Christl,A.: Az idegenforgalom statisztikai és szociológiai vizsgálatai

544

, A termelési :függvényt minőségileg. kü;—

lönböző ,potenciáii's. tőkejavak —ös$zessé—

gének tekinti, amelyek közül alberuhá- zők választhatnak. Avizsgálódás a ter—

melés szférájának csak egy meghatáro-

zott területére terjed ki.

A termelés egyik szektorában a fo—

gyasztói javak gyártásához szükséges gé- peket készítik bizonyos, mennyiségű munkaráfordítással. Ezeknek a gépeknek

bizonyos időszakra szólóan azonos meny-

nyiségű fogyasztói cikkek gyártásában mérhető le a kapacitásuk. Egy bizonyos, például a típusú gép kezeléséhez a meny—

nyiségű munkaerőre és konstrukciójához

a—g munkaegységre van szükség. A gépek

élettartama felszerelésüktől kezdve 'n időszak, attól függetlenül, hogy ténylege—

sen milyen mértékben vannak kihasz—

nálva. Az a és az af'g bizonyos a ter—

melési eljárás mechanizáltságának és tőkeintenzitásának az indikátorai. Annak feltételezése mellett, hogy minden az idő-

szakban csak egy géptípust konstruálnak,

a termelői folyamatban legfeljebb 'n számú géptípus lehetséges. Ezeket a

gyártási időszak szerint (évjárat szerint)

lehet besorolni, (ismét feltételezve azt,

hogy a gyártási időszakot követő idő—

szakban kezdenek termelni), vagy pedig munkaintenzitásuknak megfelelően is csoportosíthatók.

Azok között a tényezők között, ame- lyek a termelési függvény értékét meg—

határozzák, mint exogén tényezők szere—

pelnek a munkaerő—ellátottság és a be-

ruházási hajlandóság. A feltételek közé

tartozik, hogy a munkaerő—kínálat merev legyen; a béreket a fogyasztási javak mennyiségében lehessen kifejezni; a be—

1ruházók a gépi beruházásból folyó

STATISZTIKAI IRODALW FIGYELÖ

maximális nyereség ' elérésem töreked- jenek és a fogyasztói javak piacán sza- bad verseny uralkodjék. Arberuházók a döntéskor feltételezik, hogy az 'n idő- szak alatt a bértételek és a tőkekamat nagysága a jelenlegi szinten maradnak.

Egy bizonyos t időpontban az 1 bér—

költséget az A; exogén munkaerő—kíná—

lat és a rendelkezésre álló géppark ha—

tározza meg, melyet a következő vek—

tor jelöl:

Kt: (at—n It—rv a'í—l It—j) -_

A bérköltség határozza meg viszont

a kamattényezőt (z) és az új géptípust (az). Az I; kifejezés a bruttó kapacitás-

növekedést jelenti.

Az elméletileg konstruált és matema—

tikai formában kifejezett lineáris Cobb—

Douglas típusú függvény egyensúlyá—

nak követelményeivel kapcsolatban szerző megállapitja, hogy a hosszúlejá—

ratú egyensúlyhoz szükséges volna egy—- részt, hogy a bérhányad megfeleljen a

függvénybeli jövedelemeloszlásnak, más—

részt a termelői költséggörbéhez iga—

zodjék. Megállapítja, hogy amennyi-

ben a függvény egyensúlya a jövede—

lemeloszláshoz igazodik, akkor nem

egyeztethető össze a költséggörbével, ha pedig a költséggörbéhez, akkor a jöve—

delemeloszlástól tér el. Solow ezeket az eltéréseket modellje parciális és dina—

mikus jellegére vezeti vissza. Szerző véleménye szerint ezeket a nehézségé- ket a fenti statikus elemzési módszer kikerüli anélkül, hogy a problémát lénye- gében megoldaná.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA —— EGÉSZSÉGUGYI STATISZTIKA

CHRISTL, A.:

Az IDEGENFORGALOM STATISZTIKA!

És SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA!

(statistische und soziologische Unter-su—

fchungen über den Fremdenverkehr.) München.

1957. Druck. Schumacher—Gebler. 88 p.

A müncheni egyetem idegenforgalom-

gazdaságtani intézete Bajorország 24

helységére kiterjedő vizsgálatot Végzett, amelynek célja a vendégek életkor, ne—

mek, foglalkozás és társadalmi rétege—

ződés szerinti beható statisztikai elem-

zése volt. '

A megfigyelés köréből kizárták azo-

kat a személyeket, akik, egy napnál rövi—

debb vagy két hónapnál hosszabb ideig tartózkodtak egy helységben, de kiter—

jedt bármilyen úticéllal utazókra, így például az üdülés, látogatás, turisztika és sportolás céljából tett utazások mellett az üzleti és hivatalos utazásokra is;

A statisztikai vizsgálat céljára [nem szerveztek külön összeírást, hanem a

megfigyelésre kijelölt helységekre vonat- kozóan a rendőrségi bejelentőlapok rep—

rezentatív feldolgozását végezték el. A helységek kijelölése különféle jellemzők

—— földrajzi fekvés, közlekedési helyzet,

lakosszám, idegenforgalmi r intenzitás

stb. -—— alapján tudatosan történt, mig a

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

545

bejelentőlapok kiválasztása véletlen—

szeruen.

A kijelölt helységekben a megfigyelés

tévében összesen több mint 900000 ven-

dég fordult meg. Ennek a nagytömegű

vendégforgalomnak statisztikai elemzésé- hez az előzetes számítások szerint 18773 bejelentőlap feldolgozását irányozták elő.

A minta nagyságát a következő képlet alapján határozták meg

32.P.0.N

: ___—._._....—

t2-P-o—HN—n- e2

ahol

n : a minta nagysága,

t: biztosított valószínűségi szint,

P : a férfi vendégek relativ gyakorisága, 0 : a női vendégek relativ gyakorisága, N : az alapsokaság,

6 : hibahatár.

A vizsgálat megindítása előtt tanulmá—

nyozták, hogy a rendőri bejelentőlapot ki—

töltő személyek a tényleges idegenfor-

vgalomnak milyen részarányát képviselik.

Úgy találták, hogy a bejelentési kötele- ,zettségnek —- főleg a rövid ideig jelen—

levők -—- nem minden esetben tesznek eleget, a rokoni látogatások jelentős há-

nyada pedig a bejelentési kötelezettség hiánya miatt maradt a megfigyelés kö- )rén kívül. Becslések szerint a tényleges idegenforgalom a bejelentőlapot kitöltők

számánál mintegy 15 százalékkal na—

gyobb. Ebből kiindulva és bizonyos tar-

talékkal számolva több mint 26000 ven- dég adatait dolgozták fel.

A vizsgálat alapját képező bejelentő—

lapok a nem, az életkor, a foglalkozás,

a munkaviszony és a tartózkodási idő adatait tartalmazták, így ezek statisz—

tikai feldolgozására volt lehetőség. A nemek szerinti csoportosítás a szokásos—

nál nagyobb szerephez jutott, mert az

elemzés során a 24 helységet az ott megforduló vendégek nemek szerinti összetétele alapján osztályozták és esze—

rint megkülönböztettek: M helységeket, ahol a férfi—vendégek, W helységeket, ahol

a női vendégek voltak többségben és

G helységeket, ahol a nemek aránya

megközelítően azonos volt.

Az elemzés során szinte valamennyi

csoportosítást a fenti osztályozásnak ren—

delték alá és külön—külön vizsgálták az egyes helységtípusok vendégeinek kor, foglalkozás és munkaviszony szerinti összetételét, valamint a rövid és huza—

mosabb ideig tartózkodók arányát.

Az elemzés során a következő foglal- kozás szerinti csoportosítást alkalmazták:

Földművelés és állattenyésztés, Ipari foglalkozások.

Műszaki foglalkozások,

7 Statisztikai Szemle

Kereskedelem és közlekedés, Egészségügy, étestápolás, Közszolgálaté s jog,

Oktatási és művészeti foglalkozások.

Egyéb (tanulók és háziasszonyok is).

A megfigyelt személyek foglalkozási viszony szerinti csoportosítása a követ—

kezőképpen történt:

Önállók Tisztviselők Alkalmazottak Munkások

Foglalkozásnélküli önállók (nyugdíjasok, va- gyonukból élők).

Szerző a kijelölt helységek földrajzi,

közigazgatási helyzetének és idegenfor—

galmi adottságainak ismertetése után részletes elemzésben dolgozza fel a ren—

delkezésre álló adatokat. Az elemzésben a fenti három (M, W, G) helységtípust külön—külön tárgyalja, de megkeresi a közös jellemzőket, illetve az összefüg—

géseket is. Nagy figyelmet fordít a tog- lalkozás és a munkaviszony, valamint

az életkor idegenforgalmi összefüggéseire

és kapcsolatokat keres ezen ismérvek,

valamint az idegenforgalom időbeni el—

oszlása, a tartózkodási időtartam és a helységtipus között. Az idegenforgalom szezonális hullámzását elemezve meg- állapítja, hogy az üzleti utazások és a hivatalos kiküldetési forgalom az egész

év folyamán azonos volumenű, az idény- szerű fellendülést szinte teljesen az

üdülő-kirándulóforgalom szezonális emel-

kedése okozza. Úgy véli, hogy az idegen—

forgalommal kapcsolatos vizsgálódásokat

ki kell terjeszteni a helységek jellege és

a vendégek társadalmi összetétele között

fennálló összefüggések, továbbá a külön- böző társadalmi és jövedelmi csoportok fogyasztási kiadásainak és keresletének tanulmányozására.

(Ism.: Arányi Emil) xafb

w

tty

Az EGYESULT ÁLLAMOK

1960. ÉV! NÉP- És LAKÁSSZÁMLÁLÁSÁNAK ÉRTÉKELÉS! És KUTATÁS! PROGRAMJA.

A NÉPESSÉGI JELLEMZÖK ADATAlNAK ÚJRAÖSSZEFRÁSSAL MÉRT PONTOSSÁGA (Evaluation and research program 0! the U. S. censuses ot population and housing 1960.

Accuracy of data on population characteristics as measures by reinterviews.) Washington.

1964. Bureau of the Census. IV. 23 p

A kiadvány az 1960. évi amerikainép-

számlálás és lakásösszeirás minőségének értékelésével és, kutatásával foglalkozó tanulmánysorozat része és egy ,— bizo,-

nyos népességi jellemzőkre vonatkozó

adatok pontosságát vizsgáló — újraössze—

irás eredményeiről számol be

l