VADAS JENŐ ERDŐMŰVELÉSTAN.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(6) ERDŐMŰVELÉSTAN. IRTA. VA DA S. JENŐ. AZ ER D ÉSZE TI A K A DÉM IA R EN D ES TA N Á R A , M. K IR . ER D Ő TA N Á C SO S, A MAGYAR O R N ITO LO G IA I K Ö Z PO N T LEVELEZŐ TAGJA.. *. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET DEÁK FERENC-ALAPITVÁNYÁBÓL 150 ARANYNYAL JUTALMAZOTT PÁLYAMUNKA.. KIADJA. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET.. 220 SZÖVEGKÖZTI KÉPPEL.. BUDAPEST. ' PATRIA' IRODALMI VÁLLALAT É S NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.. 1898. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..


(8) MEGNYITÓ. Amikor az Országos Erdészeti Egyesület 1892. évi december 31-én az Erdőműveléstan kézikönyvének meg írására a pályázatot kiírta, éreztem, hogy, mint az E r do ni űveléstannak tanára, a nemes versenyben való részvételre erkölcsileg kötelezve vagyok, még avval az eshetőséggel szemben is, hogy sorsom bukás lehet. így az is világosan állott előttem, hogy a pályázat eredménye tanári pályám sorsára nézve döntő lesz ! A döntés megtörtént. Az Országos Erdészeti Egyesület 1895. évben Beszterce bányán tartott közgyűlése, a bíráló bizottság egyhangú véleménye alapján, a kitűzött pályadíjat ,Erdősítsünk’ jeli gével jelzett munkámnak Ítélte oda s kiadását nyomban el is határozta. Az Ezredév dicsősége érdekében mindannyian leg jobb erőnket az országos kiállítás nagy és nemes ügyének szenteltük, könyvemet tehát az elmúlt évben sajtó alá nem rendezhettem s ezért csak most adhatom át a nyilvános ságnak. Midőn ezt teszem s munkám hiányaiért és hibáiért a t. szakközönség szíves elnézését kérem, nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy közel 20 éves erdészeti szolgálatom ideje alatt gyűjtött tapasztalataimat s tanulmányaimat igye keztem szerény munkámban a legjobban értékesíteni s ezzel is előmozdítani ama szak ügyét, melynek testestőllelkestől híve vagyok. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(9) IV. Természetes, hogy munkámban nem szorítkozhattam csupán saját tapasztalataimra s hazai irodalmunkra, hanem körébe kellett vonnom a külföld irodalmának ama részét is, mely az erdőművelés elveit és szabályait azon az alapon ismerteti, amely a mi erdőművelési viszonyainkkal is össze egyeztethető'. Ezt tartva szem előtt, Dr. K arl Heyer: Der Waldbau oder die Forstproduktenzucht cimü-, Dr. Richard Hess giesseni egyetemi erdészeti tanártól átdolgozott művéből, valamint Dr. K arl Gayer: Waldbau-jából csupán azt dol goztam fel, amit ebből a két jeles-, de lényegükben ellen tétes alapon nyugvó műből, erdőművelési viszonyainkra is alkalmazni lehet. Egyébként munkámban mindig a magyar jelleg és sajátosság felűlkerekedését tűztem ki célúi," amint hogy óriási homokterületeink, hozzá — sajnos — még mindig jelentékeny nagyságú kopáraink, nagy számú víz mosásaink és a magyar tengermelléki K arszt befásításának, nemkülönben a legelőerdők létesítésének stb. elveit és szabályait, nem is a németek szabták meg számunkra, hanem a magunk lábán járva, magunk eszeltük ki azokat a módozatokat, amelyeknek alkalmazásával a biztos siker —- úgy tapasztaljuk — nem marad el. Munkám t. olvasói tapasztalni fogják, hogy az erdé szeti mesterszavak használatára is figyelemmel voltam. A rosszakat igyekeztem kiküszöbölni s helyettük a magyar nyelv szellemének megfelelőbbeket használni. Nehány rosszat, de már az ,erdészek vérébe átment’ s a folytonos hasz nálat hatalmánál fogva már talán ki sem küszöbölhető mesterszót, pl. az ,állab’-ot meg kellett hagyni. Nem adhatom át ezt a szerény könyvet a nyilvános ságnak anélkül, hogy legbensőbb köszönetemet ne fejezzem ki ezen a helyen is az Országos Erdészeti Egyesületnek,. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(10) V. melynek áldozatra készsége nélkül ez a könyv napvilágot nem láthatott volna; a nevezett egyesület nagyérdemű titkára: Horváth Sándor m. kir. főerdőtanácsos és Arató Gyula m. kir. központi főerdész uraknak, azért az odaadó fáradozásért, melylyel munkám gyors nyomtatását és kia dását elősegítették, nemkülönben B ihari Ödön m. kir. erdész úrnak, amiért az erdőművelésre vonatkozó hazai irodalom átkutatásában segédkezett. De köszönettel tartozom a bíráló bizottság t. tagjainak is, akik tárgyilagos és részletes bírá latukkal megkönnyítették munkám hiányainak a pótlását. Selmecbányán, 1897. december havában.. Vadas Jenő.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..


(12) TARTALOM. Oldal. M egnyitó_ ___ ... ... ... ... ... ... ........................... ... ... Bevezető ... ... ......................... . ... ... ... _ ... .......... . .... ... I. Az erdőművelés feladata, célja, felosztása_ —.............. — — — II. Irodalom _ ... . . . _____ ... ... ... — ................. — _ III. Történelem ... _ __ ... ......................... . ... .... .... .... 1. Az erdők keletkezése. Őserdők. Művelés alatt álló erdők... _ 2. A magyar állam erdőségeinek múltja ... ................. . ... ... 3. A pásztorkodás és mezőgazdaság térfoglalása ._.............. . — 4. Feltétlen erdőtalaj. Védőerdő ... ... .................... ................... III 1 1 3 5 5 6 7 9. E lső rész. Á lta lá n o s ism eretek. I. Szakasz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.. Az erdőlétesítés és felújítás elvei. Általános szempontok _ ... ... .................— .......... . ... Az állab jellegzése — ................................... . ... ... __ _ Az állabtelepítés és felújítás tényezői ... ................. ............... — A természetes felújítás előnyei és hátrányai .................— ... A mesterséges felújítás előnyei és hátrányai ... .................... Összehasonlítás............................ ... ................. . .......... . .... II. Szakasz. Az erdőművelésre alkalmas fanemek leírása. 1. Tűlevelűek, a) Általánosságban .................................... .... ... b) Fajok szerint ... ....................... — — __ _ 2. Lomblevelű fák. a) Általánosságban ... ... .......................... .. b) Fajok sz erin t.......................................— — III. Szakasz. A termőhely befolyása a fanemek tenyészetére. 1. Termőhelyi tényezők a talaj szempontjából... ... .............. — 2. Termőhelyi tényezők a kiima szempontjából .......................... — IV. Szakasz. A fanemek tenyészetének a talajra való hatása _ _ _ V. Szakasz. A különböző erdő- s állabalakok ismertetése ... .................. 1.. Fejezet. A lörzsökös erdőalakok jellegzése. A) S z á l e r d ő ... ... _ ... ... ..................................... a) Tarvágásos szálerdő _ ... ... — — — b) Vetővágásos szálerdő ... _ .... — ............................ c) Szálaló erd ő _ _ _ ... —......................... ... .... 11 11 14 18 20 22 23 24 52 54 117 122 127 129 131 132 133 134. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(13) VIII Oldal. A szálerdő. módosulatai:. a) Kétkorú szálerdő ... fi) Alátelepített szálerdő c) Irtásos szálerdő B) S a r j e r d ő ... ... ... «) Rendes sarjerdő ... fi) Botfa-, vagy botoló erdő c) Nyeső erdő ... __ _ d) Cserzőerdő .................... C) K ö z é p e r d ő _ ... ... d) Rendes középerdő fi) Szálerdőszerű középerdő r) Sarjerdőszerű középerdő D) L e g e 1 ő e r d ő ... _ a) Szálerdő 1 alakban... fi) Sarjerdő ). 137 137 138 138 140 140 141 141 141 142 142 142 143 144. 2. Fejezet. Erdöalakok magassági fekvés szerint. a) Berki erdő..................... . .... ... ... ... .............. . 144 fi) Lapályi erdő... ... ... ................. . „ ......................... 145 c) Homoki erdő... _ ... ... ... ................. . — __ 145 d) Dombvidéki erdő— ... ................. ......................... . .... 145 e) Előhegységi erdő .............. — -— ............................ 146 / ) Középhegységi erdő ......................... . .... ... _ _ 146 g) Magas hegységi e r d ő ............ ... ... ... ... ............ 146 3. Fejezet. Altabalakok fanem szerint ... _ ... ... _ _ ... 146 I. Az elegyetlen vagy tiszta és elegyes, vagy vegyes állabok tele pítésének alapelvei... _ ... ... ... ... ... _ ... ... 147 II. Az elegyítés előnyei és hátrányai ... .. ..................................... 149 III. A fanemek elegyítésének szabályai........................... . ............ .... 152 1. Árnyattűrő fanemek elegyítése árnyattűrőkkel ... ............ ... 154 2. Árnyattűrő fanemek elegyítése világosságot kívánókkal ... ... 158 3. Világosságot kívánó fák elegyítése ugyanilyenekkel... _ _ 166 VI. Szakasz. Az elegyetlen és elegyes állabok telepítésére alkalmas fa nemeknek megválasztására befolyó tényezők... ... ............ ... 167. M á so d ik rész. E rd ő telep ítés és fe lú jítá s . FOGALOM. I. Szakasz. Az erdő telepítéséről és mesterséges felújításáról. 1. Fejezet. Általános rész ... .................... ........... --- - ................1. Választás vetés vagy ültetés között — — —......................... 2. A vetőmag beszerzése, csírázó képessége. A magvak nagysága és súlya. A magérés ideje ................................. -.................. 174 174 179. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(14) IX Oldal. 3. A különféle fanemek magjainakgyűjtése ... — — — 185 4. Magpergetők ................................................. — — — — — 191 il) M a g p e r g e t é s a n a p m e l e g é n e k f e l h a s z n á l á s á v a l ... ... ... ......................... — ......................... — 192 B) M a g p e r g e t é s f ű t ö t t h e l y i s é g b e n ... — 195 a) Magpergetők mozdítható cserényekkel ................. — — 198 b) Magpergetők mozdíthatlan cserényekkel ... — ... — 200 e) Magpergetők forgatható cseréinkkel ... — 210 C) M a g p e r g e t ő k g ő z f ű t é s s e l . ........... — — 211 5. A magpergetés egymásutánja s a mag tisztítása ... ... 212 6. A magvak eltartása... ... _ —................................................— 216 7. A mag jóságának megvizsgálása. Csíráztató készülékek — — 225 8. A vetőmag mennyiségének meghatározása ... — 232 2. Fejezet. Erdősítés vetéssel. 1. A vetés különféle módjai _ _ _ ... ... _ __ 235 2. A talajnak vetésre való előkészítése. Különféle eszközök a talaj megművelésére........................ ............... ................. ... ... 236 3. A talaj különböző megművelésének módjai... ... _ ._. __ 243 4. A vetés ideje ... ... 5. A mag csírázásának feltételei s a vetés kivitele.................. . .... 248 6. A főbb fanemek magjainak vetésénél alkalmazott módok... — 255. .... 3. Fejezet. Erdősítés ültetéssel. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.. Csemetenevelés.. Az erdősítésnél alkalmazott csemeték különféle fajai... — ... 285 A csemeteszükséglet beszerzése ... ... — —- _ _ 286 Az állandó- és vándorcsemetekert telepítésének indító okai ... 290 A csemetekert helyének megválasztása... ... — —292 A csemetekert bekerítése. Különféle kerítések ... ... ... — 299 A csemetekert talajának megművelése_ ... ... . . . ___311 A csemetekert talajának javítása, trágyázása ... ... — — 315 A trágyázás idejének célszerű megválasztása és kivitele_ ... 325 A csemetekert területének beosztása ... — —326 A mag elvetésének alapelvei ... ... ... ................................... 328 A vetőbarázdák készítése. Különféle barázdakészítő eszközök._.330 A mag elvetése_ ... _ _ ... ... ... ... ... ... ... 334 A vetéshez szükséges magmennyiség meghatározása.................... 341 Sajátos vetésmódok_ ... ... ... ... — 342 A csemeték iskolázása ... _ ... ..................._. ... ... — 347 Az iskolázás kivitele. Iskolázó eszközök ........... — — — 349 A csemeték kétszeri iskolázása. Suhángok nevelése — ... ... 357 A csemetekert védelme és gondozása ... ... — ——' Csonka csemeték nevelése ... ............ ... ................. . ... 378 Csemetenevelés dugvány okról.. .................... . .................... 378. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(15) Oldal. 21. 22. 23. 24. 25. 26.. Csemetenevelés gyökérsarjakból és gyökérdarabokból ... ... Csemetenevelés homlítással ................................ ........................... A csemeték kiszedése ... .................... ... .................... ... A csemeték osztályozása és nyesése ... ................................ . A csemeték csomagolása és szállítása........................................... Csemetekertek telepítése és fentartása futóhom okon........... ... a) Állandó csemetekert legyen-e avagy ideiglenes ? ... ............ />) A csemetekert domborulati viszonyai ................... .... ... c) A csemetekert fekvése ... ............................ .... .... .... d) A csemetekert védelme ... ... ................. . .... ............ e) Talajfordítás ... _ _ ... ......................... . .... — f ) Vetés ... ... ... ............................................................ ... g) Iskolázás _ ... ... ... _ _ ... ... __ _ ... h) Csemetekiemelés, osztályozás, olvasás, beföldelés, csomagolás homokon _ ... _ ... .... .... ................. . ... _ 27. A csemetenevelés költségei _ ... ... ... _ _ _ _. 380 381 382 390 392 395 395 397 397 398 399 400 405 406 408. II. E r d ő ü l t e t é s . 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.. Szabályos és szabálytalan ültetés... ... .......... . ... — ... Az ültető hálózatok kitűzése_ _ _ ... __ ... ... — A csemeteszükséglet kiszámítása ................. „ ... ... ... — A jó csemeték ismertető jelei... .... .................... — — — A csemeték kora és nagysága ... ... ... ... — — Az ültetés sűrűsége_____ _ ... ... ... .......... . ... ... Az ültetés ideje —................................ .................. .... — —. 8. Az ültetés különböző módjai ... ... ... ... _ ... ... ............. AJ Gödrös ültetés ... ................ ... ............ ... ________ ____ 1. Gomolyos ültetés. (Ültetés földestül.) ... ..................... ... 2. A csemetéknek meztelen gyökerekkel való ültetése......... B ) Lyukba és hasítékba való ültetés... ............. ................... ... C) Dombos ültetés____________ ... ... _ ... ________ _ D ) A sülyesztő ültetés... ........................... . ...............................— EJ Egyéb ültetési m ó d o k .............. . ... __ ... _ _ _ ... _ 9. Erdősítés dugványozással, homlítással és gyökérsarjakkal ... — 10. Egyéb tudnivalók az egyes fanemek ültetéséről ... ... ... — — 11. A csemeték gondozása és védelme ... ... ... — __ _ — — 12. Az ültetések költségeire befolyó tényezők —................ — ... — 4. Fejezet. A futóhomok' megkötéséről ............. ........................-...........— I. Általános elvek és szabályok ... ................................................. — ... II. A futóhomok erdősítésének gyakorlati kivitele . . . ......................... — A szeged-vidéki. homokterületek. 416 420 424 426 428 429 431 433 434 435 436 442 453 463 463 464 467 473 475 478 480 485. b e f á s í t á s a.. 1. Erdősítésre szolgáló fanemek .............. ... ... ... ... ... ... ... 2. Talajjellegzés ................ ............................................... — — .... 485 486. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(16) XI Oldal. 3. A terület alakviszonyai ... ... ............... -.......... . ... _ ... ... 4. A fanemek m egválasztása................... . ... ... ... ... ... ... 5. A talaj megmunkálása .............. . ................ ............... ............... . 6. Az erdősítés kivitele... ... ............................... . . . . _._j ............ 7. A homoki ültetéseket érhető nevezetesebb károsítások ... ... ... 5. Fejezet. Kopárok, vízszakadások és kőgörgetegek erdősítése........ . ... 6. Fejezet. .4 magyar tengermelléki Karszt erdősítése ... ... ... ... .... 490 491 492 494 498 499 505. II. Szakasz. Az erdő természetes felújításáról általában, 1. Fejezet. Természetes felújítás magról. Magavetés ... _______... 1. A felújítás kora .............................................................. .. ... ... ... 2. A magavetés különböző módjai ............. ........... ........ — ______ 4) M a g a v e t é s s z á l a l ó v á g á s a l k a l m a z á s á v a l a) Törzsenkénti szálalás ___ . . . _. . . ____ . . . . ____ />) Csoportos szálalás . . . ........................................................... c) A szálalással való felújítás előnyei és hátrányai.......... — .0) T e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s f o k o z a t o s f e l ú j í t ó v á g á s s a l ____— __ ... ..................... ........... ................... a) Az előkészítő időszak, a) Az előkészítő vágás ... ... _ é) A magavetés időszaka, ß) A vetővágás ... .......... . ... c) A felszabadítás időszaka, y) A felszabadító, vagy ritkítóés végső (kitakarító) vágás ................... ................... .... 509 509 511 512 513 514 514 515 517 520 524. C) T e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s , c s o p o r t o s f e l ú j í t ó v á g á s a l k a l m a z á s á v a l .............. . ... ... ... . . . _ 528 D) T e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s , f e l ú j í t ó t a r v á g á s s a l ................................... —.............. — _ _ _ 2. Fejezet. Természetes felújítás sarjakról _ — ... ................... . ... 1. A sarjerdők felújításának általános gazdasági elvei.......... ......... 532 534 536. III. Szakasz. A különböző erdőalakok felújítása. 1. Fejezet. Alapelvek. 1. A felújítás vezetésének iránya ................................................. . ... 2. A vágások kijelölése ... ... — ... ................ . ... 2. Fejezet. A szálerdő felújítása ... ... ... ... ... .................................. .<4) F e l ú j í t á s 1. 2. 3. 4. 5. 6.. a különböző. 538 541 543. fanemek szerint.. Lúcfenyő-szálerdő felújítása , ... ... .......... . — --- — Jegenyefenyő-szálerdő felújítása _______... ... —...................— A bükk-szálerdő felújítása____... —............ — ............. — — — A tölgy-szálerdő felújítása . — ___ — — .............— — — Az erdeifenyő-szálerdő felújítása ............. — —............ ................... A vörösfenyő-szálerdő felújítása ................... ........... . ... ... .... 545 550 555 559 562 565. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(17) XII Oldal. B) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.. Egyéb. fanemel; f e l ú j í t á s a .. Feketefenyő .... _ ... ... ... ... ... ......................... ........... — — 567 Simafenyő ................................. ... — ... ... ................ ... 567 H avasifenyő......................... ........................ . ... ... ....................... 568 Törpefenyő ____... — .......................................... ... ... ... ... 568 A gyertyán ... ............... ... ... ... ... ... _ ... ... .............— 569 Az égerek ................... ........ ... .. ______.... ... ........................ 569 A szelíd gesztenye, hárs, szil, juhar, kőris ... ... _... ... —- 569 C). Különleges. szálerdő-alakok.. 1. A kétkoru szálerdő felújítása ................... . ... ... .............. 570 2. Amódosított bükkszálerdő-alak ... ... ... ... ... ....................... 571 3. A vigályos gazdaságról.__ ........... .................................. ... ... 3. Fejezet. A sarjerdö felújítása .............. ... „ ...................... ........ ... 574 A). ... ... Rendes sarjerdőalak.. 1. 2. 3. 4. 5.. A gyertyán-sarjerdő felújítása ... ________ ____ ... _ ____ 575 A bükk-sarjerdő felújítása ... ... ... ............. — _ . . . _ _ _ 576 A szelidgesztenye-sarjerdő felújítása ... ................................— ._. 577 Az ákác-sarjerdő felújítása... _ ... ................... .. ... ............. . 578 A fűz-sarjerdő felújítása... — _ _ — ... — — — 580 A n e m e s f ű z e k t e l e p í t é s e és t e n y é s z t é s e ... 581 Telepítés és felújítás ... ............................ ... ... ... __ 582 a) A talaj megmunkálása... ... ... ... _ ... _ _ 582 b) A dugványozás munkálatai ... ... ... ................. 582 c) A füzes gondozása ... ............................................. .... 584 ti) A füzes felújítása... .......... .. ............................... — — 584 6. Egyéb fanemeknek sarjerdő-alakban való kezelése ... ... — 586 Éger-sarjerdők ................... ......................... . .... .... 586 Hársfa-sarjerdők ... ... ... ... ... ... ________ Nyárfa-sarj e rd ő k ....................... ... ... ................... ... 586 Mogyoró-sarjerdők ... ... ................. . ... _ — 587. 1. 2.. 5. 4.. B) M ó d o s í t o t t s a r j e r d ő k f e l ú j í t á s a . A cseres- vagy cserző (cserzőkérges)-erdő................. . ... ........ 587 Botoló- vagy fejesfa-sarjerdő........... ... ... ................... ... 593 a) A botoló- vagy fejesfa-erdőalak képzésére alkalmas fanemek 595 b) A fejesfák tenyésztése- ésneveléséről ... ... __ ... ... 595 Nyeső-sarjerdő ... ... ............................ __ ... ... ........... 597 Kapás-Sarjerdő_ _ ... _ ... ......................... ................. 598. 4. Fejezet. A Jtözéperdö felújítása. 1. Általános elvek...........................................................: — — — 2. A középerdők felújítása ... _ —...................... — — ... —. 601 602. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(18) XIII Oldal. 3. A középerdő felújításának, illetőleg főfái elosztásának gyakorlati kivitele ... ._........................ . ... — — — — — — 4. A középerdő vágásának ideje s módja— ... — — — — 5. A középerdőalak előnyei a szálerdő felett ... ......................... — 6. A középerdőalak előnyei a sarjerdő felett ... —................ — —. 607 610 612 612. 5. Fejezet. .4 legelöerdö felújítása. 1. Általános elvek.................. ... — — — — 2. Vágásforduló, záródás és beosztás .................... 3. Felújítás ... __ ... __.......................— — .... — — — 613 — ... — 615 ... ... — 617. H a r m a d ik rész. A z erd ő g o n d o zá sa és nevelése. A) A t a l a j t e r m ő e r e j é n e k f e n t a r t á s a ... — — B) Az e r d ő g o n d o z á s á n a k é s n e v e l é s é n e k ■m u n k á l a t a i . . . _ ._.............. . .................... ......................... . 1. A csemetések s fiatalosok hézagainak pótlása ... ... ... 2. A csemetések gyomlálása ... ___ ___ 3. A tisztító vágás .................. .... ... .......... . 4. Az erdőlés. a) Általános tudnivalók ... _ _ __ ... ................. . ... b) Az erdőlés különböző fokai ... ... ... .......................... c) Az erdőlés kivitelének elvei ... .......................................... d) Az erdőlés alá kerülő állab törzseinek kijelölése s vágása e) Az erdőlés után visszamaradt állab— ... — .................... / ) Az erdőléstől várható előnyök... ... ... ... ... ... ... g) Az erdőlés különlegességei .......... ... //) Az erdőlésre voanatkozó kísérletek célja ... ... ... __ 5. A fák felnyesése — _ ... ... ... ... — ... ... a) A felnyesés keresztülvitele ... ... .................. . ... ... .............. ... b) A felnyesésnél használt szerszámok. 618 622 622 623 g04 627 630 631 634 636 638 639 639 640 641 643. N e g y e d ik rész. Á lla b á ta la k ítá s o k . A) B e v e z e t ő r é s z .............. . ... ... B) Á l l a b á t a l a k í t á s f a n e m v á l t o z t a t á s s a l ............ 1. Általános elvek... .................................................. ................— 2. Az alátelepítésről ... ... .... ........................... ... _ 3. Bükkállabok átalakítása jegenye- és lúcfenyvesekké ... ... 4. Bükk- és gyertyánállabok átalakítása tölgyesekké ... ... 5. Tölgyállabok átalakítása elegyítéssel ............ — — — 6. Nyíresek átalakítása... ... ... .................— — — ... 7. Berki erdők á ta la k ítá sa ............................... -......................... .. ... 650 .... 651 — 651 — 652 — 656 — 661 — 663 __ 665 ... 668. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(19) XIV Oldal. C) Á t a l a k í t á s o k. az e r d ő a l a k v á l t o z t a t á s á v a l .. Általános elvek............................ — ................. — — ... — Átmenet a vágásos szálerdőből más erdőalakra......................... — Átmenet a szálalóerdőből más erdőalakra ... ................. .. .... A középerdő átalakítása ... ... ..................................................... Sarjerdő átalakítása... .......... . ... ... ... _ ... _ __. 670 671 673 675 676. D) R e n d e t l e n ü l k e z e l t v a g y r o n t o t t e r d ő k á t a l a k í t á s a ... ............................ .................................................. .. 678. 1. 2. 3. 4. 5.. Táblázatok. a csemetenevelésnél. költségeinek. Betűrendes. előforduló. munkák. k i s z á m í t á s á r a . . ............... ............................ 686- ■697. n é v - é s t á r g y m u t a t ó .... .................................... 701. •711. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(20) ERDŐMŰVELÉSTAN.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..


(22) BEVEZETŐ. I. Az erdőművelés feladata, célja, felosztása. Az erdőm űvelés vagy erdőtenyésztés az erdőgazdaság lényeges részét képezi, m ert általa történik az erdő hasznosítható term ényeinek tenyésztése és felnevelése. Az erdőm űvelés vagy erdőtenyésztéstannak feladata teh át rendszerbe foglalni azokat az elveket és szabályokat, m elyek szerint az erdőterm ények term elése a legkisebb költséggel, a lehető legrövidebb idő alatt tö rtén jék s m egism ertetni azokat az eszközöket, m elyeket az erdőtenyésztőnek az erdőtenyésztés vagy erdőtelepítés- s gondozás ideje alatt a legkülönbözőbb körülm ények között alkalm aznia kell. A m agyar erd ő k nagy része a túlhasználás, a felújítás elm u lasztása, az értékesebb fanem ek s választékok kiszedése — nem kü lönben a m értéktelen legeltetés következtében ez idő szerint rossz karban van, ennélfogva sokkal csekélyebb értékű, m int am ilyennek ren d es kezelés m ellett lenni kellene. A talaj term őképessége, ereje sem olyan a jelenben, m int volt régen. E zért az erdőtenyésztőnek, az erdő m űvelőjének feladata ezeket a hiányokat pótolni, az erdőket m egjavítani, helyesen felújítani, értékesebbekké átalakítani, az erdő n ek való kopár terü leteket beerdősíteni és m indezt az erdőtörvény rendelkezéseinek, valam int az erd ő b irto k o s érdekeinek szem előtt tartásával, a sikert biztosító eszközök alkalm azása által teljesíteni. A m agyar erdőm űvelésnek különösen nehéz feladatát képezi az egyes törvényhatóságok területén kihasznált vagy pusztuló félben levő hegységi cserjés erdőknek rendes erdőkké való átalakítása m el lett, az alföldi futóhom ok területeknek s a m agyar tengerparti K arst vidéknek erdősítése. A m agyar állam erdőségeinek jelen állapotára való tekintettel, m ind a jelenben, m ind a jövőben különös figyelm et és gondot érd e m elnek a tölgyerdők, m elyeknek sok helyütt elcsenevészett vagy V a d a s: Erdőműveléstan.. 1. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(23) 2. csonkásodásban J) sínylődő állabjait fel kell frissíteni, erőteljes erdőkké kell átalakítani. O tt pedig, hol a tölgyesek helyét a gon datlan kezelés következtében a bükkösök vagy gyertyánosok fog lalták el, az elvesztett területet a tölgyesek szám ára okszerű elvek alkalm azásával vissza kell foglalni. E zt a szem pontot erdőm űve lésü n k n ek szem elől téveszteni nem szabad, m ert ez a törekvés fogja kezünkbe adni azokat az eszközöket, m elyekkel a m egsem m isüléshez m ár-m ár közel álló tölgyeseinket, elvesztett régi terü letük nagy részének visszaadhatjuk. H azánk k o p ár területei sok ezer holdat foglalnak el. E zeket az erdőm űvelésnek kell m egfelelő erdősítés által m eghódítani. N agy segítségünkre vannak ebben a tekintetben, különösen az ákác, az erdei fenyő s bizonyos körülm ények közt a fekete fenyő is, m elyek a k o p árok beerd ő sítésének sikerét, az ily területek sivárságához alkalm azkodni tudó term észetükkel biztosítják. Az erdőm űvelés a volt ú rbéresek legeltetési jo g án ak m egvál tása cím én, az úrbéres község részére kihasított erdőterület jó k arb an tartását is céljai közé sorozza. Sok község ugyanis a birto k b a vett ily területről a fát tarvágásokkal teljesen kipusztította s a talaj term ő erejét, m értéktelen legeltetés által sem m ivé tette, nagy részénél pedig az elkopárosodás szintén be fog következni, ha nem gon d o sk o d un k olyan intézkedések életbeléptetéséről, m elyekkel ezt a veszélyt elháríthatjuk. A sikert csakis az erdőm űvelés biztosíthatja, m ég pedig úgy, hogy a szóban levő területeken oly fatenyészet tar tassák fenn, m ely a községek legeltetési szükségleteinek biztosítása m ellett, a talaj állandó term őerejét m egóvni, sőt fokozni is képes legyen. (Legelőerdő.) V égül az erdőm űvelés gondoskodása tárgyát képezze, a rendes erdőgazdaság vágásterületeinek sikeres felújítására szolgáló m ódo zatoknak s ezzel együtt annak az iránynak a m egállapítása, m elynek követésével az erdősítés terén tö rtén t m indennem ű mulasztás, az erdőtalaj erején ek nem csak m egm entése, de fokozása végett is, helyrehozható. H ogy az erdőtenyésztő em e feladatoknak m egfelelhessen, hogy teh át az erd ő sikeres telepítése, felújítása s m űvelése a legkülönbözőbb ') Csonkás erdőnek nevezi a magyar azokat az erdőket, melyeknek sudarai elszáradnak.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(24) 3. körülm ények között biztosíttassék, ez az erdőtenyésztés elveinek s szabályainak szigorú alkalm azása mellett, főleg a term őhelyi viszo nyoknak, továbbá a tenyésztendő fák term észetének, életviszonyainak s bizonyos m érték b en a m ezőgazdaság alapelveinek ism eretétől függ. E zért a z erdőmüveléstan segédtudom ányai: a z erdészeti talaj- és klim atan, erdészeti növénytan és részben a mezőgazdaságtan. Az erdőm űveléstan általános beosztása a következő: E lső rész. Á ltalános ism eretek. (Az erdő és állab ism ertetése erdőm űvelési szem pontból.) M ásodik rész. E rd ő telep ítés és felújítás. H arm adik rész. E rdőgondozás és nevelés. Negyedik rész. Á llabátalakítások.. II. Irodalom. Erdőm űvelési szem pontból írt m űvekkel és értekezésekkel a m agyar erdészeti irodalom ban is találkozunk. Ilyenek: Illés Nándor. ,E rdőtenyésztéstan‘ című műve, m ely az erdé szeti akadém ián tankönyvül is használtatott s az erdőtenyésztés terén úttörő m unka. U gyancsak Illés N ándor írta: ,A futó hom ok m egkötése, befásítása és használata* című, pályadíjat nyert» m unkát, m ely a futóhom ok beerdősítését s a hom oki erdő m űve lését tárgyalja. Ezekhez sorakoznak a következő m űvek: L á zá r Jakab'. ,E rdészeti kézikönyv*. 1871. Illés N ándor és Fekete Lajos'. ,Közerdész* az erdészet rövid vázlata*. 1873. Bedő Albert'. ,Erdőőr* vagy az erdészet alapvonalai. » » ,A m agyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelm i leirása* 1896. Fekete Lajos'. ,A m ezőség kopárainak befásítása*. » » ,A tölgy és tenyésztése* 1888. » > ,M agyarországon előforduló főbb fanem ek cse m etéinek term esztése és ültetése*. 1889. Fekete Lajos'. ,Az erdei vetésről és ültetésről*. 1893. Fekete L a jo s: ,Az erdő ápolásáról és használatáról*. 1895. 1 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(25) 4. Tomcsányi G usztáv. ,E rdei facsem eték nevelése1. 1889. Vadas Jetid: ,A tölgycsem eték neveléséről1. 1888. Földes Já n o s: ,A legelő erdők1. 1895. M árton Sándor: ,A legelő erd ő k berendezése, kezelése és hasznosítása1. 1897. Horváth Sándor'. ,E rdészeti zsebnaptár1. S ok erdőm űvelési cikket s tanulm ányt közöl végül az ,E rdészeti L apok1 szakfolyóirat is. (Szerkeszti Dr. B edő Albert.) A ném et szakirodalom enem ű figyelem rem éltó m űvei a következők: H artig D r. G. L.\ A nw eisung zur Holzzucht für F örster. 1. Aufl. 1791; 8. Aufl. 1818. Cotta H .\ A nw eisung zum W aldbau, 1. Aufl. 1871; 9. Aufl. 1865. Schm itt J . A .\ A nleitung zur E rziehung der W aldungen 1821. Laurop C. P.: D er W aldbau. 1822. Ez a III. része a Bechstein-féle következő című m unkának: Die F o rst und Jagdw issen schaft nach allen ihren Theilen. P fe il Dr. V : Das forstliche V erhalten d er deu tsch en W ald bäum e und ihre E rziehung. 1. Aufl. 1829; 3. Aufl. 1854. P fe il Dr. V.: Die deutsche Holzzucht. 1860. Gwinner, W. H : D er W aldbau in kurzen U m rissen, 1. Aufl. 1834; 4, Aufl. 1858 S tu m p f Dr. C.\ A nleitung zum W aldbau, 1. Aufl. 1850; 4. Aufl. 1870. Wagener G.: G edrängte D arstellung d er w ichtigsten und bew ährtesten W aldbau-R egeln. 1875. Gayer Dr. K D er W aldbau 1878. und 1880; 2. Aufl. 1882; 3-te Aufl. 1889. Wagener G.\ D er W aldbau und seine F ortbildung. 1884. Ney C. E. Die L eh re vom W aldbau für A nfänger in d er Praxis. 1885. Borggieve D r. B.\ D ie H olzzucht. Ein grundriss für U nter richt und W irtschaft. 1885. Weise W : L eitfaden für den W aldbau. 1888. Hartig Dr. G. L.\ A nleitung zur wohlfeilen Cultur d er W aldblössen. 1826. P annevitz J .: Kurze A nleitung zum künstlichen Holzanbau. 1. Aufl. 1845. 2. Aufl. 1847.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(26) 5. B eil A.: Forstw irtschaftliche K ulturw erkzeuge und G eräthe in A bbildungen un d B eschreibungen. 1846. Jä g er J . P. E. L .\ Das F orstkulturw esen nach T heorie und E rfahrung, 1. Aufl. 1850; 2. Aufl. 1865. B uttlar R .: F orstcultur-V erfahren. 1853. M anteufel H. E.: Die Hügelpflanzung d er L aub u n d N adel hölzer. 1. Aufl. 1855. 4. Aufl. 1874. B u rkh a rd tD r. H : Säen und Pflanzen 1. Aufl. 1854; 6. Aufl. 1893. Alemann J . A.: U eber F orstculturw esen. 1. Aufl. 1851. 3. Aufl. 1884. Hey er Dr. C.\ D er W aldbau o d er die F orstproduktenzucht. 1. Aufl. 1854. 4. Aufl. 1893. Hess Dr. Richard'. Encyclopädie und M ethodologie d er F orst w issenschaft 1890. Gustav Hempel und K a rl W ilhelm : Die Bäum e und S träucher des W aldes.. III. Történelem. i. Az erdők keletkezése. Őserdők. Művelés alatt álló erdők. F öld ü n k nagy részét m ár a történelem előtti időben erdő boríthatta. A term észet kiapadhatatlan, bőséges forrása terem tette, fen tarto tta s keletkezett hiányaiban pótolta is az erdőt. A fák ugyanis m agjuk hullatása után keletkezett utódjaik által fajuknak m egm aradását biztosították. T ö b b fából keletkezett a facsoport s ebből sokasodás által az erdő, m ely ezen az úton m ind nagyobb és nagyobb terü letet foglalt el a növénytenyészet am a határáig, m elyen túl terjeszkedésének g átat v etettek a földterület terepa'akulásai, a földrajzi és klim atikus viszonyok. Az erdők csem etéinek ezenkívül, keletkezésüktől fogva sok ellensége van. Sokszor m ár a lehullott m ag, k ésőbb pedig az apró csem ete veszi fel a küzdelm et a term őhely m ostohaságával, a gyom okkal, a légköri viszonyokkal, a különféle élősködő állatok kal és növényekkel s ezek tám adásainak késő vénségéig ki van téve. M áskor az erdő kozm ikus hatások, vagy geológiai változások következtében szenved kárt, de azt is a term észet őserejének segít ségével pótolni s az elvesztett területet újra m eghódítani igyekezik. A m ely erd ő k re az em beri m unkásság beavatkozásának kizárásával. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(27) 6. csupán csak a m ost em lített természeti viszonyok hatnak, a jelzett term észeti hatások alatt foglalnak tért s alkotnak erdőségeket, a m időn a fák életének nem a fejsze, hanem a létért való szüntelen küzdelem ben, valamely elemi csapás vagy az öregség szab határt s végre, ahol a kipusztult fák vagy erdő újra telepítését s tenyé szetét az em beri m unkásság hozzájárulása nélkül, kizárólag m aga a term észet végzi, ezek az őserdők. Az ezekkel ellentétes viszonyok hatása alatt, teh át a z emberi m unkásság közreműködésével keletke zett s kezelt erd ő k pedig: m űvelés alatt álló erdők vagy egysze rűen erdők neve alatt ism eretesek. Ő serdők, a m aguk szűziességében jóform án m ár csak ott vannak, ahol em b er nincs, vagy ha van is, nom ád életet él. A kulturállam okban alig ak ad u n k őserdőkre, legfeljebb hozzáférhetet len vagy olyan m aradványaira, am elyekből a kivágott fát, a köz lekedési eszközöktől való nagy távolság m iatt, kiszállítani eddig nem lehetett. 2. A magyar állam erdőségeinek múltja. A m agyar állam területén az erd ő k m ost 15.767,369 katasz teri holdat foglalnak el, am i az összes területnek közel 28°/o-át teszi. E b ből esik a bük k ö sökre 36'54, gyertyánosokra 9.13% , a nem es tölgyfajokra 22'00, a csertölgyre 5'72°/o, a többi lom b fára 7 5 2 és a fenyvesekre 19'09% . A m últban hazánk területéből az erdő, a m ost kim utatott nál sokkal nagyobb tért foglalt el s a nem esebb fanem ek — a tölgyek — is nagyobb százalékkal szerepeltek. A történelem ugyan ném a, vagy legalább is szűkszavú a m agyar erdők fanem ei nek a régi korban létezett arányairól, d e egy pillantás erdőképünkre s m eggyőződhetünk az em bernek az erdők m egfogyatkozását okozó befolyásáról. V ilágosan tan ú skodnak erről az erdőborította területek, m elyek jórészt csak foltonként elszórva tűnnek elő, m egszakítva nagyobbára az erdőterületből ekével m eghódított szántókkal, vagy a hegységben legelőkké, rétekké alakított térségekkel. A tölgyerdő fogyott s fogy m a is ott, hol term őhelye m ezőgazdasági m űvelésre alkalm as, a hegységi erdő fogyott s összefüggésében m egszakíttato tt ott, ahol k ö n n y ebben volt hozzáférhető s főleg legelővé, ka szálóvá átalakítható.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(28) Éppígy vonhatunk következtetést erd ő térk ép ü n k figyelmes m egszem léléséből arra nézve is, hogy a régi korban, a m agyar nagy Alföld java része, valam int a Balaton, F ertő és velenczei tó, az ősidők e vén tan úinak közvetetlen környezete s a m agyar folyók kiáradásai által keletkezett nagy kiterjedésű m ocsaras helyek, ősrégen sem voltak erdős területek, hanem óriási nádasok, kákával és náddal b en ő tt sűrűségek. E zeket szegélyezték az: éger-, fű z - , iiyárfa berkek és ligetek s ezek övezték koszorúként a folyam ok árterületeit is. U tánuk következtek a tölgyesek, m elyek a folyó vizek m entében az esős időben felfakadó s m indig lappangó föld árja által táplált síkságtól kezdve, az előhegyek kaptatóin át, fel a középhegyek lábáig alkottak ren g eteg ek et. T ark íto tták a tölgyeseket szórványosan vagy csoportokban m ás fanem ek is (gyertyán, szil, kőris, ju h aro k stb.), m elyek egyúttal az összekötő kapcsot képezték az erdővé csoportosulni szerető s a közép és m agas hegységek üde term őhelyein tenyésző bükkösökkel. U gyanebben a magasságban," de más fekvésű lejtőkön és a m ég m agasabb hegységekben vette át uralkodását a sö tét fenyves s ezen felül, a hideg és viharok tám adásai ellen gubbaszkodott össze: a törpefenyó. A fanem eknek ez a m agasság s az égtájak felé való fekvés szerinti elterjedése» m a is útm utató az erdő tenyésztésénél. 3. A pásztorkodás és mezőgazdaság térfoglalása. A m int hazánk térségein az elődeink által gyakorolt vadászatot» m int életm ódot, a pásztorkodás hovatovább háttérbe szorította, a jo b b m ódra vágyó em ber a legeltetésre alkalm as területekről az erd ő t lassankint letarolta s legelővé alakította. E zek a területek később m indinkább szaporodtak, m ert a m ezőgazdaság a jo b b legelőket eke alá fogta s az ekként keletkező legelőhiányt m egint csak az erdőből pótolta. így .tartott lépést a fejlődő gazdasággal az erdőirtás m unkája a hegységek fensíkjain s szelidebb lejtőin, valam int nagyobb m értékben a síkság egyes részein. (A m agyar A lföld nagy részén nem , m ert az hajdan valószínűleg ,prairie‘ volt.) H a tek in tetb e veszszük, hogy java részben a tölgyerdők foglalták el a m ezőgazdaságra alkalm as területeket, beláthatjuk, hogy a m ezőgazdaság terjeszkedése által leginkább tölgyerdőink s ezek k özött a kocsános tölgyesek vesztettek legnagyobb területet. E. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(29) 8. feltevés m ellett bizonyítanak azok a m ezőgazdasági területekkel m egszaggatott s csak foltokban m egm aradt tölgyesek, m elyek a Dunántúl lapályain, továbbá T em esvárm egyétől fel egészen Ungvárm egyéig a lapályokon s a Dráva és Száva folyása szom szédságában vannak. E zek a régi idők rengeteg m ocsártölgyeseinek élő tanúi. D e a kocsántalan tölgyek is sok területet veszítettek, m ert a m ezőgazdaság terjeszkedése különösen am a tölgyesek rovására történt, m elyek a lapályokra leereszkedő term ékeny, hom okos-agyagos lerakodásból szárm azó dom bos vidékeken és az alacsonyabb előhegy ségeken, különösen azok déli oldalain voltak túlnyom ók s m int következtetni lehet, m ás lom bfákkal együtt igen nagy területen oly összefüggő erdőségeket alkottak, m elyek a kocsános tölgyerdőket is felülmúlták. Az erd őtérkép figyelmes szem léléséből következtethetjük, de m eg a hagyom ányok is bizonyítják, hogy egész E rdély belső része, m agva: erdő volt valaha. A M ezőség és Szilágyság nagy részét, m ás dom bos vidékekkel együtt, rég en te rengeteg olyan erdők borították, m elyeknek uralkodó fanem e: a kocsántalan tölgy volt. M ost is E rdélynek em lített dom bos vidékein és alacsonyabb elő hegységein, éppúgy, m int a Szilágyságtól Orsováig, nem különben Szatm ár várm egyétől nyugat felé a K is-K árpátokig húzódó elő heg y ségeken s a D unántúl verőfényes, dom bos vidékein uralkodó a kocsántalan tölgy. M indez azt bizonyítja, hogy régen a tölgyesek által b o ríto tt terület ha nagyobb nem , de kisebb sem volt a bükkösök által elfoglalt területnél. H egységeinkben a bükk volt s m ost is az uralkodó fanem , közéje to lakodnak a gyertyán s szórványosan m ás lom bfák. A m agyar erdők térk ép én a bükkösöket m a is jórészt nagy, össze függő területeken láthatjuk jelezve, kétségtelen jeléül annak, hogy a m ezőgazdaság a bükkösökből legkevesebbet foglalt. N em kím é letből, vagy az ősbükkösök m árványoszlopokhoz hasonló faóriásai irán ti kegyeletből, hanem , m ert a bükkösök sok helyt m ég erdőgazdasági szem pontokból is nehezen hozzáférhetők, a m ezőgazdaság céljaira pedig éppen alkalm atlan területeket foglalnak el. A m agyar állam hegységeinek legm agasabbjait, a T átra és F átra hegycsoportot, valam int a M áram arostól B rassóig s innen n H unyad várm egyei havasokig terjedő határhegyláncolatot, a R etyezát csoportot, az erdélyi E rchegység m agasan kiem elkedő csúcsait» nem különben a horvát tengerparti hegység legm agasabb gerinceit. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(30) 9. fenyvesek fedik. Ezek zöm e a lúc s társul szegődik hozzá a jeg en y e fenyő. Ezek az erd ő k is m ég jelentékeny m értékben összefüggő terü letek et foglalnak el, m ert fekvésük- és kitettségüknél fogva m ezőgazdasági m űvelésre nagyobbára alkalm atlanok lévén, az irtás veszélyét kikerülték. Csupán T rencsénm egye felső részében, Árva, L ip tó 'é s Szepes várm egyékben, nagyobb m értékben a C síkgyergyói havasok és a H argita hegység közt elterülő fensikokon s a Felföld szelídebb hegylejtőin lévő szántók, ré te k és legelők tekinthetők: fenyőerdők és részben bükkösök és tölgyesek kiirtása által kelet kezett területek gyanánt. K ülönösen szenvedett a lúcfenyves s bükkös, tenyészetének felső övében, a havasi legelőknek az em beri durvaság segítségével m értéktelenül tö rtén t terjeszkedése által. A havasi pásztorok fejszéje s a tűz évről-évre annyira lejebb szorította az erdőtenyészet határát, hogy ez idő szerint a fenyvesek felső határa, függélyes irányban képzelve a m érést, 200— 300 m éterrel van lejebb szorítva, m int volt eredetileg, sőt egyes helye ken töve se m aradt m eg a fának az egész hegyoldalon, m ert a hélavinát, kőgörgeteget, záporesőt, felhőszakadást nem tartóztatva fel tö bbé fent élő akadály: a havasalji erdő feltartóztathatlanúl suvadt lefelé s koppasztá le a hegyet fától, növényzettől, talajtól, hogy felszínre kerüljön a tarszikla: a kopárság. A többi fenyőféle, így: az erdei fenyő legnagyobb területet a m orvalapályon s kisebb-nagyobb területeket hazánk északi (Szepesség) és keleti (E rdélyben a békási szoros szikláin) részén, de leginkább az ország nyugati részének várm egyéiben, itt ugyan m ár m es terséges tenyésztéssel borít s a fekete fenyő is, m int őserdő egyetlen helyen, a H erkulesfürdőhöz (K rassó-Szörénym egye) torkolló Csernavölgy mészszikláin vetette m eg lábát évszázadokkal ezelőtt. 4. Feltétlen erdőtalaj. Védőerdö. Az irtástól m egkím élt s a fahasználat céljára szolgáló erdők b en a gazdálkodás régebben nagyon egyszerű volt s ehhez képest, m iután a fákat nagyobbára szálanként, ú. n. szálaló gazdasággal vágták ki, a felújítás is leginkább term észetes úton történt. Csakis a vágásos rendszer általános m eghonosodása s a szálaló gazdaság háttérb e szorítása után vett nagyobb lendületet az erdők m esterséges. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(31) 10. felújítása s fokozottabb m értékben tö rtén ik ez különösen az erd ő tö rv én y (1879. évi XXXI. t.-c.) m egalkotása óta, m ert ez a törvény m egköveteli, hogy m indazok az erdők, m elyeknek talaja m ásnem ű gazdasági m űvelésre (szántóföld, rét, kert, szőllő) állandóan nem alkalmas, fen tartan d ó k s a vágatás után legfeljebb 6 év alatt újra erd ő sítendők, illetőleg az erdősítésre szükséges összes m unkálatok m egteendők. Az ily talajt, m ert rajta az erdő feltétlenül fentartandó, feltétlen erd ő ta lajm k m ondjuk. Az ily talajon álló s m ás kulturális m űvek védelm ére hivatott erd ő k et pedig, vagyis am elyek m agasabb hegyek kőgörgetegjein, havasok fensíkjain, vagy hegy tetőkön és gerinceken, m eredek hegyoldalakon és ezek lejtőin, hegyom lások, kő- vagy hógörgetegek és vízm osások tám adásának és terjed ésén ek m egakadályozására szolgálnak, vagy am elyek elpusztulása folytán, alantabb fekvő területek term őképessége vagy közlekedési utak biztonsága veszélyeztetnék, vagy szélvészek rom bolásának ú t nyittatnék, védőerdőknek nevezzük s ezek, képezzék bárkinek a tulajdonát, csakis oly gazdasági terv szerint kezelhetők, m elyet a földm űvelési m inisterium hagyott jóvá. A védőerdők kihasználásánál csakis a szálalás van m egengedve m ég pedig akképen, hogy a szálalva tö rtén t kihasználás után, az elérhető állabzáródásnak legalább 0'6-e m in d enkor fentartassék s csupán ott, ahol az erdő biztos és gyors felújításának feltételei m egvannak, en g edhető m eg az állabzáródásnak fokozatosan 0'4-re való apasztása. É s ez helyesen van így m egállapítva, m ert a v éd ő erd ő k területén a többnyire lazán álló term őföldet, tarvágás vagy a földnek fokozott m értékben való eltávolítása esetében, a záporok s szélvészek k ö nnyen elso d ornák s k opárrá változtatnák.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(32) E L SŐ RÉSZ.. ÁLTALÁNOS ISMERETEK. I. SZAKASZ.. Az erdőlétesítés és felújítás elvei. i. Általános szempontok. Az erdő a fő h a szn á la t és mellékhasználat term ényeit szolgál tatja s ezek szerint az erdőm űvelés is e használatok term ényeinek term elését célozza. A főhasználat term énye: a fa, a m ellékhasz nálatok pedig egyrészt a fának egyéb hasznosítható anyagaiból, nevezetesen kérgéből, lom bjából, gyüm ölcséből, nedvéből stb. állanak, m ásrészt pedig az erdőnek más hasznosítható term ényeit, anyagait s lényeit képezik, m int a: fű, gabonafélék, kő, vad stb. 2. Az állab jellegzése. A fa tenyésztésénél az erdőtenyésztő m unkássága az erdő vagy állabok telepítésére s azok nevelésére és gondozására irányul. M inden erdőrészt, m elynek záródása fanem , k o r és növekvés szerint a szom szédos erdőrésztől lényegesen különbözik, állabnak nevezünk. H a egyetlen fanem ből áll: elegyetlennek, ha többől: elegyesnek m ondjuk. így pl. m egkülönböztethetünk a fa n e m szem pontjából: tölgy, bükk, lucfenyő stb. állabot; korra nézve: fiatal, közép korú, vegyes korú stb. állabot; növekedés tekintetében: szálfás, sarjfás vagy vegyes (középerdő) állabot. Az állabok életében ezek szerint bizonyos általános jelenségek tű n n ek szem ünkbe, m elyek az állabok jellegzésére szolgálnak. Ily e n e k : a) a z állab záródása. H a az állabot alkotó törzsek oly sűrűn állnak egym ás m ellett, hogy a talaj term őerejét teljesen kihasználni. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..