Tanulságok a kincsek átkáról

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 8. hét

Segélyek és növekedés Szilágyi Katalin

Tanulságok a kincsek átkáról

• Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással

• Heterogenitás szembetűnő

• Sokféle plauzibilis magyarázat

• Holland kór

• Járadékvadászat

• Elmaradó beruházások

Tanulságok a kincsek átkáról

• Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a

„rossz” intézményrendszerű

országokba) gyakran átkos lehet

• A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők

• Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és

diverzifikáció, magas humántőke- beruházással)

Most: segélyek szerepe

• Analógia a természeti erőforrásokkal

• Erős normatív következmények

• Sokféle sikerkritérium lehet

• Itt: növekedésre gyakorolt hatás

Menetrend

1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, szereplők

2. Elvi megfontolások: elméleti érvek és ellenérvek

3. Empirikus eredmények

• Meta-elemzés: „elemzés az elemzésekről”

• Híres (közelmúltbeli) eredmények

1. A segélyek hatékonysága:

fogalmak, történet, elvi

megfontolások

Segélytörténet

• Segély (official development assistance, ODA): egyoldalú átutalás

• Általában viszonylag szabadon felhasználható

• Ajándék jellegű

• Donoroknak nem nagy teher,

kedvezményezetteknek nagy kincs

• „Modern jelenség”: zömmel a II. vh. után

• Erősen politikai/hidegháborús motivációk

• 90-es évektől „semlegesebb” megfontolások

A segélyek hatékonysága

• Középpontban a 90-es évektől

• OECD: Monterrey-konszenzus

• ENSZ: MDG

• Alapelvek: hatékony segélyezés partnerségi alapon

• Hatékony: növekedést ösztönző

• Milyen távon?

• Hogyan mérjük?

• Melyek az eddigi tanulságok?

Klasszikus iskolák

• Marxisták: segély a leigázás/kizsákmányolás eszköze → nem hatékony

• Libertariánus iskola: segély a fejlődő országok (korrupt) kormányait gazdagítja → nem

hatékony

• Bauer Péter Tamás: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység

(www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/Ba uer1.doc)

Elvi megfontolások: miért kellene működnie?

A) Mikroszintű (projektszintű)

tapasztalatok: alapvetően kedvezők

B) Makroökonómia: kormányzati kiadások (jövőbeli adóemelés és FFM-romlás

nélkül) expanziós hatásúak

C) Növekedéselmélet: beruházás → növekedés

D) Donormotivációk: racionális aktorok állnak mögötte

A) Mikroszintű tapasztalatok

• Mosley (1986): Aid-effectiveness: The Micro- Macro Paradox

• Analógia: exchange rate disconnect puzzle (RER volatilitása mikro- és makroszinten)

• Mikroszintű projektek megtérülése vs.

makroszintű korrelációk

• Ok lehet: segély (vagy az egyéb forrás) átcsoportosítható

• rosszabb projektek felé

• fogyasztásra

B) Kormányzati kiadások hatása

• Fiskális impulzus jövőbeli adóemelés és külső egyensúlyromlás nélkül: mire is

jó?

• Fiskális expanzió hatásmechanizmusa szempontjából döntő a magánszektor viselkedése

• Munkakínálat nő-e a pozitív jövedelmi sokkra?

• Tőkekínálat nő-e, ha nincs kamatváltozás?

C) Kormányzati beruházás hatása

• Elvileg tiszta sor: beruházási ráta → növekedés

• De: magánszektor reakciója kérdéses

• Kiszorítás?

D) Donormotivációk

• Racionális szereplők feltárt preferenciája (40 éve csinálják)

• De:

• kis tétel (a donorokban átlagosan a GDP 0,3%-a), kifáradás (aid fatigue)

• nem gazdasági motivációk: bűntudat vagy politikai befolyás

• Kuziemko-Wercker:

(http://eltecon.blog.hu/2009/12/13/szavaz atvasarlas_az_ensz_ben)

2. Empirikus vizsgálatok

Kérdés

• Empirikus probléma: pozitív-e segélyek együtthatója különböző növekedési regressziókban?

• Modell: g = g(h)

• Hatékony a segély, ha μ = ∂g/∂h > 0

• Feltételes vs. feltétel nélküli

• Elemzés: metaszinten

• Az empirikus irodalom „kvantitatív” összefoglalója

• Doucouliagos–Paldam (2007): The Aid

Effectiveness Literature: The Sad Results of 40 Years of Research

(http://www.econ.cam.ac.uk/dae/repec/cam/pdf/cwp e0773.pdf)

Vizuális introspekció (WDI)

Vizuális introspekció II.

Első benyomás

• Feltétel nélküli hatékonyságban nem hiszünk

• Regressziók is megerősítik

• Naiv egyidejű regresszió együtthatója:

-0,010 (0,935), R²: 0,000

• Késleltetett hatás regressziós

együtthatója: -0,003 (0,364), R²: 0,000

• Segély paradoxon: nincs mérhető pozitív hatás

Segély és növekedés

Eredmény-trendek az empirikus

irodalomban

Értékelés

• Hatékonyság: pesszimizmus nő

• Eredmények szórása csökken

• Kérdések:

• Konszenzus?

• Módszertan számít-e?

• EU transzferek: szimulációk vs. regressziók

• Torzítás?

• Ideológiai

• Korábbi publikációk

• Intézményi

• „Publication Polishing”

Modellek

Regressziók

• A: a

= α + μ h

+ γ

x

+ u

• B: g

= α + μ h

+ γ

x

+ u

• C: g

= α + μ h

+ δ z

+ ω h

z

+ γ

x

+ u

Modelldivat-trendek

„A” modellcsalád

• Alapötlet: segély növeli a beruházást

• Háttér: HD

• I – S^p – S^g = nettó külső finanszírozás (benne: külföldi segély)

• De: S^p is csökkenhet (feléljük) – Griffin–

Enos (1970)

• De: S^g is csökkenhet (felélik) – Boone (1996)

„A” eredmények

„A” értékelés

• Enyhe (átlagosan inszignifikáns) hatás

• Kiszorítás biztosan van

• Magán- vagy kormányzati fogyasztás nő-e?

• Nettó növekedési hatás bizonytalan, de nem túl biztató

„B” modellcsalád

• Alapötlet: ha a növekedési hatás érdekes, mérjük minél közvetlenebbül!

• Lásd még: Barro-féle regressziók

• Endogenitási probléma: miért?

• Instrumentumok:

• késleltetett segélyek

• segélyek „politikai” meghatározói

• méret

• Kétlépcsős becslések

„B” eredmények

„B” értékelés

• Átlagosan pozitív, nem szignifikáns

• Meta-dimenzió:

• Szélső értékek a korai elemzésekből

• Pozitív értékek jellemzően bizonyos intézményekhez kötődnek

• Szerzői „tehetetlenség” sokat számít

„C” modellcsalád

• Alapötlet: heterogenitás fontos

• Két alaptípus:

• Jó gazdaságpolitika modellje (good policy)

• Orvosság-modell (medicine)

• Jó gazdaságpolitika: Világbank (Burnside – Dollar, Dollar–Collier)

• Feltételes hatékonyság: jó intézmények mellett

• Orvosság: Danida-csoport (Hansen–Tarp)

• Kis adagban hasznos, egy ponton túl káros

A jó gazdaságpolitika modellje

• Alapegyenlet (BD):

g_it = α + μ h_it + δ z_it + ω h_it z_it + γ_j x_jit + u_it,

• ahol z: a gazdaságpolitika/intézmények minőségét fejezi ki

• Nyitottság

• Költségvetési deficit

• Infláció

A jó gazdaságpolitika modellje

• Burnside–Dollar (1997): Aid, policies, and Growth. AER

(http://ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i4p 847-868.html)

A jó gazdaságpolitika modellje

• Burnside–Dollar (2004): Aid and Growth: Revisiting the Evidence. World Bank Policy Research Working Paper 3251

A jó gazdaságpolitika modellje

• Világbanki tevékenységet (is) nagyban alakító eredmény

• 2004-es BD-cikk elemzi is a segélyek

„szelektivitását”

• Törékeny eredmény, sok-sok kritika

• Easterly–Levine–Roodman: New Data, New Doubts

(http://www.nyu.edu/fas/institute/dri/Easterly/

File/aid_nber.pdf)

• Erős intézményi torzítás

Orvosságmodell

• Alapegyenlet (Hansen–Tarp):

g_it = α + μ h_it + ω h²_it + γ_j x_jit + u_it,

• ahol z = h (feltétel maga a segély mérete)

• Milyen együtthatókat várunk?

• Szokásos (és propagált) eredmény szerint a segélynek van „optimális”

mérete

• Kevéssé reprodukálható, nem nagyon robusztus

Kapcsolódások

• Kincsek átka / holland kór irodalom

• RER? Infláció?

• Kiszorítás?

• Magyarázat a mikro-makro paradoxonra?

Tanulságok

• A segélyek növekedési hozzájárulása csekély

• Kb. 20%-kal nagyobb GDP/fő 40 év alatt az átlagos rugalmasság alapján

• Értelmes?

• Kína/India 10 év alatt megduplázódik

• Jó lenne jól csinálni → nagy igény az erős normatív üzenetekre

• Mi a helyes sikerkritérium?