STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A'HÁZTART'ÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE
FORDITOTT IDO KORCSOPORTOK SZERINT*
DR. BARANYAI ISTVÁN
A társadalmi újratermelés összes ídőalapja az állami-szövetkezeti és a magánszektorban végzett jövedelemszerző keresőtevékenységekből, a lakóhely és a munkahely közötti közle- kedési időből, továbbá a háztartásgazdaságban végzett sokrétű tevékenységekből tevődik össze. (Mindezek ún. kötött időmennyiségek, amelyek elkülönülnek a szabadon felhasznál- ható időtől.) A háztartásgazdaság fogalomkörébe tartozik — többek között — a tanulásra—
képzésre fordított idő és a mezőgazdasági kisüzemek termelési tevékenységének azon része is, amit nem árutermelésre, hanem önellátásra forditanak.1 E tanulmányban azonban utób—
biakat figyelmen kívül hagytuk, mivel mind az önellátást szolgáló saját termelésből fedezett élelmiszer-fogyasztás, mind az oktatás állami és lakossági költségei szerepelnek a lakosság fogyasztásában. Kutatásunk ugyanis fogyasztási (és jövedelmi) nézőpontból vizsgálja az em—
beri életút különböző szakaszait, illetve az ezek közötti összefüggéseket.
A háztartással összefüggő olyan tevékenységeket vizsgáltuk, amelyeket a háztartások tagjai saját háztartásuk (vagy rokoni háztartás) szükségleteinek közvetlen kielégítése érde—
kében — fizetség nélkül — végeznek. E tevékenységekkel egyúttal igen jelentős mértékű jöve- delem takarítható meg. A gazdasági—társadalmi fejlődéssel párhuzamosan egy részük áttevő—
dik a társadalmilag szervezett tevékenységek közé, s így része a bruttó hazai terméknek, míg a háztartások keretei között végzett tevékenységek természetesen nem tartoznak a GDP-be, bár ezek volumene rendkívül nagy. A gazdaságilag fejlett országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a háztartással összefüggő tevékenységek csökkenése hosszabb távon is csak kismértékű.
A háztartási feladatok időigényét — a háztartások magas fokú gépesítettsége mellett — például a lakások méreteinek növekedése vagy a második lakás arányának emelkedése, továbbá a ,,csináld magad" tevékenység növeli, a konyhakész ételek vagy a háztartáson kívüli étkezések elterjedése pedig csökkenti.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon csak kismértékben csökkent a háztartással összefüggő tevékenységekre fordított idő, az utóbbi egy-két évben pedig az életszínvonal kedvezőtlen alakulása miatt e tendencia feltehetően megállt, vagy éppen megfordult. A vizs- gált tevékenységek fontosságára jellemző, hogy a 15 éven felüliek naponta átlagosan 3,3 órát, ezen belül a nők 4,7 órát, a férüak l,8 órát, a 15 éven felüli aktív keresők közül is a nők 4,l órát, a férfiak pedig l,7 órát töltöttek naponta e tevékenységekkel, miközben a kereső- tevékenységekre forditott idejük 5,0, illetve férfiak esetében 6,5 óra volt;—*
' E tanulmány ,,A jövedelem és a foÉyasztás életkor szerint (Smtisztikai Szemle. 1991. évi 4—5. sz. 285—300. old.) cimű elemzéshez kapcsolódik. A tanulmány alapját képező munkát az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) kere—
tében az MTA Közgazdaságtudományí Intézetében végeztük el.
* Tímár János: Idő és munkaidő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1988. 252—267, old.
' Lásd: Időgazdálkodás és munkatevékenységek. Az 1986/87. évi időmérleg felvétel adatai. Központi Statisztikai Hivatal — MTA Szociológiai Kutató Intézet. Budapest. 1989. 334 old.
450 DR. BARANYAI ISTVÁN
E tények és körülmények indokolták a téma kutatását, s nem véletlen, hogy egyes országokban már korábban is vizsgálták e kérdéseket. Kutatásunk során egy további szem—
pont is felmerült. A nemzetgazdasági elszámolások során kimutatott lakossági fogyasztás természetesen a háztartási jellegű tevékenységek eredményének csak kis (társadalmilag szer—
vezett) részét foglalja magában, ezért a különböző korúak közötti fogyasztási arányok nem fejezik ki reálisan a társadalmi méretű munkaráfordítások közötti arányokat. A felnőtt lakos- ság ugyanis a háztartásgazdasággal összefüggő nem fizetett tevékenységek jelentős részét kiskorú gyermekei érdekében, illetve javára végzi. Emiatt a kiskorú gyermekek relatív fogyasztási arányai jóval alacsonyabbak a teljes társadalmi munkaráfordításból a gyerme—
kekre ténylegesen jutó arányoknál.
A továbbiakban a háztartásgazdasággal összefüggő tevékenységeket nemcsak e tevé- kenységek végzői, hanem azok eredményeinek élvezői szerint is korcsoportonként elemezzük.
Ezt követően pedig a tevékenységek ,,értékét" hozzászámítjuk a különböző korúak fogyasz—
tásához, ezáltal közvetetten vizsgáljuk az összes társadalmi munkaráfordítás generációk szerinti felhasználási arányait.
ADATFORRÁSOK, FOGALMAK, MÓDSZER
A Központi Statisztikai Hivatal az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében l986/87—ben reprezentatív felmérést végzett a 15—79 éves népesség időfelhaszná- lásáról. Ebből a felmérésből többféle csoportosításban rendelkezésünkre álltak a háztartás- gazdasággal összefüggő tevékenységekre fordított időmennyiségek. Munkánkhoz döntően a háztartástípusok szerint csoportosított különböző korú férfiakra és nőkre vonatkozó fajlagos adatokat használtuk fel. Mivel a vizsgálatunk eredményeit végső soron az 1985. évi fogyasz- tási adatokhoz kívántuk hozzárendelni, ezért feltételeztük, hogy az 1986/87. évi időfelhasz—
nálási adatok vonatkoztathatók 1985—re is. Más forrásokból rendelkezésünkre álltak az 1985. évi háztartástipusonként és azokon belül korcsoportonként és nemenként részletezett létszámadatok, amelyekre vetítettük az 1986/87. évi időfelhasználás megfelelő fajlagos ada- tait. Ebből következően a háztartással összefüggő tevékenységekre fordított számított idő- mennyiség csak annyira (kismértékben) tért el az 1986/87. évi felmérés eredményétől, mint amilyen mértékben eltért a két időszak között a népesség száma és összetétele háztartástípu- sok, valamint nemek és korcsoportok szerint.
Négy tevékenységi főcsoportra vonatkozó és a főcsoportokon belüli részletezéstől elte—
kintő számításokat készítettünk. A tevékenységi főcsoportok, a háztartástípusok és a kor- csoportok a következők voltak:
Tevékenységi főcsoport Háztartástípus Korcsoport (éves)
1 . Szűkebb értelemben vett I . Aktív keresős, ahol ] . 15—18 háztartási munkák nincs 15 éven aluli gyermek 2. 19—34 2. Javító-karbantartó-építési 2. Aktív keresős 1 fő 15 éven aluli 3. 35—59
munkák gyermekkel 4. 60—
3. Vásárlás—ügyintézés 3. Aktív keresős 2 fő
4. Gyermekgondozás—nevelés 15 éven aluli gyermekkel 4. Aktív keresős 3 és több fő
15 éven aluli gyermekkel
Az időmérleg-felvételben a négy tevékenységi főcsoporthoz az alábbiak tartoznak:
A'
] . szűkebb értelemben vett háztartási munkák: főzés, terítés, tálalás, mosogatás, törölgetés, ételek tartósítása, befőzés, lakástakarítás, ágyazás, kertgondozás, udvar és járda takarítása, fűtés, vízhordás, mosás, vasalás, ruhaneműk javítása, varrása, ún. kézimunkázás, felnőttek ápolása, gondozása, útra készülődés és egyéb hasonló jellegű munkák;
A HÁZTARTÁSRA FORDíTOTT IDÖ 451
2. javító-karbantartó és építési munkák: háztartási berendezések—készülékek javítása, épület és helyiség karbantartása, javítása, ház-nyaraló korszerűsítése, építése, jármű tisztítása-javítása és egyéb hasonló munkák;
3. vásárlás-ügyintézés: fogyasztási cikkek beszerzése, személyes és egyéb szolgáltatások meg- rendelése—vásárlása, ügyintézési feladatok és hasonló tevékenységek;
4. gyermeknevelés-gondozás: gyermekek testi ellátása—gondozása, mesélés, játék a gyerme- kekkel, tanulás a gyermekekkel, részvétel óvodai—iskolai megbeszéléseken.
A fenti tevékenységi főcsoportokról meg kell jegyezni, hogy vizsgálatunk adataiban az egyidejűleg, illetve párhuzamosan végzett tevékenységek közül csak a kötöttebb, a kénysze- rítőbb erejű és közülük mindig a nagyobb figyelmet igénylő tevékenységre fordított idő- mennyiség szerepel. Ebből következően például a gyermekgondozásra—nevelésre fordított idő a kimutatottnál valójában több, ugyanis a főzés vagy takarítás melletti gyermekfelügyelet a vizsgált adatokban nem szerepel.
A háztartástípusokkal kapcsolatban pedig megemlítjük, hogy a háztartással összefüggő tevékenységekre fordított időt és annak összetételét nagymértékben meghatározzák az alkal- mazott típusok. A vizsgált tevékenységekre egy—egy felnőtt átlagosan az egygyermekes ház- tartásokban 47, a kétgyermekesekben 49, a három— és többgyermekesekben 71 százalékkal több munkaórát fordított, mint az aktív keresős gyermek nélküli háztartásokban. Utóbbiak háztartási tevékenységekre fordított idejénél az aktív kereső nélküli háztartásokban élők adatai is 44 százalékkal magasabbak (természetesen az időskorúak ráérősebben, kevésbé intenzíven végzik e munkák többSégét. mint a fiatalok és a középkorúak).
A fenti háztartástípusok alkalmazásával az időskorúak nagyobb része elkülönül a nem időskorú felnőttektől, a kiskorú gyermekekkel rendelkező felnőttek pedig elhatárolódnak az olyan felnőttektől, akiknek még nincs vagy már nincs velük élő kiskorú gyermeke.
A típusok szerinti elhatárolás ezért nagymértékben segiti, illetve pontosítja a korcsoportokra történő felosztást. Természetesen a felosztásnál a népesség előbbiekben bemutatott kor—
csoportjai kiegészülnek a 15 éven aluliakkal, akiket négy csoportra osztottunk: a 0—2; a 3—5 ; a 6—10 és a 11—14 évesek korcsoportjára.
Mielőtt a háztartási tevékenységekre fordított időmennyiségeket felosztottuk volna a te- vékenységek eredményeit élvezők korcsoportjai között, módosítottuk az időskorúak teljesít—
ményeit. A korábban említettek alapján a 60—79 évesek munkaórákban számba vett telje—
sítményeit — a gyermekgondozásra és nevelésre fordított idő kivételével — 25 százalékkal csökkentettük.3 Továbbá — a teljesség igényével — a 80 éven felüliekre is számoltunk némi teljesítményt (kivéve a gyermekgondozást-nevelést), ezekre ugyanis az időmérleg-felvétel nem terjedt ki.
E korrekció után nagyságrendileg egyenértékű munkaórákban kifejezve korcsoporton—
ként, négy tevékenységi főcsoportra bontva rendelkezésünkre állt az az időmennyiség, ame- lyet azután felosztottunk a tevékenységek eredményeit élvezők korcsoportjaira. E munka során természetesen elkülönítettük a gyermekgondozásra-nevelésre fordított időt a többi vizsgált időmennyiségtől, mivel az előbbieket kizárólag a gyermekek érdekében végezték, míg az utóbbiakat minden egyes korosztály javára.
A gyermekgondozásra—nevelésre fordított időt a következőképpen osztottuk fel.
Részben más adatforrásokból, részben pedig számításokkal meghatározható volt, hogy a 3 éven aluli gyermekek közül hányan jártak bölcsődébe és (a 2,5 éven felüliek közül) óvodába, továbbá hányat gondozták kizárólag családi keretek között (szülési szabadságon, gyeden, gyesen levő, továbbá eltartott anyák és nagyszülők). A családi keretek között gon—
dozott 3 éven aluli gyermekekről tudtuk, hogy a gyesen, illetve a gyeden levő szülők mennyi
** A korábban említett kutatás során többek között az ún. munkajövedelmeket is felosztottuk korcsoportokra. A kis- üzemi mezőgazdasági tevékenységből eredő jövedelmek korcsoportokra való felosztásánál azt tapasztaltuk, hogy az idős- korúak egységnyi ledolgozott idő alatt jóval kevesebb jövedelemhez jutottak, mint a fiatal— és középkorúak. Ennek figye- lembevételével módosítottuk az időskorúaknál a háztartási tevékenységekre forditott fajlagos időmennyiségeket.
452 DR. BAR'ANYAI ISTVÁN
időt fordítottak gondozásukra—nevelésükre. Ezt a fajlagos időmennyiséget feltételeztük az otthon gondozott többi 3 éven aluli gyermeknél is, akiket szülési szabadságon levő vagy el—
tartott szüleik vagy nagyszüleik gondozták. Ily módon kiszámítottuk, hogy az összes 3 éven aluli gyermek közül a rendszeresen otthon gondozottakra mennyi időt fordítottak.
A társadalombiztosítási adatokból megtudtuk az ún. gyermekápolási táppénzen levők számát. Ezt a lehetőséget a gyermek korától függően differenciált időtartamban lehet igénybe venni: nagyobb gyermek esetén rövidebb, kisebb gyermek esetén pedig hosszabb ideig. Mind—
ezek ismeretében kiszámítottuk, hogy a különböző korú gyermekek betegsége mennyi gon- dozási időt igényelt a szülőktől-nagyszülőktől.
Az összes gyermekgondozásra és nevelésre fordított időből levontuk a 3 éven aluli rend- szeresen otthon gondozottakra, továbbá a gyermekek betegség miatti gondozására fordított időt, és még fel kellett osztanunk az ún. maradványidőt. Ezt — adatok hiányában —- létszám- arányosan osztottuk fel a 15 éven aluliak négy korcsoportja között. Ugyancsak létszámará—
nyosan, de háztartástípusonként külön—külön osztottuk fel korcsoportokra a szűkebben értelmezett háztartási munkákra, a javító—karbantartó-épitési munkákra, valamint a vásár- lásra-ügyintézésre fordított időmennyiségeket. A létszámarányos, de háztartástipusok sze- rinti felosztást támasztotta alá az a körülmény is, hogy az említett korábbi tanulmányunkban a fogyasztás esetében is létszámarányosan osztottuk fel az egész háztartáshoz kapcsolódó költségeket (lakásszolgáltatás, háztartási energia, háztartás— és lakásfelszerelés). Tehát a fel—
osztás módszere a háztartással összefüggő tevékenységek esetében — a gyermekgondozás- nevelés kivételével — megegyezik a fogyasztás esetében alkalmazott eljárással. Ez a létszám—
arányos felosztás azonban csak látszólagos egyenlőséget jelent, mivel az összegezett eredmé- nyek szerint a háztartási munkákból a gyermekekre kevesebb idő jut, mint a felnőttekre, mig az összes vizsgált időmennyiségből több.
A mennyiségek felosztása után elvégeztük az ,,értékre" történő átszámítást, s így a vizs- gált tevékenységeket közvetetten hozzá rendeltük a különböző korúak fogyasztási adataihoz.
A munkaórában kifejezett mennyiségek értékre történő átszámításához háromféle (átla—
gos, átlagosnál 15 és 25 százalékkal alacsonyabb) óradíjat alkalmaztunk. (Az átlagos óradíjat az állami és szövetkezeti szektorban teljes munkaidővel dolgozók főtevékenységből szár- mazó nettó kereseteiből számítottuk, havi 170 órai munkaidő figyelembevételével.) Az átla—
gosnál 15 százalékkal alacsonyabb óradíj megközelíti a betanított munkások és a nők átlag- keresetét, az átlagosnál 25 százalékkal alacsonyabb óradíj pedig csaknem megegyezik a női betanított munkások átlagkeresetével, s a női átlagkereset 88 százalékával egyenlő. A három- féle számítás közül az utóbbi tűnik a leginkább megfelelőnek a következők miatt.
— A vizsgált tevékenységek időmennyiségének háromnegyedét a nők végezték el. Megjegyez- zük, hogy a férfiak által végzett háztartási munkák ,,termelékenysége" az esetek jelentős részében alacsonyabb a nőkénél, a javító—karbantartó tevékenységeknél viszont magasabb, míg a vásárlá- soknál nincs számottevő különbség köztük, tehát a férfiak munkájának ,,termelékenysége" végső soron hasonló a nőkéhez.
— A vizsgált tevékenységek kétharmada a szűkebben értelmezett háztartási munka, továbbá 14 százaléka gyermekgondozásra-nevelésre, 10 százaléka vásárlásra-ügyintézésre, 9 százaléka pe- dig javításra-karbantartásra fordított idő. Bár a fenti tevékenységek végzőinek termelékenysége, illetve hatékonysága igen különböző, mégis — megítélésünk szerint — e tevékenységek többsége
legközelebb a női betanított munkához áll.
— Természetesen a piaci bérek, illetve munkadíjak figyelembevételével is számolhattunk volna.
Ez azonban nem volna reális, hiszen egy átlagos kereset sem lenne elegendő egy-egy átlagos ház- tartás vizsgált tevékenységeinek piaci áron megvásárolt szolgáltatással történő elvégeztetésére.
A háztartással összefüggő tevékenységeket végzők munkájának ,,termelékenysége" meg sem kö—
zelíti a megfelelő főfoglalkozásúakét (például szakácsok, takarító kisiparosok, mosodában dol- gozók stb.), tehát emiatt sem lenne indokolt a piaci áron történő értékelés.
— Az értékre történő átszámítás természetesen vitatható, de mindenképpen figyelembe veendő, hogy azt milyen célra kívánjuk felhasználni. A fogyasztási adatok — amelyekhez hozzá kívánjuk rendelni az eredményeket — is bizonyos mértékben torzították (ugyanis a különböző korúak fo—
A HÁZTARTÁSRA FORDíTO'IT IDÖ 453
gyasztásában a nagymértékű adót, illetve ártámogatást tartalmazó áruk és szolgáltatások nem arányosan szerepelnek. Mindazonáltal a számított adatok alkalmasak az arányok és összefüggé- sek nagyságrendjének jellemzésére).
FÖBB EREDMÉNYEK
A háztartással összefüggő vizsgált tevékenységekre Magyarország 15 éven felüli lakossága 1985-ben összesen körülbelül 9900 millió órát fordított. Az időskorúak teljesít- ményének korábban említett korrekciójával ez az idő 9370 millió óra. Ebből háztartási mun—
kákra 6200, gyermekgondozásra-nevelésre 1350, vásárlásra-ügyintézésre 950, javító-karban- tartó és építési munkákra pedig 870 millió órát fordítottak. A nők fajlagos teljesítménye 2,6—2,7-szerese a férfiakénak, a három— és többgyermekes háztartásokban pedig majdnem háromszorosa. A 15 éven aluli gyermek nélküli háztartásokban a nők, de különösen a férfiak természetesen sokkal kevesebb időt fordítanak a vizsgált feladatokra, mint ahol van kiskorú gyermek. Ezt mutatja az 1. tábla.
1. tábla
Az egy 15 éven felülíre számitott háztartással összefüggő tevékenység 1985-ben
A [értiak ] A nők Az összes
évi ] korrigált*
Háztartástípus évi teljesítménye ——————————
teljesítmény __
óra
[ !
Aktív keresős háztartás, 15 éven aluli !
gyermek
nincs ... 534 1371 947 903
1 ... 772 2000 1 392 1 383
2 ... 739 2087 1414 1409
3 és több ... 818 2398 1621 1613
Inaktív háztartás ... 696 1755 1363 1047
Átlag ... 647 1714 1207 1121
I
* Az időskorúak teljesítményének redukálása elsősorban az inaktív, illetve az aktiv keresős gyermek nélküli ház—
tartásokat érintette. A többi háztartás adatai csak igen kis mértékben módosultak, mivel bennük kevés időskorú él. A továb- biakban kizárólag a korrigált időmennyise'geket alkalmazzuk.
A teljesítmények korcsoportok szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a 19—34 évesek és a 35—59 évesek teljesítménye a legmagasabb. mivel leginkább e korcsoportok háztartásaiban élnek 15 éven aluliak, akiknek a gondozása—ellátása sok időt igényel. E korcsoportokétól az időskorúak teljesítménye (redukált munkaórában számolva) körülbelül 20 százalékkal, a 15—18 éveseké pedig ennél jóval nagyobb mértékben marad el. (Természetesen a 15—18 évesek nagyobb része középiskolai vagy szakmunkástanuló.)
A háztartási tevékenységek eredményeit élvezőkre felosztott időmennyiségek a követke—
zőket mutatják.
A gyermekgondozásra-neve1ésre fordított időmennyiség a 3 éven aluliaknál kiemelke—
dően magas, mivel egyrészt e tevékenységek döntő többsége az ún. testi gondozás, másrészt pedig e kisgyermekeket szinte kizárólag családi keretek között gondozzák—nevelik. Noha a többi vizsgált tevékenység felosztása létszámarányosan történt, de háztartástípusok szerint külön—külön, e tevékenységekből a gyermekekre jutó időmennyiség kevesebb a felnőttekénél.
A 15 éven felülieknek a gyermekes háztartásokban fizikailag sem jut annyi ideje, hogy a kiskorúakat is beleszámítva egy—egy személyre — a gyermekgondozási-nevelési időt nem számítva — annyi tevékenység jusson, mint a gyermek nélküli háztartásokban. Nincs is szűk—
454 DR. BARANYAI ISTVÁN
ség ennyi időre, mivel a népesebb háztartásokban a háztartási munka termelékenysége na- gyobb, mint a kisebb létszámúakban. Egy 4 személyből álló háztartásban természetesen nem kell kétszer annyi időt fordítani például vásárlásra, főzésre, mint 2 személy esetén.
A 3—14 évesekre fordított összes időmennyiség — a gondozási-nevelési idő miatt — szá- mottevően több, mint az ennél idősebbek esetében, s természetesen különösen magas a 3 éven aluliakra fordított idő. A felnőttek körében a 60 éven felüliekre számított időmennyíség jelentősen meghaladja a 15—59 évesekre számítottat, hiszen az időskorúaknak egyrészt több az idejük, másrészt nekik túlnyomórészt csak magukról kell gondoskodniuk, és életmódjuk is különbözik a fiatalabb nemzedékekétől (például ebédről — kevés kivételtől eltekintve — maguk gondoskodnak, míg az aktív keresők jelentős része munkanapokon munkahelyén ebédel).
A háztartással összefüggő tevékenységek ,,felhasználását" a teljesítők oldaláról vizs- gálva azt tapasztaljuk, hogy a 15—18 évesek kevesebbet teljesítenek annál, mint amennyinek az eredményeit élvezik, a 60 évesek és idősebbek teljesítése valamivel több a ,,felhasználá- suknál"; a 15—59 évesek teljesítése pedig számottevően meghaladja a felhasználást, mivel e korosztályok látják el a gyermekeket (így az 55—59 év közötti nyugdíjas nők jelentősen közre- működnek az unokák ellátásában).
2. tábla
Az egy megfelelő korára számított háztartással összefüggő tevékenységek, 1985
A tevékenységek eredményeit
A tevé- élvezőkre számitott
kergysé'sglfket k
re erme — -- - .. . ,
Kor-csoport (éves) :zfrftított gggndozás- tevékgsység otszögigáílssgéaglt nevelés
az átlag
óra százalé-
kában
0—2 ... — 1264 616 1880 214
3—5 ... — 471 600 1071 l 22
6—10 ... -— 457 580 1037 118
11—14 ... — 451 598 1049 119
0—14 éves együtt ... — 591 594 1185 135
15—18 ... 739 — 824 824 94
19—34 ... 1258 — 716 716 81
35—59 ... 1194 — 778 778 88
60 és idősebb ... 933 — 922 922 105
15 éves és idősebb együtt 1121 — 796 796 90
Átlag ... 880 127 753 880 100
Amennyiben a viZSgált tevékenységeket a korábban jelzett 1985. évi háromféle óradíjjal számítjuk át ,,értékre", akkor a bruttó hazai termék (GDP) 31, 26 és 23 százalékát kapjuk attól függően, hogy az alkalmazásban állók főtevékenységből eredő nettó kereseteinek átla-
gával vagy annál 15, illetve 25 százalékkal alacsonyabb díjtételekkel számolunk. Az átlagnál
25 százalékkal alacsonyabb díjtétel — mint korábban említettük — körülbelül azonos a női betanított munka díjazásával, és — véleményünk szerint — leginkább ez közelíti a valós hely- zetet. E tarifával számolva a háztartással összefüggő tevékenységek ,,értéke" 1985-ben a lakosság bruttó munkajövedelmének 49, az összes lakossági jövedelemnek 35, az összes lakossági fogyasztásnak 37 százaléka volt.
A tevékenységek ,,értékét" a teljesítések szempontjából korcsoportonként a bruttó munkajövedelmekkel összevetve azt tapasztaljuk, hogy ezek sokkal kiegyenlítettebbek, mint
A HÁZTARTÁSRA FORDITOTT IDÖ
455
a munkajövedelmek. Ez természetesen következik abból, hogy a 15—18 évesek és a 60 évesek és idősebbek a háztartási tevékenységekben kevésbé maradnak el a 19—59 évesektől, mint a munkajövedelmek tekintetében, ugyanis a 15—18 évesek többsége tanuló, a 60 évesek és idősebbek többsége pedig nyugdíjas, s így munkajövedelmeik alacsonyak, mintegy egyhar- madát, egynegyedét teszik ki az átlagosnak.
3. tábla
A munkajövedelmek és a háztartással összefüggő tevékenységek ,,e'rtéke"
korcsoportok szerint 1985-ben
" A bruttó 1 ' —
Afoiíiaííáíilíát munka- AMafíííiáiz-É'fewségek
jovedelem
Kom—WPC" (éves) bruttó_ háztartási, , ( b nó
a I'll
jőlslelöléclzém tevelétgaíegiek az átlag százalékában ! munkajövedelem
,______,—________ ' százalékában
forint
i
15—18 ... 18 648 19148 32 67 * 103
19—34 ... 67 954 * 32 297 117 112 48
35—59 ... 82 670 30 655 142 107 57
60 és idősebb ... 14 878 23 960 26 83 161
Átlag ... 58 256 28 781 100 1 100 100
* Az átlagosnál 25 százalékkal alacsonyabb díjtétellel számított adatok.
A háztartással összefüggő tevékenységek ,,értéke" — a ,,felhasználás" szempontjából — fogyasztással való összefüggésének vizsgálata azt mutatja, hogy a tevékenységek értéke jelen- tős mértékben a korcsoportok közötti kiegyenlítődés felé módosítja a bruttó hazai termékből számított lakossági fogyasztás koresoportonkénti arányait.
Megjegyezzük, hogy a korábban említett tanulmányunkban a bruttó hazai termékből (GDP) a lakossági fogyasztást osztottuk fel korcsoportokra. A felosztást a lakosság által finanszírozott ún. személyes jövedelemből fedezett fogyasztásra és az ún. társadalmi termé- szetbeni fogyasztásra (juttatásra) külön-külön végeztük el. Az eredményekből kitűnt, hogy a társadalmi természetbeni juttatások (elsősorban oktatási és egészségügyi juttatás, továbbá kedvezményes üdülés, munkahelyi-iskolai étkezés, az állami bérlakások fenntartásához nyúj- tott támogatás stb.) is többnyire mérsékelték a lakosság által finanszírozott fogyasztás kor- csoportonkénti arányait. Ezeket az arányokat azonban nagyobb mértékben csökkentené a háztartással összefüggő tevékenységek számításba vétele. E tevékenységeket a női betanított munka díjazásával értékelve és a GDP-ben elszámolt lakossági fogyasztáshoz hozzáadva igen kiegyenlített lenne a különböző korúak tágabb értelemben vett fogyasztása, amely közve- tetten és nagyságrendileg'is a társadalmi újratermelés során felhasznált teljes munkaráfor- dítások közötti arányokat fejezi ki.
Az említett kiegyenlítődést jellemzi, hogy a vizsgált tevékenységek ,,értékével" növelt fogyasztás szerint a vizsgált 8 korcsoport szélső értékei mindössze i 12 százalékkal térnek el az átlagtól. A 3 éven aluliak fogyasztása azonos az átlaggal, a 3—14 éves gyermekeké és az ídőskorúaké nem olyan mértékben marad el az átlagtól, a 19—59 éveseké pedig nem olyan mértékben haladja meg az átlagot, mint a GDP-ben elszámolt fogyasztásuk. Ezt mutatja a 4. tábla.
A 4. tábla adataival összefüggésben fel kell hívni a figyelmet a gyermekekkel kapcso—
latos szülői ráfordítások arányaira. A korábban említett tanulmányban közölt adatok szerint a 15 éven aluliak személyes jövedelemből fedezett fogyasztásának 74, összes fogyasztásuknak pedig 51 százalékát a szülők saját jövedelmükből fedezték, míg a kiskorúak fogyasztásában
456 DR.BARANYA1 ISTVÁN
a pénzbeni és természetbeni juttatások együttes aránya 49 százalék. (A juttatások legjelen- tősebb tételei a családi pótlék, az oktatás és az egészségügyi ellátás állami költségei.) Ameny—
nyiben a fogyasztáshoz hozzávesszük a háztartással összefüggő tevékenységekből a 15 éven aluliakra jutó hányad ,,értékét", akkor a szülői hozzájárulás aránya 71 százalék, és ez mu—
tatja a gyermekek felnevelésével—gondozásával kapcsolatos szülői terheket. (E ráfordítások a gyermekek 15 éves kora után — az esetek többségében —— tovább megmaradnak, mivel a kiskorúak többsége középfokon folytatja tanulmányait.)
4. tábla
A különböző korúak fogyasztási arányai, 1985
(Index: a kategória átlagos fogyasztása-4190) A személyes A társadalmi:
jövedelemből tÉngggf" Az összes A'háztartással
Kor-csoport (éves) fedezett fedezett tegséízgagéggk Mindösszesen
értéke fogyasztás
0—2 ... 0,55 0,76 O,58 2,14 I,00
3—5 ... 0,57 1,80 O,76 l,22 0,88
6—10 ... 0,67 1,81 0,84 1,18 0,93
11—14 ... 0,76 1,81 O,92 ' 1,19 0,99
15—18 ... 1,01 2,17 1,18 0,94 1,12
19—34 ... 1,22 0,82 1,16 O,81 1,07
35—59 ... 1,12 0,68 1,06 O,88 1,01
60 és idősebb ... O,91 0,70 0,88 1,05 0,92
Meg kell továbbá jegyezni, hogy nem szükségleti, hanem tényleges fogyasztási — illetve azt jól közelítő — arányokat alkalmaztunk, amelyek bizonyos demográfiai változásokkal, a jövedelmek eloszlásának változásával, továbbá az árarányokkal összefüggésben is módo—
sulnak.
*
A háztartással összefüggő tevékenységek fontossága napjainkban jelentős, és a közel—
jövőben talán még tovább erősödik. Az életkörülmények kedvezőtlen alakulásával ugyanis a ,háztartásgazdasággal kapcsolatos üzetett szolgáltatások igénybevételére, megszerzésére (ven—
déglői étkezés, üdülés, magasabb fokon feldolgozott élelmiszerek vásárlása, ruhatisztítás, lakásjavítás-festés-mázolás, takarítás stb.) a háztartások növekvő hányadának nincs anyagi lehetősége. Ez a helyzet remélhetően nem tart sokáig, és a háztartásgazdasággal összefüggő fizetett szolgáltatások iránti kereslet ismét erősödik. Mindazonáltal a háztartással kapcso- latos tevékenységeknek a jövőben is kiemelt szerepük lesz. —
TÁRGYSZÓ: Háztartás-statisztika. Jövedelem.
PE3IOME
Hacroamnü oaepx npum—maer K anamsy, onyőnmconannomy Ha crpammax 285-300 uomepa
4-5 )icypaana Cramcmaecxoro Oőozpeaml sar 1991 ron. _
Aarop paccma'rpnaaer cnnsamrme c nomamabiMxoasiűm-BOM nearenbnocm no Boapacmbm rpyImaM mm, ocymecrsnmoumx am nezrenbnoc'm n, coornercmenno, mm, nonbayronmxc'z pesynbrarama amx nearensnocreit. HyreM onpenenenna (erom/room); yxasanabrx aearenbnocreü
A HÁZTARTÁSRA Fonoíror'r 1136 457
crano noamomíbrm ux npumcnerme K norpeőnenmo. Coornomem oöpaaoxannoro TaKEM oőpa- som (morpeönem) no Bo3pacrrmM rpyrmaM ÖLUIE Gonee ypannonemeam—m no cpannenmo e Taxonmvm B BaJIOBOM nnyrpeimeM nponyxre n, nanee, c nyamm npuőnnxceuneM nmpancaio'r raioxe K coomomem ncnonbaonam Bcex oőmec'naenumx sarpa'r no BoapacmmM rpynnaM.
SUMMARY
The study relates to the analysis published in Statistical Review 1991. No. 4—5. p. 285—300.
The author analyses the activities connected with household economy by age groups of those carrying such activities out or having benefit of them. Determining the '*value" of these activities made possible to directly relate them to consumption. The proportions of "consumption" elabor- ated in this way according to age groups are more levelled off as compared to the consumption proportions computed in GDP, moreover they approximately express the proportions of total social expenditure by age groups.
