nvELUTUDDinflnv KIEFER FEREnC

TUDOniflnVPOlITIKfl mflGVflRDRSZflGOn

II. H DISZCIPlInflK mflUElESE

KIEFER FEREnC

nvELUTUDDinflnv

W H f í

T U D O M A N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z A G O N I - I I - I l l .

1. T udom ánypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. M agyarországi ku tató h ely ek

P rogram vezető és szerkesztő G latz F erenc

O lvasószerkesztő

B alogh M argit, P ótó Ján o s

T U D O M Á N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z Á G O N

II. A diszciplínák míjvelése

K

F

Nyelvtudomány

MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D ÉM IA B U D A P E S T • 2001

Szerkesztő G LA T Z F E R E N C

O lvasószerkesztő B alogh M argit

IS B N 963 508 277 0 Ö IS B N 963 508 328 9 IS S N 1587-2408

Kiadja

a M agyar T udom ányos /Akadémia A kiadásért felel: Glatz Ferenc, az M T A elnöke

N yom dai előkészítés:

az M T A T örténettudom ányi Intézetének kiadványcsoportja Vezető: Kovács Éva

Borító: H orváth Im re Tördelés: Csányi Attila

N yom dai m unkák: Áldási és N é m e th N yom da Bt.

Felelős vezető: Áldási Pálné

M egjelent 1,7 (A/5) ív terjedelem ben, 1500 példányban

Bevezetés

A n y elv tu d o m án y m agyarországi helyzetének bem utatása elő tt áttek in tjü k a n em ze tk ö zi n y elvtudom ány főbb kutatási irányait és területeit. Az utó b b i év­

tized ek b en a hagyom ányos kutatási terü letek m ellett szám os új kutatási terü let jö tt létre, am elyek a n yelvtudom ány további differenciálódásához, új részdisz­

ciplínákra való felosztásához vezettek. N e m z etk ö zi áttek in tésü n k b en n em kívá­

n u n k foglalkozni azokkal a hagyom ányos kutatási tém ákkal, am elyekben m a is nagyobb elm életi-m ó d szertan i változtatás nélkül folyik a kutatás, pl. n yelvtörté­

net, etim ológia, névtan, leíró nyelvtan, dialektológia. Ez persze n e m azt jelen ti, hogy ezeken a terü letek en ne születtek volna szám ottevő ered m én y ek , vagy hogy érin te tle n ü l hagyta volna őket a nyelv tu d o m án y újabb fejlődése. A nyelv- tö rtén e te t, éppúgy m in t a dialektológiát és a névtant, a szociolingvisztika szem ­ pontjain ak figyelem bevétele jellem zi. A n y elv tö rtén etb en újabban m egfigyel­

hető az elm életi kérdésfeltevések iránti érzékenység, az adatok gyűjtésén és ren d szerezésén túl az elm életi összefüggések keresése. A leíró nyelvtani m u n k ák fokozottabban tám aszkodnak az általános nyelvészet eredm ényeire. T e h á t az, hogy ezekről a területekről n em szólunk, sem m iképpen sem je le n ti azt, hogy m íívelésük kevésbé lenne fontos. N e m je lle m z ő azonban rájuk a tem atikai és m ó d szertan i útkeresés, az elm életalkotás igénye, sem pedig az interdiszcipli- naritás abban az értelem b en , hogy létrejöttek volna ezeken a terü le te k en ún.

kötőjeles diszciplínák. A nyelvtörténeti, névtani, etim ológiai kutatások azonban tu d o m án y o s ered m én y eik m ellett változatlanul alapvető szerepet tö lte n ek be a h agyom ány ápolásában és m egőrzésében.

N e m szó lu n k k ü lö n a k ü lö n b ö ző nyelvek nyelvészetéről: a m agyar, ném et, angol, francia stb. nyelvészetnek lényegében azonos problém ákkal kell m eg k ü z­

denie. É rd em es azonban m egjegyeznünk, hogy az európai nyelvtudom ányban kiem elkedő szerepet játszik a n é m e t és a holland nyelvtudom ány, a francia n y elv tu d o m án y m ár régóta elvesztette vezető szerepét, a b rit n y elv tu d o m án y ­ nak p edig sohasem volt ilyen szerepe. U g yanakkor azt is fontos m egjegyeznünk, hogy a n é m e t és a holland nyelvészeti kutatások erőssége n e m je le n ti azt, hogy

saját iskoláik lennének, vagy hogy a kutatásban sajátos tren d e k le n n é n e k m eg­

figyelhetők. M a a nyelvtudom ányban a hagyom ányos é rte le m b e n n in csen ek iskolák, az iskolák kora lejárt. A kutatásban az o n b an m eg fig y elh ető k bizonyos tre n d e k , és term é sz etese n m eg állap íth ató k a főbb kutatási irán y zato k is. A k u ­ tatási te rü le te k sze m p o n tjáb ó l m egfigyelhetők b izonyos k ü lö n b ség ek az egyes országok k ö zö tt, ez azo n b an n em érin ti a n y elv tu d o m án y ra v o n atk o zó általá­

nos h ely zetk ép et. A zt is m eg kell állapítanunk, hogy az új kutatási te rü le te k , az

ÚJ tre n d e k általában az A m erikai E gyesült Á llam okban keletk eztek és k eletkez­

nek, és o n n a n k erü ln e k át E urópába. Az eu ró p ai m ű h ely ek az o n b an igen gyak­

ran ered m én y ese b b m u n k á t végeznek, m in t az am erikaiak, és leg tö b b esetben az eu ró p ai nyelvészet korábbi e re d m é n y e it is igyekeznek figyelem be v enni és a m u n k áik b a integrálni.

A m ai nyelvtudom ányra je lle m z ő az interdiszciplinaritás. A n yelvtudom ány m a - és az évtizedek során fokozódó m érté k b en - rendkívül szerteágazó, erősen specializált ágazatokat foglal m agában, am elyek elsősorban a n y elv tu d o m án y és a term é sz ettu d o m á n y o k érintkezéséből, kölcsönhatásából, p ro b lem atik áju k rész­

leges egybeeséséből keletkeztek (a n y elvtudom ány és neurológia, a ny elv tu d o ­ m ány és a m atem atika, illetve m atem atikai logika, a nyelv tu d o m án y és az in fo r­

m atika, a nyelvészeti hangtan és a fizikai akusztika stb.). U g yanakkor gazdagod­

tak és m ó dszertani tek in tetb en pontosabbá váltak a n y elv tu d o m án y régebbi interdiszciplináris kapcsolatai a pszichológiával (pszicholingvisztika), a szocioló­

giával (szociolingvisztika) és a pedagógiával (alkalm azott nyelvészet). A nyelvtu­

d o m án y belső struktúrája e n n e k következtében m a m ár a nagy te rm é sz e ttu d o ­ m ányi ágak, a biológia, a fizika belső struktúrájára em lékeztet, s régen elm últak azok az idők, am ikor egy nyelvtudós bárm ely, tőle teljesen idegen n y elv tu d o m á­

nyi m ű b e n is m eg tu d ta érteni a problem atikát, a g o n d o latm en etet, illetve az érvelés lényegét.

A nem zetközi kutatás főbb irányzatai

A n em zetközi n y elvtudom ány főbb kutatási irányzatai: (a) a nyelv m ű k ö d ésé­

nek, a nyelvi kom petencia jo b b m egértésére való törekvés, (b) a nyelvi tech n o ló ­ giák fejlesztése, és (c) a nyelvhasználat szabályszerűségeinek kutatása, a nyelvi k o m m u n ik á ció t szabályozó stratégiák leírása, jellem zése. Az elsőbe tartoznak a tágabb érte lem b en v ett generatív nyelvészeti kutatások és a pszich o -, illetve neurolingvisztikai kutatások, a m ásodikba a különféle típ u sú szám ítógépes nyel­

vészeti m unkálatok, a harm adikba a pragm atikai, szociolingvisztikai és d isk u r­

zuselm életi m unkák.

Az em b eri nyelvi képességek, a nyelvi kom p eten cia kutatása nem csak pontos eszközöket szolgáltat a nyelvi jelen ség ek leírására, h an em a nyelv m űkö d éséb en szerepet já tsz ó agyi adottságok felderítésére is törekszik. A szám ítógépes nyelvi technológiák fejlesztése p ontos nyelvészeti eszközöket tételez fel, és ez v o n atk o ­ zik m in d a szótári inform áció, m in d pedig a nyelvtani szabályok leírására. Ezeket az eszközöket lényegében a nyelvi kom petencia feltárására vonatkozó kutatások­

nak köszö n h etjü k . U gyanakkor a sokszor erősen form alizált nyelvi leírások el­

lenhatásaként - és egyúttal kiegészítéseként - egyre inkább m e g n ő tt az igény a term észetes nyelvi kom m unikáció stratégiáinakjobb m egism erésére, n em utolsó­

sorban az egyre inkább tapasztalható „kom m unikációs zavarok” leküzdése érd e­

kében is. Ezek a stratégiák, bár részben társadalm ilag m eghatározottak, n em füg­

getlenek a nyelvi rendszertől. A gram m atikai kom petencia m ellett van k o m m u ­ nikációs kom petencia is, és ez u tóbbinak éppúgy k utathatók az agym ííködéssel való összefüggései, m in t ahogy ezt a gram m atikai kom petencia esetében m ár régóta teszik. Az utóbbi évtizedben a nyelv m entális és agyi reprezentációjának vizsgálata új len d ü letet kapott, n em utolsósorban a pszicho- és neurolingvisz- tikai kutatásoknak köszönhetően.

A nyelvi kompetenciára vonatkozó kutatások

A nyelvi kom petencia jo b b m egértésére vonatkozó kutatásokban a legfontosabb kérdés a következő: vajon m i a gram m atika forrása, és m i a biológiai alapja? Á lta­

lánosan elfogadott feltevés szerint a nyelv az ontogenezis folyam án az organiz­

m usb an az előre m egadott lehetőségek és a tapasztalattól függő ism eretek alap­

já n alakul ki. A gyerm eknyelvi kísérletek azt m utatják, hogy (a) a nyelvelsajátí­

tást n e m befolyásolja az a körülm ény, hogy a gyerm ek a m eg tan u lan d ó nyelvről egyén en k én t változó és n em m in d en nyelvi jelen sé g et d o k u m en táló adatokat kap (a hallo tt vagy látott adatok n em adhatnak teljes képet a nyelvről); (b) a nyelvelsajátítás lényegében független a „negatív evidenciáktól”, a kijavított h i­

báktól. E bből következik, hogy az olyan b o n y o lu lt ism eretren d szerek , m in t am ilyenek a term észetes nyelvek, csak azért sajátíthatók el viszonylag rövid idő alatt, m e rt a nyelvelsajátítást lehetővé tevő re n d szer gazdag belső struktúrával rendelkezik.

A nyelv és a vele összefüggő folyam atok az agykéreg m ű k ö d ésén e k következ­

m ényei, e folyam atok pszichológiai és neurofiziológiai h átterén ek a tisztázása fontos kutatási tém a. A kérdés két oldalról k özelíthető m eg. E gyrészt vizsgálható az, hogy a nyelv fen t vázolt szerkezete hogyan érh ető tetten a beszédm egértés és beszéd-előállítás folyam atában. A pszicholingvisztika feladata annak felderítése, hogy (a) m ilyen kognitív folyam atok képezik a nyelvi m egnyilatkozások m eg­

értésén ek alapját (ez a megértés, ^feldolgozás problém ája), és hogy (b) m ilyen kog­

nitív tényezők vezérlik a nyelvi m egnyilatkozások létrejö ttét (ez a produkció problém ája). U gyanakkor választ k eresh etü n k arra a kérdésre is, hogy m ilyen agyi fun k ció k hozh ató k kapcsolatba ezekkel a folyam atokkal, illetőleg hogy a k ü lö n b ö ző folyam atok hogyan lokalizálhatók az agyban. Ezzel a kérdéssel a neurolingvisztika foglalkozik.

A pszicholingvisztika egyik legdinam ikusabban fejlődő terü le te a gyerm ek- nyelvkutatás. U ta ltu n k m ár arra, hogy m ilyen fontos kérdés a nyelvelsajátítás m ech an izm u sán ak p ontosabb m egértése. Az újabb kutatások n e m egy m eglepő felism eréshez ju to tta k ezen a téren is. T u d ju k például, hogy az ú jszü lö tt sokkal több h an g o t tu d egym ástól m eg k ü lö n b ö ztetn i, m in t az idősebb csecsem ő. így az ú jszü lö tt felism eri a tonális hangokat, ez a képessége azonban m agyar k ö rnye­

zetben (ahol a tonalitás n em játszik szerepet) háttérbe szorul, m ajd eltíínik.

A han g o k percepciója terén ez a redukció a csecsem őknél h áro m és hat hónapos kor k ö zö tt m egy vége. A nyelvelsajátítás teh át nem csak új dolgok tanulásából áll, h an e m m eglevő képességek visszaszorításából, elfelejtéséből is.

Eg)’ m ásik m eglepő ered m én y a kétnyelvűek nyelvelsajátítására vonatkozik.

A gyunkban a két nyelv külön b ö ző k ép p en tárolódhat. Korai kétnyelvűségnél (kb. h áro m éves korig) a két nyelv részben eg)'m ást átfedő id egstruktúrákban kódolódik, a gyerm ek a két nyelvet szinte egy anyanyelvként sajátítja el. A ké­

sőbbi kétnyelvűségnél ezzel szem ben a két nyelv k ü lö n -k ü lö n tárolódik. E zért bizonyos agyi sérüléseknél az első esetben m in d k ét nyelv károsodhat, m íg a m á­

sodik esetben előfordulhat, hogy csak az egyik nyelv sérül, a m ásik hibádanul m űködik.

Az agystruktúra, annak funkciói és a nyelvi-kom m unikációs képességek m ű ­ ködése közti összefüggéseket a neurolingvisztika kutatja. Az agysérülések k övet­

kezm én y ein keresztül bepillantást n y e rh e tü n k abba, hogy m ik ép p en m ű k ö d ik a nyelvtudás az agyban, és m ilyen produkciós, illetőleg elem ző re n d szer m ű k ö d ­ teti ezt a tárolt tudást a kom m unikációban.

Az afázia, m ely régóta k u tato tt területe a nyelvtudom ánynak, az agy m eghatá­

ro z o tt terü le te in e k sérülésében előálló, nyelvi-kom m unikációs korlátozottság.

Az afáziás eseteket a sérü lt agyterület lokalizációja és az ezzel já ró do m in án s tü ­ n etek szerin t szokás tipizálni. Az egyik alaptípus a Broca-afázia, m ely a B roca- m e ző n e k (a job b k ezesek n él a bal halántéklebeny egy bizonyos területének) a sérüléséből adódó korlátozottság. A Brocás betegek szelektíven m eg ő rzö tt/elv e­

szett m egértési és produkálási teljesítm ényt m utatnak. Lassú és nehézkes sp o n ­ tán beszédükben m o n d attöredékeket, szerkezetrészeket produkálnak, a nyelv­

tani viszonyokat jelö lő toldalékokat gyakran elhagyják, vagy hibásan alkalm az­

zák. U g yanakkor általában j ó a m o n d atm eg értő teljesítm ényük.

Az afázia egy m ásik alapvető fajtája a W ernicke-afázia, am ely (jobbkezesek­

nél) a bal agyféltekének a Sylvius-hasadék m ög ö tti j ó i k ö rü lírt középső terü le té­

n ek (a W ernicke-m ezőnek) a sérüléséből adódik. A W ernicke-afáziást a lexikai­

szem antikai képességek korlátozottsága jellem zi. Az ilyen afáziás sp o n tán beszé­

de folyam atos, de értelm etlen. Ez annak az eredm énye, hogy a tartalm as szava­

kat a beteg n em képes idejében aktiválni, helyette a tartalm as szavakra em lékez­

tető hangsorokat (halandzsa szavakat) produkál. U g y a n ak k o r a n y elv tan i v isz o ­ n y o k at je lö lő to ld alék o k at h ely ese n használja, de n e m létez ő , n o n sz e n sz

„lexikai” tö v ek h ez kapcsolja ő k e t a folyam atos b esz éd b en .

E zek a m egfigyelések azt bizonyítják, hogy a nyelv agyi reprezentációja fel­

b o n th ató funkcionális kom p o n en seire, és architektúrája közel áll a m o d ern nyelvtanok konstrukcióihoz. T u d n iillik azt bizonyítja, hogy m ás a tisztán g ram ­ matikai, és m ás a lexikai-szem antikai k o m petencia agyi lokalizációja. A kettő szétválasztása alapvető tulajdonsága a nyelvi m o d elleknek is.

Az afáziás betegek nyelvi produkciójának vizsgálata teh át arra is lehetőséget nyújt, hogy teszteljük a k ü lö n b ö ző nyelvtani m o d ellek pszichológiai és n e u ro ló ­ giai realitását. E zek a kutatások előm ozdítják az agytevékenységek szám ítógépes m odellálását, az em beri nyelv univerzális tulajdonságainak m egállapítását, és term ék en y ítő leg hatnak a m egism eréstu d o m án y ra és a tanuláselm életre.

Ú jab b a n egyes k utatók konnekcionista m o d ellek et javasoltak a nyelvelsajátí­

tás m odellálására. A m íg a gram m atikai m o d ellek a nyelv szerkezetét igyekeznek m egm agyarázni, a konnekcionista m odellek azt vizsgálják, hogy a k o m p lex há­

lók form ájában kódolt ism eretek hogyan érvényesülnek a beszéd-előállításban és a beszédm egértésben. A szélsőséges k o nnekcionista álláspont szerin t nyelv­

tani info rm áció ra egyáltalán nincs szükség, a konnekcionista háló m in d e n t m eg­

m agyaráz. M ások óvatosabbak, és úgy vélik, hogy a gram m atikai inform áció is fontos, de az csak m in t m agasabb szintű általánosítás érvényesül.

A k o nnekcionista m odellek előnye, hogy egyform án alkalm azhatók a nyelvi viselkedés m egfigyelt adatainak m egm agyarázására és a nyelvi viselkedés n e u ro - fiziológiai h átterén ek tisztázására. A vita azonban k o rántsem dőlt m ég el a nyelv­

tan alapú elm életek és a konnekcionista elm életek között, ez is egyike a követ­

kező évek kutatási problém áinak.

É rdekes fejlem ény, hogy ism ét felértékelődnek a nyelvészeti kutatásban a m ár m ajd n em elfelejtett statisztikai-valószínűségi m ódszerek. Az elektronikus form ában táro lt hatalm as adatm ennyiség lehetővé teszi a kom oly statisztikai vizsgálatokat. A kísérletek azt m utatják, h o ^ a beszédfelism erésben fontos sze­

rep et játsza n ak a gyakorisági szem pontok. így például a tö b b érte lm ű ség feloldá­

sánál a gyakoribb értelm ezés „ugrik b e ” először.

A nyelvi kom petencia m ű k ö d ésén e k jo b b m egértése a célja az ú n . univerzális gram m atikára vonatkozó kutatásoknak, am elyek arra igyekeznek fényt deríteni, hogy m elyek azok a nyelvi jelenségek, am elyek az univerzális gram m atikával m odellálhatók. E zektől el kell különíteni azokat a nyelvspecifikus jelenségeket, am elyeknek leírása eg^^ univerzális stru k tú ra param etrizálásával old h ató meg, valam in t azokat, am elyek teljes m érték b en egyedi („idioszinkratikus”) jellegűek.

Az univerzális gram m atika tulajdonságainak felderítéséhez igen sok nyelv rész­

letes elem zésére van szükség.

A nyelvi technológiák

N yelvi technológiáknak m in d azo n eszközöknek az összességét nevezzük, m e­

lyek a nyelvi adatok rögzítését, a rögzített nyelvi anyag feldolgozását, különféle alkalm azását és szám ítógépes form ában való hozzáférhetőségét teszik lehetővé.

A szám ítógépes nyelvészet eleinte szinte kizárólag a m o n d a to k alaktani és m o n d attan i elem zésével foglalkozott, ezekre dolgozott ki k ü lö n b ö ző alg o ritm u ­ sokat. T ö b b n y ire az elm életi nyelvészet által kifejlesztett gram m atikai m od elle­

ket próbálta alkalm azni a gyakorlati elem zésben, általában n e m nagy sikerrel.

A helyzet az 1980-as években változott m eg, am ik o r egymás u tán szü lettek a ge­

neratív nyelvtannal rokon, de az alkalm azhatóságot is figyelem be vevő g ram m a­

tikák. E zek n ek a gram m atikáknak k ö szö n h ető en m a m ár kiváló hatásfokú elem ­ zőkkel rendelkezünk. Általános felfogás szerint ezek az elem zők olyan jó k , hogy ism eretrep rezen táció k bevonása nélkül tovább m ár n em is javíthatók.

A z alaktani (m orfológiai) elem zők kissé m ás u tat járta k be, am i elsősorban annak volt köszönhető, hogy az angol nyelv m orfológiailag ren d k ív ü l szegény, tehát az am erikai nyelvészeti kutatásokban a m orfológia alig j u to tt szerephez.

M a m ár a m orfológiai elem zőkről is elm o n d h ató , hogy kiváló hatásfokkal d o l­

goznak, szótári inform ációk felhasználása nélkül hatásfokuk tovább m ár nem növelhető.

Az az igény, hogy az elem ző k hatásfoka m ég tökéletesebb legyen, fordította a szám ítógépes nyelvészek figyelm ét egyrészt az igen nagy adatbázisra épülő szó­

tár, m ásrészt a szövegelem zés (discourse analysis) kérdéseire. H a végiglapozzuk a szám ítógépes nyelvészet vezető folyóiratának, a Computational Linguisíics-nek újabb szám ait, m egállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben a kutatás súlypontja áttev ő d ö tt a tisztán gram m atikai kérdésekről a szótárra, illetőleg a szövegnyelvé­

szetre.

A szem antikai inform ációk bony o lu lt hálót eredm ényeznek, am ely nincs le­

zárva, teh át bárm ik o r újabb elem ekkel gazdagítható. A k eretszem antika (fram e sem antics) egyik alapfeltevése, hogy a nyelvi tudás és a világism eret („enciklo-

pedikus tu d á s”) közt nincs éles határ. A nyelvi tudás n em egyszer s m in d en k o rra adott, h an e m a világism eret alapján, ha szükséges, b árm ik o r kiegészíthető, gaz­

dagítható. E zeknek a kutatásoknak új len d ü letet adtak a szám ítógépes lexikográ­

fia szinte határtalan lehetőségei. A szótár n e m statikus lista többé, h a n e m b á rm i­

k or kiegészíthető, dinam ikus keresést is lehetővé tevő szám ítógépes adatbázis.

A nyelvi technológiák alapja a j ó szótár. A k o rszerű szótárnak a következők az ismérv'ei:

a) A szótár olyan adatbázisra épül, m ely több száz m illiós szövegszóból álló k o rp u sz o n alapszik. Ez az adatbázis kiküszöböli az adatok sokszor esetleges, v életlen szerű kiválasztását, és biztosítja, hogy a szótárba csak olyan szavak k e rü l­

jen ek , m elyek valóban elő fo rd u ln ak a m ai nyelvhasználatban. És nuv el az adat­

bázis gyakoriságra v o n atkozó adatokat is tartalm az, a szótár összeállításakor gya­

korisági sze m p o n to k is figyelem be vehetők.

h) A szavak részletes alaktani és m o n d attan i inform ációval v annak ellátva (a szótárban szerepelnie kell például m in d e n ragozható szó esetéb en a ragozásra v o nakozó adatoknak, a vonzatokkal rendelkező szavaknál p edig a kötelező és fakultatív vonzatokra vonatkozó inform ációnak).

c) A szójelentések m eghatározása egységes sém a szerint történik. Például az ig ék jelen tése feltételes m o n d a t form ájában adható m eg: „ H a x y -z ik , akkor

d) A p éld am o n d a to k a korpuszból válogatott köznyelvi m o ndatok.

e) A tö b b jelen tésű (ún. poliszém ) szavak jele n té se in e k a k o rp u sz adatainak m egfelelő m egkülönböztetése és leírása.

J) A nyelvi rétegre, a regiszterre való hivatkozás a szócikkekben a korábbi gya­

korlatnál nagyobb szerephez ju t.

A hagyom ányos szótári form a, a papírszótár valószínűleg a jö v ő b e n sem fog e ltű n n i. A nyelvi technológiák szem pontjából azonban elsősorban a többféle ke­

resést is lehetővé tevő gépi szótárra van szükség. A gépi szótárak előnye a hagyo­

m ányos szótárakkal szem ben, hogy egy szoftvercsom agot is tartalm aznak, m ely­

hez tö b b ek között egy helyesírás-ellenőrző p ro g ram és egy szin o n im aszó tár is tartozik. A p rogram ism eri az ad o tt nyelv ragozási szabályait is, teh át m orfológiai elem zésre is képes. A ragozott szavak felism erése két okból is növeli a program hatékonyságát: egyrészt folyó szövegekben tö rté n ő kereséskor elegendő m agára a szóra rá m u ta tn u n k , m ásrészt a szavaknak kifejezésekben tö rté n ő keresésekor sem kell figyelem m el le n n ü n k a sokféle toldalékra. A keresési p ro g ram n e m tesz k ülö n b ség et az önálló szócikk és az utaló szócikk között, és ha szükséges, egyszerrre több szótárban is tu d keresni. P éld am o n d ato k ra nincs szüksége, m ert azok b árm ik o r m egkereshetők az adatbázisban. Ez az ún. d in am ik u s példakere­

sés lényegesen több inform ációt szolgáltathat, m in t a hagyom ányos m ó d o n do l­

gozó lexikográfus n éhány példam ondata. A gépi szótárnak az is nagy előnye.

hogy n in csen e k terjedelm i korlátai, ezért tetszés szerinti m enny iség b en tartal­

m azh at ritka, régies, tájnyelvi, argó vagy idegen szavakat is. A j ó gépi szótárnak azonban alapvető feltétele egy m egfelelő nagyságú szótári adatbázis m egléte.

A korszeríj kétnyelvű szótáraknak szintén nagy k o rp u szt felölelő adatbázison kell alapulniuk.

A nyelvi technológiák m ásik nagy terü lete a beszélt nyelv kutatása. A beszélt nyelv h angtani (m in d en e k elő tt hanglejtésbeli és ritm ikai) sajátosságainak p ontos leírása lehetővé teszi az autom atikus beszéd-előállítás (íro tt szöveg -> beszéd) tökéletesítését, a m esterséges han g term észetesebbé tételét. A p ro b lém a m ásik oldala, a beszéd íro tt nyelvvé alakítása teré n (autom atikus beszédészlelés) is szü ­ lettek m á r kom oly eredm ények, de a m egnyugtató m egoldás m ég várat magára.

T alán n em kell külö n h angsúlyoznunk, hogy az autom atikus beszéd-előállítás és beszédészlelés igen fontos szerepet játszik m ajd a jö v ő k o m m u n ik áció s esz­

közeiben. Az a nyelv, am ely n em tudja m egoldani az au to m atik u s b eszéd-elő­

állítást és beszédészlelést, kim arad a m ár je le n le g is zajló k o m m u n ik áció s forra­

dalom ból.

U to lsó k é n t e m lítjü k a k o rszerű nyelvtanok kérdését. A k o rsz erű nyelvtan je l­

legzetessége, hogy (a) nagy szám ítógépes korp u szra tám aszkodik, (b) p ontos szabályok m egfogalm azására törekszik (a hagyom ányos nyelvtanokból ism ert

„gyakran”, „többnyire”, „általában” típ u sú m inősítések m egenged h etetlen ek ), (c) a term é k en y jelen ség ek leírására korláto zó d ik (pl. a szóalkotásban azokat a folyam atokat veszi szám ba, am elyek produktívak; a m o n d attan b an nem csak az adatolt, de a potenciálisan létező szerkezeteket is vizsgálja), (d) a nyelvtan egyes te rü le te it (a szótárt, fonológiát, m orfológiát, szintaxist, és - b ár tu lajd o n k ép p en n em tarto zik szorosan a nyelvtanhoz - a szem antikát) n em elszigetelten vizsgál­

ja, h an e m az egyes m o d u lo k közötti kölcsönhatásokat is tek in tetb e veszi.

M agától értetődik, hogy a k o rszerű nyelvtan leír és n em értékel. Az értékelés esztétikai és n em nyelvészeti kérdés. A ko rszerű nyelvtan nem csak a nyelvészeti technológiák fontos k o m p o n en se, h anem a nyelvtan oktatásának is fontos esz­

köze. E lm életi jelen tő ség e pedig abban áll, hogy a felhasznált elm életi m eg g o n ­ dolások m iatt olyan tapasztalati összefüggések felfedésére is képes, am elyek a hagyom ányos leíró nyelvtanok esetében n em jö h e tte k szóba.

A nyelvhasználat szabályszerűségei

A következő évtized m in d e n kétséget kizáróan magával hozza m ajd a nyelvi tech n o ló g iák robbanásszerű fejlődését. A fejlett technológiák b ev o n u ln ak az is­

kolákba és az otth o n o k b a. E n n e k a fejlődésnek a társadalm i hatása m a m ég n em jó so lh a tó m eg, de biztosan átalakítja m ajd egész életünket.

A nyelvi technológiák fejlődése, egyre gyakoribb és általánosabb használata, m egváltoztatja a nyelvhez való viszonyunkat, a nyelvnek a k o m m u n ik á ció b an b etö ltö tt szerepét. S zám ítógépen írjuk egyre kötetlen eb b hangú leveleinket, m e ­ lyeknek stílusa szinte az élő beszédet im itálja, azt az érzést keltve b e n n ü n k , hogy p artn e rü n k k el szem től szem be kom m u n ik álu n k . Az in tern e te n pillanatok alatt szétk ü rtö ljü k hírein k et a világban, lényegeseket és lényegteleneket egyaránt.

P artn erein k egy részét n em is ism erjük, ha szem be találjuk m ag u n k at velük, nincs m it m o n d a n u n k egym ásnak. Ilyen esetekben igen gyakori, hogy n em is jö n létre igazi kom m unikáció, vagy csak üresjáratban m űködik: a kom m unikáció kim erül a fatikus funkcióban és ezért általában sikertelen. M indez előbb-utóbb kom m unikációs válsághoz vezet, am elynek jeleit nap m in t nap tapasztalhatjuk.

A sikeres k o m m u n ik áció t m ás k ö rü lm én y e k is nehezíthetik. É le tü n k egyre n em zetközibbé válik, egyre tágabb körben lép ü n k fel k om m unikációs igénnyel.

Az ideális m egoldás a többnyelvű társadalom lenne. E nnek a körvonalai is kez­

d enek kirajzolódni: az angol nyelv mai világunk lingm francába, angolul tehát m in d e n k in e k m eg kell tanulnia, aki nem zetközi szinten bV án kom m u n ik áln i.

A régiótól függően ehhez legalább m ég egy idegen („nem zetközi”) nyelv járul (a m i e se tü n k b e n a ném et, m ás régiókban a francia, a spanyol, az orosz stb.). Az E urópai K özösség N yelvészeti Bizottsága a többnyelvű társadalm ak m egvalósí­

tását tű z te ki célul. A jö v ő évszázad em berétől elvárhatjuk, hogy h áro m -n ég y nyelven tu d jo n k om m unikálni. Ez azonban n em csak azt jelen ti, hogy ugyanazt tartalm at k ü lö n b ö ző nyelveken kell tu d n ia kifejezni. A k o m m u n ik á ció n ak a tartalm i old alo n túl vannak egyéb m utatói is. A k o m m unikáció m ó djától is sok m in d e n függ: m in d e n egyes nyelven kisebb vagy nagyobb m érté k b en m ásképp kell k o m m u n ik á ln u n k . Ez az európai nyelvekre is érvényes, de term észetesen m in él inkább eltávolodunk az európai k u ltú rk ö rtő l, annál m arkánsabbak lesz­

nek az eltérések. E n n ek a k ö rü lm én y n ek a figyelm en kívül hagyása a k o m m u n i­

káció sikertelenségét eredm ényezheti. M in d eze k a kérdések az interk u ltu rális k o m m u n ik á ció p roblém aköréhez tartoznak.

A nyelvészeti pragm atikában egyre inkább a társadalm i érin tk ezést vagy a m in d e n n a p i életü n k et közvedenül érin tő kérdések vizsgálata k erül előtérbe.

E zek közé tartozik például a köszönés és m egszólítás, az udvariasság nyelvi m eg­

jelen ítése, tipikus beszédhelyzetek vizsgálata (osztályterem , orvosi rendelő, tele­

fonbeszélgetés, tévé- vagy rádióinterjú, bírósági tárgyalás, kihallgatás stb.), a nyelv és a n e m e k szerepe, a reklám nyelv, a politika és a nyelv, a szám ítógépes és az in terk u ltu rális k o m m unikáció problém ái. E zek közül érdem es néhányról kissé részletesebben szólnunk.

A köszönés és m egszólítás „szabályai” általában gyorsan változnak. A hhoz, hogy egy nyelven jó l tu d ju n k kom m u n ik áln i, ezeket a „szabályokat” is ism er-

I l i i n k kell. Ezek a „szabályok” szociolingvisztikai param éterektől függenek: a be­

szédpartnerek korától, nem étől, képzettségétől, attól, hogy ism erik-e egym ást vagy sem stb.

A k ü lö n b ö ző beszédhelyzetekhez sajátos k ö tö tt m egnyilatkozások, ún. hely­

ze tm o n d a to k kapcsolódnak. Ezek szem antikailag n yelvenként nagyon eltérőek lehetnek, pragm atikai fu n k ció ju k azonban azonos. G o n d o lju n k az angol l^lio is calling, please?, a francia C'est de la part de qui?, a m agyar K i kéri? m egnyilatkozá­

sokra. Az ad o tt beszédhelyzethez kapcsolódó hely zetm o n d ato k p o n to s je lle m ­ zése a pragm atikai kutatások alapvető feladata.

A nyelv és a n em ek kérdése a női em ancipáció révén vált aktuális kérdéssé.

E n n e k a k érdéscsoportnak azonban csak n éhány szem pontja kapcsolódik köz­

v etlen ü l a női em ancipációhoz. Egy nyelv szavai a férfi társadalom hegem óniáját tükrö zh etik : az angol chairman szót például ezért kellett a chairperson szóval fel­

váltani. N yelvészetileg érdekesebb leh et azonban annak a kérd ésn ek a vizsgálata, hogy v an -e különbség a nők és a fért'iak beszéde között.

A politika és a nyelv közötti kapcsolatot m ár régóta felfedezték. Ez a kapcsolat nem csak azt jelen ti, hogy a külö n b ö ző pártokra külön b ö ző szóhasználat lehet je lle m z ő , h anem azt is, hogy ugyanannak az esem énynek a leírása a politikai

állásponttól függően m ás és m ás lehet.

Az interk u ltu rális kom m u n ik áció egyre táguló világunkban fontos szerepet játszik. A sikeres kom m u n ik áció érdekében ism e rn ü n k kell az ad o tt n ép n ek a nyelvi k o m m u n ik áció b an rögzített kulturális szokásait, például azt, hogy egyes k u ltú rák b a n n em illik „n e m ”-et m on d an i, ilyenkor a hallgatás je le n th e ti a

„ n e m ”-et. T u d n u n k kell azt is, hogy az ad o tt nyelvben a k ü lö n b ö ző udvariassági fo rm u lák hogyan m ííködnek, és hogy m i szám ít tabunak.

Az e-m ail levelezés stílusáról m ár szóltunk. G yakori levélváltás esetén m eg­

szólítást gyakran csak az első ü z e n e tü n k b e n használunk, az ü z e n e t végén nem m in d ig k ö szö n ü n k el, nem m in d ig „írjuk alá” az ü zenetet, a válaszokat az eredeti szöveg közé írhatjuk, am iből egy dialógusszerű szerkezet áll elő. Egyelőre m ég

„hagyom ányos” levelet is íru n k , de m i lesz akkor, am ikor m ár m indenkivel csak elek tro n ik u s ú to n kom m u n ik álu n k ?

A reklám nyelvet vizsgálhatjuk nyelvhelyességi szem p o n tb ó l is (idegen sza­

vak, idegen szerkezetek használata, a nyelv gram m atikájának e lle n tm o n d ó szer­

kesztésm ód stb.), nyelvszociológiái szem p o n tb ó l azonban érdekesebb az a kérdéskör, am ely a fogyasztóknak a reklám nyelv segítségével tö rté n ő m a n ip u ­ lációjával függ össze. A reklám on m egjelenő kép, a nyelv m egjelenítésére szol­

gáló b etű és maga a szöveg m in d fontos alkotóelem ei a reklám nak. A három együtt szem iotikái vizsgálat tárgyát képezi, a reklám szöveg p edig pragm atikai kérdés.

A pragm atikai jellegíj tém ák közül csak jelzésszerű en e m líte ttü n k m eg n éh á­

nyat, de talán ez is elegendő ann ak érzékeltetéséhez, hogy a k o m m u n ik á ció kér­

déseinek vizsgálata igen fontos szerepet játszik a m ai nyelvtudom ányban.

Hazai helyzetkép

A hagyományos témák kutatása

A m agyar nyelv esetében a hagyom ányos tém ák kutatása (tö rtén e ti n y elv tu d o ­ m ány, névtan, etim ológia, leíró nyelvtan, dialektológia) lényegében a m egszo­

kott m e d e rb e n folytatódik és lényegét tekintve n e m k ü lö n b ö zik a m ás nyelvekre vo n atkozó és m ás országokban folyó hasonló kutatásoktól. A n em zetk ö zi nyelv- tu d o m án y b an itt-o tt tapasztalható elm életi-m ó d szertan i újítások (pl. a dialekto­

lógia vagy a névtan összekapcsolása a szociolingvisztikával) a m agyar n y elv tu d o ­ m ányban is tetten érhetők. Az idegen filológiák (főleg a nagy nyelvek) esetében azonban (egy-két kivételtől eltekintve) a korábbi korszakokhoz képest vissza­

esett a tö rtén e ti kérdések kutatása, am i azt is je le n ti, hogy a tö rtén e ti tárgyak o k ­ tatói eg yetem einken többnyire m ár n em szakem berei annak tárgynak, am elyet oktatnak. Ez azonban bizonyos m értékig világjelenség (F ranciaországban pl.

francia szakos d iplom át kaphat valaki anélkül, hogy valaha is hallgatott volna francia n y elv tö rtén e te t az egyetem en). U g yanakkor m eg n ő tt az idegen nyelvek oktatáshoz kapcsolódó alkalm azott nyelvészeti kérdések iránti érdeklődés.

A hagyom ányos tém ákhoz tartozik, ezért itt e m lítjü k m eg a m agyar irodalm i nyelv nagyszótárának m unkálatait. E zen a tére n nagy a lem aradásunk m ég a k ö r­

nyező kis n ép e k nyelvéhez képest is. E n n ek azonban csak egyik oka a pénzhiány, valójában az a fő problém a, hogy n em állnak ren d elk ezésü n k re m egfelelően képzett lexikográfusok. A m egfelelő egyetem i k u rz u so k bevezetését célzó k o ­ rábbi kísérletek sikertelenek voltak. A szótári m u n k álato k m in teg y m ásfél év­

tizeddel ezelőtt in d u lta k be újra, de csak m o st - rendkívüli külső segítséggel - gyorsulhattak fel. D e m ég így is 15-20 évre lesz szükség a teljes szótár elkészíté­

séhez. E z több évtizedes lem aradást je le n t a horvát, szerb, rom án, szlovák nagy­

szótárokhoz képest!

A nyelvi kompetencia kutatása

A pszicholingvisztikában n em zetközi szintű és n em zetközileg elism ert kutatás csak az észlelés, felism erés terü le té n folyik (P léh Csaba és csoportja, J A T E - E L T E ). A m agyar alaktani sajátosságok ezekhez a vizsgálatokhoz olyan lehetősé­

geket kínálnak, am elyekkel a nyugati nyelvek egyike sem rendelkezik. A gyer­

m eknyelvi, nyelvelsajátítási m u n k ák j ó színvonalúak, de - talán azért, m e rt nem elég összefogottak és rendszeresek - n em zetközileg nem váltak eléggé ism ertté.

Ez ann ak ellenére van így, hogy a nem zetközi gyerm eknyelvi kutatások ered m é­

n y einek összehasonlítására készült C H IL D E S -p ro g ra m o t n álu n k is használják (N y e lv tu d o m á n y i Intézet).

A n eurolingvisztikán belül rendszeres kutatások folynak az afazológiai terén (N y e lv tu d o m á n y i Intézet, N eurolingvisztikai K utatócsoport). A kutatás tárgya a m agyar alaktan és m o n d attan n éhány sajátosságának vizsgálata. A k utatások rész­

ben n em zetk ö zi együttm ííködés keretében folynak (Bécsi E gyetem , Readingi Egyetem , U tre c h ti E gyetem ). A kutatás eredm ényei elsősorban nem zetközi publikációkban je le n n e k meg.

Az elm életi nyelvészeti kutatások terén az élvonalba tarto zu n k , külö n ö sen am i a m o n d a tta n t illeti. A kutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy a m agyar nyelv sajátosságai m en n y ire illenek bele, illetve m en n y ib en térn e k el az univerzális gram m atikára vonatkozó feltevésektől. A kutatás fő bázisa a N yelv tu d o m án y i In téz et (S trukturális és Á ltalános N yelvészeti O sztály), de magas szin tű kutatá­

sok folynak a K LTE és a JA T E Angol T an szék én is. A kutatás eredm ényeiről szám os, sokat idézett n em zetközi és hazai publikáció született. N e m zetk ö zi szin tű ek a hazai fonológiai (N yelvtudom ányi Intézet, ELTE A ngol T anszék), m orfológiai (N yelvtudom ányi Intézet) és szemantikai, illetve pragmatikai (N yelv- tudom ányi Intézet, JA T E Á ltalános N yelvészeti T anszék, K L T E A ngol és N é m e t T anszék, J P T E N yelvészeti Intézet) kutatások is.

A nyelvi technológiák

A szám ítógépes elem ző k terü le té n a M o rp h o lo g ic nevű cég jó v o ltá b ó l igen jó helyzetben vagyunk. E lkészült egy olyan m orfológiai elem ző, am ely nagyon jó hatásfokkal bontja fel a folyam atos szövegben előforduló szavakat szótőre és to l­

dalékokra. Ez a m orfológiai elem ző képezi alapját a helyesírási ellen ő rző és az elválasztó p ro g ram n ak is.

A szin tén kész tezaurusz a m agyar szinonim aszótáron alapul. K észül a szin­

taktikai elem ző is, am ely a szövegben elő fo rd u ló nyelvtani hibákat is képes lesz azonosítani.

Készül egy olyan szótári adatbázis, am ely egy új értelm ező szótár és a k o r­

szerű kétnyelvű szótár kiindulása lehet (N y elv tu d o m án y i In tézet, K o rpusznyel­

vészeti O sztály). A cél a m ai m agyar köznyelv szám ítógépes szótárának elkészí­

tése tö b b százm illió szövegszó alapján. Az E u ró p ai K özösség m egbízásából ez az

Hazai heluzetkép

osztály a m agyar-francia és az angol-m agyar kém yelvű szám ítógépes szótár p ro to típ u sán is dolgozik (kb. 25 000 szó).

A beszéd gépi előállítása teré n m ár 1982-ben elkészült az első m agyar beszéd­

szintetizáló rendszer, a H U N G A JR O V O X (N y elv tu d o m án y i In tézet, Fonetikai O sztály), am ely m agyarul íro tt szövegeket m in d e n korlátozás n élk ü l beszéddé tu d o tt átalakítani. (A F IU N G A R O V O X -o t a N y e lv tu d o m án y i In té z e t szabadal­

m aztatta.) Jelen le g a B udapesti M űszaki E gyetem m el közösen folyik a kutatás egyrészt a beszéd hangzásának finom ítása, term észetesebbé tétele érdekében, m ásrészt a szintetizáló p ro g ram n ak P C -re való adaptálása céljából.

A beszéd íro tt szöveggé való átalakítása m ég m egoldatlan. A beszédészlelés terü le té n egyelőre csak előkészítő tan u lm án y o k készültek, am elyek a beszédész­

lelés hangtani sajátosságait, illetve a kontex tu sn ak a szófelism erésre tett hatását vizsgálták. E zen a téren a fejlett országok m ár lényegesen előbbre tartanak.

A nyelvtani kutatások ered m én y e a Magyar ragozási szótár, am ely m in d e n szó esetében tartalm azza a ragozásra vonatkozó összes inform ációt. A nyelvészeti technológiák szem pontjából nagyon fontosak azok az elm életi igénnyel készült m u n k ák is, am elyek a m agyar nyelv m o n d attan át, fonológiai és m orfológiai re n d szerét dolgozták fel (N yelv tu d o m án y i Intézet, Struieturális magyar nyelvtan, I-III. kötet). T u d o m á su n k szerint az európai nyelvek egyikéről sem készült ilyen átfogó nyelvtan. A m unkálat kom oly nem zetközi visszhangot váltott ki, és m eg n ő tt az érdeklődés a m agyar nyelv iránt. (A nyelvtan különböző részeiből nem zetközi folyóiratokban m egjelent angol nyelvű publikációk készültek, továbbá az I. és a II. kötet rövidített változata az Academ ic Press, illetve az O xford U n iversity Press gondozásában je le n t meg.)

A nyelvhasználat vizsgálata

A beszélt nyelvet elsősorban szociolingvisztikai szem p o n tb ó l vizsgálják. E z egy­

aránt vo n atk o zik a regionális köznyelvi vizsgálatokra (ELTE M agyar N y e lv tö r­

téneti és D ialektológiai T anszék, JA T E M agyar T anszék) és term észetesen a B udapesti Szociológiai In te rjú (B U S Z I) anyagára (N y e lv tu d o m án y i Intézet).

Az u tó b b i 250, m agnetofonnal rögzített in te rjú t tartalm az. Az adatközlők élet­

kor, n e m és iskolai végzettség szerint reprezentatívak a budapesti, felnőtt, írástu ­ dó lakosságra. Az in terjú k alapján elem ezhetővé válnak olyan kérdések, hogy például m i a társadalm i m egoszlása az egyes nyelvi változóknak, hogyan véle­

k ed n ek az em b erek az egyes form ákról, és hogy m ilyen fokú az egyes rétegek nyelvi bizonytalansága. A nyelvi n o rm a vizsgálata is ilyen jelleg ű kutatásokon alapszik. A B U S Z I-n alapuló kutatások széles k ö rb e n ism ertek, kívánatos lenne, ha a regionális köznyelvi kutatások n em zetközileg szin tén láthatóvá válnának.

F ontosak - társadalm i hatásuk és tanulságaik m iatt is - a cigány gyerm ekek nyelvi szocializációjára vonatkozó kutatások (N yelv tu d o m án y i Intézet).

A szűkebb értelem b en v ett pragm atikai kutatások teré n is szám os e red ­ m én n y el b ü szk élk ed h etü n k , ezek azonban többé-kevésbé egy-egy szem élyhez, és n e m egy m ű h ely h ez vagy m u n k acso p o rth o z kapcsolódnak. A nem zetközi nyelvészeti életben azonban ezen a téren viszonylag kevés m agyar kutató hallatja szavát, és csak a legutóbbi években tapasztalható ném i változás (az E L T E , a [ATE, a K LTE és a J P T E k ü lö n b ö ző tanszékein oktató fiatal oktatók, illetve P hD -hallgatók).

A pragm atikáról m o n d o tta k bizonyos m érték ig a szövegnyelvészeti k u tatá­

sokra is érvényesek. A szövegkoherencia, illetve a szövegalkotás külön b ö ző aspektusainak n em zetközi szin tű vizsgálata is viszonylag újkeletű (E L T E Angol T anszék). A szövegszerveződés m agyar aspektusainak kutatása külön b ö ző szin tű elm életi-m ó d szertan i keretekben szinte m in d e n egyetem en és a legtöbb főiskolán folyik.

.Az alkalm azott nyelvészet terü le té n kiem elkedő eredm ényekkel dicsekedhet a pszicholingvisztika ered m én y eit is felhasználó kutatás (ELTE A ngol T anszék).

Az alkalm azott nyelvészet terén talán en n e k a kutatásnak v o lt a legnagyobb nem zetk ö zi visszhangja. Jelen tő s m érté k b en kibontak o zo tt - és n em zetközileg is elfogadott - az európai közösség szükségleteire is figyelő fo rd ítástu d o m án y (E L T E T olm ácsképző Intézet).

A h atáro n túli m agyarság helyzete különleges hangsúlyt kölcsönöz a nyelv­

politika, a nyelvi tervezés, és a két- és többnyelvűség társadalm i-szociológiai ve- tülete vizsgálatának. E zen a téren együttm ű k ö d és alakult ki a m agyarországi al­

kalm azott nyelvészek és a szom szédos országok szakem berei között. E n n ek a kutatásnak egyelőre nincs szervezett központja.

M in t ahogyan azt m ár a bevezetőben e m líte ttü k , a n y elv tu d o m án y hagyom á­

nyos terü leteirő l n em kív án u n k szólni, elsősorban azért, m e rt a m agyarországi helyzet n e m különbözik lényegesen a nem zetközi helyzettől. A k ülön b ö ző nyelv- csoportokra vonatkozó hazai kutatások esetében is többnyire ugyanaz a tem ati­

kai és m ódszertani útkeresés jellem ző , m in t m ásutt.

A nyelvtudom ányi kutatás intézm ényes feltételei

A n yelvtudom ányi kutatások intézm ényes feltételei lényegében biztosítottak. Az M T A N y elv tu d o m án y i In tézete a m agyarországi n y elv tu d o m án y közp o n ti k u ­ tatóhelye. A kadém iai in téze tk é n t m ár az 1960-as években (és azóta is) gyorsan reagált a n em zetközi tren d e k re, követte a nem zetk ö zi n y elv tu d o m án y fejlődé­

sét, és az 1970-es évektől fokozatosan n em zetközileg is elism ert kutatóhelyévé vált a m agyar nyelvtudom ánynak. M a az in tézetn ek alig van olyan részlege, am ely ne re ndelkezne kiterjedt nem zetközi kapcsolatokkal, ne v en n e részt n e m ­ zetközi p ro jek tu m o k m unkálataiban, ne végezne olyan k u tató m u n k át, am elyet nem zetközileg is szám on tartanak.

Az egyetem i tanszékek lényegesen később „m odernizálódtak”, és en n ek a m o dernizálódásnak is igen gyakran a N y e lvtudom ányi In téz etb en nevelkedett fiatal k u tató k voltak az elindítói. A tanszékek közül általában (és ez E urópában m ásutt is így van) az angol tanszékek tették m eg ezen a téren az első lépést, és nem csak azért, m e rt az új tre n d e k a ten g eren tú lró l érkeztek, h an e m azért is, m e rt a n em zetközi n y elvtudom ány nyelve is az angol. É rdekes fejlem ény, hogy M agyarországon az angol tanszékek legjobb kutatói n em az angol, h an e m a m a­

gyar nyelvvel foglalkoznak (az E L T E Angol T anszékén elsősorban m agyar fono­

lógiával, a K LTE és a JA T E Angol T anszékén elsősorban m agyar szintaxissal).

H a a többi idegen nyelvi filológiai tanszék n em m indig tu d lépést tartani a n yelvtudom ány fejlődésével, ez annak eredm énye, hogy nincsenek felkészülve az angol nyelvíj szakirodalom olvasására. A nem zetközi trendekhez igazodó kutatást az angol tanszékeken b v ü l leginkább a n ém et tanszékeken találunk, am i két kö­

rü lm én y n ek köszönhető; a n ém et nyelvtudom ány magas színvonalának és befo­

gadóképességének. Általában is igaz, hogy szoros korreláció van a hazai nyelvtudo­

mányi kutatások színvonala és az anyaország nyelvtudom ányának helyzete között.

A prioritások kérdése

A m agyar nyelvre vonatkozó kutatási feladatokat, és ez a legtöbb m agyarral fog­

lalkozó h u m á n tárgyra is áll, n e k ü n k kell m eg o ldanunk, más n em ze tek kutatói n em fogják e feladatokat m agukra vállalni, és n em zetközi m unkam egosztásról sem leh et szó. H e ly e ttü n k senki sem fogja m egírni a m agyar nyelv g ram m atiká­

já t, senki sem fogja m egcsinálni a nagyszótárt, senki sem fogja a m agyarra v o n at­

kozó nyelvi technológiákat kifejleszteni. A prioritáso k m egállapításakor tehát n em le h e tü n k figyelem m el arra, am i a term é sz ettu d o m á n y o k esetében te rm é ­ szetes sze m p o n t, hogy m i az, am it m ások n á lu n k jo b b a n tu d n ak m egcsinálni, vagy hogy m i az, am it m ások is m eg tu d n ak oldani. Az egyedüli sz e m p o n t a p ri­

oritások m eghatározásakor csak az lehet, hogy m it kívánnak tő lü n k a speciális m agyar igények, és hogy az E urópai U n ió h o z való csatlakozásunk m ilyen nyelv- tu d o m án y i követelm ényeket tám aszt. Az alábbiakban háro m olyan terü letet e m e lü n k ki, am elyek nem egymás alá- vagy fölérendelve, h an em egym ás m ellé rendelve képviselik legfontosabb teendőinket.

A nagyszótár ügye

A nagyszótár a szók in csü n k tö rtén eti szem p o n to k at is figyelem be vevő feldolgo­

zását fogja tartalm azni. A szótár szók in csü n k fejlődését, változásait követi m ajd n y o m o n a 18. század végétől napjainkig. Feladata lexikai ö rö k sé g ü n k rögzítése és hozzáférhetővé tétele. E téren nagy a lem aradásunk, és ha m o st n e m vesszük kom olyan a nagyszótár elkészítésének feladatát, valószínűleg sohasem fog elké­

szülni. A szótár első ren d ű nem zeti ügy, m egvalósításához országos összefogásra van szükség, és m ivel hosszú távú m un k áró l van szó, a m u n k álato k anyagi fede­

zetét is 15-20 évre kell biztosítani.

A nyelvi technológiák fejlesztése

A nyelvi technológiák kifejlesztése a m agyar nyelv m odernizációjának legalapve­

tőbb tényezője és feltétele. N y e lv ü n k e t áp o ln u n k , vagy ha tetszik, v éd e n ü n k kell. E zt k o ru n k követelm ényeit felism erve akkor tesszük a leghatékonyabban, ha a nyelvi technológiák kifejlesztésén fáradozunk. A nyelvi technológiák m in d ­ azokat az eszközöket m agukban foglalják, m elyek segítségével a 21. század e m ­ berei hatékonyan tu d n ak m ajd k o m m u n ik á ln i egymással. A nyelvi technológiák hiánya je le n ti az igazi veszélyt nyelvünk számára. M a m ár érezhető, hogy az új nyelvi technológiák olyan hatással lesznek a kultú ra fejlődésére, m in t am ilyen szerepet az írásbeliség já tsz o tt a ku ltú ra m egőrzésében és terjesztésében. Az a k u ltú ra, am ely n em tu d ezzel a technológiai fejlődéssel lépést tartani, elveszíti tanulóképességét, rugalm asságát, s ez nyelvi-kom m unikációs zavarokhoz vezet­

het. A nyelvi technológia m egléte, illetve a rájuk v onatkozó kutatások m egfelelő színvonala is feltétele az E urópai U n ió h o z való csatlakozásunknak. A m agyar nyelv jö v ő je n em kis m érté k b en attól függ, hogy m ik én t leszü n k képesek ezek­

kel a feladatokkal m egbirkózni. A m i k o ru n k b a n a Széchenyi által m egszabott feladat, m ely szerint a m agyar nyelvet az „idő leikéhez” kell idom ítani és a

„szoros tudom ányok szabatosságához kell közel v in n i”, elsősorban a nyelvi infra­

stru k tú ra kidolgozását jelen ti.

A beszélt nyelv kutatása

A beszélt nyelv kutatása több szem pontból is fontos. B eszélt nyelvi korpuszok vizsgálata alapján m egtu d h atju k , hogy a beszélt nyelv alaktana, m o n d attan a és szóhasználata m en n y ire tér el az írott nyelvétől. A z eltérések m egfigyelése és rögzítése lehetővé teszi egy beszélt nyelvi nyelvtan m egalkotását. Ilyen nyelvtan­

nal m a m ár több európai nyelv büszkélkedhet.

fl piioritásolí kérdése

B eszélt nyelvi korp u szo k alapján vizsgálható a párbeszédek (dialógusok), a kötetlen beszélgetések nyelvtani és szövegtani szerkezete is. K ülönösen az utóbbi fontos kutatási terü lete a n em zetközi nyelvtudom ánynak (konverzációs elem ­ zés, „conversational analysis”).

A beszélt nyelv hangtani (m in d en ek elő tt hanglejtésbeli és ritm ikai) sajátossá­

gainak p o n to s leírása lehetővé teszi az autom atikus beszéd-előállítás tökéletesí­

tését, a m esterséges hang term észetesebbé tételét, és hozzájárul a beszédészlelés autom adzálásához. E zért teh át a beszélt nyelv kutatása a nyelvi technológiák szem pontjából is fontos.

Végül em lítsü k m eg, hogy a norm akutatás is a beszélt nyelvből in d u l ki. A n­

nak m egállapításához, hogy a nyelv beszélője m it tart helyesnek és m it nem , a beszélt nyelvet szociolingvisztikai m ódszerekkel szükséges vizsgálni. T öbbféle nyelvi n o rm a létezik, és k o m m unikációs p ro b lém a gyakran olyan esetekben lép fel, am ik o r a beszélő n em ism eri fel, hogy az ad o tt b eszédhelyzetben m elyik nyelvi n o rm á h o z kell igazodnia.

STRATÉGIAI KATATÁSOK A AlAGYAA TAAGAlÁnVAS A K A A m iÁ fl AlAAEiyFÜZETEK

11 . DlSZCIPlInÍB IHUEIÉSE

Matematika (Császár Ákos)

Orvostudomány (Vizi E. Szilveszter) Biológia (Friedrich Péter)

Fizika (Horváth Zalán-N agy Károly-Tompa Kálmán) Kémia (Görög Sándor)

Gazdaságtudományok (Szentes Tamás-Zalai Ernő) Nyelvtudomány (Kiefer Ferenc)

Állam- és jogtudomány, politológia (Kulcsár Kálmán) M űvészetek (Poszler György)

Történettudomány (Glatz Ferenc) Filozófia (Vajda Mihály)

Agrártudomány (Dohy János-H eszky László-Tom csányi Pál) Szociológia és demográfia (Cseh-Szomhathy László)

Földtudomány (Pantó G yörgy-Adám József-M észáros Ernő) Műszaki tudományok (Somlyódy László-B okor Jó zsef-

Finta József-G yulai József-N yíri András)

Informatika (Vámos Tibor)

1996 májusában az MTA javaslatára átfogó tudom ánypolitikai reform kidolgozása indult meg Magyarországon. A Tudománypolitikai Kollégium május 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudománypolitikai Kollégiumnak az Akadém ia elnöke az érintett tárcákkal egyeztetve november 13-án előterjesztette a rövid távú cselekvési program ot, amely többek között tartalm azta a magyarországi állami fenntartású kutatóbázis áttekintését és konszolidálását (többek között az akadémiai és a tárcák kezelésében lévő kutatóintézetek áttekintését és későbbi időpontban diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). Tartalmazta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s ennek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának megállítását. Em ellett szólt a program a fiatal kutatók helyzetének megvizsgálásáról, a kutatói és egyetemi bérrendszer reformjáról, tudomány és társadalom viszonyának felülvizsgálatáról és általában a magyar tudomány és kutatásszervezet nemzetközi beágyazottságának elő­

segítéséről.

1996 decem berében állást foglalt az országgyűlés a tudom ány kiemelt költségvetési tám ogatásáról, és megbízta a Magyar Tudományos A kadém iát azzal, hogy tízéves távlatban, folyamatos munkával vizsgálja felül a magyar- országi tudom ány helyzetét, és fogalmazzon meg javaslatokat a tennivalókra.

Az MTA közgyűlése 1997 decem berében állást foglalt három tudomány- politikai program megindítása érdekében;

1. Készüljön el egy helyzetértékelés és annak vitája.

2. Kerüljön sor a Magyarországon művelt tudományágak helyzet- értékeléseire (diszciplínaviták).

3. Készüljön el a magyarországi kutatóbázis katasztere.

1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között mozgó tudománypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 1998.) És megindultak a tudomány- politika kérdéseiről a viták (ezek eredm ényeiként 2002-ben jelenik meg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon című kötet). 2000-ben pedig elkészült a magyarországi kutatóbázis katasztere (Magyarországi kutatóhelyek. Budapest, 2001).

1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszciplínavitákat. E viták eredm é­

nyeként készültek el az elmúlt esztendőben az egyes diszciplínákat értékelő tanulmányok, amelyeket a jelen füzetsorozatban adunk közre.

Glatz Ferenc