FÚLÖP SÁNDOR:
A MINISZTÉRIUMl_ KÉSZTERMELÉS ALAKULÁSA A KÖNNYÚIPARBAN
A termelés helyes tervezése, a terv teljesítésének megfelelő ellenőrzése, a termelt javak elosztásának megfigyelése stb. csak gondosan megválasztott, módszertanilag helyesen szerkesztett mutatószámokkal történhet. Ellenkező esetben a különböző mutatók és az ezekből levont következtetések hamisak lesznek. Kétségtelen, hogy nehéz megtalálni a legmegfelelőbb tervezési és számbavételi módszereket, az anyagi valóságot legreálisabban tükröző muta—
tókat; tökéletesítésükhöz időre van szükség. Éppen ezért nem helyes a fejlő—
dés egyes fázisaiban használt, még tökéletlen módszereket, mutatószámokat türelmetlenül, idő előtt elvetni és használhatatlannak minősíteni. Szükséges azonban e módszerek időnkénti felülvizsgálata, egyesek jobb módszerekkel való helyettesítése. A következőkben a termelés tervezésének és számbavételé—
nek jelenlegi mérési módszereit kívánjuk vizsgálni.
Fejtegetéseinkben nem vállalati szinten kívánjuk vizsgálat tárgyává tenni a termelés tervezésének és mérésének módszereit. Nem lépünk fel olyan igénnyel sem, hogy ezt a nagyjelentőségű és sokrétű területet részlet-esen és minden vonatkozásában vizsgáljuk. Célunk kizárólag az, hogy ismertessük a könnyűipari minisztériumban a termelés jelenlegi számbavétel módszerének felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat.
Tervezési és statisztikai gyakorlatunkban iparági, minisztériumi szinten is szinte kizárólag a vállalati teljes termelés alapján számított mutatókkal dolgozunk. Teljesen figyelmen 'kívül hagyjuk azt a körülményt, hogy ez a mutatószám vállalati kategória. Ennek a mutatószámnak jelenlegi kizárólau gos használata népgazdasági, minisztériumi szinten számos feladat mego-ldáw sát lehetetlenné teszi, nem alkalmas következtetések levonására, sőt ——- bizo—
nyos esetekben --— használata egyenesen félrevezető. Elfeledkezünk arról, hogy különböző gazdasági vizsgálódásdkhoz különböző módon összeállított terme—
lési mutatók szükségesek. A tervezési és statisztikai munkának túlságos leegy—
szerűsítése az a törekvés, hogy jelenleg szinte egyetlen termelési mutató hasz—
nálatával próbáljuk az összes igényeket kielégíteni. Példa a fentiekre:
A vállalati teljes termelés alapján teljesen lehetetlen megállapítani, hogy valamely iparág vagy minisztérium termelésének milyen hányada kerül pl.
exportra. Az exportált késztermékek értékét ugyanis nem helyes a vállalati teljes termelési értékek összegei alapján számított iparági vagy minisztériumi termelési értékhez viszonyítani, miután utóbbi a felhasznált fél'késztermékek értékét többszörösen is tartalmazza, tehát halmozott érték.
A minisztérium termelési feladatát a Minisztertanács a teljes és a befeje—
zett termelés folyó- és változatlan áron számított értékének alapján szabja
,
FÚLÖP: A MINISZTÉRIUMI KÉSZTERMELÉS ALAKULÁSA A KONNYUIPARBAN 981
meg. A statisztikában —— ha a mérlegbeszámolókat is figyelembe vesszük ——-—
ugyanezek a mutatószámok szenepelnek. A teljes, ill. a befejezett termelési mutatókról közismert, hogy —— mivel vállalati szinten mért mutatók —- alaku- lásukat a vállalati fkoopuerációváltozások jelentős mértékben befolyásolhatják, ezért —— természetes-en —— a koorpveráoióváltozásoktól függően torzul a vállalati teljes termelés alapján számított termelékenységi mutató is. A könnyűipar egy sor iparágában (elsősorban a könnyűiparban legnagyobb súlyt képviselő textiliparban) a kooperáció iránya és nagysága a termelési feladatokkal együtt gyakran változott. De így van ez a gépiparban, de más iparágakban is.
Ezeknél a (vertikális) vállalatoknál ezért a termelékenység vizsgálata a válla- lati teljes termelés alapján teljesen téves 'következtetésekhez vezethet, a koope- rációváltozások ugyanis egyik negyedévről a másikra a termelési érték 5—10 százalékos változását ils okozhatják.
A vállalati teljes termelés alapján számított mutatószámok nemcsak azért nem kielégítőek, mert azokat a vállalati wkooperációváltozás befolyásolja, hanem azért sem, mert az iparágak között kooperációváltozás is hatással van rájuk. Például a ruhaipari termelés növekedése emeli a könnyűipar termelési értékét. Ez az értéknövekedés azonban nem jelent arányos—an több könnyű- ipari fogyasztási cikket a fogyasztók részére. A ruhaipar termelés—i értéke ugyanis erősen halmozott, a növekedése ezért nagyobb arányban emeli a könnyűipar egész termelési értékét, mint amilyen mértékű az általa tényle—
gesen kibocsátott használati értékek növekedése a könnyűipar által kibocsá- tott használati értékek növekedés-éhez képest.
A gyáripar fejlődésének megítélésénél —— különösen a könnyűiparban ——- nem szabad figyelmen kívül hagyni a tenmelés eltolódását kisipar és gyáripar között. Az utóbbi négy-öt esztendőben a korábbi könnyűipari kisipari terme—
lés helyébe a termelékenyebb, fejlettebb nagyüzemi termelés lépett. Ez jelen—
tősen megnövelte a gyáripari termelést, de lényegesen kisebb mértékben az országos ipart, hiszen a kisipari termelés csökkenése részben ellensúlyozta a nagyüzemi termelés növekedését. Fentieket igazolják a következő adatok:
1951 ! 1952
Megnevezés
1949 : 100
Ruházati ipar termelési értékének
alakulása (változatlan áron) ... 372,2 445,2 Pamutszövettermelés alakulása ... 1 2 313 1285 Gyapjúszövettermelés alakulása ... 1 36,7 1 02,7 Selyemszövettermelés alakulása ... 1 2 3,0 1 28,9
A számokból az derül ki, 'hogy a ruházati ipar fejlődése jóval nagyobb, mint azoké a textilipari termékeké, melyek bizonyos mértékben meghatároz- záktaz iparág fejlődését. A ruházat—i iparnak nagyobbarányú növekedése abból adódik, hogy a ruházati kisipart jórészt megszüntettük és termelését a gyár—
ipar vette át. '
Az eddig elmondottak azt bizonyítják, hogy a könnyűipar termelésének volumenindexe korrekciókra szorul és szükség van olyan termelési mutatóra is, amely például a vállalati kooperációváltozásokra érzéketlen és megmu- tatja, hogy valamely iparág, minisztérium mennyi használati értékkel járul hozzá a népgazdaság termékszükségletének kielégítéséhez. Első megoldásként a halmozott termelési érték mutatója kínálkozik.
3 Statisztikai Szemle
982 _ FÚLÖP'
A halmozott termelési érték számításánál meghatározott készültségi fokot elért félkésztermékek és késztermékek teljes keresztmetszetű termelésének értékét kell összeadni. Ez a módszer a könnyűiparhan annál is könnyebben alkalmazható, mert a vertikális vállalatok gyáregységeinek végtermékei és az
ipar tipikus félkésztermékei azonosak (fonóda-szövőde——kikészítő: fonal-nyers—
szövet—készszövet, vagy: cellulózegyár-papírgyár: cellulóze—papír). Ez a hal—
mozott termelési érték alkalmas a termelés terjedelmének mérés-ére és egyben a termelékenység helyes mutatószámainak megszerkesztésére, mert a koope—
rációváltozásokra érzéketlen. .
Azonban —— mint a vállalati befejezett, ill. a teljes termel—ési értékmuta—
tók ..._ a halmozott termelési érték mutatója sem ad felvilágosítást arról, hogy milyen mértékben tesz eleget az ipar alapvető feladatának; a társadalom.
anyagi szükségletei maximális kielégítésének. A könnyűipari halmozott terme—
lési érték ugyanis, éppen halmozott jellegénél fogva, nem alkalmas ennek mérésére. A végtermékek, illetve az, azokat előállító iparágak termelésének, növekedése ebben a mutatóban nagyobb *súllyal jelentkezik, mint a félkész—
termékeké, illetve az ezeket előállító iparágaké
Az 'új kormányprogram után különösen fontossá vált annak vizs- fálata, vajjon a könnyűipar milyen mértékben tett eleget az alaptörvény alapján ráháruló kötelezettségének. Halaszthatatlanná vált ezért egy ennek mérésére alkalmas módszer kidolgozása. így került sor az ü. n. ,,könnyűipar
extern termelés értékéne ", vagy helyesebb elnevezéssel: a ,,minis—ztériumi késztermelés" vizsgálatára. A ,,minisztériumi késztermelés" azon cikkek ter—
melési érték—ének összege, amelyek a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó ipar területét véglegesen elhagyják ésfvagy a könnyűiparon kívüli tovább—
feldolgozó vállalathoz, vagy a kereskedelembe, ill. a fogyasztóhoz kerülnek.
A vállalati teljes, a halmozott és a minisztériumi késztermelés mutató—
számainak összefüggését először meghatározott textil-' és ruházati ipari koope- ráció esetén szemléltetjíik. (Az alábbiakban következő 1/a. és l/b. példák között tehát iparági kooperáció terén nincs különbség, csak a vállalatok kooperációja változik.
Ila. példa
A minisztérium
Megnevezés gü'gíga (vígan) késztermelés
termelési értékébe számít ((1000 Ft,-ban)
Vertikális pamutipari vállalat
It'onaltermelésl 1000 —— _-
Nyersszövet-tenn. ! _ 2000 10005!
Készszövetterm. 1500 15005 7504
Horizontális pamutipan' kikészitő
Készszövetterrn.3 1 500 15004 7505
Ruhaipari vállalat * *
Készruhatermelés 2000 2000 2000
Együtt : 8000 6000 3600
1) Saját felhasználásra.
!) Fele értékben saját felhasználásra, ill. átadásra a horizontális kikészltőknek 9) A vertikális vállalattól vásárolt nyersszövetból. _
4) Fele értékben a kereskedelemnek (5), másik felében a ruhaipari vállalatnak.
_A MINISZTÉRIUM; KESZTERMELÉS ALAKULASÁ A LKÖNNYUIPARBAN 983
'Ha a vállalati kooperáció megváltozik és a termelésben csupán horizon- tális vállalatok vesznek részt, akkor a termelési értékek a következőképpen alakulnak:
I/b, példa
A minisztérium
Megnevezés §$f$§$ (vallalati) késztermelés
termelési értékébe számít. (1000 Ft,-ban)
Fonóda: fonalíaermelés1
1000 1000 ——
Szövőde: nyersszövettermeléé 2000 2000 —
Kikészítő : kószazövewermelés;3 2000 3000 1500
Ruhagyár: készruhatermelés
2000 2000 2000 (
Együtt : 8000 8000 3600
1) A szövödének.
3) A kikészítónek.
_
3) Fele értékben a kcreskedelmek, másik felében a ruhaipari vállalatnak.
A vállalati kooperáció megváltozásának hatására a halmozott termelési érték és a minisztériumi késztermelés értéke változatlan maradt, a vállalati teljes termelés 339/o—Ical megnövekedett.
Vizsgáljuk meg ezekután az iparági kooperációváltozás hatását a terme—
lési mutatókra. Tételezzük fel tehát, 'hogy az iparági kooperációváltozás hatá- sára az egész szövettermele's a ruhaiparban kerül továbbfeldolgozásra. (A kész- szövet és készruhatermelés arányát változatlannak tekintve, a ruhaipar termelése a kétszerannyi szövetfeldolgozás folytán tehát kétszeresére emel- kedik.) A vizsgálatot szintén kétféle konstrukcióban végezzük el. A 2/a. pél- dában vertikális vállalat is szerepel, a 2/b. példában a megváltozott vállalati kooperációnak megfelelően csak horizontális vállalatok vannak. (Lásd
l/b. példa.) 2! éld *
a a. p a.
(lparági kooperációváliozás)
A minisztérium
meg; (Végig?!) mm
termelési értékébe számít (1000 Fc-b'an)
Vertikális pamut'imari vállalat Fonaltermelés
1 000 —— ——
Szövettermelés
2 000 1000 —--
Készszövettermelée ! 500 15001 _—
Horizontália pamutipan' kikészítő
Készövettermelés 1 600 1 5001 —
Ruhaipari vállalat Készruhatermélés
4 000 4000 4000
Együtt : 10 000 8000 4000
1) Teljes egészében a ruhaipari vállalatnak.
3:—
984 ' ki - FÚLDP maca-*
Az 1/a. és a 2/a. példák egybevetése mutatja, hogy míg az iparági koope-
rációváltozás a halmozott termelési értéket 25 százalékkal, a vállalati teljes termelési értéket 33 százalékkal növelte, addig a minisztériumi késztermele's értéke csak -—— a tényleges értéknövekedésnek megfelelően —— 14 százalék—
kal nőtt.
Ugyanezt tapasztaljuk, ha az 1/b. példának megfelelő konstrukciót is elkészítjük, vagyis a megváltozott iparági kooperáció keretében horizontális
vállalati kooperáció mellett vizsgáljuk _a termelési mutató-kat.
2/b. példa.
(lparági és vállalati kooperációváltozás)
A minisztérium
(vállalati )
Megnevezés halmozott, (vállalati)
teljes késztermelés
termelési értékébe számít (1000 Ft-ban)
Fonóda: fonaltermelés 1 000 1 000 ——
Szövőde: nyersszövettermelés 2 000 2 000 ——
Kikészítő : készszövetbermelés 3 0001 3 000 -———
Ruhagyár: készruhatermelés 4 000 4 000 4000
Együtt : 10 000 10 000 4000
x) Ruhagyárnak.
A minisztériumi Jkésztermelés mutatószáma tehát az egyetlen, amely sem a vállalati, sem az iparági kooperációváltozásra nem torzul és az ipar által a népgazdaság többi ágának rendelkezésére bocsátott termékmennyiség volu- menét, illetve annak alakulását mutatja.
Kísérletképrpen a Könnyűipari Minisztérium tervlfőosztálya kiszámította az 1951—1953. évek minisztériumi késztermelését. A rendelkezésre álló adatok alapján sokszor csak megközelítő számításokat végezhettümk és gyakran vol- tunk kénytelenek becslésekre támaszkodni.
A kiinduló adatokat a mérlegbeszámolók ,,Értékesítés átvevő szektorok szerint" c. betétlapjai szolgáltattak. Ezeket az adatokat évenként és ipar- ágankén't megállapított *kulesszámokkal változatlan árakra számítottuk át.
Jelentős problémát okozott egyrészt a többszöri szervezeti változások hatá- sának kiszűrése, másrészt az azonos megjelölésű értékesítési szektorok tar- talmának tisztázása, mert ezek meghatározása a mérlegbeszámolók utasítá—
sában nem volt egészen világos. Az értékesítés adatainak használata a ter—
melés helyett nem okozott jelentős eltérést, mert ilyen hosszú időszakot véve figyelembe, a kettő egyenlőnek tekinthető. Már kétségesebh volt az átszámí- tási kulcsok helyessége. Mivel azonban a vizsgálat célja a tendencia feltá—
tása volt, a változás irányát és nagyságát aligha befolyásolta ez a' módszer.
Legrészletesebben az 1953. évi adatok álltak rendelkezésre, a következő bontás szerint:
A MINISZTÉRIUM! KÉSZTERMELÉS ALAKULASA A KÖNNYUIPARBAN 985
Bel'keresíkedelemnek átadva
Külkereskedelemnek átadva ... b.
Értékesítés Közületeknek átadva ... ... c.
Termelőágazatoknak átadva ... d.
Ebből: saját iparágon belül ... da.
Saját rezsiben végzett beruházások és fel-
újítások értéke ... e.
A minisztériumi késztermelé'si értékbe beszámítotluk az a, b, c és e sorok teljes értékét és d sorból a nem könnyűipari minisztériumi iparhoz tartozó vállalatok részére történő értékesítést.
Különösen nehéz problémát okozott a d sorból a könnyűiparon kívüli termelősze'ktorok részére történt értékesítés összegének megállapítása. Erre ugyanis közvetlen adat nem állott rendelkezésre, így kénytelenek voltunk a fontosabb termékek elosztási mérlegeinek mennyiségi adatai alapján becslé- seket végezni.
A vizsgálat legfontosabb számszerű adatait a következő táblázat mutatja:
A könnyűipar termelésének alakulása
— f' :
Megnevezés, 1951 193 években (1951 100) 1951 ! 1952 ; 19531
Minisztériumi késztermelés értéke ... 100 [ 1081) 1 1055)
: . l
1) A számításokat 1953. novemberében végeztük, így az 1953, évi várható teljesítés adatai az 1953.
szeptember 30-i konstrukció szerint szerepelnek számitásainkban
Teljes termelés értéke ... ; 100 ! 111,o ! 109,o
A !könnyűiparon belül továbbfelhasználásra kerülő termékmennyiség növekedése, azaz a vállalati és iparági kooperáció bővülése 3-, ill. 40/0—nyai eltérést okoz a teljes és az extern termelési érték között. A termelés emelke- dés—érő] a teljes termelés alapján alkotott eddigi képünk tehát a valóságosnál kedvezőbbet mutatott.
A minisztériumi késztermelés ért-ékmutatójának véleményünk szerint a jövőben tervezési és statisztikai munkában igen fontos szerepet kell betöl—
tenie. A további számításoknál még számos probléma merülhet fel, amelyet _tisztázni 'kell, így például: milyen árszinten kell a számításokat végezni:
hogyan kell a készletező vállalatok részére történő termelést a számításokban figyelembe venni stb. Ezek azonban már a számitásteehnikai kérdések, ame—
lyeket a gyakorlati munka során kell és lehet pontosan tisztázni.
Szükséges lenne, hogy közgazdászaink a jövőben behatóbban foglalkoz—
zanak azzal: milyen mutatószámokkal állapítható meg legpontosabban, hogy az ipar ténylegesen mennyi terméket bocsát a népgazdaság rendelkezésére, milyen mértékben járul hozzá a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesüléséhez.