A L E L K I É L E T
I S M E R T E T É S E
T E K IN T E T T E L A N E V E L É S F E L A D A T A IR A
TANÍTÓ- ÉS TANÍ T Ó N Ő K ÉPZŐ -IN TÉZETEK SZÁMÁRA
AZ ÚJ TA N ÍT Á ST E R V É S U TA SÍT Á SO K SZ E R IN T
IRTA
D ï K O R N IS G Y U LA
BUDAPEST
F R A N K L I N - T Á R S U L A T
M A G Y A R Í R O D . I N T É Z E T É S K Ö N Y V N Y O M D A
igni Ára 2 K 6 0 f.
.■-'1 ■ Á '• J : l ! .4. ...
A e n e a s S y lv iu s. A g y e r m e k n e v e lé s. У. László magyar kim.
számára. Fordította és jegyzetekkel ellátta dr. Acsay Antal 1 K i>0 i .
B ala ssa J. M agyar fon étik a, A hangok és a beszédek fiziológiai eh h zése. («A Phonetika E lem eid n ek II. teljesen átdolg. kiad.) 2 K 50 í Apáczai C seri János p a ed a g o g ia i m u n k á i. Összegyűjtötte a lat.n beszédeket, forditotta és jegyzetekkel ellátta Hegedűs István k h A z e le m i n ép o k ta tá s e n cik lo p éd iá ja . Szerkesztette Körösi Henri és Szabó László. Első kötet A—H. Kötve 16 K.
A három kötetből álló teljes munka ára kötve 48 K.
F in á c z y Ernő dr. A ír a n c z ia k ö z é p isk o lá k m ú ltja é s jelen»
__ ________________ 3 K 60 f.
G ön czy Pál. T a n u lm á n y o k . Szerző arczképével 3 K 20 í.
K árm án Mór. K ö z o k ta tá sü g y i ta n u lm á n y o k . L A felekezeti oktatás és az állam részvéte a népiskola szervezésében. 3 K.
— II. Közoktatásunk múltja 4 E.
K iss Áron. A m a g y a r n é p is k o la i ta n itá s tö r té n e te 4 K 80 f.
K urutz Gyula. A n ép o k ta tá si in té z e te k fe lü g y e le te é s ad- m in is z t r a c z ió ja a k ü lfö ld ö n ___________ ,_____________ 3 K L u b rich Ágost. N e v e léstu d o m á n y , a műveltebb közönség számára
N egyedik átdolgozott kiadás. Sajtó alá rendezte Pacséri Károly U
2 kötetben 12 K.
L e g o u v é Ernest. A tya é s fin a tizenkilenczedik században. Fordi tóttá Feleki József. 2 kötet. 2 K, vászonba kötve 3 K i)( 1 f
— L e á n y a in k é s fiain k . Egynéhány jelenet és tanulmány a család:
életből. Ford. Feleki József. 4 K, díszköt. 5 K 60 f.
— A z o lv a sá s m ű v é sz e te . Ford. Feleki J. 2. kiadás 1 K.
M olnár Viktor. A h a za i k ö zép isk o lá k r e form ja______2 K 40 f.
N ádai Pál. K ön yv a g y er m e k r ő l. Munka. Játék. Művészet. Ignitu^
előszavával. Két kötet 8 K.
N agy László. A g y e r m e k ta n u lm á n y o z á s m a i állapota. A ma gyár filozófiai társaság 1906 évi közgyűlésén tartott előadás 1 K.
P e r e s Sándor N e v e lé s ta n a 4 K 5'» f.
R o u ss e a u J. J. E m il v a g y a n e v e lé s r ő l. Francziából fordította
Schöpflin Aladár 10 K.
S za llm iá r y Gyögy. N e m z e ti á lla m é s n ép o k ta tá s. 2. kiadás
'kötve 3 K 60 f.
S zitn yai Elek. É sz és s z í v. Értekezések a lélektan, neveléstan és életbölcselet köréből. Második átdolgozott kiadás 5 K 20 f.
Zámolyi V arga Mihály. A h á zi n e v e lé s. Példákban előadva. Szülők nevelők s különösen községi népkönyvtárak számára.
I. kötet. A testi ápolás 3 K. H. kötet. A lélek művelése 5 K.
W e is z Károly. L e á n v a in k e s jövőjü k . Németből átdolgozta Tőit
Pál * ______________________ 1 K 60 f.
W e s z e ly Ödön. A m o d e r n p sed agógia útjain . H . kiadás. 8 K
A L E L K I É L E T
IS M E R T E T É S E
T E K IN T E T T E L A N E V E L É S F E L A D A T A IR A
TANÍTÓ- ÉS TA N ÍTÓ N Ő K ÉPZŐ -IN TÉ ZETEK SZÁMÁRA
AZ ÚJ T A N ÍT Á ST E R V É S U T A SÍT Á SO K SZ E R IN T
IRTA
D£ K O R N IS G Y U LA
BUDAPEST
F R A N K L I N - T Á R S U L A T
M A G Y A R Í R O D . I N T É Z E T É S K Ö N Y V N Y O M D A
I912
MTA KIK
00004 88950843754
MAGYAR ttDOM^OS . ^ DÊMU
МЛ Ci Y. AKAD E MI A j Л А !1 А
I
F R A N K L I N T Á R S U L A T N V O MdAjA
ELŐSZÓ.
A zokat az alapelveket, m elyek e könyv m egírásában v ez ettek , a Népm űvelés 1911-iki évfolyam ában fejtettem ki Pszichológia a tanítóképzőben címétt;*ífct részletesen m egtalál
h a tó k az általános és pedagógiai ' peeicbôïôgiânak a ta n ító k épzőben való viszonyára, az új T an ításterv és U tasítások idevágó rendelkezéseire, a tanítóképzői pszichológiai ta n könyvekre, az in tro sp e k tiv g y ak o rla to k ra s pszichológiai k ísérlete k re s általában a pszichológiai ism eretek s a nevelői g y a k o rla t viszonyára vonatkozó gondolataim .
A könyvbe m ég több pszichológiai kísérletet óhajto ttam beleolvasztani ; de így a könyv túlságosan m egnövekedett volna. A tan ító k ép ző i pszichológiai o k tatásb an fölhasznál
ható elem i k ísérlete k gyűjtem énye külön füzetben hozzáférhető.
(E lem i pszichológiai kísérletek. B udapest, 1911. F ran k lin - T ársulat.)
A d id a ktika i sorrend azt kívánná, hogy először a lelki élettel ism ertessü k m eg a tan ító je lö lte t s csak aztán tárg y a lju k ezen ism eretek tudom ányos rend szerb e való foglalásának, a pszichológiának föladatát, m ódszereit, fo rrrá sa it s a ped ag ó giához való viszonyát. Az utób b iak n ak m in d já rt elöljáróban való tárgyalása kétségkívül kissé elvont, kevésbbé érdek k eltő , kem ény m unka. Ezen részn ek igazi je le n tő sé g é t csak az ism étlések leh etn e k hivatva kellő világításba helyezni.
Á llandó gondom volt a lelki tények pedagógiai vo n a tk o zá sa in a k fö ltü n tetésére; vigyáztam azonban arra, hogy ne tolakodó és erőszakos m ódon, a lelki tünem én y ek általános ism ertetésé n ek folytonos m egzavarása árán érvényesítsem e vonatkozásokat. T ek in tettel voltam a rra is, hogy a ta n ító
jelö lte k tö b b h a tá rk é rd é s t m ár a «testtanbôl» ism ernek s m é g többet a «népiskolai nevelés- és oktatástanból» fognak b ő v eb ben m egism erni.
Am i a m ű n yelvet illeti, in k áb b a m egszilárdult n em ze t
közi, sem m int a félig-m eddig s vegyesen használatos, le g többször rosszul is k é p z e tt m agyar m űszóhoz ragaszkodtam . H a pl. valam ennyi rom án és angolszász nép a pszichológia szót haszn álja s a ném etben sem tu d m eghonosulni a Seelen
lehre: ak k o r hitem sze rin t nincs o kunk arra, hogy az egész világ közös és egyértelm ű nyelvhasználatával szem ben egy különben is rosszul k é p z e tt m agyar szót alkalm azzunk. Más értelm e van a n yelvtisztaságnak a közéleti s szépirodalm i nyelv te ré n s m ás a szigorúan szaktudom ányos m űszókra nézve.
B udapest, 1912 ja n u á riu s havában.
A szerző.
A LELKI ÉLETRŐL ÁLTALÁBAN.
i . §. A p sz ic h o ló g ia tá rg y a é s föladata.
A vasat, vizet, felhőt, hegyet, fát, követ stb. term észeti tá rg y a k n a k m ondjuk ; a rezgést, esést, em elést, nyom ást, fén y tö rést, elektrom os áram o t stb. term észeti fo ly a m a to k n a k nevezzük. Az öröm et, fájdalm at, gondolkodást, kívánságot, elhatározást, a k a rá st stb. azonban nem szám íth atju k sem a term é sz eti tárgyakhoz, sem a term észeti folyam atokhoz ; ezek lelki jelenségek.
A term észeti és a lelki jelen ség ek főkép három te k in te t
ben k ü lönböznek egym ástól: i. A term észeti jelen sé g ek et é rzék e in k (szem ünk, fülünk stb.) közvetítésével a külső világ
ban vesszük észre ; pl. a sebet. E llen b en a lelki folyam atokat bcnsöleg, közvetlenül ta p a sz ta lju k ; pl. a sebünk okozta fáj
dalm at. 2. A term észeti tünem ények m in d en k in ek hozzá
férh ető k , érzékeivel b á rk i tap asz talh atja őket a külső világ
ban (pl. egy darab vasat, egy növényt, a te ste k esését) ; ellen
ben a lelki jelen sé g et csak az veszi észre, akié az a lelki jelen ség , más közvetlenül hozzá nem férhet. G ondolatom at és kívánságom at, öröm em et vagy b án ato m at senkisem tap asz
ta lh a tja közvetlenül, legföljebb k ö v etk ez teth et ráju k külső jelek b ő l, pl. arcvonásaim ból, taglejtéseim ből, szavaim ból.
A lelki jelen sé g ek te h á t m indig egyéniek. 3. A term észeti tü n em én y ek térb e n és időben vannak, ellenben a lelki je le n ségek csak időben folynak le. A testek térb e n k ite rje d n e k ; h a leesnek, té rb e n esnek le, de a gondolatot, a szom orúságot, az elh atá ro zá st sohasem k épzelhetjük térb e n k iterjed v e . A testi je le n sé g e k részben tárgyak, részben foly am ato k ; a lelki je le n
ségek azonban m indig m int folyam atok, tö rté n é se k v annak
adva. N incsen olyan gondolat, érzés vagy elhatározás, m ely et m int változatlan nyugvó tá rg y a t figyelhetnénk meg.
A p szichológiának (lélektannak) elsősorban az a föladata, hogy a lelki folyam atokat lehető egyszerűen leírja. A m int a term észettu d o m án y o k a természet tá rg y a it és folyam atait le írják , a k k é n t a pszichológia a lelki élet folyam atait tö rek szik leírni. A pszichológia azonban nem csak leírja a lelki folya
m atokat, hanem ezeknek az őket szabályszerűen m egelőző és követő folyam atokhoz való állandó viszonyát, vagyis a lelki élet törvényszerűségét is ip a rk o d ik m egállapítani. E zek a la p já n tö rté n ik azután a lelki jelenségek m agyarázata.
A pszichológia tehát az a tu d o m á n y, m elynek föladata a lelki élet tényeinek leírása és törvényszerűségének m eg állapítása.
Már a köztud at is fo g la lk o zik a lelk i je le n s é g e k állandó ren djének,
«törvényszerű» ö ssze fü g g é sé n e k gon d olatával, m időn közm ondásokat alk ot.
E zek «bölcsesége» épen abban rejlik, hogy a lelk i é let szabályszerű le folyását v elő sen kifejezik . Sok köztük term észetesen csak m erész e g y ete - m esítés. — Gyakorlat a legjob b m ester. — R ossz hír szárnyon jár, a jó a lig k u llog. — K e7e ég ett gyerm ek irtózik a tűztől. — A gyerm ek ham ar örül, ham ar sír.
P szich o ló g ia i m agyarázatra törek szü nk m indannyiszor, valah án yszor azt kérdezzük, vájjon mi v ezetett valakit ily en és ily en lé p é s ié , h ogyan ju to tt valaki erre a gondolatra ? Miért változtatta m eg előbbi viselkedését^
m iért sír v agy m iért n evet, m iért nyu gtalan kod ik a gyerm ek ? stb. U g y a n csak a lelki é let törvén yszerű ségéb e v etett h itün ket igazolja pl. a p á ly a - választásnál m egin duló elm élk ed ésü n k : vájjon alkalm as lelk i tu lajd on sá
gain k vannak-e a választandó pályára, m it várhatunk m agu n k tól? H a a lelk i folyam atok iránya az állandóan m egszok ottól, szabályszerűtől eltér,, a k ö zéletb en e je le n s é g e t ((pszichológiailag érdekesnek» m ondjuk, pl. so k szor az eskü dtszéki ítéletek et, politik ai pártalakulásokat, h irtelen ü l beálló vélem én yváltozást. U gyan csak p szich o ló g ia i m agyarázatát törek szü nk m e g adni a k öltői term ékeknek, m űvészi ábrázolatoknak, m en n y i van b en n ü k a kor és körn yezet hatásából s m ennyi a m űvész eredeti eg y én iség éb ő l íg y beszélü n k pl. Petőfi pszich ológiájáról (h ev es term észete, m ély ih lete, term észet- és szabadságérzése, egyszerű sége stb.).
2. §. A p s z ic h o ló g ia é s p e d a g ó g ia v isz o n y a .
Már a nevelés fogalm ával e g y ü ttjár az, hogy a lelki élet ism ereté n ek (a pszichológiának) nagy jelen tő ség e van a n ev e
lésre s így a nevelés elm életével foglalkozó tudom ányra, a pedag ó g iára nézve is. A nevelés ugyanis főkép a nevelőnek a gyerm ek lelki életére való hatása. H ogy pedig a nevelő tu d ato san h athasson a gyerm ekre, ism ernie kell lelki életét s ennek fejlődését. V ájjon m ilyen célra kell a nevelőnek tö rek ed n ie, ezt az erkölcstan (etika) m ondja m eg; viszont mely eszközök vezetnek e célnak elérésére, a rra nézve a pszich o lógia ad fölvilágosítást. A pszichológia te h á t a pedagógiának egyik alaptudom ánya.
A n ev elési gyakorlatnak legjob b szabályozója az alapos tudományos k ép zettség . A p szich o ló g ia ism erete öntudatossá teszi eljárásunkat, m e g kön nyíti a gyak orlatot s az újabb tapasztalatok szerzését. Am int a g é p é sz nek a term észeti je le n s é g e k elm életére (azaz fizikára), az orvosnak az éle tjele n sé g e k ism eretére (azaz fiziológiára) van szü k sége : hason lók ép a neveló'nek (pedagógusnak) a lelki je le n s ég e k ism eretére (vagyis p szi
chológiára).
3. §. A le lk i é le t m e g is m e ré s é n e k m ó d jai.
A pszichológiának abban a m unkájában, hogy a lelki je len sé g ek et leírja s tö rv én y szerű ség ü k et m egállapítsa, k é t íő ism erési m ódja v a n : a m egfigyelés és a kísérlet.
i. A külső vagy term észeti jelen sé g ek megfigyelése é rz é k szerveink közvetítésével tö rté n ik ; a lelki jelenségek m eg
figyeléséhez azonban sem m iféle külön szerv sem szükséges, közvetlenül m egy végbe : ö n m a g u n k a t figyeljük m eg (önm eg
figyelés, introspekció). Az önm egfigyelés azonban az épen m ost lefolyó lelki jelen sé g ek re nézve nem lehetséges, m ert a megfigyelő és a megfigyelt azonos. A term észeti tárg y nem változik azáltal, hogy m egfigyeljük. A m egfigyelés szándéka azonban erősen m ódosítja, sőt teljesen m egváltoztatja a lelki jelen ség ek et. H a pl. akkor, am időn erősen felindulunk, h ir telen eszünkbe jut, hogy m egfigyeljük m ag u n k at: ak k o r ebben
a p illan atb an m ár nem figyelhetjük többé h arag u n k at. Volta- k ép lelki foly am atain k at nem figyeljük meg, hanem csak visszagondolunk rájuk, m ik é n t folytak le, vagyis em lékezet ú tján tu d ju k csak őket m agunk elé állítani.
H unyjuk be szem ünket. Próbáljuk em lékü nkb e v isszaid ézn i gyerm ek kori otthonunkat, szülőházun kat s körülm ényeit. F ig y eljü k m eg a sor
rendet, m elyb en a k ü lön féle em lék k ép ek jelen tk ezn ek . A zon folyam at, am ely által élm én yein k m últjába visszatekintün k, az introspekció.
Mások lelki jelen ség eit sohasem figyelhetjük m eg k ö z v e t
lenül, hanem m indig csak ezen lelki folyam atok külső m eg
n yilatkozásait (m im ika, taglejtés, egyéb mozgások). V ájjon m icsoda gondolata, érzelm e vagy kívánsága van egy g y erm e k nek, azt csak bizonyos külső jelek b ő l pl. sírásából, m osolyá
ból, valam i után való kapkod ásáb ó l stb. tudom m egállapítani.
M inden m ás lelki életre csak a m agam é hasonlóságából k ö v e t
k eztetek. F ő k ép a nyelv az az eszköz, m elyben a lelki je le n ségek kifejezést n y ern ek , b ár a nyelv sem tu d ja soha te lje sen azonos m ódon visszaadni a lelki élet gazdag változatait.
E g y éb k é n t csak ak k o r tu d ju k m ag u n k at m ás lelki világába beleképzelni, ha m agunk is á té ltü n k hasonló lelki folyam a
tok at. In n e n van, hogy a szegény jo b b a n á t tu d ja érezni valaki nyom orát, m in t a gazdag ; továbbá, hogy a hasonló életviszo
nyok között élő, azonos foglalkozású em berek é rtik m eg leg
jo b b a n egym ást. M ások lelki élete csak a m agunké alapján é rth e tő ; viszont m ag u n k at jo b b an m egértjük, h a m ásokat m egfigyeltünk. Önm egfigyelés és m ások m egfigyelése k ölcsö
nösen kiegészítik egym ást.
2. A term észet tén y ei általában m inden k u tató szám ára egyform án m egfigyelhetők ; a lelki élet tényei azonban m indig csak egy megfigyelő szám ára férh ető k hozzá. H ogy te h á t az önm egfigyelés eredm ényei általában igazoltak, azaz tu d o m á
nyos é rté k ű e k lehessenek, állandó m eg állap íto tt feltételek k ö zö tt kell n y ern ü n k ő k et úgy, hogy m inden k u tató m ások m egfigyeléseit ism ételhesse s így saját esetében is igazolhassa.
Az olyan m egfigyelést pedig, m elyben a vizsgált tü n em én y feltételeit m agunk á llap ítju k m eg s m agunk válto ztatju k ,
kísérletnek nevezzük. A k ísérlet te h á t egy tü n em én y n ek ta n u l
m ányozás céljából való szándékos előidézése. M inthogy pedig lelki jelen sé g ek et is leh et szándékosan előidézni s fe lté te le i
k e t v álto ztatn i : lehetséges a pszichológiai kísérlet. A k ísérlet az önm egfigyelés m ellett a pszichológiai k u ta tá s legfőbb m ód
sze rén e k bizonyait. K é t szem ély szükséges re n d sz e rin t a k ísérleth e z : a kísérletező s a m egfigyelő. Az előbbi g o n d o s
k odik a külső föltételekről s ezek változtatásáról, az utóbbi pedig szám ot ad élm ényeiről szavak vagy más je le k útján.
Term észetes, hogy a lelki élet nagy egyéni különbségei (in d iv i
duális differenciái) m iatt a m egközelítő pontosságú ere d m é nyekhez sok szem élyen végzett k ísé rle te k szükségesek.
A lelk i élet k ísérleti vizsgálata fó'kép az egyszerűbb, kevésbb é bonyolult lelk i jelen ség ek re vonatkozik. íg y elsősorban az érzéki észrevevésre : vájjon m icsoda állandó viszon yok vannak az in g erek s ezek hatása után létre
jö v ő lelk i je le n s é g e k (az érzetek) k ö z ö lt? Az ingerek, m int term észeti folyam atok m érhetők s változtathatók, teh át m int az érzetek feltételei m en n y iség ileg is m egállapíthatók . F ontos, a lelk i életről való felfogásunk at több tek in tetb en átalakító s k ieg észítő k ísérletek et v ég eztek — m int később látni fogjuk — a figyelem terjedelm ére, a fáradásra, az emlékezetre, az akarati visszahatásokra, a lelk i je le n ség e k időbeli lefolyására stb. nézve.
E lőször E. H. Weber (1829-ben), majd G. Th. Fechner v ég eztek p szich o ló g ia i k ísérletek et, m elyek főkép az in ger és érzet viszonyára vonatkoztak (pszichofizi ka). Az első p szich ológiai laboratórium ot IV. Wiindt állította fel Lipcsében (1879) ; ennek mintájára m a már száznál több p s zi
c h o ló g ia i in tézet van a föld m inden táján.
4. §. A p s z ic h o ló g ia i is m e r e te k fo rrá sa i.
Az a tudom ány, m elyet itt pszichológián értü n k , a n o r
m ális felnőtt em ber lelki életének rajza. Ez a lelki élet azon
ban valójában csak úgy érth e tő meg, ha keletkezésére és fejlődésére is fény derül. E z é rt szükséges a g yerm ek lelki életé n ek m egfigyelése és lelki fejlődésének leírása (g yerm ek
pszichológia). K ülönösen azoknak kell m egfigyelniük a g y er
m ek lelki életét, akik ezen élet ápolására s fejlesztésére vál
lalkoznak, te h á t a nevelőknek és tan ító k n ak . A gyerm eki lélek m egfigyelése azonban sok nehézséggel já r, m ert igen nagy a k ülönbség a m eglett em bernek m ár kifejlett s a gyér-
m ek fejletlen lelki világa között. A m eglett em ber h ajlandó saját lelki sajátság a it átvinni a gyerm ek lelki életébe. Ez a ham is hasonlóság sok téves köv etk eztetés forrása. Sok m eg
figyelés szükséges ahhoz, hogy helyesen képzeljük bele m a
g u n k a t a gyerm ek világába. A gyerm eki lélek kellő m eg
értéséhez különösen a gyerm ek fogalom- és szókincse fejlő
désének, felfogásának és képzetkap cso lásán ak , em lékezetének, érzelm einek, já té k a in a k , ra jzán ak és írásán ak , ösztöneinek, k ifárad ásán ak , érd ek lő d ése fejlődésének m egfigyelése szü k séges.
N em csak a gyerm ekek, hanem a prim itiv (vad-) em berek s az állatok lelki életének m egfigyelése is világosságot vet a m i lelki tü n em én y e in k term észetére
Lelki életü n k m indig valam ely társadalm i közösséghez (családhoz, néphez, állam hoz stb.) van kö tv e s ebben fejlődik.
A társadalom h a t az egyénre (nevelés), viszont az egyén is h a t a társad alm i lélekre, a k ö ztu d atra. A lelki közösség és kölcsönhatás té n y e it és tö rv én y e it k u ta tja a társadalm i (szó ciális) pszichológia. Ez te h á t a vallás, nyelv, m űvészet, erkölcs, jo g stb. egyetem es fejlődésével s a társad alo m lelki életében való szerepével foglalkozik. A társadalm i pszichológia te rm é szetesen szoros összefüggésben m arad az egyéni pszichológiá
val, m e rt a lelki közösség, a társad alm i tu d a t is az eg y é n ek ben él.
H a b ár a testi jelen sé g ek teljesen más term észetűek, m int a lelkiek, m égis az utó b b iak m indig az előbbiekkel k ap c so latb an jelen tk ez n ek . A p szichológiának te h á t te k in te tte l kell lennie a lelki folyam atokat k ísérő élettani (fiziológiai) tü n e m é n y ek re is, különösen azokra, m elyek az agyvelőben folynak le.
A lelki jelen sé g ek norm ális lefolyására sokszor fén y t d eríte n ek a lelki tü n em én y ek k el kapcsolatos testi jelen sé g ek k ó ro s elváltozásai, m elyekkel a patológia foglalkozik. Az agyvelő ren d ellen es állapotaival párhu zam o san rendellenesek a lelki folyam atok is. A lelki betegségek és elfajulások gyó
gyításm ódjaival foglalkozik a pszichiátria.
N agyon je le n tő s fo rrása m ég a pszichológiának a lelki
élet m üveinek m egfigyelése is, m elyek visszatükrözik azon lelki m űk ö d ések et és állapotokat, m elyekben e m űvek készül
tek. Az eredm ényekből visszak ö v etk ezteth etü n k az okok t ö r vényes m űködésére. Ilyen m űvek a vallás, szokás, erkölcs, továbbá az irodalom és m űvészet, m elyekben világosan m eg
n y ilatk o zik az alkotó lelki állapota, k o rá n a k és fajának szel
lem e. Ilyen v o ltakép az egész világ- és m űvelődéstörténet : ezek azon érzelm eket és g o n d o lato k at tü k rö zik , m elyek az egyes népeken, k o ro k o n és kiváló egyéniségeken u ra lk o d ta k .
5. §. A t e s ti é s le lk i je l e n s é g e k v isz o n y a .
A lelki jelen sé g ek szoros viszonyban v annak te stü n k jelenségeivel. 1. E gyszer testi tü n em én y ein k re k ö vetkeznek lelki folyam atok : 2. m áskor lelki életü n k változásait követik testü n k változásai.
1. É rzék sze rv ein k re in g erek h atnak, m elyek az agyvelőbe ju tv a , benne változást idéznek elő ; ezután lelki jelen sé g ü n k van : érzet. Lelki h an g u latu n k te stü n k szerves állapotától függ : friss levegőben, napfényen jó l érezzük m agunkat, ellenben a felhős vagy ködös idő lehangol ben n ü n k et. Az alkohol vidá- m ít és kábít, a kávé izgat. Az agyvelő v érhiánya ájulást, a lelki élet ideiglenes m egszűnését vonja m aga után.
2. S zégyenünkben s h arag u n k b an elpirulunk, félelm ünk
ben elsápadunk. Egy h ír h allatára arcizm aink mozgása, ta g lejtésü n k stb. azonnal elárulja, vájjon kellem es vagy k elle
m etlen h írt k a p tu n k -e ? A szellemi m unka a v ért erősebben h a jtja az agy velőbe, a te ste t is fárasztja. N ém ely em bernél az eperevés élénk elképzelése csa lá n k iü té st okoz. H ipnózisban (1. 61. §.) a szuggesztió a testi állapotok szinte h ih etetlen n ek tetsző változásait idézi elő.
A testn ek nem m in d en része van egyform a szoros k a p csolatban a lelki élettel. A te s ti és lelki jelen ség ek e leg szorosabb k ap c so la tát az idegrendszer, különösen ennek le g főbb k özéppontja, az agyvelő m utatja. Ez a fő közvetítő szerv a testi és a lelki jelen sé g ek között.
6. §. A z id e g re n d s z e r.
A z id e g r e n d s z e r e l e m e iAz idegrendszer több m illiárd, m ikroszkopikus finomságú, hosszan elnyúló idegegységből, n eu ro n-ból áll. E n n e k k é t része van : a k e re k vagy sugaras alakú, aránylag nagy m aggal bíró testecske, az idegsejt s az ebből többfelé elágazó, finom, gy ak ran igen hosszú fonal az idegszál. Az utóbbi vezeti tovább a k a p o tt in g ert. N ém elyik közülök igen h o sszú ; pl. az u jjak hegyén végződő idegszálak a hátgerincvelő felső tájáró l szárm aznak. K özben az id e g szálak gazdag m ellékágakat b o csátanak ki, hogy se jtjü k e t egyidejűleg k ap cso latb a hozzák az ideg ren d szer különféle más részével is. íg y egész idegszövet keletkezik, az egyik neu ro n ágvégződései k ö rü lfo g ják a m ásik n ak sejtjét. Az idegszálak vastagsága V4o— V500 m m .
Az ingerfolyam at lén y eg e v alószín ű leg kém iai bom lás és összetétel.
Erre m utat az idegállom ány nagyon összetett és kön nyen b om lék on y, szerves vegyületekbó'l álló kém iai szerk ezete ; sok benn e a kai'bon, foszfor, hidrogén s íg y n a g y az égésérték e. Az id egállom án y bon yolult ö sszetétele eddig m ég aránylag k ev éssé ism eretes (pl. cerebrin : C37 / /3 3 Л 0 3, lecith in
í? 4 4H go W S Oq).
Az ingervezetés sebessége az em bernél átlag 60 m. m ásod- p ercen k in t. A hol id eg sejtek en kell keresztülm ennie, a sebes
ség jó v al kevesebb. M agukban véve az idegszálak színtelenek és m ajdnem átlátszók. N agyobb töm egű szövetük feh érn ek tetszik ; az idegsejtek töm ege viszont vöröses-szürkének lá t
szik. In n e n a fehér és a szürke idegállom ány különbsége.
Az idegek kétféle irán y b an teljesítik azon feladatukat, hogy az in g erü le te t vezessék. U gyanis 1. vagy az agy velőbe vezetnek ing erek et, m elyek a te st felületéről (az érzék sz erv ek től) szárm aznak ; ezek az érző (szenzórikus) idegek, 2. vagy az izm okhoz visznek olyan ingereket, m elyek az agyvelőben k e le t
keznek ; ezek a m ozgató (m otorikus) idegek. V annak ezeken kívül olyan idegszálak is, m elyek az egyes agycentrum ok k ö zö tt való sokféle kapcsolást eszközük (in trac en tra lis idegszálak). *
* Ism étlésül a Testtan-ból.
A z id e g r e n d s z e r . Az idegek a testn ek valam ennyi részét behálózzák s egy összefüggő egységes egészet, rendszert a lk o t
nak. Az idegelem ek három , egym ástól világosan eltagolódó és m űködésben is különböző ré te g b en h elyezkednek el: i. p e ri
ferikus idegdncok, 2. agykéregalatti középpontok, 3. a g ykéreg , vagyis a n a g ya g y és kisagy. 1 2
i. ábra.
1. A te st periferikus (kerületi) idegsejtjei kisebb-nagyobb csom ókat, idegducokat (ganglion) alkotnak. Ide tarto z n ak a hátgerincvelő m in d k ét külső oldalán található sejtcsom ók (31 pár), m elyek a felső és alsó végtagokat látják el vezető idegszálakkal ; ezek azután az érzést és a m ozgást k ö zvetítik a k aro k b an és a lábszárakban. U gyancsak p eriferik u sak az érzékszervekben (szemben, fülben, orrban, nyelven stb.) ta lá l
h ató idegducok.
2. Az agykéregalatti középpontokat (1. az 1. ábrát) főkép
a hátgerincvelő szürke, belső állom ánya és a n g ültagyvelő alkotja. E z e k n ek többféle m űködésük v a n : felfogják és k o m binálják a p e rife rik u s idegducokból jövő in g e re k e t s to v á b b a d já k a nagyagynak. F ontos m űködésük m ég az is, hogy a te s t felületéről jövő b enyom ásokat továbbvezetik a m ozgató idegszálakhoz, m elyek az izm okban összehúzódást, azaz m oz
gást eredm ényeznek. Az ilyen m ozgásokat, m elyek m inden előző a k a ra ti m űködés nélkül g épszerűen (m echanikusan), csupán az agy k éreg alatti k ö zép p o n to k ú tján jö n n e k létre, reflexm ozgásoknak nevezzük.
Ilyen m ozgás a pupillareflex, azaz a pupillának akaratlan tágulása, ha a vilá g o ssá g csökken, szűk ítése, ha a fén y erőseb bé válik ; ily en a léleg zés, k öh ögés, n yelés, tü sszen tés, p islo g á s; ily en a térdreflex, m ely akaratunktól fü ggetlen ü l áll be, ha a térdkalácson alul az alsó lábszárt- feszítő izom inát m egü tjü k ; ekkor az alsó szár feszítése és em előd ése jö n létre.
3. A k éreg alatti részek fölött ívelődik a n a g y a g y és a kisagy. A nagyagy k é t páros, m ajdnem félgöm b alakú részre, hem iszférára oszlik; sejtréte g én ek vastagsága kb. 3 m m , a k isagyénak 1 m m . A nagyagy k ite ríte tt felülete kb. 2ooo c m 2.
A lelki jelen ség ek lefolyása az ag ykéreg m űködéséhez van kötve. Az agykéregnek bizonyos te rü le te i az egyes érzék e k n ek felelnek meg. Bizonyos terü le t m egsérülése v ak ságot, másé sü ketséget stb. okoz. így m egvan m inden érzé
k elésnek (látásnak, hallásnak, ta p in tá sn a k stb.) a m aga agy- velőbeli közép p o n ti helye és képviselete. E zek az agykéreg
■érző (szenzórikus) területei. A hallás az agy velő halántéki, a látás az agyvelő nyak szirti karélyához van kötve (lokalizálva).
H asonlókép m ozgásainknak is m egvan az agykéregben a m aga közép p o n ti helye : m ozgató (m otorikus) terület. Az agyvelő bizonyos p o n tján ak ingerlésénél m indig a kéz, m ás p ont izgatásánál a láb vagy valam ely arcizom jő m ozgásba. (1. a 2. ábrát).
Mivel pedig a testün k bal felén lév ő id eg ek a jobb old ali agyféltek éb e v e ze tn e k : a bal féltek e a test jobb old alának, a jobb féltek e a test b a l
oldalának középpon ti k ép viselője. E zért van az, h o g y a bal félteke v a la m ely részének b eteg ség év el a test jobboldalának hű dése (paralizise) jár s m egfordítva.
A nagy- és a ki sagj* velőben ren g eteg idegszál van, m elyek a rra szolgálnak, hogy az agykérget (kortex) összekapcsolják a k éreg alatti (szubkortikális) középpontokkal, továbbá, hogy a k é t agyfélteke k apcsolatáról gondoskodjanak, végül, hogy az agyféltek ék egyes részeit egym ással összekössék. íg y k ap c so lódik az egész ideg ren d szer egy ro p p a n t bony o lu lt egységbe.
Az agykéreg (nagy- és kisagy) fiziológiai folyam atai a legszorosabb viszonyban v annak a lelki állapotokkal. A lelki állapotok norm ális lefolyása az ag ykéreg rendes m ű k ö d ésé
vel párhuzam os. M inden lelki jelen ség n ek megfelel egy agy
fiziológiai folyam at ; ma azonban ezt m ég csak az elemi érzés- és m ozgásjelenségekre sik erü lt kim utatni. A bonyolultabb lelki állapotok az agy velőnek nem egy részecskéjében, m int valam i sejtlakásban folynak le, hanem , mivel több érzék terü let elem eit foglalják m agukban, fölidézésük az agyvelő számos p o n tján ak m űködéséhez van kötve. Ezek egyidejű vizsgálata pedig egye
lőre leküzdhetetlen akad ály o k b a ütközik. K ülönben is bárm ily pontosan ism ernők m inden agym olekula m űködését, ez a lelki jelen sé g ek n ek sajátos term észetére nem vetne világosságot, m e rt a lelki jelen ség ek közvetlen, belső, csak időben lefolyó
folyam atok, m elyek nem é rth e tő k k özvetett, külső, térb eli folyam atoktól. A testi és lelki jelenségek — m int lá ttu k (5 .1.) — ö sszehasonlíthatatlan, sajátos sort alko tn ak . L ehetetlen pl. az idegsejteket és idegszálakat úgy gondolnunk, m int k é t g o n dolat összeköttetését. É pen ezért a pszichológia sohasem vál- h a tik az élettan (fiziológia) egyik fejezetévé (m aterializm us).
7. §. A le lk i tü n e m é n y e k f ö lo s z tá s a é s e g y s é g e . V annak olyan lelki jelenségek, m elyek által a külső világot m egism erjük (pl. a dolgokat látju k s halljuk, k ép e ik e t elm énkbe visszaidézzük stb.). Továbbá vannak olyan lelki tünem ények, m elyek azt fejezik ki, hogy e m egism erés (gondolkodás) közben jó l vagy rosszul érezzük m agunkat (pl. örülünk, szom orkodunk, harag szu n k stb.). Végül bizonyos lelki folyam atok általm i h a tun k a külső világra (pl k ívánunk, a k a ru n k s cselekszünk valam it).
A pszichológia te h á t a lelki élet tényeit 1. a gondolkodás (ismerés), 2. az érzelem,
3. az a k a ia t alaptünem ényei sze rin t osztályozza.
A gondolatnak, érzelem nek és a k a ra tn a k nincsen külön, önálló léte, hanem m inden lelki állapotban együtt vannak, csakhogy hol az egyik, hol a m ásik m ozzanat van előtérben.
N incs teljesen elszigetelt gond o latu n k , érzelm ünk s ak a ra tu n k , hanem csak egym ásután lefolyó lelki állapotaink, m elyekben hol a gondolati, hol az érzelm i, hol az a k a ra ti elem a túlnyom ó.
E rrő l a túlnyom ó m ozzanatról nevezzük el azután az egész lelki állapotot gondolatnak, érzelem nek vagy ak a ra tn a k . T eh á t a lelki élet nem részekből van összetéve, hanem egységes.
E g y elm élet átértésekor elsősorban gondolkodunk, de ugyan ek kor a szellem i m unka gyön yörét is érezzük s bizon yos k észség is k eletk ezik bennünk azon elm élet értelm ében való akarásra és cselek vésre. E gy m ű
tárgy szem lélések or, egy k öltem én y o.vasása alkalm ával elsősorban g yö nyörködünk, de u g y a n e k k o r . a szem lélet vagy olvasm án y tartalm ára is gond olunk , m eg a tovább szem lélésre v agy olvasásra ösztönző akarás, e se tle g nem -akarás is m űködik bennünk. Viszont, ha valam in ek m eg- tevésére felszólítan ak bennünket, a cselek v ést vagy akarjuk v a g y n em , m iközben az akarat tárgyára s körülm ényeire gond olunk és k ellem esen v agy kellem etlen ü l érezzük m agunkat.
A GONDOLKODÁS PSZICHOLÓGIÁJA.
i . É R Z E T É S S Z E M L É L E T .
8. §. A z é r z e t é s k e le tk e z é s é n e k fö lté te le i.
É rzék szerv ein k re a külső világ folyam atai h a tn a k : n y o m ás a bőrre, léghullám ok a fülre, kém iai folyam atok az o rr és a nyelv idegvégződéseire stb. E zek a folyam atok az é rz é k szervekben többé-kevésbbé átalak u ln ak s az idegszálak útján az agy velőbe jutnak. Az agy velőben így lé tre jö tt változást, m int nyom ást, hangot, szagot, ízt stb. megérezziik. Ezt a leg
egyszerűbb lelki állapotot, m ely a szervezet ingereltetése útján jő létre, érzetnek nevezzük. Más szóval az érzet az élő szer
vezet lelki visszahatása a külső világ benyom ásaira.
Az érzet k eletkezésének te h á t a következő feltételei v an n a k :
1. Szükséges olyan folyam at, m ely az érzetet kiváltja.
Az érzetn ek ez a külső oka az inger. Azt az ingert, m ely m int a külső világ folyam ata h at a szervezet idegv ég ző d é
seire (nyom ás, léghullám , kém iai folyam at stb.), fizika i inger
nek nevezzük.
2. A fizikai in g ert valam ely érzékszervnek (szemnek, fül
nek, o rrn a k stb.) föl kell fognia.
3. Az így m ár a szervezetben m űködő in g e rt fiziológiai ing ern ek nevezzük. E zt az érzékszerv vezetőidege az agy
k éreg valam ely te rü le té re vezeti (a fényin g ert az agyvelő nyakszirti, a h a n g in g é rt az agyvelő halán ték i karélyába stb.).
4. Az illető agy te rü le t sejtjei az in g erek et fölfogják s továbbra is m egtartják , idegszálai más agypontokkal össze
kapcsolják. Mi pedig e külső, anyagi (térbeli) folyam atokkal párhuzam osan fényt érzünk, hangot hallunk, szagolunk, nyo-
K o rn is G y.: A lelki élet ism ertetése. 2
m ást szenvedünk, valam it hidegnek vág}’ m elegnek találu n k stb. V ájjon az agyvelő folyam atainak hogyan felelhetnek m eg az érzetek, m int teljesen más term észetű, vagyis lelki je le n s é gek ; az anyagrészek m o zg á sú n a k hogyan felelhet m eg a fény, hang, meleg, hideg érzete: m indez teljesen m egfogha
tatlan előttünk.
A m ennyd örgés voltakép a lev e g ő erősebb rezgése ; fülünk nélkül ezek a rezgések (légh ullám ok ) csupán fizikai folyam atok maradnának.
Az idegszálak útján azonban ezek az agyba jutnak (fiziológiai folyam at) s m int han g jelen tk ezn ek (pszichológiai folyam at). Az ingerek v izsgálatá
val teh át három tudom ány is foglalk ozik : a fizika, a fiziológia s a pszichológia.
Az érzetek soh asem fordulnak elő m int önálló, e lszig etelt élm én yek (tiszta vagy egyszerű érzetek). Mindig m ás lelk i je le n ség e k k el k ap csolat
ban éljü k át őket. Csakis a p szich o ló g ia i (főkép kisérleti'i elem zés tudja ők et m eg k ö zelítő leg elszig etelv e, m int tovább nem bon tható elem ek et kim utatni. A tiszta érzet tehát, m int elem i folyam at voltakép csak elvon ás (absztrakciói eredm énye.
Az érzetek n ek k é t fő tulajdonságuk v an : m inőségük (tartalm uk, kvalitásuk) és erősségük (m ennyiségük, in te n zitásuk).
9. §. A z é r z e t m in ő s é g e .
A c h an g h an gérzet, a vörös szín fényérzet, az édes ízérzet, a rózsaillat szagérzet. Az érzetek n ek azt a tu la jd o n ságát, am ely által az érzet épen hanggá, színné, ízzé, szaggá stb. lesz, am ely által te h á t egyik érzet elsősorban különbözik a m ásiktól, m in ő ség ü kn ek (kvalitásuknak) nevezzük.
Az érzetek n ek annyiféle a m inőségrendszerük, ahányféle érzékünk van. Az érzék ek egym ás sajátos m inőségét nem cserélhetik föl. A szü letett vak sem m it sem tu d a színekről, a született sik et a h an g o k ró l ; mi az a szín, mi az a hang, m eg nem m agyarázhatjuk nekik. Az érzetek ezen sajátos m inősége (tartalm a) közelebbről le nem írh ató ; m indenki annyiban ism eri, am ennyiben átéli őket.
Ez term észetesen nem zárja ki azt, h o g y olyan ism eretek et, m e ly e k et a h ián yzó érzék m ű k öd ésével szerzünk (pl. térszem lélet a látás által), más érzék finom abb m űködése ne h e ly ettesíth etn é (térszem lélet tap in tás
által). A vakok a térben éles hallásukon kívü l a gyakorlat útján megfiuo- mult tapintásuk által ig en jó l tájék ozód nak ; szem üket sokban kezük he- lyettesiti, íg y a liraill féle domború betűkből álló írást kezükkel olv a s
sák. Pusztán tapintás ú t’án a testek formai tulajdon ságaival is behatóan m egism erkedn ek , dom borm űveket, szobrokat esztétik ailag élvezn i is tud
nak. Testük egész felü letév el felfogják a reájuk ható m ech anikai in g ere
ket ; kikerülik a k özeli falat, m ert hom lokuk jó i felfo g ja a falról reá áram ló léghullám okat.
A m ély hang más, m in t a m agas hang, a sós íz, m in t a keserű, az arom ás szag, m int a balzsamszag, a vörös szín, m int a zöld szín stb. Sőt az egyes színeknél is m inőségi árn y alato k at (nüánszokat) k ü lö n b ö ztetü n k m eg (pl. sö té t
vörös, téglavörös, rózsaszín stb.). T eh át ugyanazon é rz e t
re n d szere n belül is különböznek m inőségre nézve az érzetek.
Az érzetek e t m inőségük szem pontjából általában az inge
rek alapján osztályozhatjuk. Ezek pedig leh etn e k i. kü lső k, 2. belsők.
1. A külső in g erek a te st felületén található érzékszer
vek idegvégződéseire ható folyam atok (nyom ás, levegőrezgés, elektrom os áram , hősugár stb.). Az ezektől k iv álto tt érzetek az érzékérzetek.
2. A belső in g erek elsősorban testü n k vegetativ folya
m ataiból (lélekzés, táplálkozás, em észtés, kiválasztás) szár
mazó érzetek okai. Ilyen é rz e te k : az éhség, szom júság, j ó l
lakottság, levegőhiány stb. érzetei ; különösen ak k o r lépnek föl az érzetek, h a a vegetativ folyam atokban zavar áll be.
Az érzetek ez osztályát életérzeteknek (vitális érzeteknek) n e vezzük. Ezek érte síte n ek b en n ü n k e t szervezetünk általános állapotáról, h ügylétéről. N agy befolyással vannak az összes többi lelki állapotokra. Más színben látju k a világot, ha é let
érzetein k jó k , s m áskép, ha rosszul érezzük m agunkat, le
v ertek vagyunk. Az életérzetek összegét közérzetnek szokás hívni (hogylét, hangulat). Ez m integy az egész lelki élet h áttere.
Az izm ok á t m eg á t vannak fonva nem csak m ozgató, hanem érző idegekkel is. E zek érte síte n ek b en n ü n k et ta g ja in k helyzetéről és m ozgásáról, feszüléséről és lankadásáról, a külső tárg y ak ellenállásáról és súlyáról. Az in a k n a k s ízü
2'
letek n ek érzeteit (az ínérzet, m ozgásérzet stb. elnevezés h e lyett) összefoglalóan kinesztétikus érzeteknek nevezzük. J e le n tőség ü k et csak a legutóbbi évtizedekben ism erték fel, k ü lö nösen a kísérleti m ódszer alkalm azása óta. A k in esztétik u s érzetek — m int látni fogjuk — különösen a tapintás, látás és a beszéd fontos alkotórészei.
io. §. A z é r ^ e t e rő ssé g e .
A lám pa fényét erősebbnek m ondjuk a g yertya fényénél, az ág yúdörgést a pisztoly durran ásán ál, egy kilogram m nyo
m ását egy gram m énál. Az érzetek te h á t nem csak m inőségük szem pontjából, hanem erősségük (intenzitásuk) szerin t is k ü lö n böznek egym ástól.
N em m inden in g er elég erős arra, hogy érzetet váltson k i ; bizonyos erősségi fokot kell elérnie, hogy épen meg- érezzük. Az ing ern ek ezt az erősségét ingerküszöbnek, a neki m egfelelő érzetet pedig m in im á lis érzetnek hívjuk. Az in g er
n ek viszont olyan erősségi foka is van, m elyen túl hiába fokozzuk, hogy nagyobb erősségű érzet jö jjö n létre ; ezt a h a tá ré rté k e t ingertetőpontnak, a m egfelelő érzetet m a x im á lis érzetnek nevezzük. M inél kisebb az ingerküszöb értéke, anííái érzékenyebbek vagyunk ; s m inél nagyobb az in g erte tő p o n t értéke, annál fo g éko n ya b b a k vagyunk.
Sokszor m eg tö rtén ik , hogy valam it m o n d an ak n ek ü n k és nem h a llju k ; m ások látn ak a m esszeségben valam it és mi nem lá tju k ; valam i szag je le n lé té t állítják s mi nem érezzük.
E zek az ingerek a küszöb a la tt m arad tak . Az ingerküszöb érté k e nem állandó ; nem csak egyén en k in t változó, hanem ugyanazon egyén különböző lelki állapotaiban is különböző érték ű . A jó hallású em ber olyan h an g o k a t is m eghall, m e
lyeket más egyáltalán nem vesz észre ; az éles szem ű em ber olyan fényt is lát, m elyet a gyönge szemű egyáltalán nem is sejt. V iszont k itű n ő hallású egyén, ha valam i élénken fog
lalko ztatja, erős h an g in g erek et sem vesz észre, ezek is a küszöbön alul m arad n ak nála.
Egy szobában tíz gyerty afén y t találu n k ; ha ezt m ég egy gyertyafénnyel növeljük, a fény erősségét nem érezzük n a gyobbnak. Az in g ern ö v e k ed ésn e k te h á t bizonyos fokot kell elérnie, hogy az érzet erősségét is épen nagyobbnak érezzük.
Az ing ern ö v ek ed ésn ek ezt a m inim um át, mely a rra szüksé
ges, hogy az érzet erősségében egy épen észrevehető növe
k ed é s álljon be, különbségi küszö b n ek nevezzük.
A különbségi küszöb é rté k e az érzetek m inősége szerin t változik. Más a fény-, más a nyom ás-, m ás a hangérzeteknél.
Pl. egy io g yertyafényerejű petróleum lám pa fén y erejét két gyertyafénnyel kell növelnünk, hogy világosabbnak érezzük ; egy 60 g yertyafényerejű A uer-égöt m ár 12-vel, egy 2000 fény
erejű elektrom os ívlám pát 400-zal kell növelnünk, hogy egy fokkal erősebb fényt érezzünk. Minél erősebb tehát az inger, a n n á l n a g yo b b n a k kell lennie az inger növekedésének, hogy egy fo k k a l erősebb legyen az érzet. A viszonylagos különbségi küszöb azonban állandó ; pl. az előbbi példában m ind a három esetben 1 5-ével k ellett növelnünk az ingert, hogy egy fokkal erősebb érzetünk legyen. Az in g er és az érzet erősségének ezt a szabályszerű összefüggését fölfedezője után W eber-féle pszichofizikai alaptörvénynek nevezzük.
Ha n yu gvó kezünkön i kg súly van, akkor V3kg-1 k ell m ég rá
helyeznü nk , h o g y sú lyn övek ed ést érezzünk ; 2 kg súlyhoz már z/3-t k ell átlag tennünk, hogy a k ü lönbség épen észreveh ető leg y en ; a viszonyszám teh át 13. U gyan ez áll a h an gérzetekre. Azon állandó viszon yt tehát, m elyb en a kü lönbségi küszöb az in ger erő sség év el van, az eg y es érzetosztályoknál tapasztalatszerűen k ell m egállapítani. E zzel a pszichofizika foglalkozik.
A kisér'etek azt mutatják, hogy a kü lönbségi küszöb viszonyszám a m eg k ö z e lítő leg csak akkor állandó, ha az ingerek középerejűek, ellenben nagyon változó, ha az inger ereje alsó vagy felső határértékéhez k özele
dik. A törvén y legp ontosab ban a han gérzetekre érvényes, kevésbb é a fé n y - és nyom ásérzetekre, teljesen bizonytalan a hő- és ízérzetekre.
i i . $. T a p in tá s -, hő- é s fá jd a lo m é rz e te k .
A m últ század végéig azt hitték, hogy a b őr pusztán a tapintás érzéke. K itű n t azonban, hogy a b ő r alatt külön, egym ástól különböző érző p o n to k szolgálnak a nyom ás-, a
hideg- s meleg- és a fájdalom - (szúrás-, m etszés-) ingerek felfogására.
i. Tapintásérzetek.* A tap in tá si in g ere k m indig nyomás- term észetűek. M inthogy a ta p in tó é rz é k szervei, a ta p in tó testec sk é k nem csak a bőrben, hanem az izm okban és in a k ban is el v annak helyezve^ a ta p in tá sé rz e te k a legszorosab
ban egybekapcsolódnak a mozgás- és ín érz etek k e l (kineszté- tik u s érzetekkel). Az u tó b b iak érte síte n ek b e n n ü n k e t m oz
g ásain k ró l s te stré sz e in k helyzetéről. A tapintási és m ozgási érzetek egym ással kapcsolódva vezetik a g y erm ek et a tér és a kiterjedés ism eretére.
H a egy tárg y b ő rü n k e t érinti, ak k o r az érz e te t m in d já rt a b őr m egfelelő helyére v o n atk o ztatju k , lokalizáljuk, vagyis azonnal tu d ju k , hol é rin te tt m eg ben n ü n k et. A lokalizálás érzékenysége a tapintó idegvégződések sűrűségétől függ.
Ha egy tom pah egyű körző m indkét szárával testün k felü letét (pl.
kezünk fejét) érintjük, a körző nagyobb pl. 3 cm-ű nyílása m ellett m ind
két szár érin tését külön érezzük. Ha m ost a szárnyilást m indig csö k k en t
jük, eg y szer csak a k ét szár érintését etjynek érezzük. A körzőszár nyílása abban a pillanatban, m időn a két benyom ást egyn ek érezzük, az érzé
kenység/ m értéke (W eber-féle tapintókor). M inél kisebb a körző szárainak n yílása, annál nagyobb az érzék en ység. Á tlag a n y elv h egyén 1, az ujjak h egyén 2, az ajkakon 5, a hát közepén 68 mm. A gyakorlat ezen átlagos érzék en y ség et fejleszti (vakok), a fáradtság lén y eg esen csökk en ti. Az érzék en ység csök k en éséb ől vissza leh et követk eztetn i a szellem i fáradásra is. A tanu lók on v ég zett k isérletek azt mutatják, h o g y előadás után a tapintók örök jóval nagyobb átm érőjűek. Az érzék en y ség m érésére szolgáló, skálával ellátott körzó'szerű eszk özt eszteziométernek nevezzük.
T ap in tásé rze te in k útján érte sü lü n k a testek felületi tu la j
donságairól (hegyes, tom pa, durva, síma, kémén}', lágy, n ed ves, száraz), összetételéről (szilárd, cseppfolyós), súlyáról (ólom, alum inium , pehely) és alak járó l (kerek, sark o k k al el
látott). E benyom ások azonban m ind m ozgásérzetekkel k a p csolatosak; a kem ény és a lágy tu lajdonságok m egállapítása pl. azon ellenálláson alapszik, m elyet a te st az összenyom ás
* Az eg y es érzékek boné- és élettanát át k ell ism ételni a TesUnn-ból.
sál szem ben kifejt Az ellenállás felfogása pedig m ozgásérze
tek útján tö rtén ik . A határo zatlan tap in tási benyom ásokat a m ozgásérzetek teszik h atáro zo ttak k á ; ha pl. m egtám asztott k ez ü n k re egy p én zdarabot teszünk, tám ad n ak ugyan ta p in tási érzeteink, m elyek a pénzdarab terjedelm éről és súlyáról értesíten ek , de m indez sokkal biztosabb, ha k ezünkben em el
getn i próbáljuk.
V oltakép nem csupán b ő rü n k felületére v o natkoztatjuk (lokalizáljuk) az érzetet, hanem an n a k a te stn e k felszínére is, m ellyel b ő rü n k érin tk ezésb e jutott. A posztó finom ságát vagy d u rv aság át a posztón, a bársonyosságot a bársonyon, a fém tá rg y a k hidegségét a fém tárgyakon érezzük. A látás érzeteit a tá rg y a k ra v o n atk o ztatju k (objektiváljuk), hasonlókép a tap in tásérzetek e t is, ha m in d já rt a tárg y a k k al közvetlenül nem is érin tk ezü n k , hanem csak úgy, hogy te stü n k é rin tk e zésben van egy tárggyal, pl. bottal, m elynek m ásik vége viszont az érzetet kiváltó tárggyal érintkezik. H a a talajt b o ttal tapo g atju k , m eg tu d ju k m ondani, puha-e vagy kem ény, deszkából van-e vagy kőből, vagyis a benyom ásokat nem csak b ő rü n k ö n lokalizáljuk, hanem közvetlenül m agukon a tá r
gyakon ; különben lehetetlen volna az eszközök használata.
A szerszám okat, m in t m eghosszabbított tag jain k at használjuk, úgy, hogy a tap in tásérzék érzékenysége átszárm azik azon eszközökre, m elyekkel a tárg y a k at érin tjü k (a kötő- és v arró tű , írótoll, ceruza, evőeszköz, m érőón stb. használata).
A tapintási benyom ásokon alapuló Ítéletein kn ek sajátos m eg g y ő ző erejü k van. Amit látunk vagy hallunk, abban többnyire kevésbb é b zunk, m int amit m eg is tapintunk (kézzelfogh atóság). A tap in tásérz.k se g ítsé g é v el győződ ik m eg a gyerm ek arról, hogy a szem ével látott tárgyak valóban létezn ek , mert belőle a nyom ás, ellen tállás érzeteit váltják ki.
A zonban a tapintás érzék ével is kön nyen kapcso'atos leh et a csalódás. Mu
tatja ezt pl. A ristoteles kísérlete. Ha eg y ik kezünk keresztbe tett ujjai között az asztalon go ly ó csk á t görgetü nk, két golyót érzünk; ugyani yen u jjállással m egfogva orrunk h egyét, azt is k ettőn ek tapasztaljuk
A tapintás érzéke kezd leg elő szö r m űködni s a legk ésőb b szűnik m eg.
A több i érzék et elv eszíth etjü k , a tapintás teb b é-k evésb b é h ely ettesíth eti ők et Bridgcmun Laurának (olv. Bridzsm en y 1889 ) csak tapintásérzék e volt, m égis pusztán en n ek se g ítsé g év e l so k féle ism eretre tett szert. Kelle H elén (szül. 1880. vak, sik et és ném a), a bostoni vakok intézetéb en hé
év es korában m egtan u lta a dom borúbetű olvasást (v. ö. 13. 1.), m egtan ult ném etü l, franciául és görögül, 22 éves korában m egírta önéletleírását.
Tapintása oly finom, h o g y valam ely eg y én k ezén ek m egérin téséb ől (érv e
réséből, izom feszü ltségéb ől, ínrezdü leteib ől) azonnal ki tudja érezni k ed ély hangulatát.
2. Hőérzetek. A h ő érzetek e t (hideg, meleg, hűvös, la n gyos, forró) a höingerek k eltik. Más érzék i elem ek szolgál
nak a hideg s m ások a meleg felfogására (hideg- s m eleg
pontok).
Ha ceruzánk tom pa v é g év e l kezünk fejét tapogatjuk, b izon yos h e ly e ken élén k h id egerzetiin k van. A h id egp on tok k ü lön ösen sűrűn vann ak a szem h éjo n ; ennek cjru za h eg g y el való érintése m indig kivált h id e g érzeteket.
3. Fájdalom érzetek. Az ú. n. fájdalom pontok szolgálnak az érzéki fájdalom érzetek felfogására. A szúrásból, m etszés
ből stb. keletkező érzéki fájdalom épen olyan sajátos é rz é k elem ekkel bíró külön érzetfaj, m int a tapintás- vagy meleg- stb. érzetek.
A fájdalom érzet a többi érzettől fü ggetlen ü l is létrejöh et. A szem szaruhártyájára tett hajszál élén k fájdalm at okoz, nyom ás vagy h őérzet nélkül is.
Az érzéki fájdalom érzeteket m eg kell k ü lö n b ö ztetn ü n k az ú. n. lelki fájdalom tól, mely m ár m agasabb ra n g ú lelki kapcso lato k b ó l áll elő. Az érzéki fájdalom érzet az utóbbival szem ben lokalizálva, azaz a test bizonyos részére v o n atkoz
tatv a jő tu d o m ásu n k ra, ellenben pl. a szom orúsággal já ró fá jd a lm u n k a t a te st egy részéhez sem kötjük.
12. §. íz - é s s s a g é r s e te k .
Az íz- és szag érzetek et kém iai folyam atok váltják ki, m elyek az ízlő és szagló idegvégződéseket in g erü k .
Az ízérzetek négy, egym ástól különböző csoportba o szt
ható k : édes, sós, savanyú és keserű ízérzetek. Az édes ízt főkép szénhidrátvegyületek (cukrok), a sós ízt sók, a sava
n yút savak, a k ese rű t pedig különösen alkaloid-vegyületek (kinin, sztrichnin) v áltják ki. E vegyületek igen parán y i része
elég ingerül szolgál, (pl. V1600 m illigram m sztrichnin-szulfát m ár keserű ízt okoz). Az édes ízt főkép a nyelv csúcsán, a k ese rű t a nyelv töve táján , a savanyút az oldali széleken, a sóst pedig a nyelvnek valam ennyi ízérző részén érezzük.
Az ízérzetek n ek sokféle árn y alata van keveredésük szerint (édessavanyú, keserűédes).
A szagérzeteket nem lehet oly könnyen osztályoznunk, m int az ízérzeteket. N agyrészt az inger term észetérő l nevez
zük el ők et (rózsa-, ibolyaillat, gyümölcs-, fűszer-, hagym a-, kozm ásszag). A szagokat kiváltó kém iai anyag nagyon kicsi része is elég az in g erlésre (pl. V23,000.000,000 m illigram m m er- k ap tan i cm 3 levegőben m ár szagérzetet okoz).
Ami az íz- és szagérzetek jelen tő ség é t illeti, m ár az íz- és szagérzék helye is (az em észtő-csatorna és lélekzés b e
já ra ta ) a rra a felad atra m utat, hogy a szervezetet a k áros b ehatásoktól óvják. A szaglóérzék a lélekzés őre, az ízérzék nek szerepe pedig a táp lálék m inőségének (hasznos vagy k áro s voltának) m egállapítása. A szag- és ízérzetek sokszor egybeolvadnak s így egym ást kiegészítik ; befogott orral pl.
az ételek ízének m egállapítása bizonytalan.
13. § A h a llá s é rz e te i.
A hallási érzetek fizikai ingerei a levegő rezgései. E zek a rezgések a fül belső részében átalakulnak s az így k e le t
k ez ett in g ere k et a halló-ideg az agy megfelelő k ö zéppontjába vezeti, ahol az in g erek h an g é rze te k et keltenek.
A hallási érzetek vagy hangok, vagy zörejek aszerint, am in t az érzetet kiváltó légrezgések szabályszerűen ism étlőd
nek vagy szabálytalanul tö rtén n e k . A hangokon m egkülön
böztetü n k hang erősséget, hangm agasságot és hang színezetet.
A hangerősség a rezgések nagyságától, a hangm agasság a rezgések gyorsaságától (egy m p -re eső szám uktól), a h ang
színezet pedig a rezgések alakjától függ.
A zenében já ra tla n em ber is m egkülönböztet m agasabb és m élyebb hangokat. A hangm agasság irá n t való érzék en y
