Az Ökonometriai Társaság varsói konferenciája

_SZEMLE

AZ ÖKONOMETRIAI TÁRSASÁG VARSÓ! KONFERENCIÁJA

a

DR. NYÁRY ZS!GMOND

Az Ökonometriai Társaság 1966. évi

európai konferenciáját, amely voltakép—

pen az Econometric Society (ES) és a The- Institute of Management Sciences (_TIMS) közös rendezvénye volt, Varsó—

ban szentember 2 és 7 között tartották

meg. Az ülések a Tervezési és Statisz-

tikai Főiskola (Szkola Glowna Plano- wania i Statystyki) épületében folytak.

Szeptember 2—án és 3—án az Ókonomet—

riai Társaság programja zajlott le, 5-én

délelőtt plenáris ülésen vettek részt a

konferencia résztvevői, míg 5—én délután, Valamint 6—án és 7-én a The Institute'of

Management Sciences által rendezett elő- adások kerültek napirendre. Az előadá—

sok az első két napon három szekcióban, 5—én délutántól kezdve négy szekcióban

párhuzamosan , hangm-ttak el. A konfe—

rencián huszonhét

hatszáz küldöttje vett részt, Magyaror-

szágról több mint negyvenen. Az ülés—

szakra több mint százötven referátumot nyújtottak be.

Az Ökonometriai Társaság programjá—

nak keretében elhangzott előadások nagy—_

jából a következő témakörök szerint cso—

portosíthatók: ökonometriaí módszertani

és statisztikai problémák, a bizonytalan—

ság és a technológiai fejlődés _mérésévei

kapcsolatos kérdések, tervezési és prog- ramozási problémák, növekedési és mun- kaerő-modellek, beruházási stratégiák ter-

vezése stb. Az ülésszak gazdag progr-am—

járól itt csak általánosabb jellegű, nagy

vonalakban történő tájékoztatást nyújt—

hatunk.

A tervezéssel és programozással kap—

csolatos témakörben elhangzott előadá—

sok között nagy érdeklődést váltott ki N. P. Fedorenko akadémikus (Szov- jetunió) referátuma, mely a Szovjetunió- ban a tervezés területén alkalmazott gaz—

szólt.

dasági—matematikai módszerekről

országnak mintegy —

Hangsúlyozta a gazdasági—matematikai

módszereknek és a gazdasági kiberneti-

kának néhány sajátos vonását, melyek ez új tudományágaknak *a Szovjetunióban való fejlődésére a legjellemzőbbek. Kié emelte a makro- és mikroökonómiai apa—

timum—kritérium összeegyeztetésének szempontját, a tervezés, és az ügyvitel

automatizált rendszereinek kidolgozását,

valamint a matematikai módszerek és az

Operációkutatás területeinek rohamos fej-

lődését az elmúlt tíz esztendő folyamán,

valamint a népgazdasági terv és a szek-

tormodellek összehangolásának fontossá- gát, a dinamikus programozás és a ki-

bernetika szerepét. A Szovjetunióban je—

lenleg mintegy kétszáz kutatóintézetben végeznek matematikai—közgazdasági irá-*

nyú kutatásokat. Az előadást L. V. 'Ksm—

torovics professzornak (Szovjetunió) a témával kapcsolatos megjegyzései egészí—

tették ki.

A tervezés és programozás témakörében

elhangzottak közül K. Porwitnak (Len—

gyelország) az optimalizálási módszerek—

nek a közmonti tervezésben való szerepé—

ről szóló referátumát, valamint D. Gale— , nak (Egyesült Államok) az optimális

gazdasági tervezés matematikai megala-

pozásának néhány újabb eredményéről

tartott előadását emeljük még ki.

A szeptember 2—án és 3—án elhangzott előadások közül megemlítjük T. Koop—

mans (Egyesült Államok) ,,Optimális no- vekedesi modellek célja, korlátozó felté—-

telei és eredményei" című referátumát,

Az előadó ismertette a különböző típusú

növekedési modelleket, és hangsúlyozta

annak szükségességét, hogy egyrészt 'a növekedési modelleket csak a gazdasági, realitások legszigorúbb figyelembevétele;

vel lehet megalkotni, szorosan alkalmaz—

kodva a rendelkezésre álló információ-

mennyiséghez és törekedve a kétséges fel-

SZEMLE

1255

tételezések statisztikai verifikálására,

másrészt az egyik legfontosabb feladat annak a növekedési optimumnak a meg—

keresése, mely egyformán szolgálja az élő és a következő generációk jólétének szempontjait.

J. Tinbe'rgen (Hollandia) előadásának

témáját a regionális tervezés egyes kér—

dései szolgáltatták. A tervezés szempont- jai főleg ott követelik meg a tervnek régiók, esetleg szubrégiók szerinti bon—

tásban való elkészítését, ahol az országon

belül gazdaságilag gyengén fejlett terü- letek vannak. Részletesen foglalkozott a régiók és szubrégiók centrumai megter- vezésének egyes kérdéseivel, valamint az általános tervezési modellnek a regionális

tervezési modellekkel való összehangolá—

sával.

A növekedési modellek témaköréből megemlítjük B. Horvat (Jugoszlávia) elő—

adását (,,Az akkumuláció szerepe a terv—

gazdaságban"). Felfogása szerint a tőke- beruházásokat a gazdasági élet nem ké—

pes korlátlanul abszorbeálni, és így az

akkumuláciő olyan arányának megkere—

sésére kell törekednie a tervgazdaság- nak, amely hatékonyan abszorbeálható.

L. Johansen (Norvégia) referátuma az árrendszer és az ártényezők arányának optimális megválasztásáról szólt a hosz- szútávú tervezésben.

Az ökonometriai módszertan témakö—

réből elhangzott előadások közül ki kell emelnünk J. Bossons és G. Modigliani

(Kanada) előadását a mikroökonómiai

modellek keresztmetszeti és idősorokon alapuló paraméterbecsléseinek kapcsol 1- táról. Az előrejelzés céljára is felhasznált mikroegyenletek a szerzők véleménye szerint különösen a fogyasztás és a lel- tári készletek előrebecslésére alkalmasak.

,,Magvarországi idősorokon alapuló ter—

melési függvények közép— és hosszútávú

tervezési célokra" képezték Stáhl János

és Szakolczai György (Magyarország) elő—

adásának tárgyát, akik CES—típusú ter- melési függvény segítségével 1950-től

l963—ig terjedő, a bányászatra és a gép- iparra vonatkozó magyar népgazdasági

"idősorok alapján vizsgálták a nettó ter—

melés, a beruházott tőke és a munkaerő-

foglalkoztatottság egyes összefüggéseit.

A statisztikai kérdések témakörében is több érdekes előadást hallhattak a kon- ferencia résztvevői. Z. Pawlowski (Len—

gyelország) az egyéni munkatermelékeny—

ség átlagos szintjének előrejelzéséről szóló referátumában vállalati vagy ága- zati szintű elemzések és rövidtávú előre-

jelzések céljára szolgáló függvényt is- mertetett, melynek segítségével az egyéni munkatermelékenységet a tanultság és az azonos munkahelyen töltött évek számá—

nak függvényében vizsgálja, és annak valószínűségét is figyelembe veszi, hogy a vizsgált időszakban hányan hagyják el munkahelyüket, és hány új dolgozó lép

munkába.

W. Krelle (Német Szövetségi Köztár- saság) referátumában (,,A német gazda- ság középnagyságú előrejelzési mo—

dellje") statisztikailag verifikált szto- chasztikus makromodellt mutatott be, melynek változói 1950—től 1963—ig ter—

jedő gazdasági idősorokon alapulnak. A modellnek több mint hatvan változója

van, a sztochasztikus egyenletek száma

27. Becslési módszerként a legkisebb négyzetek klasszikus módszere kínálko—

zott, tekintettel arra, hogy a modell tar- talmaz nem lineáris összefüggéseket is.

Az előadó által ideiglenesnek tekintett becslési eredmények alapján a modellt az 1964——l970—es időszakban előrejelzési célokra is felhasználják.

A különféle mérési és definíciós kér—

dések témakörébe sorolt előadások közül kitűnt E. B. Erzsov (Szovjetunió) ,,Gaz—

dasági mutatók nemzetközi összehason- lításának matematikai modelljei" címú

előadása, mely a kérdés megoldására al- kalmas matematikai formulát is ad. Él- tető Ödön és Frigyes Ervin (Magyaror-

szág) közös referátuma: ,,A jövedelemnél- oszlás egyenlőtlenségének mérése mint

az elemzés és tervezés hatékony eszköze"

annak a szimulációs modellnek a matc- matikai alapjairól szólt, melyet a jöve- delemeloszlás várható jövőbeli alakulá—

sának felmérésére Magyarországon ké- szitettek.

Több előadás foglalkozott a bizonyta—

lanság és a technológiai változás kérdé—

seivel, valamint szakképzettségi és mun—

kaerőmodellek bemutatásával. Az előb—

biek között megemlítjük A. Dasgupta. és S.

Dasgupta (Egyesült Királyság) referátumát

(.,Terméseredmények tervezése kockáza—

tos körülmények között), továbbá Kasper

Enon (Magyarország) referátumát (..A

termékek élettartamának görbéi és a

technológiai fejlődés"), az utóbbiak kö-

zül Kovács János (Magyarország) elő—

adását (,,A szakképzés mint beruházás").

A szeptember 5—i délelőtti plenáris ülésen, mely az Ökonometriai Társaság

programjának záróülése és egyszersmind az Institute of Management Sciences ülésszakának megnyitása volt, Eugenius Szyr, a Lengyel Népköztársaság Minisz-

1356'

tehenét—sának alelnöke, a Tudományos és Technikai Bizottság elnöke tartott elő—

adást. A matematikai módszerek közgaz—

dasági alkalmazásának fontosságát hang- súlyozta azzal, hogy az elméletek helyes—

ségét a gyakorlatban kell bebizonyítani,

és a tervezésnek meg kell találnia az

ösSzhangot a népgazdaság optimuma és

az egyes vállalatok, iparágak optimuma

között.

Az Institute of Management Sciences

programja keretében elhangzott előadások

igen szétágazó témakört öleltek fel: in—

put-output modellek, a vállalati és nép- gazdasági optimális tervezés összefüggé—

sei, döntéselméleti kérdések, programo-

zási technika, számítógépek és kibernetí-'

kai vonatkozások, a szimuláció és játék—

elmélet egyes problémái, információelmé—

leti vonatkozások és az operációkutatás legkülönbözőbb kérdései. A referátumok nagy számára, változatos és szerteágazó

témkörére való tekintettel csak néhány előadásra térünk itt ki. Mindenesetre meg-

állapítható, hogy az érdeklődés homlok—

terében az optimális (mind népgazdasági,

mind vállalati szintű) tervezés problémái

állottak.

'

Az input—output modellek körében el-

hangzott előadások közűl megemlítjük H. GreniewskijLengyelország) előadását (Boole—Kolmogoroff algebra és input—

output—analízis). A vállalati optimális ter—

Vezés kérdéseivel többen foglalkoztak, így

C, Jones (USA) ,,Az aggregált munka—'

erő és termelés tervezésének heuriszti—

kus megközelítése", R. Féron (Francia—

ország) ,,Néhány észrevétel a vállalat optimális tervezésével kapcsolatban"

cimű előadásában. Más referátumok vi.—

SZont a népgazdasági optimális terv kidol- gozásának feltételeivel foglalkoztak, így

például Kacenelz'nbojgen (Szovjetunió).

Több előadás foglalkozott a lineáris prog—

ramozásnak a népgazdasági tervezésben

való alkalmazásával,rigy Bod Péter (Ma- gyarország); V. Pozivil (Csehszlovákia).

_Az ügyvezetői tevékenység és a kulturá—

lis környezet kölcsönhatásait vizsgálta

L. Megginson (Egyesült Államok).

( Több előadás foglalkozott döntéselmé-

leti kérdésekkel, a döntéselmélet elvi megállapításainak gyakorlati felhaszná—

lásával, így például M. Alexis (Egye- sült Államok) a döntéselméletnek néhány

piackutatási és szervezési problémára való alkalmazásával, H. Meal (Svájc) a

beruházási döntések kérdésével, vala-

mint játékelméleti és szimulációs kérdé- sekkel, így például B. Avi—Itzhak_(1'zrael)- előadása, amely egy repülőtér forgatnak—W"

nak matematikai és szimulációs modell-—

jét ismertette, azaz lényegében, sorban- állási problémát kíván megoldani. Más referátumok ismét a kibernetikai vonat—

kozásokkal, az információrendszer kidol—É gozásával foglalkoztak; így J. Rudolph"

(Német Demokratikus Köztársaság) előe—

adása, mely a szocialista gazdaság ügy—L viteli szervei egységes információrend—

szerenék mind elvi alapjait, mind gya-—

korlati feladatait tárgyalta, és a kérd; ( egyes kibernetikai vonatkozásaira is k, '

tért. A * ';

Elismerés illeti a Szervező Bizottság tagjait, élén K. Romaniuk professzorr' ' akik a konferencia megrendezésének

radságos munkáját ellátták, és sikeres le—

folyását biztosították, valamint a Prog—

* rambizottságot, mely a program össze—"

állításának és koordináláaának nehéz fel—- adatát végezte. Szeptember _5—éngjeste

Eugenius Szy'r, a Lengyel Népkíiztá saság Minisztertanácsának alelnöke inga-—

dást adott a konferencia résztvevőinek tiszteletére az Államtanács épületében;

A rendezőbizottság egyébként bőségesen?

gondoskodott a konferencia résztvevőinek városnézési programok és kirándulások (Wilanów, Zelazowa Wola) szérveiése út.-—

ján való szórakoztatásáról is. (

A fentiek alapján talán sikerült némi információt adni arról, hogy az ökono—

imetria és a "management science", igen,

szerteágazó és állandóan bÖVülő szakte- rületén jelenleg -milyen problémák Válla;

nak az érdeklődés homlokterében. Külön—

böző témák kerültek bemutatásra és ter-—

mészetesen különféle szempontok sze—

rinti megvilágításban. Vezérfonálként

mégis az a gondolat húzódott végig a

konferencián — és ezt a szempontot több előadás kifejezetten hangsúlyozta is

--—, hogy a jövőben - fokozottabban kell törekedni az elméleti kérdések he—

lyességének a gyakorlati alkalmazás te-

rén való bebizonyitására és, kipróbálá—

sára; A statisztikus és a közgazdász szem—- szögéből tekintve ez azzal a kötelezett——

séggel jár, hogy bizonyos elméleti meg- gondolásokon, matematikai megfogalma—l zámkon túlmenően fokozottabban törés

kedjék a problémák statisztikai verifiká-j

lására, s — végül, de korántsem utolsó-

sorban — a közgazdasági meggondolások rendkívül mélyreható mérlegelésére.