_3. szám.
mulik-ai számilások céljait volt hivatva szolgálni. a felfogott anyag azonban még ezen túlmenő szociálslatiszlikai kiakná—
-—272-——
%1928 -
másra is alkalmas, (le felhasználásáról a rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt egyelőre kénytelenek vagyunk lemondani.
Mozolouszky Sándor dr.
Az öregségi és rokkantsági biztosítás statisztikai megvilágításban!)
L'assuranee honi/raise de vieillesse et dlmvalidité au point de vue statistigueÁ)
Résume'. Le ministere de la Préuogance sociale et du 'I'ravail ayant projeté une loi sur l'assurance obligatoire de vieillesse, d'invalidité, de veuves et d'orplzelins, F()ffice cent-ral (le statistigue a exécuté le 4 amit 1927 une enguéte portant sur les personnes employees dans les groupes d'in—
(Iustrie, de commerce et de communi- cation. Done, les investigations visaíent á peu prés ceux: (lui font l'objet de la statistigue ordinaire de Passuranee sociale, avec cette difference essentielle pourtant gue nlétant pas bmrnées par de limite de salaire, elles eomprenaient aussi les personnes ayant un salaire ou traitement supérieur a la li- mite maxima de salaire assignée par Passu—
ranea en cas de maladie ou diaecident.
Lors du de'pouillemenl', le nombre des employés de bureau, illexploitatíon et de ménage a été détaillé se'parément, suivant le sere, ["áge et les glrt)llp€$ de salaires á la journée. Le plus jeune groupe dláges comprenait les personnes de moins de 12
ans; le plus vieux, celles de plus de 70 ans.
Liáge des hommes marie's a été mis en re—
gard de celui de leurs femmes; le nombre des enfants d'employe's de moins de 18 ans a été élabore' suivant leur áge et celui du pére, respectivement de la mere.
ll a elé fait un tableau du nombzre (les em—
ployeurs et de la profession (les employés, suiuant la profession individuelle des employeurs et (les employés; on a établi la profession des jeunes employe's par (ige, ainsi gue le nombre des employés (Pin—
duslrie ayant fait des travaux agricoles.
(Pest sur la base des résultats de cette enguéte gulon a fait les ealculs nécessilés par la loi projetée. Les données ultérieures seront fournies par le recensemenl de 1930, par une enguéte p'rojete'e sur les membres des organisations (llassuranee sociale et par
les ehí/fres provenant de la nouvelle branelie (llassurance.
'! A Társadalompolilíkai 'll'Irsaság l928 már- rius IOiki ülésén tartott, előadás. —— Conference [aite dans la séance du 10 mars 1.928 de la Société
ele politiaue soeiule.
Le nombre des employés ayant fourní des données a été de 745785 : 516885 hom—
mes (69'3%) et 228900 femmes (30796).
Les trois—(Iuart en étaient employés diese-
pioitation; 98.042 (13'1% ), employés de bureau; 90130 (12196), employés de mé—
nage. Le nombre des employeurs vise's par ljenguéte a été de 151531. De ceux—ci, (y compris les patrons des employés de mé- nage) 97.021 ('64'090') rfavaient gulun em- ployé; 21.865 (M'/476) en avaient deux.
4.3 établissements avaient plus de 1000 employés chacun.
Sur la totalité des employés, 133307 ('17'9%) étaíent au—dessous de 18 ans; cette proportion étail tres élevée ('25'7%) che:
les femmes. 52% des employés étaient de liáge le plus actif (entre 20 et 40 aus); un cinguieme avait 40 a 60 ans; 2917 plus de 70 am.
Le nombre des peres étaít de 197013 (38'1%); celui des meres, 26.054, soit 11'6% (donc la plupart des meres *fétait pas employée); celui des enfants au—dessous de 18 (1113, 459516, dont 2'6% étaient em—
ploye's. Sur 100 employés au—dessus de 18 ans, il y a eu 75 enfanls. La moitié (302484) (les employés adultes nülvait pas d'enfants.
La plus grande moitie' (409122) des employe's était oceupée dans l'indusirie;
le nombre des employés de commerce el de voies de communication était également eonsidérable.
Dans lűmlastríe. c'est celle du fer el ([es métaux (lui avait le plus (llemploye's (10'2%). La plupart des femmes étaient des employe'es de ménage ou de bureau. Ce sont les industries textile el de vetement (]ui avaient le plus dlouvrieres.
Le salaire moyen a la journée, élabli sur la base du caleul de la moyenne pondérée, étaitf de 4'43 pengó's ('8'4/1 pour les em- ployés de bureau, fett!) pour les ouvriers d*e.rploitation; 2'11 pour les employés de ménage). Au point (le vue des groupes de professions, c'est dans l'industrie poly—
graphigue et (Part (Iue le salaire moyen () la journe'e était le plus éleve' (7'10 pengős);
il était bas dans llindustrie teactíle (3'25 p.)
3. szám.
et ehez les jonrnuliers spéeinlement non dé- nomme's ('2'46 p.)
Le projet de (ot en guestion permet Fus- sumnce volontnire aux industriels et com- mergrunts indépendants, dont le nombre (y compris les mines) a été de 302403 (111 recen—
sement de 1920. Tant pour lláge gulanx au—
tres points de vue, la situation de ceux-ci offre un tableau bien diffe'rent de celle des employés. Par exemple, le nombre propor—
tionnel des jeunes gens est de 17'9%
(llll' employés et de 1'6% aux indus—
triels et commereunts indépendants. Sur 100 adultes gagnant leur vie, il y a en 75 enfants ehez les employe's et 109 ehez ces derniers. Ici, la nécessité s,ímpose (Pe'tablir séparément les données (les industriels et commergrants indépendants.
Pour tenir á jour les déclarations et sorties (le membres, il importe de (:onnaítre ln (lure'e de liemploi. Lu durée générale (Pemploi, e'est—á-dire le temps passé sans interruption ehez un méme employeur, (: été de 331 jours (Poprés le relévement de membres (111 /r (léeembre 1922, et de 324 _iours selon le mouvement des membres du premier trimestre de 1925.
$
A társadalmi bajok orvoslását, a társa- dalom jólétének biztosítását és fejlesztését szolgáló társadalompolitikai alkotások ter—
vezéséhez és megvalósításához tudvalevőleg nélkülözhetetlenül szükséges a társadalmi viszonyok mentül tökéletesebb ismerete. A társadalmi életl'olyamatok támogatására, elősegítésére rendelt, úgyszólván életadó in- tézmények csak akkor fognak szilárd ala—
pon állani, csak akkor lesznek maguk is életképesek. ha elgondolójuk és megterenr lőjük előtt az eleven valóság tiszta, torzítat- lan képe lebeg. De mi az a számtalan apró
szürke vonás, amiből a bonyodalmas való—
sághű képmása áll? Ezek a száraznak látszó, de bűvös erejű statisztikai adatok.
Mint a vetést a szántás, a tudományos igaz—
ságok kimondását a laboratóriumi kísérlet, a seb gyógyítását a látlelet, úgy előzi meg a szociális gondoskodást a szociális viszo- nyok statisztikai megvilágítása.
A legutóbbi szociális törvények, vala—
mint a _népjóléti miniszternek és kiváló munkatársainak ezirányú buzgósága alapo- san remélni engedik. hogy végre elérkezett az az idő amelyet mi szórványosan álmo—
dozó öreg szociális politikusok régóta vár—
tunk, amikor t. i. a legfőbb hiányokat pótoló alapvető társadalonipolitikai alkotások egy—
"273— 1928
másután megvalósulnak. Ehhez a munká- hoz tehát szintén szakadatlan sorban kell végrehajtatniok azoknak a statisztikai fel- vételeknek, amelyek a társadalom helyze—
tét minden oldalról a kellő részletességgel és mélyrehatóan megvilágítják. Az ilyen adatgyiijtésekre fordított nagy munka és költség nemcsak a kitűzött szociális célok szempontjából rendkívül gyümölcsöző, ha- nem bö anyagot szolgáltat a demografus nak, a közgazdásznak és a statisztika majd—
nem minden ágában búvárkodónak, olyan anyagot, amelyre mint öneélra, aligha le—
hetne a szükséges költséget előteremteni.
Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére valóvkötelező biztosításról szóló törvényjavaslat előkészítése céljából a m. kir. közp. statisztikai hivatal 1927 ápr.
4-én statisztikai felvételt hajtott végre, mely az iparforgalmi népesség körében al- kalmazott egyénekre, azaz körülbelül a ren- des társadalmi biztosítási statisztika tár- gyát képező tömegre terjedt ki, mégis azzal a lényeges különbséggel, hogy itt bérhatár- ról nem lévén szó, a betegség és baleset ese—
tére szóló biztosításnál szereplő felső bér- határnál nagyobb fizetéssel vagy munka—
bérrel bíró alkalmazott rétegekről is gyűj—
tettek adatot. Mint alább látni fogjuk, ez a körülmény főleg a munkabérátlagoknál érezteti hatását. A széleskörű felvétel nagy és becses anyagot eredményezett, amely szakszerű tagolással és a költségfedezet en—
gedte határokig menő részletezéssel dolgoz—
tatott fel. Az országos eredményeket bemu- tató feldolgozási táblák a következő ada—
tokat tartalmazzák:
1. A munkaadók és az alkalmazottak szánta, valamint a munkaadók számának megoszlása a foglalkoztatott alkalmazottak száma szerint foglalkozási esoportonkint.
2. Az alkalmazottak száma és koréve
napibércsoport szerint, külön az irodai,
üzemi és háztartási alkalmazottaknől, min—
deniitt a férfi- és nőalkalmazottak adatai- nak szétválasztásával. A legfiatalabb kor- csoport a 12 évesnél fiatalabb, a legidősebb a Tt) évesnél idősebb. a többi egyes kor- évenkint.
3. A nős férfialkalmazottak száma korév és a feleség életkora szerint a három előbb említett alkalmaztatási csoportban külön—külön.
4. A gyermekkel biró férfi alkalmazot—
tak 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek száma az apa és a gyermek életkora sze-
rint, valamint az eltartott és a kereső ösz- szes gyermekek száma.
* 5. A gyermekkel bíró nőalkalmazottak 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek száma az anya és a gyermek életkora szerint, va—
lamint az eltartott és a kereső összes gyer- mekek száma. Két tábla egyúttal a gyer—
mekkel bíró férfi- és nőalkalmazottak szá- mát is tartalmazza.
6. Összefoglaló tábla az alkalmazottak
18 évesnél fiatalabb gyermekeinek számá—
ról, az apa, illetőleg az anya és a gyermek
életkora szerint. *
7. Összefoglaló tábla az alkalmazottak
Számáról nem és alkalmaztatási csoport szerint korévenkint.
8. Az alkalmazottak száma napibércso- portok szerint foglalkozási csoportonkint külön a férfiakról, a nőkről és az összes alkalmazottakról.
A 9. A fiatalkorú alkalmazottak száma korévek szerint foglalkozási csoportonkint.
10. Végül az 1926. év folyamán mező- gazdasági munkát végzett alkalmazottak száma a mezőgazdasági munka tartama szerint foglalkozási csoportonkint.
Az ismertetett anyag kombinativ táb- lákkal és viszonyszámokkal gazdagítva * a társadalmi biztosítási statisztika egyik leg—
közelebbi füzetében fog nyilvánosságra ke—
rülni. A feldolgozási táblákban rendelke—
zésre álló nyers adathalmaz tudományos kiaknázása és ismertetése elsősorban há—
romféle irányban történhetik. Az első, amelynek szem előtt tartásával szerkeszte—
tett a felvétel kérdőíve és készültek a fel- dolgozási táblatervezet'ek, a biztosítási és matematikai számítások *megejtése. Ezt a nagyjelentőségű munkát Frisch Ferenc dr.
tanár intézte, aki az idevonatkozó meg- gondolásokról és számításokról tartalmas előadásában számolt be. A másik—az öreg—
ségi és társadalmi biztosításra kiszemelt társadalmi réteg viszonyainak ismertetése általános demográfiai és szociális statiszti- kai szempontokból. Ezt a par excellence statisztikai munkát magam szeretném elvé—
gezni s róla más alkalommal más helyütt beszámolni, A harmadik feladat, s ez az, amire ma vállalkoztam, az öregségi és rok—
kantsági társadalmi biztosítást előkészítő statisztikai felvétel főbb előzetes eredméf nyeinek ismertetése különös tekintettel az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról készí- tett törvényjavaslat-tervezet célkitűzéseire.
Itt kell megjegyeznem, hogy amint a létre—
hozni kívánt intézmény megtervezése nem nélkülözhette a friss statisztikai adatokat.,
úgy annak működéséhez, és.-* állandó
bentartásához is szükség lesz újabb és újabb
statisztikai adatokra. Mindenesetre az 1927;
április 4-iki felvétel szilárd alapot nyújt a
további számításokhoz és a más forrásból
eredő későbbi statisztikai adatokhoz való összehasonlításhoz. Az utóbbi célra háremstatisztikai forrásból meríthetünk majd adá—
tokat. Az egyik az 1930. évi népszámlálás, különösen annak a foglalkozásokra és az
—_ életkorra vonatkozó eredményei; a másik az összes társadalmi biztositó szervekre ki- terjedő általános tagösszeírás, amely utol— ,, jára 1922-ben történt és ezért megismétlése
sokáig már nem halasztható; s végül az a statisztikai anyag, amelyet maga az öregr ség és rokkantság esetére szóló biztosítás menete fog szolgáltatni s amelyről a tőr-
vényjavaslat 20. és 152. §—a gondoskodik.
Itt azonban még tisztázni kell azt a kérdést, melynek pontos megoldása úgylátszik a.
végrehajtási rendeletre bizatott, hogy t. i.
az Országos Társadalmi Biztosító Intézet , milyen önálló statisztikai kört látna el ak— _ kor, amikor a M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal az eddig általa végzett társadalmi biztosítási statisztika keretében és analógiá— , jára gyűjtené az új biztosításágazat ada— *
tait is. _ _
Az 1. tábla az ipar-forgalmi alkalmazot—
tak számát nem és az alkalmazás minősége "
szerint mutatja be. A beérkezett használ—- ható kérdőívek alapján 745385 alkalma—
zott számoltatott meg, akiknek közel három-
negyed része —- 551613 egyén (74'8%)
üzemi alkalmazott volt. A 98.042 irodai al—
kalmazott az - összes alkalmazottaknak
t3'1%-át, a 90.130 háztartási alkalmazott-.pedig 12'1%—át tette. Mielőtt azoknak az adatoknak részletes jellemzéséretéménk át.
amelyek a most felsorakoztatott tömeg—re jellemzőek, meg kell állapítanunk, hogy az adatgyűjtés sürgőssége" és terjedelmes volta miatt a hiányzó adatokat nem lehetett a sta—
tisztikai hivatal rendes, eljárása szerint a helyszínén szereztetni be s így az a nép—
réteg, amelyre az új társadalmi biztosítási ágazat áldásait ki fogja terjeszteni, a kimu- tatott számnál jóval népesebb. ,Minthogy
azonban a már működő társadalmi bizto-
sítási szervek taglétszáma 1927, március 31-én az önkéntes tagok nélkül 964688 volt, s minthogy ebben a számban az ed- digi bérhatárnál magasabb munkabér mel- lett dolgozók száma nem szerepel, bátran állíthatjuk, hogy az öregség és rokkantság esetére biztosítandó alkalmazottak száma
3. szám. 1928 A) Az öregségi és rokkantsági társadalmi biztosítást előkészítő 1927 április 4-íkí statisztikai
felvétel előzetes eredményei.
Résultats pre'liminaírcs de l'enguéte effeciuée le 4 avril 1927 pour préparer l'assurance sociale de vietllesse et d'invalidité.
1. Az íparforgalmi alkalmazottak száma nem és az alkalmazás minősége szerint.
Nombre des employe's dyindustrie, de commerce, d'établiss. de crédit, de communications, suivant le sem et la gualiíé de l'emploi.
! _
' Férfi NÖ __ Az összes_ A tárgadalmí biz-
Alkalmazás minösége Hommes Femmes Egyutt Ég!/312133; igféífafáasxíerláátiiií
., , . - E 0/ d 3l-é ——E I' d
Gualzte d emploz szám 0! szám , 8 81321e tgusilese 1ne;g?bres£íícoganei§
nombre f" nombre % 353933? síiííz'ífaíásíítfg'áéíl
Irodai alkalmazottak —-— Em—
__ ploye's de bureau ... _ 71.853 733 26.189 267 98.042 131
Uzemi alkalmazottak — Em- 887588
ploye's d'exploitatz'on . . 442687 794 114.926 20'6 557_813* 74'8 Háztartási alkalmazottak —
Employés de me'nage . . . . 2345 26 87.785 974 90.130! 12-1 127400 Összesen — Total 516885 693 228.900 30'7 ? "5.785 1000 f 964688
Ebből 65 évesnél idősebb — ' §
Dont au-dessus de 65 cms 7.238 836 1.419 164 8.657 1'2 ; _—
A) Kötelezöleg biztositott tagok száma. — Nombre des membres assurás obligatoirement.
_— egyelőre az önkéntes tagokról, tehát az önálló kereső kategóriáról nem is beszélve
—— az egymilliót meghaladja. Az alkalma—
zottak közül 516885 (159375 férfi és 228.900 (30796) nő volt. A nők arány- száma természetesen a háztartási alkalma-
zottak között legnagyobb (974 76). Az ősz-
szes alkalmazottak közt 8.657 65 évesnél idősebb dolgozó akadt, vagyis 1296.
A 2. tábla a munkaadók számának megoszlását tárja elénk a foglalkoztatott munkaerők száma szerint. Az adatokat szol—
gáltatott 151631 munkaadó közül feltű—
nően sok, 97.02l (64'()%) csak egy alkal—
mazottal dolgozott, ezeknek zömét termé- szetesen a háztartási alkalmazottak gazdái teszik. A tényleges ipar—forgalmi üzemek munkaerővel való ellátottságáról csak ak-
kor szerezhetünk tájékozódást, ha a fen—
tebb említett kiadvány részletes táblázatai elkészülnek. Két alkalmazottnak adott ke- nyeret 21.865 munkaadó, a munkaadók 14'4%-a. Nevezetes. hogy a kisiparinak te—
kinthető 1——5 alkalmazottal dolgozó üze—
mek száma az Összeírt munkaadóknak
90'4%—át teszi. A legnagyobb üzemek közül 883 ((l'6%) száznál több munkást foglal—
koztatott s ezek közül 43-11ak ezernél több alkalmazottja volt.
Tanulságos az 1927 április 4—iki fel—
vétel eredményeit az 1922 december 4-iki általános tagösszeírás adataival állítani szembe. Az utóbbi alkalommal ugyanis a háztartási alkalmazottak lapjait nem
lehetett felhasználni, amit akkor a sta—
tisztikus nagy hiánynak érzett s aminek ma azt az előnyét élvezzük, hogy zavarta-
2. A munkaadók számának megoszlása az alkalmazottak száma szerint.
Répartition du nombre des employeurs, suivant le nombre des employe's.
Munkaadók száma Nombre des employem's
az 1927 ápr. 44111 [ az ,1922. dec 4-iki
felvétel szerint ; _A altalanos tag- Alkalmazási saíyan! l'en- EZÉÉZSÉÉVVSJÉÉÉÉ
csovort 4275 %; générale]9133; 4 dés,
Groupex ___—___.J.__._—__.1'______
d'zmploi !
fg : 53 g ": a
1 % 97.021 6402 26.943 3878
E ? 53; 21.865 1442 14.113 2031
§ 3 gi 8.352 5451 7.365 1060
§ 4 85 5.913 3-90 4.365 628
9 5 2: 3793 251 2.971 428
§ 6—10 %: 7.185 4-75 6.394 9-20
; 11—15 33 2.396 158 _2326 3-35
§ 16—20 "§? 1.112 074 1.134 163
§ 21—50 33 2.165 143 2.295 3-31
to "'
% 51—100 §; 846 056 745 107
§ 101—500 Ég 752, 0503
z () -ne 0 Ég
333;
;plus de 1000 !
Összesen — Total: 3151531100-00 69.477 100-00
l
3. szám.
lan betekintést nyerünk a munkaerők meg- oszlásába az iparl'orgalmi üzemeknél. A Tár- sadalmi Biztosítási Statisztika lI. fiizetében
——276——- 1928
M:
a háztartási alkalmazottakra is kiterjedő felvételnél. Valószínűnek látszik azonban, hogy öt év óta a nagyobb üzemek arány—- megjelent adatokból ugyanis azt látjuk, száma tényleg emelkedett. Biztosítás—tech- hogy egy alkalmazottja a munkaadók nikai szempontból megjegyzendő, hogy az 38'8%—ának volt csak száznál több al— üzemek nagyságára vonatkozó adatok a já—
kalmazottja viszont 1276 ának. Ennek rulékfizetés módjára nézve bírnak fontos- dacára a kisipari üzemek arányszáma sággal.
itt is igen magas (80370) tehát csak Az alkalmazottak korviszonyaival is—
tíz százalékkal kevesebl'), mint az 1927. évi, merkedünk meg a 3. Az alkalmazottak száma korcsoportonkint.
3. tábla anyagából. Az
Nombrc des salarie's et employés par groupes d'áges.
Az alkalmazottak száma —— Nomln'e des salariés el employés K 0 r 0 S 0_ p 0 r t férfi — hommes nő ..., h/k'mmes együtt —— msemble
Groupes ([ §ch —
szám —— nombre i % x'szám— nombre * % (szám —— nombre ! 0/0
12 évesnél fiatalabb — Moins (le 12 ms 148 () 0 121 () 1 269 ; 00
12—14 éves —- am; . 11.815 23 8.063 35 19.878 _ 2'7
15—18 ., ( 62.680 12 1 50.530 22 1 113.160 152
19—20 ,, ., 33.729 li'5 27.804 12 1 61.533 8" 3
21—25 . ., 82.655 160 48.320 212 130.975 17 6
26—30 , ., 79.040 15'3 32.530 14'2 111570 , 1550
31—40 ., , 109.071 21'1 35.314 15'4 144385 19'4
41—50 ., ,, 79.605 15' 4 16.130 7'0 95.735 12'8
51—60 , ., 41.788 8 1 7.001 31 48.789 6'5
61—70 13.967 2 7 2.607 1'1 16.574 2'1
70 évesnél idősebb ——plus de 70(ms.[ 2.437 01)' 480 02 2917 0'4 Összesen: —— Total : . § 516885 1000 228900 1001); 745785 1 1001)!
1
( % f
egy es korévek adathalmazát a kiadvány fogja tartalmazni, itt csak a szokásos kor—
csoportokban Összevont adatokat van sze- rencsém bemutatni. Az alkalmazottak kö—
zött 133307 (17 9/[) 18 évesnél fiatalabb dolgozó volt Kedvezőtlenül nagy szám ez s igazolja, mennyire szükség van a fiatal—
kornak védelmére szóló tölvényre. Egyel) iránt ezek közül a zsenge munkások közül lognak kikerülni azok, akik 30—40 e'vi ro—
botolás után a járadektételek magasabb és maximális Összegeit fjog ák élvezhetni. Vai—
jon hány an érik azt meg? A le'lliak közt a l8 evnel fiatalabbak aránya 14'4/5 s így ijesztően magas az a nők sorában (2 5 7%).
Tehát minden negyedik dolgozo nő zsenge—
koru. De tovabb menve azt látjuk hogya munkára fogott gyermekek azaz 14 éves nél fiatalabb egyének száma 20.147 (2 790), még pedig 11 963 fiú és 8.184 (3 6%) leány.
Sót akadt ezek közül 148 fiú és 121 leány, akik 12 ('!)esnél is liatalabbak )oltak. Min (lenesetre az itt taglalt korcsoportok zömét a házicseledek es ;) tanoncok alkotják. A legmunkaképesebb korban, 20—40 év kö—
zött az alkalmazottak fele tö2'0%) volt al- kalmazásban. A meg munkaképes, de már bizonyos fokig hanyatló erejű korban 40
és 60 év közt az alkalmazottak kis Ötöde (19'3 %) dolgozott. Hatvan éven felül 19.491 (2505) alkalmazottról van adatunk Itt a nök aránya már erősen alászállt )agvis 13/á—ot tesz a léríiak 3 277]ával szemben.
A legidősebb korosztály, a 70 évesnél ido—
sebbek 2.917 egyénnel van képviselve. akik közül 480 nő volt.
A tervezett társadalmi biztosítás célki—
tűzesei szempontjából rendkívül fontos a szülők és gyermekek számának megállapí- tása, amelyre vonatkozólag a 4. tátüázat nyújt becses adatokat. Már ezek a főbb eredmények is igazolják, hogy a statisztikus lámpása ez alkalommal olyan társadalmi és családi viszonyokra világított rá. amilye neket eddig egyetlen adatgyűjtés sem bá—
nyászott ki. A népszámlálás és az általános tagösszeírás múitott ug)an hasonlo ada—
tokat de nem a mostani céljainknak meg—
felelő részletezéssel. A felvétel országos vég- összegben 283..)24 nos ferfi alkalmazottat számolt meg. tehát csak alig több, mint minden nuísodik (5407) férfi munkavál—
laló volt nős. Az alkalmazás minőségét vizs- gálva azt látjuk, hogy legnagyobb a nős férfiak arányszáma (64.076) az irodai al-—
kalmazottak körében. Az üzemi alkalmav—
3. szám. ——277— 1928 4. A szülők és gyermekek száma a szülők alkalmazási minősége szerint.
Nombre des parents et des enftmts, suivant la gualite' d'emploi des patents,
Nős férfialkal- Nombre des Nombre des __ j __ nagy; 3 V is ..E. ga mazottak száma. pBres mézes ;; , go "3-3 ..,, § u ; 0 *? § gű § %
Nombredessa- _— a: m $$$ §: ; Nht ges—as, 755th
Iaríés etem- ., , 3 EE $$$ % ; $$$-§ 315323 953§
ployús man-és Alkalmazásban levo—employes § m 3 ggg j :0 s. § § : m$ gi § %% §
- : _a a * m __
Alkalmazás minősége . § apák SZám' anvák Máma 3355 %% ** § És? § : e
*5— av; aes mar-k* —§:us'
"§, acta Én , , Gali root—3 G'GA—"G
., v - a % .na 5—3 18 evesnel fiatalabb %; a:"gf ::ggéioo
(Jualztc d cmploz E L.; 3353 És % gyemekek száma Ésa :; 3 : 533 Ég.:
:: §g§ : ; :. § : a 3; Nombre des enfanis §; § *g§§ 5—4: :.Sa'wx
% $$$—E' ;; É'ÉÉ- % $$$ demoíns de 18ans gos— 332335722'2
o _ 'E' 5; o _ a: : E a: __ 7-3 :, § (réparfítion cí—dessus) E § '*' * % 'S Ékí
És aim, 33 ses lás "ga: sss '05'§—.§§9:**
%e sss es Ian es ne: 2$É£§É§á5£§§
M A. ,
* !
Irodai alkalmazottak §
__Employe's de bureau 1 45.953 64' 27.643 38'5 2.591 99 53.481 504 53.985 551 47.197; 56'4
Uzemi alkalmazottak '
Employés diexploi' '
tatzon ._ . . . . 236776 53'5 168.792 38'1 19.709 17'1 387.526 11.047 398.573 71'5,192.102f 88'9
Háztartám alkalma- j
zottak —— Employe's _;
de ménage . , 795 33-9l, 578 24-i), 4.354 5- 6.528 430 6.958 7—7 63.185Él 102
Összesen —— Total . 1283524 549 197.013 381 26.654 11'6' 47.535 11.981 459.516 61'6j 02.484 749
l _
zottaknál a viszonyszám (5333 % ) megkő- mondhatjuk, hogy a 18 évesnél fiata—
zellti az országos átlagot, a esekélyszámú labb alkalmazottaknak csak 9'0 % —a volt háztartási alkalmazottnál pedig 3975 -ra olyan, akinek valamelyik szülője, vagy száll alá. Az apák száma 197013 volt, a
férfi alkalmazottak 381% a Az apák szá—
mát azért nem lehet a nős l'éríiak számához viszonyítani, mert nem ismerjük az özvegy.
elvált, törvénytelen és mostoha apák szá-
mát. Az alkalmazottak közül 26.654 (111576 l
anyáról van adatunk. Az a körülmény, hogy az anyák arányszáma oly lényegesen kisebb, mint az apáké, azt mutatja, hogy
az anyák zöme nem vállal munkát; nem
folytat alkalmazotti kereseti tevékenységet.
Örvendetes és egészséges tünet tehát, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok és az általános szegenyseg dacára az anyák túl- nyomó részének módjában van háztartási vagy otthoni munkája mellett közvetlenül és állandóan gondoskodni gyermeke neve-
; léséről és ápolásáról. Az alkalmazás minő—
sége szerint képzett három nagy csoport közül természetesen az üzemi munkásnők- nél legnagyobb az anyák arányszáma (17'1%), mely az irodai alkalmazottaknál 9'9%—ot, a házi cselédeknél pedig csak 5't)%—ot ér el. A munkavállalók Összesen 459616 18 éveSnéI fiatalabb gyermeket vallottak be, akik közül 898573 (867775?
üzemi alkalmazottak gyermeke. A gyerme- kek zöme eltartott, csak 11.981 gyermek (2'6%) volt kereső. Ha feltesszük, hogy a kereső gyermekek kevés kivétellel ugyan- csak az iparfo'rgalmi vállalatoknál talál- tak elhelyezést, mint szüleik, akkor azt
mindket szülője ugyancsak az iparforgalmi népesség körében dolgozott, mint alkalma- zott. A többi mezőgazdasági, vagy más nép- rétegekből származott, vagy árva. Ez adat is bizonyítja, milyen nagy hazánkban a ke—
veredés és átáramlás a foglalkozási főcso—
portok között. A gyermekek viszonylagos számát tekintve, száz alkalmazottra álta- lában 61'6, száz 18 évesnél idősebb alkal- mazottra pedig 74'9 gyermek esett. A gyer inekáldás tekintetében az üzemi alkalma- zottak nagy csoportja az utóbbi viszony—
szám tekintetében is messze elől vezet
88'9Ldel, míg az irodai alkalmazottaknál
száz 18 évesnél idősebb egyénre 56'4. a háztartási alkalmazottaknál csak 102 gyer- mek jutott. A népszaporodás lassú ütemet s a családi gondoktól való félelmet legele- sebben megvilágítja az az adat, hogy az al- kalmazottak között 302484 18 évesnél idö—
sebb gyermektelen alkalmazottat számol- tak meg, vagyis az idősebb korosztályok 49'4%-át. Tehát (1 felnőtt dolgozók közel fele gyermektelen.
Az általános szociális statisztika és a társadalmi biztosítás szempontjából egy—
aránt alapvető jelentőségű az ((II.-alnmzot—
tak tagozódása foglalkozás szerint és az egyes foglalkozások különleges helyzete.
Az 5. és 6. tábla az alkalmazottak számat nem szerint, foglalkozási tőesoportonkint tünteti fel, mégpedig a 14 ipari főcsoport
3. szám.
—— 278 — t928
::a:
5. Az alkalmazottak számának megoszlása a munkaadó foglalkozása szerint.
Répartition des salam'e's et employe's, suioant la profession des employenrs.
Az alkalmazottak száma ( algalüíígí—
Foglalkozási főcsoport lliombre des salanes et employes ; tak o/o-ában
Groupes de pre/esnem férü nö együtt ? lEn"/vldel?"3t
es sa arms e
hommes femmes ensemble employés
Östermelés —— Production du sol. . . . . . 3.435 4.579 8.014 1 08
Bányászat és kohászat —— Mines et hants fonrneanm 35.420 994 36.414 4'88.
]. Vas- és fémipar _ FFI" et méiaux. . . . , 39.850 5.590 45.440 609 Ilia. Gépgyártás es közl. eszk. gyárt. — (Tonstruct.
mzcanugfabrication de moyens de communication 54.796 6.061 60.857 817 nm. Közhaszn latú vill. áramfej.—telep —— Etabliss.
prodnis. du comunt élecír. d'utílité publ. . 5.661 854 6.015 0'82 Ill. Kó-, föld-, agyag- és üvegipat —— Ind. de la pím're,
céramz'gue, wrrm'irs . . . . . . 25.960 4.763 30.723 7 *412 IV.V. Bőr—,Fan éssörte—csontipar ——és tollipar ——Bois elUnírs,os . poils. . et plumes; . . 21.5585.768 2.1342.652 23.6928.420 3'17I'll?
VI. Fonó— és szövőipar — Ind. textilc . . 15.561 26.422 41.983 5132
VII. Ruházati ipar —— Vőtmzent . . 34.834 21.861 56.695 7611
VIII.IX. ÉlelmezésiPaolrosipar —— Papeteriesés élvezeti cikk.. gyárt.. . —. Articles. . . 1.412 2.483 3.895 ' 0'53 d'aliment. e! boissons . . . . . . . 34.489 13.923 48.412 649
X. Vegvészeti ipar — Ind. t'hímiglte . 9.659 3.994 13.653 1'83
XI. Épttóipar — Bátíment . . . . . . . 33.131 3.768 36.899 4'95
XII. Sokszorosító- és műipar — Imprimeries, ind.
polygraph. e! d'ar! . . . . . . . 8.662 4.568 13.230 177
XIII. Szállodás-, vendéglősipar — Hotels el restaurants 8.440 8.150 16.590 2'22 XIV. Egyéb ipari fogl. az iparág megj. nélkül — Auh'es
professions indult, sans indication de la
branche d'industríe . . . . . . 475 2.143 2.618 035
IparKereskedelemPénz-,összesenhitel— és———biztosításügy _ Monnaze, credit,Ensemble des industriesCommerce . . . _. . . .. 30025653.057 108.86639.316 409.12292.373 54'8512'39
assurance . . . . . . . . .? . . 14.192 6.424 20.616 277
Közlekedés —— Voies de communication . . . . 86.148 9.172 95.820 1278 Polgári és egyházi közszolgálat, úgyn. szabadfogl.
Servíc. publ. civils et eccle'siast., professions li-
bér-ales . . . . . . . . . ._ . . 22.777 42.083 64.860 ; 8'69
Egyeb foglalkozás —— Antres professzons . 1.508 16.895 18.403 : 2'47 Ismeretlen foglalkozás —— Pro/"ess. mconn. 92 571 663 ; 009
Összesen _ Total 516885 228900 ; 745195 100110
!
megkülönböztetésével. A fontosabb ipar— kozása szerint ( industriel és külön az ágak és foglalkozási alcsoportok viszo—
nyait csak a tervezett kiadvány fogja fel—
tárni. A társadalmi biztosítási statisztika a statisztikai kutatásnak az a területe, ahol először volt alkalmunk a foglalkozási sta- tisztikának legkényesebb kérdését. azt hi—
szem. a lehetőséghez képest. megnyugtató módon megoldani. Ez a kérdés ugyanis ab—
ból áll. milyen szempontok, milyen ismér- vek alapján sorozzuk be az adatszolgálta- tót valamilyen foglalkozási ágba. Ezt a kér- dést a multban mindig esetenkint az adat—
gyűjtés tárgya és célja szerint oldották meg jólorosszul. A nemzetközi statisztikai adatok
összehasonlíthatóságának biztosítására irá—
nyuló törekvések vezettek oda. hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kívánatos—
nak mondotta ki, hogy minden ország min—
den statisztikai feldolgozásnál, ahol foglal- kozási adatok szerepelnek, külön mutassa ki az adatszolgáltató alany foglalkozását a munkahely, az üzem. a munkaadó foglal—
egyén munkájának foglalkozási jellege sze—
rint (profession). Ezt az_ elvet követte a M.
kir. Közp. Statisztikai hivatal mindjárt a
társadalmi biztosítási statisztika megindu-
lásakor az 1922. évi általános tagösszeírás eredményeinek feldolgozásánál. Az 1927.
évi öregségi és rokkantsági statisztikai fel- vétel minden egyes kérdőíven ezen elv alap- ján kétféle foglalkozási jelzést kapott s így az alkalmazottak számának megoszlá—
sát külön-külön mulathatjuk ki az üzem jellege szerint, ahol dolgoztak és külön a munkavállaló egyéni munkája, foglalko- zása szerint. Vizsgáljuk meg először az üzemi adatokat. Az alkalmazottak nagyobb fele 409122 (54976) az iparban volt log!
lalkoztatv', még pedig 300.250 férfi és 108.866 nő. Az ipari főcsoportok közül a gépgyártás és közlekedési eszközök gyár- tása (8'2%)_ a ruházati ipar (7'6%), az élelmezés és élvezeti cikkek gyártása (61373)
továbbá a vas— és fémipar (6195) foglal—
3. szám. 1928
koztatták a legtöbb munkeröt. A többi log- lalkozási főcsoportok közül "kimagaslik a
közlekedés 95.320 (12-8%—), valamint a ke-
reskedelem 92.373 (12496) alkalmazottal.
A 6. táblán az alkalmazottak egyéni munkájuk szerint vannak osztályozva, pld.
egy vasgyárban dolgozó asztalos a fa- és csontiparban szerepel. Az irodai alkalma—
zottak, akármilyen vállalatnak dolgoznak, önálló csoportot alkotnak, hasonlóképen természetesen a háztartási alkalmazottak is. A viszonyszámok sorrendjét ezek a ne'- pes önálló csoportok megbontják, de az egyes viszonyszámok magassága csak itt- ott változik érezhetően. Az ipar részesedése valamivel kiéleződik (52'1%) s az ipari fő- csoportok közül 10'2%-ka1 a vas- és lám- ipar kerül első helyre, masodik helyen
8'0%7kal a ruházati ipar marad. Az irodai
alkalmazottak az egész megszámlált tömeg- nek 13'2%-át, a háztartási alkalmazottak
12'1%—át teszik. A háztartási alkalmazot—
takon kívül, akik közül 87.785 nő volt, a női munkások nagy számával kiválik még az irodai alkalmazottak csoportja (26.189 nővel), a fonó— és szövőipar (24.414 nővel) és a ruházati ipar (23.385 növeli.
A szociális statisztika legnehezebb fel- adata a munkabérviszonyok megismerése.
A munkaviszonyok közül is a munkabérek tarka és változékony sokféleségéről leg- nehezebb kimerítő és megbízható adatokat szerezni. A gyáripari statisztika által nyúj- tott globális adatokon és a munkaközvetí—
tések alkalmával felajánlott munkabéreken kívül már eddig is a társadalmi biztosítási statisztika nyújtotta negyedévenkint a leg- használhatóbb adatokat. Sajnos azonban 6. Az alkalmazottak számának megoszlása az alkalmazottak foglalkozása szerint.
Répartz'tion des salariés et employe's, suivant leur profession.
Az alkalmazottak száma 313333;
Foglalkozási főcsoport Nombre des salames gt employes tak "A,-ában Groupes de professions férfi nő együtt IZÖWo/o 058 legs
. 68 sa m 8
hommes femmes ensemble et employés
Östermelés — Production du sol 885 173 1.058 014
Bányászat és kohászat —— Mines et haute fourneaux 28.573 480 29.053 389 ,
]. Vas- és fámipar -— Fer et métaux. . 72.284 4.008 76.292 10 22
ll/a. Gépgyártás és közl. eszk. gyárt. —— Construct.
meean. ,gabricationdemoyensdecommunication 31.325 3.513 34.838 467
II/b. Közhaszn latú vill áramfej -telep —— Etabliss .
produis. du mmant électr. d'utilité publ. . . 2.467 49 2.516 033
Ill. Kő—, agyag-, föld- és üvegipar—Ind. de lapierre, _
cémmigue, verreiíes . 23.565 4.255 '7.820 373
IV. Fa és csontipar —- Bois el 05 . 26.169 1. 546 27.715 372
V. Bór-, sőrte- és tollipar —— (,uirs, poils et plumes 5.336 2286 7.622 1723
VI. Fonó- es szövóipar —— Ind.texíile.12.663 24.414 37.077 4'97
VIl Ruházati ipar -— Vétement. 36.131 28385 59.516 — 798
VIll. Papirosipar —— Papeteries . . . . . . . 1.728 3.379 5.107 0168
IX. lelmezesi és élvezeti cikk gxán. — Articles
d'aliment. et boissons . . . . . . 27.022 9.764 36.786 4'93
X. Vegyészeti ipar —— Imi. chimigne . 5.867 3.067 8.934 11!)
XI. Epltöiyar _ Bátiment 36.565 2.383 88.948 5'23
XII. Sokszorosító- és műipar —— Imprimeries, ind.
polygmph. et d'arl . . 7.732 2.890 10.622 1'43
XIII. Szállodás— vendéglősipar — Hótels et restaumnls 7.682 6.638 14.320 1 92 XlV. Egyéb ipari fogl. az iparág megj nélkül— Autres
professíous índastr, sans indication de la ' .
btanche d'industrie . . . . 509 99 608 0179
Ipar összesen —- Ensemble des industries . 297.045 91.676 388721 5212
Kereskedelem _. (ommerce . 36.762 7.031 43.793 587
Pénz—, hitel és biztosításügy — Monnaie, cre'dit, —
assurance . . . . . . 670 122 792 011
Közlekedés —— Voies de communication . . . . 69.434 1.734 71.168 954 Irodai alkalmazott —— Employe's de bureau . . 71.853 26.189 98 042 1315
Polgári és egyházi közszolgálat, úgyn. szabadfoglk. %
Servic. publ. civils et eccle'siast, professions li—
bérales . 7.305 8.316 ] 15.621 209
Különböző gazds. ágakban meg nem nevezett nap-
számos — Journaliers en diférentes branches ?
économ. special. non dénomm. . . . 7§ —— ' 70 . 002
Háztartási alkalmazott — Employés de me'nage . 2.840 87.780 90.160 12 09 Egyéb foglalkozás —— Autres professions . . . . 1.928 5.394 7 .322 098
Ismeretlen foglalkozás — Professions inconn. *. . 10 *-—— 10 000
Összesen —— Total
