MT 14.én. 12.ssáa 1967.aacen.har
F O L Y Ó I R AT SZEMLE
131/67 002.351659.2.08i577.6
UDKD/ ül IWOiUléVI m g v W U H VJ
1967.Báj. p.118-120.
1965-Un vógwtt vizsgálatok szerint hiány mutatkosik tájé
koztatási ssaksaberekben, de a meglévőket l a tovább k a l l képesnif alánjaik as utánpótlás, a f i s a t f a l ssintek - össsehasonlitva as aso- noa alapképzettségű, da a tudomány és aa Ipar aáa területén dolgosá asakaabarak fizetésével - Igen alacsonyak. Minden erőfeszítés álla
séra a helyéét asinte oaak agy területen, a fisstések területen Tál
tost) t t aag előnyöeen as aséta a l t a l t idő a l a t t , bár Bak mindig elté
rés ran as iparban dolgoadk javára, főleg a kasdőfisstéaaknél.
A táj ákoztatástudomány aég a j tudományág, éa a klessslkus könyvtárosképsí oktatási Intézmények általában lemaradtak a gyorsan fejlődő tájékostatástudoaásyi •sakemberigény mögött alnd oktatási
Jékostatás területére igen fontos, leszögezi, hogy s esskemberek mellett i t t nagy százalékban Tan asllkség a tájékoztatáe-tudományban képzett ssaksaberakra i s . E s t as i s indokolja, hogy a tájékostatáe- ban foglalkostatott embereknek sás szakmák területén A*ada atb./
osak tájékozódőkópeeaéggel k e l l rendelkesnlük, réaslateaebb ismere¬
tek megtanulása - emellett, hogy gazdaságtalan és sok Időt emészt f a l - szükségtelen i s . Mlndes a s t J e l e n t i , hogy aihamarebb mag k a l l oldani a tájékoztatáatudomány ssakambaraisak képmáséval és fisetéeé- TSl kapcsolatban felmerüli kérdéseket és b i s t o s l t a n i k e l l a képséet megfeleld szinten. /Sohiff 1./
132/67 002.513.5
Informáolő visszakeresés. /Information r e t r i e v a l / - 0AR7XEII>,B.a Science, 156.k. í750.es. T.9lY7jun. p.1398-1401.
ás áááS /American Acedemy of árts and Science - Amerikai rado
nányos és murásseti Akadémia/ 1966. decemberében t a r t o t t a 133. kong- raaasasát "A todoaányos köslés és as információ Tisssakereaéa helye a tudóuképzésben" óimon. As előadókat éa a réaátvevőket a hivatalos lnforaáaiÓB sssksmbersk és mossak! osakirők köréből válogatták öes- s s a .
881
A konferencia résztvevői az információ visszakeresés problema
tikáját többféleképpen közelítették meg, azonban az előadások ée a hozzászólások Jelentős része elsősorban az egyetemi képzés szempont
jából f o g l a l k o z o t t a kérdésBel. Megállapították, hogy a kutatónak, tudósnak tudnia k e l l Írni és ehhez gondolkodni, mert csak világos gondolkodással l e h e t jól i m i . A tudományos közlés módja az egyete
mi oktatásban egyre nagyobb jelentőséget kap. Felhívták a figyelmet a r r a a Jelenségre, hogy t e l j e s e n elhanyagolják a hallgatók kiképzé
sét a könyvtár, bibliográfiai segédeszközök s t b . használatára. Tudó
sok és mérnökök foglalkoznak könyvtári automatizálással anélkül, hogy ismernék a legfontosabb információs kiadványokat. Hangsúlyoz
ták, hogy az információ visszakeresés modern felfogása része as ok
tatásban bekövetkezett forradalomnak, és az Információ visszakere
sésnek csupán tanfolyammal történő bevezetése a tananyagba már a probléma megoldásának a közelítését j e l e n t i . Helyes lenne a h a l l g a tókat a számítógépek ismereteibe bevezetni, hogy megtanulják az i n formáció visszakeresés modern rendszereit, mielőtt a hagyományos rendszerekkel találkoznának. Elhangzott olyan vélemény 1B, hogy a könyvtáraknak lenne f e l a d a t a a hallgatókkal megismertetni a könyv
tár használatát és az információ visszakeresést.
Hangot kapott a probléma olyan megközelítése i s , hogy okosabb lenne kevesebbet és jobbat publikálni az Információáradattal való birkózás h e l y e t t . Egyre kevésbé Jut i d e j e a szakembernek - kutató
nak, mérnöknek -,hogy rendszeresen használja a referáló, indexelő szolgáltatások tömegét. Ezért tapasztalható az az ijesztő jelenség, hogy a szakemberek jelentős rétege k i f e j e z e t t e n elhanyagolja a pub
likált irodalmat, mivel i s m e r i saját szakterületét a szakirodalom legezokványoaabb keresése nélkül i s . Az egyik előadás s z e r i n t as I n formáció visszakeresés p l . a f i z i k u s o k számára nem j e l e n t olyan po
tenciális hasznot, mint a biológusok számára, akik nemcsak " i r o d a l mibb" réteget képviselnek, de irodalmuk i s sokkal gazdagabb,
A konferenciáról távollevő A.tEIHEEBfl felolvasásra került hoz
zászólásával záródik az ismertetés - mintegy Összegezve a konferen
cia lényeges mondanivalóját -, mely s z e r i n t a tudós kötelezettsége az információ visszakeresés terén naponta növekszik, és ahogy s t u domány fejlődik, ugy nő ez a kötelezettség i s . A kötelezettség t u lajdonképpen a z t j e l e n t i , hogy a tudósnak része van as információs folyamatok szabályozásának felelősségében. E l k e l l fogadnia, hogy miközben hozzájárul az információáradathoz, egyben felelős az áram
lás megszervezéséért. Az egyetemi képzésnek erre k e l l előkészíteni a jövendő tudósait. / j l 5 8 J l f l-D á c„ r Ét/
133/67 002.513.5»001.815:681.33-523.8
Közös információs rendBzer kiépítése két, különböző szakterüle
ten dolgozó szervezet részéről. / J o i n t development o f a oommon. I n formation system by two organlzations worklng i n d i f f e r e n t d i s c i - p l l n s s / -BT8L0F, l l . B . - B u l l e t i n AID, 5.k. 4.ez. 1966. p.89-97.
Az American Society f o r Metals /az Amerikai Kohászati Társaság/
ás as Engineering Index oég 1964-ben megállapodást kötött lnfemá-
TMT u.éTí. 12.szám 1967.deoeaber
cló visszakeresi rendszer közös kidolgozására és üzemeltetésére. 1 közös erőfeszítés oélja ez v o l t , hogy olyan rendszert hozzanak lét
r e , mely két különböző f e l a d a t o t i s ellát: egyrészt Indexet készít egy referáld kiadványhoz, másrészt nagy mélységben i n d e x e l t , gépi memóriában tárolt információs tárat épit k i , amely gépi információ visszakeresésre alkalmas. A munka több szempontból i s f i g y e l m e t ér
demeli Illusztrálja azokat a problémákat, melyek elkerülhetetlenül felmerülnek, ha kőt t e l j e s e n független szervezet tartósan együtt kí
ván működni, s b i z o n y l t j a annak lehetőségét, hogy különböző szakto- rületeket kiszolgáló, többoélu komplex rendszert hozzanak létra.
Az együttműködő partnerek megállapodtak abban, hogy az index
kifejezések szabványosítására az Engineering J o i n t Counoil /Ameri
k a i Mérnökezövetaég/ tezauruszából k i i n d u l v a saját tezauruszt d o l goznak k i a kohászat, a műanyagipar és az e l e k t r o n i k a szakterületé
r e . Ennek megoldása a két partner esetében különböző módon történt.
Az American Soclety f o r Metals már r e n d e l k e z e t t agy nagy mély
ségben k i d o l g o z o t t tárgyszójegyzékkel, valamint az ezeknek megfelelő szemantikai kódok gépi feldolgozás céljára szolgáló Jegyzékével. Ezt a tárgyszójegyzéket e l e k t r o n i k u s számitógéppel egybevetették as EJC tezaurusszal, s megállapították, hogy mintegy 5000 a megegyező k i f e jezések száma. A tárgyszójegyzékben ezenkívül még 30 000 kohászati szakkifejezés szerepelt, melyek közül 3000-et választottak k i , mint legfontosabbakat. A kohászat 11 szűkebb részterületéről 52 szakem
b e r t kértek f e l , akik 6 hétig dolgoztak a tulajdonképpeni tezaurusz megszerkesztésén, a szavak közötti kapcsolatok meghatározásán s t b . Munkájuk eredményeként megszületett a végül mintegy 9000 kifejezést tartalmazó kohászati tezaurusz.
Az Engineering index saját tezaurusza kialakításakor a lehető legkisebb mórtékben tért csak e l az EJC tezauruszától, s főleg annak gépi feldolgozásra alkalmasabbá tételére törekedett.
A két szűkebb tezaurusz elkészítése után gépi uton egybevetet
ték azokat egymással és az EJC tezaurusszal a óéiból, hogy megálla
pítsák mind a t a r t a l m i , mind a felépitésbeli egyezéseket 111. elté
réseket. A v i z s g a l a t o k e téren aég nem fejeződtek be. Mindkét p a r t n e r t nagymértékben akadályozza a fejlesztő munkában a fennmaradás biztosítására elvégzendő napi munkák tömege. Az azonban már bebizo
nyosodott, hogy a különböző szakterületeket kiszolgáló indexelő ée visszakereső automatikus rendszer megvalósítható| i g a z o l j a e z t a már több mint egy éve működő indexkészitŐ rendszer, mely olyan elté*
ró szakterületeket szolgál k i eredményesen, mint a kohászati,elekt
r o n i k a és műanyagipar. Aásárhelyi P./
134/67 002.513.51002.534.7 Vibzony- és BZerepjelölók használata előzetes koordinálás a l a p -
Ián o p t i k a i lynkkártya-rendeserben. /The use of l l n k e and rolea on a pre-oo-ordination hasis i n o p t i o a l ooineidence syotems/ - J0HES,K.P.»
A s l l b Proceedlngs, 19.k. 6.ez. 1967.jun. p.195-199.
683
A visBonyJelölők és a szerepjelölők viszonylag hűvös fogadta
tásban részesültek as Információ visszakeresés szakemberei részé
ről. D.J.CAUPBELL azt állitja, hogy nem érik mag a külön költséget és fáradságot. J.D.SXHHEIT igen kemény szavakkal u t a s l t j a e l hasz
nálatokat. Általában az a vélemény a l a k a l t k i rőlak, hogy kétea ér
tékűek és leggondosabb használatuk saa szünteti mag t e l j e s e n a h i bás kiválasztást kersséBnél, bár bizonyosan van nemi Információi zajcsökkentő hatásuk.
K.P.JOBES a Hatural Bubber Producere Beseareh Association /Byersgumitermelók Kutatási Szövetsége/ dokumentációs szolgálatának keretében alkalmazta ezeket az indexelési nyelveserkezetekét, előze
tes koordinálás alapján o p t i k a i lyakkártya rendszerben anélkül,hogy nehézségeket t a p a s z t a l t volna használat közben. B szerkezetek szoro
san kapcsolódtak l e i r t rendszere generikus szerkezetéhez.
Viszony .jelölők / l i n k s / . B kódok J e l z i k , ha az indexelésnél vannak, kutatják a fennálló viszonyt anélkül, hogy ennek mibenlétét megmagyaráznák. As ismert definíciók egyike eom mutat rá lényegükre, hogy ezek elsősorban zajelhárító szerkezetek. Bs as igen egyszerű jelölési mód B.H.HOLM s z e r i n t 11 *-OB sajosökkentő hatással jár.
H.TADBE i s i g a z o l j a e z t , de azt állítja, hogy ugyanakkor csökkenti a kiválasztást i s , A szerző o p t i k a i rendszerében ezeket a viszony
jelölőket a legegyszerűbb eljárással használja, a dokumentumokat Indexeléshez apróbb önálló egységekre b o n t j a . Segítségükkel a gumi- vegyéezet kifejezéseit egyértelműen t u d j a egymáshoz kaposolni.
Szerepjelölők / r o l e s / . As Indexelésnél használt kifejezésekkel összekapcsolt kódok agy módosítják a d s s z k r l p t o r o k jelentését, hogy azok az e r e d e t i dokumentum szövegében játszott szerepüket átviszik a leíráshoz használt tárgyszavak s z i n t e t i k u s kapcsolatára. J.D.
SIHHETT azt állítja, hogy a szerepjelölők lehagyása megháromszoroz
ná az indexelés sebességét. B.A.MOHTAGUE s z e r i n t használatuk 11 j£- k a l emeli as a d a t b e v i t e l költségeit. Igen sokan pedig aggályukat f e - jezték k i as Indexelők által t a p a s z t a l t nehézségek m i a t t . A szerző által i s m e r t e t e t t o p t i k a i rendezerben Igen jó tapasztalatokat szer
z e t t a tárgyszó-kaposolások pontosabb értelmezése révén. Bsm v a t t a át egyszerűen a más területeken már kialakított eljárásokat a sze
repjelölők használatára, hanem szerepűket saját szakterületének l o g i k a i igénye s z e r i n t határozta meg. Elsősorban a "gumi" Ós a "nem- gumi" kifejezések szétválasztására használja f e l őket, amivel igen sok kétértelműséget hárít e l . A rendezer generikus szerkezetének I n tegráns részeként késeli a szerepjelölőket és a viszonyjelölőket. E generikus koncepció bevezetése az informáoiókerssés technikáját könnyíti meg.
A szerepjelölők és a viszonyjelölők használata rendszerében viszonylag kevés többletmunkával Jár, az indexelést nsm t e s z i bonyo
lulttá. Eétséges, hogy g y a k o r l a t i l a g emsll-e az Indexelés költsége
i t , ha az ehhez szükséges járulékos o p t i k a i lyukkártya-szükséglet
től eltekintünk. Tul k o r a i lenne azonban annak elemzésével f o g l a l kozni, hogy a sssrepjelölők és viszonyjelölők I l y e n módszerű hasz
nálata a g u m i i p a r i dokumentációban pontosan hány százalékos zajosök-
kenést eredményezett. Aataky B./
B D 14.érí. 12.szán 1967.december
135/67 002.535.4 A* egységes általánya inforttá'H*" K i r t r o . /o edlnoj u n l v e r -
asal'noj lnforaaoionnoj k a r t e / - RAHmAB, L.B. - HauoBno-Tehnicoesz- k a j a I n f o r m a e l j a , S z e r i j e 1. 1967. l . s z . p.23-24.
A szovjet tájékoztatási munka gyakorlatában j e l e n l e g báron •- satban Tan szükség a tudományos éa műszaki újdonságok referátumának leírására Információs kártyára:
. 1. as információs apparátus réséére a hasal ás külföldi p u b l i kált anyagokról - cikkekről, szabadalmakról, gyártmányismertetők
ről - kéesitett kártyák esetében;
2. Információs kártya készítésekor a központi, ágasati i n f o r mációs apparátus számára a nem publikált munkákról;
3. találmányokról ás felfedezésekről as illetékes szervnél va
ló bejelentés alkalmával a szerzői elsőbbség biztosítására.
mindezekben as esetekben az újdonság pontos, tömör ás a m e l l e t t a fő jellemzők lehetőleg t e l j e s leírására van szükség, amelyet ere
d e t i forrás nélkül l e h a t felhasználni. As információs kártyák kitöl
tése a különféle források s z e r i n t eltérő terjedelemben, részletes
séggel és formában történik. A nem publikált munkákról készített i n formációs kártya fontosabb p o n t j a i t rendelet szabályozza, de es l a n y i t v a hagy több t a r t a l m i és formai kérdést.
Ennek alapján több ágazati acerv a saját szempontjai s z e r i n t előírásokat a d o t t k i az információs kártya készítésére, aminek ered
ményeképpen számos váltósat született.
így j e l e n l e g nincs egységes információs kártya, amely alkalmas lenne as elvégzett munka lényeges ismérveinek kielégítően pontos és t e l j e s leírására. As elvégzett munkáknak következő típusai különböz
tethetők megt 1. tudományos kutatómunkák; 2. termelési tapasztala
tok; 3. műszaki tervezési munkák; 4. szerkesztési munkák; 5. a t e r melésbe bevezetett u j gyártmányok; 6. a termelésbe bevezetett a j termékek; 7. u j állami szabványoki 8. u j normáliák; 9. u j technoló
g i a i eljárások) 10. n j termelésszervezóai módszerek; 11. n j munka
szervezési módszerek; 12. u j anyagok; 13. u j vegyszerek; 14. n j e¬
lemző módszerek; 15. a j módszerek anyagtulajdonságok meghatározásá
r a ; 16. u j ellenőrző módszerek; 17. n j kipróbálási módszerek; 18.
Borosatgyártmányok korszerűsítése; 19. meglévő technológiai eljárá
sok tökéletesítése; 20. a meglévő termelési ezervezet gyökeres meg
javítása; 21. a meglévő munkaszervezet gyökeres megjavítása; 22.biz
tonságtechnikai rendszabályok; 23. ágazati vagy ágazatközi jelentő
ségű ésszerűsítési j a v a s l a t o k bevezetése.
Ásóknak az alapvető Ismérveknek elemzése, amelyek a f e n t i mun
kákat j e l l e m z i k , lehetővé t e s z i egységesített formájú információs kártya bevezetésére j a v a s l a t tételét, amely mind referátumok készí
tésekor, mind az információs apparátus kiegészitésere ős találmá
nyok, valamint felfedezések bejelentésérc felhasználható lenne.
8851
136/67 O02.6i389.6 Eló-dokumentáció: a táj ékoztatási folyamat megkönnyítésének l e
hetősége. /Pre-doeumentation: or. how t o f a c l l i t a t e tha Information prooess/ - DAHLBKBQ.I. - B n l l e t i n AID, 5.k. 2.M. 1966. p.5-9.
A primer jellegű Irodalom kiadásának erőteljesebb ezabványoel- táea nagy segítséget nyújtana mind az olvasóknak, mind pedig a tá
jékoztató szakembereknek. Megvizsgálták, hogy p l . 134 o r v o s i folyó
i r a t esetében a kötetet és számot a címlap mely helyen tüntetik f e l . Az adatok elhelyezkedését feltüntető diagram semmiféle rendszert nem mutat. Be ennél még sokkal nagyobb jelentőségű a folyóiratok méreté
nek és alakjának kérdése, ami k i h a t a postai kezelhetőségre,a könyv
tári tárolásra, mikrofilmezésre, kötésre egyaránt. Az általánosan Javasolt formátum az A4 /210 x. 297 mm/. 75 dokumentációs folyóiratot megvizsgálva azt állapították meg, hogy mindössze 21 j e l e n t meg a Javasolt méretben, 6 folyóirat mérete az A4 és 207 i 294 m között,
5 folyóiraté 214 z 279, mig az összes többi egymástól t e l j e s e n elté
rő méretű és alakú kiadvány v o l t .
Az adatok közlésén és az alakon kívül természetesen számos más szabványosítható Jellemző van a primer és szekunder kiadványok ese
tében egyaránt. Az ismert német DIB szabványok közül mintegy 150 vo
natkozik i l y e n Jellemzőre. Ezek betartása sem kielégítő.Pontos szab
vány p l . a tartalomjegyzékek helyére, formátumára etb. vonatkozó szabvány, amit a német folyóiratoknak csupán 40 jf-a t a r t be.
Az olvasók saját tájékozódása és tájékoztatása ugrásszerűen j a vulhatna a következő információk rendszeres és szabványos formában történő biztosítása eBeténi 1. ETO szám; 2. a szerző neve és elme vagy munkahelye; 3. a leirő jellegű olm; 4. a elm angol fordítása;
5. a kézirat beérkezésének időpontja; 6. az esetleges egyéb megjele
nésekre történő hivatkozás: folyóiratcím, kötet, szám, év,hó, o l d a l szám; 7. informatív referátum s annak angol fordítása.
A f e n t i adatok szabványos formában és sorrendben történő közlé
se minden c i k k , kutatási jelentés, p r e p r i n t s t b . elején pontos clm- leiráB formájában nagy lépést Jelentene a dokumentációs szabványosí
tás fejlesztésében. A szabványos cimleÍrásoknak a könyvekben i s sze
repelniük k e l l e n e , természetesen valamennyire módosított formában és tartalommal.
Nagyon előnyös volna, ha a szerző maga aláhúzással megjelölné referátumában azokat a fogalmakat, melyeket legfontosabbaknak Ítél.
A tárgyszavak kiemelt, referátumon kívüli formában történő feltűn
tetése nem látszik célszerűnek, mert a különböző tájékoztató ezer
vek más-más szójegyzékkel, tezaurusszal dolgosnak, s az i l y e n tárgy
szavakat közvetlenül úgysem hasznosíthatják.
A szerzők és kiadók által elvégzett "elódokumentáciő" felszaba
dítaná a tájékoztató szerveket j e l e n l e g i munkájuk zömétől és lehető
vé tenné, hogy mélyrehatóbban foglalkozzanak a felhasználók speciá
l i s igényeivel.
TMT H.évT. 12.atám 1567.december
Mindehhez azonban meg k e l l nyerni a szerzőket éa főleg a k i adókat. Ennek útja az lehetne, hogy a tájékoztatásra fordított k o r mánytámogatás egy részét átengednék a kiadóknak a szabrányos címle
írások közzétételének költségeire. Teljesen t a r t h a t a t l a n h e l y z e t , hogy p l . az összes könyvtárak egymástél függetlenül és egymással párhuzamosan elvégzik ugyanazon müvek ssakosását e t b . k i v e l törvé
nyekkel az egységesítést megoldani nem l e h e t , az anyagi ösztönzés és meggyőzés útját k e l l választani. /Vásárhelyi ?./
,0-7/,-r 002.6t389.6
,J7/67 659.241.25/47//061.14/
A müszaki-tudományoB tájékoztatási tevékenység szabványositá- sának"vezet5 szerve. /0 golovno.1 o r g a n i z a c i i po aztandardlzacll v o b l a s z t i naucsno-tehnicseozkoj i n f o r m a o i i / - KAJDAE0TIC3, T . I . * Raucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 1. 1967. l . s s . p.6-7.
Az egységesítési munkálatokkal, amelyek alapján szabványok d o l gozhatók k i a müezakl-tudományoB tájékoztatás területén, számos s z e r v e z e t és Intézmény f o g l a l k o z i k ! a 7 I H I T I , az Állami Műszaki-Tu
dományos Nyilvános Könyvtár, az össz-szövetségi Könyvkamara, az Ál
lami Lenin Könyvtár, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Könyv
tára, az Osztályozási Tároaközi Bizottság, az Oasz-szövetségi i l l a - mi Idegen-nyelvű Könyvtár és több ágazati műszaki-tudományos tájé
koztatási intézet. Bekapcsolódott ebbe a munkába az Oesz-esövetségi Szabványosítási, Osztályozási és Koordinálási Kutatóintézet. Az i n formációé szolgáltatások terén széles körben használt •üszaki esz
közök szabványosításával több minisztérium és intézet f o g l a l k o z i k . A műszaki-tudományos tájékoztatás területén felmerülő követel
ményeket azonban megfelelő vezető szerv hiányában nsm l e h e t kielé
gíteni.
Hemzetközi szinten ugyancsak több szervezet kezdte meg a mű
szaki-tudományos tájékoztatás szabványosítási munkáját, i g y p l . a KGST Műszaki és Tudományos Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottsá
ga, az ISO négy bizottsága és mások.
Fentieken kívül e kérdéssel számos nemzeti szerv i s f o g l a l k o z i k a többi között USA-ban, Indiában, Csehszlovákiában, as HHK-ban.
A f e n t vázolt helyzetre való t e k i n t e t t e l a Szovjetunióban szük
ségesnek látszik a műszaki-tudományos tájékoztatás szabványosításá
nak irányítására vezető szervezet létrehozása az alábbi fő célokkal;
1. az első lépcsőben megszervezett vezető szerv irányító és egyben bázis intézmény i s lenne, amely azután a köztársasági vagy területi alap-intézmények hálózatát több szakágazatban kiépítené;
2. a szabványosítás komplex voltára t e k i n t e t t e l a vezető szerv nek minél szélesebb területet k e l l felölelnie a határterületekről i s ;
88?
3. minthogy a tájékoztatási rendszer fogalmainak szabványosí
tásáról van szó, ennek a vésető szervnek a Szovjetunió M i n i s z t e r t a nácsa m e l l e t t működő Tudományos és Bflasakl t i l s a i Bizottsághoz k e l lene t a r t o z n i a }
4. a létesítendő vésető szervre háruló faladatok sokrétűsége, amelyek a szervezéstől a szabványok tervezésén és felügyeletén ke
resztül a kutatásig és módszertanig, valamint a nemzetközi kapcso
l a t o k kiépítéséig és munkák együttműködő végzéséig t e r j e d , azt mu
t a t j a , hogy mindezeket a funkciókat osak magaafoka képzettségű sze
mélyzettel, kellő tapasztalatokkal és jól f e l s z e r e l t kísérleti bá
z i s s a l rendelkező intézet vállalhatja magára, mint amilyen a YIKITI.
/Patai 8./
138/67 002.6t658.386.34.66.007.2
| sfigggkj_ tájékoztatási szolgálatban dolgosé szakemberek t o vábbképzése. /Oontlnnlng edneetlon i n tachnion3 informálna mw' vxoos/ - MAIZSIL, B.B. « Journal o f Ohemloal Documentatlon, 7.k.
2.sa. 1967.aáj. p.115-117.
A tájékoztatási szolgálatban dolgosé vegyészekre nézve elmond
h a t j u k , hogy ismereteik felezési I d e j e 10 év. E z a l a t t ismereteiknek kb. 50 *-a vélik túlhaladottá, másrészt mintegy 10 évre lehet előre megmondani, hogy adott idő múlva minek as ismeretére lesz szüksége.
Ez okozza azt, hogy igen k i t e r j e d t e n f o l y i k a továbbképzés a szak
mai egyesületek és a vegyipar k e r e t e i közt.
AZ ACS /American Chemical Sooiety > Amerikai Bámial Egyesület/
évente rendszeresen több rövid tanfolyamot rendes, olyan témával I s , mint például az információkérésós. A tanfolyamok anyaga szalagon, f i l m e n vagy más segédleten i s megszerezhető. Az AIC /American I n - s t l t u t e o f Chsmists - az Amerikai Vegyészek Intézete/ kémiai tárgy
körökben öt évig érvényes o k l e v e l e t adó tanfolyamokat rendez, melye
ket a távközlési technikát kihasználva egyszerre több városban t a r tanak meg; a hangot rádióadó, a képet TV készülék közvetíti. Több nagyvállalat i s szervez szaktanfolyamokat. Bmlltésremáltó, hogy szá
mítógépes kiképzés majdnem minden társaságnál f o l y i k .
A továbbképzésért mind as egyén / k e l l , hogy igényelje/, mind as alkalmazója / k e l l , hogy biztosítsa a lehetőséget/ felelős.
A tájékoztatási szolgálat jó propagandaeszköze ennek a tovább
képzésnek. Sajátmaga képeshet k i szakembereket a referáló, dokumen
táló munkára. A szolgálaton belül dolgozó szakemberek továbbképzésé
ről i s gondoskodik, mind a kémia, mind a tájékoztatástudományok t e rületén. A kiképzés perspektivikus k e l l legyen, i g y olysn területe
ket i s k e l l érintenie, mint a számítógépek elmélete éa gyakorlata, idegen nyelvek, Információ visszakeresés technikája, kémiai nomen
klatúra, szabadalmak. A vezetőknek természetesen kiesé szélesebb té
makörrel, de kevésbé mélyen, ezenkívül más témákkal i s , mint példá
u l a vezetés modern elmélete és gyakorlata, k a l l f o g l a l k o z n i u k .
ZMT 14.év*. 12.szám 1967. december
A továbbképzés lehetséges formált csoporton belüli munkaérte
kezletei:; étkezde közbeni beszélgetések csoporton kívüli emberek
k e l ; olvasás; szabályszerű tanfolyamok; munkakörök tervszerű vál
toztatása; külső értekezletek, szemináriumok látogatása; beléé ér
tekezletek, szemináriumok látogatása; cikkek körözése; tanulmányi kirándulások; részvétel ssaksgyesületl tanfolyamon s t b .
Az egyének továbbképzését Igen gondosan, az egyén képességeit, tulajdonságait figyelembevevő k e l l megszervezni.
/Sohiff B./
139/67 002.6t658.386.4 Szeminárium a "műszaki-tudományos tájékoztatás és propaganda"
tárgyköréből. /Szeminar po probléma "nancano—tehnlcaaagfcftjÁ I n f o r máéi j a i propaganda"/ - Banosno-TehnieeeeskajB I n f o r m a c i j a , S z e r i - j a 1 . 1967. l . s s . p.31.
Az össs-ssövetségl és központi ágazati tájékoztatási szervek vezetői képzettségének növelése, munkatapasztalatok és a módszerta
n i irányításra vonatkozó eredmények oserójónek javítása céljából a Szovjetunió Minisztertanácsa m e l l e t t működő Tudományos és Műszaki Állami Bizottság állandó szemináriumot szervezett a műszaki-tudomá
nyos tájákostatás és propaganda tárgykörében.
A szeminárium résztvevői a minisztériumok és főhatóságok mű
s z a k i - tudomány OB tájékoztatási osztályainak vezetői, az össz-szövet
ségi és központi ágazati műszaki-tudományos tájékoztatási Intézetek igazgatói, valamint a központi műszaki-tudományos könyvtárak igazga
tói leesnek.
A szemináriumi foglalkozásokat havonta egyszer tartják.
Az 1966/67. tanévben a következő kérdésekről Irányoztak elő e¬
lőadásokat és megbeszéléseket:
1. a műszaki-tudományos tájékoztatás és propaganda ágazati rendszerének szervezése;
2. ágazati vállalatok ós szakemberek Információs kiszolgálásá
nak megszervezése;
3. a műszaki-gazdasági kutatások megszervezése és tudományos elemző szemlék készítése az ágazati tájékoztatási szervekben;
4. a műszaki-tudományos tájékostatás központi ágazati intéze
t e i b e n tudományos kutatómunkák szervezése a műszaki-tudományos tá
jékoztatás kérdéseiről;
5. as információk differenciált terjesztési rendszerének meg
szervezése. Tájékoztatási anyagok korszerű elkészítése és kiadása;
6. as intését munkájának t a p a s z t a l a t a i as információs folyama
tok gőpesitéaének és automatizálásénak területén;
889
7. S műszaki-tudományos propaganda haladd módszerei.
A szeminárium vezetőjéül H.B.ARUTJuHOV-ot neveztek k i , h e l y e t tese H.I.TÖSKEVICS. y. . . ,
/Psku S./
140/67 002.63/73/
Országos tájékoztatási rendszer. / B a t i o n a l i n f o r m a t i o n system/
- SEOLNIK.H. • Journal of Chemical Documentation, 7.k. 2.ez. 1967.
máj. p.61.
A primer szakirodalom mennyiségi explóziőja maga után vonta a referáló és indexelő magán, egyesületi vagy állami tájékoztatási i n tézmények számának növekedését. Az USA-ban j e l e n l e g , - közel 20 éves fejlódés eredményeképpen - 300 i l y e n intézmény működik, ezen felül az egyes i p a r i kutató csoportok i s végeznek saját speciális érdeklő
dési körükre korlátozott referáló és indexelő munkát. Hig a Chemical Abetracts 1967-ben becslés s z e r i n t 200 000 c i k k és 57 000 szabadalom referátumát f o g j a közölni, a 300 intézmény munkája eredményeképpen 2,5 millió referátum vagy index Jelenik meg 50 millió 0 összköltség
g e l , mindezen ezervezetek foglalkoznak beszerzéssel, a dokumentumok feldolgozásával és a referátumok, Indexek publikálásával i s .
A mérnöktársadalom igényeinek kielégítését igen elősegítené,ha legalább egy helyen felállítanák a világ t e l j e s szakirodalmi gyűjte
ményét. Ezenkívül, mivel s dokumentumok elolvasása, ezakosáea és a referátumok készítése a leghosszabb időt v e s z i igénybe a tájékozta
tás folyamatai között, ez a legköltségesebb f e l a d a t i s , és ezért gazdaságos lenne egy, de legalább kisszámú helyre centralizálni. Ez
zel elkerülhető lenne a j e l e n l e g igen tág keretek között folyó pár
huzamos munka és a tájékoztatás területén jelentkező szakemberhiány l s csak kevésbé fejthetné k i káros hatását.
A centralizáció természetesen nem j e l e n t h e t i a j e l e n l e g működő szolgáltatások elsorvasztását, ellenkezőleg azok saját munkakörének gazdaságosabb ellátását segítené elő a Jelenleginél jóval kisebb költséggel előállított anyaggal, szaktanácsadással s t b .
/ S c h l f f E./
141/67 002.63.008.04/75/
Egy operatív, tájékoztatási program kialakítását befolyásoló tényezők, /gactore i n b u i l d i n g an operational i n f o r m a t i o n program/- DAY, tí.S. - Journal of Chemical Dooumentation, 7.k. 2.az. 1967.máj.
p.107-109.
A tájékoztatási rendszerek gazdaságossági vizsgálatánál a l e g fontosabb kérdés: a rendelkezésre álló anyagi alapot hogyan lehet a leggazdaságosabban felhasználni. A főbb befolyásoló tényezők: kom
patibilitás más tájékoztatási rendszerekkel; az egyes műveletek centralizáltsági, i l l e t v e decentralizáltság! foka} a szükségszerű
TMT 14.évf. 12.szám 1967.december
fejlesztés fokozatos végrehajtása, hogy már a rendszerben levő anya
got minél kevésbé k e l l j e n újból f e l d o l g o z n i ; olyan szervezés, mely
ben a z e g y e s müveletek során többféle, a fogyasztó igényeihez a l k a l mazkodó termék és szolgáltatás keletkezzék. Ezeket a tényezőket a HASA /National Aeronautios and Space Admlnlstratlon - Nemzeti Lég
ügyi és Űrkutatási H i v a t a l / tájékoztatási rendszerében vizsgálja a c i k k .
KOMPATIBILITÁS. Egy szervezet tájékoztatási szolgálata által 1 - gényelt forréB nagy részét a szervezeten kívül állítják elé éa a szervezeten belül létrejött tájékoztatási anyag nagy része más tájé
koztatási szolgálat forrását képezi. Ez a helyzet különösen az olyan szervezeteknél, mint a KASA, ahol a tudományos és műszaki ismeretek
egész BzéleB spektrumával foglalkoznak. Ez f e l v e t i az egyes rendsze
rek kompatibilitásának kérdését.
Sok érdekelt intézmény közreműködésével a CSTI /Committee on S c l e n t i f i c and Technics! Information o f the Pederal Council f o r Science and Technology = a Tudományos és Műszaki Szövetségi Tanács Tudományos és műszaki Tájékoztatási Bizottsága/ szabványokat dolgo
z o t t k i /Dooument PB 181605, Clearinghouse f o r Pederal S o i e n t l f l o and Technloal Information, Port Royal Boád, S p r i n g f l e l d , 7a. 22151,
$ 1.00/ a kormányzati szervek tájékostatási rendszerel közti egybe
vethetőség biztosítására*
A munkalapokon vagy mágnesszalagon tárolt adatokat j e l e n l e g már három nagy központ t u d j a minden változtatás nélkül használni, a hon
védelmi minisztérium tájékoztatási központja /Dafense Dooumentatlon Center o f t h e Department of Defense/, a kereskedelmi minisztérium tájékoztatási központja /Clearinghouse f o r Pederal S o i e n t l f l o and Teohnlcal I n f o r m a t i o n / és a BASA.
A gazdaságosság nemcsak az anyagok cseréjével, de a berendezé
sek közös használatával i s növelhető. I g y például a BASA annotáld, referáld ée Indexelő szolgálatának munkája ugy vált hatékonyabbá, hogy publikációjuknak /STÁB « S o i e n t l f l o and Teohnlcal Aerospaoe Be- p o r t s / eddig számítógéppel kiíratott i n d e x e i t j e l e n l e g már a Nemze
t i Orvosi Könyvtár / B a t i o n a l L i b r a r y of mediclne/ számítógéppel ve
zérelhető igen nagy sebességű fotonyomtató berendezésével állítják elő. Ezáltal ugyanazt a produktumot Jelentősen javított formában, de többletköltség nélkül l e h e t e t t elkészíteni. Ugyancsak jó gazdasági eredménnyel járt a mikrokártyák szabványosítása l a .
Az egyes intézmények párhuzsmoB munkájának elkerülésére neacBak a formát, hanem a müveleteket i s szabványosították.
CENTRALIZÁLÁS - DECENTRALIZÁLÁS. A rendszer belBŐ kiépítésénél felmerül az a kérdés i s i mely müveleteket érdemes központosítani éa melyeket nem? A túlzottan szétforgácsolt rendszer drágán dolgozik, működtetéséhez nem i s találni elegendő szakembert. Túlzott központo
sításnál viszont elvész a közvetlen kaposolat a fogyasztóval.
A NASA szervezetén belül ugy oldották meg a h e l y z e t e t , hogy a centralizáltan gazdaságosabban végrehajtható, i l l e t v e as egéss i n - 891
tósmény érdeklődésére számot tárté munkákat /például a referáló l a pok kiadását/ központilag végzik, da a kOspost és az egyes h e l y i asérvek között ex anyag mágnesszalagok és mlkrokártyák formájában állandóan áramlik.
POLIAMATOS JgJLESZtBS. á tájékoztatási szolgálatok méretei egy
re nőnek, az igények változásával folyamatos fejlesztésre és a l k a l mazkodásra van szükség. Ez a változás gazdasági szempontból /régi a¬
nyagok, eszkös k s t b . felhasználása/ inkább folyamatos, mint ugrás
szerű k e l l legyen.
A lOBBOLDAIO IBIflASCTAlHABiSto. Gazdasági szempontból ugy k e l l a szolgáltatások ee a termékek rendsserét megalkotni, hogy agy műve
l e t t e l egyszerre többféle információs igény kielégitősóre legyenek képesek. Igy például a referátumok megjelenhetnek folyóiratban, ké
peshetik cédulakatalógus, gyűjtemények, szelektív tájékostatasi szolgálat alapját s t b . A HASA a STÁB anyagát mágnesszalagon tárol
j a és az indexek készítésén kívül bibliográfiai és irodalomkutatási célokra i s felhasználja. A szervezésnek ebből a szempontból olyan
nak k e l l l e n n i e , hogy előre f e l t u d j a becsülni, esetleg később mi
l y e n igények keletkezhetnek.
A tájékoztatási rendszer bemenete adott, de a kimenet igen sok
féle l e h e t t est a hajlékonyságot a számítógépek és egyéb gépi beren
dezések alkalmasása t e s z i lehetővé, és csak eszel a hajlékonysággal üzemeltethető a rendszer. / S o h i f f B./
142/67 002.66/47/
A tájékoztatási tevékenység tndományoo megszervezése a terresó- sserkessto irodákban. /SsuftMiffjá ovg""*"""*J» i n f o r m A c l o n n o jd e j a t e l ' - noBsti v proektno-konsztruktorszkih o r g a n l z a o i j s h / - ZVBZSXB5ZEIJ, Sz.K. - laucsno-TehnioseszkaJa I n f o r m a o i j a , S s e r i j a 1 . 1967. l . s s . p.12-15.
A tájékoztatási tevékenység tudományos megszervezése a korsze
rű műszaki-tudományos eredményekre épített intézkedések rendszere, amely biztosítja a felhasználók optimális ellátását a részükre szük
séges Információkkal. As i l y e n rendszabályok célja a tervező-szer
kesztő tudományos dolgozók és a tájékoztatási munkatársak munkájá
ban a maximális hatékonyság és a termelékenység elérése. As informá
ciós tevékenység területén a aserresó munka legfontosabb irányai a következők:
1. a tájékoztatási dolgozók munkájának tudományos megBssrvasé- sét előmozdító általános elméleti alapok kidolgozása;
2. a tájékoztatási tevékenység szervezésének tökéletesítése a visszakeresés és a sokszorosítás gépesítése és automatizálása, v a l a mint as információk terjesztésének legésszerűbb formái használatá
v a l ;
SUT 14.ért. 12.uáa 1967.december
3. a tudományon tana megoldásához szükséges munka terjedelmé
nek éa tartalmának szabályozásai
á. normatívak kidolgozása és bevezetése a tájékoztatási dolgo
zók Bánkijának norwdzásához;
5. a táJékoEtatáal szolgálat lgazgatáal apparátnaának f e j l e s z - téaa.
á tájékoztatási dolgoaák munkájának jé megezervezéBéhez a kö
vetkező tényezők tanulmányozása szükségest
a végzett információé aunka Jellege éa t a r t a l m a ; as alkalmazott tájékoztatási rsndsssr;
a dolgozók képzettsége, minősítése és szolgálati i d e j e ; a dolgozók létszámának megoszlása az Információs szolgálat e- gyee részlegeiben;
a munkahelyek megszervezése és aUssaki felszereltsége: a munkaidő kihasználáaa.
Azoknak a megalapozott ismérveknek kiválasztása, amelyek sze
r i n t a tájékoztatási mérnök-műszaki dolgozók létszámát meghatároz
zák, as információs tevékenység szervezésének egyik legfontosabb feltétele. Ezek nélkül nem elemezhető kellő mélységgel az informá
ciós dolgozók munkaráfordítása, nem tárhatók f e l a létszámhiányok vagy f e l e s l e g e k és nem határozható meg a tájékoztatási szolgálat
ésszerű szerkezete.
Az elvégzett vizsgálatok a z t mutatták, hogy as információé osz
tályok létszáma 2,3-3 %-át t e t t e k i a tervező-szerkeeztő intézetek t e l j e s létszámának, h e l y t e l e n lenne azonban egységes arányokat java
s o l n i a tervező-szerkesztő irodák valamennyi típusa számára. A sza
badalmi tájékoztatás k i f e j e z e t t e n szabadalmi réssé csak mintegy 20 £-ot ér e l , mlg 80 í az általános Információé szolgálat, ezért célszerű a műszaki-tudományoe tájékoztatási osztályok keretében meg-
•iiiiáiul
Dj szerkezetek és termelési eszközök létrehozása megköveteli a tervezőmérnök és a tájékoztatási mérnök munkájának szoros összehan
golását. As utóbbi részvétele a tervezés munkájában lehetővé t e s z i as információs források maximális felhasználását. E m e l l e t t a magas¬
fokú képzettséggel és széleskörű áttekintéssel rendelkező tájékozta
tási mérnök hatékony segítséget nyújthat a tervezőmérnöknek már a tervezés és kutatás k e z d e t i szakaszában Í B . /P_WQ /
143/67 002.66/47/1002.55
A mérnök-kurátor munkája. /Babota i n s s e n e r a k a r a t o r a / - SZCLÓ
TEJ, K.f. - •ancsno-TShniosesskaJa I n f o r m a c l j a , S s o r l j a 1 . 1967.
l . a s . p.16-18.
893
A kurátor! tevékenység a tudományos kutatóintéeeti dolgozók Információs kiszolgálásának, ellátásénak egyik nódezere. A mérnök- kurátor a kutatócsoport t a g j a * Feladata a tudomány és technika leg
újabb eredményeiről maximális teljességgel ellátni Információs a- nyaggal az adott területen a témája magoldásán dolgozó kutatót és lehetőleg tehermentesíteni az információk Önálló feltárása és f e l dolgozása alól. A mérnök-kurátor munkája során rendszeresen f i g y e l i a műszaki-tudományos irodalmat mind a saját, mind más intézetek
ben, és kijelöli azokat a közleményeket, amelyek érdekesek lehetnek egy-egy kutatócsoport részére, feldolgozza ez információkat és át
adja az illetékes szakembernek.
A kellően képzett mérnök-kurátorral szemben támasztott köve
telmények: egy-két idegen nyelv b i z t o s tudása; műszaki képzettség vagy gyakorlat az adott szakterületen; áttekintő, összefoglaló ké
pesség, fejlődési irányok felismerése; gyors és pontos fogalmazási készség; a műszaki és tudományos tájékoztatás alapjainak ismerete.
A mérnök-kurátor folyó munkája magában f o g l a l j a az anyaggyűj
tést a tájékoztatási b u l l e t i n számára, a faktográfiai és bibliográ
f i a i kartoték készítését, tematikai információs anyagok összeállí
tását.
A kurátor t e r v s z e r i n t i tevékenysége Összehasonlító, referáló és elemző szemlék készítésére t e r j e d k i .
A f e n t i munkák terjedelmét, részletességét az a l a p u l szolgáló kutatási feladatok szabják meg.
A mérnök-kurátor f e n t i e k e n kívül e s e t i f e l a d a t o k a t i s megold a kutatók külön igényei s z e r i n t . Ezek lehetnek: információs anyag öss- szeállltása a műszaki-tudományos tanács szakosztályi ülései részére, különféle információk gyűjtése egyes készülékekről, továbbá szak
i r o d a l m i bibliográfiák készítése.
A kurátor gyakran szóbeli fordítást i s végez a külföldi szak
irodalomból. Az utóbbi időben mind szélesebb körben t e r j e d a magne
tofonba mondott fordítás, ami egyrészt időmegtakarítást jelent,más
részt lehetővé t e s z i az anyag behatóbb tanulmányozását, minthogy a szalagon kívül a tudományos munkatársnak az e r e d e t i szöveg i s ren
delkezésére áll. /2aka S./
144/67 02/061.25//73/.001.89
Az ASLIB kutatási és fejlesztési tevékenysége. /Research and development a t ASUE/ = A s l i b Prooeedings, 19.k. b.sz. 1967.Jun.
p.200-203.
Az ASLIB /Association o f Special L i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Bu- reaux • Szakkönyvtárak és Tájékoztatási Irodák Szövetsége/ kutatási osztályának t e l j e s személyzete j e l e n l e g 17 főből áll és ezt a lét
számot folyamatosan tovább f e j l e s z t i k . Az osztály az utóbbi h a t nó-
TKT 14.évf. 12.szám 1967.december
nap a l a t t a Besearch Commlttee-vel /Kutatási Bizottság/ éa az O f f i c e f o r S c i e n t i f i c and Technical Information-nal /Tudományos ás Műszaki Tájékoztatási H i v a t a l / egyetértésben átvizsgálta tevékenységi köre
i t és kutatási terveihez változatos programot dolgozott k i .
Az osztály háromfajta munkát végez. Első helyen k e l l említeni azokat a kutatási munkákat, amelyeket a kutatócsoport tervez meg és, amelyeket a Tudományos és Műszaki Tájékoztatási H i v a t a l általános pénzügyi alapjából, valamint az ASLIB tagok külön hozzájárulásaiból fedeznek. Ez az a saját kutatási program, amelyet az osztály a Ku
tatási Bizottság irányításával f e j l e s z t k i . A második helyen állnak azok a kutatási tervek, amelyeket a Tudományos és Műszaki Tájékozta
tási H i v a t a l kérésére a részükre, vagy egy megnevezett másik fél ré
szére végeznek és külön alapokból pénzelnek. A harmadik csoportba tartoznak azok a magánjellegű konzultációk, amelyeket ASLIB tagok részére díjazás ellenében végeznek. Ezek az utóbbiak - a dolog t e r mészeténél fogva - bizalmas jellegű munkák, i g y ezekról i t t igen ke
veset mondhatunk. Mindenesetre ezek az osztály tevékenységének f o n tos részét képezik, és mennyiségük várhatóan még tovább fog növeked
n i .
E munkák hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatás és fejlesztés t e rén kiegyensúlyozott programot hajthassanak végre. Az ASLIB elsősor
ban szakkönyvtárakra és információs központokra támaszkodik, azon
ban az információtovábbítás összefonódó fázisai mindjobban érdekelt
té tették a Szövetséget mástipusu tevékenységekben i s . A könyvtár az információk átadásában közvetítő szerepet játszik, i g y a f o l y a mat bármsly szakaszában felmerülő problémák megoldásában érdekelt
té válik. Az ASLIB ezért & szakemberek részére szőlő információk közlésének minden vonatkozása után érdeklődik,ás ez az érdekeltsé
ge a kutatás számára n y i t v a t a r t o t t területekben tükröződik.
Az osztály programjának előkészítése során a dokumentációt négy kulcsfontosságú müvelet - kiadás, tárolás, elemzés és keresés - szemszögéből elemezték. A dokumentumokat kiadói szervek sokszorosít
ják és t e r j e s z t i k , könyvtárak vagy tároló szervek raktározzák és kí
vánságra rendelkezésre bocsátják, elecző szervek katalógusokat, k i vonatokat és indexeket készítenek és szétosztják azokat, a kereső
szervek /ezek egyes használók i s lehetnek/ pedig felkutatják a do
kumentumokat ezekben a mutatókban. Mindegyik funkcionális ezerven belül, valamint ezek között i s , információtovábbítás f o l y i k .
A kutatásnak három fő célja van. Blső az információtovábbítás - dokumentum sokszorosítás, tárolás, elemzés s t b . - műveleteinek tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázása. Milyen f i z i k a i és szellemi eszközöket igényelnek egyenként, milyen személy
z e t t e l és hogyan k e l l ezeket megszervezni? Milyen viszonylagos ha
tékonysággal rendelkezik mindegyik eszköz és szervezési rendszer?
Milyen u j eszközökre és rendszerekre lenne szükség és hogyan l e h e t ne ezeket k i f e j l e s z t e n i ? Ez a dokumentációs műveletek tanulmánya,a¬
melybe b e l e t a r t o z i k a gépesítés kérdése i s . E terűlet fejlesztésére az osztály különösen súlyt helyes.
Előnyosebb műveleti megoldások kutatásán kivül szükség van as a d a t k i v i t e l értékelésére i s . B második f e l a d a t c s o p o r t keretében a
895
következő kérdésekre szeretnének választ kapni. Kielégíti-e a f e l használókat a kiadványok és az a n a l i t i k u s mutatók tartalma, külalak
j a és hozzáférnetősége? Megfsíelő-e a könyvtárak eloszlása, állomá
nya és az általuk nyújtott szolgáltatás? 1 kiadás, tárolás, elemzés és keresés műveleteinek eredményeként milyen u j formákra lenne szük
ség, és hogyan lehetne ezeket k i f e j l e s z t e n i ? Esek a helyzetet érté
kelve áttekintő tanulmányok, amelyekben az ASLIB már régóta nagy t a p a s z t a l a t t a l rendelkezik, és amelyeket a kutatási programban nem szabad elhanyagolni.
A probléma i l y e n közelítése a dokumentációs rendszert megfon
t o l t a n kezdeményezett tevékenységek összefonódó sorozatának t e k i n t i , ahol az egyes ténykedések hatékonysága vizsgálható és javítha
tó. Tekinthetjük azonban a rendszert ugy l a , mintha as az informá
cióknak a társadalomban spontán bekövetkező diffúziójának részjelen¬
sége lenne. Ez a diffúzió természeti jelenségként tanulmányozható, hogy meghatározhassuk azokat a tényezőket, amelyek s folyamatot be
folyásolják. Ez nem csupán akadémikus eszmefuttatás: a különféle té
nyezők viszonylagos hatásának ismeretében megadhatjuk, mely részek hatásfokában bekövetkező javulás f e j t i k i a legerősebb hatást az e¬
gész rendszer hatásfokára.
E gondolatmenet keretében tervezték meg a kutatás és f e j l e s z tés programját. Mégis az osztály tevékenységének nem " 1 " ^ * " vonat
kozása szerepel saját kutatási programjában, Igy például működő rendszerekkel kapcsolatban készített üzemelési és gépesítési t a n u l mányok valószínűleg inkább a külön megrendelt kutatási tervek vagy magánjellegű konzultációk keretéhen fordulnak elő, és ezért a j e l e n beszámolóban csak igen röviden ismertethetjük ezeket. Az utóbbi h a t hónap a l a t t az osztály egy, az Atomic Energy Research Estabilshment- ben, Harwell / h a r w e l l i Atomenergiai Kutató Intézet/ működő könyvtár rendszerrel foglalkozó részletes tanulmányt f e j e z e t t be, továbbá az egyik tagintézmény részére nagyteljesitőképességü indez-gépesités kérdésében végzett elemzést. Az I n s t i t u t i o n o f E l e c t r i c a l Englneers /Villamosmérnökök Intézete/ részére nemrégiben f e j e z t e k be egy mun
kát arról, hogyan lehetne számítógépes betűszedéssel a Physioa Ab- s t r a c t s c. kiadványt előállítani. Az OSTI / O f f i c e f o r S o i e n t i f i c and Teohnlcal Information = Tudományos és Műszaki Tájékoztatási H i v a t a l / által megrendelt távlati kutatási tervek között szerepel:
a/ egy tanulmány arról, hogyan lehetne gépi uton f e l d o l g o z n i a könyvtárközi kölcsönzési kérelmeket, amelyek j e l e n l e g körzeti i r o dák és a B a t i o n a l Central L i b r a r y /Országos Központi Könyvtár/ u t ján bonyolódnak l e , ős b/ egy szemle arról, milyen technikával t o vábbítják a digitális és g r a f i k u s adatokat a könyvtárak között és a könyvtárakon belül.
A Kutatási Bizottság átnézte ée jóváhagyta az 1967. évi kuta
tási programot, amelyet azóta a Seeretary o f State's f o r Education and Science Advisory Commlttee on S c i e n t i f i c and Teohnlcal Informa
t i o n /Oktatásügyi m i n i s z t e r Tanácsadó Bizottsága Tudományos és Mű
szaki Információk kérdésében/ i s tanulmányozott. A t s r v e z e t t u j mun
kák rövid összefoglalását az alábbiakban ismertetjük:
1. Könyvtári müveletek rendBzertanulmánya. Ez az a terűlet, a¬
melyen az osztály ezideig csaknem kielégítő tapasztalatokkal r e n d e l -
TKT 14.éri. 12.szám 1967.december
késik, és ezért szükséges, hogy dolgosra tanuljanak:. i z együttműkö
dés a könyvtarak résséről természetesen Igen lényeges, és i l y e n ér
telemben a munka mar f o l y i k i s a Londoni Nevelésügyi Intézetben /London I n s t i t u t e of Eduoation/ és as Astonl Egyetemen /üniversity of Aston/.
2. A tezaurust sserkeestés technikájának fejlesztése. Az a l a p t e r v három részből állt a/ áttekintés megszerzése a már létezd i n formáció visszakereső szakszótárak f e l e t t ée azok felépítési módsze
reinek tanulmányozása; b/ tezaurusz szerkesztése a dokumentációban használatos scakkifejazésekból, a használt eljárás és a felmerült problémák feljegyzését o/ tezaurusz készítéséről szóló késikönyv k i adásának előkészítése, amely segítséget nyújthatna i l y e n problémák
k a l szembekerült könyvtárosoknak és tájékostatáal f e l a d a t t a l megbí
z o t t szakembereknek.
3. Áttekintő tanulmány az angol könyvtárakban használatos b i b liográfiákról. Ezt a kutatást szoros együttműködésben k e l l végezni a B r i t i s h B a t i o n a l Bibliography-val / B r i t nemzeti Bibliográfia/. A BBS terve az, hogy bibliográfiai anyagát átírja gépileg olvasható formába a L i b r a r y o f Oongress /Kongresszusi Könyvtár/ szabványai s z e r i n t /MABC t e r v / , Így lehetővé válna az i l y e n módon tárolt f e l jegyzések hasznalhatősagának felderítése. Ha a központilag előállí
t o t t gépileg olvasható bibliográfiai feljegyzések valóban széles
körűen használhatók, ugy k i k e l l elégíteniük a legnagyobb f e l h a s z nálók igényeit i s . A t e r v oélje minták áttekintése révén felderíte
n i i a/ milyen bibliográfiai feljegyzések léteznek a b r i t könyvtá
rakban /könyvrendelések, katalógustételek, u j szerzemények, kölcsön
zési feljegyzések s t b . / t b/ milyen leíró elemekből /szerző, cim s t b . / épül f e l a feljegyzések mindegyik típusa és hogyan ábrázolják azokat; e/ az egyes feljegyzés típusok f i z i k a i formája milyen és ho
gyan készítik e l .
4. Egy adott eset tanulmányozásával annak vizsgálata, milyen technikát igényel és mekkora költséggel jár egy bibliográfia kiadá
sa számítógépes betűszedéssel. A kutatási t e r v az ASLIB "Index t o Theses" /index Tézisekhez/ anyagát f o g j a kísérleti alanyként f e l használni. A cél az, hogy a vizsgálatot véglgvlgyék a rendszerter
vezés, programozás, valamint a minta-kinyomtatás fázisain, f e l j e gyezzék a használt technikát és a felmerült problémákat, végül pe
d i g hasonlítsák össze esen eljárás költségeit a hagyományos módszer
nél felmerült költségekkel.
5. A társadalomtudományi irodalom használatának mennyiségi becslése, viszonyítva e s t az értékot a természettudományok és a mű
szaki tudományok ugyanezen értékeihez az Egyesült Királyság terüle
tén. Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket az Irodalom konzultálá
sára és a kölcsönzési szolgálatra k e l l fordítani, e szolgáltatások igénybevételével k e l l viszonylatba h o z n i . Az HLL / B a t i o n a l Lendlng L i b r a r y • nemzeti Kölcsönkönyvtár/ létezése lehetővé t e s z i a termé
szettudományok és a műszaki tudományok területén fennálló Igények felmérését. A társadalomtudományok területén azonban nem állnak r e n delkezésre megfelelő adatok. Az idézeteket véve mértékűi, a t e r v meg kívánja becsülni a két területen a viszonylagos igényeket. A t e r v e-
897
gyik mellékterméke a táré ad alomtud omány ok bibliográfiája lesz. Ku
tatásokat fognak végezni kivonatokban és indexekben "p^ak felbecsü
lésére, hogy azok mennyire f e d i k e társadalomtudományi bibliográfiai tételeket.
6. Vizsgálatok a r r a , hogy a természettudományi és a műszaki i ¬ rodalom országos hozzáférhetősógét a legnagyobb felhasználók elosz
lásával viszonylatba hozzák. Mint ez más területeken i s tapasztalha
tó, folyamatosan tovább koncentrálódnak a tudományos és műszaki i r o dalom segédeszközei Londonban. Az egyik tényező annak meghatározásá
r a , hogy ez megfelel-e a tényleges országos szükségleteknek az, hogy ezeket a forrásokat a leghatalmasabb felhasználók eloszlásával hozzák viszonylatba. A t e r v célja, hogy áttekintést adjon a/ a n y i l vánosan rendelkezésre álló I r o d a l m i forrásokról ezeken a területeken és b/ a legnagyobb felhasználók országos eloszlásáról.
7. Vizsgálatok a tudomány és a technika területén az informáci
ók diffúziójának mértékét befolyásoló tényezők megállapítására. Ez a kutatási t e r v az első szerény kísérlet a probléma részleteinek felderítésére. Az eljárás abból áll, hogy &/ a tudomány és technika valamelyik specializált területéről egy a kísérlet számára alkalmam bibllogrófiét választanak k i t V a bibliográfiában található t a n u l mányok mindegyike által idézett tételeket f e l j e g y z i k ; c/ mindegyik idézett tételt különféle módon Jellemzik; d/ mindegyik idézett té
t e l l e l kapcsolatban az ismeretek terjedésének mértékét megmérik; e/
az Ö B e z e s azonos Jellemzővel rendelkező tételeknél a méréseket egye
sítik; f / és végül megállapítják, hogy vajon különbözik-e a diffú
zió mértéke az egymástól eltérően j e l l e m z e t t tételcsoportoknál.
/Pataky E./
145/67 539.1.002.513.5:001.815:681.3.048 Terminológiai problémák az Euratom a t o m f i z i k a i dokumentációjá
ban. /Lee problémes terminologiquee dana l a documentation nucléalre dTT'Euratom/ - DETAKT.M. - B u l l e t i n AID, 5.k. 4.ez. 1966. p.67-77.
Az Euratom dokumentációs központja 1965. év végéig mar 350 000 dokumentumot dolgozott f e l , s az anyag rohamosan növekvő mennyisége ezükségesBé t e t t e az e l e k t r o n i k u s számítógép Igénybevételét. A gépi feldolgozás követelményeinek és a g y a k o r l a t i tapasztalatoknak megfe
lelően az Euratom a koordinált indexelés módszerét fogadta e l . A té
ves visszakeresések veszélyének csökkentése érdekében a terjedelme
sebb dokumentumokat - különösen az összefoglaló jellegű kutatási j e lentéseket - számos rész-dokumentumként i n d e x e l i k . Az index k i f e j e zéseket a megfelelő dokumentumok azonosítási számával és bibliográ
f i a i a d a t a i v a l együtt mágnesszalagra rögzítik, és az információ visszakeresést gépi uton végzik.
Az indexelés nyelveként az angolt fogadták e l , annak ellenére, hogy az Euratom négy nyelvet ismert e l h i v a t a l o s nyelveként. A több
nyelvű dokumentációs feldolgozást azonban nem látták célszerűnek.Az indexelési nyelv egységességének biztosítására tezauruszt állítot
tak össze.
7 /
TBT U.évf. 12.szám 1967.december
A tezauruszhoz a Nuclear Science Abatracts referáló folyóirat tárgyszógyüjteméoyét vették a l a p u l . Ez 12 809 kifejezést tartalmaz, melyek közül azonban csak 7208 került nagyobb gyakorisággal konkrét felhasználásra. Mintegy 2000 kifejezést részeire l e h e t e t t bontani.
A rendelkezésre álló szójegyzék szűrésével, tömörítésével, valamint egyes kifejezések átfogalmazásával / p l . plazma h e l y e t t - ami kétér
telmű, mert ionizált gázt és a vér alkotóanyagát i s j s l e n t i , - vér
plazma szó alkalmazása/ az 1964-ben közreadott Euratom tezaurusz 4470 vezérszót tartalmaz. Ezek közül 1836 vegyület neve, 1404 i z o tóp megnevezése és 1230 általánosabb jellegű, mely átfogja az Eura
tom érdeklődési területét* A tezaurusz érdekessége, hogy az 1230 ál
talánosabb jellegű kifejezésből, a 102 elem megnevezéséből és továb
b i 19 szóból / p l . szulfát, izotóp/ valamennyi többi indexkifejezés előállítható két egyszerű kombinációs szabály alkalmazása utjánt 1.
a 102 elem ÓB 18 "anion" tárgyszó kombinációja k i a d j a az 1836 vegyü
l e t megnevezését / p l . résszulfát/; 2. a 102 elem és egy szám 111.
az izotóp szó kombinációja k i a d j a az 1404 Izotóp megnevezést / p l . kobalt-60 111. kobalt-izotóp/. I l y módon lehetővé vélt, hogy lénye
gében az egész tezaurusz szókincsét közreadják egyetlen A/4 formátu
mú lapon,
As indexelés azonban természetesen nem szójegyzék közvetlen felhasználásává! történik, hiszen az nem mutat k i a kifejezések kö
zött Bemmiféle kapcsolatot, hanem az Euratom által k i d o l g o z o t t un.
nyil-diagramok asgitségével. A szokásos a l f a b e t i k u s elrendezésű, u¬
talásokat és keresztutalásokat tartalmazó tezaurussokat az Euratom munkatársai nem találták elég áttekinthetőnek, jól kezelhetőnek, fi
sért az e l f o g a d o t t indexkifejezéseket 30 nagy szakterületnek megfe
lelő csoportokba sorolták be / p l . biológia, xémia, kohászat s t b . / , ée az egyes csoportokon belül a kifejezések egymáshoz való v i s z o nyát egy- és kétirányú n y i l a k k a l Jelölték. A kétirányú n y i l a k álta
lános jellegű kaposolatot fejeznek k i / p l . elektrokémia és elektró
da/, ami a szokásos tezauruszok kapcsolódó kifejezés megjegyzésének f e l e l meg, mlg az egyirányú n y i l a k a g e n e r i k u s t o l a s p e c i f i k u s foga
lom felé mutatnak, m i v e l az egyes szakterületek egymástól nem vá
laszthatók s l élesen, a n y i l a k egy része kimutat a diagramból egy másik területnek megfelelő diagram felé.
A nyll-dlagramokből kiválasztott kifejezések m e l l e t t az indexe¬
lést végső szakemberek felhasználhatnak sajátmaguk által szabadon meghatározott kifejezéseket l e . I l y módon lehetőség nyílik a fontos u j kifejezések azonnali alkalmazására és az Indexelési munka rendkí
vül hajlékonnyá, alkalmazkodóvá válik. Az i l y módon bevezetett k i egészítő kifejezéseket időről időre szakbizottságok vitatják meg, s esetleg beépítik a nyil-diagramokba. E munka megkönnyitése érdeké
ben a tezauruszt mágnesszalagra rögzítik, s e l e k t r o n i k u s számítógép
p e l egybevetik a f e l d o l g o z o t t dokumentumokhoz készített koordinált Indexben szereplő indexfogalmakat /- melyek között tehát kiegészítő kifejezések i s szerepelnek -/ a tezauruszban szereplő szavakkal. A gép ekkor kinyomtatja mindazokat a kifejezéseket, melyeket Indexe
lésre már felhasziláltak, de a tezauruszban még nem szerepelnek, B a¬
melyek i g y a szakbizottságok slé kerülnek.
A tezaurusz m e l l e t t mágnesszalagon és nyomtatott formában egya
ránt-rendelkezésre áll-egy BSÓjegyzék, mely tartalmazza a tezauruss- 899
sorozati müvek nyilvántartABa 40 <
forgalom-nyilvántartás 36 JÉ
gyarapodási jegyzékek 34 *
gazdasági ügyvitel 31 *
s z erzeményezés 29 *
kötetkatalögusok 28 <
dokumentáltok retrospektív keresése 25 *
központi címjegyzékek 23 Jf
kataldguskáxtyák 21 *
EfflC-indezek 20 *
témafigyelószolgálat 20 *
A többi munkálatok 15 ée 9 százslék között mozognak.
/Orosz G./
• 0 0
ELKÉSZÜLT FORDÍTÁSOK V
002.61FIDi061.22.055.5PID"1966" 104/67 Bgtitkári jelentés a FID 1966.évi munkájáról. /Esport of
the' Secretary General on the a c t l v l t i e s of PTD I n 1966./•
Seport. I n t e r n a t i o n a l Pederation f o r Docunentatlon. The Kague, 1967. PID 412.sz. ápr. p.1-14* f t 2 1 .
Raktári sz.t 310686
025.343.1/049.2/ 105/67 A tárgyszó" katalógus vitás kérdéseinek megvitat ás a. /í ob-
Bzuzsoenlju nekoiorüh szpomüh voproszov predmetnogo ka- t a l o g a / - KRÜGLXK07A,7.P, - PHIZKEffT,B.E. - Szovetszkaja B i b l i u g r a f i j a , 1966. 5/99/.ss. p.50-65, f i 3 4 .
Baktári s z . i 312553 025.45
659.24/.25
371.336/075.5/ 106/67
B z l f l k a c i j a 1 ee prlmenenie v naucsnoj 1 tehniceeszkoj l n f o r m a c i i / • /könyvrészlet/ Programmá kurBza UnlversEal'- naja. Moszkva, Y I B I T I , 1966. p.1-7. f t l O .
Baktári sz.t 306833
m 14.évi. 12.szám 1967-deoember
025.5 107/67 A könyvtáraknak, mint tájékoztató intézményeknek társa-
dalmi funkciója. /Die g e a e l i s c h a f t l i c h e Punktion aer SCb- l i o t h e k e n a l s Informationestelién/ - DRTIHA,J. B Z e n t r a l - b l a t t für BibliotheksweBen, 81.k. l . s s . 1967. p.12-17, f t l 2 .
Baktári sz.: 312198
027.02l/47/i061.12 108/67 A Szovjetunió Tudományos Akadémiája könyvtárainak éa a
"akademlj szojuznün reszpub- l l k v o b l a s z t l b i b l i o t e k o v e d e n i j a / - VABFOLOMEEYA, M.V.i Bibliotsceno-BibllografiosBBzkaja I n f o r m a c i j a , 1966.
2/62/.BB. p.82-118, f»3S.
Raktári B B . I 312548
37.014.544 109/67 Tanítási módszer g RITT-eljárág alapján. /Dle Lenrmetho-
de naeb dem HlTT-Verfahren/ - EHSBOfi&.A. « Programjoior- tes Lemen und Programmierter Unterxicht, 1967. l . s z . p.22-26, f i 7 .
Baktári sz.t 307917
371.333 110/67 TTtat mutat és segítséget nyúlt. Állami Tanáes a nevelés-
ügyi and!o-vizuális fejlesztési eredmények összehangolá- sára. /Advise and aaaist.' Ba'tional"'Oounoil t o c o - o r d i - nate a-v developmenta i n educatien/ - Film User, 21.k.
246.BB. 1967.apr. p.45. f i 3 . Baktári as.t 311856
371.683
681.846.73 U l / 6 7 Programvezérelt magnetofon az oktatás céljaira. /Progra-
move r l z e n y magnetofon pro vyukum/ - Si£OBA,B. - ZOCH07Í., Zd. = Vyeoka Skola, 15.k. 8.BZ. 1966-67. p.325-327. f i 5 . Baktári az.: 310442
371.687/414.3/ 112/67 Tecnnlkai problémák. /Technical problems/ - BBATOB, W.Ö.-
V i s u a l Bducation, 1967.ápr. p.15-17, f:Q.
Baktári s z . : 307892
681.327.4i002 113/67 Pereialvukkártyás kartoték dokumentumgyűjtemények indexe
lésére, /Eartoteka perfokar-i sz kraevoj p e r f o r a c i e j , d l j a l n d s k s z i r o v a n i j a szobrán!ja dokumentov/ - HLKOLAJSKI.M. = Kongresszus. "Perfo 66" Szimpózium, WarBzawa,1966.p.1-3, m e l l . i 2 , f :5.
Baktári ez.: 312002
SaS
903
