MEGYEI MONOGRÁFIÁK. : MA(JVA0KSZÁ<1 k<V/<iAZI>ASÁ(il KS KOZAITVHLt)I)ÉSI ÁLLAPOTA.

52  Download (1)

Full text

(1)

MA(JVA0KSZÁ<1 k<V/<iAZI>ASÁ(il KS KOZAITVHLt)I)ÉSI ÁLLAPOTA.

K Ö ZR EBO CSÁTJA A M. T . A K A D É M IA N K M Z E T G A Z D A S Á O I BIZO TTSÁ G Á NA K H O Z Z Á JÁ R U LÁ S Á V A L A M A G Y A R KÖZGAZDASÁGI T Á R S U L A T .

I R T A

NYEGRE LÁSZLÓ)

O R S Z Á R Í .Y Ü t É s I K É P V IS E L Ő .

K ÍJt Ö N L E N Y O M A T

<M I.K“ ltO t). ICVI N O V E M B E R I ÉS D E C Z IO IB E K I K Ő Z E T E IB Ő L .

Ára (><) fillér.

B U D A P E S T

• K S T I K Ő N Y V N Y O M D 'a U K S Z V É N Y T Á K S A S Á r . A „KO ZG AZÜASAG I SZÍ

(2)

T. k ötet (szerkesztette K örösi Józs.) 1891. K ö rö s i József . 1. Grünwald B é l a ...

2. Szm recsányi A risztid . . 3 P is z tó ry M ó r ...

4. S váb F r i g y e s ...

5. I f j . K u b in yi M iklós . . . I I. Ifj. g r ó f Széchenyi Im re . I I I . Gaál J e n ő ...

IV . G aál J e n ő ...

V. B a lla gi G é z a ...

V I. Berényi P á l ...

V I I . Thuróczy K á r o l y ...

B evezetés.

Z ólyom m egye.

L ip tó m egye.

P ozson y város.

Szepes m egye Á r v a m egye.

S om ogy m. (1892.) Békés m egye (1892.) üsanád m. (1892.) Zem plén m. (1898.) Sopron m, (1895.) N y itra m egye (1896.)

(3)

MEGYEI MONOGRÁFIÁK

m a g y a o r s z á g k ö zg a z d a s á g i é s k ö z m ű v el ő d é si á l l a p o t a.

K Ö ZR E B O C S Á T JA A M. T . AK A D É M IA NEM ZE TG AZD ASÁG I B IZO T T S Á G Á N A K H O ZZÁ JÁ R U LÁ S Á V A L A M A G Y A R KÖZGAZDASÁGI T Á R S U L A T .

J1.9U.

Ö , 1 3 3 1

MÁRAMAROS MEGYE.

IR T A

NYEGRE LÁSZLÓ

O R S Z Á G G Y Ű L É S I K É P V IS E L Ő .

V )

, K Ü L Ö N L E N Y O M A T

A , KÖZGAZDASÁGI SZEM LE" l'JOÜ- ÉVI N O V E M BE R I ÉS DECZ EM BERI FÜ ZE TEIBŐ L.

Ára 60 üli ér.

B U D A P E S T

P E S T I K Ö N Y T N T O M I ) A -R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G 1900.

(4)
(5)

századokban a történelem hom ályában vész el. A legrégib b időkből m int »te r r a « em littetik. M in t várm egye először 1199-ben fordul elő. T ö rtén eti m últjának központja a huszti vár, m elyn ek épitése biztos adatok hiányában com binative a IV . B éla a la tti tatárjárás utáni időre tehető s m elynek rom jaihoz a m egye lakossága önzetlen haza- és szabadság- szeretetének sokszor vérkeresztséget is k iá llo tt em lékei fűződnek. A m egye 1556-ban E rdélyországh oz csatoltatván, részt v e tt annak m inden viszontagságaiban, m ig aztán az 1 7 1 5 :X C II. t.-czik k el ismét az anyaországhoz csatoltatott.

A m egye m inden fia büszkén gon dol vissza azokra az időkre, a m időn elődeik a R á k óczya k korában, a szabadság- harczban és m indig, a m ikor az alkotm ány, a 3zabadság veszélyben forgott, vallási és nem zetiségi különbség nélkül m in dig együ tt és m in dig egyek v o lta k az édes m a gya r haza iránti lán goló szeretetekben s ha kellett, a tettek mezején.

E z az ő gazdagságuk. S azon k ivü l a sok term észeti kincs, m elyek k ö zt a m egye szegény lakosai ú g y járnak, m int a bányász a m érhetlen kincseket rejtő bányákban. Mesés kincsek k özött jár, m illiókat érő kincset hoz fe l s ő m aga a lig képes a legnyom orultabbul tengetni életét.

* * *

M áram aros vá rm egye hazánk északkeleti határán fe k ­ szik, n yu gatról B ereg, Ugocsa és Szathm ár m egyék, keletről B u kovin a és G aliczia, éjszakról G aliczia, délről Besztercze- Naszód v á rm e g y e által környezve.

T e r ü le te : 9116 négyszög-kilom éter a legutóbbi hivatalos a d atok szerint s ig y nagyságra az ország ötödik várm egyéje.

(It t a netaláni v itá k m egelőzése v é g e tt m egjegyzem , h o g y

(6)

a m egye területe korábban 10.354 k m 2 kiterjedésben s ek­

ként az ország 4-ik v á rm eg y éjek én t szerepelt, a legutóbbi

— általam is használt — h ivatalos adat azonban e szám ot s ezzel a sorrendet is leszállítja, m iután Pest-P ilis- és Solt-, B ihar- és K rassó-S zörén ym egyén k iv ü l a 9568 km 2 k i­

terjedésű T oron tá lm egye is m egelőzi.)

M áram arosm egye északnyugatról délkeletnek n yú lva, alakjára n é zv e sokszöget mutat s az ország le g h e g y e ­ sebb v á rm eg y éi k özé tartozik . E gész területének m in teg y 8/io-e részint sűrű erdőségekkel, részint g a zd a g havasi és kopárabb h e g y i legelőkkel, sok helyen irto tt területekkel takart h egységekből áll. A V ih orlat-G u ttin h egység trach it h egylán czolata m ellett, m ely a m egye n yu gati és délnyu gati részén vonul el, U gocsam egye felő l a m egye területére lépve, minden oldalról h egylán czolatok k al körn yezetten érkezünk, fo ly v á s t a T isza fo ly ó m ellett haladva, a. m egyén ek Huszt- tól N agy-B ocsk ó határáig terjedő s m in tegy 5— 600 km 2 kiterjedésű, m ezőgazdasági szempontból is legterm ékenyebb lapályára.

E v ö lg y b ő l tűnnek fel e lő ttü n k : az északkeleti határ- lánczolat, m elyet kárpáti, v a g y erdős hegységnek, v a g y B eszkideknek is n evezn ek és annak k iá g a zá s a i: a Borsova h egység és a »M áram arosi havasok csoportja«, körülbelül 1300 m éter m agasságig erdővel, és p ed ig az alantabbi része­

ken csekély arányban tölgyesekkel, feljebb bükkel, az 1000 m éter m agasságon felül már ja va ré s zt fen yvesek k el boritva, m íg a magasabb régiókban következn ek aztán a í’endszerint kúpalakú, a legszebb flóra által b orított s az állatten yész­

tés szem pontjából valóban kincseket képviselő havasi rétek és legelők. M ajd később feltűnnek az erd élyi északi határ - lán czolat egyes kiem elkedő pon tjai a 2311 m éter m agas Pietroszszal, m ig a déli oldalon ott van a T is za fo ly ó t a m egye n yu gati határáig nyom on kisérő V ih orlat-G u ttin hegy- lánczolat, tú ln yom ólag egyenletes alak zataival.

A felsorolt hegylán czok kiágazásai által alkotott, na- gyobbára szűk v ö lg y e k k ö z t h öm pölyögn ek a várm egye számos, kisebb és nagyobb folyói, első sorban a m egye fő- v ö lg y é t 174 km. hosszúságban átszelő s a kőrösm ezei határ­

ban az Okula n evű havason eredő Tisza folyó, a m ely kis cserm elyként in du lva, kiindulási pontjától a N a g y - A g torkolatáig 1090 m éter eséssel, a m egye n yu gati alján már hatalmas fo ly ó v á d a g a d ; továb b á a szomszédos v ö l­

gyek b ől eredő m ellékfolyói, m elyek közül nevezetesebbek :

(7)

jo b b ró l a Kaszó, Sopurka, Apsicza, Taracz, Talabor, N a g y -Á g , balról a Visó, Iza , Szaploncza. És vé g ü l az E rdély és lk á ra - maros határán fakadó s ez utóbbit csak kis területen érintő A ranyos-B esztercze.

M ily óriási értéket képvisel ma, a villam osság k or­

szakában e roppant v iz i erő, m ely most ú gyszólván a v iz i m alm ok hajtásában s a fák usztatásában vész e l !

E fo ly ó k mentén nyúlnak el az apróbb-nagyobb vö lg y e k , első sorban a Tisza v ö lg y e , m ely — m int már em litém — Bocskótól lefelé a m egye nyugati határáig fo ly ­ ton szélesedve, a m egye leglakottabb, legterm ékenyebb, gazd aságilag le g m ívelteb b s a művelődes terén is leg- előrehaladottabb r é s z e ; itt fekszik a T isza partján a m egyebeli m agyarság főfészk eit te v ő öt korona-város,

«ls ő sorban M áram aros-Sziget r. t. város, a m egye szék­

helye, e g y virágzásn ak indult, bár az utóbbi é v e k g a zd a ­ sági csapásai á lta l haladásában jelen ték en yen m egbén itott város, a m egyén ek culturalis és kereskedelm i központja, a z 1890-ik é v i népszámlálás adatai szerint 14.758 lakossal, m ely szám az utóbbi tiz é v a la tt 2 — 3000-rel n övek ed ett, a vá rm egye törvényhatóságának, a kir. törvényszéknek, kir. ügyészségnek, kir. járásbíróságnak, kir. e rd ő ig a zg a tó ­ ságnak, kir. erdőfelügyelőségnek, kir. erdőm esteri h iv a ta l­

nak, kir. pénzügyigazgatóságnak, kir. kincstári ü gyészség­

nek, kir. tanfelügyelőségnek, kir. állam épitészeti hivatalnak, ü g y v é d i kam arának, kir. közjegyzőségn ek, kir. csendőr­

szárnynak és szakaszparancsnokságnak, a közös hadsereg­

beli és h on véd hadkiegészitési kerületi parancsnokság szék­

helye. V a n ev. ref. lyceum a és jogakadém iája, m elyek a piaristák által fen tartott algym nasium m al k aröltve oltják be a különböző felekezetű, nem zetiségű tanulókba a tudo­

m án yokat s a hazafias m a gya r szellem et. V a n állam i tanitó- képezdéje, állam i felsőbb leányiskolája, az irgalm as nénék á lta l v e ze te tt n é g y osztályú polgári iskolája. K ö zp o n tja a m eg y e jelen ték en y fakereskedelm ének. I t t va n a szép történ elm i múltú H uszt 7641 lakossal, élénk kereskede­

lem m el, van kir. járásbirósága, szolgabirói h ivatala, kir.

erdőgondnoksága, vasúti osztálym érnöksége, adóhivatala, p olgá ri iskolája ez idő szerint n égy osztálylyal, állam i és felek ezeti iskolái stb., a várm egye n é g y alsó járásának k ö z­

pontja. I t t va n Técső és Hosszumező, és a derék, jó ra va ló lakosságáról hires, de a T isza által v a ló elzároltsága m iatt

— ellenére a gazd asági téren k ifejtett óriási szorgalm ának —

(8)

a legk ed vezőtlen eb b helyzetben le v ő V isk, m ely a m ár o ly régen tervezett, de m ég m in d ig az előmunkálatok stádiu­

mában le v ő tiszai hid kiépítése esetén v irá g zó jö v ő n e k nézne eléje, e korónavárosok valam ennyien legn a gyob b ­ részt m a gya r s részben ruthén <s zsidó lakossággal, fejlő- döttebb culturalis, m ezőgazdasági viszon yokkal. M ajd részint körülöttük elszórva, részint az innen minden oldalról fe l­

nyúló völgyek b en vannak, az alsóbb vid ék ek en a v a g y o n o ­ sabb, a gazdasági fejlődés bizonyos, bár m ég csak igen szerény fokán álló, de m inél feljebb, annál kedvezőtlenebb viszo n yo k k ö z t levő , különösen az ú g y n e v e ze tt V erch o vi- nán a legn a gyob b szegén ységgel küzdő, nyom orult viskók­

ból álló községek.

H a e g y szép ta va szi napon végigu tazu n k a gyön yörű , buja legelőkkel, hatalmas erdőkkel, bársonyos zöld pázsit­

ta l b orított tájakon, e g y -e g y ily nyom orult, szalmásfedelű viskókból álló kis község láttára a zt a benyom ást érez­

zük, a m it e g y pompás szőnyegen tesz e g y kopott vászonfolt.

F ö ld ta n i szempontból az északi és északnyugoti h egy- lánczolatban le a v ö lg y e k m é ly é ig leginkább a kárpáti hom okkő m utatkozik, m elyekből K abola-Polyán án ál a je g e - czes pala és ő 'k ő z e te k vá ln a k ki. A m egye délnjm gati részén n a gy terü letet fo g la l el a trachyt. E zenkivü l arány­

la g kisebb m ennyiségben ju ra és aptychai mészkövek,, k varcz- és m észconglom erátok is fordulnak elő.

K ö zg a zd a s á g i szem pontból fontosak a jegeczes palás őskőzetek k özt előforduló s a m egye különböző pontjain m utatkozó v a sk ö vek s vaskovan d tartalmú képződm ények, m elyek a fennálló gyárak által m egk özelitőleg sincsenek k ia k n á z v a ; de legfontosabb azon hatalmas kősó-képződ­

mény, m ely az erd élyi határtól az Iza -v ö lg y ö n át a T isza jobb partján átvonulva, egyes elágazásokkal a m egye nyu gati határáig terjed s m ely az állam kincstárnak sok m illió hasznot hoz. E kősórétegek m élysége m eg sem állapítható, miután a m élyebb fúrásoktól az édes v iz felső részének lehetősége m iatt óvakodni kell

A ga zd a sá gila g m ű velt földek a v ö lg y e k alsó részei­

ben elég g é term ékenyek, azonban minden három -négy évben erős ja v itá s t igényelnek. A z alsóbb részeken a fö ld homokos agyag, sok h elyen kavicsos A felsőbb részeken erősen agyagos, va d vizes, sok helyen kötött a g y a g s igen erős ja v itá s t igényel.

(9)

É g h a jla t a : a közép hőm érséklet M .-S ziget m e lle tt A k n a-S zlatin án 15° C., a hőm érséklet szélsőségei — 18 és -f- 34° C. A m e g y e felvidékén, ig y például S zin evér-P olyá- nán, K őrösm ezőn az éghajlat sokkal zordabb. A csapadék m ennyisége általában nagy, M .-S zigeten 920 mm., de a hegységek felé gyorsan em elkedik; ig y G yertyán ligeten már 1198, M okrán 1421, Szin evér-Polyán án 1504 m in.

L a k ó in a k szám a: 1870-ben 220.506, 1881-ben 227.436, 1891-ben 268.281. (S záz é v előtt a m egye lakosainak száma 86.118 v o lt.) A z 1881. és 1891. évek k özti szaporulat tehát 40.845 lélek, v a g y is 18°/o. A korm ány által 1899-ben k i­

adott statisztikai é v k ö n y v szerint a m egye lakosainak száma 1898. é v v é g é n : 305.049, tehát a szaporulat 8 év a latt 36.768 s ig y a szaporodási arány az új népszámláláskor valószin ű leg m ég kedvezőbb leend.

S itt — k özgazd asági szem pontból is igen fontosak lé v é n a n épm ozgalm i viszo n y o k — érdekesnek tartom a k ö vetk ező adatok közlését:

az 1898. évb en : é lv e született: 12.887, házasság:

2308, h alálozás: 7957, szaporodás: 4930. E sik tehát ezer lélek re: élveszületés 42-59, házasságkötés 7’63, halálozás 26-30, szaporodás 16-29. E z adatokból kitűnik, h o g y :

1. Máramaros az élv eszületettek szám arányát te k in tv e Szabolcs (47.90), B ereg (45-22), E sztergom (43 64), Tren- csén (43'18), H ajd ú (43-12), U n g (42 64) m egyék után szaporaság tekintetében az ország területén a 7-ik helyet, a halálozások leszám ításával p ed ig F ejérm egye (16-56), B ereg m eg y e (16-51), P estm egye (16-56), E sztergom m egye (16-34) után szaporodás tekintetében a 6-ik h elyet fo g ­ la lja e l ; és

2. h o g y a m egye n épm ozgalm i viszon yai k özgazd asági szem pontból határozottan kedvezők .

P e d ig ha tudjuk, h o g y az elhaltak 51°/o-a 5 éven aluli gyerm ek, akkor m ég azt is hozzátehetjük, h o gy a nép magasabb értelm isége s a közegészségügyi szolgálat kellő fejlesztése m ellett ez arány m ég kedvezőbbé volna tehető.

A k özegészségü gyi szervezet ugyanis a követk ező : a m e g y e 158 községében v a n : községi orvosi állás 6, b e tö ltv e 6, közegészségü gyi kör-orvos 21, betöltve 8. ( A többi állásra a fizetés és várható jö v e d e le m csekélysége m iatt az éven k én t m eg ú jito tt pályázatok ellenére pályázó nem akad s rendszerint a járásorvosok által h e ly e tte s itte tik )

(10)

A k e d v e ző v is zo n y o k tehát nem annyira a különben általánosságban igen lelkiism eretes közegészségü gyi szol­

gálatban, m int inkább a m egye ig e n k ed vező égh ajlati viszon yaib an s a népnek fo ly to n a szabad term észethez k ö tö tt m unkálkodási körében gyökereznek.

N em zetiségre n é zv e az 1891. é v i népszámlálás adatai szerint v a n a m e g y éb en : 83,610 m agyar (12-5°/o), 45.679 ném et (17°/o), 492 tót, 64.957 oláh' (24'2°/o) és 122.528 ruthén (45-7°/o). A zsidók an yan yelvű k szerint részint

— csekélyebb számban — a m agyarok, részin t a ném etek k özt van n ak fe lv é v e . H itfe le k e ze t szerint va n a m e g y é b e n : 20.879 r. kath., 194.044 g. kath., 7763 ev. református és 45.073 zsidó.

Érdekes, ha ezen, az 1890-iki népszám lálásból v e tt adatokat az 1870. é v i népszámlálás a d a ta iva l állitju k szembe, tehát 20 éves á tla got figyelünk meg.

A z 1870-ik é v i népszámlálás adatai szerint Máramaros- ban v o lt va llásfelek ezet szerint: róm. kath. 17.899, gör.k ath . (ruthén és román) 170.208, ev. ref. 6.897, zsidó 26.295. E z t szem beállítva az 1890-iki népszámlálás ad ataival, húsz év a la tti szaporodás: róm .kath. 3.780 (21-6°/o), gör. kath. 24.836

(14*7°/o), ev. ref. 866 (12-e°/o) és zsidó 18.778 (70°/o).

E z utóbbi adat egyrészt a zsidóságnak té n y le g rend­

k ív ü li szaporaságáról, másrészt azonban tagadhatatlanul a 70-es és 90-es é vek k ö zti nagyobbfokú bevándorlásról tesz tanúságot.

Népsűrűség tekintetében Máramaros Csik vá rm egye után az ország legritkábban la k o tt v á rm eg y éje; egy n é g y ­ szögkilom éterre 29-5 lélek esik.

M ost jellem ezzü k a lakosokat nem zetiség szerint röviden.

A m agyarság — nem te k in tv e a nagyszám ú s a m egye területén szétszórva le v ő értelm iséget, melynek nagyobbrésze nem m egyeb eli h ivataln ok, — a m int már fentebb is em litém , a T is za v ö lg y é b e n fe k v ő öt korona­

városban van nagyobb töm egekben. Erőteljes, értelmes, ú gyszólván k iv é te l nélkül irni-olvasni tudó, józanéletű, munkabiró nép, m ely legn agyobbrészt földm íveléssel és

— m ikor gazd asági m unkáitól m ent — fuvarozással, cse­

kélyebb számban kisiparral fogla lk o zik . A m egye legterm é­

kenyebb vid ék én lak ik s gazdálkodásában, a m ennyire a h elyi viszon yok a fejlődést m egengedik, hova-tovább több intensivitás nyilvánul. Vallásukra n ézve nagyobbára ev.

reformátusok. R endszerint m aguk k ö zt nősülnek, úgyannyira,

(11)

h o g y m ég az is ritkaság számba m egy, ha egyik-m ásik más k özségből nősül. Jellem ök nyilt, egyenes, szók im on d ó; va n bennük sok önállóság, de a tö rvén yek et tisztelik. Ruházatuk az alföld i m agyarokéhoz hasonló, k iv é v e , h o g y télen rend­

szerint fehér, v a g y fekete fürtös gubát viselnek. H á za ik tiszták, tetszetőseit. Táplálkozásuk jó.

A íuthén lakosság, m elynek nyom asztó k özgazd asági v is z o n y a iv a l a m illennaris é v óta a kormány, a napisajtó és a k ö zvélem én y o ly m eleg érdeklődéssel foglalkozn ak, s a m ely népfaj, m int a számszerű adatokból láttuk, a lakosság nagyobb töm egét teszi, általában földm íveléssel és állattenyésztéssel, szegényebb része ezenkivül m ezőgazdasági napszámoskodással és erdei m u nkával foglalk ozik . K ü lö n ö ­ sen a m egye felsőbb v id ék ein lakók az erdei m unkákat és tutajozást, legk ed ven czeb b foglalkozásukat, n a g y szívósság­

g a l űzik.

A T is za v ö lg y é b e n s a m egye alsóbb részein lakó ruthének általában erőteljes, szépen fe jle tt alakok. A huszti ruthén a m aga m agyaros, kék posztó ruhájában egészen tetszetős képet nyújt, a fe lv id é k ie k k ö zt azonban igen sok elsatnyult, g y e n g e alak látható. A jobbm ódúak tá p lá lk o­

zása főkén t a tengeri-kenyér, tehén- és juhtej m eg túró ; húst általában k eveset fogyasztanak. A táplálkozásnál ig é n y ­ telenségük — különösen a fe lv id é k i községekben — bámulatos. A V erch ovin a vid ék én m ég a legvagyon osab b ruthén ga zd a felesége is, ámbár 4— 5 fejős tehene v a n , k á p osztalével dagasztja be a család húsvéti kalácsát, a te jje l d agasztott kalácsot nem ta lá lja o ly jónak. E g y alföldi socialista, a ki á tla g 250 frt é v i jö v e d e lm e m ellett n yom or­

ról, éhenhalásról panaszkodik, lehetetlennek tartaná a m eg ­ élhetést ú gy, a m int itt a job b gazdák élnek. H á t m ég aztán a szegényebb rész, m elynek életm ódja különösen e g y -e g y rossz termés után valóban m egdöbbentő. A z t a nyom orult zabkenyeret, a m i a szegény családok táplálékául szolgál, az arra utazó idegenek a szegén ység legégbekiáltóbb em lékeként szokták m agukkal vinni.

Csoda-e, ha ily nyom orult táplálkozás m ellett bizonyos leth argiában vannak s igén yö k az életfentartáshoz legszüksé­

gesebb d olgok on tú l a lig terjed.

A z iszákosság a nép szegényebb rétegei közt sok helyen igen elterjedt, a jobb gazdák közt azonban ritkaság számba m egy. A regále-m egváltásnak e környékre igen n agy k özgazd asági haszna n yilván u lt abban, h ogy az

(12)

italok m egdrágulása folytán az iszákosság jelen ték en yen csö k k en t.

M ű veltségi fokozatu k tekin tetében az irni és olvasni tudás szem pontjából igen alacsony fokon állanak, miután körülbelül 92°/o-uk im i-o lva sn i nem tud. M indem ellett sokszor bám ulatba ejtő a náluk tapasztalható élénk, g y a k ­ ran valóságos székely fu rfan ggal párosult észjárás.

K ü lönben igen vallásosak, törvén ytisztelők , bűnesetek k öztü k csak a legritkább esetekben fordulnak elő.

Szokásaikban igen con servativek, gazdálkodási m ódjuk m inden belterjesség híján van. M inden újítást gyanús szem ­ m el fogad n ak s csak k ö zvetlen tapasztalataikban hisznek.

A ruthének az ökörm ezei, dolhai, huszti, técsői, taracz- ATiz i és tis z a v ö lg y i járásokban vannak nagyobb számmal, hol a lakosság zöm ét teszik N agyobb szám m al vannak a szigeti, kisebb számmal a vissói járásban is. Ruházatuk vászon in g és gatya, bocskor és tüsző; télen fehér fürtös guba és a jobbm ódúaknál fehér halina-zubbony és n a d rá g ; a iis z a v ö lg y i járásban vörös halina-nadrágot viselnek.

A nők viselete fehér vászon, k iva rro tt hosszú ing, télen fehér guba és bocskor. A fehérnem ű és guba nagyobbára házi készítm ény.

La k á sa ik igen egyszerűek, a legigén ytelen ebb berende­

zéssel. A felső vid ék en alacsony faviskók, nagyobbára szalm afedéllel, kém ény és nyitható ablak nélkül. Sok sze­

g én y ember lakása és istállója együ tt van. A p itv a r az is tá lló ; innen v a n a bem enet a lakószobába. Szánalom ra m éltó nyom or a legtöbb h elyen !

A ruthéneknek irodalm uk egyáltalában nincs s éppen ezért és a m agyar faj iránt érzett hagyom ányos ragaszk o­

dásuknál fo g va , a ki a m agyar n y e lv e t elsajátítja, az te lje ­ sen m agyarrá is válik . A m a gya r n y e lv e t k e d v v e l és könnyen tanulják. A ruthén elnevezés újabb keletű, csak az utóbbi év e k szülöttje. E z a nép nem nemzetiség, hanem a m egye értelm iségének hazafias szellemű vezetése alatt m indig a m agyar haza iránti hűséget és ragaszkodást szijva magába, e g y idegen ajkú m agyar nép, m ely az ország k ö z ­ vélem én ye részéről iránta n yilván u ló jóin du latot valóban m egérdem li.

A rom ánok a szigeti, sugatagi, vissói és iza v ö lg y i já r á ­ sokban vannak tömegesen. Erőteljes, szép nép, sok testi erővel, munkabírással. A n y a g i tekintetben a ruthéneknél kedvezőbb viszon yok k özt vannak. Ig e n sok köztük a jó ­

(13)

módú, ré g i köznem es család, foglalkozásuk a földm ívelós s állattenyésztés. M ű veltség tekintetében nem állanak fel­

jebb a ruth é n e k n é l; az analphabeták aránya ugyanaz. F a ji je lle g ü k h eves s épen azért a verekedések közöttük gya -

koriabbak, m int a m egye többi részeiben.

Ruházatuk sokban hasonló a ruthénekéhez, de több jóm ódról tanúskodik Fejérnem űjök és gubájuk házi k észít­

m ény, épen ú gy, m int a ruthéneké. Náluk is, m in t a ruthéneknél, sok b ajt csinálnak az en gedélyezetlen zu g ­ korcsmák, m ely ek sok erkölcsi és anyagi romlás m eleg ­ ágyai.

A z úri osztály s a nép k ö zti viszon y ú gy a rom á­

nok, m int a ruthének k ö zt kifogástalan, példás. O sztály­

gyűlöletnek, socialista tanoknak hire sincs. A z in te llig e n tia : a v ilá g i és eg y h á zi elem ek k a rö ltve működnek a nép ja v á ra s ezt a nép bizalom m al, tisztelettel fogadja. E k ivá ló v is zo n y kifolyása az a hazafias érzület, a m ely e m egye minden fiá ­ nak büszkesége. N e is akadjon, a ki e viszo n yt m egb olyga tn i akarná. A z szem közt találkozn ék az egész m egye felhábo­

rodott k özvélem én yével.

A ném etek — többnyire kincstári telepitvén yesek — általában szorgalm as, józan életű n é p ; bányászattal, föld- m íveléssel, erdei m unkával s részben kézm űiparral fo g la l­

koznak.

A zsidók — a jelen téken yen szaporodó in telligens elem eket nem te k in tv e — ü zleti szellemű nép, m ely a keres­

kedés különböző ága iva l, kézmű-iparral. de részben föld- m íveléssel és napszámoskodással is foglalk ozik . A z a n a g y ­ arányú — különösen a 70-es és 90-es évek k özti s k étség­

telenül a. bevándorlás nagyobb m érvének tu lajd on íth ató szaporodás, m ely számukat e ‘20 é v alatt m ajdnem m e g ­ kétszerezte, első sorban épen a m egyeb eli zsidóság egy részének nehezítette m eg a m egélhetést. A korcsmatartás, m it a m egye területén k izá ró la g ők kezelnek, a regale- kártalanitás keresztü lvitele óta jöved elm ezőségéb en alaposan csökken t; a szatócs-üzletek h ovatovább gyengébb üzletekké válnak. A m egrendült h itelviszon yok folytán az üzletek folytatására szükséges kölcsönpénzhez csak igen nehezen juthatnak. M in dezek egybetalálkozásával a zsidók helyzete Máramarosban az utóbbi években igen kedvezőtlenné v á lt s csak ig en kevés köztük a vagyon os ember, ellenben igen sokan a legn agyob b szegénységben vannak.

A z alsóbbrendű zsidóság m űveltségi fokozata alacsony,.

(14)

a m it azonban élénk kereskedői szellemük pótol. Rossz, e lferd ített ném et n y e lv e t s azon k iv ü l a környék n y e lv é t beszélik. A tanulási k e d v m egva n náluk, s a hol tehetik, k e d v v e l küldik gyerm ek eik et az állam i iskolákba. Ig e n korán nősülnek s részben e korai nősülésnek eredm énye a n a g y szaporaság, részint a náluk oly gya k ori gyen ge testalkat. K aton án ak csak igen kevesen váln ak be közülük.

Lássuk m ég a m egyén ek k özgazdasági szempontból o ly igen fontos közm űvelődési viszonyait, m egjegyezvén , h o gy a zzal tárgyam keretén él fo g v a s a rendelkezésemre álló tér szűk vo ltá ra v a ló tek in tettel csak igen röviden, ú g y s zó lv á n csak pár legfontosabb adat k özlésével fo g la l­

kozhatom .

A nép m ű veltségi fok át legjobban je lle m z i az anal- phabéták százaléka. E z szomorú képet ad s az 1870 és 90-es é v e k közti időben kevés haladást tüntet fel.

1870 ik évben a 6 éves koron felüli népesség 87’ 58% -a v o lt analphabéta, 1890 ben 85-85°/o. A ja v u lá s 20 év alatt nem egészen 2°/o. E szomorú eredm ény az utolsó 10 é v a la tt fe lá llíto tt nagyszám ú állam i iskolák működése s a felek ezeti iskolák színvonalának emelkedése folytán rem él­

h etőleg ja vu lt.

A z elem i iskolák száma: állam i 45, felek ezeti 195, k özségi 2.

A vallás- és közoktatásü gyi korm ány mindenütt, a hol annak szüksége m utatkozik, a hol a tan ü gy tová b b fejlesz­

tését a fe lek ezet v a g y község v iszo n y a i nem engedik, n a g y áld ozatk észséggel orvosolja a hiányokat.

A népiskolai tankötelesek közül az iskolát látogatta a z 1896/97. tan évben a tankötelesek 42'48% -a. A z ország összes v á rm e g y é i k ö zt a legrosszabb arány. Bár az egyh á zi s v ilá g i hatóságok v á llv e t v e a legn agyobb odaadással s erélylyel törekesznek az arány ked vezőb b é tételére, az m ég sem sikerült, részint az iskoláknak arán ylag m ég ma is csekély száma, részint a községek szétszórtsága, részint a lakosság e g y részének igen n a gy szegénysége miatt, m ely té l idején 6— 8 éves gyerm ek ét félm eztelenül, m ezítláb e l­

v é g r e sem küldheti. A zu tá n 8 — 10 kilom éteres tá vo lsá go k ­ ból — a m i pedig nem ritka — 6 — 12 éves gyerm ekeket iskoláztatni a lig lehet.

I t t k özlök m ég e g y kimutatást, m ely a tankötelesek szám át és a z iskolába té n y le g já ró tankötelesek számát fe lek ezet szerint tünteti fe l:

(15)

A z 1896— 97. tan évben v o lt a tankötelesek szám a 56.853, v a g y is az összes népességhez a rá n yitva 21'19°/o, o ly k ed vező arány, a minő az országnak a lig 2 — 3 m e g y é ­ jében található. M ost m ár:

Róm. kath. Gör. kath. R e f. Ág. ev. Zsidó A t a n k ö t e l e s e k s z á m a 4339 40.347 1684 41 10.456 T é n y l e g is k o lá b a , j á r t 8761 15.732 1571 41 3.101

E z adatok szerint tehát a róm. katholikus tan k ötele­

sek 85°/o-a, a gör. katholikusok 39°/o-a, az ev. reform átu­

sok 95°/o-a és a zsidók 31°/o-a lá to ga tja az iskolát.

E téren tehát m ég fe le tte sok a teendő. H iszen fe jlő ­ d ött k özgazd asági v is zo n y o k csak fejlőd ött culturalis viszo n y o k k ö zt képzelhetők. A n n a k a szellem ileg teljesen elm aradt embernek m indennapi kenyerén k iv ü l más igénye- nincs. H a az m egvan , és pedig legnyom orultabb alakjában, ő m e g v a n a m aga lethargiájában s m unkakedve ismét csak az éhséggel ébred fel. A m ily arányban fo g fejlőd n i M áram aros m egye népnevelése, azon arányban fo g n ö v e ­ kedni k özgazd asági jóléte. K ö zo k ta tá sü g y i korm ányunk lelkes, czéltudatos működése n a g y rem ényeket ébreszt bennünk a jö v ő r e Á lta lá b a n azonban az egész kép m ég ig en szomorú, a m in vá lto zta tn i csak pár évtize d k itartó m u nkájával leh et s a mi a m egye közgazd asági életének fundam entalis fejlesztését m ég soká fo g ja neheziteni

A m eg y e közlekedési v is z o n y a i: állam i utak hossza 381‘8 km., kitűnő karban; törvén yh atósági utak 423’ 9 km., k ié p ítv e 393‘ 6 km. A z útadó összege 192.000 korona, a in! a n a g y kiterjedésű, rendkívü l sok gondozást igén ylő és az á rv ize k rongálásainak n agym érvb en k ite tt utak fen- tartására v a jm i kevés. A községi közlekedési utak k ite rje ­ dése 393*9 km., k ié p ítv e 106 5 km. L eg n a g y o b b részük rossz karban van, miután a községek az azok fentartására.

szükséges erő vel nem rendelkeznek, a m egye p ed ig fed ezet hiányában az utakat k ellő leg nem segélyezheti. P e d ig v a n ­ nak közöttü k nagyfontosságú von alak is, m elyek a tö r­

vén yh atósági utak sorában bátran h elyt foglalhatnának.

Á t la g esik közú t 100 n égyszögkilom éterre 11-6, 10.000 lakosra 39 3 km., m íg a már kiépítettek arányában 100 n égyszögk iiom éterre 8 ’5 k m , 10.000 lólekre 28*9 km.

Messze hátul állunk e tekintetben az országos átlagtól, a m i a m egyén ek területéhez képest igen csekély m érvű lak ottságával v a n összefüggésben.

(16)

A vasúti közlekedést a rá n yla g kevés vasúti von a l k ö zv e títi. A vasú tvon alak összes hossza 209 2 km., m e ly ­ ből 33-7 km. a m áram arosi h elyi érdekű sóvasutra esik, a többi H usztról K ő rö sm ező ig a ta ra c zv izi kiágazással az állam vasutak tulajdona. Ig e n nagyfontosságú lenne ú gy országos, m int m e g y e i k özgazd asági szempontból a sziget- szucsovai vasút kiépítése, m ely kérdés azonban már sok é v óta vajú d ik , tová b b á a huszt-ökörmezei vonalé.

A p osta h iva ta lok száma a m egye területén 44, távirda- h iv a ta l 46; 1899-ben a levélp ostai küldem ények száma 2,148.000, tá vira to k száma 40.099; esett 10.000 lakosra 1416 postahivatal, 14'80 tá v ir d a h iv a ta l; esett 1 — 1 la ­ kosra levélp osta i küldem ény 7, tá v ira t 0'1 Országos átlag szerint esik 10.000 lakosra 22'09 posta és 15-65 tá v ird a ­ h ivatal, esik 1 lakosra 14'8 levélpostai küldem ény és 0-3 távirat. A m int látjuk, a postah ivatalok száma tek in ­ tetében igen m ögötte állunk az országos átlagnak. A hiányokon a kereskedelm i ministerium a kézbesités szabá­

lyozása által k ivá n segíteni.

Foglalk ozására n é zv e va n a m egyében az 1890. é v i népszámlálás adatai szerin t: értelm iség 1402, őstermelés 59 095, bányászat 1462, ipar 8008, kereskedelem 2833, h itel 85, közlekedés 610, járadékból élő 1184, napszámos 37.553, h ázi cseléd 3994, háztartásban 44,181, egyéb fo g la l­

kozású 270, foglalk ozás nélküli 14 éven aluli 94.493, 14 éven felü l 67, le ta rtó zta to tt 138.

L á tju k tehát, h o gy a lakosság zöm e őstermeléssel fo g ­ lalkozik.

E zen általános, a közgazdaság alapfeltételeiü l szolgáló adatok után m ost áttérek M áram arosm egye m ezőgazdaságára.

A m egye 1,684.599 kát. holdnyi területe m űvelési ágak szerint a k ö v e tk e ző le g oszlik m e g :

Kát. hold szántóföld... 183.574 k e r t ... • ... 5.808 r é t ... 303.251 szölö b e ü l t e t v e ... 41

» p a r l a g o n ... 153 l e g e l ő ... ... . 218.040 e r d ő ... 936.283 n á d a s ... 181 nem t e r m ő ... 37.060

(E z adatok az 1895-ik é v i hivatalos összeírás adatai­

ból vannak m eritve.)

(17)

M ár első pillanatra feltűnik, h o gy a szántóföld a m egye területének m ily jelen ték telen részét, mindössze

10'9®/c-át teszi, s h ogy annak 56°/o-a erdő, e g y je le n té ­ kenyebb, 3i°/o-nyi része p ed ig legelő.

A gazd aságok összes száma 48 496.

A gazdaságok a k ö vetk ező leg h aszn áltatn ak :

Kát. hold tulajdonos által használatik . . 1,631.772

bérlő » » . . 41.080

haszonélvező által » . . 11.747

A m egye területén teh át elenyészőleg kevés a haszon­

bérlet.

A ga zd a sá gok törpe (0 5 hold), kis (5— 100 hold), közép (100— 1000 hold) és n a g y (1000-nél nagyobb) g a z d a ­ ságok szerint k ö v e tk e ző le g oszlanak m e g :

M agyarország á t la g a :

Törpe Kis Közép Nagy

a gazdaságok számából . . 52’— •/• 46'— °/o l'74°/o 0‘14°/o

» » területéből . 6'15n/u 48'44°/o 14'22°/o 31'l!>°/o

Máramaros á t la g a :

Törpe K is Közép Nagy

a gazdaságok számából . . 48'51°/o 50’53' /o 0'85°/o 0'll°/o

» » területéből . 5 67°/o 54-36°/o 13'7 °/o 27‘50°/o

A z adatok összehasonlításából kitűnik, h ogy a m egyei á tla g az országos á tla g g a l a gazdaságok k ed vezőtlen m e g ­ oszlása tekintetében m eg k ö zelítő leg egyező.

A m egyei á tlagb ól p ed ig látjuk, h o g y m ig a g a z d a ­ ságok szám ából 48°/o, a d d ig a m ezőgazdaságok terü leté­

ből csupán 5°/o esik a törpe birtokra. N agyobbára azok a — részint örökösödés, részint eladás utján feld arab olt kisbirtokok, m elyek tulajdonosai a legszegén yebb népből valók, pár h oldn yi birtokuk m ellett többnyire napszám ­ m al kényszerülnek m aguk és családjuk élelm ét m eg­

keresni.

M e g je g y ze m egyéb k én t a kérdésnek teljes m e g v ilá g í­

tása v é g e tt, h o g y Máram arosban a n a gy gazdaságok területéből szántóföldre csak 2'91°/o, a középgazdaságok területéből p e d ig 18°/o esik s ig y a szántóföldek 79-9%-a a törpe- és kisgazdaságok tulajdona.

H a a szántóföldek m űvelési m ódját veszszük szem ügyre, a zt tapasztaljuk, h o g y e g y pár n a gy és közép birtok k iv é te lé ­

(18)

v e i a belterjesebb gazdálkodásn ak n yom át a m egye terüle­

tén a lig találjuk.

A belterjes gazdálkodás bizonyos n yom ait észlelhetjük az öt korona-város határaiban. A korona városok értelm i­

le g is fejlettebb népe a m egye legterm ékenyebb részét fo g la l­

ván el, a föld m egm űvelése, ja v ítá s a terén is messze fö lö tte áll a többi lakosságnak. A zon ban itt is m ég igen sok a k ivá n n i va ló . B ár határuk e g y részét k e rtile g is m ű velik s például Tócső, V isk nemcsak a m egyét, hanem U gocsát is ellá tja hires k áp osztájával, azonban a kétnyom ásos ren d­

szer, az in ten siv gazdálkodás m egölője, M áram aros-Sziget k iv é te lé v e l m ég nálok is d ivik , bár különböző czímeken, különösen gyüm ölcstenyésztés czím én mind több és több fö ld e t veszn ek örökös tilalmasba.

I t t is sok m ég a kiván n i való. H át m ég a többi k ö z­

ségekben.

It t a h e ly ze t kellő m eg világítására elő kell adnom a k ö v e tk e z ő k e t:

A m egye községeiben v é g re h a jto tt tagosítás és erdő- legelő-elkülönités a v o lt úrbéreseket legn agyob b részben vá lto za tla n u l h agyta m eg a m ezőgazdasághoz tartozó terü­

leteik használatában. A régi gazdálkodási rendszer szerint, m iután a kisbirtokosok föld jeik et k ellő leg m eg ja v íta n i nem v o lta k képesek, a z t pihentetni, s részben a föld ek ily módon term ékenyebbé tétele czéljából, részben m ert e le ­ gendő le g e lő v e l nem rendelkeztek, szántóföldjeik e g y részét fe lv á ltv a leg eltetn i v o lta k kénytelenek. E z a két nyomásos rendszer ma is d ivik , a m iből k ifo ly ó la g a kisbirtokos nem h o g y gazdasági föld jein ek egyesítésére törekedett volna, hanem ma is azon igyek szik , h o gy a. határ minden részén legyen fö ld jei A legtöbb h elyen m ég a három nyomásos rendszer sem bir meghonosodni.

A h elyzet kellő m egvilágítására az 1880., 1885., 1890.

és 1895. évben b e v e te tt területeket fogom százalékokban kim utatni.

B e v e te tt te r ü le t:

1880 1885 1890 1895

45-20°/o 4 9 -3 1 > 53 59°/o 67‘53°/o

A z 1880-ik é v i adat valób an m egdöbbentő. A több m int 300.000 lélekszám hoz mérten különben is rendkívül csekély m ennyiségű szántóföldnek több, m int fele m aradt parlagon.

D e az 1895. é v leg k ed vező b b adatait A^éve is alapul,

(19)

m egállapíthatjuk, h o g y Máramarosban körülbelül öt lólekre esik e g y hold szántóföld. S bár az 1895-ik év eredm énye a parlagon h a g y o tt területeket ille tő le g az előző évekh ez képest n a g y haladást mutat, m ég ig y is a parlagon h a g y o tt területek n a gy m ennyisége tekintetében Á r v a és Csik v á rm e g y é v e l e g y színvonalon s e két vá rm egye társaságában az ország területén a legrosszabbul állunk.

E k ed vezőtlen ' viszon yokh oz járu l az örökösödések eseteiben fennálló az a sajátszerű s eddig m ég legyőzh et- lennek bizon yait, (s m ég az öt korona-városban is erősen d iv ó ) helytelen szokás, h o g y az örökös az örökhagyó m in ­ den föld jéb ől részesedni k íván s ig y ha például az örökö­

sök száma 6, minden, az örökséghez tartozó föld hat részre osztatik fel. E bből aztán a kisbirtokoknak valóban a lig elképzelhető eldarabolása k ö vetk ezik s gyakran m egtörté­

nik, h o g y az 5 — 6 holdnyi kisbirtok u gyanannyi helyen va n szétszórva.

I ly szétdarabolt, részben minden második évben p a rla ­ gon h a g y o tt s ilyen k or k özlegelők én t használt területeken aztán in ten siv gazdálkodás a lig elképzelhető.

N a g y akad álya a belterjes gazdálkodás m egh on o­

sításának a kellő m ennyiségű trá g y a hiánya. Erre v o n a t­

k o zó la g a számszerű adatokat az állattenyésztésnél közlöm . Sok szegény ember föld je soha sem lá t trá g y á t K é p z e l­

hetni aztán annak termését. És a m űtrágya használata ren dkívü l nehezen terjed. M ű trágya a m egye területén eddig- elé csak 50 - 60 gazdaságban, o tt is csak csekély m érték­

ben használtatik. A nép általában nem ismeri s ha ajánlják, szokásos c o n serva tiv m agatartásával, v a g y bizalm atlan m osolylyal fogadja.

E hhez járu lnak a nép ósdi szokásai a gazdálkodás terén. A p á ik tó l á török ölve, az alsóbb vid ék ek ga zd á lk o ­ dási m ódját utánozva, nem vetn ek számot a föld ra jzi fekvés, talaj és ég a lji viszon yokkal A ten geri lévén különböző alakban legkedvesebb táplálékuk, annak term elését erőltetik mindenütt, oly helyeken is, a hol a ten geri m eg sem érik, s a hol más term ények sokkal czélszerűbben lennének ter- m elhetők. A felső v id ék m eredek s e m iatt fe l nem szánt­

ható h egyo ld a la in a zabot gyak ran kapa után vetik a ter­

m éketlen, a lig 1— 2 m agot hozó földbe. Valóban szomorú k ép ! K ü zd elem teljes munka-értékének sokszor a lig m e g ­ felelő eredm ényért.

M ost m ég — h o g y a kép egészen tiszta legyen — a

2

(20)

m ezőgazdasági term ények m egoszlását és azok h o zzá v e tő ­ leges értékét kiván om pár adatban kimutatni.

A z összes vetésterület a k ö v e tk e ző le g oszlik m e g :

1. h ü v e ly e s e k ... 0'56°/o.

2. Kereskedelmi növények:

re p c z e ... 0"— ”/o n ap ra fo rg ó ... 0-60°/o k e n d e r ... l'83°/o l e n ... ... . . . 0 18°/o m á k ... . . . 0-— °/°

z ö ld s é g fé lé k ... l"88°/o ta k a rm á n y n ö v é n y e k ... . 2'18°/o

arányban term eltetnek

M ár ez adatok is b izon yitjá k a belterjes gazdálkodási mód teljes hiányát. A kereskedelm i n övén yek termelése a lig jö h e t számba, bár a m inőség igen k ielégitő lenne.

Zöld ségfélék term elése szintén egészen jelen ték telen ; de legfeltűnőbb ezen állattenyésztésre praedestinált vid ék en a takarm ánynem űek term esztésének teljes elhanyagolása. S a j­

nálattal je g y z e m fel, h o g y a m a gya r birodalom ban a takar­

m án yn övén yek term elésénél elért 8 -38°/o-os á tla g á va l szem­

ben M áram arosm egye 2-18-os á tlaga Besztercze-Naszód, Csik­

ós Fogaras v á rm e g y é v e l e g y társaságban az ország legrosz- szabb á tlagát mutatja. P e d ig a term elési eredm ény a ja v it o t t földeken kitűnőnek mondható.

E g y éb term ények a terület k ö vetk ező °/o aiban oszla­

nak m eg . búza. rozs, kétszeres, tönköly . . . 6-77°; o áipa ... 412°/o z a b ... 32*67°/o t a t á r k a ... . l'46°/o t e n g e r i ... 35-89°/o b u r g o n y a ...1 2 100/o

Fősúly tehát — nézetem szerint igen hibásan — a ten ­ geri-, azután a zab- és burgonyaterm elésre va n fektetve.

A term ények m inőségileg általában g y e n g é k ; hasonlóan m ennyiségileg is az országos átlagnak jelen téken yen alatta állanak. M in t tanulságos s a gazdálkodás m ikéntjére útmuta­

tásul szolgáló körülm ényt közlöm erre n é zv e az 1896. é v i term ény-statisztika következő adatait:

Termelt hektáronkint * « « Y *

SSXLjSSSr

b ú z a ... 10'23 16‘72 r o z s ... 9 '60 11‘42 zab . ... 7 53 11-27 á r p a ... 10‘24 12'91 t e n g e r i ... 10‘95 15‘32 b u r g o n y a ... 56’01 76'10

(21)

E g y h ek toliter átlagos siílya kilogram m okban:

Megyei átlag Országos átlag kilogrammokban búza . ... 71'— 78'—

r o z s ... 6750 71'60 z a b ... 4040 44‘10 á r p a ... 56-10 65'—

t e n g e r i ... 71-40 73'40

H a m ost az országos és m egyei átlagokat, és p ed ig a m en n yiség és súly közötti különbözetet összehasonlítjuk, látjuk, h o g y a hátramaradás m indkét szempontból m ily je le n té k e n y ; de egyszersm ind itt is m egállapíthatjuk azon szomorú tényt, h o g y Máramaros szemtermelése ú gy m en n yi­

ség, m int súly tekintetében az ország vá rm egyéi k özt a le g ­ utolsók sorában van. Nem azért, m intha sok helyen a term ények k ellő m egválasztásával és a kellő m egm űveléssel ig en szép eredm ényeket elérni nem lehetne. Sok kis- és középgazdaságban m eglepően szép, az országos á tla go t is jelen ték en yen felülmúló eredm ények éretnek el. A z átlagos rossz eredm ény oka a k ed vezőtlen gazdálkodási v is zo n y o k ­ ban, a szegénységben s részben a nép ósdi gazdálkodási m ódjában keresendő.

U gyan csak az 1896-ik é v i termés eredm ényeiről köz- lö tt statisztikai adatok szerint az azon é v i közepesnek m ond­

ható termés eredm énye a k ö v e tk e z ő :

Métermázsa Értéke forintokban b ú z a ... 24.581 181,439 r o z s ... 13.308 96.785 á r p a ... 3G.957 158.763 z a b ... 248.317 1,106.413 t a t á r k a ... 5.491 36.981 t e n g e r i... 317.518 1,467.988 b u r g o n y a ... 520.781 623.133 összesen . . . 1,166.953 3,671.402

H a m ost m ár a zabból emberi táplálékra 100 m éter­

m ázsát szám ítva s a ken yér h elyett sok szegény ember á lta l használt burgonyát is kenyérnem űnek v é v e , m egálla­

p ítju k azt, h o g y M áram arosm egye é v i kenyérnemű-termése 1,018.636 m éterm ázsát tesz ki, e g y emberre átla g évente csak öt m éterm ázsa kenyérnem ű-term ényt számítva, kitű­

nik, hogy a 305.049 lélekszám hoz a rán yitva a m egye te r­

mése a szükségletet nemcsak nem fedezi s íg y m ezőgazda- sági term ényeiből nem h o gy k iv ite le lenne, de sőt 2— 300 000 m éterm ázsányi m ennyiséget im port útján kénytelen fedezni.

2*

(22)

Id e iktatom m ég az 1895. évben a m áram arosm egyei gazdaságokban használt gépek és eszközök összeírásának eredm ényét.

Locomobil ... 2 38

Gőzcséplő szekrény . . 1 Töltögető eke . . . . 11

J á r g á n y ... 111 Szecskavágó ... 108 Cséplőszekrény . . . 50 R é p a v á g ó ... 30 A ra t ó g é p ... 22 Tengeri morzsoló . . . 79 K a s z á ló g é p ... 4 D a r á l ó ... 28 V e t ö g é p ... 7 Borona fakerettel . . . 8 893 L ó g e re b ly e ... 31 » vaskerettel . . 493 K o s t a ... 122 T ü s k e ... 994 Eke fagerendelylyel . , 11.925 A s z a l ó ... 436

Eke vasgerendelylyel . 506 Szekér fatengelylyel ll.SOO

Kettős e k e ... 341 » vastengelylyel . 899 Hárm as e k e ... 3

A z eredm ény bár nem fényes, a közelm últakhoz képest n a gy haladást mutat.

M ég a kézimunkáról k ívá n ok kellő képet nyújtani.

Napszám osok a m egye területén n a gy számban v a n ­ nak. A napszámosok száma az 1890 ik é v i népszámlálás szerint 19.485 férfi, 18.068 nő, v a g y is a lakosság 16°/o a.

Ezekhez járulnak azon leginkább törp-, v a g y közbirtoko­

sok, kik saját gazdálkodásuk jöved elm éb ől m egéln i nem birván , nyárban aratási, télen erdei m unkával fo g la lk o z­

nak. A ra tó munkásokkal a szomszéd vá rm egyék et je le n té ­ keny m érvben M áram arosm egye lá tja el. A z utóbbi időben nagyobb lóvén a munkáskereslet, a napszámbérek Mára- marosban is em elkedtek. A napszámbér az évszak szerint férfinapszám nál á tla g 50 krtól 1 frt 20 kr.-ig, női nap­

számnál 30 — 60 kr. k ö zt vá ltak ozik Napszám ban általában a szükségletnél több áll rendelkezésre, miután a kisbirto­

kosok gazdasági teendőiket m aguk s családtagjaikkal vé g z ik . A z előadottakból láthatjuk, h o g y M áram arosm egye m ezőgazdasági területe a népesség arányához csekély, a lakosság szükségletét nem fedezi, a föld csak erős j a v í ­ tással h ozza m eg a csekély termést, a gazdálkodási mód ósdi, a legtöbb helyen nélkülözi az inten sivitást és h o gy az in ten siv gazdálkodás terjedésének jelen ték en y akadálya az egyes gazdaságokhoz tartozó föld ek szétszórtsága.

Sokat lehetne ez állapotokon m inta parasztgazdaságok felállítása á ltal segíteni s ez úton m egtanítani a csakis gya k o rla ti példán okuló népet arra, h ogy e g y kis, de jól m ű velt terü let több jö v e d e lm e t hoz, m int eg y nagyobb,

(23)

de k e llő le g m eg nem m űvelt gazdaság. K ísérletek által m eg lehetne állapítani az alkalmas, a m egye égh ajlati és ta la jviszon ya ih oz alkalmas term ényeket s aztán azok term elését propagálni. M indez körültekintő s az ország közgazd asági érdekei iránt o ly k iv á ló érzéket tanusitó föld m ívelésü gyi korm ányzatunk vezetése, irányitása s a tá r­

sadalom közreműködése m ellett bizonyára be is fo g k ö v e t­

kezni. D e itt ez másodrendű kérdés. A fő, az életkérdés, a mi e m egye egész gazdasági jö v ő jé t, e g y szép, e g y boldog jö v ő t va n h iv a tv a m egállapítani, az állattenyésztés k é r­

dése.

A m áram arosm egyei állattenyésztés alapját a m egye területén le v ő 303.251 kát. hold rét, 2.640 kát. hold kerti kaszáló, 140.000 hold h avasi és h eg y i legelő, 75.040 hold közönséges legelő, összesen 520.931 kát. hold terület teszi, m elyhez a 183.574 hold szántóföldet h o zzá a d va kitűnik, h o gy a m egye m ezőgazd aságilag használt összes területe 704.505 kát. hold s h ogy a rétek, legelők az egész m ező- gazdasági terület 731/2u/o-át s a szántóföldek ötszörösét teszik. H ozzáteszem m ég, h o gy a rét a máramarosi kis­

gazd aságok 52,58°/o-át fo g la lja el.

A rétek és másnemű kaszálók é v i átlagos szénahozama, hektáronként á tla g 16'íís mm. szénát szám ítva, 4,255.429 mm.

széna, a m i m éterm ázsánként 1 frt 36 kr. átlagos árral 5,787.383 frt értéket képvisel. H a ehhez hozzáadjuk a 215.040 hold legelőn ek átla g holdanként 1 írtjá v a l szá­

m ított é v i hozam át, m egállapíthatjuk, h o gy az 520.931 kát.

h oldn yi kaszáló és legelő-terü let 6,002.423 frt é v i p én z­

értéket képvisel, tehát az ^s-öd rész területet képviselő szán tóföldek 3,671.402 frt értékű é v i hozam ának kevesebb, m in t kétszeresét. H ozzáteszem még, h o g y a. m egyének hek­

táronként 1 6 '3 8 métermázsában m egállap ított átlagos széna- h ozam ával szemben az országos átlag 27’oa mm. s h o gy a m i kaszálóink szénahozam a m en n yiségileg az ország területén a legrosszabbak közé tartozik.

E szomorúan feltűnő körülm ény oka p ed ig nem a szóban fo rgó területek rosszaságában keresendő. Máramaros- m egye kaszálói nagyobbára jó fekvésűek, flórája kitűnő, hanem az in ten siv kezelésnek, a rétj a vitásnak, lecsapó - lásnak, a kaszálók, legelők tervszerű használatának nyom a is a lig látható. Ősi gazdálkodási módjuk szerint, — m ert a m esterséges takarmány-termelés, m int fentebb láttuk, a lig szám bavehető s a m arhaállom ányt jó l k iteleltetn i nem k é ­

(24)

pesek, — a téli rossz tartás a la tt m eggyen gü lt marháikat, ju h aikat a legtöbb községben ó-szerinti Szt. G y ö rg y napig, va g y is május 5-ig a réteken, kaszálókon legeltetik. E rend­

szerrel a fiatal növésű fű letapostatván, kellő fejlődése m egakad s a nyerendő széna nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is vészit. E m iatt a kaszálás is későre m arad, sarjú a legtöbb helyen nem is kaszáltatik.

Hasonló rendszertelenséget tapasztalunk a havasok, a legelők használatánál. A m egye területén le v ő 140.000 kát. hold leg elő o ly kincs, a m ely h iv a tv a lenne e m egye állattenyésztését S váj ez m arhatenyésztésével e g y színre em elni, e m egye gazdagságát, jö vő boldogulását m e g á lla p íta n i. F lórá ja szakértők m egállapítása szerint g y ö ­ nyörű, tápdús, sok h erével s a legtáplálóbb íűnemelckel v e g y e s ; csakhogy m íg Svájczban a nemes, a d d ig nálunk a kevés táperejű felfü vek vannak túlsúlyban, m ert a havas sohasem ja v itta tik s a legeltetés a legrendszertelenebbül űzetik. Junius v é g e felé az egész szarvasm arha- és ju h állom án yt m inden beosztás n élkü l egyszerre bocsát­

já k rá a havasi legelőkre, hol a juhok — m in dig elől já r v a — a legnem esebb a lfü vek et lepusztitják s h a gyjá k az összehasonlithatlanul kevesebb táperejű fe lfü v e k e t a szarvasmarhának. A havasokon épületek, hol a marha- állom ány az idő viszon tagságai elől m enedéket találna s a m iv e l a m arhák h avasi tartózkodása is, a m i most 21 2 hónapra szorul, m eghosszabbítható lehetne, egyáltalában nincs; p ed ig ez a trágyagyü jtés és talaj ja vítá s szempontj áltól is igen fontos lenne. A havasok termőképessége, az általuk befogadható állatok száma m egá lla p ítva nincs s ig y leg- többnyire túl vannak terhelve

M ég ez abnormis viszon yok ellenére is óriási fejlődés az, a mi a m arhaállom ányon e pár hó alatt észlelhető.

Csakhogy m it ér m indez, ha ism ét visszakerül nyom orult istállójába, nyom orult táplálkozására.

A fe lv id é k i szegénysorsú lakosság gazdasági h elyze­

tének orvoslására a fö ld m ívelésü gyi ministerium pár év előtt egy, az ország közhelyeslésével ta lálk ozó actiót in d í­

to tt m eg s ennek kapcsán a gr. Schönborn-uradalomtól k ibérelt havasokon tervszerű havasi gazdálkodást lé p ­ tetett életbe. A kincstárnak Máram arosm egyében 48.G03 kát. hold havasi legelő-területe va n Ha, a m int tudo­

másom szerint tervb e is vétetett, a havasi gazdálkodás kellő alapokra helyezése M áram arosm egyére is k itérjeszte-

(25)

tik, ha a föld m ívelésü gyi ministerium esetleg a m agán­

kezekben le v ő havasok m egszerzésével, v a g y kibérlésével e nagyfontosságú ügyet, m elynek vezetésére a korm ányon k ivü l más nem vállalkozhatik, kezébe veszi, ha a havasok törzskön yvezésével, azoknak szükséges épületekkel v a ló ellátásával, a legeltetési sorrend m egállapitásával, a trágya- gyű jtés és ta la jja v ítá s behozatalával, a havasi utak m eg- k észittetésével rendszeres havasi kezelést honosit meg, n a gy nem zetgazdasági kérdést visz megoldásra, m egtízszerezi a havasok értékét és haszon-hozamát s m e g v e ti alapját a tejgazdaságok kapcsolatos felállítása és fejlesztésévei e g y o ly állattenyésztésnek, a m ely h iv a tv a va n a jö vő b en egy, bárm ely n yu gati állam éval vetekedő állattenyésztést m e g ­ honosítani s e nyom orúságban le v ő várm egye lakosságát a legk ed vezőb b an yagi h elyzet közé juttatni.

E zen területek vannak h iv a tv a fentartani Máramaros- m egye állattenyésztését, m elyet a k övetkezőkben ismertetünk.

Első sorban ism ertetni fogom az 1870 , 1884. és 1895.

é v i állatösszeirások eredményét. A z utóbbi a legutolsó h iv a ­ talos adat a m egye állatlétszám áról, az előbbi adatokkal v a ló összehasonlításból p ed ig képet nyerünk az állatlétszám- ban észlelhető hullámzásokról :

1870. 1884. 1895

Szarvasmarha . . . 105.834 96.567 127.035

13.408 15.338

J u h ... 118 001 141 062

Kecske . . • . . . 30.591 16.805 14.836

33.711 38.004 38.965

Szám szerint tehát az eredm ény a 25 év alatt határozott visszaesést mutat, különösen ha a zt veszszük, h o gy a lélek - szám e 25 é v a la tt 220.506-ról 805.049-re em elkedett. És e visszaesést a m in őségja vu lá sa csak csekély m érvben pótolta.

N ém i ja vu lá st tagadhatlanul látunk az utóbbi időkben a szarvasm arhatenyésztésnél. E tenyésztési ág fajok szerint m a a k övetk ezők ép en á ll:

M agyar f a j t á j ú ...• ... 45.428 M okány vagy r i s k a ... 50.506 P i r o s t a r k a ... 11.092 Borzderes ... 10.235 Egyéb s z ín e s ... 8.906 Bivaly ... 808

A borzderes és részben a pirostarka faj tenyésztésének behozatala s ez által az állatállom ány értékének jelenté-

(26)

kény emelkedése az utolsó pár é v tiz e d munkásságának eredm énye. A föld m ívelésü gyi korm ány a borzderes faj- m arhákat m in tegy húsz é v előtt részint kiváló tenyészállatok kedvezm ényes adom ányozásával, részint e g y mérsékeltebb számú borzderes üsző-im porttal először a n yu gati faj- marha-tenyésztésre igen alkalm as tis z a v ö lg y i járásba hozta be, hol keresztezés útján m a már igen szép, értékes s a va ló d i borzderes fa jt egészen m egközelitő marhafaj állott elő. K ísérletek történtek azután a m egye más járásaiban is a "faj átalakítására borzderes bikáknak a községek részére történt szállítása által, m elyek beszerzését korábban 40°/o, most 10°/o árengedm énynyel az állam k özvetítette. A bikák rossz kezelése, rossz istállókban tartása, rossz élelm ezése m ia tt ez értékes állatok igen jelen téken y része idő előtt tönkrem egy. V a n aztán sok rendszertelenség is. M ég ma is m egtörténik, h o gy ugyanazon községben m a gya r fajtájú és borzderes bikák is tartatnak.

Sajátszerű, h o g y a nép nagyobb része a borzderes fa jt nem szereti; te jé t ritkának tartja, szine, form ája előtte nem tetszetős s inkább a pirostarkára v á g y ik E n n élfo gva a borjukat is csak ritkán tartják m eg, nagyobbára eladják.

(Ennek a következm én ye, h o gy bár a korm ány a borz­

deres faj tenyésztését tám ogatja s évente nagyszám ú ily tenyészállatot küld Máramarosba, m égis a piros-tarka faj va n a m egye területén a borzderessel szemben több­

ségben.) Ig a vonásra p ed ig m ajdnem kizárólag a m agyar fajtájú ökröket használják. A nagyszarvú m a gya r fa jtá jú ökör a máramarosi ruthén és román földm ű velő v á g y a in a k netovábbja, luxusa. A tehénnek igavonásra használása m ajdnem szégyenszám ba m egy. A z egész m egyében a lig van 300 tehénfogat. P e d ig m ily óriási gazdasági kár ez ! D e e tekintetben a rábeszélés m ég ed d ig nem használt, ha csak e g y pár m inta-parasztgazdaságban g y a k o rla tila g nem fo g annak ok- és czélszerűsége bemutattatni.

M ert az állattenyésztésnél a nép ízlése is irányadó, sokat len d ítvén az ügyön, ha a propagált marhafaj kedvvel is tenyésztetik, k ö zv e tle n tapasztalataim alapján valób an m egfontolandónak vélném , v a jo n oly helyeken, a hol a borzderes fa jja l tett eddigi kísérletezések eddigelé m ég nagyobb eredm ényt nem mutathatnak fel, nem lenne-e czélszerü a pirostarka faj tenyésztésére va ló átmenetei, m ely faj a m egyében szintén igen szépen beválik.

A m agyar fajm arha tenyésztése igen szép eredm énye­

Figure

Updating...

References

Related subjects :