Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

Szovjet-Oroszországhan. _— A szellemi munkasok lotglalkoztatása külföldön. _ A cseh—szlovák 1929- l930. évi ankéta családi költségvetéselkről._A bal—

eseti, öregségi és halálozás esetére szóló munkás—

biztositás reformja Németországban. _ A kül- kereskedelmi áirak és a házbéretk különböző váro- sokban l934-hewn. _ India, Japán és Palesztina tényleges népességének statisztikája.

Schweizeriswher Bankvereín (1.

sz., Bázel 1935, ném.). _ A svájci órásipar.

Statístische Nachrichten (13. évf, I. sz., Bécs 1935, ném.). __ A középiskolák az 1932—38. iskolai évben. _ Az 1934—es népszámlálás további adatai. _ (2, sz.). ——— Az 1934. gazdasági év. _ Az 1932. évi jövedelmi adó. Géperejű jár—

művek Ausztriálman 1934-ben. _ Az 1934 március 22-i állatszamlálás. _ Ausztria végleges népszám- lálási eredmény—eli. _ (3. sz.). ————— A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi árai Bécsben. —_ Az állami műemlék-gondozás adatai. _ Az Osztrák Államvasutak havi kimutatása. __ Ausztriaidegen- forgalma 1934—ben. _ További népszámlálási ada—

tok. _ Az önkéntes munkaszolgálat 1934-ben. _ 'A szövetségi 1935-Ös előzetes költségvetés. _ Az osztrák vasutak 1932 végén.

Társadalomtudomány (15. évi. 1. sz., Budapest 1935, m.). _ Csiky Ji: Szabadjog és szo—

_824_ 1935

tyén L.: Megyei városaink pénzügyi és gazdasági helyzete. _ (3-4. sz.). _ Panka K.: Berlin új köz- igazgatása. _ Köpesdy E.: Mit kell tenni a vasúti közlekedés terén az idegenforgalom fokozására. _ Steiner V.: A német pénzpiac mult évi alakulása.

_ (5. sz.). _ Tatay Z.: Az árvaszék, mint gyer- mekvédelmi intézmény. _ Bodnár Gy.: A magyar városok egységes idegenforgalmi propagandája. _ Egyed F.: Az orvosi rend érdekközössége a hazai idegenforgalomban. _ Vármegyék és Városok Or—

szágos Menxtőegyesülette. _ (6. sz.). _ Dohy J.:

A szegények Családi ápolása. _ Szőcs J.: A köz—

tisztaság és annak gazdasági jelentősége. _ (7. sz.).

_ Déznai V.: Nemzeti Város'nudomány. _ Steiner V.: A német közgazdasági törvényhozás hatása a városokra és városi üzemekre. _ Nagykőrös kis—

gazdái 1934-ben.

Világgazdasági Szemle (2. évi. 1-2.

sz., Budapest 1935, m.). — Koós M.: Az ipari és mezőgazdasági termelés Összhangja. —— Varga I.:

A mezőgazdasági termékek áremelesének hatá—nai.

_ Kemény Gy..- Világpiaci árproblámák. _ A ma—

gyar vegyészeti ipar helyzetalatkulássa. _ A francia állampénzügyi helyzet. _ Új búza— és bortörvény Franciaországban. _ (3—4. sz.), __ Juclilc J.: A ma—

gyar devizagiazdálkodás és külföldi tartozásaink. _ Keményffi J.: ,,A gazdasági fellendülésliez vezető ciológia. —_ Szent-Iványi B.: Bél Mátyás és a ma- út." _ A New Deal 1935—ben. _ A Sam-vidék gyar társadalomrajz, _ Rácz L.: Föl'dbirtokpolítika gazdasági Visszacsaitolása. _ Cseh-Szlovákia külső és telepít—és. _ Móricz M,: A foglalkozási siaiisz— kereskedelmi mérlege. ——— (5-6. sz.). _— Kemény G.:

lika. _ Szomlmtfalvy Gy.: A nóperő védelmének A dollár-foint—frank relációja. _" Kemény/fi J.: Az munkatervéhez, _ Áfra Nagy J.: A miagániisztvi- aranyzáradiék kerdese. _ A pengő és az arany. _—

suelök. (7-8. sz.). A magyar balnkproblémta a mérlegek

Városok Lapja (30. évf. 1-2. sz., Buda— világításban. —-- Kiilsőwkereskedelmiink multévi pest 1935, m.). _ A magyar városok 1935. évi ide— mérlege. _ A római egyezmény eredményei. _ geniforgalmi programmja, _ A munkanélküliek Románia (kiilst'íkereskedelmének új rendje. __ A statisztikája külföldön. _— (Melléklet). _ Sebes— ja'pán dumping.

:! ICE-Ill..l'..."I-I"I.ll.I...l."CÚIIÚOIIIDICIII'IIIIII"I...-l.III.Ill.-...IIICIIIICCIIIII:

.

!.

; e KÚLONFÉLE a

;

...n-n-uoouuunnlnouun...nnun-u.II.-ullno-iu..n-n-l-n-n-nu- CII-lllllilllIII-IIUIlIl-llalnpl-n

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongroise pour la fixation des valeurs de statistigue commerciale.

Szakosztályülések. _ Sézmces de sections.

A Magvar Kereskedelmi Statisztikai Ertékmeg- állapító Bizottság 1935. évi szakosztályiilásein az lilíil. évi külkereskedelmi forgalom végleges egy—

ségérlékei állapítlattak meg.

A XV. szakosztály április hó ülést Discliku Győző dr., m. kir.

főtanácsos elnöklete alatt.

Ottó, Brummer Ödön, Sándor, Keresztúri Pál,

Vilmos, Magyar Bertalan, Stern Alfréd keres—

kedelmi tanácsosok, W illerstorfer József ke—

reskedelmi főtanácsos, továbbá Horváth György, Hummer András, Pálos Ernő és Pártos Zsigmond szakértők. A gyapji'ifonó— ós szövőipar helyzetéről, valamint cikkeinek árvisniny—airól,

forgalmáról az elnök Megállapította, hogy az 1934. év gazdasági szempontból kedvező volt s világszerte a javulás jelei mutatkoztak. A javulás általában azoknak az erőfeszítéseknek ind—

l—én ta r to ti kereskedelmi i vol tu ik :

Sándor,

Rezső, Lipcsei Jelen

H elt (a' Lajlh ((

Aczél llolzer

kereskedelmi számolt be,

ható be, amelyeket minden állam lk()1"'lll'§lllya alkal- mazott, hogy a termelést és az átruelhelyezésth vagyis a gazdasági vérkeringési felfokozza. Az egyes államok különböző, sokszor ellentétes eszkö- zökkel igyekeztek ebbeli céljukat elérni, így pél- dául az Egyesült Államok pwéinzfelthigítási művele—

tekkel, ezzel szemben Franciaország az árnívó le—

szorításával kisérletezett. A deviza- és kereskede—

lempolitikai eszközökön kíviiil majd minden állam közmunka-kkal is igyekezett a gazdasági élet vér- keringését élénkíteni. Mindezen intézkedések kiél—

ségtelenül élénkítőleg is hatotta-k, azonban mind—

egyik állam külön—külön vette fel a gazdasági kri—

zis elleni küzdelmet, intézkedéseik között nem volt meg a llái'l'l'nóll'l'd, nem volt meg a közös célkitűzés, így ezek az intézkedések általános és maradandó eredményre nem is vezettek.

A magyar gyapjúárlmiaeon szintén a javulás jelei mutatkoztak. Mindenekelőtt emelkedett gyap—

4. szám. —— 325 — 1935

júfonó— és szövöüzemeink foglalkoztatottsága. M _ A? 1933—l , i Az 1933-

, , .. . ., .. , .. eny evvel Erték évvel

hz—enkivul kisebb gyapjwszovouzemek letesultek, llylseg szemben szemben

továbbá pamut- és lenszövöüzemek is felvették a (l lJangy" ltvagy—

gyapjúgyártást, úgy, hogy mindezen tényezők fi- Gyapjú. fesult Behozatal.

gyelembe vételével a belföldi gyapjú—szövettermel-és kb. 25%t-kal haladta meg az 1933. évit. Megbíz- ható szakértői becslések szerint gyapjúfonalterme- lésitnk kb. 5 millió kilogramm volt, gyapjú— és fél—

gyapjútszuövettermelésünk pedig elérte a 10 millió métert. Különösen örvendetes fejlődés mutatkozott a fésüswfoinalgyártausban. Hosszú éveken át a hazai l'ésüsfonóorsók szama 13.000 körül volt és ez a szám 1934. év végén elérte a 27.000—et, vagyis fésüs- orsőin—k szalma megkétszereződövtt. Ezzel a beren- dezéssel a jelenlegi hazai fésüstfonalszükségletnek már kb. 75——80%—-a kiele'gitl'iető. Örvendetes tény- ként állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a gyapjú- l'eldolgozőipar mutat fejlődést, hanem a hazai ju- 1934. évi hazai gyapjútermésünk mintegy lO—lö%z—tkaal haladta meg az előző évit.

A kormány tervszerűen foglalkozik a magyar gyap—

hútszat is. Az

jútermelés fejlesztésével, s a magyar gyapjú szá- mara oly magas belföldi gyapjúáraskat igyekszik biztositani, amelyek mellett a hazai juhászat ren—

tahilis. —— 1934-ben a gyapjútermelők és a gyapjú—

feldolgozóip—ar között létrejött megállapodást fel—

döntötte a németországi gyapjúvásárláts, minek következtében a belföldi gyapjúárwk 1-50 1—80 P-ről felemelkedtek 2-20——2-50 P—ig, mely áremel- kedésből vajmi kevés jutott a mezőgiazxdáknak, el- lenben a hazai gy—apjúfeldolgozó ipar nem tudta gyapjúszüktségletiét teljes mértékben fedezni és az év utolsó hónapjában nyersanyaglhiánnyal küz- ködött. —— A fentemlített körülmények folytán a hazai gyapjúáraik az év nagy részében a világpiac—

tól eltérő alakulást mutattak. Míg a gyapjúelőv—ételi idény alatt egészen május közepéig a belföldi gyapjúárszint —— 30% felárat véve figyelembe, _—

megfelelt a világpiaci ár-nivónak, addig május hó végétől kezdve a német vásárlások ezt a felárnivót 100% fölé verték fel. Ezzel szemben a belföldi fonal- és tszövetárak majdnem változatlanok ma- radtak, egyreszt a gyárak (közötti éles verseny, más—

részt a kliri-ngforgalotmban behozott külföldi árú versenye folyt—án, mely utóbbi ára inkább csökkent a világpiaci gyapjúárak esése folytán. Ezen fak- tordko—n kivül a kormány is igen erős nyomást gyakorolt, hogy a készárúk belföldi árnivója ne emelkedjék.

A külkereskedelmi forgalomra vonatkozólag a következő hasábon lévő számadatok nyujtanak felvilágosítást.

E mennyiségi adatokból kitűnik, hogy fonal—

behozahaluntk csökkent, a kivitel egyidejű elmelke- dése mellett, ami igazolja fonóiparnnk fentemlített fejlődését. A nyersanyagra, valamint a készárúra vonatkozó mennyiségi adatok úgy a behozatalban,

gyapjú és mit—

gyapjú . . .28.753 4—300/01 9,179.000 % 570/o Gyapjúfonál. . 12.982l —110/0l 7,509.000 1— em Gyapjúszövet 3.678; Jr 5%l 5,194.000 gar 80/0

Gyapjú, fésült

gyapjú és mit- Kivitel.

gyapjú. . . . 33.814 —-l—750/ol 6.940.000 1—1290/0 Gyapjúfonal . 584 4,— 60/0 310000 %— 180/0

Gyapjúszövet 3951 —t— 7 % 510000 — 70/0

mint a kivitelben, emelkedést mutatnak, vagyis külkereskedelmi forgalm—unk ezen cikkekben élén- kebb volt, mint az előző évben. A gyapjúkészárúk behozatalának emelkedése 5%. volt, míg az 587.

tarit'iatélel alá tartozó gyapjúszövetek behozatala 15%—tkal emelkedett, amennyiben az 1933. évi 2.711 (j-vnal szemben 1934-ben 3.130 (; volt a he- hozatarl. Ez utóbbit a belföldi termeléshez viszo- nyítva, kitűnik, hogy az ország gyapjúszövetszük—

se'gleténelc kb. 94%—t fedezte a belföldi szövetter- melés.

A bizottság ezután a gyapjú, gyapjúfonalak, gyapjúárúk és a textilanyagokbóxl kont'ekcionált cikkek értékelésével foglalkozott.

A XVI. szakosztály április hó 8-án ülé—

hialasi Fischer Ödön kereskedelmi fő- tanácsos elnöklete alatt. Jelen

Géza, Fried Béla, Hajdu Leszlényi

sezetrt

Fischer Béla és Leó kereskedelmi tanácsosok, valamint Katz Sándor szakértő.

A szakma viszonyairól először terjesztette elő alábbi jelentését:

Az állati selyemszövő—ipar és kereskedelem pan—

gátsa hazánkban az 1934. évben tovabb folytató—

dott, csak az év vége fele mutatkozott némi jelen- téktelen javulás. A nyersanyagot termelő és se- lyemszövetet előállító külföldi országokban ezzel szemben kb. 25%—os javulás volt észlelhető. Hogy ez a javulás nálunk nem éreztette hatását, az ab- ban leli magyarázatát, hogy a magyar selyemfona—

lak ára magasan a Vilatgparitas felett áll.

voltak '.

Dezső, Hevesi

Hajdu Dezső

A műselyemfonalat feldolgozó ipar ólS az eze—

ket a szöveteket forgalomba hozó kereskedelem már jelentékeny fejlődést mutat. A műselyemfona- lak minősége javul, SZÖVéSük tökéletesedik s ezál—

tal a mű—selyemszővetek úgy külföldön, mint itt- A belföldi ipar gyártmányai kivitel, minőség és ízlés tekintetében hon egyre népszerűbbek lesznek.

elérik a külföldit, többe sem kerülnek, sőt a divat—

eikkek határozottan olcsóbbak, mint a

külföldi gyártmányok. A belföldi ipar úgy mennyi—

hasonló

ség, lmi-nt minőség tekintetében ma már minden keresletet és kívánságot ki tud elégíteni.

A selyemaszövetek és tovább osöikkent

műselyemszövetek ára annak ellenére, hogy a nyers-

4. szem.

anyagok ára változatlan maradt, sört kevéssé emel- kedett is. A lnűs—elyemfonálllal való ellátás az év utolsó hónapjaiban nehézségekbe ütközött, mert az alimentáló olasz ipar az olasz kliringben beállott zavarok miatt akadályokat gördített a nyersanyag—

ellátás elé. ;

A nemesítési eljárással kapcsolatos korlátozá- sok a műselyomszöveteknél alig voltak érezhetők.

A kickészítő-ipar jelentékenyen fejlődött s ma már az a helyzet, hogy csak az új cikkek kitkészítésén-él kell a szövők—nek külföldi mintakról gondoskodni.

A hitelviszonyok is némi javulást mutattak, a hitelkeretek tagultak, a hitelezési határidők meg—

hosszabbodtak.

A szövőszékek száma tovabb emelkedett és új pamutfeldolgozó-üzemek rendezkedtek be müse—

lyemszövetek szövésére.

A export nehézségekkel küzd, főleg a külföld elzárkózása és a valutári's viszonyok azok, amelyek az export fejlődését leginkább akadályozzák. A magyar ipar azonban mindent [megtesz, hogy az akadályokat leküzdje és anyagi áldozatoktól sem riad vissza, aminek tulajdonítható, hogy az 1934.

év folyamán e téren is sikerült további eredmé-

nyeket elérni. _

A selyemilpar 1934. évi termelésének értékét 35—40 millió pengőre tehetjük. A belföldi, gubó—

termelés csökkent, mert az 1933. évi 5.060 g-val szemben az 1934. évben 4.250 (1 volt, míg a bel—

földön előállított selyemfonal az 1933. évi 446 g-val szemben az 1934. évben 420 g—t tett ki.

Ezután Fischer Géza beszámolója következett:

Az 1934. évben a különféle selyemárúk gyar- tási, termelési viszonyai az előző évi eredmények- hez viszonyítv—a kielégítőek voltak s a termelt meny—

nyiuség az előző évit meghaladta. A műselyem- cikkek előretörése tovább tartott s a tiszta selyem- árukat további területeken visszaszorították. Az ál- talános gazdasági válság által előidézett pénztelen—

ség a gyárak és a nagykereskedők detail—eladásai az amúgy is nehézségekkel küzdő detail—kereske- delem helyzctiét súlyosan érintette s az árak le- morzsolódását idézte elő, amihez még egyes gya- rak által követett helytelen árpolitika is járult.

A behozatali engedélyek megszigorítása, a de- viza—korlátozások, a magas vámok és szállítási költségek a hazai gyárak egyeduralmat megerősí- tették, a kartelirozott termelés az egészséges ver- senyt meghiu'sttotta.

Az egyes selyemfajtálk közül a kereslet legin- kabb a krí—pe és flórszerűen szövött anyagokban mutatkozott. Ezeknek a cikkeknek nyers szöveteit a hazai gyárak leszövik, a festést és kikészítlest külföldön, főleg Svájcban végezteti—k s azáltal, hogy a kikészítési forgalomban vámmentesen ismét be!

hozzák, a hasonló kivitelű (külföldi árúk vensenyét teljesen lehetetlenné teszik.

——326-——- 1935

A tel.selyem— és műselyemszövetek xközül .na:

gyobb forgalom csak a krepeszerűen szőtt, anna és mintás lműselyerm—ckreperkben a fényes—szövésű bélés- atlaszokban, valamint a mintás brokátokbain volt.

A bizottság végül Fried Béla jelentését hall—

gatta meg:

A kötszövött és kötött árúkban a behozatal to—

vább csökkent s az 1934. évi both-ozatal az 1926.

évinek már 5%—-át sem teszi ki. A behozatalnak ez

az évről—évre fokozódó nagyaná—nyú visszaesése a magyar kötszövő-i-pa—r hatalmas fejlődését jelzi.

Az egyes kötöttárúk behozatala közül legke—

vésbbé csökkent a pamuttrikóvégárú behozatala,.

amely cikkből még igen jelentékeny mennyiséget hoztunk be külföldről, ami egészen érthetetlen jelenség, mert a hazai ipar a gyártására szükséges gépekkel rendelkezik. A nyers cérnázatlan műse- lyemfonál—behozatalánalk emelkedése szintén a köt?

szővött ipar nagyarányú fejlödését mulatja, míg 1926—ban 9 cikkből csak 2.361 ([ volt a behozata- lunk, addig 1934—ben már 24.665 mázsát tett. A behozatal nyolc év alatt tehát xmegtizszereződött.

A kötlSZöVÖlt és kötöttá'rúlk exportja elé szin—

tén nagy nehézségeket gördítenek a külföldi állta—

mok bevitelí korlátozásai és a devizanehézségelk s ezeknek tulajdonítható, hogy kivitelünk e cikke/k—

ből jelentékenyen visszaesett.

A bizottság ezekután a selyem és selyemfona-

selyemtszövetek, kötszövött— és kötöttárulk, hímzések, csipkék, valamint a keslkenyárúk érté—

kelésével foglalkozott.

A XVII. szakosztály 1935. évi április hó 12—én ülésezett Hűttl Frigyes kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak: Chmura László, Félix Aladár, Müller Páll, Szécsi Illés kereskedelmi

*tanáwcsosok, továbbá Frigyes szakértők.

A bizottságban elöször Mzattyasovszky Zsolnay Tibor jelentését olvasták fel a porcellánipar hely—

zetéről. A jelentés szerint a finom kerámiai gyár—

ipari szakma az 1934. évben is örvendetes haladást mulat.

Gyánaink újabb tekintélyes beruházásokkal lényegesen fokozták üzemeik termelőképességét és versenyképességét, aminek eredménye különösen exportunk figyelemreméltó emelkedésében jutott kifejezésre.

Az exporttöbbletet a következő számadatok mutatják:

Fal-burkolatú csempékből kivittünk lak,

Herrling Vilmos és Zoltán

az 1933. évben 5.345 o-t ,, 1934. ,, 17.244

191000 P értékben 556000 ,, ,,

Asztali, háztartási és egészségügyi edényekből

kivittünk ' —

554000 P értékben:

_ 732000 ,, ,, az 1933. évben 7 .903 g-t

,1934 ,

4. szám.

Az 1934. évi kiviteli többlet ezekből a cikkek- ből tehát meghaladja a félmillió pengőt s a fent-

említett árükban elért P l,288.000 értékü) kivitel mindenesetre olyan szám, amely külkereskedelmi mérlegünk szempontjából már figyelemre méltó.

Az exportárat; átlagosan 4—.5%—-al alacsonyabbak az előző évben elért áraknál.

Az exportországok közül egy egészen új piac és pedig a nagy gazdasági fellendülésnek indult Palesztina volt a főfogyasztó. Lényegesen emelke—

dett romániai exportunk is, míg a Jugoszlávia felé irányuló kivitelünk visszaesést mutat.

A belföldi kereslet fayence— és kőediényárúk—

ban változatlan árak mellett kielégítő volt és meg- 'haladta az 1933. évi fogyasztást. A 699. és 701.

vámtarifaszámok tételei alá tartozó poroellánárúk- ból említésre érdemes kivitelünk nem volt s a ter—

melés a külföldi szükséglet ellátására szorítkozott.

E feladatának teljes mértékben megfelelt ipar—

rimk, A fokozott kereslet folytán egyes cikkekben idlőnkint mutatkozott ugyan némi hiány, de ez csak átmeneti állapot volt s a kereslet hamarosan tel—

jes kiegyenlítést nyert.

Behozatalunk, mely porcellámed—ónyben már az 1933. évben is csak 1.351 (1 volt, tovább osiiklkent és az 1934. évben már csak 679 (j-t ért el. A belföldi termelés tehát csaknem teljes egészében fedezte a hazai szükségletet. A hazai iparnak a porcellán—

gyártás szempontjából említésre méltó telje—sítmé- nye meg a Máv. Kosmárom—Hegyeshalom—i villamo—

:sítáisi munkáihoz sztükséigelt kb. P 500000 értékű nagyfeszültségű szigetelőknek a leszállítása.

Az árviszonyok a porcellánszakmúban az 1933.

évhez viszonyítva változatlanok voltak.

Ezután Székács Imre beszámolója követ—kezett

;"

a tábla— és öuntöttüveg-szazkma ihelyzeterol.

A tá—blaüvegüzlet az előző 1933. évhez képest némi emelkedést mutat, ami főként annak tulaj- donítható, hogy az építési adókedvezmények, vala- mint a tatarozási adókedvezmények fenyegető meg—

szünése sokakat arra indított, hogy amíg e kedvez- mények fennállanak, az építkezésre és tlatarozásra az időt kihasználják. Nagyon félő, hogyha e ked- vezmények megszüntnek, vagy megszornlnak, ez az építőiparra es ez által az összes építőiparra] össze—

függő iparokra végzetes kihatással lesz.

Továbbá élénk volt a táblaüvegüzlet a mező- gazdasági szükségletben is, különösen kertészeti célokra, ami abban leli magyarázatát, hogy a táb- laüveggyar, különösen a mezőgazdasági célokra használt üvegckre nézve, árait lényegesen leszállí-

totta. '

Egyedüli táblwaiiveggyáruntk (a Zagyvapálfalvai üveggyá—r r. t,) gyártását kiterjesztette a 150 cm-nél szélesebb és egészen 210 cm szélességig terjedő üvege—kre is, ami által ez az import feleslegessé

327 -—-—

1935

fog válni és ez is némi javulást jelenthet kereske- delmi mérlegünkben.

_ Az öntöttüve'g importja emelkedett. A kormány a mult év július l-Aén az ezekre az üvegekre vonat—

kozó addig 2-—— és 2-50 ar. kor. vámot 20'-—— arany- koronára emelte fel azért, mert e cikkek gyártá- sára, amelyek hazánkban eddig még nem készül- tek, Miskolcon egy új üveg'gyár, az Első Magyar Öntöttüveg Gyár r. t.. rendezkedett be. Az új gyár

a mult év végén került üzembe és 1935. első hetei—

ben hozta gyártmányait piacra. Minden reményünk megvan arra, hogy a szakszerű vezetéssel dolgozó és komoly alapokra fektetett új gyár az importot ebben a cikkben idővel meg fogja szüntetni és ér- tékes gyarapodását fogja jelenteni a magyar gyár- iparnak.

A bizottság ezekután az üveg- és agyagipar termékeinek, valamint az optikai üvegek értékel-ésé- vel foglalkozott.

A XXII. szakosztály április hó 15-én etar- tott ülést nemeskoltafi Stromszky Sándor m.

kir. udvari tanácsos, szakosztály elnők elnöklete alatt. Jelen voltak: Horov'ilz György dr., Werk- ner Richard kelt tanácsosok, valamint Láng Marcell, Petci Egon, Reiman Andor dr., Stark Béla és Szalay István szakértőik.

A bizottság először a villamosipar helyzetéről az elnök beszámolóját hallgatta meg:

A villamosipar általános helyzete az 1934. év- ben az előző évhez képest csekély javulást mutat.

Ez örvendetes jelenség, mert az 1929. óta tartó

rohamos rosszabbodás az 1933. évben megállott, sőt 1934. év már felfelé menő irányzatot mutat.

Sajnos, az a több mint 50%—os forgalomcsökkenéxs,

amely az 1929—19304aws éveso—puortot jellemzi, lassú,

évenkinti kb. 5%—os forgalomemelkedéssel csak több év során lesz kiegyenlíthető.

A villamosipar jellemezve feltűnik az, hogy amíg az általános helyzet ezen a téren

némi javulást tüntet fel, ebből igen kevés esik a

komolyabb, nehezebb ipar—ra, mert időközben ez utóbbitól a gombamód feltörő kisebb üzemek a forgalom egy jelentékeny részet elhódították. Eb- ből a térnyerésből a nagyipari-a a tisztességes hasznot biztositó árak lemorzsolóid—ása következté- ben e'rzékeny hátrány származott, ugyanakkor, amidőn hátrányt jelentett ez az állapot a fogyasz- tóközőnstéigre nézve is, mert a kisebb üzemek silá—

nyabb minőségű árújáxért Viszonylag lényegesen magasabb árak—kal kellett adóznia, mint a nagy gyárak bevált szolid gyz'irtmz'inyaiért.

Ezután Horovitz György jelentése következett az automobilszaikma helyzetéről:

helyzetét

A javulás, amely az automobilizmus terén már

1933—ban észlelhető volt, az 1934. évben még erő—

sebben folytatódott. A krízist megelőző években az új kocsi—k eladása évről-évre megismétlődő egyen-

9 *)

4, szám.

-— 328 —— 1935

letességgel 3700 darabot tett tkl, 1929-től kezdve azonban állandóan és rohamosan apadt, úgyhogy 1932—ben az összelsadás évi 297 kocsival egy mély- ponthoz érkezett. A rákövetkező 1933. évi eladás 438 kocsival t'ordulópontnatk tekintendő, meg a'k—

kor is, ha a javulásból levonjuk azokat a kis olasz kocsikat, amelyek 'a preferenciális szerződ-ések kö—

vetkeztében jöttek be az országba. Ez a fejlődés nem a véletlennek tulajdonítható, amit az is bizo- nyít, hogy a múlt évben elért forgalom 1025 kocsi—

val 134% emelkedést jelent az 1933. évvel és

245%t—ot az 193x2-ik évvel szemben.

A magyarországi automobilállormálny,

még a krízis előtt is erősen visszamaradt az oszt- fák és cseh—szlovák automobilálllomány mögött, az utolsó évek lecsökkentett forgalma következtében erősen rászorult a felújításra és kiegészítésre. Az _ átadónak az elmúlt évben történt leszállítása és a luxus-adónak kisebb típusú kocsiknál való eltörlése érezhető módon indította meg ezt a folyamatot, amely az 1934. évben tovább folytatódott.

A növekedő behozatalban nemcsak az olasz import, de a német és osztrák importotk ltS része- sedtek. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban szintén áttértek a kisebb típusú mo- dellek gyáirtálsána, amely úgy beszerzési ár, vala—

mint fenttartási költségek szempontjából a vevő- közönség jelenlegi kívánságaihoz alkalmazkodnak.

Az osztrák behozatal preferenciális szerződések következtében volt leszállítható, míg a német ipar a saját kebelében megszervezett kivi—

teli pnémiumok rendszerével tudta tkiviteli ára—it csökkenteni. A három ország részesedése a magyar- országi behozatalban a következő %-tl(al szerepelt:

amely

árnivójta a

Olaszország 42-3%x—kal, Németország 23%-lkal,

Ausztria 13-2%-kal.

A magyar automobilipart különösebben csak a teherkocsik és autóbuszok forgalma érdekli, ezekből a forgalom szintén emelkedett s ezen a téren különösen Budapest Székesfőváros autóbusz-- rendelései jelentenek kifejezett fejlődést.

Ezekután a bizottság az elektrotechnikai cik—

kek és a járó—művek értékelésével foglalkozott.

A XXIII. szakosztály április hó

totta ülését Kentész János kereskedelmi fű- t'axniáeso-s elnöklete allatt. Jel—en voltak: Balogh Gábor, Castiglione Henri—ik, Chmura László, Herpy

*Arnold, Hetées Alfréd, Lipp Ernő,

Imre kereskedelmi tanácsosok, Donáth Sándor, Genessy Aladár és Kertész János dr. szakértők.

A szakma helyzetéről Kertész János, az elnök szá- molt be:

Általánosságban a szakosztály körébe tartozó

16-án lar—

Tieberger

árúk forgalma az 1934. év folyamán lényegesebb változásokat nem mutat. Úgy az ipar, mint a keres—

kedelem változatlan nehézségekkel küzd. A Nagy—

Brilrannliából behozott egészségügyi és testegyené—

szeti Cllkíkek ára az angol font esése következtében csökkent, viszont az öblösüvegek, üvegcsővek stb.

árai a— nyersanyag drágulása következtében emel- kedtek. A Németországból importált műszerek ára az 1934. májusban megszüntetett 20—25%:—os márka fel-ár elmaradása következtében, a félkész—

árú—k értéke pedig a teljes vámmentesség következ- tében csökkent. Különösen nagy eltérés mutatkozik a fényképezőgépek behozatali értékeinél az előző évhez viszonyítva, mig a behozott mennyiség kb.

wow—kat emelekedett, addig az össz—értékük 20%- kal csökkent. A behozatali értékek egyébként nagy-

részt változatlanok maradtak, a kivitelre kerülő

magyar gyártmányok olcsóbbodtaank. A hazai ipar a hőmérők, pajzeszxköz-ö—k stb.—ben mutatkozó szük- ségletet nagyreszt fedezte. A külföldi behozatal ér—

tékmegállapítását egyes cikkeknél a f'ázisadó emelte.

A hangszer—iparban úgy a forgalom, mint az ának csökkentek. Különösen erős, több mint 50

%-os volt a csökkenés a :hangszerszakrma behozatalá—

ban. Az _óraszakma forgalma az 1934. évben javu- lást és emelkedést (kb. LE)—1870) mutat. Az álta-

lános értétkosötkkenrés itt 10—12%t-ot tesz. A bi- zonytalanul működő svájci kliring nehézségeket okozott.

A nemesfémipari, arany, ezüst, és vé—kszer szak—

mában (az 1934. évi termelés főleg a hazai ipart tá- mogatta; behozatal csak a kis aranyárúban (talmu- lettek, joujvouk, gombok) és a kis ezüst áruban (crayonok, töltőtollavk) volt. ,Az év első felében bc—

hozatal volt még kisebb brilliáns köve—kben (lmeleé, entourage) és színezüstben is, de ez az év végével az Ausztriával beállott klíxring nehézségek követ—

keztében megszűnt. Ennek következtében a szín- ezüstben a piacon áruhiány mutatkozott és kb.

Bü%u—4kal megdrágult és csaknem. hasonló arányú drágulás az ananypiaacon is volt. A foglalkoztatás az arany-, eziisl- és ékszerműxhelyekben gyenge volt és körülbelül a tavalyi színvonalon mozgott, ugyanez áll fenn a detail üzleti forgalomra is,

_A tű, olló, zsebkés árúk forgalmában negyobb változás nem állott be. A forgalom Németországból általában csökkent, Ausztriából pedig emelkedett.

A magyar ipar különösen az olosó minőségű árúk- ból megfelelő pótlást tudott adni.

A díszműárúlk piacán az 1934. év folyamán általánosan pangás állott be. Egyakét aukció hozott ugyan nemi forgalmat, de a műkereskedőknél tel—

jes volt az ilzl-ettelenség.

A játékárúk forgalma az 1934. évben emelke—

dett. Ennek főoka az ának csökkenése. A nemet kli—ring egyezmény következtében a valuta feláratk a 964. tsz. alá tartozó játékárútkna megszűntek és a külföldi gyárak is olcsóbb áralkon próbálták a magyar piacok—at visszaszerezni. A lassan berendez- kedő magyar k*isipar is mind több árút tudott

4. szám.

szállítani és ezeket is a nagy konkurrencia miatt olcsóbb árakon hozta piacra, ami a danabszerinti forgalmat emelt-e. Az átlagos árosökkemést kb. 20——

25%-han lehet megállapítani, mindazonáltal a for—

galom összegszerűen is átlagban kb. 10%——kal emel- kedett. Úgy a behozatal _ a nyers fajáték és se—

lyemszőrme, celluloid-árukat kivéve —— mint a ma- gyar termelés is emelkedett.

__329— 1935

Ezután a bizottság a műszerek, hangszerek, órák, nemesfémek, díszműárúk, játékszerek, gomb- és tűárúk, fényképészeti cikkek értékelésével fog—

lalkozott.

Az üléseken a bizottság elnökségét Farkas Já- nos dr., miniszteri osztálytwanrácsos, h. elnök kép- viselte. Az előadó Petriclzevich-Horváth Miklós br.

(li-., miniszteri suttogalmazó volt.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Résume'. Dans la séance du 19 [évrier 1935, présidée par M. Norbert Kovács, více-présídent de la Société, M. Nicolas Móricz, membre ordinaire, prononga son discours de réceptíon, (]uí avait pour titre ,,La répartition des pro- priétés foncíéres, les professions, la densite' de la population."

M. Charles Schneller, membre ordínaire,

MM. Alexandre Herodek, Jean Kovríg, le comt'e Charles Kh a e n—H e'd e t u ár y, Mathias Matolcsy, non membres, ont présenté leurs ob—

servations au sujet de la conference. Aprés la rté- ponse de M. Nicolas M 6 ricz, le Président exposa ses remargues.

Dans la séance tenue le 9 avril 1935 saus la présídence de M. Béla Kenéz, président de la Société, celui—ci rappelu en termes élevés le bícentenaire de Fnangois Rákóczi II, chef du mou- vement dlíndépendance du XVIIIe siecle. Puís M.

Alog'se Kovács, membre ordinaire, a fait une con/'érence intitulée ,,Le sort des Hongrois de Transylvaníe".

*

A Társaság folyó évi február 19—én Kovács Nonbert dr. elnöklésével lefolyt előadóülésén Mó- ricz Miklós dr. r. tag tartotta meg székfoglaló elő- adását ,,Bírtokmegoszlás, foglalkozás és népsűrű- ség" címen. Az előadásra folyóiratunkban még visszatérünk.

Az előadáshoz történt hozzászólások

Herodek Sándor dir. helyeselte előadó eljárását, aki a népsűrűség és a b'irtokmegoszlás kérdéseit kől- osönhatásukban tárgyalta. Az előadás arra a meg- állapításra jut, hogy a népsűrűség kisebb [a nagy—

birtok esetében, mint az egyéb birtokkategómiák- nál. Felszólaló szerint ennek nem a nagybirtok az oka, hanem éppen a népsűrűség okozza azt, hogy bizonyos területen nagybintok van. Vannak az országban oly területek, melyek nem alkalmasak a kisbirtok művelésére, pl. a szikes, mocsaras, ki—

öntéses területek. Ezek a silány területek nem teszik lehetővé a fokozott intenzitású művelést, nem képesek annyi embernek kenyeret nyujtani, ezért ezen területeken a nxépsziaporodrás sem ked- vező. Az előadó objektív beállítása előnyösen el—

so rán

ütött attól a hangnemtöl, melyben ezeket a kér- déseket, sajnos, tárgyalni szokták.

Schneller Károly dr. r. tag szenint helyesebb lett volna a nagybirtok és a népsűrűség közti összefüggés vizsgálata közben tovább menni a ka- tegorizálás-ban, mint azt előadó tette és kiterjesz- teni a vizsgálódást az 1000 kat. holdon aluli köz- ség—ekre is, amire előadó közbeveti, hogy statisz—

tikája számba veszi a birtoknész'e'ket is és tekin- tettel volt mindenütt arra, hol van oly rész, mely legalább 1000 holdas birtokhoz tartozik. Schneller szerint ezenfelül még célszerű lett volna e statisz- tikánál leszámítavni azokat a községeket is, melyek—

ben több mint 50%rot tesz ki az ipari és más, nem őstermelő foglalkozású lakosok száma.

Kovrig János dr. véleménye szerint e vizsgá- lódások nehézsége az, hogy nem vagyunk képesek a kérdlés üzemi znészét bevonni észlel-ése'ink körébe.

Pedig a legfontosabb volna kutatni azt a birtok—

típust, melynél a bennferkvő tőkék a legjobban kamatoznak. így kutatni kellene, hogy pl. a kis—

birto'kon egy bizonyos tőkeegységre esőren hány ember talál—ja meg boldogulását. lly alapon azután megfelelő különbség volna tehető a különböző nagybirtokok közt is és bizonyos, hogy akadna nagybirtok, mely még az agrár—szociológusok sze—

rint ís előnyös nemzeti szempontból.

Khuen-Héderváry Káli—oly gróf dr.

nek tartja annak vizsgálatát, hogyan alakult a nagybirtokok számán-ak termé-szeles fogyatkozása a jobbágyság felszabadítása óta a mai napig, mert ebből láthatók azok a gazdasági és szociális mó-

to'rok, melyek a mai helyzetet kialakították.

Matolcsy Mátyás dr. felkéri előadót, hogy amennyiben lehetséges, bontsa vízsgálódásait oly részekre, melyekből kitűnik, hogyan alakult a 'helyzet a Dunántúlon, az Alföldön stb. Bizonyosra veszi, hogy ilyképen igen érdekes eredmények fog- nak kijönni, melyek még sokkal elesebben fogják mutatni az előadó által levont következtetések he—

'lyrességót.

Móricz Miklós dr. válasza szerint az első hozzászólás nagyon természetes kérdést vetett fel.

A kisbirtokos-művelésre nem alkalmas területeket az általános következtetések

szükséges-

valóban

22*

levonásával