

250 STATISZTIKA Es TÖRVÉNY-waaszfrés

et ehez les journuliers spécialcment non de'- nommés (2'46 p.)

Le projet de loi en guestion permet l'assurance volontairc aux industriels et com- merpants indépendants, dont le nombre (y compris les mines) a été de 802403 au recensement de 1920. Tant pour Page gu'aua: autres points de vue, la situation de ceux-ci o/fre un tableau bien different de celle des employés. Par exemple, le nombre propor—

tionnel des jeunes gens est de 17'9%

aux employés et de l'6% aux indus-

triels et commercants indépendants. Sur

100 adultes gagnant leur vie, il y a en 75

eniant: ehez les employés et 109 ehez, ces

derniers. [et, la nécessité s'impose d'établir

séparément les données des industriels et commercants indépendants.

Pour tenir á jour les déclaration: et

sorties de membres, il importe de connaitre la durée de l'emploi. La durée générale

(l'emploi, c'est-á-dire le temps passé sans interruption ehez un méme employeur, a été de 331 jours d'aprés le relévement de

membres du 4 déeembre 1922, et de 324

jour: selon le mouvement de: membres du premier trimestre de 1925.

a-

A társadalmi bajok orvoslását, a társa—

dalom jólétének biztosítását és fejlesztését

szolgáló társadalompolitikai alkotások ter- vezéséhez és megvalósításához tudvalevőleg

nélkülözhetetlenül szükséges a társadalmi

viszonyok mentül tökéletesebb ismerete. A társadalmi életfolyamatok támogatására,

elősegítésére rendelt, úgyszólván életadó in- tézmények csak akkor fognak szilárd ala-

pon állani, csak akkor lesznek maguk is

életképesek, ha elgondolójuk és megterem—

tőjük elött az eleven valóság tiszta, torzítat- lan képe lebeg. De mi az a számtalan apró szürke vonás, amiből a bonyodalmas való-

ság hü képmása áll? Ezek a száraznak

látszó, de bűvös erejű statisztikai adatok.

Mint a vetést a szántás, a tudományos igaz- ságok kimondását a laboratóriumi kísérlet, a seb gyógyítását n látlelet, úgy előzi meg a szociális gondoskodást a szociális viszo—

nyok statisztikai megvilágítása.

A legutóbbi szociális törvények. valn- mínt a .népjólétí miniszternek és kiváló

munkatársainak ezirányú buzgósága alapo- san remélni engedik, hogy végre elérkezett

az az idő amelyet mi szórványosan álmo—

dozó öreg szocialis politikusok régóta vár- tunk, amikor t. i. a legfőbb hiányokat pótoló alapvető társadalompolitikai alkotások egy-

másután megvalósulnak. Ehhez a munká- hoz tehát szintén szakadatlan sorban kell végrehajtatniok azoknak a statisztikai fel—

vételeknek, amelyek a társadalom helyze—

tét minden oldalról a kellő részletességgel és mélyrehatóan megvilágítják. Az %ilyen adatgyüjtésekre fordított nagy munka és

költség nemcsak a kitűzött szociális célok

szempontjából rendkívül gyümölcsöző, ha—

nem bő anyagot szolgáltat a demografus

nak, a közgazdásznak és a statisztika majd—

nem minden ágában búvárkodónak, olyan

anyagot, amelyre mint öncélra, aligha le- hetne a szükséges költséget előteremteni.

Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére való kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat előkészítése céljából a m. kir. közp. statisztikai hivatal 1927 ápr.

4-én statisztikai felvételt hajtott végre,

mely, az iparforgalmi népesség körében al- kalmazott egyénekre, azaz körülbelül a ren- des társadalmi biztositasi statisztika tár- gyát képező tömegre terjedt ki, mégis azzal a lényeges különbséggel, hogy itt bérhatár—

ról nem lévén szó, a betegség és baleset ese—

tére szóló biztosításnál szereplö felső bér- batámál nagyobb fizetéssel vagy munka-

bérre! bíró alkalmazott rétegektől is gyűj-

tettek adatot. Mint alább látni fogjuk, ez a körülmény főleg a munkabérátlagoknal

érezteti hatását. A széleskörű felvétel nagy

és becses anyagot eredményezett, amely szakszerű tagolással és a költségfedezet en- gedte határokíg menő részletezéssel.dolgoz- tatott fel. Az országos eredményeket bemu-

tató feldolgozási táblák a következő ada—

tokat tartalmazzák:

1. A munkaadók és az alkalmazottak szanta, valamint a munkaadók számának

megoszlása a foglalkoztatott alkalmazottak

száma szerint foglalkozási csoportonkint.

2. Az alkalmazottak száma és koréve napibércsoport szerint, külön az irodai, üzemi és háztartási alkalmazottakról, min- denütt a férfi- és nőalkalmazottak adatai-

nak szétvalasztásával. A legfiatalabb kor—

csoport a 12 évesnél fiatalabb, a legidősebb

a 70 évesnél idősebb, a többi egyes kor—

évenkint.

3. A nős férfialkalmazottak száma

korév és a feleség életkora szerint a három

előbb említett alkalmaztatási csoportban külön-külön.

4. A gyermekkel bíró férfi alkalmazot-

tak 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek

száma az apa és a gyermek életkora szerint, valamint az eltartott és a kereső ösz—

szes gyermekek száma.

(6)

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÓKÉSZYTÉS

251

s!

5. A gyermekkel bíró nőalkalmazottak 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek száma az anya és. a gyermek életkora szerint, valamint az eltartott és a kereső összes gyermekek száma. Két tábla egyúttal a gyermekkel biró férfi- és nőalkalmazottak szá- mát is tartalmazza.

6. Összefoglaló tábla az alkalmazottak

18 évesnél fiatalabb gyermekeinek számá—

ról, az apa, illetőleg az anya és a gyermek életkora szerint.

7. Összefoglaló tábla az alkalmazottak

számáról nem és alkalmaztatási csoport szerint korévenkínt.

8. Az alkalmazottak száma napibércso- portok szerint foglalkozási csoportonkint külön a férfiakról, a nőkről és az összes alkalmazottakról.

9. A fiatalkorú alkalmazottak száma korévek szerint foglalkozási csoportonkint.

10. Végül az 1926. év folyamán mező—

gazdasági munkát végzett alkalmazottak száma a mezőgazdasági munka tartama szerint foglalkozási csoportonkint.

Az ismertetett anyag kombinativ tab-

lákkal és viszonyszámokkal gazdagítva a társadalmi biztosítási statisztika egyik leg-

közelebbi füzetében fog nyilvánosságra ke—

rülni. A feldolgozási táblákban rendelke- zésre álló nyers adathalmaz tudományos kiaknázása és ismertetése elsösorban há—

romféle irányban történhetik. Az első,

amelynek szem előtt tartásával szerkeszte—

tett a felvétel kérdőíve és készültek a fel- dolgozási táblatervezet'ek, a biztosítási és matematikai számítások 'megejtése, Ezt a nagyjelentőségű munkát Frisch Ferenc dr.

tanár intézte, aki az idevonatkozó meg- gondolásokról és számításokról tartalmas előadásában számolt be. A másik az öreg- ségi és társadalmi biztosításra kiszemelt társadalmi réteg viszonyainak ismertetése általános demografiaí és szociális statiszti—

kai szempontokból. Ezt a par excellence statisztikai munkát magam szeretném elvé- gezni s róla más alkalommal más helyütt beszámolni. A harmadik feladat, s ez az, amire ma vállalkoztam, az öregségi és rok- kantsági társadalmi biztosítást előkészítő

statisztikai felvétel főbb előzetes eredmé-

nyeinek ismertetése külőnös tekintettel az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelezö biztosításról készí- tett törvényjavaslat—tervezet célkitűzéseire.

Itt kell megjegyeznem. hogy amint a létre- hozni kivánt intézmény megtervezése nem

nélkűlözhette a friss statisztikai adatokat.

úgy annak működéséhez és állandó üzem- hentartásához is szükség lesz újabb és újabb statisztikai adatokra. Mindenesetre az 1927

április 4-iki felvétel szilárd alapot nyújt a

további számításokhoz és a más forrásból

eredő későbbi statisztikai adatokhoz való összehasonlitáshoz. Az utóbbi célra három

statisztikai forrásból mertthetünk majd ada- tokat. Az egyik az 1930. évi népszámlálás,

különösen annak a foglalkozásokra és az életkorra vonatkozó eredményei; a másik az összes társadalmi biztosító szervekre ki- terjedő általános tagösszeirás, amely utol- jára 1922-ben történt és ezért megismétlése sokáig már nem halasztható; s végül az a statisztikai anyag, amelyet maga az öreg—

ség és rokkantság esetére szóló biztosítás menete fog szolgáltatni s amelyről a tőr—

vényjavaslat 20. és 152. §—a gondoskodik.

Itt azonban még tisztázni kell azt a kérdést, melynek pontos megoldása úgylátszik a végrehajtási rendeletre bizatott, hogy t. i.

az Országos Társadalmi Biztosító Intézet

milyen önálló statisztikai kört látna el ak-

kor, amikor a M. kir. Közp. Statisztikai

Hivatal az eddig általa végzett társadalmi biztosítási statisztika keretében és analógiá- jára gyűjtené az új biztosításágazat ada—

tait is.

Az 1. tábla az iparforgalmi alkalmazottak számát nem és az alkalnmzás minősége szerint mutatja be. A beérkezett használ- ható kérdőívek alapján 745.785 alkalmazott számoltatott meg, akiknek közel három-

negyed része —— 551613 egyén (74'8%)

üzemi alkalmazott volt. A 98.042 irodai al—

kalmazott az összes alkalmazottaknak

13'l%-át, a 90.130 háztartási alkalmazott

pedig 12'1%-át tette. Mielőtt azoknak az adatoknak részletes jellemzésére térnénk át.

amelyek a most felsorakoztatott tömegre jellemzőek, meg kell állapítanunk, hogy az adatgyűjtés sürgőssége és terjedelmes volta

miatt a hiányzó adatokat nem lehetett a sta—

tisztikai hivatal rendes eljárása szerint a helyszínén szereztetni be s így az a nép—

réteg, amelyre az új társadalmi biztosítási ágazat áldásait ki fogja terjeszteni, a kimu- tatott számnál jóval népesebb. Minthogy azonban a már működő társadalmi biztositasi szervek taglétszáma 1927 március 31—én az önkéntes tagok nélkül 964688 volt, s minthogy ebben a számban az eddigi bérhatárnál magasabb munkabér mel—

lett dolgozók száma nem szerepel, bátran állíthatjuk. hogy az öregség és rokkantság esetére biztosítandó alkalmazollak száma

(7)

252 STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉSZITÉS

A) Az öregségi és rokkantsági tarsadalmi biztosítást előkészítő 1927 úprllis i—lkl statisztikat felvétel előzetes eredményei.

Résullats prélímz'nm'res de l'emluete efi'zcluée le 4 avril 1927 pour préparer l'assurance somale de Mlle":

et d'invalidite'.

1. Az lpartorgalml alkalmazottak száma nem és az alkalmazás minösége szerint.

Nombre de: employé'e d'índustrie. de commerce, d'établíaa. de crédit. de communications, mivan: le sem et la gualile' de l'emploi.

Fé'ű Nő a lttt 3.333?- "fing-?1.513:an

Alkalmazás minősége Hommcs Femmea gy tak-[Abu lmü xm .

, , . En. En 'I- da Sl-Gm— mi] de:

Ouultié demplot ulm . Isim . "mu! tüzét?! maga? organi—

"W'b" /" """Ú" [" agnployé: ;:emu,auá7;7;r€u;lll

Irodai alkalmazottak —- Em-

ploydl de bureau . . . 71.853 733 26.189 267 98.042 131

Uzemí alkalmazottak — Em- 887588

ployéu d'emploitation 442.687 794 114926 2013 551613 74'8 Háztartási alkalmazottak ——

Employés de ménage . , 2 345 26 87.785 97'4 90.130 12-1 127.100

Összesen _ Total mess css-.a 229900 30-7 "5.785 zoo—o ! mess Ebből 65 évesnél idősebb — ';

Dont au-dessus de 65 am . 7.238 836 1.419 16"; ! 8.657 1"! —

'!

') Kötelazöleg biztositott tagok száma. —— Nombre des membres assure: obligatoirement.

—— egyelőre az önkéntes tagokról, lokál az lehetett felhasználni. amit akkor a sta- önálló kereső kategóriáról nem is beszélve tisztikus nagy hiánynak érzett s aminek

—- az egymilliót meghaladja. Az alkalma- ma azt az előnyét élvezzük, hogy zavarla- zottak közül 5l6.885 (69'3%) férfl és

228—900 (30755) "6 volt. A Píék arány 2. A munkaadók némának megoszlása az száma természetesen a haztartast alkalma— alkalmazottak száma szel-Int.

zottak között legnagyobb (97496) Az ösz- 35 .. ! .

szes alkalmazottak közl 8.657 65 évesnél mm" a" nombre d" mp " "MW 18

idösebb dolgozó akadt, vagyis 1'295 ""b" d" mmm.

A 2. tábla a munkaadók számának "ozmóznuámzm

megoszlását tárja elénk a foglalkoztatott " ,

, - ' - nme"! ipr-lkl " 1922 GNU—"l'

munkaero): szama szermt. Az adatokat szol— mm.! mum amino:

gáltatott 151.53l munkaadó közül feltil- Alt-huuu! 833325?" g;;$§l*',,"';u:

' _ "

nően sok, 97.021 (64096) esak egy alkal- 2250" aw.1927 ztatni—"gi; die.

mazottal dolgozott, ezeknek zomét termc- um IL" ——

szetesen a háztartási alkalmazottak gazdái "" :

teszik. A tényleges iparforgalmi üzemek §__ §__

munkaerővel való ellátottságáról csak ak Ig ! §; ;.

kor szerezhetünk tájékozódást, ha a fan. " '

tebb említett kiadvány részletes táblázatai ,

. 21 64'02 . 878

elkészülnek. Két alkalmazottnak adott ke- ; 51! ja 3265 14.42 ággá 20.31

nyeret 21.865 munkaadó, a munkaadók § 3 5—3 8.352 M;! 7.835 lgb'g

. _ . _ , , - ' - k t,. c 4 es 5.913 3-90 4.35 -2

l§4% a Nevezetes hogy a klstparma " (.A 3 5 a: 31793 2151 2.971 4'28

kmtheto l——5 alkalmazottal dolbozó uze ;. .t. , A

, .. . . - 6—10 ;: 7.185 475 6.894 920

mek szama az osszelrt munkaadoknak § 11—15 ;; 2.896 1.59 2.826 3.3 90'4%—át teszi. A legnagyobb üzemek közül § 16—20 %% 1.112 074 1.184 1153 883 (()-(Vál) száznál több munkást l'oglal- § 21—50 87 2.165 1'43 2.295 3'31

koztatott s ezek kozul 4ó—nak ezernél tobb § 51-100 ;; 846 056 745 107

alkalmazottp volt. § 101__500 §; 752 0.50

Tanulságos az 1927 április 4—iki fel- §501—1000 §). 88 006; 826 119

vétel eredményeit az 1922 december 4—iki z 1000-néltöbb ;; 43 0-02

általános tagösszeírás adataival állítani Pl" de 1000

szembe. Az utóbbi alkalommal. llgyanis Összesen _ Total: [51.581le 69.477 100'00

a háztartási alkalmazottak lapjait nem .

(8)

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉsziTÉs

253

lan betekintést nyerünk a munkaerők meg- oszlásába az iparl'urgalmi üzemeknél. A Tá!"- sadalmi Biztosítási Statisztika ll. füzclében

megjelent adatokból ugyanis azt látjuk, hogy eg'y_ alkalmazottja a munkaadók 38'8%-ának volt csak. száznál több al—

kalmazottja viszont 1'2%-ának. Ennek

dacára a kisipari üzemek arányszáma itt is igen magas (80'3%) tehát csak tíz százalékkal kevesebb, mint az 1927. évi,

a háztartási alkalmazottakra is kiterjedő felvételnél. Valószínűnek látszik azonban, hogy öt év óta a nagyobb üzemek arány—

száma tényleg emelkedett. Biztosítás-tech- nikai szempontból megjegyzendő, hogy az

üzemek nagyságára vonatkozó adatok a Já- rulékfizetés módjára nézve birnak fontos- sággal.

Az alkalmazottak koruíszonyaival is- merkedünk meg a 8. tábla anyagából. Az 3. Az alkalmazottak száma komoportonkint.

Nem de: minden et employés por map— d'dga.

A: elhullottak "Am: — Nombrt du ulunk :! employr':

K o r o s 0 p 0 r t

Groupe! d'őgea tőrt! - hol-Ima " nó — [szamu egyutt -— enumble anim—nombre! Ole "mlm—nombre] 'I! nem — nmnbrcj "lo

12 évesnél fiatalabb — Moina de 19 on: 148 00 121 (M 269 00 '

12—14 éves — am . ... 11.815 23 8.088 35 19.878 2'7

15—18 ,, ,, 62.630 121 50.580 22'1 118.160 15'2 .

19—20 . , 88.720 6'6 81.814 121 61.588 8'3 '

21—25 , ,, 82.656 160 48.320 81'2 180975 1713 ,

26—30 ,, ,, 79.040 16'3 82.580 14'2 111.570 15'0

31—40 ,, . ... 100071. 211 86.814 [54 144386 19'4 —

41—50 , . 70.605 164 16.180 TO 95.735 128

51—60 ,, ., 41.788 81 1.001. 31 48.789 6'5 .

61—70 ., ., ... 18.961 87 8.607 1'1 18.574 21

70 évesnél idősebb -— plus (le 70 aha . 2.487 06 480 03 2917 0'4

Összesen: —— Totol: sweat zooo szam zoo-o 75.785 zoo-o

egyes korévek adathalmazút a kiadvány fogja tartalmazni, itt csak a szokásos kor- csoportokban összevont adatokat van aze-

rencsém bemutatni. Az alkalmazottak kö- zött ill-3.307 ('17'0%) 18 évesnél fiatalabb dolgozó volt. Kedvezőtlenill nagy nám ez s igazolja, mennyire szükség van . fiat-l- korúak védelmére szóló törvényre. Egyéb iránt ezek közül a zsenge munkások közül fognak kikerülni azok, akik 30—40 évi ro- botolás után a járadéktételek magasabb és maximális összegeit fogják élvezhetni. Vaj- jon hányan érik azt meg? A férfiak közt a 18 évnél fiatalabbak aránya 14'4% s így ijesztően magas az a nök sorában (25'7%).

Tehát minden negyedik dolgozó nő zsenge-

korú. De tovább menve azt látjuk. hogy a

munkára fogott gyermekek, azaz 14 éves—

nél fiatalabb egyének száma 20.147 (2796 ).

még pedig 11.063 fiú és 8.184 (31325) leány.

Sőt akadt ezek közül 148 fiú és 121 leány, akik 12 évesnél is fiatalabbak voltak. Min- denesetre az itt taglalt korcsoportok zömét a házicselédek és a tanoncok alkotják. A legmunkaképeschb korban. 20—40 év kö- zött az alkalmazottak l'ele (521121) volt al- kalmazásban. A még munkaképes, de már

bizonyos fokig hanyatló erejű korban 40

és 00 év közt az alkalmazottak kis ötöde

19'8%) delme. Hatvan éven felül 19.491 2'5%) alkalnnzottról van adatunk. Itt a nők army: már erózen alúszállt, vagyis.

raz-ot len ! férnek 8'2Z-ával szemben.

A legitim korosztály, a 70 évesnél idö- lebbek 2.017 egyénnel van képviselve, akik közül 480 nő volt.

A tervezett társadalmi biztosítás célki—

tűzeset szempontjából rendkívül fontos a szülők és gyermekek számának megállapi- tása. amelyre vonatkozólag a 4. táblázat nyújt becses adatokat. Már ezek a főbb eredmények is igazolják, hogy a statisztikus lámpása ez alkalommal olyan társadalmi és családi viszonyokra világított rá, amilyc

neket eddig egyetlen adatgyüjtés sem bá—

nyászott ki. A népszámlálás és az általános tagösszelrás nyújtott ugyan hasonló adatokat, de nem a mostani céljainknuk meg—

felelő részletezéssel. A felvétel országos vég- összegben 283.524 nős t'érll alkalmazottat számolt meg, tehát csak alig több, mint minden második (54'995) [ér/i munkavál—

laló IN)" nős. Az alkalmazás minőségét vizs- gálva azt látjuk, hogy legnagyobb a nős l'érliak arányszáma (64'0%) az irodai al—

kalmazottak körében. Az üzemi alkalma--

(9)

254 STATISZTIKA És TöRvÉNY-ELÓKÉszl'res

4. A szülők és gyermekek száma a szülők alkalmazási minosege szerint.

Nombre de: parents el de: onfantn, amount la gualité d'emploi de: parents.

Nó: !érúalknl— Nambrs du Nmubl'e des M__u ' u'!

annak nem peres mi'res % 3-2 .. ;. § '! 53,

Nombr: dessa— ": É ! .s § ; § '; ii 4: %S

Iaríés elelu- : ;: Éggg ; gk.; Eg? Ég—

Pkyé, menés Alkalmazhhln levő employis E'; m$ müx (: 1—- § ; __. 3 E _ " 3 E

Alkalmazás minősége ;! "" "ma' "Wü """" §; Ég; § ; 33

. ' " § :_ e e .. : —' ": "

Ouahté darwin; ; Ha Égi", %i; 1273333332? a§ "2 %% ?; 5.393

5-5 - " ?! I" 33 Nombm des mfauls ' ; g.; a .a '3

5 %.. r— .! s 6 v. .a g. e; §

, E is; o 3—3 dfillolíls de Iaaus o_ 13—— _g

§ _a_ És" .; $$$ § ,; ágg- (rrpnrh'llnu ci—dzssux) Ég ,; !..— 2-3.

os tás .,s ?m is Én ÉiraÉi—í aa

Irodai alkalmazottak

Employe's de bureau 45.953 64'0 27.643 38'5 2.591 9'9 58.481 504 53.985 55'1 47.197 56'4

üzemi alkalmazottak

Employía d'exploi-

Égiigrü ikai 286.778 53'5 168392 381 19.709 171 887.526 11.047 898.573 71'5 192102 88'9 zt si a ma-

zottak —— Employés

de ménagc . . . . 795 33'9 578 241) 4.354 5'0 6.528 430 6.958 7'7 63.185. 102 Összesen — Total 283524 54'9 191013 381 26.654 11'6 447585 11.981459516, 61'6P02.48£ 7'4'9

zottaknál a viszonyszám 153'5 % ) megkö- mondhatjuk, hogy a 18 évesnél fiata- zelíti az országos átlagot, a csekélyszamú

háztartási alkalmazottnál pedig 33'9%-ra

száll alá. Az apák száma 197013 volt, a férfi alkalmazottak 38'1%-a. Az apák szá- mát azért nem lehet a nős férfiak számához viszonyítani, mert nem ismerjük az özvegy.

elvált, törvénytelen és mostoha apák szá—

mát. Az alkalmazottak közül 26.654 (11'6%l

anyáról van adatunk. Az a körülmény, hogy az anyák arányszáma oly lényegesen kisebb, mint az apáké, azt mutatja, hogy az anyák zöme nem vállal munkát, nem folytat alkalmazotti kereseti tevékenységet.

Örvendetes és egészséges tünet tehát, hogy

a kedvezőtlen gazdasági viszonyok és az általános szegénység dac'ára az anyák túl- nyomó részének módjában van háztartási vagy otthoni munkája mellett közvetlenül és állandóan gondoskodni gyermeke neve-

léséről és ápolásáról. Az alkalmazás minő—

sége szerint képzett három nagy csoport közül természetesen az üzemi munkásnők—

nél legnagyobb az anyák arányszáma (17'1%), mely az irodai alkalmazottaknál 9'9%-ot. a házi cselédeknól pedig csak 5'096—01 ér el. A munkavállalók összesen 459.516 18 évesnél fiatalabb gyermeket vallottak be, akik közül 398573 (86'7%x üzemi alkalmazottak gyermeke. A gyermekek zöme eltartott, csak 11.981 gyermek

(2'6%) volt kereső. Ha feltesszük, hogy a

kereső gyermekek kevés kivétellel ugyan' csak az ipar-forgalmi vállalatoknál talál—

tak elhelyezést, mint szüleik, akkor azt

lahb alkalmazottaknak csak 9'0%—a volt olyan, akinek valamelyik szülője, vagy mindkét szülője ugyancsak az iparforgalmi népesség körében dolgozott, mint alkalma—

zott. A többi mezőgazdasági, vagy más nép—

rétegekből származott, vagy árva. Ez adat is bizonyítja, milyen nagy hazánkban a ke—

veredés és átáramlás a foglalkozási főcso—

portok között. A gyermekek viszonylagos számát tekintve. száz alkalmazottra álta- lában 61'6, száz 18 évesnél idősebb alkal-

mazottra pedig 741) gyermek esett. A gyer—

mekáldás tekintetében az üzemi alkalma-

zottak nagy csoportja az utóbbi viszony-

szám tekintetében is messze elől vezet 88'9—del, míg az irodai alkalmazottaknál száz 18 évesnél idősebb egyénre 564, a háztartási alkalmazottaknál csak 10'2 gyer-

mek jutott. A népszaporodás lassú ütemét s a családi gondoktól való félelmet legéle—

sebben megvilágítja az az adat, hogy az al—

kalmazottak között 301484 18 évesnél idő- sebb gyermektelen alkalmazottat számol—

tak meg, vagyis az idősebb korosztályok 49'4%-át. Tehát " It'lnőll dolgotók közel fele gyennvklelen.

Az általános szociális statisztika és a társadalmi biztosítás szempontjából egy- aránt- alapvető jelentőségű az alkalmazottak tagozódása foglalkozás szerint és az egyes foglalkozások különleges helyzete.

Az 5. és 6. tábla az alkalmazottak szán-at

nem szerint, foglalkozási t'öcsoportonkint

tünteti fel, mégpedig a 14 ipari főcsoport

(10)

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉSZíTÉS

255

5. Az alkalmazottak számának megoszlása a munkaadó foglalkozása szerint.

Répartilion des salan'és et employéa, mivan! la profession de:: employeurs

B

Az alkalm-uttol: szinu ;;altigíígt- Foglalkozási főcsoport Nombre dea talarlác et employe's tak (Vo—ában

, .

Groupe: de pro/cosmo férfi nő egyutt fifa/727533:

'

hommes femme: mscmlzlc Mmm!/ÉR

Óstermolés — Production du sol. . . 3.435 4.579 8.0:4 108

Bányászat és kohászat —— Mines et haute foumeauz 35.420 994 36.414 4'88

!. Vu- GI tempo: — Ft:- el "úton:. sam 5.590 45.440 5'09

Hl: Gép irtál es közl. eszk. gyúrt. — Uanshuc!

mcan., 'Rxlv::alwndeuwymsdcrommmnmhon 54.796 6061 60.857 8'17 ll/b. Közh-sznalntú vill úr-mfoj-telep — Elabliss

proci/lis. dl: :.omufll élmr d'nlilílé p::bl.. .. 6.661 854 6.015 019!

lll lid-, föld—, uyag- én üvegiplr—Ind. de la Meng,

címmignt, ve:"':e:íes . . . . . . 25.960 4.763 30.723 4 12

IV. Fu— ós csontlpar — Bois el os . 21.558 24134 23692 3'17

V. Bőr— sőrte- és tolliplr —- Luűs, ;:oils el pl::nws 5.768 2.652 8.420 [12

VI. Fonő- 6: uüvólpar -— Ind. 1szth: 15.56t 264422 41.983 5'62

Vll. Ruházati ipar — Vűtmmnt . 341534 21.861 56.605 76"

Vlll. Panlmll nr— Papttnx'rs . LM? 2.483 3.805 "*53

Élelmoz si 6: élvezett clkk, gyúrt. —— l.)!isllS

d'alimm! :! buíssous . . 34.489 13.923 48.412 6'49

X. Xegvészetl ipar ——- I::d. thímlgne 9.650 3.994 13.653 1'83

Xl. pltóipar —- Bahn/ml 33.131 3.768 36.899 , ("95

XII. Sokszorosító- és műipu —— II::pNumUes, md.

olygraph. et d'aü . 8.613, 4.568 lam 1'77

xm. Sz "odás-, vandéglósípu— Hálás el :rslanmms 8.440 8150 N.SBO 2'22

XIV. Egyéb ipsrltogl. az iparág még]. nélkul— Aulus pmfessíous indus/:.., sans indication de la

Mancha d' mdush'íz 475 2.143 2.618 035

1 ot összesen — Ensemble dea industries 800.256 108.866 409.122 54'85

ereskedelem —- Commerce . . 53.057 39316 92.873 12'39

Pénz-, hitel— és biztosttásügy — Monnaie, crédit,

assurance . . . 14.192 6.424 201516 2'77

Közlekedés —- Voies de communication . . 86.148 9.172 95.820 1278 Pol úri és a házi közszolgálat, úgyn. szabadfogl.

ervt'c. pu .ct'vtll ct ecclésiast., profession: li—

. . . . 22.777 42.088 64.860 8'0'9

Egyéb,foglalkozás—— Autres profeaawno . 1.508 16.895 18.403 2'47 Ismeretlen foglalkozás — Profesa. inom". . . 92 571 663 009

Összesen —- Total 516.885 25.900 745.785 :oo-oo

megkű'lönböztetésével. A fontosabb ipar- ágak és foglalkozási alcsoportok viszo- nyait csak a tervezett kiadvány fogja fel- tárni. A társadalmi biztosítási statisztika a statisztikai kutatásnak az :: területe, ahol először volt alkalmunk a foglalkozási sta- tisztikának legkényesebb kérdését, azt hi- szem, a lehetőséghez képest, megnyugtató módon megoldani. Ez a kérdés ugyanis ah—

hól áll, milyen szempontok, milyen ismér- vek alapján sorozzuk be az adatszolgálta- tót valamilyen foglalkozási inglm. Ez! ;: kór- dúst :: multban mindig cseleukint az adat- gyűjtés tárgya és célja szerint oldották meg jól—rosszul. A nemzetközi statisztikai adatok összelmsonlithatóságának biztosítására irá- nyuló törekvések vezettek oda. hogy ;:

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kí'ánatos- nak mondotta ki, hogy minden ország miu- dcn statisztikai l'eldolgozásnál. ahol l'oglnl- kozási adatok szerepelnek, külön mutassa ki 'az adatszolgáltató alany foglalkozását ::

munkahely, az üzem. a munkaadó foglal-

kozása szerint (industriel és külön az egyén munkájának foglalkozási jellege szerint (profession). Ezt az elvet követte a M.

kir. Közp. Statisztikai hivatal mindjárt a társadalmi biztosítási statisztika megindu- lásakor az 1922. évi általános tagösszeírás eredményeinek feldolgozásánál. Az 1927 évi öregségi és rokkantsági statisztikai l'el—

vétel minden egyes kérdőíven ezen elv alap- ján kétféle foglalkozási jelzést kapott s

így az alkalmazottak számának megoszlá- sát külön—külön m::latlmtjuk ki az üzem

jellege szerint, ahol dolgoztak és külön a munkavállaló egyéni munkája. foglalko- zása szerint. Vizsgáljuk meg v-lőszfu' az üzemi adatokat. Az alkalmazottak nagyobb fvlv 409122 lűl'tl'kl az ipurlmn volt fog—

lalkoztatva. még pedig 300.256 férfi és 108 866 nő. Az ipari t'őcsoportok közül :!

gépgyártás és közlekedési eszközök gy'u'

tása l8'%2 a ruházati ipar (7' Öxvi— 512

élelmezés és ólv ezeti cikkek gyártása lb 0 74)

továbbá .: :us- cs lémipar (61%) foglal-

(11)

256

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÖKÉSZfTÉS

kutatták a legtöbb munkerőt. A többi tog-

lalkozási l'óesoportok közül kimagaslik a közlekedés 96.820 (12'8%'), valamint a ke-

reskedelem 92.373 (12'4%) alkalmazottal.

A 6. táblán az alkalmazottak egyéni munkájuk szerint vannak osztályozva, pld.

egy vasgyúrban dolgozó asztalos a fa- és csontiparban szerepel. Az irodai alkalma-

zottak, akarmilyen vállalatnak doigoznak.

önálló csoportot alkotnak, hasonlóképen temészetesen a háztartási alkalmazottak is. A viszonyszámok sorrendjét ezek a né-

pes önálló csoportok megbontják. de az

egyes viszonyszámok magassága csak itt- ott változik érezhetően. Az i ar részesedése valamivel kiélezödik (52'1% : az ipari fő—

csoportok közül 10'2%—kal a vas- és fém- ipar kerül első helyre, mawdik helyen 8'0%-kal a ruházati ipar marad. Az irodai

alkalmazottak az egész megszámlált tömeg- nek 13'2%-át, a háztartási alkalmazottak 12*1%-at teszik. A háztartási alkalmazot-

takon kivül, akik közül 87.785 nő volt. a

női munkasok nagy számával kiválik még az irodai alkalmazottak csoportja (26.189 nővel). a fonó- és szövőipar (24.414 nővel) és a ruházati ipar (23. 385 nővel'.

A szociális statisztika lego-üzenet:!) tel- adata a munkabér-viszonyok megismerése.

A munkaviszonyok közül is a munkabérek tarka és változékony sokféleségéről leg- nehezebb kimeritő és megbizható adatokat szerezni. A gyáripari statisztika által nyúj- tott globalis adatokon és a munkaközvetí- tések alkalmával felajánlott munkabéreket!

kívül már eddig is a társadalmi biztositasi statisztika nyújtotta negyedévenkint a leg- használhatóbb adatokat. Sajnos azonban

6. Az alkalmazottak szítanak megcsalta-unikum tanulhatna-anim.

MMüdemwmfm

" A: alkalmazottak Mau áll:-123-

!olll Ilma . Nmbroduulaüctmployb hk'l-lhla

Groupe- h profession M nö É'lnhm

fem

ó-nmaan— Production du nal. . ass 173 1.053 cm

Binyllsat és koklsaat— Nina d huto W 28.678 480 29.068 3'89

!. Val-Count —-hrunutm ... nm 4.018 naaa 1032

Illa- Ma—h - Comm.

, nemu: hmmm u.az! 8.518 sem en

ma. tú vill. -- W.

ill. K mag—"Mugodw—M 4:an 2.401 " !.th 0—3!

' 28.806 uns mao Ha

W main—ű..— m": t: ,,u. ,; M.,- w titi ne %;

vvl. vont— .. ..a-u,?! lna. tunik. " izma um '.m 4-0?

vu Ruth-n lpu — Wunmll. . _ . . . MAS! 23.886 nem ne

vm.mP-pw— Papcum. 1.728 am am Me

Étel 6! 61va cikk "M-— Arm-les

Jam—mu. :: bow" ... 27.022 0.704 sem a:

X tl Ipar —— Ind cklndgue ... 15.87 8.067 8.984 11!

XI. ipar - mum ... nem am sem 5-2:

Xll. Sokmmitó- és millpnr -— Imprimzrlu, tm!

poly mph. el d'arl ... 7.782 ZD!) 10.08 PL!

gar:woman-am magam-" W M M "'

fm.-ci. mumm "dm fü " ma ne ooo m

! a: önseun— Ensemble de: Wa 297.045 91.876 888.721 68'12

erenkedelem — Comment ... 30.768 7.081 3.798 6'87

Pénz-, hitel és biztoaitistlgy — Hmm, mao,

mmm. § . . 670 128 79! 011

Közlekedés — Voíez de commutation . . 69.434 1. 784 71.108 954 Irodai alkalmazott -— Bmp t'de bum. . 71.858 26.189 98018 1815

hmmkannák-ao "13333

on ot ne

lelő ... 7.805 8.818 16.021 ma

Különbös ban megnem nevezett nap:

sztmoa %wmüenm mm brmdm

banom. cpőciokmümmm. . . 76 - 75 00!

Húztmlsi alkalmazott —— Employlc de Mc 2.846 87.785 90.180 18'09

Egyéb íogialkozts -— Ames minden: . . 1.828 5.894 7.822 098

ismeretlen foglalkozn— Profuoiom inom. . . 10 -- 10 000

Összesen -— recall nem nem mass mom

l

(12)

STATISZTIKA ÉS TÖRVÉNY-ELÖKÉSZíTÉS

257

foglalkozási részletezés nélkül. Ezeknél a napibérosztályok átlagértékei alapján ki- számított munkabér-adatoknál a viszonyok hiánynélküli megismeréséhez nagy akadály—

ként szerepelt a statisztikai szempontból viszonylag alacsony bél-határ, Ezért nagy örömmel mutatom be az 1927. évi felvétel hő és kellően tagolt munkabéradatait. A 7.

tábla mindenekelőtt az ulkalnmzoitak szri—

mát nnpíbércsoportol: szerint részletezve tünteti fel. Hogy a munkabérátlagok kiszá- mításánál a valóságot a kívánatos mértékben megközelíthessük s hogy a kereseti viszo—

nyok részletes elemzésénél statisztikai l'i- nom mozgást végezhessiink, az anyagot 27 nepiln'trcsoport szerint dolgoztuk fel. Fize-

lést nem kapott 23.010 alkalmazott (3176).

A többi alkalmazott közül 6()1.429 (80'6 %) olyen bércsopol'tokba tartozik, amelyek alsó határát a 100 (vagy kevesebb), felső határát a 650 fillér napibér képezi.

7. Az alkalmazottak száma naptbéresoportonklnt.

Nombre de! miután et employe'a par groupes de salairrs á la jour-néz.

"

i v. ?!

,; ' gun-_. Alkalmazottak

§ NaplbércsoPon ;; %% Nonlbiiáiine; salu—

§ :- Groupea 40 salaireg Éva § § riés el emphwés

? a la Jom-né": 3530 § %%ng %

1 Fizetést nem kaptak —- Ne rcgoivent pas de

traitement ... —— 23.010 309

2 100 v. kev. P.—f1llér ——

100 )l'llers-p. ou moins 10 34.729 4 öli

3 101— 150 ,, . . 125 31.401 4 21

4 151— 200 ,, . . 175 75.461 1012

5 201— 250 ,, . . 22 80 667 1082 6 251— 800 _ , . 27 76.629 1027 7 301— 350 ,, . 32 63.726 8 54

8 351— 400 ., . . 37' 59.853 903

9 401— 450 ,, . 425 37.074 407

10 451— 500 ,, 475 42.766 573

11 501— 550 , 526 36.496 AI'S'H

12 551— 600 , 57r 33.345

13 601— 650 _ 625 29.282

14 651— 700 ., 675 18.980 .2'55 15 701— 750 ,, 72F 14.893 1 H!) 16 751— 800 ,, 775 17.580 235

17 801— 850 . 825 8.253 111

18 851— 900 ,, 87." 6.995 Oli—l

19 901— 950 , 925 5.439 *73

20 951—4000 ,, 975 9306 1735

2]. 1001—1050 ,, 1.02! 3.512 0 47

22 1051—1100 ,, 1.075 3238 044

23 1101—1150 ,, 1.125 8.527 047

24 1151—1200 ,, 1.17' 3.001 040 25 1201—1500 _ 1.35 10 851 1'45' 26 1501—2000 , . . 1.750 8.5l1 114 27 2000-nél több —— Plus

de 2000 illen-p. 2.225 7.310 098

Összesen _ Total _ 745335 zoo-a

Minthogy ez a felső határ csak 10 ill- lérrel magasabb a társadalmi biztosítási statisztikában a VIII. osztályban sze-

replő felső bérhatítrnálf) ez az egybe—

vágóság kitünő alkalmat szolgáltat nekünk a két statisztikai forrás összehasonlítására és egyúttal az 1927. évi különleges célú fel- vétel sikerének, megbízhatóságának meg- vizsgálására. Már most mérlegelt számítás- sal azt kapjuk, hogy a 650 fillérnél kevesebb napibér mellett dolgozó 601,429 főnyi tömeg, átlagos napibéte 346 fillér, míg a társadalmi biztosítási szervek 1927. évi március 31—iki 837588 főnyi taglétszámá—

nak hasonló módon számított átlagos napi4 bére 349 fillér volt. Tehát az adatszolgálta—

tás idöl'rontjának négynapos eltér-ésével két egynn'istól független felvétel végső átlaga

csupán egy százaléknál kisebb (0'8596)

különbséget mutat! A statisztika ekkora pontosságával az elmélet és a gyakorlat embere egyaránt teljesen meg lehet elé—

gedve. A magasabb munkabérkategóriákba

121346 alkalmazott (16'3%) jutott. Ezek közül 7310 (1'0%) 20 pengőnél is több napi keresettel birt. Ezek többnyire tisztviselők,

akikre a törvényjavaslat 4. §-a szerint a kö—

telező biztosítás nem terjedne ki.

Mérlegen átlagszámítással, melynek képlete a Magyar Statisztikai Szemle 1925.

évi 5—0. számában található, az Összes ul—

kulmuzolluk fillugns nupihérc gyanánt (8.

tábla) M.? filléres öss:eget kapunk. Ez az 8. Az átlagos napibér az alkalmazás minősége

szerint.

Salaíre moyen EL la jour-néz, mivan! la gualite' de l'rmploi.

Átlagos naplbér engö- fillérekbenp Salnirc moyen a la jou/1165, [illem-pengő

Alkalmazás minősége analite' d'emploí

l'érll nó együtt mumus femmm' enmublz

lrotlní alkalmazottak — Em-

plnyés dc bureau . . , . 949 564 844 Uzemi alkalmazottak — Em-

plag/e'a d'exploífation 441 287 400 Háztartási alkalmazottak —

Employe's de ménaae . . 261 210 211 Összesen —— Tolal 495 280 443 Ebből irodai és üzemi együtt:

—— Dont employe's de bureau

et d'cmploitat., au total .

514 341 177 ') Ezt :: hól'hntúrt :: 2000/1925. M. li. és a ltLthO/ltlwt. M. li. sz. rendeletek szabták meg 80.0th lmpirkm'unzilmn, illetőleg O P 40 l'illórlmn.

(13)

258

átlag a magasabb munkahét-kategóriák be-

vonása folytán az. eddigi statisztikai forrá—

sok által nyújtott bérátlagoknál jelentéke- nyen magasabb, de szociális szempontból az egészséges munkahét-színvonalon jóval alul

marad. Az alkalmazási minőség három fő-

csoportja közül az irodai alkalmazottak át-

lagos napibére 844 fillér, az üzemi munká-

soké 409 fillér, végül a háztartási alkalma- zottaké 211 fillér. Ha a különleges viszonyok közt élő háztartási alkalmazottaktól eltekintünk. a többi alkalmazott keresetének országos átlaga napi 477 fillér. Megjegy- zendő, hogy ezekben az átlagokban a ter—

mészetbeni járandóságok pénzegyenértéke bele van számítva)) Nem szerint az alkal—

mazottak közül a férfiak 495 fillér, a nők

280 fillér átlagos napibér mellett dolgoznak.

Az irodai alkalmazottak közül a férfiak át—

lagos napibére 949 fillér, a nőké 564 fillér.

Az irodai alkalmazottak közül 20 pengőnél

nagyobb munkabért kapott 6727 egyén

(6'9%).

A 9. tábla az alkalmazottak átlagos napi—

bérét foglalkozási iőcsoportonkint részle- letezi, természetesen az alkalmazottak fog-

lalkozása alapján. Az irodai alkalmazottak

ismert adataitól eltekintve legmagasabb a napibér a sokszorosító és műiparban (710 l'illér). Már jelentékeny különbséggel követ- kezik a közhasználatú villamosárarnt'ej-

lesztő telepek munkástörzse (498 fillér),

azután a kereskedelem következik (475 fil-

lérrel), továbbá a pénz—, hitel— és biztositás- ügy (470 fillérrel) s még megemlíthető a vns- és fémipar (463 fillér). Legalacsonyabb

az átlagos napibér a háztartási alkalmazot- taktól ismét eltekintve a különböző gazda- sági ágakban meg nem nevezett napszámo—

soknúl (246 fillér), az ipari főcsoportok kii- zlil pedig a l'onó- és szövőipnrban (325 l'il—

lér). Az egész ipar általában 406 fillér napi- bérátlaggal szerepel. A főcsoportoknál talán még érdekesebb lesz a foglalkozási alcsoportok napibérátlagainak alakulása, amelyre vonatkozólag a tervezett kiadvány fog tájé-

koztatást nyújtani.

Az 1927. évi április 4—iki statisztikai fel-

vétel főbb eredményeinek ismertetését be- fejezve még egyéb statisztikai forrásokból eredő néhány adattal igyekszem megvilá- gítani az öregségi és rokkantsági stb. bizto—

sításról szóló törvényjavaslat némely alap—

*) A pénzegyenérték megállapítása a népjóléti és munkaügyi miniszter nemo/1926. sz. rendelete alapján lőrlénl.

STATISZTIKA És TÖRVÉNY-ELÓKÉSZÉ'I'ÉS

vető rendelkezéseinek horderejét. Ennek a javaslatnak 17. §—a ugyanis az önálló iparo-

sok régi kívánságát merész formában kl—

9. Az átlagos naplbér az alkalmazottak foglalkozása szerint.

Salaire moyen EL la journáe, mivnnt la profession de:

salarie'a zt employés.

F [ All;nlm:zot- Axlggáls' l'

' tn Iz mu

og alkozási töeaooort Nmnzm des 333333,"

Groupe: de professions (122330? ;, la jonmég,

jíllvrs-pcngo

Östermelés — Prod. du sol 1.058 344

Binyatszat és kohászat —— Mi-

nes et haute foumcamr . 29.053 451 X. Vas- és fémipax —— Fev-

" mílaux . . r 76.292 483

III:. Gúpgzúm'm és közl. eaak.

gy n. — Constmc't.

udvart.,fabrímlion de moyens de communi-

callou . . 34.838 430

Illb. Közhaszn, vill. áramfejln telep — Elabllss. pro—

duis. du com-an! lla—Ir.

d'nll'h'lépllbl. . . . 2.5l6 498 lll. KG, told-.ngyng- és uveg-

lpnr—In . dzla pdzrre,

cémmí ne, vel'rerles . 27.820 358 W. Fa, clont par- Bois el os 27.7l5 38!

v. Bór-, nötte- és tolli a: _-

Cuírs, polis- el ;! nincs 7.622 394 VI. Fonó- e. .zövótpar —

Imi. lextíle . . 87.077 325

Vll. Rubázatl ipar—Valenta" mint; 341 Vlll. Rnplmlplr— Papelen'es 5.107 (43

DE. Élelmezési 6: m. cikk.

gyúrt. —— Av'll'cl. d'nli-

mrm'. el boís'mms A 36.780 375 X. Vogvószetí lpar —- [ml.

chimígne . . . 8.984 373

xxl Építólpor _— BáHmm! . 33.945 425 XII. Sokszorosltó és mit nr—

!mprimn'írs, in . po-

l-gra/rh. :! War-!. . . l0.622 7l0 Xlll. Sz "odás-,vendéglóslpar

Hrllels' el l'cstanranls 14.320 835 XIV. Egyéb ipari fogl. az iparág

meg'. nélkul —- Ann-ex pig/legio"; má., sans in Iva/lon de la brau—

uhr d'índush'ú' . 008 898

Ipar össz.— Ensemble des timi. 388121 406 Kereskedelem -— Commerce 43.793 475 Pénz-, hitel4 és biztosításllgy

Mmmmíe, crádtt, assurance 792 470 Közl. — Voies de communicr 71.168 419 Irodai alkalmazott —— Emplo-

yés de bureau . . . 98.042 844 Polgári és egyházi közszolg.,

úgynev. szabadfoglalk. ——

Sen). pubi. civils et emlé—

siast., profession líbéralcs 15.621 288 Különböző gazdas. ágakban

meg nem nevezett napszá- mos —- Joumaliers cat difi férentea branches économ.

apádat. non dénomm. . 75 246 Háztartási alkalmazott —

Employe's de manage . . 90.130 211 Egyéb foglalkozás —- Autres

professums , . . . . 7.322 322 Ismeretlen foglalkozás ——

Professions inconn. . 10 419