Adam, J.: Nemzeti jövedelem és szolgáltatások

766 STATISZTIKAI IRODALMI merem

GAZDASÁGSTATISZTIKA

ADAM, J.:

NEMZETI JÖVEDELEM És SZOLGÁLTATÁSOK (Národni duchod a sluzby.) — Poltückd Ekonomie. 1965. 11. sz. 968—976. p.

Szerző bírálja a szocialista országok jelenlegi nemzetijövedelem-számítási gya—

korlatának azt a sajátosságát, hogy a

nem anyagi jellegű szolgáltatásokat nem

veszik figyelembe.

A cikk első része a problémakör el—

méleti vonatkozásaival foglalkozik:

mennyiben helyesek azok az érvelések,

amelyek Marx műveiből levezetve pró—

bálják a szolgáltatások figyelmen kívül

hagyását indokolni? Különböző forras—

munkákat megvizsgálva Adam azt a kö- vetkeztetést vonja le, hogy Marx a tőkés viszonyok között minden olyan munkát értékalkotónak tartott, amely értéktöbb—

letet hoz létre —— márpedig ebbe a kate—

góriába beletartoznak a nem anyagi szol- gáltatások is. Marx csak a kapitalizmus viszonyaival foglalkozott, s szerző cél—

talannak látja, hogy találgatásokba bo—

csátkozzunk, mi lett volna Marx állás-

pontja a termelőmunka fogalmát ille—

tően a szocializmus viszonyai között. Ez—

zel kapcsolatban Adam vitába száll J.

Rudolph és F. Behrens német közgazdá—

szokkal, akik bizonyos megkülönböztetést tesznek a szocialista és kapitalista ter—

melőmunka fogalma között, s ilyen ala—

pon indokolják a nem anyagi szolgálta—

tások figyelmen kívül hagyását.

Ha mindenképpen valamilyen analog elméleti meghatározásra törekszünk, ak—

kor a szocializmus körülményei között,

ahol a termelőeszközök társadalmi tulaj—

donban vannak, azt a munkát kell ter—

melő jellegűnek tekinteni, amely növeli a társadalom gazdagságát, hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ehhez pedig

nemcsak az anyagi javak, hanem a fo- gyasztói szolgáltatások is hozzátartoznak.

A cikk második része a gyakorlat, a

tervezés, a gazdasági elemzés oldaláról

vizsgálja a szolgáltatások kezelésének

problémáját, Arra a következtetésre jut, hogy hatékonyabbá tesszük tervezésűn- ket és statisztikánkat, ha a fogyasztói szolgáltatásokat —— függetlenül azok anyagi vagy nem anyagi jellegétől -— be—

számítjuk a nemzeti jövedelem mutató—

számába. Érdemes felfigyelni arra, hogy a szerző különbséget tesz fogyasztói és

ún. adminisztratív szolgáltatások között,

s —- ellentétben a legtöbb tőkésország jelenlegi gyakorlatával —— csak az előb—

biek figyelem-bevételét javasolja. Ebben.

azonban nagyon határozott, s vitába száll

azokkal a nézetekkel, amelyek külön-f—

böző gyakorlati érvek alapján próbálják

a nem anyagi szolgáltatások kivülrekesz—

tését indokolni. B. Minc és L. Zienkowsktv lengyel közgazdászok nézeteivel foglal—

kozik részletesebben. _

Zienkowski a lengyel nemzeti jövede——

lemmel foglalkozó munkájában a követ—a kező példát hozza fel a szolgáltatások számbavételével szemben. Tételezzük fel,.

hogy A országban 120 egység anyagi jó'—

szagot és 30 egység nem anyagi szolgál-' tatást hoznak létre. B országban ugyan—' akkor 100 egység az anyagi termelés és, 50 egység a nem anyagi szolgáltatás; Va—

jon melyik országnak nagyobb a gazda—

sági potenciálja —— veti fel a kérdést Zienkowski, ha meggondoljuk, hogy a, szolgáltatások között ügyvédi tanácsok, mindenféle pénzügyi jellegű szolgáltatá—

sok stb. is szerepelnek. Nyilván A ország—

ban —- adja meg rá a választ.

Adam önkényesnek és szuggesztivnek tekinti Zienkowski példáját. Egészen más

megvilágításba kerül a példa, ha arra hívjuk fel a figyelmet, hogy A ország

anyagi jószág többletében szeszes italok, dohány és mindenféle luxuscikkek sze—

repelhetnek, ugyanakkor B ország szol—

gáltatás többlete szélesebb körű oktatási

hálózatból, több kulturális, egészségügyi

szolgáltatásból tevődhet össze.

Szerző végül rámutat arra, hogy szol—

gáltatások növekedési üteme valamennyi

szocialista országban gyorsabb, mint az anyagi termelése, s mennyire hátrányos, ha a gazdasági tevékenység legösszefog—

lalóbb jellegű mutatószámánál, a nem-—

zeti jövedelemnél ennek a szférának az eredményeit kirekesztjük. Szerző a jelen—- legi gyakorlat felülvizsgálatát javasolja-

(Ism.: Drechsler László)

EFIMOV, A. N.:

AZ ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEG szemem-:

A NÉPGAZDASÁG! ARÁNYOK OPTIMALIZÁLÁSÁNÁL

(Die Rolle der Verflechtungsbilanz bei der' Optimierung volkswirtschaftlicher Propertie—

nen.) —- Wirtschaftswissenschaft. 1965. 10. sz.

1658—1666. p.

A népgazdaság arányos fejlesztésének

kérdése egyre inkább középponti problé—

mává válik. Mielőtt a kérdést részlete——

sebben tárgyalná, szerző a reprodukciós