FIlDZDFIfl UflJDfl miHflLŸ

TnDOmflnVPOLITIKfl mflGVRRORSZflGOn

II. Il DISÜCIFLtnflE niílUELÉSE

UflJDfl miHflLŸ

FIlDZDFIfl

Df'ji [; i'j ilJLi J i.,L

m m

T U D O M A N Y P O L I T I K A M A G Y A R O R S Z A G O N I - I I - I l l .

I. Tudom ánypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. M agyarországi kutatóhelyek

Program vezető és szerkesztő G latz Ferenc

O lvasószerkesztő

B alogh Margit, P ótó János

T U i:)O M A N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z A G O N I I .

A diszciplínák művelése

V A JD A M I H Á L Y

Filozófia

M A G Y A Íl T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA B U D A P E S T • 2002

S zerk esztő CÍLATZ F E R E N C

O lv a só sz e rk e sz tő B alogh M arg it

IS B N 963 508 277 0 O IS B N 963 508 3 4 6 7 IS S N 1587-2408

Kiadja

a M agyar T u d o m á n y o s A kadcm ia A kiadásért felel; G latz F eren c, az M T A eln ö k e

N y o m d a i előkészítés:

az M T A T ö rté n e ttu d o m á n y i In té z e té n e k k iadványcsoportja V ezető: Kovács Éva

B orító: H o rv á th Im re T ö rd elés: T u rc s á n A nita

N y o m d a i in u iik ák : Á ldási és N é m e th N y o m d a Bt.

F elelős vezető: Áldási P álné

M e g jelen t 1,48 (A/5) ív te rjed e lem b e n , 1500 p éld án y b an

E d m u n d I lu ssc rlle l és L u d w ig W ittg c n s te in n c l k e z d ő d ik a 20. század filozófiája.

I lu ssc rl a m o d e rn fe n o m e n o ló g ia m eg alap o zó ja, s ez a filozófiai irán y zat, ha n e m is az alapítója által elk é p z e lt fo rm á b a n , d e ti'il fogja élni száz a d u n k a t: m in d a m ai n a p ig fo ly n ak m a g u k a t fe n o m e n o ló g ia in a k n ev ező filozófiai k u tatáso k . U g y a n a k k o r I lu sse rl fen o m e n o ló g iá ja , so k v o n a tk o z á sb a n átalakítva, szám o s a lap v ető je le n tő s é g íí 20. századi g o n d o la t k iin d u ló p o n tjá t k ép ezte.

M e s te ré n e k te k in te tte H u s s e rlt M ax S c h eler, ak in ek p e rs z o n a liz m u s a m in d ­ m á ig e le v e n g o n d o latv ilág , s H u s s e rl ta n ítv án y a v o lt M a rtin H e id e g g e r is, a k i­

n e k k o rai fu n d a m e n tá lo n to ló g iá ja és k é ső b b i, az Ereignis (esein én y elsajátítás) g o n d o la tá ra é p ü lő e le m z é se i eg y arán t alap v ető sz e re p e t já ts z a n a k sz á z a d u n k g o n d o lk o d á sá b a n . A m o d e rn h e r m e n e u tik a m egalap o zása I la n s -G e o rg G a d a m e r n e v é h e z fű z ő d ik , és H e id e g g e rn e k a h e rm e n e u tik a i k ö rrő l szó ló g o n ­ d o la ta ih o z k ap cso ló d ik . I íu sse rl és H e id e g g e r m e g te rm é k e n y íte tté k a század m á s o d ik fe lé n e k francia g o n d o lk o d á sá t is.

L u d w ig W ittg e n ste in a Bécsi K ö r filo z ó fu sa in k e re sz tü l a k é ső b b az a n g o l­

szász v ilág b an h o ssz ú id eig je le n tő s s z e re p e t já ts z ó logikai p o z itiv iz m u s s z ü lő ­ atyjává lett, m íg k éső b b i, m á r c a m b rid g e -i p ro fesszo rság a id e jé n s z ü le te tt m u n ­ kásságával az u g yancsak jo b b á ra az an g o lszász világ b an v irág zó és m á ig is eleven a n a litik u s filo zó fiát h ív ta életre.

A 20. század filozófiája re n d k ív ü l so k sz ín ű , egym ás m e lle tt élő, egym ással so k sz o r se m m ifé le k o n ta k tu s ra se m k épes g o n d o la to k e g y ü ttese, s így azu tán n e m b e s z é lh e tü n k a sz á z a d u n k b é li filozófia tö rté n e té rő l. A m ag am ré sz é rő l m é g arra se m tu d o k v állalk o zn i, h o g y a sz á z a d u n k b a n filo z ó fia k é n t s z á m o n ta rto tt, re n d k ív ü l so k sz ín ű és szerteág azó te v é k e n y ség ek rő l akárcsak felü le te s á tte k in ­ té sb e n tájék o ztassam az olvasót.

Egy esszét s z e re tn é k á tn y ú jta n i az o lv asó n ak , m e ly b e n - m e k k o ra sik errel, n e m tu d o m - sz e re tn é m a k ív ü lálló szám ára is é rth e tő m ó d o n m eg v ilág ítan i m in d e n e k e lő tt azo k at a p ro b lé m á k a t, am e ly e k a valahai tu d o m á n y o k tu d o n iá -

nyát, a filo zó fiát a s z a k tu d o m á n y o k s z e m é b e n tö b b n y ire valam i g y an ú s, jó lle h e t egy szé le se b b k u ltu rá lis k ö z ö n sé g által n é h a k e d v e lt foglalatossággá te tté k .

A m odern európai gondolkodás gyökerei

Az e lm iilt, nagyjából m ásfél évszázad g y ö k eresen m e g v álto ztatta a filo zó fia a rc u ­ latát. F ilo z ó fiá n , te sz e m m in d já rt h o zzá, k izáró lag az e u ró p a i filo zó fiát érte m . N e m c s a k a z ért, m e rt alapjában véve csak ab b an ism e re m ki m a g a m a t, h a n e m az é rt is, m e r t az egyéb m a g a sk u ltú rá k g o n d o lk o d á sa h a g y o m á n y o sa n egészen m á sk é p p e n s tru k tu rá lt, m in t a m ié n k . A m it a tö b b n y ire m e g le h e tő s e n e k le k ti­

k u s filo z ó fia tö rté n e te k a tö r té n e t elejére, a fo rm á lis id ő re n d isé g e t betarU 'a az e u ró p a i filc:)ZÓfia k e z d e te in e k tárgyalása elé m in t indiai, kínai stb. filo z ó fiá t o d a ­ b ig g y eszten ek , az seh o g y an sem illik bele a „ tö rté n e tb e ”, m árc sa k a z é rt sem , m e rt e u ró p a i é rte le m b e n véve n e m filozófia, b á r e u ró p a i é rte le m b e n véve k é t­

s é g te le n ü l n e m is vallás. M ásfajta, m ás típ u s ú tu d a t-, illetve tu d á sfo rm a , a tu d á s ­ nak egy o ly an „ m a g a sre n d ű ” fo rm ája, am ely az e u ró p a i k u ltú rk ö rb ő l „ h iá n y z ik ”, je le n tk e z é s e it a k ife je z e tten e u ró p a i je lle g ű „ m a g a sre n d ű tu d á s fo rm á k ” tö b b n y i­

re m é g c síra fo rm á b a n elfo jto tták . E te k in te tb e n teljesen egyetértek M ax S cheler analízisével, am elyet Die Wissensformen und die Geseliscitaji (A tiidásfoimák és a társada­

lom) c ím ű m íív é b e n fejtett ki.

M it m o n d S cheler? V é le m é n y e s z e rin t a v a la m e n n y i tá rsad alo m sz ü k sé g k é p ­ p e n m e g ta lá lh a tó m in d e n n a p i tu d á sb ó l a m ag asab b tu d á sfo rm á k n a k h á ro m faj­

tája e m e lk e d ik ki. A vallási tu d á s, a tu d o m á n y o s -te c h n ik a i tu d á s és a m etafizik ai tudás.

A vallási tudás alapját v alam iféle k in y ilatk o ztatás képezi, a tra n s z c e n d e n c ia ü z e n e te , m e ly n e k érv én y esseg e e zen a tu d á s fo rm á n b e lü l n e m v o n h a tó k é tsé g ­ be. V ita tn i leg feljeb b azt le h e t, h o g y an kell é r te n ü n k a tra n s z c e n d e n c ia ü z e n e té t, s e m m ik é p p e n sem azt, h o g y v a ló b a n a tra n s z c e n d e n c ia ü z e n e te j u t o t t - e el h o z ­ zánk. K ö z v e tle n ü l m agát az ü z e n e te t az o n b a n csak a k iv álaszto ttak „hallják m e g ”, a k ik n e k szav a h ih e tő sé g éb e n a hívő n e m k ételk ed ik . A vallási tu d á s teh át b á rk in e k a b irto k a le h e t u gyan, fo rrásáh o z a z o n b a n csak a k iv álaszto ttak ju t h a t ­ n a k el.

A tudományos-technikai je lle m z ő je ezzel s z e m b e n , h o g y a m eg fig y elés és k ísé rle t segítségével sz e rz e tt a d ato k b ó l - az id ő elő reh alad táv al egyre in k á b b m a ­ tem a tik a i fo rm á t ö ltő - racio n ális eljárások segítségével v o n u n k le a k ö rn y e z ő te rm é s z e ti és társad alm i v ilág tm k ra v o n a tk o z ó k ö v e tk e z te tések e t, fo g a lm a z z u k m e g a m ű k ö d é s m ó d ju k a t je lle m z ő tö rv é n y sz e rű sé g e k e t; ezek re építv'e azu tán olyan te c h n ik a i eljárásokat t u d u n k k id o lg o z n i, am e ly e k leh ető v é te sz ik a szá-

Filazú fia

m u n k ra , liogy v ilág u n k at u ra ln i tu d ju k , hogy, a m in t M a rtin I Icid cg g er m o n d ja , a lé te z ő k u ráv á legyünk. A tu d o m á n y o s -te c h n ik a i tu d ás az cli'ilei’ inindciiki szá­

mára hozzáférhető tapasztalat h atárain b elü l m arad , és az eljárások, m e ly e k se g ítsé­

gével a tap asztalato k at fe ld o lg o z z u k , u g y an csak b árk i által e lsajátíth ató k , „...az a k épesség, am e ly n é l fogva h e ly esen íté lü n k és az igazat m e g k ü lö n b ö z te tjü k a h a ­ m istó l - s tu la jd o n k é p p ez az, a m it jó z a n é rte le m n e k vagy é sz n e k n e v e z ü n k te rm é s z e ttő l fogva eg y en lő m in d e n e m b e rb e n ; ú g y h o g y v é le m é n y e in k n e m azért k ü lö n b ö z n e k , m e rt egyesek esze,sebbek m á so k n á l, h a n e m azért, m e r t g o n ­ d o la ta in k a t k ü lö n b ö z ő u ta k o n v ezetjü k , s n e m u g y an azo k at a d o lg o k a t n ézzü k . N e m elég ugyanis, h o g y valak in ek j ó esze legyen; a fő d o lo g az, hogy' azt jó l h a sz n á lja ” - írja R ené D escartes az Értekezés a módszerről c ím ű m ű v é b e n .

A4etaftzikai ttidásoii S c h e le r azu tá n egy o ly an típ u s ú tu d á st ért, am e ly n e k ü n k , e u ró p a ia k n a k jó sz e ré v e l ism e re d e n . (A sch eleri m e ta fiz ik a -fo g a lo m n a k az e u r ó ­ pai m e ta fiz ik a -fo g a lo m h o z , a h h o z , ahogy a sz ó t pl. N ie tz s c h e vagy I leid eg g er h aszn álják , igen kevés köze van .) S c h e le r s z e rin t n e m v é le tle n ü l. A zt a fo ly to n o s m e d itá c ió n alap u ló , hosszas gyakorlat segítségével v é g ezetü l is b árki szám ára e l­

é rh e tő tu d á st, am ely h o z z á se g íth e ti az e m b e rt a h h o z , ho g y ú rrá leg^'en a m aga eg ziszten ciális p ro b lé m á in , h o g y a m aga in d iv id u a litá sá n a k az E g észh ez való v i­

sz o n y át ö n m a g a szám ára m e g n y u g ta tó a n m eg o ld h assa, sem a k in y ila tk o z ta tá so n a lap u ló vallás n e m nézi j ó sz e m m e l - az e u ró p a i z s id ó -k e re s z té n y hagv’o m á n y m in d ig gyanakvással te k in te tt a m isztikára, e n n e k a fajta „ m e ta fiz ik ai” k u ltú r á ­ n ak eg y e d ü li eu ró p ai m eg n y ilv án u lási fo rm ájára - , sem p e d ig a tu d o m á - tiy o s-te c h n ik a i b eállító d ás szám ára n e m elfo g a d h a tó , h iszen id ő ig én y es, és am i a v ilág n ak az e m b e r u ra lm a alá való h ajtását illeti, ugyancsak n e m h aték o n y . S c h e le r o d áig m egy, h o g y az e u ró p a i k u ltiirá n b elü l a vallási és a tu d o m á ­ n y o s -te c h n ik a i tu d ás m eta fiz ik a -e lle n e s szövetségéről beszél. A vallásn ak az egy­

ház által k ö z v e títe tt tanai ugy an is az eg ziszten ciális p ro b lé m á k m in d e n k ire n é z ­ ve k ö te le z ő „ m eg o ld ását” n y ú jtják . E n n élfo g v a az egy'énnek n e m kell, d e nem is szabad ilyen fajta k érd ések k el foglalkoznia. „ T u d ja ”, m i dolga a v ilág b an , m ely et Isten te r e m te tt, „ tu d ja ”, m i a halál, s m i lesz vele halála u tán . így a z u tá n energiái fe lsz a b a d u ln ak a létező m e g ism e ré sé re és leigázására. A n y u g ati m ag a sk u ltú ra , s z e m b e n a keletivel, h a té k o n y , d e n e u ro tik u s s á teszi az egyedet: tilt\'a van a szá­

m ára, h o g y leg ég ető b b é le tp ro b lé m á in m aga g o n d o lk o z z é k , e k é rd é se k e t m ár m in t k é rd é se k e t is gátlás alá kell h ely ezn ie. E zen „Isten h a lála” (N ie tz sc h e :

„ m e g ö ltü k Is te n t”) m it se m v á lto z ta to tt. A végső kérd ések k el fo g lalk o zn i ug)-an n e m tilo s tö b b é (legfeljebb a to ta litá riu s tá rsa d a lo m b a n lé te z e tt o ly an in stan cia, a m ely e n n e k nyilvános fo rm á it tilth a tta ), d e n ev etség es id ő p o c sé k o lá sn a k tű n ik , é le tk é p te le n , b e te g lelk ek foglalatosságának, akik n e m k ép esek h e ly tá lln i a földi javak, a m e g m a ra d t eg y ed ü li „ é rté k e k ” m e g sz e rz é s é é rt folyó k ü z d e le m b e n . Az

e u ró p a i e m b e r t felnövekvése so rán leszo k tatják arró l, hogy feltegye a gyerek s p o n tá n k é rd é se it, am e ly e k e t a fe ln ő tte k n e m c sa k n e m tu d n a k m eg v álaszo ln i, h a n e m jó s z e ré v e l m á r n e m is é rte n e k . „ N e tegyél m á r fel ilyen h ü ly e k é rd é se ­ k e t!” „ H o g y é rte d azt; »m it je le n t az, h o g y v alam i van?« A m i v an , az v an, ha m ajd fe ln ő sz , tu d o m á s u l v eszed , h o g y az ilyen k é rd é se k é rte lm e tle n e k .” A hogy M a rtin H e id e g g e r fogalm az: az eu ró p a i m etafizik a, a „létfe le d és” k o rszak án ak m e g fe le lő b eállító d ás csak a lé te z ő re k é rd e z , arra, h o g y m ily e n az, am i v an, és n e m is k ép es a „lét” é rte lm é re v o n a tk o z ó k é rd é s felfogására. „V an-e v álaszu n k m a arra a k é rd é sre , h o g y m it is é rtü n k v o lta k é p p e n a »létező« szó n ? E gyáltalán n in cs. Ú jb ó l fel kell te h á t v e tn ü n k a lét értelmének kérdését" - így k e z d ő d ik a Lét és idő, a z o n m u n k á k egyike, m e ly e k sz á z a d u n k filozófiai g o n d o lk o d á sá b a n ra d ik á­

lis fo rd u la to t h o ztak . A m it egyáltalán m o n d a n i le h e t, a m irő l egyáltaláb an é rte l­

m es k ije le n té se k te h e tő k , azo k a te rm é s z e ttu d o m á n y tételei - m o n d o tta az e u ­ ró p ai ra c io n a liz m u s t a m isz tic iz m u ssa l ö ssz eeg y eztetn i p ró b á ló , ré sz b e n m é g a k ét és fél év ezred es e u ró p a i b eállító d ás g o n d o la tm e n e té t le z á ró fiatal W ittg e n ste in . M ásré sz t v is z o n t ú g y g o n d o lta , h o g y „m ég ha fe le le te t is a d tu n k v a la m e n n y i leh etség es tu d o m á n y o s k é rd ésre, é le tp ro b lé m á in k a t ezzel m é g egy­

általán n e m é r in te ttü k ”. C sa k h o g y „ [a jm irő l n e m le h e t b eszéln i, arró l hallgatni k e ll” {Loí^ikai-fdozófiai értekezés). N a g y o n je lle m z ő , h o g y W ittg e n s te in (e k o rsz a ­ káb an ) a filozófia feladatát, igen k ö v e tk e z e tesen , arra red u k álja, h o g y m e g k ü lö n ­ b ö z tesse az é rte le m m e l b író k ije le n té se k e t az é rte lm e tle n e k tő l. T u d á s u n k az é r­

te le m m e l b író , v ilá g u n k a t alk o tó „ te rm é s z e ttu d o m á n y b ó l” és a „ k im o n d h a ta t­

la n b ó l” áll, m e ly e t n y íltan m is z tik u m n a k n e v e z .'

A k eleti m a g a sk u ltú rá k c e n tru m á b a n ezzel sz e m b e n az állo tt, a m it S ch eler m e ta fiz ik á n ak n ev ezett. E n n e k k ö v e tk e z té b en ezek a k u ltú rá k te c h n ik a ila g so k ­ kal k ev ésb é v o lta k h até k o n y a k , m in t a n y u g ati, az eu ró p a i k u ltú ra , az u tó b b in á l a z o n b a n sokkal in k áb b alk alm asak v o ltak arra, h o g y m e g te re m ts é k az egyén lelki b ék éjét. A 20. század szám o s n y u g ati e g y e d é n e k v o n z ó d á sa a zen , a K risn a -tu d a t, a T a o , a tib e ti h alo ttas k ö n y v e k és h a so n ló k irá n t a tech n ik ailag és csakis te c h n i­

kailag h a té k o n y tó l való m e n e k ü lé s nag y o n is é r th e tő vágyát fejezik ki. A n ih iliz ­ m u s k o rá b a n , ah o g y N ie tz s c h e m o n d o tta , az e m b e r „ k é n y sz e rített állattá” lesz.

E zt a g o n d o la to t b o n tja ki M a rtin H e id e g g e r, a m ik o r arró l b eszél, h o g y az e m ­ b e r a te c h n ik a u ra lm á n a k k o rá b a n a lét által arra k é n y sz e rítte tik , h o g y ne a m aga, h a n e m a te c h n ik a lén y eg ét testesítse m eg: a te c h n ik a i világ alk atrészév é lesz.

Az e m líte tt, a 19. század v ég én , 20. század elején fe llép ett filo z ó fu so k g o n d o l­

k o d á sm ó d ja je lz i m á r a fo rd u la to t. A filozófia m á r m o st le k ö sz ö n ő s z á z a d u n k ­ b an is so k tekintetben más helyetfoglalt el ktdtúránkban, m int a z európai újkor mej^elSző, mintegy két és fé l évszázadában. A 17. század óta u g y an is a filozófia n e m ak art m ást, m in t tu d á s u n k n a k , m e ly n e k igazán érv én y es fo rm á ja egyre in k áb b a m a te m a ti­

kai te rm é s z e ttu d o m á n y alakját ö ltö tte m agára, szilárd bázist, a h o g y D e scartes m o n d o tta fundam entum ahsolutum inconcossumot, a b szo lú t, m e g r e n d íth e te tle n ala­

p o t te re m te n i. Ez a b iz o n y o s alap, ez a fu n d a m en tu m ahsolutum inconcossum m in ­ d e n e k e lő tt a tu d o m á n y o k n y ú jto tta v ilág m ag y arázat m eg alap o zását szolgálta v o ln a, d e tu la jd o n k e p p e n végső so ro n m in d e n fa jta igaz tu d á sé t is, a m e n n y ib e n az ú jk o r elk ép zelése s z e rin t minden igaz tudásnak megalapozott, tudományos tudás­

nak kell lennie: episztémé, n e m p e d ig p u sz ta v élek ed és, doxa. D esc a rte s úgy k é p ­ zelte p é ld á u l, ho g y e lő b b -u tó b b sik e rü ln i fog az erk ö lc sre v o n a tk o z ó tu d á s u n k a t is tu d o m á n y o s a n m e g alap o zn i; a k e re sz té n y h a g y o m á n y ra é p ü lő erk ö lcsi tu d á st csak a d d ig te k in te tte k ö v e te n d ő n e k , am íg n e m sik erü l az e rk ö lc sö t is tu d o m á ­ n yos alap o k ra h ely ezn i, „...h o g y ad d ig se m a ra d ja k h a tá ro z a tlan a c s e le k e d e te im ­ b e n , a m íg az ész k én y szere fo ly tán az vagyok íté le te im b e n , s ez id ő alatt is a leg­

b o ld o g a b b a n élhessek, b iz o n y o s id eig len es e rk ö lc sta n t a lk o ttam m a g a m n a k ...” - írta az É rtekezésben. S e zen „ id eig len es” e rk ö lc sta n első v ezérelv e v o lt, „...hogy e n g e d e lm e s k e d je m h azám tö rv é n y e in e k és szokásainak, állh atato san rag a sz k o d ­ ja m a h h o z a v alláshoz, am ely re Isten k e g y elm éb ő l g y e rm e k k o ro m ó ta o k ta tta k ”.

B izo n y ára n e m te k in th e tő v é le tle n n e k , h o g y az ú jk o r h ajn a lá n a k a lte rn a tív g o n ­ d o la tre n d s z e re i k ö zü l - h o g y csak a le g fo n to sa b b a k a t e m lítse m : S p in o za, Pascal, L eib n iz - a k a rte z ia n iz m u s, D esc a rte s g o n d o la tre n d s z e re vált a m e g h a tá ro z ó v á a m aga, a lé te z ő v alam en n y i te rü le té t átfogó racio n ális tu d á sra v o n a tk o z ó e lk é p z e ­ lésével, am i v o lt azo n b a n an n y ira ü d v ö se n k ö v e tk e z e tlen , h o g y a tu d o m á n y t m e g a la p o z ó m etafizik a n e m k e rü lt n y ílt e lle n tm o n d á s b a a k in y ilatk o ztatással, a h a té k o n y sá g á t b iz to sító - látszatra ellenséges - szövetségesével.

Merre m ent a 20. századi filozófia?

jó lle h e t a m a te m a tik a i é sz re n d sz e r m eg alap o zását szolgáló filozófiával sz e m b e n i e lle n á ra m la t m á r a m ú lt század k ö zep e óta egyre e rő sö d ö tt, a z é rt m é g a század- fo rd u ló n is elev en iijk a n tia n iz m u s is, ső t m é g E d m u n d I lu sse rl is azo n a v é le ­ m é n y e n v o ltak , ho g y a D esc a rte s k ereste b izto s alap m e g te re m th e tő . U u sse rlle l a z o n b a n m ég is valam i sajátos k e z d ő d ik az e u ró p a i g o n d o lk o d á sb a n . Ú g y ál­

m o d ja v ég ig álm át a filo zó fiáró l, m in t sz ig o rú tu d o m á n y ró l (1 9 1 0 -b e n , a Lógóiban je l e n t m e g Philosophie als strenge Wissenschaft c ím e n n agy fe ltíín é st k e l­

te tt ta n u lm á n y a ), h o g y a 20. század talán v a la m e n n y i je le n tő s filo zó fu sa, aki s z e m b e fo rd u lv á n a k arté z iá n u s trad íció v al tagadja a filozófia tu d o m á n y je lle g é t, a I lu sse rlle l való k o n fro n tá c ió v a l kezdi tev ék en y ség ét.

B iz o n y á ra e le g e n d ő , h a itt csak S c h e le r és I Ic id c g g e r n e v e t e m líte m az egy'ik, a n é ­ m e t, S a rtre , L évinas, L y o ta rd és D c r r id a n e v é t a m á s ik , a fran c ia o ld a lo n . I lu s s c rl t ö r e k ­ v é se a Lo<^ikai i>izsi;álódásokhAn, hogy' - a n é lk ü l te r m é s z e te s e n , h o g y v is s z a c s tjs z n é k a K an t e lő tti filo z ó fia „ d o g m a tik u s s z e n d e r g é s é b e ” - fe la d jo n m in d e n f a jta n e o - k a n tia n iz m u s t, a fe ls z ín re la tiv itá sa m ö g ö tt sz ilá rd lé n y c g isé g e k rc ta lá ljo n , a fe ls zín m ö g ö tt, m e ly e t a p sz i- c h o lo g iz m u s és a tö r té n e lm i re la tiv iz m u s m ag áv al a léttel a z o n o s íto tt, azaz lio g y k ritik a i­

lag k o n f r o n tá ló d v á n D e s c a rte s -ta l m e g te re m ts e , m e g a la p o z z a a filo z ó fiá t m in t sz ig o rii t u d o m á n y t (K artéziánus meditációi:), m e g g y ő z ő d é s e m s z e rin t n e m c s a k a rra v a ló tö re k v é s v o lt, lio g \' fe ld o lg o z z a a s z á z a d fo rd u ló k ö rü li k ö z é p - és k e le t-e u r ó p a i v ilá g a la p v ető , új tap a sz ta la tá t, a k o n tin g e n c ia tap a sz ta latá t, h a n e m k ö z v e tle n re a k c ió is v o lt N ie tz s c h é r e , a k in e k p c rs p c k tiv iz m u s á t - m in t oly so k a n m á s o k is - r e la tiv iz m u s n a k te k in te tte . I lo lo tt.

m in d e n ra d ik á lis k ü lö n b ö z ő s é g ü k e lle n é re is v o lt b e n n ü k v a la m i k ö z ö s , a m eta fiz ik a i k o rs z a k , a le tfc le d e s k a r té z iá n u s k o rsz ak a d u a liz m u s á n a k elu tasít.ísa.

A m ik o r a h u s s e rli f e n o m e n o ló g ia fe lfü g g e sz ti a te r m é s z e te s b e á llíto tts á g g e n e r á lté z i­

sét, a m ik o r z á ró je lb e teszi a lé tm o d a litá s o k a t, s így a b b ó l in d u l ki, h o g y n in c s k é t világ, az egy'ik ra jta m k ív ü l, a m á s ik p e d ig b e n n e m , a k k o r a m ag a m ó d já n v a la m i h a s o n ló t m o n d , m in t N ie tz s c h e , a m ik o r „ k a la p á c so sa n ” filo z o fá h án íg)' fo g alm az: „Az igazi v ilá g o t la p á t­

ra te ttü k ; m ifé le v ilág m a r a d t m eg ? A látsz atv ilá g n e tá n ...? D e n e m ! A z igazi v ilággal a lát­

s z a tv ilá g o t is fe ls z á m o ltu k !” (B á liviiyo k alkonya aímgy milyen is a kalapácsos filo zó fia .) .A sz á ­ zad a n tim e ta fiz ik u s a in a k , a n tik a rte z iá n u s a in a k az v o lt a m e g g y ő z ő d é s ü k , hog%' n e m te ­ k i n th e t ő k o m o ly a n v e h e tő filo z ó fiai tö r e k v é s n e k e lfo g a d n i N ie tz s c h é t a n é lk ü l, h o g y n e k o n f r o n tá ló d n á n k e lő b b a k o rai H u s s e r lle l. (A k éső i M u sse rl, aki vi.sszatért a k a n ti tr a n s z c e n d e n ta liz m u s h o z - e b b e n e g y e té rte k H e id e g g e rre l - , n e m t e k in d ie tő m á r r e p r e ­ z e n ta tív g o n d o lk o d ó n a k .) H is z e n b iz o n y á ra jó l látta I lc id c g g e r : „A r e n d s z e r r ő l való m e g a la p o z o tt, filo z ó fiai le m o n d á s csak a r e n d s z e r lé n y e g é b e t ö r té n ő b e lá tá s b ó l és a r e n d ­ s z e r lé n y e g i é rté k e lé s é b ő l e r e d h e t; a k k o r a z o n b a n a m e g a la p o z o tt le m o n d á s a la p v ető e n m ás , n n n d a r e n d s z e r k é rd é sé v e l s z e m b e n i p u s z ta ta n á c s ta la n s á g .” {Sclielliii;^ értekezése a z emberi szabadság; lényegéről.)

M a m á r az o n b a n m in d e z a m ú lté . N e m c s a k a tu d ás m in d e n t átfo g ó re n d s z e ­ rérő l m o n d o tt le a filozófia; le te tt arró l is, hogy' feladatának te k in tse tu d á s u n k el­

m é le ti m egalapozását. S z á z a d u n k d e re k á n m é g az az irán y zat is fe lb o m lo tt, am e ly a b izto s alap ig én y érő l le m o n d v a csu p á n azt akarta m á r m e g h a tá ro z n i, h o g y egyáltalában m ily e n típ u st! k ije le n té se k azok, m e ly e k n e k é r te lm ü k van, ily m ó d o n k ü lö n b ö z te tv é n m e g a tu d á st az é rte lm e tle n fecsegéstől. Ez azo n b an n e m zárja ki olyan tö re k v é se k életk ép esség ét, a m ely ek le m o n d v a a filozófia k lasszik u s k é rd é se in e k átfo g ó v izsgálatáról, b iz o n y o s olyan ré sz p ro b lé m á k a t v izsg áln ak nagyjából és e g é széb en a tu d o m á n y o k é h o z h a so n ló m ó d sz e re k k e l, és tu d o m á n y o ssá g ra ta rto tt ig é n n y el, am e ly e k n e m ta rto z n a k v a la m e ly s z a k tu d o ­ m á n y k o m p eten ciájáb a.^

M ié rt ad ta fel a filozófia a m a te m a tik a i é s z re n d s z e r m eg alk o tására, tu d á s u n k egységes f u n d a m e n tu m á n a k fellelésére irá n y u ló tö rek v éseit? M i tö r té n t az e l­

m ú lt század k ö z e p é tő l kezd v e, am i a filozófia o ly an n y ira radikális fo rd u la tá t

FilD zú fia

e re d m é n y e z te , h o g y ú jb ó l és ú jb ó l fe lm e rü l a filozófia v é g é n e k gondolata/*

(A m i p e rsz e csak ab b an az e se tb e n jo g o s u lt elk ép zelés, ha a filo zó fiát a z o n o s ít­

j u k az eg észre v o n a tk o z ó tu d á s u n k a t m eg a la p o z ó é sz re n d sz e r m eg alk o tására irá­

n y u ló tö rek v éssel.)

V ajo n a filo zó fia belső fejlő d ése v e z e te tt el ide? Be kellett látnia a filo zó fián ak , h o g y az ö n m a g á n a k k ijelö lt felad ato t n e m tu d ja , m e rt n e m le h e t m eg o ld an i?

V agy a d o lo g v a la m ik é p p e n filo zó fián kívüli té n y e z ő k re , m e g h a tá ro z o tt tö r té ­ n e lm i e s e m é n y e k re v e z e th e tő vissza? N e tá n a filozófia alakulása és a tö rté n e le m alakulása egy és u g y a n a z o n d o lo g n a k a k ét oldala, h isz e n „a k é p z e te k re n d je és kapcsolata ugyanaz, m in t a d o lg o k re n d je és k ap cso lata.” (S p in o za, Etika. M á so ­ d ik k ö n y v , 7 tétel.)

N e m h isz e m , hog>' eg> 'értelm ű v á k s z t le h e tn e ad n i e rre a k érd ésre. J o b b a n m o n d v a ; a fe­

lele te t in eg fo g a lm a zó já n ak álláspontp, az általa k ép v iselt pcrspektím h a tá ro zz a m eg . Így p éld á­

ul; h a k u ltú rá n k a t valam i e g y é rte lm ű eg y ség n ek te k in te m , vagy h a - e lle n k e z ő le g - ú g y v é­

le m , h o g y a tá rs a d a lo m tö rté n e t, a p o litik a tö rté n e te , a k u ltú r tö r té n e t v isz o n y la g ö n á lló u ta ­ k o n já rn a k ; h a az e u ró p a i civilizációs fo rm á t eg y ség esn ek fo g o m fel, vagy h a - é p p e n e lle n k e z ő le g - ú g y g o n d o lo m , h o g y a n e m z e ti tö rté n e lm e k egym ással s z e m b e n viszo n y lag o s fü g g e tlen s ég e t é lv e zn e k - m ás és m á s k é p p e n fo g o m m eg v álaszo ln i a fe n ti k érd ést.

É n h a tá ro z o tta n úgy g o n d o lo m , hog}' a tö rté n e lm i e se m é n y e k n ag y o n is e rő ­ te lje se n h a to tta k a filozófia fejlő d ésére, e g y é rte lm ű e n h o z z á já ru ltak a h h o z , hogy a filozófia m in t tu d á sfo rm a m ára eg észen m ás alakot ö ltö tt, m in t akárcsak száz é w e l e z e lő tt; sz in te azt m o n d h a tn á m , h o g y a filo zó fiát m an a p sá g n e m is le n n e szabad m á r tu d á s fo rm a k é n t je lle m e z n ü n k , in k áb b egyfajta je lle m z ő a ttitű d n e k , b e á llító d á sn a k k ellen e te k in te n ü n k . E b b ő l a z o n b a n n e m k ö v e tk e z ik a sz á m o m ra az, h o g y a filozófia kvázi a tö rté n e lm i e se m é n y e k e t d o lg o z ta v o ln a fel, vagy hogy a filo z ó fiá n a k valam i ilyesm i le n n e a feladata. N e m h in n é m , h o g y a filozófia a tö r té n e le m n e k állítana tü k rö t. M e g g y ő z ő d é se m s z e rin t ugy an is a filozófia része az (e u ró p a i) tö rté n e le m n e k .^ A m ió ta a filo zó fia n e m g o n d o lja m á r, h o g y képes le h e t m e g ta lá ln i a fundam entum absoiutum inconcossumot, a m ió ta n e m is tek in ti m á r felad atán ak , h o g y a n n a k felk u tatására teg y en k ísérletet, m in t m o n d o tta m , n a g y o n is személyessé vált. A zok, akik filo z ó fu sn a k te k in tik m a g u k a t, vagy eg y sze­

rű e n csak ú g y vélik, h o g y filo zó fiát m ű v e ln e k , n e m c sa k más és másképpen g o n ­ d o lk o d n a k (m in d ig ez v o lt a h e ly z e t), h a n e m v alam i mást is csin áln ak .

íg y v a n ez m á r K ie rk e g a a rd és N ie tz s c h e ó ta , j ó l l e h e t e k é t g o n d o lk o d ó t, a k ik a m a i­

a k g o n d o lk o d á s á t e lk e r ü lh e t e t l e n ü l b e fo ly á s o ljá k , a k ik k e l a m a ia k n a k - te ts z ik , n e m

te ts z ik - m e g kell v ív n io k a m a g u k h a rc á t, a m a g u k id e jé b e n n e m fo g a d tá k m é g el filo z ó ­ fu s n a k . A z e g y ik c sa k te o ló g u s n a k s z á m íto tt, a m á s ik a t m e g c sa k ő r ü lt k ö ltő n e k ta rto ttá k . P e rs z e ki ta g a d h a tn á , h o g y K ie rk eg a ard te o ló g u s v o lt, N ie tz s c h e m e g ő r ü l t k ö ltő . D e é p ­ p e n m i n t te o ló g u s , é p p e n m in t ő r ü lt k ö ltő v o lta k k o r u k leg n a g y o b b filo z ó fu s a i, s j e l e n í ­ t e tté k m e g filo z ó fiáju k k al az a n tim e ta fiz ik a i k o rs z a k h a jn a lát.

A filozófia szem élyessé válásával a „M i az igazság?”, „K inek v an v ég ü l is iga­

za?” k é rd é se k sem m issé lettek . A z igazság m o s t m á r m in d ig v a la k in e k az igazsá­

ga. A m e tafizik ai k u ltú rá n b e lü l m é g azo k is, akik h iú á b rá n d n a k te k in te tté k , h o g y valaha is b irto k á b a j u th a tn á n k „az igazság”-n a k , h itte k a sz á m u n k ra , véges m e g ism e rő k é p e ssé g g el re n d e lk e z ő véges lé n y e k szám ára e lé rh e te tle n végső, ö rö k és o b je k tív igazság m e g lé té b e n .

N ie tz s c h e á llá sp o n tja n e m a sz k e p szisé. N e m az „ o b je k tív ” ig azság m e g is m e r h e tő s é ­ gét, lé té t tag ad ja. M á r k o ra i, p o s z tu m u s z p u b lik á lt írásáb a n (A iieiii-iiiorálisaii fölfogott i\jaz- ságról és ¡mzugság^ról) felv eti a k é rd é st: „M i is te h á t az ig azság ?” S így felel rá: „ M e ta fo rá k , m e to n ím iá k , a n tr o p o m o r f iz m u s o k á t- m e g á tr e n d e z ő d ő sereg e, azaz r ö v id e n : e m b e r i v i­

s z o n y la to k ö ssze sség e , m e ly e k e t v alah a p o e tik u s a n és re to r ik u s á n fe lfo k o z ta k , fe lé k e s í­

te tte k és á tv itt é r te le m m e l r u h á z ta k fö l...” A T ú l jó n és rosszán. Egy eljouendőfilozófia előjáté­

ka k ései g o n d o la ta in a k le g lé n y e g e s e b b m o z z a n a ta it fe lv illa n tó m íív e a z u tá n így fo g a lm az :

„Az ig az sá g akarása, a m e ly m é g n e m eg y k o c k á z a to s m e ré s z s é g re fo g m in k e t c sá b ítan i, a m a h íre s h fisé g az ig az sá g h o z, m e ly rő l e d d ig m é g m in d e n filo z ó fu s tis z te le tte lje s h ó d o ­ lattal s z ó lt: m ic s o d a k é rd é s e k e t tá r t az ig az sá g n ak ez az ak arása m á r e d d ig is e lé n k ! M ifé le c s u d á s , b a jo s , k étség es k é rd é s e k e t! I lo s s z ií tö r té n e t ez m á r „ s m é g is ú g y tíín ik , é p p e n c sa k e lk e z d ő d ö tt! C s o d a - e , h a e g y sz e r v é g ü l b iz a lm a tla n o k k á le s z ü n k , e lv e s z ítjü k t ü r e l ­ m ü n k e t, s tü r e lm e tle n ü l s a rk o n fo rd u lu n k ? H a m i ta n u lju k el e g y sz e r a k é r d e z é s t e ttő l a s z fin x tő l? K i az v o lta k é p p e n , aki itt k é rd é s e k e t te s z fel n e k ü n k ? M i az b e n n ü n k v o lta k é p ­ p e n , a m i »az igazságot« akarja? - V a ló b an , h o s s z a n v e s z te g e ltü n k e n n e k az a k a rá sn a k a/, o k á t firta tó k é rd é s e lő tt, m íg v é g ü l egy m é g m é ly e b b o k o k felé tö r ő k é rd é s e lő tt e g é s iï;n m e g á lltu n k . E n n e k az a k a rá sn a k az értékére k é r d e z tü n k .

T e g y ü k fel, ig azság o t a k a ru n k : miért nem inkább ig az sá g ta lan ság o t? É s b iz o n y ta la n s á ­ g o t? V ag y a k ár tu d a tla n s á g o t? - A z igazság é r té k é n e k p ro b lé m á ja lé p e tt e lib é n k , vagy m i v o ltu n k , ak ik a p ro b lé m a e lé lé p tü n k ? M e ly ik ü n k itt O e d ip u s z ? M e ly ik ü n k a szfin x ? K é rd é s e k és k é rd ő je le k találk ája ez, ú g y tű n ik . - S h in n é - e az e m b e r , h a n e k ü n k o ly b á t ű ­ n ik , m in t h a e z t a p r o b lé m á t e d d ig m é g s o s e m v e te tté k v o ln a fel, m in th a e lső íz b e n m i lá ttu k v o ln a m eg , v e ttü k v o ln a s z e m ü g y re , m e r é s z e ltü k kockáztatni? M e r t v a n b e n n e k o c ­ k ázat, s nála n a g y o b b tá n n in c s is.”

K ockázat v an b e n n e , n a g y o n is. M e r t e rrő l az á llá sp o n tró l te k in tv e , h a m e g ­ h a rc o lo k a m ag am igazságáért, a k k o r a z é rt gt felelősséget is magamnak kell vállanom.

I h s z e n az é n ig azság o m ért k ü z d ő k , n e m p e d ig az elvileg m in d e n k i által eg y fo r­

m á n b e lá th a tó , állítólag a z o n b a n csak á lta la m -á lta lu n k b irto k o lt, m e r t m á s o k ál­

tal ily e n -o ly a n k o rlá ta ik fo ly tán be n e m láto tt, vagy am i m é g „ ro ssz a b b ”, n e tán b e lá to tt, d e é rd e k e ik fo ly tán e lh a z u d o tt Igazság b a jn o k a vagyok.

E z n e m az „ a n y th in g g o es” sokak által a „ p o s z tm o d e rn n e l” a z o n o s íto tt, de m in d e n k é p p e n frivol álláspontja. N e m azt je le n d , h o g y m in d e n állítás e g y fo r­

m á n igaz vagy h am is, s te tsz é se m re v an bízva, h o g y é n m ag am v a la m e ly állítást ig azn ak vagy h a m isn a k te k in te k -e . A tő lü n k fü g g e tle n o b jek tív igazságra való rá­

k é rd e z é s, a p e rsp e k tiv iz m u s n e m je le n t p é ld á u l tu d o m á n y e lle n e ssé g e t, ahogy so k an g o n d o lják . Egy b iz o n y íto tt tu d o m á n y o s állítás igazsága egy e lfo g a d o tt p a ­ ra d ig m á n b e iü l n e m v o n h a tó kétségbe. A m i két.ségbevonható, p o n to s a b b a n e l­

v e th e tő és m ásikkal h e ly e tte síth e tő , az m aga a p arad ig m a. Egy érv é n y e s p a ra d ig ­ m a elv etése és m ással való h ely e tte síté se v is z o n t küzdelem a tu d o m á n y o n b elü l, ah o g y k ü z d e le m folyt a tu d o m á n y v e z e tő tu d á s fo rm a k é n t való e lis m e rte té s é é rt is a vallással s z e m b e n , m é g h a a m á b ó l te k in tv e , a m in t e rrő l fe n te b b szó v o lt, a k in y ilatk o ztatáso n alapuló vallás és a tu d o m á n y o s-te c h n ik a i tu d á sfo rm a a „m eta­

fizikával” sz e m b e n szö v e tsé g e se k n e k tían n ek is föl.

M á ra a tu d o m á n y e lv eszítette a k orai ú jk o rb a n k ialak u lt stá tu sát, m e ly s z e rin t ő v o ln a a tu d á s eg y ed ü li, o b je k tív -m e g a la p o z o tt fo rm ája, ő v o ln a a tu d á s a v é le ­ k ed éssel sz e m b e n , m ag ab izto sság át a z o n b a n - m ás ú to n - n e m h o g y v issz a n y e r­

te, h a n e m m e g is e rő síte tte . É p p e n a sz á z a d fo rd u ló k ö rü li m egalapozásválság v e ­ z e te tt o d a, h o g y a tu d o m á n y m e g é rte tte ; a m ai tá rsa d a lo m b a n „m eg a la p o za tla ­ n u l ” is b iz to sítv a v an a m aga helye m in t v e z e tő tu d á sfo rm á n a k , m in th o g y a m ai v ilág „h a la d á sig é n y ét” e g y ed ü l ő képes k ielég íten i. M in d a z o k az e re d m é n y e k , te c h n ik a i csodák, m e ly e k sz á z a d u n k b a n m e g je le n te k , hogy' m e g k ö n n y ítsé k , h o g y izg alm asab b á tegyék é le tü n k e t - a rá d ió m ajd a telev ízió , a s z u p e rsz o n ik u s re p ü lő g é p e k , a k o m p u te r és az in te rn e t vagy a m e g h o s s z a b b o d o tt á tla g é le tk o r - a k k o r is „igazolják” a tu d o m á n y t, ha n e m te ssz ü k fel a k é rd é st, h o g y a tu d o m á ­ ny o s tu d á s -e az igazi tu d á s. A k é rd é st leg feljeb b azo k teszik fel, ak ik a tu d o m á n y e re d m é n y e itő l, a tö m e g p u s z tító feg y v erek tő l vagy a k ló n o z á stó l elriad v a sz e re t­

n é k m e g fé k e z n i a „haladás ő rjö n g é s é t”.

A te c h n ik a i haladás s z e re lm e se in e k s z e m é b e n a tu d o m á n y k ritik ája a gyávák és g y en g ék , a le m a ra d ó k reak ció s nyafogása, m íg a h a la d á s-fa n a tiz m u s k ritik u sa i é p p e n a haladás h ív e it ta rtjá k gyávának és g y en g én ek ; ú g y látják, h o g y a z o k n e m k é p e se k tu d o m á s u l v e n n i v é g e sség ü n k et; sz o ro n g á su k a t, am i az e m b e r halállal való s z e m b e sü lé sé b ő l fakad, teljesen é r te lm e d e n ro h a n á sb a fojtják. V álaszto tt p e rsp e k tív a k é rd é se te h á t, h o g y a tu d o m á n y o s -te c h n ik a i haladás vagy a m in d e n - séggel v aló h a rm ó n ia g o n d o la tá t ta rto m -e „ig azn ak ”. D e az é le tre , a n n a k v ég es­

ség ére, a vele já ró m in d e n sz e n v e d é sre m o n d o tt n ie tz sc h e i igen, vagy a h e id e g g e ri „h alálh o z v isz o n y u ló lé t” g o n d o la ta , m e ly e k b e n k é tsé g te le n ü l b e n n e re jlik a tu d o m á n y az e m b e rt iste n n é te n n i k ív án ó p re te n z ió já n a k kritikája,^ s e m ­ m it sem m o n d a n a k a tu d o m á n y o s tu d á s „igazságáról”.

I la a szó h a g y o m án y o s é rte lm é b e n n in c s e n Igazság, a k k o r p ersz e igen k ü lö n ­ b ö z ő k é p p e n fo g h a tju k fel a filozófia feladatát. N e m le h e te tle n azt állítan i, hogy a filo zó fia m ég iscsak „igazságkeresés”. M in d e n filo zó fu s a m aga sz e m é ly e s igaz­

ságát keresi. S csu p án ab b a n k ü lö n b ö z ik b árk i m ástó l, b á rm e ly ik m á sik e m b e ri eg y ed tő l, h o g y igazságát p u b lik u ssá kívánja te n n i. A zért, h o g y m á so k a t is m e g ­ n y e rje n e n n e k az igazságnak, vagy azért, m e r t akárcsak a kö ltő , m e g akarja m u ­ ta tn i m ag át, „... h o g y látva lássanak”? F e lfo g h a tó a z o n b a n a filozófia feladata úgy is, h o g y n e m keresi tö b b é az igazságot, m e r t h isz e n n e m hisz tö b b é a lé tező eg é­

szét ille tő igazság lé te z é sé b en , ezzel sz e m b e n rá k é rd e z m in d e n fa jta igazságra: a sajátjára és a m áso k éra eg y arán t, igazságokra, a m ely ek tö b b n y ire n e m „filo zó fiai”

igazságok, h a n e m igazságok a létezés, a lé te z ő m in d e n te rü le té rő l. M e r t ha az igazság n e m is létezik, m in d e n k in e k m e g v a n n a k a maga igazságai. N e k e m is, ug y an ú g y , m in t bárki m ásn ak . É n sz em ély s z e rin t, ha szabad s z e ré n y te le n ü l m a ­ g am ró l s z ó ln o m , azt ta rta n á m j ó és szép világnak, a m e ly b e n az e m b e re k tö b b s é ­ ge n e m c sa k a m aga szem ély es tu d á sá n a k b irto k o sa , h a n e m eg y b en k ritik u sa is le n n e . A m e ly b e n az e m b e re k a m a g u k szem ély es igazságát n e m te k in te n é k a b sz o lú tn a k , a m e ly b e n az e m b e re k tö b b sé g e n e m v o ln a fu n d a m e n ta lista .

Az a se jté se m a z o n b a n , h o g y az univerzális tolerancia világa, az az e lk é p z e lt v i­

lág, a m e ly b e n m in d e n egyes egyed m in d e n m ás egyed igazságát is a m agáéval e g y fo rm á n é rv é n y e sn e k te k in ti, é p p o ly p ro b le m a tik u s v o ln a, m in t a z agresszív fundam entalizm usok világa, a m e ly b e n é lü n k . M in d e n k i bezárva a m aga igazságá­

ba? K iv o n u lv á n a p u sztaságba, m in d e n k i csu p á n ö n m ag a Iste n n e l p ö rle k e d ő pró fétája? Igazság-e az, m é g h a csak az e n y é m is, m e ly rő l n e m a k a ro k m eg g y ő zn i m áso k at? M e ly e t n e m ak aro k m eg v aló sítan i, m é g h a e m e g v aló sításn ak az az ára is, h o g y sze m b e sz á lló k m á so k igazságaival? „ H á b o rú m in d e n e k atyja és m in d e ­ n e k királya. És egyeseket iste n e k k é te tt m eg, m áso k at e m b e re k k é , eg y esek et ra b ­ szolgákká te tt, m áso k at szab ad o k k á.” - m o n d o tta I lérak leito sz. T a lá n igaza volt.

J ó lle h e t ő v o lt a n n a k a „ n e m s z e re te m ” tra d íc ió n a k is a m eg alap o zó ja, m e ly sze­

rin t a filo z ó fu s - a logosz tu d ó ja - felette áll m áso k n ak . „B ár a logosz ez, ö rö k re k é p te le n e k é rte lm e tle n s é g ü k b e n felfogni az e m b e re k elő b b is, m in t h a llo tták v o ln a, s a z u tá n is, h o g y m á r m e g h allo tták . M e r t b á r m in d e n e s z e rin t a logosz s z e rin t lesz, m ég is o ly an o k , m in th a n e m v e n n é n e k tu d o m á s t róla, m ik o r m e g is­

m e rk e d n i k e z d e n e k o ly szavakkal és té n y ek k el, a m ily e n e k e n én [az é n k ie m e lé ­ sem - K M . ] v ég ig v ezetem ő k et, fölfejtve m in d e n t te rm é sz e te s z e rin t és m e g ­ m agyarázva, h o g y an v an. A tö b b i e m b e r a z o n b a n észre se m v eszi, a m it é b re n tesz, u g y an ú g y , ah o g y elfelejti, a m it alva.” {Hérakleitosz-töredékek, K erén y i K ároly fo rd ítása.)

Ma a filo z ó fu s so h a n e m is v o lt, m e rt n e m le h e te tt m in d e n e k tu d ó ja , ha szá­

z a d u n k g o n d o lk o d ó i tö b b n y ire n e m is h isz ik m a g u k ró l, h o g y n e k ik m e g a d a to tt

a le h e tő sé g ítéln i é lő k és h o lta k felett, a k ritik a felad atát a z ért sen k i se m sz e re tn é p u sz tá n a s z u b je k tu m ö n k é n y é re b íz n i. M á rp e d ig a filo zó fu s, h a k é n y te le n ­ k e lle tle n le is m o n d „az” igazságról, n e m in o n d h a t le a k ritik á ró l, a társad alo m , az é le tfo rm á k , az e m b e ri m ag atartáso k , a m íía lk o tá so k k ritik ájáró l. A század m á ­ so d ik fe lé n e k francia filozófiája m in th a é p p e n a n n a k m ó d já t k e re sn é , m ik é p p e n leh etség es, h o g y m etafizik ailag m e g a la p o z h ató tu d á s h íján se k elljen le m o n d a ­ n u n k a k ritik áró l. E b b e n az ö sszefü g g ésb en m in d e n e k e lő tt R o la n d B a rth es és J a c q u e s D e rrid a n e v é t e m líte n é m . N e m le n n e a z o n b a n teljes a k ép a századvég filo zó fiájáró l, ha n e m állna itt a fran ciák k ö z ü l M ic h e l F o u c a u lt, E m m a n u a l Lévinas és G illes D e le u z e n ev e is.

Magyarországi filozófia

A fe n t m o n d o tta k alapján sz e re tn é k rö v id á tte k in té s t n y ú jta n i a m ag y ar t'ilozófia h e ly z e té rő l az e z re d fo rd u ló n . A z á tte k in té sb e n tá m a sz k o d n i fo g o k két, az M T A F ilo zó fiai B izottsága által k észített, illető leg k é sz ítte te tt je le n té s re . A z alábbi sz ö ­ v eg a z o n b a n e n n e k e lle n é re s e m m ily e n é rte le m b e n n e m te k in th e tő „ h iv atalo s”

b e sz á m o ló n a k , érte a felelő sség et k izáró lag m ag am vállalom .^

A m a g y a r filozófia m a u g y an o ly an so k sz ín ű , m in t b á rh o l a v ilág o n . A k o ráb b i je le n té s a k ö v e tk e z ő k e t állapítja m eg; „A ren d sz e rv á lto zá s a m ag y ar filozófiai é le tb e n v o lta k é p p e n m á r k o rá b b a n , a h e tv e n e s-n y o lc v a n a s év e k b e n v é g b e m e n t.

A k a n o n iz á lt m a rx iz m u s, fo rm álisan u ra lk o d ó p o zíció i e lle n é re , h á tté rb e s z o ru lt az egyre jo b b a n e lte rje d ő n y u g ati irá n y z a to k m ö g ö tt, am ely ek egységesek v o ltak e n n e k e lu ta sítá sá b a n .” A m eg állap ítást b iz o n y o s é rte le m b e n m ag am is elfo g a ­ d o m , h is z e n ha m a a m ag y ar filozófia v a ló b a n tü k rö z i a világ b an fe lle lh e tő te n ­ d en ciák at, ak k o r az csak az é rt leh etség es, m e r t M a g y aro rszág o n n e m csak az u tó b b i tíz év b e n folyt k o m o ly n a k te k in th e tő filozófiai tev ék en y ség . K ét m e g ­ je g y z é s t a z o n b a n h o zzá kell fű z n ö m e h h e z .

1. A „ v é g b e m e n t” re n d sz e rv á ltásh o z te rm é s z e te s e n az is h o z z á ta rto z o tt v o l­

na, h o g y a h e tv e n e s év ek elején a m ag y ar filozófiai életb ő l a d m in is z tra tív ú to n e ltá v o líto tta k a t a m agyar k u ltú ra visszafogadja, am i a re n d szerv áltás p illan atáig n e m tö r té n t m eg. Az 1973-as, azóta m ié rt, m ié r t n e m „ filo z ó fu sp e rn e k ” n e v e ­ z e tt e se m é n y so ro z a tb a n „e líté lte k ” a tén y le g e s rendszerv'áltásig M ag y a ro rsz á g o n n e m p u b lik á lh a tta k , az e g y e te m e k en vagy ak ad ém iai k u ta tó h e ly e k e n állással n e m re n d e lk e z h e tte k . A v é g b e m e n t re n d sz e rv á ltá sh o z e n n e k a (L ukács G y ö rg y által B u d a p e sti Isk o lán ak e lk e re sz telt) c s o p o rtn a k a reh ab ilitálása h o z z á ta rto z o tt v o ln a ak k o r is, h a a n n a k tagjai e líté lte té sü k p illan atáb an h a n e m is a „k a n o n iz á lt m a rx iz m u s ” hívei, d e m é g v a la m e n n y ie n m a rx istá k voltak, s ha igaz is, h o g y a

n y u g ati irá n y z a to k m á r je le n le h e tte k és je le n is v o lta k a m ag y ar filozófia é le t­

b e n . A tén y leg es re n d sz e rv á ltá sk o r a c so p o rt tagjainak reh ab ilitáció ja b e k ö v etk e­

zett, a k ö z ü lü k (k ö z ü lü n k ) M a g y aro rszág o n é lő k v issz a ille sz k e d te k a m agyar k u ltú rá b a , illetve ré sz b e n h a z a té rtek az e m ig ráció b ó l.

2. H a a filozófiai k u ta tá so k a h e tv e n e s-n y o lc v a n a s év ek b en n y u g a ti s z e lle m ­ b e n fo ly tak is - m in d e n e k e lő tt az E L T E B ö lc sé sz e ttu d o m á n y i K arán ak filozófia ta n sz é k e in és az M T A F ilozófiai In té z e té b e n - , eg y részt a n a g y o n k o rlá to z o tt p u b lik á c ió s le h e tő sé g e k k ö v e tk e z té b en , m á sré sz t p e d ig a n n a k k ö v e tk e z té b en , h o g y az E L T E filo zó fu s szak o k tatásán k ívül az eg y etem i filo z ó fiao k tatásb an a k a n o n iz á lt m a r a z m u s uralkodott,*^ h isz e n az o k ta tó k tö b b n y ire n e m is ism e rte k m ást, a n y ilv án o sság szám ára a m agyar filo zó fia nagyjából és e g é sz é b e n a z o n o s ­ n a k tű n t a k a n o n iz á lt m arx izm u ssal.

M ára a h e ly z e t alap v ető en m e g v álto zo tt. A m a rx iz m u s teljes e g é sz é b e n e ltű n t a p ale ttá ró l, s m indenütt m e g je le n te k a „n y u g ati irá n y z a to k ”, azaz m e g je le n t a fi­

lozófia. (A m arx i filozófia lé té t n ev etség es le n n e u g y an tag ad n i, a „ k a n o n izált m a rx iz m u s ” azo n b a n filo z ó fia k é n t n e m v o lt k o m o ly a n v e h e tő .) A z E L T E k ü ­ lö n b ö z ő filozófia tan sz é k e in , esztétik a ta n sz é k é n és az M T A F ilo zó fiai In té z e té n k ívül k o m o ly a n v e h e tő filozófiai m ű h e ly e k s z ü le tte k m in d e n e k e lő tt a szegedi, a p écsi, a m isk o lci és a d e b re c e n i, v a la m in t a b u d a p e sti m ű sz a k i és k ö zg azd a- s á g -tu d o m á n y i eg y e te m e k en .

Az id é z e tt je le n té s a k a n o n iz á lt m a rx iz m u s h e tv e n e s évekbeli egységes e lu ta ­ sításával s z e m b e n a k ö v e tk e z ő k e t em eli ki: „A tén y leg es ren d szerv 'álto zás óta ez az egység m e g sz ű n t: az irá n y z a to k n e h é z k e s e n tu d n a k k o m m u n ik á ln i.” Ez te r ­ m é sz e te se n alapjában véve ism é t csak igaz, h isz e n az ú n . k o n tin e n tá lis (a je le n ­ tés „sp e k u la tív n a k ” nevezi) á ra m la to k és az angolszász filo zó fiáb an u ra lk o d ó an a litik u s á ra m la t az e z re d v é g filozófiáján b e lü l seh o l sem tu d n a k igazán m it k e z d e n i egym ással. M ég is m e g k o c k á z tatn á m azt az állítást, h o g y n á lu n k v a la m i­

vel jo b b a h ely zet. H a a k ét nagy áram lat k ép v iselő i n e m is tu d n a k egym ás n y e l­

v én b e sz é ln i, m é g se m te k in te n e k egym ásra azzal az ellen ség es, a m ásik tev é­

k en y sé g é t k o m o ly a n v e n n i n e m képes é rte tle n sé g g el, m in t szám o s h e ly e n N y u ­ gaton.

Az ú ja b b k e le tű „Je le n té s” (B o ro s J á n o s m u n k á ja ) jo b b á ra „ n e v e k b e n g o n ­ d o lk o d ik ”, am i, h a k o ru n k filo zó fiáján ak szem ély es je lle g é t te k in tjü k , n e m te lje ­ sen jo g o s u la tla n . E n a z o n b a n n e m k ív á n o m n ev ek k el fé m je le z n i a h az á n k b a n to ly ó k u ta tá so k a t, in k áb b az irá n y z a to k és té m á k k ö ré c s o p o rto s íto m a leírást.

H is z e n , jó lle h e t a m agyar filo z ó fu sk u ta tó k k ö z ü l j ó n é h á n y a n k é tsé g k ív ü l m e g ­ állják a h e ly ü k e t a n e m z e tk ö z i m e z ő n y b e n , se n k it n e m tu d n é k e m líte n i, aki v a­

lam i m e g h a tá ro z ó a n ú jat k é p v iseln e az e z re d v é g filozófiáján b e lü l. Igaz, ilyenek, m eg g y ő ző d ésem szerint, a francia filozófusokon kívül m á su tt sincsenek.

F o ly n a k k o m o ly n a k te k in th e tő filo z ó fia tö rté n e ti k u tatáso k , m é g h o z z á az a n ­ tik (E L T E , P écs, D e b re c e n ), a k ö z é p k o ri (E L T E ) és a m o d e r n filozófia (E L T E , Szeged, P écs) te rü le té n egyaránt. A neves m ag y ar logikai iskola k ép v iselő i e lső ­ so rb a n az E L T E -n és D e b re c e n b e n m ű k ö d n e k , az esztétik a te rü le té n az E L T E -n , a D e b re c e n b e n és a P é c se tt folyó m u n k á t e m líte n é m . A v ala m ily e n é r ­ te le m b e n ugyancsak k ü lö n d isz c ip lín a k é n t e m líth e tő p o lid k a i filo z ó fiá n a k is szám o s m ű v e lő je van, a tö b b i k ö z ö tt az E L T E -n , a C E U - n és P écsett.

A m i a k o n tin e n tá lis k a ra k te rű filo zó fiát illeti, k o m o ly m u n k á k s z ü le tte k m in ­ d e n e k e lő tt a fe n o m e n o ló g ia , a h e rm e n e u tik a és a fu n d a m e n tá lo n to ló g ia té m a ­ k ö ré b e n (E L T E , D e b re c e n ), a d e rrid a i d e k o n s tru k c ió és általában is a m ai fra n ­ cia g o n d o lk o d á s (Pécs, D e b re c e n ), a F ra n k fu rti Iskola (Pécs, BK E) é rte lm e z é s é ­ vel k ap cso lato san . E zzel s z e m b e n az angolszász irá n y u ltsá g ú filozófia (an alitik u s

filozófia, tu d o m á n y filo z ó fia , nyelvfilozófia, k o m m u n ik á c ió s és k o m p u te r - f ilo - zófia stb .) leg fő b b m ű h e ly e i az M T A F ilo zó fiai In té z e te , az E L T E T T K és a B M E filo zó fia tanszékei.

N e m le n n e teljes a k ép a m ai m agyar filozófiai é letrő l, ha n e m e m líte n é m az ö rv e n d e te s e n m e g sz a p o ro d o tt fo rd ítá siro d a lm a t. A neg y v en év es e lm a ra d á st b e ­ h o z n i teljes eg észéb en b iz to sa n csak igen h o ssz ú id ő alatt leh etség es, m ég is azt kell m o n d a n o m , ho g y m a m á r id ő n k é n t a k o rtá rs filozófia le g fo n to sa b b m u n k á i e re d e ti m e g je le n é sü k k e l sz in te eg y id ejű leg n ap v ilág o t látn ak m ag y aru l is. Id é ­ z e m - n e m eg észen szó s z e rin t - az ú jab b je le n té s t: ,,A m agyar filozófiai é le tb e n je le n tő s új filozófiai k ö n y v so ro z a to k in d u lta k , m e lv e k e t itt csak fö lso ro ln i lehet.

Az O s iris K ö n y v k iad ó tö b b filozófiai so ro z a to t is kiad, tö b b e k k ö z t az O s ir is - G o n d által g o n d o z o tt Horror Metaphysicac so ro z a to t, a L áth atatlan K ollé­

g iu m k iad v án y ait és egyéb so ro z a to k a t (a tö b b i k ö z ö tt a Sapientia H um ana s o ro ­ zatot, a m e ly klasszikus filozófiai m ű v e k e t je le n te t m e g - V. M ). Az A tlan tis Ki­

ad ó h a talm as, s tru k tu rá lt filozófiai k ö n y v k iad ó i p ro g ra m o t v aló sít m eg . A J e le n ­ k o r K iad ó n ál a k o rtá rs filo zó fiát b e m u ta tó filozófiai so ro zat, a Dianoia je le n ik m eg. D e b re c e n b e n adják ki a Latin Betűk filozófiai k ö n y v so ro z a tá t. 1998-ban m e g je le n t egy új so ro z a t a Kávé k iad ó n ál. A le g fo n to sa b b szakt'ilozófiai fo ly ó ­ ira to k a M agyar Filozófiai Szem le, a Világosság és a Gond. F ilozófiai tá rg y ú írások je le n n e k m é g m e g id ő n k é n t z B U K S Z , a H olm i, afelenkor, a N appali H á z , a Lettre Internationale stb. hasáb jain , péld ázv a a m ag y aro rszág i filozófiai élet plu ralitását.

M e g k ell je g y e z n i, h o g y a k ö n y v k ia d ó k filozófiai tárg y ú k ö n y v ei eladási s z á m u ­ kat te k in tv e a m agasabb ré g ió k b a ta rto z n a k .” A je le n té s m eg írása ó ta to v áb b i fi­

lozófiai fo ly ó ira to k szü le tte k , a Vulgo D e b re c e n b e n és a Passim P écsett. A k ö r ­ n y ező á lla m o k m agyar n y elv ű filozófiai kutatásaival való k ap cso lattartás is tö b b ­ n y ire a filozófiai fo ly ó ira to k k ö ré szerv ező d ik .

V é g e z e tü l k ie m e ln é m a m ag y ar filo zó fián ak eg)', az én s z e m e m b e n ö rv e n d e ­ tes sajátosságát, am i a le g u tó b b m o n d o tta k b ó l is kiviláglik, s am i ré s z b e n h o z z á ­ já r u l a h h o z , h o g y a „ tu d o m á n y o s ” (angolszász típ u s ú ) és a „sp e k u la tív ” (k o n ti­

n e n tá lis típ u s ú ) filo zó fiák n á lu n k kvázi szóba álln ak egym ással - n e v e z e te s e n azt a té n y t, hog>' a filozófia egy v alam ily en é rte le m b e n egységes k u ltú ra szerves, a k u ltú rá h o z a le g k ü lö n fé lé b b szálakon k ö tő d ő ré sz é n e k te k in ti m agát, n e m p e d ig v alam ifajta elszig etelt tu d á sn a k , ah o g y p é ld áu l n ap ja in k b a n N é m e to rs z á g b a n . A m ag y ar filo zó fia lé te z é sm ó d ja e b b e n a te k in te tb e n v alam ely est h a s o n lít a fra n c i­

á éh o z , am i ö n m a g á b a n is o p tim ista sejtések fo rrása le h e t, s k iv á ltk é p p e n az kell legyen a k k o r, h a te k in te tb e v e s z ü n k eg)' fo n to s té n y t. F e n te b b azt m o n d o tta m , h o g y n e m h in n é m , m is z e rin t a filozófia a tö rté n e le m n e k állítana tü k rö t. E zt a le g h a tá ro z o tta b b a n így g o n d o lo m , am i a z o n b a n n e m je le n ti azt, h o g y fü g g etlen le n n e a tö rté n e lm i tap asztalato k tó l. N e k ü n k p ed ig , k ö z é p - és k e le t-e u ró p a ia k ­ n ak, o ly an ta p asztalatain k v an n a k , am ely ek k el a N y u g a t n e m re n d e lk e z ik . M e g ­ ta p a sz ta ltu k a k ö v e tk e z e tesen végigvitt m o d e rn itá s k ritik a k atasztro fális k ö v e t­

k e z m é n y e it. N e m le n n é n k m eg lep v e, h a e b b ő l a tap asztalatb ó l e lő b b -u tó b b va­

lam i n ag y o n is e re d e ti sz ü le tn e a k o rtárs k ö z é p -e u ró p a i filo zó fiáb an .

J e g y ze te k

1 M in t m o n d o tta m , W ittg en ste in igen k ö vetkezetes g o n d o lk o d ó volt. így k é n y te len volt saját k ö n y v é n ek téte le it is é rte lm e tle n e k n e k ny ilv án ítan i, m ely e k et az olvasónak, m iu tá n az m e g é r­

tette ő k et, el kell do b n ia.

2 H o g y az e u ró p ai kulti'ira d u a liz m u sa n e m D escartes-tal, h a n em m ár a g ö rö g ö k n é l, ha nem elő b b , h á t P la tó n n a l m eg szü letik , n e m is beszelve arró l, ho g y k u ltú rá n k m ásik forrása, a zsi- d ó -k e re s z te n y go n d o latv ilág m aga is d u alista - az persze közhely. A k ét sz u b sz tan c ia tan án ak filozófiai m egfogalm azása azo n b a n m égis az ú jk o r h ajnalán, D escartcs-n á! tö rté n ik m eg.

3 G o n d o lo k itt a tu d o m án y filo zó fiára, a nyelvfilozófiára, az e lm e filozófiájára és h aso n ló k ra, a m e ly ek n e k m ű v elése in k áb b az angolszász k u ltú rk ö rre je lle m z ő , m in t az ú n . k o n tin e n tális k u ltú rá k ra.

4 Ism é t H e id e g g e rt id ézem , aki úgy g o n d o lta, hogy m in d e n filozófia az e g észk én t te k in te tt léte­

ző m egragadására törekszik, így a létei alapjára k érd ez, a m in e k - e n n e k az alap n ak - Isten a neve; e b b e n az é rte le m b e n m in d e n filozófia o n to teo ló g ia. Ez azo n b an m ár H e id e g g e r szerin t is a m ú lté , h isz en feladni k é n y sz e rü ltü n k az e g észk én t tek in te tt létező m egragadására irán y u ló tö rek v ést.

5 H a jlo k arra, h o g y elfogadjam J a n P atocka álláspontját, m ely sz e rin t tö rté n e lm e csak E u ró p án a k van: tö rté n e le m , politik a {= a polisz ü g y ein ek a tra d íc ió t m in d ig m eg h alad ó és újrafo g alm azó in tézése) és filozófia egyszerre sz ü lettek és csak egyszerre s z ü le th e tte k - s csak e g y ü tt vannak.

M in d h á ro m ra je lle m z ő ugyanis a nyitottság, a függetlenség, a d istancia, az, h o g y p ro b lém áv á teszik a do lg o k at; je lle m z ő a p ro b lem atik u s é rte le m b e n való létezés. A h á ro m egyszerre és e g y ü tt j e le n t kilép ést a p ro b lém áv á m ég n e m te tt világból, a m íto sz világából.

6 H a valaki v ég iggondolja a tu d o m á n y beállítódását, a k k o r be kell látnia, hogy a tu d o m á n y n em ism eri, n e m is ism erh e ti el tu d á s u n k n a k sem m ifajta „elvi” k orlátját; n e m h e ly e zk e d h e t arra az

F ilozófia

állásp o n tra, hogy v an n ak a léte ző n e k olyan terü lete i vagy d im e n z ió i, am ely ek az e m b e ri m eg is­

m eré s szám ára h o z zá férh e te d e n ek . A tu d o m á n y a ttitű d jé b e n b e n n e rejlik a n n ak feltételezése, ho g y az e m b e r (term észe tesen az e m b e ri n em , n e m p e d ig az in d iv id u u m ) elvileg m in d e n t m e g ism e rh e t, m in d e n e k tu d ó jáv á - isten n é - lehet, m é g ha e n n e k gyakorlati k iv ite le z h e te tle n - ségét bárk i készséggel elism eri is. Pascal, K ant és a korai W ittg en ste in , a tudás, illerve „v ilág o m ” elvi k o rlátain a k elism erésével - m ás és m ásk ép p en ugyan, am it itt term és ze tes en n e m tárgyal­

h a to k - abból in d u lta k ki, h o g y a tu d o m á n y o s tu d ás t ki kell hogy egészítse a vallási, ha K ant és W ittg e n s te in n e m is te k in te tté k ezt „ tu d ásn ak ”.

7 A k ét je le n té s k özül a korábbi 1 995-bcn k észü lt és v aló szín ű leg N y íri Já n o s K ris tó f ak ad ém ik u s k észítette, a m ásik üjab b k e le tű és B oros Já n o sn a k , a pécsi J a n u s P a n n o n iu s T u d o m á n y e g y e ­ tem tan á rán a k az írása,

8 A je le n té s sz e rin t a k ö zv etlen ü l ren d szerv álto zás e lő tti re fo rm o k a t tü k rö z ő ad ato k sz e rin t a filozófia tan szék ek szám a 10, a szak cso p o rto k é 21 volt, és további 43 hely en ta n u lta k filo zó fiát”.

N e m állíto m , hogy a h allgatók tö b b sé g ü k b en „d ialektikus és tö rté n e lm i m a te ria liz m u s t” ta n u l­

tak v olna. A bo m lás é v eib en a s ú ly p o n t áth e ly ez ő d ö tt a filo z ó fiatö rté n e tre , am ely et a zo n b an az o k ta tó k - tiszte le t a k iv ételn ek - talán m ár ki n e m m o n d o tta n , de a m a rx iz m u s -le n in iz m u s s z e lle m é b e n tálaltak.

TRflTEEIfll KUTflTflSOK fl fflflGVflR TRDORlflllYOS HKHDEinifln RlíÍHElVFliZETEK

II. fl DISZCIPllnM fflllüEÍSE

Matematika (C sászár Ákos)

Orvostudomány (Vizi E. Szilveszter) Biológia (Friedrich Péter)

Fizika (Horváth Zalán-Nagy^ K ároly-Tom pa Kálmán) Kémia (G örög Sándor)

Gazdaságtudományok (Szentes Tam ás-Zalai Ernő) Nyelvtudomány (Kiefer Ferenc)

Állam- és jogtudomány, politológia (K ulcsár Kálmán) M űvészetek (Poszler Györgye)

Történettudomány (G latz Ferenc) Filozófia (Vajda Mihály)

Agrártudomány (Dohy János-Heszk\> L ászló-Tom csányi Pál) Szociológia és demográfia (Cseh-Szomhathy László)

Földtudomány (Pantó G yörgy-A dám József-M észáros Ernő) Műszaki tudományok (Som lyódy L ászló-B okor J ó zsef-

Finta József-G yu lai József-N yíri András)

Informatika (Vámos Tibor)

1996 m ájusában az M TA jav aslatára átfogó tudom ánypolitikai reform kidolgozása indult m eg M agyarországon. A Tudom ánypolitikai K ollégium m ájus 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudom ánypolitikai K ollégium nak az A k adém ia elnöke az é rin te tt tárcákkal egyeztetve novem ber 13-án elő terjesztette a rövid távú cselekvési pro g ram o t, am ely többek között tartalm azta a m agyarországi állam i fe n n ta rtá sú kutatóbázis á ttek in tését és konszolidálását (többek között az ak adém iai és a tárcák kezelésében lévő k u ta tó in tézetek áttek in tését és későbbi id ő p o n tb an diszciplínánként, a tanszéki k utatóbázis átvilágítását). T artalm azta a p ro g ram a finanszírozási ren d szer felülvizsgálatát, s enn ek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának m egállítását. E m ellett szólt a p rogram a fiatal k u tató k helyzetének m egvizsgálásáról, a k utatói és egyetem i b érren d szer reform járól, tudom ány és társad alo m viszonyának felülvizsgálatáról és általában a m agyar tudom ány és kutatásszervezet nem zetközi beágyazottságának e lő ­ segítéséről.

1996 d ecem b eréb en állást foglalt az országgyűlés a tudom ány kiem elt költségvetési tám ogatásáról, és m egbízta a M agyar Tudom ányos A k ad ém iát azzal, hogy tízéves távlatban, folyam atos m unkával vizsgálja felül a magyar- országi tudom ány helyzetét, és fogalm azzon m eg javaslatokat a tennivalókra.

Az M TA közgyűlése 1997 d ecem b eréb en állást foglalt három tudom ány- politikai program m egindítása érdekében:

1. K észüljön el egy helyzetértékelés és an n ak vitája.

2. K erüljön sor a M agyarországon m űvelt tudom ányágak helyzet- érték eléseire (diszciplínaviták).

3. Készüljön el a m agyarországi kutatóbázis katasztere.

1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között m ozgó tudom ánypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudom ánypolitika az ezredforduló Magyarországán. B udapest, 1998.) És m egindultak a tudom ány- politika kérdéseiről a viták (ezek ered m én y eik én t 2002-ben jelen ik m eg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon cím ű k ö tet). 2000-ben pedig elkészült a m agyarországi k u tató b ázis k a ta sz te re (Magyarországi kutatóhelyek. B udapest, 2001).

1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszciplínavitákat. E viták e re d m é ­ nyeként készültek el az elm últ eszten d ő b en az egyes diszciplínákat érték elő tanulm ányok, am elyeket a je le n füzetso ro zatb an ad u n k közre.

Glatz Ferenc