A termelékenység statisztikai vizsgálata a vertikális textilipari vállalatoknál

(1)

HOZZÁSZÓLÁS

A termelékenység statisztikai Vizsgálata a vertikális textílipan vállalatoknál

A termelékenység növekedésének statisztikai vizsgálata, a termelékenység növeke—

dését biztositó tényezők alakulásának elem- zése igen fontos feladata a statisztikának.

A termelékenység értéki mutatószámainak - és értékindexeinek vizsgálatával az utolsó időkben számos cikk foglalkozott a Statisz- tikai Szemle ezévi számaiban. Az említett cikkek tisztázták a termelékenységi indexek számitásával kapcsolatos problémákat és fel- tárták a változatlan állományú termete;- kenyse'gi indexszámok alkalmazásának lel—

tételeit és módszereit, amelyekkel a gyakor—

latban csaknem kizárólagosan alkalmazott változó állományú indexek alakulásábo'l le- vonható következtetések kiegészíthetők ill.

helyesbíthetők. Hozzászólásunkban mi a megjelent elemzéseket. ki szeretnénk egé—

szitení a vertikális textilipari vállalatok elemzési problémáinak és annak kifejtésé- vel, hogy a műszaki—gazdasági mutató- számok között szereplő, a termelékenységre 'jellemző mutatószámok hogyan használ-

hatók fel az elemzésben.

Példánkban egy vertikális textilvállalat adatait használtuk fel, amelynek pamut- fonódája, vigognefonódája, szövödéje van és amelynek általános üzemeinél is jelent—

kezik termelési érték, a szolgáltatások te- kintélyes része.

A vizsgálat első szempontja, hogy a vállalati szinten számított termelékenységi index és az egyes üzemek (gyárrészletek) indexel milyen mértékben térnek el.

Az egy teljesített munkaórára eső termelési érték változatlan áron

Előző negyedév :: lOD Pamutfonoda —————— 953

Vigognefonoda —————— 345

Szövöde ———————— 98,4' Általános üzemek ————— !18.2 Vállalat összesen 98,5

Termelési értéknek az egyes üzemek- nél a teljes keresztmetszetű termelés érte két, az általános üzemeknél a teljesített

544

szolgáltatások értékét vettük. A vállalati változó állományú indexet a vállalati tel—

jes termelési értékkel számítottuk (befeje- zetlen termelés állománykü'önbözetét a textilipari vállalat nem méri a statisztiká- ban)

A táblázat szerint a két legnagyobb üzem, a pamutfonoda és a szövöde terme—

lékenysége közel azonos mértékben csök—

kent mint az egész vállalaté, a két kisebb üzemé— viszont jelentékenyen eltér. Ha a változatlan állományú indexszámitás mód- szerével az egyes üzemek viszonyszámaít a teljesített munkaórák számával súlyoz- zuk, 98.3%-ot kapunk.

A vállalati teljes termelési érték alapján számított mutató és az egyes üzemrészek mutatóinak súlyozott átlaga közel azonos eredményt ad, ami arra enged következ- tetni, hogy a vállalati telj-es termelés alap—

ján számitott termelékenységi mutató he-

.lyesen tükrözte a termelékenységben beál- lott csökkenést;

Ha azonban az (1. n. halmozott termelési érték alapján számítjuk ki a vállalat ter- melékenységi mutatószámait, úgy 95.5%—Ot kapunk. Ez a szám megfontolásra késztet, mert lényegesen rosszabb képet ad a ter—

melékenység alakulásáról, mint a fent tár—

gyalt mutatószámok. A halmozott terme—

lési értéket az árutermelés és a saját fel—

használásra történt termelés arányaiban bekövetkező változások egyáltalán nem be—

folyá-solják, ami pedig textilipari vertikális vállalatoknál igen gyakori és bizonyos ma- nipulációs lehetőséget is rejt magában.

A vizsgálódást a termelékenység csökke- nésének feltárására és az azt befolyásoló okok megállapítására a műszaki-gazdasági mutatószámok elemzésével kell folytat- nunk.

A műszaki-fejlesztési, stb. tervekben sze- replő műszaki-gazdasági mutatószámok kö—

zött jelentős számban szerepelnek a terme—

lékenységre jellemző mutatószámok, éspedig rendszerint a termelés/munkaidő hánya-

(2)

980

665; for-mában. Ezek a mutatószámok a ter- melékenység mennyiségi _mutatószámai, ugyanakkor a munkaügyi tervben a terme—

lékenység értéki mutatószámai szerepelnek A tervezésnél, a válíalati tervek felülvizs- gálatnál állandóan felvetődő probléma a két tervben szereplő azonos je'legií mutató- számok öszefügzgése. Ugyanis mig a müszaki-gazdasági mutatószámok közt sze—

replő termelékenységi mutatók általában csak a vállalat tevékenységének egyre-szét reprezentálják, ugyanakkor a munkaügyi

terv értéki mutatószámai a vállalat egé-

szére vonatkozóan jellemzik a termelékeny- ség alakuiását. Bonyolitia a prob'émát az a körülmény, hogy a műszaki—gazdasági mutatószámok tényezői jefentős részükben olyan adatok, amelyek a terv más részei- ben nem szerepelnek, (pé'dául a termelés-

nek az Egységes Arúl'zsta mértékegységé—

től eítérő mértékegységű adata, stb.), ame-

llyek a tényezők ellenőrizhetőségét nehezi-

t—ik és nincs nyilvánvaló kapcso'at a meny- nyiségi és az értéki mutatók között.

Különösen felmo-rüf ez a probléma verti- kális vállalatok esetében. ahol a műszaki- gazdasági mutatószámok egy egy verti- kalitási fokra jellemzők és a mutatók össz—

) Hozzaszonas *

hatásaképpen alakulnak a vállalatra jet-'

lemző mutatószámok (természetesen más tényezők! alakító hatása is érvényesül, mint például váíaszték, minőség, árutermelés és teljes termelés arányának vá'tozása stb.).

Ez a probléma azonban nemcsak tervezést kérdés, hanem igen élesen jelentkezik a statisztikai elemzéseknéi is. A műszaki-gaz- dasági mutatószámok és az értéki mutatók kölcsönös vizsgálata je'entős mértékben segítheti a termelékenységre befotyást gya- korló tényezők felderítését, lehetővé teszi

a műszaki vezetésben rejiő hibák feltárását

és egyben mindkét he'yesn szereplő statisz—

tikai adatok egymással való ellenőrzését _

(bár kétségtelen, hogy bizonyos esetekben

ellentétes irányú vá'tozás jelentkezhet : mennyiségi és az értéki mutatószámok kö—

zött, de ez a kivéte'es eset). ) Következtetéseinkben kizárólag azokra szorítkozunk, amelyek a kétféie mutatószám egybevetésénél jelentkeznek és nem érintik a termelékenységi mutatószámok elemzésé—

nek tö'obi problémáit. Erre a leszűkítésre azért van szükségünk, hogy a vizsgálatul kitűzött probfémát irásunk viszonylagos rö-

vidsége mellett részletesen kifejthessük.

! . sz. táblázat

Pamutfonodai mutatószámok

M e g n e v e z é s tárggzáfing'ívmo

1. Kilómóter/IOOO orsóóra ....... 95,70 2. Egy munkaórára eső termelés km—ben ... 98.13 3. Egy torlómunkaórára eső term. km—ben ... w9636 4. 1000 fonóorsóra esö össz. fonodai létszám ... 97,62 5. Egy !onómunkaórára eső term. 6. v. áron ... . ... 9550 6. Egy munkaórára eső term. ért. v. á. . . . . ... 96,80 7. Egy fonóóra eső össz. fonodai létszám ... 98,82 8. Átlagos íonalszám ...... 98.10 9. Termelési érték/1000 km ... . ... 109,07

A táblázat adatai szerint az előző negyed- évhez képest az egy munkaórára eső ter- melési érték 320%-kal csökkent, ugyanakkor áz egyvmunkaórára *eső termefés km-ben l.87%-kal. Magyarázatként helyes- nek látszik a termelési érték és a (m szá—

mok egybevetéséből képzett mutatónak a vizsgálata, amelynek a termelés választé-

Okában bekövetkezett eltéré—sre kellene tényt deritenie. (Az átlagos fonalszám l.90%—os csökkenése utal arra, hogy a termelés összetételében bizonyos fokú vá'tozás követ- kezettbe.) A termelési érték/km mutató- szám azonban a várakozásnak meg nem fele'ően 9,07%-os emelkedést mutat, tehát nem magyarázza meg a fentemlitett két

(3)

HOZZÁSZÓLÁS

mutató közötti eltérést. Ezt a jelenséget részletesebb vízsgá'atnak vetettük alá s a következő megálfapításokat tettük.

A két mutató között jelentkező eltérést azért nem lehet a termelési érték/km mu- tatóval indokolni, mert a kü'önböző fonal- s—zámok változatlan ára és a kilométer szá-

981

mok közötti összefüggés szabálytalanul változó és kedvezőbb az aíacsonyabb fonal- számokra, mint -a magasabbakra. Enne—k bizonyítására a vizsgált válla'atra jellemző fonafszámhatárok között megállapítottuk az egy kilométerre eső változatlan árat azráru—

lista szerint. A táblázat a következő:

1000 km váltó— 44-es fonal 1 %OS árcsökk- km-re esö vált. az 61626 fonal—

Fonalszám zatlan ára .

. Ft-ban ára : 100 számhoz VISZO—

nyitva

Nm 44 ... 0,566 — —

Nm 48 ... o,529 ' 93,46 6,54 . .

Nm 50 ... 0,517 91,34 227

Nm 54 ... 0,515 90,99 0.39

Nm 58 ... 0,497 87,81 3,50

* Ez a táblázat világosan mutatja, hogy amennyiben két időszak között fonalszám- összetételben eltérés következik be, úgy a mennyiségi és értéki mutatószámok össze- hasonlítása csak megközelítőleg lehetsége—s, éspedig a megköze'ítő magyarázat pontos-, sága attól függően lesz nagyobb, vagy kisebb, hogy a két időszak fonalvá'asztékának szóródása mekkora. Minél szélsőségesebb a megoszlása, annál kevésbbé

mutatószámot összehasonlítani, tehát egy- ,ben a két termelékenységi mutatószám együttes alakulásából következtetéseket le- vonni

, Amennyiben a műszaki—gazdasági mu—

tatószámok kölcsönös összefüggését vizs- gáljuk, amelyek a termelékenyse'gre jel- lemzők, a következő megfontolásokat tehet- jük, amelyek egyben maegjefölik a szüksé—

ges intézkedések irányát is. _

Az egy munkaórára eső terme?és kilo-

méterben és az egy fonó munkaórára eső

termelés kilométerben mutatószámok viszo- nya a fonök és az egyéb fonodai munkáslét- szám közötti arányeltolódást mutatta.

Az 1000 orsóórára eső kilométer mutató és a kilométer/fonó munkaóra mutató szembeál'ítása arra utal, hogy az egy fonó által kezelt orsók száma növekedett.

Ugyanis:

km , km __:

fonó X óra'orsö X óra

__ orsó X óra__ orsó

— főt—16 x 6175 * "iono—

lehet a két '

Az adatok felhívják a figyelmet és to- vábbi vizsgálatot követe'nek az egyéni ter- melékenység és a munkaszervezés terü'e—

tén, amelynek feladata világosságot deríteni a fonök teljesítményének csökkenésére.

2. sz. tábláza! *

Szövödei' mutatószámok

Előző n. é.

tényszám :- 100 M e g n e v e z é s

1. Erzv szövőóra alatt teljesített 1000

vetés ———————— 9136

2, Egy szövő ledolgozott órájára eső term. érték vált. áron — -——- -— 96,02 3. Egy szövödeí munkaórára eső

term. ért. vált. árOn —— —— —- —— 98,4O 4. lm szövőgépre eső teljes szövödei

létszám ——————— 98,50

5.Összes szövödei munkaóra/szövők darabbéres munkaórája —— —-— — 9722 6. Termelési érték/1000 vetés— — -— 99,73

A szövődében az egy szövőórára eső ter—

melési érték 3.98%-ka—tl csökkent. Az egy szövőóra alatt teljesített 1000 vetés 2,64%—

kal. A két mutató eltérésére részben magya- rázatot nyujt a termelési érték/1000 vetés mutatószámának csökkenése. '

érték vetés

érték vetés :

szövőóra szövőóra

Ha az egy szövőóra allatt teljesített 1000 vetés mutatóját megszorozzuk a termelési érték/1000 vetés mutatójának teljesítési százalékával, akkor 97.l%-ot kapunk, ami megközelítően megmagyarázza a két vi—

szonyszám közöt—ti eltérést.

(4)

982

Ha az egy szövőórára eső termelési ér- ték és az egy szövödei munkaórára eső ter—

melést érték mutatóját vetjük egybe, akkor a két mutató arra utal, hogy a szövők és

— az egyéb szövödei létszám aránya megja—

vult, amit az összes szövödei munkaórák és a szövők darabbéres munkaóráiból kép- , zett mutató alakulása igazol is.

A lOO szövőgépre eső te'jes szövödei lét-

szám viszonyszámának csökkenése jelzi azt.

hogy a vállalat a segédszemélyzeth vagy annak terhére állított be szövőket, ez a kö—

rülmény azonban a hatásfok csökkenését

.

HOZZÁSZÓLÁS

eredményezte és ennek következtében Hja—_

lentkezik az egy szövőóra alatt teljesitett vetések számának csökkenése is.

Tanulságképen azt a következtetést von—

hatjuk le a fenti számításokból, hogy egy

vertikális vállalat termelékenység-vizsgá-

latánál nem elégséges a vállalati teljes termelés alapján számított mutató elemzése, hanem üzemrészenként, a műszaki mutatók és különféle torzító körülmények feltárásá- val tudjuk csak a helyes eredményt mege állapítani.

Fülöp Sándor és Pécsi János __

Az áruforgalmi tervreljesítés elemzése a nagykereskedelemben

A szocialista nagykereskedelem legfonto- sabb feladata, hogy összekötőkapocs legyen a szocialista ipar és a kiskereskedelem kö-

zött, hogy a megtermelt árukat eljuttassa

a kiskereskedelmi hálózat csatornáiba.

A kiskereskedelem csak akkor képes a fogyasztók szükségleteit zavartalanul kielé- gíteni, ha bö választékkal, zsúfolt kirakav tokkal rendelkezik. A nazgywkereskedelemnek kell biztosítani, hogy a szocialista gyár- ipar termelésének állandó emelkedése kö—

vetkeztében beálló árúbőse'g időben a kis- - kereskedelmi hálózathoz kerüljön és a la'

kosság rendelkezésére álljon.

A kiskereskedelem zavartalan ellátását az árufedezeti tervek biztosítják. A kiskereske—

delmi árufedezeti tervek teljesítését a nagykereskedelmi vállalatoknak nemcsak negyed—

évenként, hanem folyamatosan, havonta -—- esetleg ll) naponként is '— ellenőrizni kell.

A tervteljesítést nemcsak globálisan kell vizsgálni, hanem a lehető legmélyebb rész—

letekig kell elemezni.

,,...A közgazdászok, írók, statisztiku—

sok ne fecsegjenek a tervről általában, ha—

nem részletesen tanulmányozzák terveink tteljesítését, a gyakorlatban elkövetett hibáinkat és e hibák kiigazításának mód- jait. ilyen tanulmányozás nélkül vakok vagyunk" -— mondotta Lenin elvtárs.1

Ez fokozottan vonatkozik a kiskereske—

delmi árufedezeti tervek elemzésére, ame- . lyek a nagykereskedelmi vállalatok legfon-

tosabb tevékenységének mutatószámai.

A kiskereskedelem áruellátásának kié—rté—

kelésénél részletesen kell vizsgálni:

1 Lenin Művei, 32, kötet, il9. old, oroszul.

l. A kiskereskedelem részére eladott áruk

megoszlását cikkenként. ,

2. A kiszállítások hatását a kiskereskedelmi választék alakulására. ,

3. A kiszállítás tervszerűségét.

4. A tervek teljesitésétváltozatlanf árakon.

A fenti elemzések helyes elvégzése nagy- mértékben hozzájárulhat a kereskedelem munkájának megjavításához.

A kiskereskedelem részére eladott áruk megoszlása

A kiskereskedelmi árufedezeti terveket cikkenként kell értékelni. Nem szabad azonban egyes cikkek tervteljesítését külön-kű- lön kiragadva vizsgálni, hanem meg kell találni az összefüggést a cikkek tervének teljesítése és az össz-es kiszállítás tervte'lje—

sítése között.

Egy vállalat. kiskereskedelem részére, tör—

ténő eladásának tervteljesítése't az 1. sz.

táblázat (983. old) szerint elemezhet-jük.

(Az 1. számú táblából látható, hogy a vállalat a férfiruha eladás tervét jelentősen túlteljesítette, azonban ennek ellenére ! többi cikkek lemaradásának következtében az összes eladás tervteljesitése 1000/0 alatt maradt.

Kiszámíthatjuk, hogy az egyes cikkek tervteTj—esite'sének lemaradása milyen befo lyást gyakorol az összes értékesítés tervének teljesítésére, ha cikkenként a tervtől valóv százalékos eltérést megszorozzuk a cikkek áruforgalomban elfoglalt százalékos meg- osztásával, s az így kapott eredményt elosztjuk lOO—zal.