A Nemzeti Statisztikai Intézet 41. ülésszaka Új-Delhiben (I.)

UJ-DELHIBEN (I.)

DR. HORVÁTH, GYULA

A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) 41. ülésszakára 1977. december 5. és 15.x között Új-Delhiben került sor. Az ülésszak ünnepélyes megnyitóján, 1977. december 5-én a konferencia résztvevőit az indiai kormány nevében Morarji Dessai miniszter-

elnök üdvözölte, majd Milos Macura az ülésszak elnöke és a rendezőbizottság ré-

széről C. R. Rao mondottak ünnepi beszédet.

26 évvel ezelőtt, 1951-ben India már egyszer vendégül látta az Intézet konfe- renciáját. Az azóta eltelt idő alatt a statisztika mind mennyiségileg, mind minőséa gileg nagyobb szerepet játszik az emberi haladás útjának egyengetése terén. ln- dia ugyancsak kivette részét ebből a fejlődésből. 1950—1951—ben, amikor Indiában is bevezették a gazdaság fejlesztésének tervezési rendszerét, tapasztalhatták. hogy sok területen nem rendelkeznek a szükséges statisztikai adatokkal. Tulajdonképpen csak a tízévenkénti népszámlálás eredményeit nevezhették akkoriban statisztikának, ez azonban korántsem volt elegendő például az ötéves tervek adatszükségIetének kielégítésére. A tervek megvalósítása során tovább növekedett az igény a statisztikai információk iránt. Az ország 'méretei. a rendkívüli mértékben különböző helyi adott—

ságok és viszonyok még élesebben vetették fel az elemzések és következtetések Ie—

vonásához szükséges adatok hiányát.

Ilyen körülmények között — hangoztatta megnyitó beszédében Dessai miniszter- elnök —- halaszthatatlan feladattá vált az intézményes statisztika megteremtése. Az Indiai Statisztikai Intézet (Indian Statistical Institute), amelyet P. C. Mahalanobis professzor 1931—ben alapított meg, úttörő szerepet vállalt a kutatási és oktatási program kidolgozása terén, de számos aktuális statisztikai vizsgálat elvégzésével is, amelyekre a kormánynak múlhatatlan szüksége volt. A Központi Statisztikai Szer—

vezetet (Central Statistical Organisation) 1951—ben hozták létre annak érdekében, hogy ösztönözze az országos statisztikai rendszer, az egységes statisztikai fogal- mak, osztályozások kialakítását, és nem utolsó sorban koordinálja az országban.

elsősorban a vidéken folyó statisztikai tevékenységet. A Központi Statisztikai Szer- vezet megalapítása mellett egy másik mérföldkő az indiai hivatalos statisztikai szol- gálat megteremtésében a társadalmi statisztikai folyamatos megfigyelések számára létesített Nemzeti Mintavételi Rendszer (National Sample Survey — NSS) műkö—- dése. Ez az intézmény a maga nemében a világon a legnagyobb ilyen jellegű léte-

sítmény, és felbecsülhetetlen szolgálatokat tett sok hiányzó létfontosságú adat szol-

gáltatása révén.

Az a tény, hogy az említett intézmények többségét India függetlenségének elnyerése óta létesítették, jelzi, hogy a statisztika ma már nélkülözhetetlen eszköze

DR. HORVÁTH: Az 151 41. ULESSZAKA 489

minden tudományos tevékenységnek. és segítője 'a gazdasági tervezésnek. a döntés—

hozatalnak. valamint az eredmények értékelésének.

Mindezek ellenére a kormányzati munka alátámasztásához, a megfelelő dön—

tések előkészítéséhez a statisztika további fejlesztése szükséges. A kitűzött célok messzire néznek. Mindenekelőtt a tömegek tradicionális szegénységének felszámo- lására, a munkanélküliség megszüntetésére, az életkörülmények megjavítására kon—

centrálják előfeszítéseiket. és ehhez megfelelő statisztikára van szükség.

Elsősorban annak van rendkívüli jelentősége, hogy folyamatosan és megfelelő időben rendelkezzenek olyan adatokkal, amelyek az állandó változás körülményeit is figyelembe véve biztosítják a jelenségek helyes értelmezését. Az adatokra azon- ban nemcsak a Köztársaság vagy az egyes államok szintjén van szükség. hanem — egyre inkább mélyebb tagolásban — a kis régiókra vonatkozóan is, sok esetben te-

lepülésenként.

lndia lakosságának túlnyomó része falvakban él. és mezőgazdasági tevékeny—

séget folytat. Jóllehet a mezőgazdasági statisztika elég fejlett, mégis további fino—

mításra szorul. Azoknak a hatásoknak a felmérése is szükséges például, amelyek- re a termelés változtatásával reagálnak a termelők. lsmerni akarják a gazdaságok méreteit, a föld termelőerejét, az öntözési lehetőségeket, a termelhető szemes ter- ményeket, a raktározási viszonyokat és a piaci körülményeket. Több információra van szükség a falusi háziipar, a nem szervezett piac, a szállítás, a szolgáltatások helyzetéről is. amelyek hozzájárulhatnak a munkaalkalmak növeléséhez, valamint a nem mezőgazdasági lakosság munkaerejének hatékonyabb felhasználásához.

A statisztikai szolgálattal szembeni legfőbb követelmény az adatok szolgálta- tási idejének megrövidítése. Az elektronikus számítógépek alkalmazása segítheti az előrelépést, de különösen alsóbb szinteken a statisztikai feldolgozást még sokáig kézi vagy mechanikus eszközökkel végzik. Ezért a modern számítástechnika lehető—

ségeinek és a hagyományos táblázási módszereknek a kombinálásával kell gondos—

kodni a sürgető adatigények célszerű kielégítéséről.

A statisztika is alá van vetve az állandó fejlődés követelményének, amely elke—

rülhetetlen kihívás. és a megfelelés folyamatos feladat. Fennállásának közel kilenc évtizede alatt az lSl mindig kiemelkedő szerepet játszott a fejlődés ösztönzése terén.

A kétévenkénti ülésszakok fórumot adnak a különböző nézetek kicserélésére, a tár- sadalmi—gazdasági fejlődés különböző szintjein álló országokból érkező elméleti és a gyakorlati statisztikusok eszmecseréjére. Bizonyára nem meglepő, hogy a mo—

dern statisztika eszméje és technikája termékeny talajra talált Indiában. Ugyanis a Buddha születése utáni lV. században készült írásműben, az Arthashastrában már egy jól szervezett hivatalos statisztikai rendszer működéséről történik említés, A ke—

reszténység korai századaiban tevékenykedő buddhista tudósok logikai rendszeré- ben. ok—okozati absztrakcióiban is számos statisztikai információ felhasználására

került sor. _

Az Indiai Statisztikai Intézet fél évszázad alatt végbement nagyarányú fejlő- dése része az országban a tudományok és a kultúra terén folyó regenerálódás folya—

matának. Ugyanakkor messzemenően gyümölcsöző volt lndia tudományos statisz- tikai élete számára a nemzetközi közösségtől kapott ösztönzés, tapasztalatcsere is.

Az ülésszak programjában több olyan téma szerepel, amelyek India számára időszerűek. így például a szegénység mérésének problémái, mezőgazdasági ter- mésbecslés reprezentatív eljárás segítségével, a statisztika országos szintű koordi—

nációja, az 1980-as népszámlálás és lakásösszeírás.

lndia miniszterelnöke beszédének befejező részében végezetül annak (: remé- nyének adott kifejezést. hogy sikerült megfelelően érzékeltetnie: India kormánya

milyen nagy jelentőséget tulajdonít a statisztikának. Mélyen érdekeltek abban. hogy

ösztönözzék az iparban és az igazgatás minden szintjén a megfelelő statisztikai módszerek kifejlesztését és alkalmazását. Ehhez is vár hozzájárulást a világ minden részéből összegyűlt statisztikusok eszmecseréjétől.

M. Macura, az ülésszak elnöke mindenekelőtt köszönetet mondott azért, hogy az lSl ülésszaka másodízben élvezi lndia vendégszeretetét, és emlékeztetett arra.

hogy akik 26 évvel ezelőtt is részt vettek az ülésen, az azóta eltelt időszak hatalmas arányú fejlődéséről tehetnek tanúbizonyságot.

Az 1951. évi lSl-konferencia a statisztika fejlesztésének a jegyében zajlott. és programjának középpontjában olyan kérdések állottak, mint az adatgyűjtés mód- szerei az egyes statisztikai ágazatokban, valamint az adatok megbízhatóságának problémaköre. Az ülésszak során az Indiai Statisztikai Intézetben tett látogatás résztvevőire már akkor nagy hatást gyakorolt az a fejlődés. amelyet az Intézet az ország gazdasági fejletlensége ellenére mind az elméleti statisztika terén, mind az adatgyűjtések végrehajtása során elért. Még impresszionálóbb volt az a támogatás.

amelyet a kormány a statisztika fejlesztéséhez nyújtott. Az akkori államelnök, dr.

Rajendre Prasad elmondotta, hogy a függetlenné vált India nem nélkülözheti a megfelelő statisztikát.

Az a fejlődés, amit a statisztika a háborút követő időszakban a világban elért, valóban jelentős. A fejlődés üteme minden területen, az elmélet, a módszertan és ezek gyakorlati megvalósítása tekintetében valóban példátlan. Köszönet illeti az ENSZ Statisztikai Bizottságát, amely kidolgozta az ágazati adatok egységes rend—

szerbe való foglalását. A gazdaságstatisztika mellett az elmúlt időszak alatt nagy súlyt kapott a társadalomdemográfiai adatrendszerek kiépítése. Eredményesen fo-

. lyik a különböző nómenklatúrák kidolgozása. Az ENSZ Statisztikai Bizottságának

ösztönzésével kialakult az afrikai népszámlálási program, amelynek segítségével sok fejlődő ország képes lesz társadalomstatisztikai adatfelvételeket végrehajtani. A Világtermékenységi Vizsgálat (World Fertility Survey). amelyet az lSl kezdeménye—

zett, mind témakörét, mind kiterjedését tekintve az eddigi legnagyobb szabású ilyen jellegű vállalkozás. Az elektronikus számítástechnika. bár néha kevésbé van kihasz- nálva, úgyszintén ösztönözte a statisztika fejlődését még a legkevésbé fejlett orszá- gokban is. Mindezek ellenére általánosan tapasztalható, hogy a statisztika iránti igények növekedése meghaladja a források növekedését.

A statisztika fejlődésének jelen helyzetét két fő probléma jellemzi: egyrészt egyes területeken az adatok nem kellő időben állanak rendelkezésre, másrészt egyes statisztikai szolgálatok elmaradnak mind a mennyiségi, mind a minőségi követel—

ményektől. A problémák azonban nem egyforma súllyal jelentkeznek minden olyan területen. ahol a statisztikai adatok szolgáltatása nem megfelelő. A környezetsta—

tisztika. továbbá több olyan témára vonatkozó statisztika gyengesége, mint az inflá- ció. a gazdasági válság, a pénzügyi egyensúly hiánya azonban kiemelést érdemel.

További hosszú távú problémák, mint például az éhség és az élelmiszer—termelés,

a városi lakosság növekedése, a bérek és az árak statisztikájának nemzetközi ösz-

szehasonlitásra alkalmas módszerei még úgyszintén nincsenek kidolgozva.

A statisztika nemzetközi fejlődését ösztönözte, hogy 1951 óta a nemzeti felsza—

badulási folyamat kiterjedt szinte valamennyi korábbi gyarmatra. Mintegy 80 új ön-

álló állam született, ezekben azonban többnyire nem működött statisztikai szervezet.

Az új államokban a kormányoknak és más nemzeti testületeknek a modern társa-

dalmi rendszer megteremtéséhez statisztikai adatokra volt szükségük.

A statisztikai adatbázisok kiépítése terén majdnem valamennyi fejlődő ország jelentős eredményeket mondhat magáénak. Sajnos, a statisztika fejlődése mégsem

AZ iSi 41. ULÉSSZAKA 491

tudott megfelelni az igények növekedésének, és e téren — úgy tűnik -— alig van ja- vulás. Paradox helyzet, hogy e tekintetben a fejlődő országok elmaradása ugyan- úgy nem csökken a fejlettek mögött, mint a gazdasági növekedés és a szükségletek kielégítési lehetősége közötti szakadék.

Mi a feladata ebben a helyzetben a Nemzetközi Statisztikai intézetnek? Mint egyéni tagokból álló nemzetközi tudományos testület, az iSl természetesen nincs abban a helyzetben, hogy közvetlenül befolyásolja a statisztikai kapacitások növe- lését. mégis az egyetlen olyan nemzetközi testület, amely rendelkezik mindazzal a morális előfeltétellel, amely feljogosítja, hogy szót emeljen ezekben a kérdésekben.

M. Macura a továbbiakban állást foglalt amellett, hogy az Intézetnek gondo—

san meg kell vizsgálnia a világ statisztikája fejlődésének múltbeli és jelenlegi hely- zetét. számba kell vennie mindazon tényezőket, amelyek meghatározók. Mérlegelni kell azok közeli és távlati hatásait a politika alakításában. valamint az ismeretek növelésének tudatos szervezésében. Fontolóra véve azt. hogy a statisztika nem ön—

magáért van, hanem a társadalom szolgálatának fontos eszköze, rendkívüli jelentő- sége van annak, hogy azok, akik a statisztikai információkat tervezésre, a gazdaság—

politika formálására használják. pontosan ismerjék az adott helyzetet és annak kon—

zekvenciáit. Ezért remélhető, hogy az ISI meg fogja találni a megfelelő eszközöket és módszereket, hogy kapcsolatot létesítsen mindazon kormányokkal és nemzet—

közi szervezetekkel, amelyek felelősek a statisztikai munkáért.

A statisztika által feltárt tények és konzekvenciák puszta elfogadása azonban kevéssé ösztönzi a statisztika fejlődését. Alapvető változtatásokra van szükség. és a hosszú távon megoldandó problémák hosszan tartó erőfeszítéseket kívánnak. Ap—

ránkénti megközelítés vagy elaprózott erőfeszítések nem képesek megoldani a nem- zetközi statisztika sokrétű problémáit. Tehát átfogó munkaprogram és intézkedési terv kidolgozására van szükség mind (: bírált hiányzó statisztikai ágazatok megte—

remtésére, mind pedig azokra a nemzeti statisztikai rendszerekre vonatkozóan, ame—

lyek nem képesek megfelelni a követelményeknek.

Nem lehetnek illúzióink arról, hogy a statisztika hosszú távú fejlesztési prog- ramja az Intézet keretein belül megvalósítható. A statisztika fejlesztésének ügye azon nemzeti és nemzetközi szervek vezetőinek a kezében nyugszik, amelyek a sta- tisztika fő használói. Az Intézetet—azonban személyi összetétele mégis a legkompe—

tensebb testületté teszi arra vonatkozóan, hogy tanulmányokat és ajánlásokat dol- gozzon ki. A statisztika elméletének. a gyakorlatnak. az oktatásnak és az elemzési módszereknek (: fejlesztése az Intézet számára olyan nyilvánvaló feladatok, ame—

lyekre erőfeszítéseit összpontosítani kell. A Világtermékenységi Vizsgálat elindítása mindenesetre igazolta az Intézet képességeit. Most arra van szükség, hogy az Inté- zet feladatait más hasonló akciókkal is bővítsék.

Az 1969. évi londoni ülésszak óta, amely ajánlást tett egy ún. Felülvizsgáló Bi—

zottság (Re—Appraisal Committee) megalakítására, hosszú vita folyik az lSl jövő programjáról és felelősségéről. Figyelembe véve az azóta benyújtott számtalan ja- vaslatot. úgy tűnik, itt az ideje a kérdés újbóli lezárásának.

M. Macura után a Szervező Bizottság elnökeként C. R. Rao üdvözölte a meg-

nyitó ülés résztvevőit. Beszédének bevezető részében a konferenciára vonatkozó né- hány adatot ismertetett.

Az 1951. évi Új-Delhi—i ülést szintén december 5—én nyitották meg és 15-ig tar- tott. Az akkori ülésen 272 delegátus — ebből 146 külföldi — vett részt. Az 1977. évi ülésszakon kb. 750 delegátust regisztráltak, ebből 500 külföldit. 85 nemzetközileg ismert szakértőt kértek fel előadás beküldésére. míg az önként benyújtott dolgozo-w ,.

tok száma 175. A dolgozatok megvitatására 9 napon át 47 ülésen kerül sor. Ez volt

Mi,—W ( wm—

az első eset, hogy a megvitatásra kerülő témákat az ISI programbizottsága szako- sitott szerveinek programbizottságaival, így az IASS-szel (International Association of Survey Statisticians) és a BSMSP-vel (Bernoulli Society for Mathematical Statis—

tics and Probability) együtt közösen alakította ki. Ennek eredményeként olyan átfogó és kiegyensúlyozott tudományos program alakult ki. amely a valószínűségszámitás

elméletétől. a statisztikai módszerektől és adatfeldolgozástől a hivatalos statisztikai

operatív munkáig terjed, beleértve az adatgyűjtés, a táblázás és a felhasználás problémáit. A tudományos programok ilyen változása, bizonyára segít áthidalni az elméleti (akadémiai) és a gyakorlati statisztikai munka közötti ,.szakadékot".

A politikai célok meghatározása, kitűzése ma már nem szerencsejáték előre nem látható következményekkel. Ma már a tervezést is besorolhatjuk a tudomá- nyos alapokon nyugvó technika körébe. A döntések eredményeit a rendelkezésre

álló eszközök és ellenőrzési módszerek segítségével követni lehet. Ezen eszközök

sorában a statisztika nemcsak egyszerűen az egyik. több annál. nagymértékben fe?

lelős résztvevője a nyilvános akcióknak.

Indiát szegény országként ismerik. Valóban igaz. hogy a lakosság jelentős része a nyomor színvonalán él. Hangsúlyozni kell azonban. hogy ez a szegénység csak gazdasági értelemben igaz, más azonban a helyzet az emberi tehetség erőforrásai tekintetében. India fejlődése azon múlik. milyen mértékig képesek az országban rendelkezésre álló tehetségek forrásait kiaknázni. Sajnos, India ki van téve az ál- landó ,.agylopásnak". Egyedül csak a statisztika területén 300 magas képesítésű.

többnyire Indiában kiképzett szakember dolgozik az Egyesült Államok oktatási és kutató intézményeiben és legalább ennyien a világ más országaiban. Az Indiai Sta—

tisztikai Intézet kemény munkát végez annak érdekében, hogy legalább néhányat hazatérésre bírjon. Nagy örömükre szolgál, hogy G. Kallianpur professzor vissza—

tért, és ma az Indiai Statisztikai Intézet igazgatói tisztségét tölti be.

Az ISI 1985—ben fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. A statisztika terén korán felismerték, hogy szükség [van a nemzetközi összefogásra. Albert herceg — Viktória angol királynő férje, aki Ouetelet tanítványa volt — már 1851—ben hangsú- lyozta annak szükségességét, hogy a különböző nemzetek és kormányok vállalják el közös szellemben készülő közös kérdőívek szerkesztését. közös módszertan alap—

ján közös célokra. A statisztikusok eredményesen munkálkodnak ezen, lassan egy évszázadon át. Remélhetően példát mutatnak ezzel más tudományos és politikai

szervezeteknek is.

*

, Az ülésszak témáinak és vitaüléseinek áttekintésére legalkalmasabb a Prog—

rambizottság által készitett terv bemutatása.

A felkért és a szabad előadások

A regionális statisztikák iránti igények kielégítésének nemzeti szintű áttekintése Területi statisztika

Mintavételes vizsgálatok

Állami statisztikusok oktatása és képzése Ökológiai statisztika

Statisztikai következtetés

Statisztikai adatok számítástechnikai feldolgozása és egy nemzetközi statisztikai szá- mítástechnikai egyesület irányelvei

Ponteljárások és alkalmazásuk

Statisztikai oktatás és statisztikai gondolkodásmód Mintavételi eljárások a fejlődő országokban

Kísérletek tervezése

AZ usr 41. ULÉSSZAKA V 493

Népesedésgenetika

Felvételi adatok analitikus felhasználása Sztochasztikus folyamatok

A hivatalos statisztika országos szintű összehangolásának módszerei Többváltozós statisztikai módszerek (ideértve a klaszterelemzéseket) Gazdaságstatisztika és idősorok

Statisztikai modellek megközelítése

A válaszmegtagadások okai. csökkentésének módszerei Biológiai és orvosi statisztika

Poszterelemzés

A statisztika és számítástechnika kölcsönhatásai

A reprezentatív felvételek alapelveinek hatása a felvétel gyakorlatára (van—e eltérés az elmélet és gyakorlat között?)

Demográfia

Járványtani és orvosi statisztika

A mezőgazdasági termelés, a terület és a hozam becslése mintavételi eljárással Társadalomstatisztika

A szegénység felmérésével kapcsolatos problémák Az ENSZ háztartásfelvételi programja

A fluktuáció lineáris modellje és elemzése

Az 1980—05 népszámlálás és lakásösszeirás tervezése Sztochasztikus folyamatok alkalmazása

Nem parametrikus módszerek

Ritka genetikai sajátosságok öröklésének empirikus tanulmányozása Longitudinális felvételek speciális tervezése és elemzési problémái A nagy minták elmélete

Az orvosi kísérletezés etikai problémái

A felvételek szerepe a társadalompolitikai kisérletek értékelésében Ellenőrzéselmélet

Attekintő tanulmányok

Sztochasztikus megközelítések

Próbafelvételek. kísérletek és a szimuláció szerepe a felvételi terv kialakításában Matematika és információelmélet

A Világtermékenységi Vizsgálattal kapcsolatos statisztikai problémák

Az lntézet rendes tagjai közül, valamint a Központi Statisztikai Hivatal testületi tagságából adódóan a nem tagok sorából dr. Révész Pál a sztochasztikus megkö- zelítéssel foglalkozó témánál szervezőként és az ülés elnökeként szerepelt. dr. Hor—

váth Gyula két beküldött dolgozatot mutatott be dr. Gyulay Ferenc ,,A statisztikai oktatás helyzete Magyarországon" és dr. Horváth Gyula ,.A hivatalos statisztika országos szintű összehangolásának módszerei Magyarországon" cimmel. További beküldött dolgozatok voltak: dr. Csepinszky Andor — dr. Rácz Albert ,,lnput output táblasorozatok a magyar népgazdaságban," dr. Horváth Róbert ,,Adam Smith ered- ményei az indexszámitás területén," dr. Párniczky Gábor ,,A statisztikai osztályozá-

sok különbözőségei és összehangolásuk."

Az utóbbi 3 előadás vitáját december 9-én délelőttre tűzték ki, és ugyanakkor került sor a hivatalos statisztika országos szintű összehangolásónak módszereivel

foglalkozó vitaülés megtartására is, amelyen Bálint József államtitkár. a Központi

Statisztikai Hivatal elnöke vitavezetőként szerepelt, és amelyen a magyar statisz- tikai rendszer összehangolásával foglalkozó benyújtott előadást is bemutatták.

A felkért és beküldött előadások a statisztika és a társtudományok problémái- nak rendkivül széles körét fogták át. A munka a korábban kialakult szokások szerint

folyt. azaz az elnök felszólítására a felkért előadók bemutatták dolgozatukat. Ezt

követték a kapcsolódó önkéntesen beküldött (contributed) előadások rövid beveze- tése, majd a kérdések és hozzászólások. A beküldött előadásokat a szervezők igye—

keztek valamelyik fő témához besorolni. A függetlennek tűnő témák megvitatására külön üléseket szerveztek.

A résztvevők száma majdnem mindegyik ülésen jelentős volt, és a vitakedv nem—

egyszer oly mértékben lángolt fel, hogy a hozzászólások idejét és számát korlátozni kellett. Megállapítható volt. hogy általában az elméleti problémák és az Indiát el- sősorban érintő kérdések voltak a legnépszerűbbek.

E beszámoló terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé. hogy a bemutatott elő- adások vagy a vitaülések tartalmára vonatkozóan teljességre törekedjünk. A felkért és beküldött dolgozatok, valamint a vitában elhangzott felszólalások szélesebb körű megismerésére az ülésszakról szóló lSl-kiadvány alapján nyílik lehetőség. ltt első- sorban azoknak az üléseknek a munkájáról számolunk be, amelyek a hivatalos sta—

tisztikai rendszert érintik. vagy amelyekhez magyar szereplés kapcsolódik.

A HIVATALOS STATISZTIKA ORSZÁGOS SZINTÚ ÖSSZEHANGOLÁSÁNAK MÓDSZEREI

Az ülés szervezője és tervezett elnöke R. Chander volt. aki más irányú elfoglalt—

sága miatt nem érkezett meg. Ezért az ülés elnöki tisztségét A. S. O. Deyinka ni-

gériai statisztikai vezető látta el. Sajnálatos módon ez a változtatás az utolsó pil- lanatban történt, ezért nem meglepő, hogy a vita vezetése nem volt zavartalan. lgy például a távollevő. de előzően felkért Chander dolgozatát az elnök nem bocsátotta vitára. és a korreferenseknek a benyújtott előadások bemutatása előtt adott szót.

Az ülésen felkért vitavezetőként Bálint József, a Központi Statisztikai Hivatal elnö- ke és K. V. Henderson szerepeltek. Annak ellenére. hogy mindketten a teljes ülés anyagáról kívántak átfogó értékelést adni (így a benyújtott előadások témaköréhez is kapcsolódni kívántak), erre nem volt lehetőség, mert az elnök a vitát V. N. Amble ..Az országos szinten koordinált hivatalos statisztika módszerei" c. felkért dolgoza- tának megvitatására próbálta korlátozni.

A továbbiakban V. N. Amble dolgozatáról és R. Chander .. A statisztika orszá—

gos szintű koordinálásának módszerei" c. dolgozatáról, valamint Bálint József ál-

lamtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vitaindító felszólalásáról adunk áttekintést.

V. N. Amble, az Indiai Statisztikai Szervezet igazgatóhelyettese India statisztikai

rendszerének összehangolását tekintette át dolgozatában és az azt kiegészítő be—

vezető előadásában.

India 22 államból és 9 önkormányzati területből áll. A központi és az államok közötti igazgatási, adminisztratív feladatok ellátására külön testületet hoztak létre.

Az alkotmány alapján ez az intézmény minden kérdésben három síkon tevékenyke- dik: a Köztársaság, az államok és egy olyan szinten. amelyen a Köztársaság és az államok ,.konkurrálnak" egymással. Az egyéb szakmai ügyek intézésére központi és állami szinten szakminisztériumokat szerveztek. A statisztikai szervezet is ebben a hierarchiában helyezkedik el.

A legtöbb központi minisztériumnak van valamilyen saját statisztikai appará—

tusa. Állami szinten különböző kormányzati szervek kisebb-nagyobb statisztikai egy- ségeket is létrehoztak. amelyek az adott területre vonatkozóan adatgyűjtést és fel- dolgozást végeznek. E szervek statisztikai adatgyűjtési hatásköre vagy kötelezettségei összhangban vannak az adott szakágazatra vonatkozó általános alkotmányos sza- bályokkal. Legtöbb esetben a statisztikai tevékenység az államok szintjén van sza—

bályozva, és az országos rendszer ebből épül fel. Sok esetben azonban az állami szintű akciók az országos programok integrált részei. de gyakoriak az állami sta- tisztikai szervek párhuzamos akciói is. Az országos szintű összehangolásért a Köz—

ponti Statisztikai Szervezet (CSO) felelős. Az államok statisztikai hivatalai (553) az összehangolást az államokban végzik, az országos célkitűzésekkel összhangban.,

AZ 15! 41. ULÉSSZAKA

495

A szövetségi statisztikai szervezeteket tevékenységük alapján osztályozzák. lgy néhányan a központi igazgatás köréből csak az adminisztratív tevékenység során melléktermékként keletkező adatok feldolgozásával foglalkoznak. Ilyenek például a Jövedelemadó Hivatal, a Központi Adóhivatal, a Vasút, a Posta és Telefon.1 Más statisztikai egységek..o. termelést irányító olyan ellenőrző szervezeteken belül tevé- kenykednek, mint a Textilbiztosi Hivatal, a Központi Fogyasztásiadó-biztosi Hiva- tal, a Vas és Acél Ellenőrző Központ stb. Vannak továbbá a kormány által speciális adatok begyűjtésére és feldolgozására alapított statisztikai szervek, mint az Álta- lános Népességnyilvántartó Felügyelőség, a Kereskedelmi Statisztikai és Informá—

ciós Főigazgatóság, a Munkaügyi Hivatal. a Mezőgazdasági Minisztérium kereté- ben működő Közgazdasági és Statisztikai Igazgatóság, a Mintavételi Szervezet és a Nemzetvédelmi Statisztikai Szervezet. A CSO amellett. hogy felelős mindezen szer—

vek statisztikai tevékenységeinek összehangolásáért. elsődlegesen felelős még né—

hány olyan feladat teljesítéséért is. mint a nemzetijövedelem-számítás vagy az ipar—

statisztika.

A legtöbb államban statisztikai hivatalt létesítettek. Ezek általában sokoldalú feladatot látnak el. lgy koordinálják a különböző főhatóságok statisztikai adatgyűj—

téseit, statisztikai kiadványokat adnak ki. speciális összeirásokat végeznek összhang- ban működve a központi statisztikai szervezettel. Előkészítik az állami bevételek becs- lését, a statisztikai személyzet oktatására gyakorló programokat dolgoznak ki. felül- vizsgálják és támogatják a megyei és a kisebb helyi statisztikai szerveknek a több szintű tervezés adatszükségletének biztosítása érdekében végzett munkáját stb. Az utóbbi időben szoros kapcsolat jött létre az államok statisztikai hivatalai és a Nem—

zeti Mintavételi Rendszer (NSS) között néhány több célra is felhasználható felvétel és adatbázis kiépítése során.

A statisztikai jogszabályok szükség szerint esetről esetre előírják az adatszol—

gáltatás kötelezettségét, de gondoskodnak a megfelelő garanciákról az adatok vé- delme vagy bizalmas kezelése tekintetében is.

A több mint 500 statisztikai tevékenységet folytató intézmény összehangolása terén a leglényegesebb célkitűzés az, hogy elkerüljék a fölösleges párhuzamossá- gokat, és az erőforrásokat optimálisan kihasználják. Ugyancsak szükséges kifej—

leszteni és folyamatosan karbantartani az egységes statisztikai fogalmakat. mód- szereket az adatgyűjtés, a feldolgozás és tájékoztatás körében annak érdekében, hogy összehasonlíthatá statisztikai adatokat állítsanak elő.

A Köztársaság szintjén és az államokban működő statisztikai szervek vezetői egy bizottságot (Conference of Central and State Statisticians) alkotnak. Ez a tes—

tület két évenként tart ülést, ahol a statiszikai munka minden jelentős problémáját és fejlesztési kérdéseit megvitatják. így például foglalkoznak a tíz évenkénti nép- számlálásokkal vagy azokkal a statisztikai programokkal, amelyek az ötéves ter- vekbe kerülnek. Az elfogadott ajánlások megvalósításáról az Állandó Bizottság

(Standing Advisory Committee) gondoskodik.

A Központi Statisztikai Szervezet állandó együttműködő kapcsolatban van a minisztériumok és az államok statisztikai szerveivel. Ebben a körben az utóbbi évek folyamán számos módszertani tanácsadó bizottságot szerveztek, amelyek biztosít- ják az egységes szabványok fenntartását és a statisztika egyes kérdéseinek össze—'

hangolását. Néhány fontosabb bizottság: az oktatással, a foglalkoztatással, mun- kanélküliséggel. a társadalomstatisztikával, a mezőgazdasági összeírásokkal, az iparstatisztikával, a nemzeti és területi mérlegekkel stb. foglalkozó munkacsoport.

1 A felsorolt intézmények magyar elnevezései általában nem tekinthetők hiteles fordításnak. A sajátos indiai elnevezések csak megközelítő érteiemben fordíthatók le magyarra.

Különösen szoros a statisztikai szervek együttműködése a statisztika fejlesztési

programjainak kidolgozása során. A statisztikai fejlesztési elgondolásokat beépítik az állami tervekbe. Ez annál is inkább biZtosított, mert a Központi Statisztikai Szer- vezet vezetője tanácsadóként működik a xTe'rvbízottságban. ;

A statisztikai tevékenységek összehangolása terén a legjelentősebb eredményt az. hogy minden szinten létrejöttia statisztika hivatalos szervezete, és ezeket sikerült ellátni jól képzett statisztikusokkal. Most; azon—fáradoznak, hogy minden államban, valamint a megyékben is megszervezzék a módszertani bizottságokat.

A Központi Statisztikai Szervezet az egész statisztikai rendszerre kiterjedően min- dig is nagy figyelmet szentelt a szakképzésre. Mind a központi, mind az államok statisztikai szervei számára átfogó szakképzési programot dolgoztak ki.

Az összehangolás tényezőjének tartják az adatok közlésének rendszerét. A ha—

vonta megjelenő Monthly Abstract of Statistics valamennyi gazdasági kulcsadatot tartalmazza, mégpedig a nemzetközileg kidolgozott statisztikai szabványoknak (SNA) megfelelően. A változásokat nyomon követik, és saját fogalmaikat. osztályazásaikat évente átdolgozzák. Erre a célra több mint 20 technikai tanácsadó bizottságot szer- veztek. Ugyanígy folyik a ,,standardok karbantartása" az államok szintjén is. A leg—

felső fórum, amely ezekben a kérdésekben is hivatott dönteni a statisztikai szervek vezetőinek már említett bizottsága.

Az előadó, jóllehet jelentős eredményekről számolt be, nem titkolta azt sem.

hogy a statisztikai tevékenységek országos szintű koordinációjában még sok nehéz—

séggel küzdenek. Csak részben tekinthető sikeresnek a módszertani bizottságoknak a statisztikai szabványok egységesítésére irányuló tevékenysége. Jogszabályi felha- talmazás hiányában a Központi Statisztikai Szervezet nem tudja megszüntetni az

adatok tartalmi eltéréseit.

A hatékony összehangolás számára fontos lehetőség lenne az adatok gyors fel- dolgozása. Ha az elektronika segítségével az adatok mind nagyobb tömegei gyor—

san hozzáférhetők lennének és a visszakeresés is gép segítségével történnék, ez automatikusan biztosítaná az összehangolást a teljes adatkörre vonatkozóan.

R. Chander, a malaysiai Statisztikai Hivatal volt vezetője arról számolt be, hogy Malaysia szövetségi köztársaság, amelyet 13 államból alkottak meg. Ebből Sabak és Sarawak szigetek a Dél—Kínai tengerben a szárazföldtől távolabb fekszenek. A parlament kétkamarás, a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja. Az igazgatási tevékenység itt is három szinten folyik: a szövetségi, az államok és egy ún. konkur- rens, azaz közös szinten. A statisztikára vonatkozóan a szövetségi szint hatáskörébe tartoznak az adatgyűjtések. kikérdezések, kutatások, azaz

a) a népszámlálás, a születések és halálozások, a házasságkötések, az örökbefogadó- sok (mohamedán vagy maláji szokásoknak megfelelően) nyilvántartása;

b) a szövetségi összeírások; a szociális, gazdasági és tudományos adatok gyűjtése; a

meteorológiai szolgálat;

c) a tudományos és technikai kutatás statisztikája;

d) az összeíró felügyelőségek (commissions of lnauiry).

A statisztikai munka legfelsőbb szerve a Statisztikai Hivatal (Department of Statistics). Az 1965. évi statisztikai törvény felhatalmazást adott a Hivatalnak a sta—

tisztikai adatok gyűjtésére. feldolgozására és nyilvánosságra hozatalára, és intéz- kedett az adatok védelméről is. Az 1960—ban kibocsátott népszámlálási törvényben gondoskodtak a népszámlálás vezetőjének (Commissioner for Census) kinevezéséről és megfelelő hatásköréről, valamint a személyi adatok védelméről. A Statisztikai Hivatal mellett még néhány más intézmény — így a Központi Bank vagy a Biztosítási Felügyelőség — is jogosult speciális adatok bekérésére. l

AZ iSl 41. ULESSZAKA

497

A Statisztikai Hivatal jelenleg közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tar- tozik. 1957 óta. amikor az ország függetlenné vált, a felügyelet többször változott:

1957—től 1968—ig a miniszterelnök, 1968-tól 1971-ig az igazságügyminiszter, 1971—től 1974—ig ismét a miniszterelnök, 1974—től 1976-ig a tervezési minisztérium fennható- sága alatt működött a Hivatal. Mint önálló intézmény nagyfokú függetlenséget él- vez. Több vezetője tagja az Állami Tervbizottságnak.

A statisztikai rendszer centralizált. Az adatok jelentős részének begyűjtését, feldolgozását és publikálását a Statisztikai Hivatal végzi. Erre a célra jelentős össze—

író. feldolgozó kapacitásokkal rendelkeznek. amellyel számos országos jellegű fel—

vételt tudnak lebonyolítani, sok esetben más minisztériumok vagy szervezetek szá—

mára is. Az ország kiterjedésére való tekintettel 8 területi adatösszeíró központot létesítettek. Sabak és Sarawak államokban a távolság és fejletlenebb szervezett- ségük miatt teljes statisztikai tevékenységet folytató hivatalok működnek. Felügye—

letüket a Statisztikai Hivatal látja el, de tevékenységük alapvetően az államok adat—

szükségleteinek a kielégítését szolgálja.

A statisztikai adatok iránt megnövekedett igények szükségessé tették, hogy mint- egy fél tucat minisztériumban statisztikai egységeket is szervezzenek, felügyeletileg azonban ezek is a Statisztikai Hivatal vezetője alá tartoznak. Feladataik szorosan illeszkednek a Hivatal munkájához, és minden vonatkozásban annak támogatásá—

val tevékenykednek.

A Statisztikai Hivatal munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszik a nemzetközi programokat. a fő adatfelhasználók kívánságait, és biztosítják az ál—

landó idősorok továbbvezetését. A koordináció elsősorban az alábbi célkitűzéseket

szolgálja: *

a) a statisztikai tevékenységen belüli fontossági sorrend meghatározása,

b) a különböző kormányszervek párhuzamos statisztikai tevékenységének elhárítása, c) az egységes statisztikai szabványok általános használatának biztositása.

A prioritások meghatározása terén legfőbb partner az Állami Tervbizottság, 1974-ben a Bizottság külön munkacsoportot szervezett azzal a feladattal, hogy meg- vizsgálja. melyek azok a területek. ahol a statisztikai rendsze—rt fejleszteni kell. eset—

leg új erőforrások biztosítása révén. Ezeket a szükségleteket az ötéves terv kidol- gozása során figyelembe veszik.

A Statisztikai Hivatal munkáját több albizottság is támogatja.

Évekkel ezelőtt létrehozták a Statisztikai Tanácsadó Bizottságot. többek között éppen a prioritáSOk meghatározásánál való közreműködés céljára. Ez a kisérlet azonban nem bizonyult eredményesnek. Összetételének meghatározásakor kihagy—

ták a magánszektort. A testület valójában nem jutott túl. a tanácsadás szintjén. Az ajánlásoknak nem volt súlya, különösen a pénzügyi szervekre gyakoroltak kevés be- folyást. Emellett nem rendelkezett erős adminisztrativ apparátussal. amely a rész- feladatokat vállalta volna. A Bizottság fokozatosan megszűnt működni. Jelenleg az adatigénylők (users) köréből a Hivatal speciális bizottságokat szervezett. Ezekben képviselve vannak az egyetemek és a magánszektor is. A bizottságok évente két- szer tanácskoznak, amikoris megvitatják a lezajlott adatgyűjtések. az adatközlések, az új szükséges megfigyelések problémáit. Jóllehet csak tanácsadók. de ezek a bi- zottságok mégis fontos szerepet töltenek be mind a prioritások meghatározásánál, ümind az adatgyűjtések összehangolásánál. Jelenleg 8 bizottság működik:

a) Ipari Statisztikai Bizottság.

b) Munkaügyi Statisztikai Bizottság, c) Szociális Statisztikai Bizottság,

4 Statisztikai Szemle

d) Rizstermelési Eredménybecslő Bizottság, e) Birtokstatisztikai Bizottság,

f) Pénzügyi Mérlegek Statisztikai Bizottsága.

9) Kereskedelemstatisztikai Bizottság, h) Szállításstatisztikaí Bizottság.

Az 1970. évi népszámlálásnál, valamint az 1977. évi általános; mezőgazdbsaáegi összeírásnól különleges tanácsadói bizottságok működtek közre.

Jóllehet a koordináció biztosítására tett intézkedések jelentős: eredményeket hoztak, a teljes megoldástól még messze vannak. Az államok szintjén párhuzamos- ság nem fordul elő. mert statisztikai adatgyűjtéseket egyáltalán nem végeznek.. Meg kell említeni azonban azoknak az intézményeknek a szerepét. atmellyek rendszeres tevékenységükkel összefüggően kérdőíveket töltenek ki. Például az ipari koordiná-

ciós törvény előírja, hogy minden vállalkozó, aki cégét be akarja jegyeztetni, az

alkalmazottakról, a termelésről és egyéb adatokról éves jelentést: küldjön Ui regisz- ter számára. llyen esetekben bizonyos párhuzamosság, az adatkésések során elke—

rülhetetlen.

R. Chander dolgozatának további részében általánosságban fejti ki véi'eményét a statisztikai tevékenységek összehangolásáról. Számos országban működik valami- ílyen statisztikai tanács. vagy bizottság. Ezek bizonyos, esetekben: eredményesen dol—

gaznak a különböző párhuzamosan végzett statisztikai tevékenységek felülvizsgála—

tón. Hasonló eredményeket érhetnek el a prioritások meghatározása. az egységes statisztikai szabványok bevezetése terén. E bizottságok eredményes működésének:

azonban bizonyos előfeltételei vannak. A statisztikai bizottságoknak a már említett;

erős titkárságon és technikai apparátuson túl szüksége van arra. hogy személyzeti?—

leg erős statisztikai hivatal álljon mögötte. mert ennek a bizottságok számára milk előkészítő és végrehajtó munkát is kell végezni. Nyilvánvaló tehát. hogy ezek az ellő—

feltételek egy fejlődő vagy kevésbé fejlett országban nem; teremthetők meg.

Nem kevésbé fontos a bizottságok helyes személyi összetétele. Nem mindegy.

hogy kikből áll a bizottság. Sokan vannak tele ötletekkel, de ezek kivitelezésével

esetleg fölösleges terheket rónak a statisztikai hivatalra— Chander tanácsai szerint

politikusokat semmilyen körülmények között sem szabad bevonni a bizottságokba.

Ebből csak baj származik a hivatal függetlenségére vonatkozóan, és a hivatal komp-- romisszumok kötésére kényszerül. (Sajnálatos. hogy Chander nem érkezett meg. és így álláspontjának bővebb kifejtésére nem lehetett felkérni.)

A harmadik megfontolásra ajánlott tényező az ilyen jellegű testületeknek a felhatalmazása. Tanácsadó jellegükből eredően semmi esetre sem kívánatos. hogy a statisztikai hivatal vezetője felett hatáskörrel rendelkezzenek, különösen nem a

nyilvánosságra kerülő adatok kérdésében. Ha hatásköri vitákra kerül sor. az elke-

rülhetetlen törésekhez vezet, és semmiképpen sem járul hozzá a szakmai színvonal emeléséhez. A felsorolt előfeltételek számos fejlődő országban nem biztosíthatók.

Ez esetben pedig inkább a koordináció követelményeiből kell engedni, el kell vi- selni némi párhuzamosságot. mintsem belevinni a statisztikai szervezetet káros és

nem kívánatos következményekkel járó megoldásokba.

Jó eredményt lehet remélni attól, ha az összeírási programokat például min-

den két évben átvizsgálják. Megfelelő katalógus segítségével. amely az összeírás lényegét, gyakoriságát és a fő adatfelhasznólókat tartalmazza, széleskörűen iSmert-m

té kell tenni a statisztikai hivatal adatkészletét. Ezáltal bizonyos párhuzamossága?

elkerülhetők. Az eljáráshoz tartozóan ötévenként, különösen az ötéves tervek elő-

készítésének szakaszában kívánatos teljeskörűen áttekinteni az adatszükségletet. A

felülvizsgálat eredményeit be kell építeni a statisztika fejlesztési terveibe.

AZ 15! 41. ULESSZAKA

499

Az elektronikus számítógépek nagy műveletvégző hatékonysága és a statisztikai hivatalok növekvő adatszolgáltatási kötelezettségei kedvezően találkozhatnak. Ha azok a szervek és intézmények — amelyek egyébként adatgyűjtést is végeznek — a statisztikai hivataltól a szükséges információkat megkaphatják, minden bizonnyal csökkentik párhuzamos tevékenységüket. További jelentős lépés lehet e téren a sta- tisztikai adatbázisok létesítése. Számos korábbi adatgyűjtő szerv, amely legtöbb esetben adatigénylő is, könnyen rábírható arra, hogy adataival és erőforrásaival csatlakozzon a statisztikai adatbázis-rendszerhez. Egy fejlődő ország viszonylag gyenge statisztikai hivatala számára azonban ezek a lehetőségek a közeljövőben aligha tárulnak fel.

Malaysiában a Statisztikai Hivatal a Penangi Tudományegyetem Politikai Ku—

tató Központjával együttműködve jelenleg az integrált országos adatbázis-rendszer kidolgozásával foglalkozik. Az adatbázis adatokat tartalmazna a népesedési hely- zetről, a földtulajdonról és —használatról, a vagyoni viszonyokról, a lakáskörülmé- nyekről. az egészségügyi és oktatási helyzetről. az ipari tevékenységről stb. Az adat- file—okban az azonosítás céljára már nemcsak a területi kódszámokat használnák fel, hanem a nemzeti nyilvántartási rendszer személyi számait is. Az adatbázis—rend- szer nemcsak a statisztika céljait fogja szolgálni, hanem más szervek számára is hozzáférhető lesz. Hosszú távon ezáltal is fokozódik az összehangoltság a statisz—

tikai munka minden szintjén.

A szekcióülés fő témájához több benyújtott dolgozat kapcsolódott, így:

Dr. Horváth Gyula: Az állami statisztika országos szintű összehangolásának módszerei Magyarországon.

K. Neumann: A megosztott adatbázis használatának tapasztalatai és problémái.

G. Parenii: A hivatalos statisztika országos szintű összehangolása Olaszországban.

Schuwíar Salek — ). Hanestea': A központi adatbázis—szervezés hatása a gazdaságsta- tisztikara.

D. Zagaszbaldan: Az állami statisztika és a statisztikai tudomány Mongóliában.

Az ülésen vitavezetőként működött közre Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki a szerzők bevezető szavainak elhangzása után az alábbi gondolatok kifejtésével indította meg az eszmecserét.

,.Engedjék meg, hogy mindenekelőtt mély megelégedésemet fejezzem ki azzal kapcsolatban, hogy .A nemzeti hivatalos statisztika koordinációs módszerei' című téma az ülésszak tudományos programjában szerepel.

A mai ülést megelőzően abban a kedvező lehetőségben volt részünk, hogy megismerkedjünk két felkért és öt önkéntes előadó tartalmas munkájával. Ezekből sikerült gazdag képet alkotnunk több országra vonatkozóan a nemzeti statisztikai rendszerek koordinálásának jelen helyzetéről, amelyet elsősorban a nemzeti tel- tételek befolyásolnak, valamint megismertük a szerzők álláspontjait és elképzelé- seit. Ezen országok közé tartozik: a hatalmas India. a függetlenség útjára nemré- gen lépett Malaysia, Olaszország, a fejlett európai kapitalista ország, Magyarország

és Mongólia, két szocialista ország és a gyorsan fejlődő Szaúd-Arábia.

Számomra nem volt meglepetés, hogy teljes egyetértés alakult ki abban, hogy a statisztikai tevékenység koordinálása nemzeti szinten szükséges, objektíven tör- vényszerű része az általános államigazgatásnak. Ugyancsak természetes, hogy a koordinálás konkrét megoldásának formái és módszerei sokfélék. Nyilvánvaló, hogy ez a sokféleség még tarkább lenne. ha bővítenénk az országok körét. Ebben a kér- désben a tapasztalatcsere időszerű és kölcsönös érdeklődésre tarthat számot.

Ismeretes, hogy a szocialista országokban a központi statisztikai szervek vezetői-

nek széles körű jogi hatásköre és kötelezettségei vannak hazájuk teljes statisztikai

4—

tevékenységének a koordinálására. Ezekben az országokban ez a feladat a jogrend- szerből és az állam nagyfokú gazdaságszervező szerepéből következik.

Ugyancsak ismeretes. hogy az ún. piaci gazdálkodást folytató országokban más az állam szerepe. Valószínűleg nagymértékben ezzel magyarázható a statisztikai tevékenység koordinálásában alkalmazott sajátságos megoldás és útkeresés is. Ezek—

ben az országokban nemigen találunk a statisztika összehangolását biztosító hatá—

rozott jogi normákat, inkább a koordinálás útjainak közvetett megoldását, mint

például a sokféle bizottság működtetése stb. részesítik előnyben. (

A statisztika tudományos művelésének, így a mi tapasztalatcserénknek is az a feladata. hogy a tárgyalt témakörben feltárja azokat a tényezőket és lehetősége—

ket, melyeket a társadalmi—gazdasági struktúra, a fejlettség színvonala határoz meg. Az adottságok, lehetőségek kihasználása nem csupán a statisztikusoktól függ.

A mi konkrétabb feladatunk az, hogy feltárjuk a statisztikai tevékenység nemzeti

szinten történő koordinálásának szakmai szempontjait, a célokat és a megoldását—

jainak lehetséges változatait. Az előadásokat épp ebből a szemszögből igyekeztem figyelmesen tanulmányozni, és szeretném most is elismerésemet kifejezni a szer—

zőknek a tapasztalatok tárgyilagos megvilágításáért. Megállapítható, hogy a koor- dináció céljainak és okainak kérdésében a szerzők nézetei nagyon közel állók. Ez igen fontos körülmény. vagyis azt jelenti, hogy a nézetek a vizsgált kérdésben jó-

részt azonosak, és ez már önmagában sem kevés. Kérem Önöket. hogy mondják el

a vita során. vajon igazam van—e. ha a dolgozatokat így értékelem.

Engedjék meg, hogy mint a vita indítására hivatalosan felkért résztvevő véle- ményt nyílvánítsak néhány konkrét kérdésben.

Amble úrnak az India statisztikájáról szóló igen világos és értékes előadásához két kérdésem lenne:

a) mi a jogi helyzete a tanácsadó Állandó Bizottságnak, melyek a jogai és a kötele—

zettségei?

b) milyen funkciója van a Technikai Konzultatív Bizottságnak?

Továbbá szeretném hozzátenni a következőket. Horváth Gyula korreferátumából kitűnt, hogy Magyarországon a mi körülményeink között, nemzeti szinten a statisz- tikai tevékenység hatékony koordinálásának alapvető feltétele a centralizált statisz- tikai rendszer. Természetesen megértem, hogy azt a kérdést. miszerint az adott or—

szágban a centralizált vagy a decentralizált statisztikát fogadják el. nem maguk a statisztikusok, hanem a politikai hatalom dönti el. Ennek a kérdésnek azonban van egy tisztán statisztikai—szakmai oldala, és ezzel kapcsolatosan előfordulnak hely—

telen szakmai beállítások. Néha például a központosított rendszer ellen azt az érvet hozzák fel, hogy veszélyezteti a statisztikai adatok titkosságát. Minden dicsekvés nélkül szeretném megjegyezni, hogy hazánkban a törvény biztosítja, hogy a sta- tisztikai adatokat csakis statisztikai célokra lehessen felhasználni. A titkosság meg—

sértésének vagy veszélyeztetésének kérdése nem azonos a centralizált vagy a de- centralizált statisztikai rendszer kérdésével. A titkosság betartása az ország poli—

tikai—erkölcsi atmoszférájának, a jogok biztosításának a kérdése."

A vita során a témában elsősorban érdekelt állami statisztikai szervek képvi—

selői között termékeny eszmecsere bontakozott ki. Az elhangzott megállapítások

lényegét röviden összefoglalva elsősorban azt kell kiemelni, hogy a gyakorlati sta- tisztikusok számára a hivatalos statisztika országos szintű összehangolásának prob- lémája egyre fokozódó jelentőséggel bír. Ha egyszerűsítéssei élünk, és csak két társadalmi. politikai és gazdasági rendszer szemszögéből vizsgáljuk a kérdést ezen a fórumon is, a tudományos megközelítés objektív szemléletén keresztül ismét az

AZ iSl 51. ULÉSSZAKA

501

a kérdés került előtérbe, hogy az adott országon belül a statisztikai hivatal vezetője milyen alkotmányos kötelezettségeket visel, és ezek teljesítése érdekében milyen hatásköri felhatalmazása van, milyen eszközöket bocsát az állam rendelkezésére.

azaz a statisztika politikai, gazdasági jelentőségének felismerése milyen mértékben kerekedik ki a formális jogok békjóiból.

A szocialista társadalmi berendezkedésű országok statisztikai tevékenységének elismertsége és nyílt jellege nem akadályozza — legalábbis jogi értelemben — va- lamennyi statisztikai fázis áttekintését és harmonizálását. Amennyiben az összehan—

golás gyakorlati megvalósítása ezekben az országokban is nehézségekkel jár, an- nak oka elsősorban az, hogy az adatigények rohamos növekedésével nehezen tart lépést a kapacitások kiépítése és annak a természetes követelménynek a teljesíté—

se. hogy egyidejűleg az egész országos rendszer korszerűsödjön, és a felesleges pár- huzamosságok is elkerülhetők legyenek. Az elektronikus számítógépek és fejlett al- kalmazásuk (például az adatbázis-rendszerek) elterjesztése ezekben az országokban

is —- bár nem kevés erőfeszítést kíván -— mindenütt napirenden van.

A fejlett piacgazdálkodást folytató országok statisztikai vezetői világosan fel- ismerték — és ennek nemegyszer hangot is adtak —, hogy az összehangolás köve- telménye és módszerei ma már kellőképpen feltártak. Gyakorlati megvalósításuk azonban a társadalmi viszonyokat sajátosan tükröző, túl decentralizált statisztikai tevékenységek környezetében elsősorban politikai és jogszabályalkotási kérdés. A különböző összetételű és szinvonalú bizottságok egymagukban nem képesek haté- kony lépéseket tenni az összehangoltság megteremtésére. Ehhez a statisztikai hiva- taloknak kell olyan törvényes felhatalmazást adni, hogy az összehangolásra irányuló törekvéseiket az ésszerű szakmai megfontolásokon kívül más tényezők ne korlátoz- zák. llyen körülmények között aligha tűnik ,.halálos veszélynek," ha a statisztika leg—

főbb használóinak, a ,,politikusoknak" a köréből is tagokat jelölnek a koordináló bizottságokba. Amíg a fejlett tőkés országokban a statisztikai tevékenység átfogó áttekintésére, sőt az elektronikus számítástechnikára támaszkodva sok területre ki—

terjedő integrációjára is van lehetőség, a fejlődő országokban súlyosabb a helyzet.

A statisztika országos hatáskörű független szerveit sok esetben még nem szervez- ték meg. vagy a felhatalmazások és nem utolsósorban a tényleges lehetőségek (ká- derellátottság. tudásszint, eszközök) tekintetében még igencsak az út elején tarta- nak. Ilyen körülmények között az országos szintű összehangolás igénye inkább csak racionális távlati célkitűzés, mintsem a jelen feladata.

Ez a megállapítás különösképpen vonatkozik az adatbázis-rendszerek segítsé- gével történő integrálódás megvalósítására.

A vitát és eredményeit azzal az értékeléssel vehetjük tudomásul —— ez a hely—

szinen is elhangzott —. hogy tanulságos volt. Közelebb vitt a problémák megértésé- hez, megfelelő megvilágításba helyezte a valóságos lehetőségeket, és útmutatást adott a követendő stratégiai célkitűzésekhez.

(A tanulmány befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)