STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
1 277
MARIN. A.:
NEMZETI JCVEDELEM, JÓLÉT ÉS KÖRNYEZET
(National income, welfare and the environment.)
—— The Review of Income and Wealth. 1978. dec.
415—438. p.
A cikk szembeállítja (: nemzeti jövedelem jelenleg használatos definícióját egy olyan nemzeti jövedelem fogalommal, amely figye- lembe veszi a környezet minőségének meg- óvására tett erőfeszítéseket. A kiinduló hipo—
tézis az. hogy a nemzeti jövedelem és a tár—
sadalmi jólét rokonfogalmak, azaz a nemzeti jövedelemnek számszerűen is tükröznie kell a természet- és a környezetvédelmi szolgálta- tások költségeit.
A nemzeti jövedelem jelenlegi fogalma túl- ságosan ,,termeléscentrikus", és mint ilyen a környezet minőségének elégtelen figyelembe—
vétele miatt felnagyítja a társadalmi jólét nö- vekedését. A nemzeti jövedelem gyors növe—
kedéséből a jólétre vonatkoztatott következ- tetések ellenhatásaként pedig olyan szélső- séges vélemények is kialakultak. amelyek sze- rint a fogyasztás növekedéséből származó tár- sadalmi hasznosságot már nem ellensúlyozza a növekedés következtében leromlott környe- zet szennyeződéséből eredőkár. Leegyszerű- sítve a kérdést: olyan fogalmat kellene kiala—
kitani, amely meghatározott mennyiségű nem- zeti jövedelem és kék ég mellett összegében eltérne (több lenne) attól a nemzeti jöve—
delemtől, amely eddigi értelmezés szerint ugyanakkora. de füstös, szennyezett égbolt alatt termelik meg. Súlyosbítja a problémát, hogy a nemzetijövedelem-számítás gyakorla- tóban a környezetvédelmi költségek számba- vétele csak negatívumokat jelez és nem a társadalmi jólét felé történő közeledést. Al- kalmazása egy-egy ágazatban rontja a ter—
melékenységet. a beruházási és nyersanyag- felhasználási normákat, holott ezek a kiadá- sok nem a szóban forgó ágazat termékeinek a gyártása érdekében történnek, hanem egy olyan láthatatlan, közvetett cél érdekében, amely teljesen másfajta .,terméket" eredmé- nyez: a kevésbé szennyezett környezetet. A termelőágazatok között így észrevétlenül je—
len van még egy termelőágazat: a természet és a környezet állagát megóvó ágazaté.
A termelési oldalról kiindulva az új nemzeti jövedelem fogalomnak a termelés mennyisége mellett érzékelnie kell a környezetvédelmi ki- adások változását is. Megoldandó kérdés ter- mészetesen. hogy milyen áron értékeljék a környezetvédelem ,,termékeit". A környezet—
védelmi kiadások egy része ugyanis ingyenes juttatás, más része rejtetten van jelen a ter- mékek termelési költségeiben. A környezet- védelem ,,termelésének" egyfajta megközelí- tése az az alapelv lehet, hogy a fogyasztók- nak fedezniük kell minden terméknek és szol- gáltatásnak legalább a ráfordítási költségeit.
Ilyen értelemben tehát nem a termék a kiin- dulás, hanem a költség, azaz közömbös. hogy például a víztisztító berendezés terméke köz- vetlenül felhasználható-e egy uszodában, vagy közvetve úgy hasznos a tiszta víz, hogy a folyók alsó szakaszain csökken a szennye—
zettség. Célszerű lenne a környezetvédelmi intézkedések eredményeként keletkező új fo- gyasztási szolgáltatásokat és jószágokat kü- lön ágazat, a ,,Kömyezetvédelem, környezeti szolgáltatás" eredményeként elkönyvelni. A kiadásokon belül mindenekelőtt a folyó és a beruházás jellegű költségek elkülönítése fon- tos. hasonlóan más ágazatok folyó és beru—
házási költségeihez. Másként kell kezelni a víztisztításra folyamatosan szánt kiadásokat, és másként azokat, amelyek több évre meg—
határozzák, illetve elősegítik a víztisztító ké- pességet. Vagy például a légszennyeződés el- leni kiadások minden évben beszámíthatóka tisztított levegő ..értékébe" (vagy a szennye—
zett levegő által okozott kár csökkenésébe).
mig a talajjavítási beruházás a környezetvé- delmi beruházások része lenne, és a ,,ter- mék" (a termőképes talaj) értékében ez a kiadás több évre elosztva jelenne meg. A fo—
lyó és a beruházási költségek elkülönítésével kiegyenlítettebbé válik a környezetvédelmi ágazat kibocsátása, és a beruházást követő években is folyamatos a nemzeti jövedelem-
hez való hozzájárulás.
A fogyasztás oldaláról kiindulva a környe- zetvédelmi szolgáltatások értékét a fogyasztó- nak megfelelő érték alapján kellene megbe- csülni —— véli több szerző. Az ilyen fajta becs—
lésnek fő hibája a szubjektivitás lehetősége, az eredmények vitatott értéke lenne. továb- bá az, hogy a fogyasztó értékelése évről évre változó attól függően, hogy mennyire veszi észre és érzékeli környezetének leromlását.
Mindezek miatt a fogyasztás oldaláról korri- gált nemzeti jövedelem kiszámítása bonyolul- tabb, a környezetvédelem szerepének ilyen ol- dalról történő számbavétele inkább csak el-
méleti probléma.
A termelés oldaláról a gyakorlatban már ma is számszerűsíteni lehetne a környezetvé- delmi ágazat hozzájárulását a nemzeti jöve- delemhez. A szerző több egyszerűsített mo—
dellen mutatja be elképzelését. Az egyszerű- sítés érdekében zárt gazdaságot, az adók hiányát, kétszektoros -— termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket gyártó — gazdaságot fel—
tételez, valamint azt. hogy környezetszennye- ződés csak a fogyasztási cikkeket gyártó szek- tor tevékenysége következtében jelentkezik.
Ez az utóbbi feltételezés a legélesebb meg- fogalmazása annak, hogy a társadalmi jólét növekedése nem azonosítható a fogyasztási cikkek növekedésével. A modell egyik célja annak a nézetnek (: cáfolása, mely szerinta környezet javítására tett intézkedések csök- kentik a nemzeti jövedelmet, azaz a társa-
1 278
STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
dalmi jólétet. Ugyanakkor a számszerűsített
példák több. a továbbiakban megoldandó kérdésre hívják fel a figyelmet. igen sok ter- méknél ugyanis rendeletek írnak elő bizonyos normákat. (Például meghatározzák az üzem- anyagok kémhatását.) Az emiatti többletki- adás az olajiparban jelentkezik és nem a környezeti szektorban. Ha viszont el akarják kerülni a kettős számbavételt. sok terméknél igen bizonytalan becslésekre van lehetőség.
Ugy tűnik, mégis ez a követendő eljárás, mert a környezeti szektor termelésének csak kisebb része vehető számba közvetlenül. az ilyen főtevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervek tevékenységének összegezése révén.
(Például parkosítás, viztisztítás, szemétszállí- tás.) ilyen értelemben tehátaz állami előírá- sok adókivetés jellegűek, és ennek ..bevéte- leit" környezetvédelmi feladatokra költik.
helytelen tehát ezt üzemanyag-. mosópor- vagy villanyáram-fogyasztásként számontarto—
m.
Úgyszintén megoldatlan kérdés a ,,sza-
bad javak" (víz, levegő) értékelésének kér- dése. Ugyanis, ha a tisztított levegőt a nem- zeti jövedelem részeként értelmezik, akkora tiszta levegőt is a jóléti javak részének kell tekinteni. árat kell hozzá rendelni, azaz ,,sza- bad" jellegétől el kell tekinteni. Továbbá, ha a kialakítandó új nemzeti jövedelem mutató—
szám pozitív irányban érzékeny a környezet- védelmi intézkedésekre. akkor negatív irány- ban is érzékelnie kell annak hiányát, azaz az eddigi szabad javak mennyiségének és minő- ségének romlását. Ez további problémákat vet fel: mi tekinthető kívánatos mércének -- az .,édenkerti", minden szennyeződéstől mentes környezeti viszonyok, az egészségértalmak tű- rési határai, vagy az egyéb meggondolások alapján kialakított mutatószámok? Úgyszin- tén meg kellene vonni az ágazati tevékenysé—
gek és a környezetvédelmi ágazat közötti ha- tárvonalat, és meg kell különböztetni az egészségvédelmet, a munkavédelmet a kör—
nyezetvédelemtől.
(ism.: Fekete Gyula)
MAYER, H. — L.:
AZ ÁLLÁSNÉLKULISÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS CSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (Zur Abgrenzung und Struktur der Erwerbslosig- keit.) — Wirtschaft und Statistík. 1979. 1. sz. 22—31. p.
A Német Szövetségi Köztársaságban egyre gyakrabban egybevetik a Szövetségi Munka- ügyi Hivatalnak a munkanélküliek számáról közzétett adatait az állásnélkülieknek az éves mikrocenzus alapján megállapított számával és az eredményeket behatóan elemzik. lgy le- hetőség van az állásnélküliek háztartásainak.
családi és szociális körülményeinek megfi-
gyelésére is. és nem kell erre vonatkozóan havonta adatokat gyűjteni.
Állásnélkülinek minősül a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (lLO) meghatározása sze- rint — amely nagyrészt megegyezik a mikro- cenzus definíciójával —- az alább felsorolt csoportok valamelyikéhez tartozó személy:
a) állás nélküli munkaképes személy. aki eddig dolgozott:
b) első alkalommal állást kereső személy:
c) az a nem dolgozó személy, aki már tudja, hogy a megfigyelés időpontja után lesz állása;
d) olyan személy, akit a vállalata időlegesen nem foglalkoztat.
Az alsó korhatár 15 év, a megfigyelés idő—
pontja pedig rendszerint április utolsó ünnep nélküli hete. Állásnélkülinek minősül, aki a megadott héten egyetlen órát sem dolgozott.
Az lLO-tól eltérően a mikrocenzusnál az a személy is állásnélküli. aki önálló elfoglalt- ságot keres, továbbá nem feltétel, hogy a megkérdezett hajlandó legyen azonnal elto- gadni egy esetleges állást. Akik azonban idő—
járási okokból vagy részmunkaidős elfoglalt- ságuk miatt nem dolgoztak az adott héten.
a mikrocenzus szerint nem minősülnek állás—
nélkülinek.
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal meghatá—
rozása szerint — a mikrocenzus és az lLO de- finíciójától eltérően —- munkanélkülinek tekin- tendő mindaz a 65 év alatti, munkanélküli- ként nyilvántartott személy, aki munkaképes és nem, vagy csak részmunkaidőben — heti 20 óránál kevesebbet —— dolgozik. További feltétel, hogy az illető hajlandó legyen há—
rom hónapnál hosszabb időtartamú, leg- alább heti 20 órai elfoglaltságot jelentő, nem feltétlenül meghatározott vállalatnál végzen- dő munkát vállalni. Nem számítanak ide az iskolai képzés alatt állók. Viszont munkanél- külinek minősülnek a kereső tevékenységü—
ket abbahagyott önállók és a segítő család- tagok, ha munkát keresnek. valamint a nem dolgozó feleségek, még akkor is, ha csak részmunkaidős elfoglaltságot keresnek;
A fentieket összefoglalva tehát a mikrocen—
zusban állásnélkülinek minősítettek köre rész- ben szélesebb, részben szűkebb a munkaügyi statisztikában munkanélküliként szereplő sze—
mélyek körénél. Átfogóbb az előbbi, mert ál- lásnélkülinek minősíti azokat is, akik
-— nincsenek a Szövetségi Hivatal munkanélkülieket nyilvántartó listáján. és valamilyen munkát keres- ne
-3 hónapnál. illetve heti 20 óránál rövidebb elfoglaltságot keresnek,
- még oktatásban részesülnek és nem tudnak azon—
nal munkába állni.
—- iskolájukat végezvén szakképzést adó munkahe- lyet keresnek.
Szűkebb körű viszontl mert nem minősíti állásnélkülinek azt, aki a megfigyelés idősza- kában állásban van. még ha csak egyetlen órát dolgozott is.
