Az ágazati és termékszerkezet statisztikai szemszögből

AZ ÁGAZATl ÉS TERMÉKSZERKEZET STATISZTIKAI SZEMSZUGBÓL

TÚÚ LÁSZLÓNÉ DR.

Egy korábbi írásunkban1 szerzőtársammal még annak a félelemnek adtunk ki—

fejezést, hogy a statisztikai csoportosításbk témakörét — sok szempontból megható-' rozó szerepe ellenére — a közvetlenül érdekelt statisztikusok is inkább csak az unal—

mas olvasmányok kategóriájába sorolják, s vitákra e problémákkal kapcsolatban nemigen lehet számítani. Nos, dr. Botos Balázs és dr. Papanek Gábor ,,Az ágazati

és termékszerkezet megfigyelése az iparban" c. cikke2 -— kellemes meglepetésként -—

meggyőző cáfolatát szolgáltatja az idézett, némileg pesszimista vélekedésnek. lpa'r-r politikánk egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdésének: az ipari szerkezet ala- kulásának kutatási tapasztalataiból szűrték le következtetéseiket, s a statisztikai cso-

portosítások fejlesztése iránti igényeiket is azokból a konkrét problémákból kiindulva fogalmazták meg, amelyekkel vizsgálataik során találták szemben magukat. Bár

hangsúlyozzák, hogy a statisztikai adatok felhasználóinak szemszögéből elemzik a témakört, az ágazati csoportosítások fejlődéséről közölt áttekintésük a statisztika—

történeti kutatásokat is figyelemreméltó adalékokkal gazdagítja, s tanúsítja. hogy a szerzők a statisztikai elmélet terén is széles körű ismeretanyaggal rendelkeznek. Ja—

vaslataikat tehát semmiképpen sem a ,.külső szemlélő" kényelmes pozíciójából te—

szik, hiszen számos esetben maguk is jelzik az elméletileg helyes megoldások gya- korlati megvalósításának nehézségeit. Bár nézőpontjaink a korábbi közvetlen véle- ménycserék folyamán sok tekintetben lényegesen közelebb kerültek egymáshoz. ma- radtak fenn nézetkülönbségek is, nem annyira az elméleti megfontolásokat, hanem jobbára a gazdasági környezetből adódó gyakorlati hatások megítélését illetően.

Úgy vélem. segítheti mind az eléggé bonyolult témakör összefüggéseinek áttekinté- sét, mind az olvasó objektív véleményalkotását, ha a tárgyalt problémáknak néhány olyan vetületére is figyelmet fordítunk, amelyeket a statisztika felhasználója. érthető módon. kevésbé érzékel, a statisztikus számára azonban meg nem kerülhető akadá-

lyokat jelentenek.

Kézenfekvő, hogy az előrelépésnek bármely területen — s így az ágazati és ter-v

mékcsoportosítások terén is — elsőrendű előfeltétele az elérendő célok egzakt kije-r

lölése. Tapasztalataim szerint —— elméleti síkon —- világviszonylatban egyöntetű e te—

kintetben a közgazdászok és statisztikusok felfogása: az osztályozásoknak homogén

tevékenységeket magukban foglaló csoportokból kell felépülniük. Botos és Papanek ehhez azonban a következő megjegyzést fűzi: ..Tisztázatlan maradt azonban (5 to—

'Dr. Drechsler László — Dr. Tűű Lászlóné: A termékek és szolgáltatások csoportosításának általános módszertani kérdései. Statisztikai Szemle. 1972. évi 3. sz. 251—262. old.

TOÚNÉ DR,: AZ ÁGAZATI ÉS TERMÉKSZERKEZET 851

lán még ma is az), hogy e homogenitás biztosításához miként kell az ágazatokat elhatárolni." (835. old.)

Úgy vélem. itt világosan meg kell különböztetnünk. hogy a kritikából mennyi illetheti az osztályozási rendszereket, és mennyi írható az elvek tiszta érvényesülését akadályozó gyakorlati okok rovására. (Az utóbbiak felszámolása ugyanis általában nem egyszerű elhatározás kérdése, mivel számottevő gazdasági, pénzügyi következ- ményei is lehetnek.)

Induljunk ki tehát annak a két nemzetközi ágazati osztályozási rendszernek vizsgálatából. amelyeknek időbeli fejlődését a szerzők is bemutatják, s amely rend—

szerek hazai statisztikai gyakorlatunk szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.

Mindkét csoportosítás. nevezetesen a KGST—tagországok népgazdasági ágaza—

tainak osztályozása, illetve az ENSZ adatgyűjtéseknél használt lSlC (A gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi besorolása) önmagában konzekvens, zárt rendszert alkot, amelyen belül elméletileg egyértelmű az ágazatok vagy ennél rész- letesebb tagolások egymás közötti elhatárolása. Alapfelfogását tekintve ugyanis mindkét ágazati osztályozás a tevékenységeket csoportosítja. s minden tevékenység jellegétől függően csak egy meghatározott ágazatba tartozhat.

A csoportosítások részletességét illetően a nemzetközi ágazati osztályozások messzemenően figyelembe veszik a nemzeti ágazati rendszerek tagoltságát, ami szo- ros kapcsolatban áll a kérdéses ország gazdasági (s ezen belül ipari) fejlettségének szintjével, társadalmi rendszerével s gazdaságirányításának ebből adódó eltérő megoldásaival. Emiatt a nemzetközi osztályozók bizonyos mértékig valóban kompro- misszumos helyzetet tükröznek. Helytelen lenne azonban lebecsülni iránymutató szerepüket, amely elsősorban a fejlődő országok részére jelent közvetlen segítséget.

de valamennyi országgal szemben követelményt támaszt a tekintetben, hogy minél pontosabban közelítsék az egységes elhatárolásokat.

Ezzel kapcsolatban a szerzők jól érzékelik, hogy az ágazati tagolású adatok összehasonlíthatósági problémáinak mélyén valóban a besorolási egység elhatáro- lásának kérdése rejlik. Ez azonban korántsem egyszerűen értelmezési kérdés. A KGST—országok ágazati rendszere azért jelöli meg általában a vállalatot besorolási (osztályozási) egységként, mert a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban az önálló mérleggel rendelkező vállalat a gazdasági élet alapegysége, amely fele—

lősséggel tartozik a rábízott eszközökkel való eredményes gazdálkodásért, az állam—

mal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítéséért.

A vállalati szintű statisztikai megfigyelés tehát nemzetközi vonatkozásban a KGST részére történő adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítéséhez szolgál ala- pul, hazai viszonylatban pedig szervesen illeszkedik a népgazdasági tervezés 'és a

pénzügyi gazdálkodás (elszámoltatás) összefüggő rendszerébe. A megfigyelési szin—

tek egységességének igénye az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. a gazda- sági szabályozók útján történő irányítás kapcsán a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott. Emiatt 1968—tól - az ágazati rendszer és a gazdasági egységek besorolásá- nak általános felülvizsgálatával egyidejűleg — meg kellett szüntetnünk azt az ipar—

statisztikai gyakorlatot is, hogy bizonyos jelentősebb üzemeket, amelyek a vállalat főtevékenységétől iparágilag is különböztek, önállóan figyeltünk meg. s adataikat a

saját tevékenységüknek megfelelő iparágban vettük számba. (Ezt az eljárást követ-

tük például mintegy tíz éven keresztül hat olyan jelentősebb erőmű megfigyelésénél.

amelyek szervezetileg a vaskohászatba. papíriparba stb. sorolt iparvállalatokhoz tar-

toztak, de rövidebb távon más leválasztásokra is sor került, például a vegyiparban,

az építőanyag-iparban.)

5.

852 TOÚ LÁSZLÓNÉ DR.

Erre a tényre azért tartottam szükségesnek emlékeztetni, mert egyértelműen érzékelteti: a besorolási, illetve megfigyelési szint megválasztása nem egyoldalú statisztikai döntés kérdése. Mivel a számviteli rendszer 5 az ezen alapuló pénzügyi elszámolások — legalábbis az eredményalakulást, alapképzést, (: költségvetési kap- csolatokat tekintve —— ipartelep vagy ,,establishment" jellegű részletezésben nem tudnának adatokat biztositani. a statisztikai megfigyelési egység általános érvényű megváltoztatása esetén a rendelkezésre álló adatok köre jelentősen leszűkülne. Ez végső soron azt jelentené, hogy az ágazati csoportosítású struktúrovizsgálatokhoz éppen azok a fontos értéki mutatószámok hiányoznának, amelyek a kérdéses tevé-

kenység hatékonyságának elbírálásához szolgálhatnak támpontként.

Ezt a megállapítást a közelmúltban végrehajtott vállalati vizsgálat tapasztalatai is alátámasztják. Tiz nagyvállalatnál tájékozódtunk a gyártási ágankénti termelési

érték (és néhány más, ugyanilyen bontású, értéki ráfordítási mutató) megfigyelésé-

nek lehetőségeiről. Az érintett vállalatok helyzete az adatfeldolgozások gépesített—

ségét, a belső gyáregységi elszámolások rendszerességét, fejlettségét tekintve az ipari átlagnál jóval kedvezőbb színvonalat képvisel. Ennek ellenére általános érvé- nyű tapasztalatnak bizonyult, hogy telepi — vagy ezen belül homogén tevékenység—

csoportok szerinti — bontásban csak hosszú (esetenként több éves) szervezési munka és lényeges többletráfordítás árán tudnák a szóban forgó értéki adatokat számvite- lileg is megalapozott módon szolgáltatni. E körülményeket mérlegelve, úgy vélem, egyértelmű. hogy a megfigyelési egység általános érvényű megváltoztatását az ipar- ban reális lehetőségként nem lehet számításba venni a struktúravizsgálatok felté- teleinek javításával kapcsolatban.

A magam részéről több lehetőséget látok a struktúravizsgálatok fejlesztésére, ha megalapozásuknál fokozottan támaszkodunk a megfigyelt termékadatokra. Több nemzetközi összehasonlítás tapasztalatai alapján elfogultság nélkül állítható ugyan—

is, hogy a hazai, éves szintű ipari termékmegfigyelések nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően részletes áttekintést nyújtanak a termékstruktúra alakulásáról. (Az természetszerű, hogy az egyes vállalatoknak fejlesztési döntéseiknél (; népgazda- sági szintű megfigyeléseknél részletesebb tagolásokból célszerű kiindulni.)

itt szeretném azonban közbevetőleg megjegyezni: nem világos számomra, mi—

lyen következtetés érdekében foglalkoztak a szerzők az 1. táblában összefoglalt vizsgálattal; nevezetesen a vállalati termékskála és az Ipari Termékek Jegyzékében (ITJ) rögzített termékcsoportosítások részletességének összevetésével. E tekintetben ugyanis kiegyenlitettséget sem nem lehet, sem nem szükséges létrehozni. A vállalati termékspektrum szélessége nagymértékben függ az adott iparág jellegétől, a terme- lés diverzifikáltságától, sőt a centralizáció fokától is. Az ipari termékcsoportositási rendszer bontásai egyik iparágban sem terjednek konkrét termékmélységig, céljuk elsősorban az elhatárolások egységességének, egyöntetűségének biztosítása. (Ez a textiliparra is érvényes, ahol az anyagösszetételtől, a kikészítési eljárásoktól stb. füg-

gő termékválaszték sokkal részletesebb az ITJ—ben rögzített tagolásnál.)

Hasonlóképpen nem egyértelmű, hogy a szerzők konkrétan milyen tisztázást igényelnek, amikor a termelési, illetve a fogyasztási nézőpontú termékcsoporto- sítások néhány jellemzőjének és a kereskedelmi osztályozások alkalmazásának

megemlítése után a következő megállapítást teszik: ,.Sajnos, mindezen osztályozó-

sokkal kapcsolatosan sok tisztázatlan kérdés van még a sok oldalról jelentkező eltérő igények kielégítésének módja tekintetében. A statisztikusok a nagy nemzet- közi szervezetek kereteiben jelentős erőket fordítanak a csoportosítások egységesí—

tésére, kapcsolataik tisztázására. de ez ideig csak részben oldották meg e felada-

AZ ÁGAZATI ES TERMÉKSZERKEZET 853

Világosan kell látnunk, hogy a termékcsoportosításokkal kapcsolatos feladato- kat ,,teljesen" megoldani — olyan értelemben, hogy bármely termékosztályozás vég- érvényesen stabil, s minden igény kielégítésére egyaránt alkalmas legyen — tulaj- donképpen sohasem lehet. llyen követelmény reálisan nem is támasztható, a követ-

kezők miatt.

A tudomány és a technika fejlődése. a fogyasztási igények változása, bővülése világszerte egyre új gyártási ágakat teremt, szinte napról napra hoz létre olyan új termékeket, árucikkeket, amelyek felhasznált újszerű anyagaik, (: korábbiakban al- kalmazottaktól alapvetően különböző gyártási technológiájuk vagy lényegesen el—

térő rendeltetésük folytán az osztályozási rendszer egyik meglevő csoportjába sem illeszthetők be. s így új csoportokat kell számukra létrehozni. Az ehhez szükséges .,újszerűség" elbírálása természetesen számos tényező mérlegelését igényli, s hogy az egységesen s a termékcsoportosítási rendszer alapelveivel összhangban történ- jék, az mind az egyes országokon belül. mind nemzetközi szinten rendszeres, állandó koordinációt igényel. Ennek keretében — hosszabb időszakonként — magát a cso- portosítás egészét is célszerű felülvizsgálni annak érdekében. hogy a régi és az új elemek aránya megfeleljen a gazdasági és társadalmi szükségletek korszerű köve- telményeinek.

Ami a különböző rendeltetésű termékcsoportosítási rendszerek egységesítését illeti. itt szintén különbséget kell tennünk aszerint, hogy az országonként más—más gazdasági feltételek között, eltérő felfogások szerint kialakult. de lényegileg azonos célú csoportosítások összehangolásának igényét vetik—e fel a szerzők, vagy azt ér- tik—e ,,tisztázás" alatt, hogy egyetlen, általános érvényű termékcsoportosítási rend-

szernek van csupán létjogosultsága.

Az első igényt magam részéről is indokoltnak tartom: lényegesen megkönnyí—

tené a nemzetközi adatok összevetését, ha az ilyen célra szolgáló publikációk a ter- mékcsoportok részletezettsége és tartalma szempontjából is teljesen egységesek lennének. Ez azonban nem jelenti szükségképpen az országonkénti termékcsoporto—

sitási rendszerek teljes ,,uniformizálásának" igényét. Bármilyen jól kidolgozott, el- méletileg megalapozott legyen is egy nemzetközi termékcsoportosítási rendszer, mi- vel különböző gazdasági fejlettségű — és sok esetben földrajzi helyzetükből adó- dóan is lényegesen eltérő termékskálájú -- országok számára készült, kizárólagos használatának kötelezettsége — képletesen szólva — azt jelentené, hogy egyes or- szágok számukra .,túl szűk", mások viszont .,túl bő öltöny" viselésére kényszerülné—

nek. Ennek lényeges anyagi konzekvenciái is lennének, hiszen a termékcsoportosí-

tásokhoz minden országban a gazdasági szabályozások (adózási, vám- stb. előírá-

sok) egész sora kapcsolódik. Ezek alapnyílvántartásainak szervezésénél jelentős pénzügyi kihatása van a legcélszerűbb megoldások kiválasztásának. (Egyébként ép—

pen ezek miatt (: kapcsolódások miatt olyan nehéz lényeges előrehaladást elérni még a nemzetközi egységesítés elméleti kérdéseiben is.) Ebben a témakörben tehát azt tartom reális igénynek, hogy az országonkénti termékcsoportositási rendszerek olyan részletes tagolásokat tartalmazzanak, amelyek alapján az azonos célú nem- zetközi termékcsoportosítási rendszer elhatárolásainak —— az adatok megfelelő átren—

dezése. összevonása révén -— a statisztikai publikációk keretében az országok mora- déktalanul eleget tudjanak tenni. Ez egyúttal a nemzetközi vizsgálatokat igénylő kutatásokhoz is biztosítaná a szükséges — összehasonlítható — adatokat.

Ha viszont a ..tisztázás" igényét úgy is értelmezik a szerzők, hogy — akár orszá-

gonként. akár nemzetközi síkon — az a helyes megoldás, hogy a különböző célú

gazdasági vizsgálatok igényeit egyetlen, általános érvényű termékcsoportosítás elé- gítse ki, úgy annak lehetőségét kénytelen vagyok határozottan kétségbe vonni.

854 TÚÚ LÁSZLÓNÉ DR.

Nyilvánvalóan értelmetlen lenne olyan kérdést feltenni, hogy minek nagyobb a

jelentősége: a termelési struktúra vagy a lakossági fogyasztás, vagy a kereskedelmi forgalom összetétele vizsgálatának. Ezek (és még számos más téma is) a maguk te—

rületén egyenlő fontosságú kérdések, elméletileg egyiknek sem lehet valamiféle primátust biztosítani. A vizsgálati eszköznek —— esetünkben a megfelelő termékné-

menklatúrának —- viszont a vizsgálati célhoz kell alkalmazkodnia. E tekintetben a termékcsoportosítások felépítése — közelebbről a csoportosítási ismérvek érvényesí—

tésének sorrendje — meghatározó jelentőségű.

A lakosság fogyasztásának vizsgálatakor a termékeknek és szolgáltatásoknak

az a tulajdonsága kerül az érdeklődés előterébe, hogy milyen szükségletet elégíte—

nek ki, a létrehozó ágazat legfeljebb másodlagos jelentőségű. A jövedelemrugal—

masság szempontjából viszont —— lényegesen eltérő viselkedésükre tekintettel — fon—

tos szerepe van a tartós fogyasztási cikkek, illetve az egyéb fogyasztási cikkek meg-

különböztetésének is.

A termelési szemléletű termékcsoportosításoknál másodlagos jelentőségű a ki-

elégítendő szükséglet, annál is inkább, mert a termelési fázisban sok termékről még nem is tudható, hogy közvetlen fogyasztási igényt fog-e adott formájában kielégí-

teni. vagy továbbfeldolgozásra kerül a termelés valamely másik szakaszában. Ugyan-

akkor a termelési szemléletű csoportosítás keretében nagyobb a szerepük az olyan ismérveknek, hogy milyen anyagból, milyen technológiával készül a termék, milye—

nek a fizikai tulajdonságai. Ezek az ismérvek lényegében megegyeznek az ágazati csoportosításnál is elsődleges szerepet játszó ismérvekkel.

Ismét más igényekre kell számítanunk a kereskedelmi csoportosításoknál. ame- lyek során általában -— legalábbis hazai viszonylatban -— figyelembe veszik a keres- kedelmi szervezetek profil szerinti tagozódását. Bár a kereskedelemben nagyobb szerephez jut a termék rendeltetése, mint az iparban vagy a mezőgazdaságban, itt sem érvényesül olyan mértékben. mint a fogyasztási csoportosításoknál.

Az említett vizsgálatok eltérő közgazdasági tartalma kívánja meg tehát, hogy speciális szempontjaik az alapul szolgáló statisztikai megfigyeléseknél, feldolgozá- soknál alkalmazott termékcsoportosításo—kban is megfelelő hangsúlyt kapjanak.

Emellett azonban az is lényeges -—- s a komplex vizsgálatok iránti igények fokozódása

folytán mind sürgetőbben jelentkező követelmény -—. hogy ezek a vizsgálatok ne egymástól elszigetelten létezzenek, hanem tartalmi kapcsolatot lehessen közöttük teremteni.

A hazai és a nemzetközi (KGST, ENSZ) termékcsoportosítási rendszerek széles körű összehangolási tapasztalataira alapozva véleményemet. erre gyakorlatilag egy lehetőséget látok.

Az egyik csoportosítást (s erre általában a termelési szemléletű a legalkalma- sabb) a lehető legrészletesebben kell kidolgozni: úgy, hogy abban végső soron min—

den csoportosítási ismérv figyelembevételre kerüljön, amely a gazdasági élet külön- böző szféráiban alkalmazott termékcsoportositásokban lényeges szerepet játszik.

Ez a részletes alapcsoportosítás nyújt ezután lehetőséget arra, hogy a benne foglalt tételek megfelelő átrendezésével a többi csoportosítás is előállítható, tartalmilag levezethető legyen. (A számítástechnika fejlődése ennek automatizált végrehajtásá- hoz is mind tökéletesebb feltételeket biztosít.)

A termelési szemléletű csoportosítás alapulvétele mellett számos — főleg gya- korlati — megfontolás szól. Általános tapasztalat, hogy a termékcsoportosításí rend—

szerek karbantartásához, korszerűsítéséhez szükséges részletes információk az új

termékek műszaki—gazdasági jellemzőiről (a rendeltetésüket is beleértve) elsősor-

,Az ÁGAZATi ÉS TERMÉKSZERKEZET 855

Ennél is lényegesebb azonban, hogy az ágazati osztályozáshoz való közvetlen kap- csolódás is a termelési szemléletű termékcsoportositási rendszer útján oldható meg

a legkönnyebben és a legmaradéktalanabbul.

Lényegében ez a felfogás érvényesül abban a nagyszabású munkában is, ame- lyet az ENSZ Statisztikai Hivatala szervez (szorosan együttműködve az Európai Kö- zösségek Statisztikai Hivatalával) a Statisztikai Bizottság 19., Új—Delhiben tartott ér- tekezletén az osztályozások összehangolásáról elfogadott állásfoglalás realizálása érdekében. A Statisztikai Bizottság az alábbi három alapkérdésben foglalta össze a

világszintű osztályozások terén időszerűvé vált feladatokat:

7. ki kell alakítani az ENSZ ágazati rendszerének (lSlC) harmadik, revideált változatát, mely figyelembe veszi az utóbbi évtizedben az ipari szerkezetben és szervezetekben világvi- szonylatban végbement változásokat, és már közelít a termékek és szolgáltatások egységes

rendszeréhez; ,

2. az ENSZ jelenleg érvényben levő külkereskedelmi nómenklatúrájának (SlTC) és a nemrégiben elfogadott termék— és szolgáltatós-nómenklatúrájának (lCGS) felhasználásával 'ki kell alakítani egy ún. harmonizált terméknómenklatúrát (HS), amely oly módon lehet alapja egy egységes termékosztályozósnak, hogy mintegy közös nevezőként összekapcsolja a keres- kedelmi és az ipari szemléletű termékosztályozásokat (ennek létrehozásán a brüsszeli Vám—

együttműködési Tanács — CCC — által létrehozott széles körű -- főleg vámszakértőkbői és részben statisztikusokból álló — bizottság már több éve dolgozik, s javaslatát a tervek szerint 1981—ig elő kell terjesztenie; ebben minél nagyobb mértékben figyelembe kell venni a ter—

mékek ágazati eredetének kritériumát is);

3. az ENSZ ágazati rendszerét, illetve termékosztályozóját közelebbi kapcsolatba kell hozni a regionális szervezetek, köztük elsősorban az Európai Közösségek és a KGST ágazati és termékcsoportositási rendszereivel.

Joggal várható tehát. hogy e nagy horderejű nemzetközi munkák előrehaladása már a közeljövőben is lényeges segítséget fog nyújtani a hazai ágazati és termék- osztályozások továbbtejlesztése terén jelenleg vitatott kérdések megnyugtatóbb meg-

oldásához is.

Végül néhány rövid megjegyzést szeretnék fűzni ,,A szerkezeti változások meg- figyelésének lehetőségei" című részhez. A közgazdasági kutatások igényeinek ösz- szefoglalása feltétlenül nagy segítséget jelent a statisztikai munka fejlesztési irá—

nyainak, legaktuálisabb témáinak kijelöléséhez. Az alapkérdések megitélésében nem is látok véleménykülönbséget: a szerzők több vonatkozásban is utalnak a sta- tisztika kezdeményező szerepére. például a gyártási ág mélységű vizsgálatok beve- zetésével. illetve szélesebb körű megalapozásával kapcsolatosan.

A fejtegetéseket lényegileg két szempontból érzem problematikusnak. Egyrészt a szerzők — egyébként meglehetősen szűk körű vizsgálatra támaszkodva — nem eléggé érzékeltetik, mit tartanak a felsoroltak közül vállalati hatáskörben (például

piackutatás útján) és mit általánosabb érvénnyel megoldandó feladatnak. Másrészt

esetenként olyan kérdéseket utalnak a statisztikai vizsgálatok körébe, amelyek csak igen kevéssé vagy egyáltalán nem kvantifikálhatók, s amelyeknek objektív megvá- laszolására statisztikai adatgyűjtés keretében reálisan nem is lehet számítani.

Ezzel kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a statisztika eszköz a közgazdasági irányítás, valamint az operatív vezetés szolgálatában, amelyeket se- gitenie kell, de nem helyettesítheti őket. A szelektív iparfejlesztés döntéseinek meg- alapozásában számos ..minőségi" elemnek (mint például a vezetés szinvonalának értékelése) is szerephez kell jutnia, s fokozódik a jelentősége a verbális jellegű in—

formációknak is. Ezek összefoglaló áttekintését fogja szolgálni a szelektív iparfej-

lesztés információs hátterét feltáró kutatási anyag, amelynek kidolgozását a múlt év- ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezte s összeállításában a Központi Statisztikai Hivatal több munkatársán kívül az irányító szervek és vállalati

856 TÚÚNÉ DR.: AZ ÁGAZATI ÉS TERMÉKSZERKEZET

szakértők széles köre működik közre. Joggal remélhető, hogy közreadása lényeges, segítséget fog nyújtani az ágazati és termékszerkezet vizsgálatának továbbfejlesz—

téséhez. néhány, ma még megoldatlan kérdés jelenleginél elfogadhatóbb és kevés-—

bé vitatható megoldásához is.

PEBl—OME

Aarop yxaablaaer Ha Henoropbre sblsblaarouwe npoöneMbr co crarucruuecnoü Tatum sperma uepru npennomeunű : csgau c Haőmogeuuem orpacneaoü u npoussonc'raenuoü crpyrc'rypu. Cramcruuecxan oruecmocrb Ha ypoaue npennpnm'nü Tecno npumamae'r K cuc-*—

reMe nnannpoaanun " cpuHchosoro xosnicraa. l'lepexog K naömonenmo Ha ypoaue sa—

aoaoe mm en:.e öonee oAHOpOAl-lblx npouasoncrsenuux eanuuu Hapyumn 65! s'ry amor—ro- mepnyio aaa—macsnak " cymecnem—lo cyann 65: prr HBÖMOAaeMle nai-mux.

CHCTthl rpynnuposxu nponynroa HYMABIOTCSI : nocronm—rom pazsmm, Ha a xone sroro Henbsa amaaarb npeuMymeerao mr CHCTeMaM, nocrpoenHuM Ha npousaoncreeunoü konuenuuu, Hu cucremaM, ucxonaurum H3 no-rpeőm'enbuoü Kouuenuuu. OAHY (oőbmno no- c-rpoeHHyro no npoussoncrsennoü Konuenunn) rpynnwposxy npoAyKroa uenecooőpasno—

paspaöorarb nacronsko nonpoőuo, uroőu ee noauuun -— no Bosmomuocru BBTOMaTH- uecxu -— Momno Gama nepecrpausarb Terence " : cooraercrauw c ApYI'HMH nccnenosa—

TeanKHMM HymAaMu.

SUMMARY

The article points to a number of features of the proposals concerning the surveys of the branch and product pattern which give rise to difficulties in statistical respect. The supply of data on enterprise level is organically linked with the system of planning and financial ac- counts. The switch-over to the sun/ey of establishments or even more homogen'ous units of activity would break the necessary linkage, moreover, it would considerably tighten the cover-

age of the survey.

The grouping system of products must be continuously developed, however, priority may not be given either to systems of producer's, or to systems of consumer's aspects. lt is expedí- ent to elaborate a grouping system of products (generally from the aspects of production) in such a breakdown that its elements could be rearranged — if possible automatically — according to the demands of other investigations.

In order to support the investigation of the branch and product pattern a detailed study—

is actually under elaboration dealing with the informational background of the decisions in the selective development of industry.