Magyar Zoltán: Magyar közigazgatás

2—3. szám

—127——— 1943

!

IRODALMI SZEMLE

Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás.

"A közigazgatás szerepe a XX. század államában. A ar közigazgatás szervezete, működése és jogi ren je.

Zoltán Magyary: L'Adm'inistration Publigue Hongrocse.

% Le ról: de I'Adml'nistratíon dans les Etats du XX:

sie'cle. Or anisation, fonctionnement et ordre juri—

dígue de 'Admíníslmiian hongroise.

Budapes, 1942. XV —j— 675 l. — pages.

Magyary Zoltán professzornak ez a tartalom és terjedelem tekintetében egyformán igen nagy- szabású műve sok szempontból úttörő és hézag- pótló. Nem egyszerű közigazgatási jogi tankönyv, hanem a könyv alcíméből is kitűnően a magyar közigazgatás szervezetének, működésének és jogi rendjének aprólékos gonddal kidolgozott, lehetőleg minden részletre kiterjedő és mégis nagyvonalú

—— tudomány és gyakorlat szempontjait szerencsé—

sen összehangoló — rajza; mint az előszó mondja:

,,kísérlet a közigazgatási jogot és közigazgatástant egyaránt felölelő közigazgatástudomány új szinté- zisének megalkotására"; mindjárt hozzátehetjük, hogy olyan sikerült kisérlet, melynek a közigazga- tástudományon túl számos rokontuxdományszakma hazai művelői számára van mondanivalója. Külö- nösen azért, mert szerző a közigazgatásnak a XX, század államában játszott szerepét mindvégig a magyar közigazgatás megismertetésével, de egyben a külföldi tudományos megállapítások és gyakor- lati tapasztalatok következetes megemlítésével vilá—

gítja meg.

A könyv közigazgatástudományi irodalmunk

legátfogóbb terméke; nem statisztikai természetű

oélkitl'izéseire való tekintettel tartalmának részletes ismertet-ése, megállopításainak alaposabb megvita- tása nem lehet Szemlénk feladata. Anyagáról azon- ban legalább is nagy vonásokban, a főbb fejezet- címek felsorolásával meg kell emlékeznünk, mert a statisztikai kutatómunkában, különösen pedig a hivatalos statisztikai műhelyek tevékenységében a közigazgatási momentum irányadó jelentőségű.

Magyary könyvének első része az alapfogalma—

kat tisztázza: először az adminisztráció fogalmát, a szervezés alapelveit, a működés célját, az admi—

nisztráció fontosságának felismerését és tudomá- nyát, azután a közigazgatás fogalmát, a közigazga- tás és a többi'funkció, valamint a jog kapcsolatait, közigazgatásnak történeti kialakulását, túlsúlyának kifejlődését, eredményességét, környezetét és a közigazgatástudományt, végül a közigazgatás szer- vezeti és működési elveit (centralizáció, dece tali—

Könyvismertetések. -— (]hronigue de limes.

(C'est le Journal de la Sooiété Hongroise de Statistigue ami rend compte en franpais, dans sa ,,revue des publicatzons hongroises', des ouvrages statisting publiés en Hongrie.)

záció, hierarchia, integráció, közszolgálat). Statisz- tikusok számára különösen tanulságos a magyar közigazgatás szervezete c. második rész. Ebben szerző elsősorban a magyar közigazgatás alapjairól és feladatairól szól a magyar közigazgatás alapjai, a terület, a népességű) a gazdasági apparátus, a közigazgatás feladatai és a közigazgatáspolitika, a közigazgatás nyilvántartásai, a jogszabályok gyüj- teményei és a közigazgatástudományi intézetek c.

fejezetekben; majd a magyar közigazgatás szerve- zetéről számol be, mégpedig áttekintően a magyar

állam szervezetéről, a kormányról, a közintézmé—

nyekről, a közintézetekről, a köztestületekről, a közüzemekről, a hatóságokról, a vármegyéről, a községről, a városról, a külterületről és tanya- körzetről, Budapestről, vagyis a nagyvárosról, sa szakigazgatás szerveiről, a jogorvoslati fokozatok- I'Ól, valamint a közigazgatási szervezet egységéről és a változó viszonyokhoz való alkalmazásáról;

ugyanebben a részben foglalkozik egy—egy nagyobb fejezet a közigazgatás személyzeti kérdéseivel és a közigazgatás dologi eszközeivel. A mű harmadik része a közigazgatás működése címet viseli homlo- kán és az általános közigazgatás működésén kívül a közigazgatás jogi rendjét tárgyalja. A nem egy- szer kritikai megjegyzésekben is bővelkedő könyv végső tanulságait a rövid befejezés foglalja össze.

Magyary munkáinál megszoktuk azt, hogy a fejtegetéseket statisztikai táblák és grafikonok tá- masztják alá. Ez új művének is statisztikai szem-' pontból legkiemelkedőbb alaptulajdonsága; csak- nem mindenütt, ahol lehet, idézi és grafikonokon- térképeken ábrázolja a legfontosabb statisztikai eredményeket. A legtágabban körülhatárolt köz- igazgatási statisztika meglehetösen sok adata szö- vődik bele vezérfonálszerűen a könyv anyagába.

Ezt két okból is örömmel szegezzük le; egyrészt, mert ezen a réven a közigazgatástudomány művelői és a közigazgatási tevékenység hordozói egy kifeje- zetten számukra irott nem statisztikai könyvből tehetnek szert bő statisztikai ismeretekre és meg- győződhetnek arról, hogy az élettel szoros kapcso- latot tartó tudományok termékei szinte légüres térben mozognának a Magyary könyvéhez hason—

lóan gazdag statisztikai megalapozás nélkül, hiszen a problémák súlyát a népesség és a gazdaság szemszögéből csak így lehet felismerni; másrészt

1) A területi fejezet Elek Péter, a népességi

2— 3. szám

azért is, mert az utóbbi körülmény az egyetemi hallgatók figyelmét is reáterellheti a módszeres sta- tisztikai munka értékére, akik így szorosabb sta—

tisztikai studiumaikon túl is megismerkedthetneka magyar statisztika főbb közigazgatási természetű eredményeivel. Sajnos, a mű az előzetes eredmé—

nyektől eltekintve nem értékesíthette az 1941. évi népszámlálás még feldolgozás alatt álló adatait;

ezért a könyvbe illesztett összeállítások, számidéze—

tek egy része a korábbi adatforrások alapján nyug—

szik és .a trianoni területre vonatkozik (egy-két

esetben ott is, ahol a mai területről is rendelke-

zésre állanak a megfelelő adatok); néhol pedig becslések segítségével kísérli meg a mű ——- az, anya- nyelv kényes kéndxésén-ek térképi ábrázolásánál nem teljesen hibamentesen — a mai helyzet feltárását.

Abból a célból, hogy Magyary könyvének sta- tisztikai anyagáról is képet adjunk, megemlítjük, hogy adatsorok ill. statisztikai ábrák tájékoztatják az olvasót többek közt a következő kérdésekről:

az állami alkalmazottak számának növekedése, a

népsűrűség és a tényleges népszaporodás járáson- kinti alakulása, a népesség vallási és foglalkozási megoszlása, a települések gazdaságtársadalmi jel- lege, az átlagos kataszteri tisz—ta jövedelem (közsé—

genkinti alapon, az azonos kategóriába tartozó községek területének összevonásával), a terület művelési ágak szerint való megoszlása, a termés—

átlagok, a vállalatok nagysága, a vármegyék leg- főbb adatai (terület, lélekszám, lakóházak száma, közigazgatási felosztás), a községi szervezet 5 a községek nagysága és települési jellege (tetszetős

kartogramtmo—kon ötletesen ábrázolva), az ü. n. Vá-

rosi háromszög, a nemzeti jövedelem és a köz- teher alakulása stb.; a mű megfelelő fejezeteiben szó esik statisztikai szervezetünkről, a statisztikai

szakv'vizsgákról és például a grafikai ábrázolások-

ról is. Nem statisztikai munkáról lévén szó, a sta-

tisztikai vonatkozások e viszonylagos bősége mel—

lett nem mehetünk el szó nélkül és Magyary nagy könyvét tudományszakunk nézőpontjából is őszinte

örömmel üdvözölhetjük. Th. L. dr.

lhrtg Károly dr.: A sertésprognózis Magyar- országon.

Dr Charles Ihrig: Les pronostics relatifs aux poros m Hongrie.

A József Nádor Műszaki és Guzdaságtudományi Egye- tem Mezőgazdaság olítikai Intézetének közleményei.

(Szerkeszti: Ihn'g ároly.) 1 szám.

Publication (rédígées sous la direction de Charles I hr ig) de l'Instítut de politigue agricole de I'Uni—

vers!!! des Sciences technigues et économígues de Budapest. No 1.

Budapest, 28 l. — pages.

Németországban a sertéspiaci árak és a ter- melés között igen szoros összefüggés áll fenn.

E korreláció alapján a németek elég pontos ái—

prognózist tudnak adni, sőt az irányított gazdál- kodás bevezetése óta az árak megállapításával a termelést is szabályozni képesek. A német példa

—— 128 —— 1943

nyomán felvetődik a kérdés, nem lehetne—e a magyarországi sertéspiacon is hasonló összefüg- gést találni s használható sertésprognózist adni.

Ihrig Károly jelen tanulmányában e kérdés feltárását tűzte ki feladatul s ezért beható vizsgá—

lat alá vette a sertéspiacon jelentkező ár- és ter—

melési tényezőket, valamint azok alakulását. Meg—' figyelte, hogy a piacon a magas és alacsony árak szabályos időközökben váltják egymást, annak következtében, hogy a kedvező jövedelmezőség az állomány kiterjesztését, a kínálat növekedését, majd bizonyos idő mulva az árak esését idézi elő, ami azután a törzskeretek csökkenéséhez, a kíná-

lat megcsappanásáthoz, majd a hízott sertés árá- nak emelkedéséhez s ennek folytán újból kedvezo jövedelmezőséghez vezet. Megfigyelte továbbá az időszaki behatások okozta változásokat is, még- pedig a felhajtásban, a keresletben, a sertésárban, az országos vásárok forgalmában s a kivitelben mutatkozó idényilmllámzást; mindezeket grafikusan ábnázolta és a görbék fluktuálásának egybevetése s tüzetes vizsgálata révén megállapította, hogy a sertéspiacon a befejezett és a megkezdett htízlalási rentabilitás, a [hízott serlésár, a sovány sertésár,

valamint a kocaállomxány alakulásában ciklikus hullámzás tapasztalható. Ha ezenfelül e piaci tényezők között szoros korreláció is mutatkozik, akkor —- mivel az egyik a másik előtt fut végig a ';

piacon —— a korábbiak változásaiból előre meg lehet állapítani a későbbiek alakulását. Szoros összefüggés a szóbanforgó piaci tényezők között azonban —— szerző vizsgálódásainak eredménye szerint — csak némely viszonylatban volt feltalál- ható, ami amellett szól, hogy nálunk használható árprognózist aligha lehet adni. Mindamellett sike- rült felfedeznie magyar viszonylatban is olyan összefüggéseket, melyek alkalmasaknak látszanak arra, hogy' azok alapján a jelenben észlelhető jelenségekből későbbi időpont áraira következtet- hessünk. Ilyen összefüggések többek között azok, melyek a sovány sertésár és a hat hónap mulva befejezett ;hízlalás jövedelmezősége, továbbáafelthaj—

tás ésahat hónappal későbbi rentabilitás, valamint az egy adott időpontban fennálló sovány serbésár és az egy évvel későbbi kocaállomány között voltak ? megállapíthatók. Ezek közül az első annyit jelent, hogy a *hlealás jövedelmezősége erősen függ a [ mindenkori süldőáraknak a vhízóárakthoz való arányától; :: második azt mutatja, hogy a jelen beni nagy felhajtás következtében a piacon hat

hónap mulva magas sertésár alakul ki; a harma-

dik pedig rávilágít arra, hogy a soványsertés árá—

nak változása a kocaállomány alakulását illetően egyenes arányban s meglehetősen hosszú' idő

mulva [érezteti hatását. : .

Az értékes dolgozat a vizsgálódásainál követett módszer, valamint az elért eredmények szempon—

jából egyaránt igen tanulságos. D. G. dr.