• Nem Talált Eredményt

Norvégia és Svédország gazdasági adatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Norvégia és Svédország gazdasági adatai"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

5. szám.

579 ——

13129!

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. —— Bureau de statistigue de [a m lle de Budapest.

Kinevezések. Nomínutions. Budapest szé- kesfőváros tanácsa 1929 február 21-én töltötte be a 966/1928. kgy. sz. határozattal szervezett —új sta- tisztikai hivatali állásokat, úgymint 1 statisztikai titkári, 2 segédtitkari, 2 fogalmazói, 2 segédiogal—

mazói, továbbá 1 statisztikai főfelügyelői, 1 fel—

ügyelői, 2 fötiszti, 2 tiszti és végül 7 statisztikai kezelőtiszti állást. A tanács az újonnan szervezett és az előléptetések folytán megüresedett fogalmazási és statisztikai számszaki állásokra a következőket választotta meg: statisztikai titkárrá Buzia'ssy Károly dr. stat. segédtitkart, stat. segédtitkárrá Jakso Fe—

renc dr. stat. fogalmazót, stat. fogalmazóvá Papanelc János dr.—t, Török János dr.—t és Bene Lajos dr.—t,

stat. segédfogalmazóvá pedig Hunusz Gyula dr.-t és Richter Viktor dr.-t. Statisztikai főfelügyelő Nikoletti Géza stat. felügyelő, stat. felügyelő Molnár Olga dr.

stat. főtiszt, stat. főtiszt Füzner János és Novák Ferenc, stat. tiszt Kertész Klára és Stéger Károly lett. Kezelőfőtisztté Szonlágh Sarolta, Lobmager Etelka és Huber Ernőné, kezelőtisztte ,Wema'th Róza és Bürgermeíster Erzsébet választattak. —— A megvá—

lasztottak közül hárman a Központi Statisztikai Hi- vatalból kerültek a főváros statisztikai hivatalához:

Bene Lajos dr., aki az Országos Gazdasagstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottságnak volt titkára, tO-s váhba Novák Ferenc és Richter Viktor dr. stat. tisz;

tek.

Magyar Gazdaságkutató Intézet. —— Institut Hongroz's de Rechezches Economigues.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet által kiadott gazdasagi helyzetjelentés 1929 január-márciusi első füzetének megjelenése alkalmából —- melynek rend- szerét és eredményeit a Szemle könyvismertetés ro- vatában Xfogjuk bemutatni —— néhány szóval meg kell emlékeznünk az Intézet mult évvégi megalaph tásáról. Az Intézet alakuló közgyűlése l928 dec.

11-én zajlott le Belah'ny Artúr, a Budapesti Keres- kedelmi és Iparkamara elnökének elnöklete alatt, Az alakuló közgyülési választások eredmények—Épen az Intézet tisztikara a következőképen ült Össze:

elnök: Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank _elnöke; ügyv. alelnök: Konkoly Thege Gyula min.

tart.,

gatója; ügyvezető igazgató: Vágó József. A munka—

bizottság elnökévé Székács Antal, alelnökévé Gyulay Tibor, Imrédy Béla és Mutschenbacher Emil válasz- tatott. Az Intézet elnöki tanácsában helyet foglal Kovács Alajos h. államtitkár, a Központi Statisztikai a Magyar kir. Közp. Statisztikai Hivatal aligaz-

Hivatal igazgatója, a munkabizottsúgban pedig a Központi Statisztikai Hivatal tisztikarából Dobrovits Sándor dr. min. osztálytanácsos és Kádas Karoly dr. min. titkár. _ Az elnöki tanács az Intézet igaz—

gatójává Varga Istvánt, titkárául pedig Keményffí Jánost szerződtette.

Személyi hirek.

Le gouvernement de: NEM! S. H. 5. a invité M. Frangois Ziáek. ['éminent professeur de statis-

;.tí(1ue (2 (Université (le Francfort, ("1 collaborer, en gualité d*expett, á la réorganisation du service de la stot'istigue offtcielle. M. Ételek, acceptant l'izwí—

Étolion, est arrive dés (lvril dermer (( Belgrade.

M. le Dr. R ü () el a été nommé directeur du Biz—

ureau de statistioue de la viltc de Dorfmlmd

Nouvelles personnelles.

A Sz. H. Sz. állam kormánya a hivatalos sta- tisztikai, szolgálat újjászervezése alkalmából szak- értőként meghívta Étáek Ferencet, a frankfurti egye- tem jeles statisztika tanárát, aki megbizatásának eleget téve, még április folyamán Belgrádba utazott.

hivatalának új ,Dortmund varos statisztikai

igazgatója Rühel dr. lett.

Norvégia és Svédország gazdasági adatai.

Doimees eronomigues de la Norvegia (t de la Suede.

Norvégia.

Norvégia népmozgalmi arányszámai nem ked—

wezőek. Az ország népessege a háború előtt két és ]fe'lmillió volt s jelenleg 2'8 millió. A házasságköté- sek ezer lélekre eső aránya 6—7 körül mozog, az újabb években a (*)—ot sem éri el. Az élveszületések arányszáma szintén gyengülő irányú. Az utolsó,

*1928. év adat-a csak 186. A halálozások arányszáma ,viszont igen kedvező: ezet lélekre 11. A természetes szaporodás 72 aránya is jelzi a dekadenciát, a ko- lábbi évek aránya 12—13 is volt. "

A munkanélküliek száma nem éri el a 8 ezret.

a háború utáni években 4—5 ezer volt,1926 ban IO eleten ieliil kulm'inált.

(2)

5. szám.

——580— 1929

m .

Norvégia és Svédország

Donne'es éconamigues de las

1) Évi átlag. —— 2) 1914. _ 3) Csak tengeri halászat.

Norvégia—Norvége

Megnevezés Egység —

1913 ' 1920 ! 1921 ) 1922 ' 1923 ! 1924 ; 1925 ! 1926 ! 1927 , 1928-

Terület km? 323793

. Népesség

Lélekszám .. .. .. .. .. 1000 2.459 2.653 2.687 2.717 2.732 2.754 2.772 2.789 2.798 2.811

Házasság-kötés 1/00 623 7'01 676 6'36' 623 605 5'90 570 581 5'96'

Elveszületés ,, 25'05 26'12 2397 2311 2251 2105 2000 19'6'7 1883 17'96'

Halalozás ,, 1328 1277 11'50 1202 1168 1125 1094 10'64 1126 1053

Természetes szaporodás: ,, 1177 1335 1247 1109 1093 9190 906 903 75? 743 Munkanélküliek.. .. .. száma . 5.086 4.468 4.386 9.36310.104 9.285 7.810

19091—13

"

Mezogazdaság magna('t

Búza 1000 (1 83 272 264 175 160 134 133 160 165 184

Rozs ,, 247 246 265 219 188 162 156 164 154 155

rpa .. .. .. .. .. .. ,, 657 1.172 932 976 715 1.021 1.128 1.116 1.017 1.219 Zab .. .. .. .. .. .. .. ,, 1.733 2.119 1.881 1.942 1.161 1.545 1.749 1.935 1.838 1.685 Burgonya ,, 6.216 8.458 7.075 8.899 6.605 5.856 9.390 8.946 6.051 9.418

Halászat ,, 5.828 4.838 4.376 5.625 5.710 6.171 6.220

Ipar

Kőszén . . . 1000 ton. . . ,

Ezüsttermelés .. .. .. .. kg 9.400 6.100 6.100 6.381 9.26713.20015.700 9.600 9.800

Nyersvastermelés .. .. .. 1000ton. . 6 3 4 26 65 88 97 120

Acéltermelés ,, . . . . 2 3 3; 3

Kereskedeledng és köz- leke s

1,000.000 , ,_ _

Behozatal .. .. .. .. .. 110.k.,sv.k. 552 3.033 1.464 1.314 1.343 1.537 1.319 1.093 964 1.000 Kivitel .. .. .. .. .. ,, 393 1.247 638 787 831 1.066 1.048 811 676 670 Tengerhajózási forgalom :

Belépés .. .. .. .. .. 100010n. 3.751 2.845 2.226 2.864 3.166 3.474 3.483 8.194 3.645 3.930' Kilépés .. .. .. .. .. ,, ,, 4.745 3.454 3.473 4.569 4.059 4.813 5.270 4.970 5.756 4.832 Vasútvonalhossz .. .. .. km 8.086 3.286 3.286 3.445 3.456 3.456 3.589 3603 3.627

Gépjárműállomány száma 19.465 32.960 38.331 39.266

* Árstatisztika és pénzügy

Apénzegység árfolyama. nílplffiíív 079 067 066

A pénzegység árfolyama

dolláralapon . index 100 162 179 153 161 192 150 120 103 100

Nagyker. indexl). 100 . . . 232 26? 253 198 167 161

Megélhetési index, VII. hó 1003) 307 294 251 238 249 259 220 203 193

Aranykészlet maxima 44 147 147 147 147 147 147 147 147 147

Jegyforgalom .. .. .. .. ,, 108 483 419 395 407 402 366 337 331 316

Takarékbetétek ,, 607 2.053 2.296 2.439 2.528 2.555 2.541 2.527 2.423 1.901 '

Bankkamatláb') ()/0 550 6'50 6'75 5'46 5'81 695 585 5'38 4'58 5'53

m

(3)

5. szám.

4581— 1929

gazdasági sdatai.

Narvége et de la Suéde.

Svédország—Suéde

Um'té Désignatwn

1913 11920 1 1921! 1922 1923 1 1924 ( 1925 192331927 1928

449.382 km?) Superficíe

Population 5.639 5904 5.954 5.988 6.006 6.036 6.054 6.074 6.088 1000 Nombre des habitants

5293 7'30 6'67 6'10' 6'31 6323 '6'16' 6'32 6'41 "Á., Mariages

23'10 23'61 21'54 19'59 18'92 18'11 17'53 16'88 16'09 ,, Naissances vivantes 13'65 13'30 2'40 1279 1141 1196 11'72 11'76 12'68 ,, Décés

051 10-31 51-14 090 751 615 581 5-12 3-41 ,, Accroissement naturel

. 47.700 29.300 19.900 33.900 45.900 47.950 50.655 49.633 nombre Chőmeurs

1909—13

átlag Agriculture

mOyemw '

2.205 2.810 3.358 2.589 2.995 1.851 3.636 3.307 3.075 5.299 1000 g Frument 6.122 5.699 6.746 5.613 5.935 2.764 6.761 5.866 4.757 4.359 ,, Seigle 3.273 2.433 2.611 2.940 2.488 2.885 3.141 3.260 2.715 2.084 ,, Orge 12.490 10.148 10.896 11.199 10.522 10.327 11.759 12.715 11.452 12.703 ,, Avoinc

15.671 16.275 17.566 19.290 16.307 14.182 21.061 19.527 10.683 17.931 ,, Pomme de terre

3) 97 3) 68 8) 69 3) 88 3175 3) 72 3) 77 ,, Péche

Industria

364 440 377 379 420 438 264 384 398 . 1000 ton. Houille

. . . kg. Produoiion de l'argent

742 484 320 275 302 535 463 501 455 430 1000 ton. ,, du fer brut

750 498 236 351 310 . 550 518 526 531 595 ,, ,, de l'acier

Cumme'rce et trans- ports

1.000000 _

846 8.314 1.259 1.114 1.295 1.424 1.446 1.490 1.584 1.710 cm., 0.511. Importatwns 817 2.278 1.097 1.154 1.142 1.261 1.360 1.420 1.617 1.567 ,, Empartations

* Mouvement maritime :

10.633 8.242 6.443 7.440 9.339 9.704 9.47910.32711.56011.895 1000 ton. Entre-es

12.378 9 288 6.677 9.250 10.688 10.408 11.729 11.561 13.716 13.338 ,, ,, Sorties

14.446 14.941 14.965 15.181 15.283 15.496 15.765 15.865 16.059 km Eongueur des "0193 ferre'es

E ecti des véh'cules a

73.000 104000 101102 145230 147802 nombre 17201le '

Statistigue des ; rim et

] " des finances

0'65 0'66 0'65 1'. 125610 917. Cours de l'um'té de monnaie—

" l l' 't'd _ '

100 1308 1188 102—4 1009 101-0 998 100—1 999 100-0 iudice 0032; 3; 133; eduedyfl'űfm

. 359 222 173 163 162 161 149 146 148 Indice des prim de 97.031) '

_ _ I d' d At d ! ',

1002) 270 230 190 174 171 176. 172 109 173 "ÁSZ " "a" e a "'."

102 283 276 274 272 237 ' 230? 224 230 230 cigim—ffi., Reiserve d'or _

1 , Billets de bangue en cir—

234 760 628 584 576 537 530 525 526 546 ,, culat'ion

1.001 2.108 2.230 2.362 2.494 2.548 2.654 2.811 2.912 3.051 ,, Dépóts d'épargne 5'50 6'93 6'49 4'85 4'64 5'50 5'17 4'50 4'15 4'01 0/0 Tam en banguel)

1) Mogermes mm. — 2) 1914. m 3) Settlement péche en mer.

42

(4)

'5. szám.

Norvégia termelése gabonafélékből nem jelen- tős. Különösen a búza- és rozstermés lényegtelen.

Az árpatermés 1 millió (1 körül jár s az utolsó évtizedben emelkedni látszik. A zabtermés jó esz—

tendőkben eléri a 2 millió g—t. A burgonya 1928.

'*évi termése maximum az újabb időkben: 9'4 millió v']. A mezőgazdaságban a takarmányfélék szerepe jelentős. _

! Az országnak virágzó halászata van, némelyik évben 6 millió g—t meghaladó eredménnyel.

;, Az ipari és bányatermele's körében említésre—

méltó az ezüsttermelés. Az évi kitermelés újabban

megközelíti a 10 tonnát, az 1925. 157

tonna volt.

Norvégia külkereskedelmi mérlege állandóan passzív. A háború utáni nagy lendület után a be- hozatal lanyhulni látszik s a kivitel adatai is esökkenő irányt vettek. A tengeri hajóforgalom az újabb adatok szerint némileg élénkült. A gépjárművek száma 1923 óta megkétszereződött, az állomány mintegy 40 ezer darab.

A pénzügyi helyzet konszolidáltságot mulat, évben

Svédország.

A népmozgalmi adatok még Norvégia adatai- nál is kedvezőtlenebbek. A születések arányszáma ezer lélekre 16-ra esett le, ami minimális arány-

———582—-—

19229

sem:

szám nemzetközi viszonylatban. A terméSzetes szit—

porodás utolsó adata —— ezer lélekre 3'4 —— szintén

egyike a legrosszabbaknak. __

A munkanélküliség adatai szerint általában 50;

ezer ember van munka nélkül. Néhány évvel ezelőtt javulási folyamat volt megállapítható, amelynek mélypontján, 1923-ban, a munkanélküliek száma

nem érte el a 20 ezret.

A búzatermés az utolsó 4 évben meghaladta a 3 millió g—t, illetve 1928-ban az 5 millió g-t, míg a korábbi évek adatai inkább gyengébbek. A rozs-!

ős árpatermés a háború előtti átlagot nem éri el.

A burgonyatermés jó években eléri a 20 millió (j.-t.

A nyersvas— és acéltermelés az újabb kielégítő eredmények dacára, nincsen még a háború előtti

színvonalon.

A külkereskedelmi mérleg eléggé kiegyensulyo—

zott. Az évek túlnyomó részében kevés passzívum

mutatkozik, de találkozunk egy-két aktívumniál

záró esztendővel is. A tengeri hajózás forgalma élénkülő. A

gépjárművek száma 148 ezer, kétszerese az 1923. évi állománynak.

A pénzügyi adatok sorában a takarékbetétek államányának lassú, de állandó növekedése figyelhető meg s a többi adatokból is következtethető, hogy az ország nagyobb pénzügyi megrázkódtatáson nem ment keresztül.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hon grie.

Népmozgalom. —— Munkanélküliség. —- Gépjármüállomán . Áralakulás. —— Pén i t'zet' !) k. -— '

értéke. _— Pizetéské telenségek. — Váltóóvások.

Gazdas gi jelzőtábla.

y ' " e ' e 'e A részve'mk

Rajzok a gazddaslági jelztlítábláhozth E

Mouvzmmt : a papa alien. —— ömage. [fectifdes oe'hicules a moteur. —— F t' d ' . —— ' ' bangue. Indice des actions. — Insolvabílités. —— LetTableau écanomt'gue. tres de change nrotzslécs. orma "m es przx Depots en

Ga'aphígues au tableau écanomtgue.

Illouoement de la population. Au cours du mois dhvril 1929, 011 a contracté 6039 mariayes, soit 597 de plus guiou mois correspondant de Ilon- née préce'dente. Tandis gue le nombre des nuissan—

ces uivantes (16.702), continuant á diminuer, (]

été considérablement infe'rieur (— 1.343) á celui (l'avril 1928, le chiffre des décés (13.967) a dépasse' de 1.578 le mois correspondant de Pannée dernier-e.

Il y a eu 2.946 décés au-dessous de 1 on, presgue antant gu'en avril 1928. Les décés par tuberculose (2.138) ont dépasse' de plus de 100 le méme mois de Ilannée préce'dente. Les naissances ayant (limi- nué et les décés augmenté, l'accroissement natural nla été gue de 2.735 ámes.

Chőmnge. Le nombre des c h 6 m e 11 r 5 s o - cialistes chre'tiens et social-démo—

crutes a été en avríl 1929 de 15.333, présentant une díminution de 10'7% par rapport ri mars (17.168) et un accroissement de 1'9% par rapport á avríl 1928. Sur Ie nombre total, il y a en 13.399

hommes (84'4%, soit 12'7% de moins gu'au mois préce'dent) et 15'6% femmes, soit 6'2% de plus guien mars. Les chómeurs de Budapest ont représenté 87'4% (comparativement á mars—5'1%) du nombre des sans—travail de Hongrie. Au point de vue des professions, par rapport á mars le chómage a le plus augmenté aux travuílleurs de transport (Jr 29'5%), aux oriévres (—I— 18'6%), aux relieurs (4—

8'6'%), aux typogmphes (—í— 6'0%); il a diminue' aux coíffeurs (——42'4% ), aux ouvríers du bátíment (——31'9%), aux ouvriers confectionnant des valises (—21'1%), aux ouuriers tuílleurs (——15'7%), travailleurs

14'6%), etc.

[KOffice de placement a inscríl en aoríl 1929 7.011 o/Ires dlemploi, 15.201 demandes et 4.570 plocemenls. Sur 100 o/fres dlemploí, il y a en 217 demandes et 65 placements.

Efectíf des véhícules á moteur. L'efiectíi

des véhícules () moteur slest élevé en (wril 81 25.658,

aux de Pindustrie de l'alímentatíon (w

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

gazdaságban, minthogy az élelmiszeripar határozza meg, hogy milyen növé- nyek termesztendők." A kettő —— az élelmiszeripar és a mezőgazdaság —— fej- lődése

A számviteli és a statisztikai munka szampontjából központi jelentőségű a prógramnak az a tétele, hogy a tervezés és a gazdasági irányítás minden területén a fő

Ezeket a gyártási időszak szerint (évjárat szerint) lehet besorolni, (ismét feltételezve azt, hogy a gyártási időszakot követő idő—.. szakban kezdenek termelni), vagy

Itt számos módszertani probléma merül fel, amelyek megoldásának nagy gyakorlati fontossága van, mert ezeknek a módszertani problémáknak ilyen vagy olyan megoldása

Az első problémát az államigazgatási tevékenységnek rendkívüli bonyolult- sága, a politikai tényezőkkel való szoros kapcsolata okozta. amelynek következté- ben azok

amely a statisztika egyetemi oktatásának beindulása és a magyar hivatalos statisztikai szervezet létrehozása között telt el, az egyetemi és jogakadémiai statisztikai oktatás

pen ezek miatt (: kapcsolódások miatt olyan nehéz lényeges előrehaladást elérni még a nemzetközi egységesítés elméleti kérdéseiben is.) Ebben a témakörben tehát azt

böző adatbázisokban tárolt elemi adatokkal végzett közös műveletek lehetősége végső soron attól függ, hogy a statisztikának azokon a területein, ahol a statisztika alanyai