Schlüter, Karl-Heinz: A Német Szövetségi Köztársaság külkereskedelmi indexeinek átszámítása 1954-es bázisra

(1)

1032 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYEL'Ö

közelíti a külkereskedelmi dolgozók rá—

fordított munkájának reálértékét, illetve

a külkereskedelemben realizált reálérté—

ket.

A külkereskedelem nem ekvivalens ré—

szét a kereskedelmi mérlegben világpiaci áron tartják nyilván, az újratermelési fo—

lyamatban azonban belföldi áron kell ki—

fejezni. így is fejezik ki ezt az összeget,

mely a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem forrásainak és felhaszná—

lásának mérlegében ,,a külfölddel való

hitelkapcsolatok egyenlege" címen szere- pel. Ez a tétel biztosítja a kapcsolatot a

társadalmi össztermék, valamint a nem—

zeti jövedelem termelése és felhasználása

között (a külkereskedelem viszonylatá—

ban).

Az ismertetett számítási módszer vilá—

gosan különválasztja a külkereskedelem—

nek az újratermele'sben résztvevő részét

(azekvivalens részt) attól a résztől, mely nem egyéb, mint a már előállított társa-

' dalmi össztermék és nemzeti jövedelem külföldön való felhasználása (a nem ekvivalens rész). Ez a felhasználás vagy nem

termelő fogyasztás (például kereskedelmi

képviseletek fenntartása), vagy tartalé—

kok képzése (például hitelek) formájában történik. Ennek az utóbbi résznek a levo—

nása után kapjuk meg a belföldön fel—

használható nemzeti jövedelmet.

(Ism.: Nemény Vilmos)

Schlüter, Karl Heinz:

A Német Szövetségi Köztársaság

külkereskedelmi indexeinek átszámítása

1954—es bázisra

Neviabcrerbmmvz von Aussenliandelsindíces für die Bundesrepublik Deutschland auf der Bsasis 1954.) —

Wirtschaft und Stalisíik. 1958. No. 2. 82—86. 13.

A Német Szövetségi Statisztikai Hiva—

tal az alábbi külkereskedelmi indexszá—

mokat állítja össze rendszeresen:

(1) a tényleges értékek indexe 2

vnm .— ""9" -100

): Po '10

(2) a volumenindex Z."

§)" : a,, "532. . 100

E 700 90

(3) az átlagértékek indexe

(4) a külkereskedelmi cserearányok (terms of trade) indexe (az export, illetve im—

port átlagértékek indexeinek szembeállí—

tása).

Ezektől függetlenül állítják össze akül—

földi javak vételárainak indexeit. Ez utóbbiak inkább belkereskedelmi szem- pontok szerint készülnek és a határátlé- pés időpontjára vonatkoznak, míg a tu—

lajdonképpeni külkereskedelmi indexek esetében a szerződéskötés időpontját ve- *

szik figyelembe.

Az átszámítást számos ok tettegszüksé—

gessé. A régi index 1950—es bázissal ké—í

szült. Azóta erősen megnőtt a külkeres—

kedelmi forgalom, a behozatali többlet tartós és jelentős kiviteli töbletté alakult át és erősen eltolódtak az egyes cikkek

viszonylagos súlyai. Figyelembe kellett

venni a műszaki fejlődés következtében szerephez jutó új árukat, a csoportosítást pedig módosítani kelletta vámtarifa meg—

változtatásának, továbbá az Európai Szén—

és Acélközösség közös külkereskedelmi

nomenklaturájának bevezetése következ-

tében. Az árujegyzék 1950—ben mintegy

2300 cimet tartalmazott, az új árulista té—

teleinek száma 1958. januártól mintegy

6500. Ebből csak mintegy 4000 tétel ha—

sonlítható össze kielégítő módon a régiek—

kel. Az új volumenindex számításánál az

importoldalon 5200, exportoldalon 5800 súlyt vesznek figyelembe.

A régi és az új bázissal számított in—

dexek igen szorosan megközelítik Vegy—

mást. Nagyobb eltérések csak néhány ——

az összvolumenhez képest jelentéktelen—

cikknél adódnak, ahol a csekély forga—

lom összetétele jelentős mértékben meg—

változott.

A cikk közli a behozatal, a kivitel; a

kereskedelmi mérleg egyenlege, az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom tény—

leges értékének és 1954—es alapon számí—

tott volumenének adatait az 1950—1957.

évekre, a külkereskedelmi cserearány alakulását ugyanezekre az évekre, továb—

bá a főbb árucsoportok szerinti indexeket 1955—195'7-re. Az 1950-es és az 1954-es bázisú indexek havi adatait grafikusan is ábrázolja a kétféle számítás közötti cse—

kély eltérés szemléltetése végett.