MOLNÁR LÁSZLÓ*
A nanotechnológia etikai problémáiról
M I A N A N O TECH N O LÓ G IA ?
K orunk technikai fejlődése a nanotechnológia kialakulásával új fejlődési szakaszba jutott. A h hoz, hogy tudjuk, milyen problém ákkal kell szem benéznünk, először arra a kérdésre kell keres
n ü n k a választ, hogy m i a nanotechnológia. Erre látszólag könnyű lenne azzal válaszolni, m ert a legtöbb m eghatározás a feldolgozandó, vagy felhasználandó anyagok m éretét veszi alapul. Ez az 1 -200 n m közti m éretű tárgyakkal végzett tevékenységre utal. Az UNESCO például a következő m eghatározást adja: „a nanotechnológia olyan kutatás, amelyet nano nagyságrend szintjén végez
nek
Az USA 2004-ben m egfogalm azott nanotechnológia stratégiájának definíciója szerint „A nanotechnológia kb. 1-100 nanom éter közti nagyságú anyag megismerése és kontrollja. Egy na
nom éter 1/109 méter; egy papírlap kb. 100,000 nanom éter vastagságú. Mivel magába foglal
ja az ebben a dim enzióban végzett tudom ányos kutatást, m érnöki tevékenységet és technikát, ezért a nanotechnológiával együtt já r az ilyen nagyságú anyag leképezése, mérése és modellezése.
Ezen a szinten az anyagok fizikai, kém iai és biológiai tulajdonságai lényegileg és értékelhetően külön
böznek az egyes m olekulák és atomok, vagy a makro méretű anyag (bulk m atter) tulajdonságaitól. A nanotechnológiai kutatás és fejlesztés azon feljavított anyagok, eszközök és rendszerek megértésére és létrehozására irányul, amelyek kiaknázzák ezeket az új sajátosságokat.”2
Az EU definíciója egészen hasonló: „Fogalmilag, a nanotechnológia az atom ok és molekulák nanom éter nagyságrendjére utal, és azokra a tudom ányos elvekre és új tulajdonságokra, amelyeket m egérthetünk és amelyeket kontrollálhatunk, ha ezen a területen tevékenykedünk Ezután ilyen tu lajdonságokat figyelhetünk meg és alkalm azhatunk mikro és makro szinten; például új fu n kciójú és új teljesítményekre képes anyagok és eszközök kifejlesztése szám ára.”3
Ha m egm aradu nk a pusztán m ennyiségi m eghatározásnál, akkor sok szakem bernek, például vegyésznek jogosan lehetne olyan érzése, hogy ő m indig nanotechnológiát művelt, csak nem tu d ta. Valahogy úgy, m int ahogy Jourdain ú r az „Úrhatnám polgár”-bán, akit tanára rádöbbent, hogy ő m indig is prózában beszélt, csak eddig nem tudta.
Ez azonban koránt sincs így. Tekintetbe véve a koncepciók azonosságait és különbségeit, szá
m om ra m eggyőzőnek tű n ik Ge o r g e Kh u s h f gondolatm enete, amivel a következő m egállapí
tásra jut:
„A nanotechnológia meghatározása tekintetében három általános felfogás különböztethető meg.
A z egyik igen szűkén csak egy nagy vízióra összpontosít. Ez Eric Drexler projektje, a molekuláris szerelésé vagy molekuláris t e r m e l é s éEzzel (a szerintem ) a tudom ányos fantasztikum ba vezető
d rm oln arlaszlo@ gm ail.com
koncepcióval nem kívánok foglalkozni, m ert úgy érzem, hogy - am ennyiben a realitásokhoz kö zelít - legjobb esetben is a távoli jövő zenéje. Vagy az sem.
„A m ásodik szélsőségesen tágan értelmezi a nanotechnológiát, ez nem vízió. Eszerint a nanotechnológia egy olyan kategória, m int a kucséberkosár, amely m indent magába foglal, am i a nanoskálán van; nem tartalm az jellegzetes, integráló eszmét.”5 Ezzel kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy ez egyrészt egyszerűsége, m ennyiségi felfogása m iatt népszerű. M ásrészt eb
ben szerepe van ann ak is, hogy egy olyan ernyőfogalom ként használható, am elynek segítségével így olyan kutatásokhoz is lehet tám ogatást szerezni, amelyek tulajdonképpen nem tarto zn ak a nanotechológiához. A népszerűség e fajtájának okát a következő táblázat adatai is alátám asztják:
1. táblázat.
A nanotechnológia állam i tám ogatása 2003-ban, €-ban (becsült érték) (1€ = 1 $) Európa:
1150 m ó
Japán:
810 m ó
USA:
1070 mó
Egyéb országok
511 mó EU tagok
és társult országok 800 mó
Egyéb európai országok 350 m ó
Szövetségi
770 m ó
Tagállamok
300 m ó
Forrás: Towards a European strategy...24
Végezetül Kh u s h f említi, hogy van egy „harm adik koncepció, amelyet a N em zeti Nanotechnológiai Kezdeményezés (N N I) dolgozott ki, egy harm adik utat választott: A zon tényezők csoportjára összpontosít, amelyek a nano méret dim enziójával együtt járnak és a kialakuló és integ
rálódó (emerging science and technology) tudom ány és technika által kínált lehetőségekre koncent
rál.” Ezzel a koncepcióval egyetért.6 Szám om ra is ez tű n ik elfogadhatónak.
Ugyanis a nanotechnológia fejlesztése során a technikai és társadalm i aspektusok integráci
óját kell m egvalósítani: „A N em zeti Nanotechnológiai Kezdeményezés (N N I) öt széleskörű tevé
kenység között egyensúlyozott: alapkutatás; a nagy kihívások: kiválósági központok és hálózatok;
kutatási infrastruktúra; és a társadalm i/ munkaerőre gyakorolt hatások. Ezen utolsó tevékenység a nanotechnológia társadalmi hatásának keretében fogja tanulm ányozni a rá való jogi, etikai, társa
dalmi, gazdasági előkészületeket és a m unkaerő felkészítését, hogy segítse azonosítani a lehetséges problém ákat és azokat a módokat, ahogyan kezeljük azokat. A z N N I megvalósítása ritka alkalm at kínál arra, hogy a társadalom tudom ányokat és a társadalmi párbeszédet kezdettől fogva az N N I beruházási stratégia alapvető részeként integráljuk.”7
Egy k ésőb bi w o rk sh o p o n R o c o és Ba in b r id g e a k ö vetk ezők ép p en részletezi k oncepcióját: „A társadalomtudósok, etikusok, hum anisták és mások bevonása a nanotechnológia felelős fejlesztésének korai szakaszába szükségszerű, de viszonylag új jelenség. És a társadalomtudósokat nem korlátozzák annak a kom m entátornak szerepére, aki megfigyeli, hogy m iként halad előre a technikai fejlődés.
Inkább felkérik őket, hogy értékelhetően járuljanak hozzá a fejlesztéshez, és nyújtsanak olyan pers
pektívát, amely a releváns tudományos közösségeket vezérli annak garantálására irányuló törekvéseik során, hogy kutatásaik az emberiség számára m aximális hasznot (m axim um ofbenefit) hajtsanak.
Valamint azon törekvésükben, hogy ezzel egyidejűleg korlátozzák a potenciális kockázatokat ”s Ez pedig felveti az innováció hatékonyságának kérdését, ami megfelelő elm életet és m odelle
ket igényel. A zonban a helyzet szerintük az, hogy ezekkel nem rendelkezünk.9
E nnek a kom plex folyam atnak a m enedzselése szükségessé teszi, hogy túllépjünk a tu d o m á nyos-technikai közösség horizontján: „Az innováció folyam at racionális menedzselésének be kell vonnia ebbe a tudom ányos közösségen kívüli érintettek (stakeholders) számos típusát, beleértve a közösség (general public) képviselőit is. A társadalmi érdekek széles spektrum a érték alapú (value- based) hozzájárulással szolgál, am i felhasználható arra, hogy a gazdasági fejlődés szükségleteit k i
egyensúlyozzuk az ember egészségének, a környezetnek és még szélesebben az életminőségnek az ér
dekével. A jó l tájékozott közvélemény (public) és a nem zetközi együttm űködés visszajelzése a haladás lényegi kellékévé vált. Több párbeszédre van szükség a tudósok, közgazdászok és a közösség (public) között, hogy m eghatározzuk és megvalósítsuk az előnyök és kockázatok közti azon tartós egyensúlyt, amely az innovatív technológiákra - beleértve a nanotechnológiát is - érvényes”'0
E nnek a megközelítési m ó d n ak egy m ásik változata az EU m ár idézett koncepciója, am ely a társadalm i dim enzióknak a nanotechnológia kutatásába és fejlesztésébe történ ő integrálását a következőkben foglalja össze: „A közérdeket fejezi ki a proaktív hozzáállás magunkévá tétele, vala
m int a társadalmi vonatkozások teljes integrálása a K+F folyam atába, feltárva előnyeit, kockázatait és mélyrehatóbb következm ényeit a társadalom számára. A m in t a zt már korábban megfogalmazták, ezt a lehető legkorábban el kell végezni és nem szabad egyszerűen arra várni, hogy a kész tényeket utólag elfogadják. Ebben a tekintetben a nanotechnológia kom plex és érzékelhetetlen jellege kihívást jelent a tudom ányos és a kockázat-kom m unikáció számára.”11
Ebben a felfogásban a technikai fejlődés nem valam ilyen autonóm folyamat, am i az érintett társadalm aktól m integy függetlenül zajlik és a fejlesztés kizárólag a szakem berek dolga. Inkább arról van szó, hogy a technika társadalm i konstrukció, m elynek előnyeit és hátrányait a tá rsad a
lom érdekében fel kell m érni m ár a tervezési koncepció m egfogalm azásától kezdve. Továbbá be kell vonni a folyam atba az érin tett laikusokat. Más szóval sem m iképpen nem fogadható el a tá r
sadalom szám ára a kész tények politikája, különösen ilyen esetben, am ikor igen jelentős a bizony
talanság, valam int a jelentős előnyök m ellett a nagy társadalm i költségek, kockázatok fellépése.
M ás szóval a kockázatértékelés és -kezelés m ódja az érintetteket is bevonja ezekbe a folyam atokba.
Ennek során viszont alapvető m orális és jogi értékeket kell érvényesíteni.
Term észetesen Európában az itt érvényes jogrendhez kell kapcsolódni.V agyis ezeket az é rté keket az állam úgy tudja érvényesíteni, ha beépíti az innovációs folyam at szabályozásába. Esze
rint a nanotechnológia felelős fejlesztése szám ára a következő ajánlás fogalm azódik e d o k u m e n tum ban: „Az etikai elveket tiszteletben kell tartani, és ahol helyénvaló, a szabályozás által érvényre kell juttatni. Ezek az elvek testesülnek meg az Alapvető Jogok Európai Kartájában és más európai, valam int nem zetközi dokum entum okban. A z Európai Etikai Csoport (EGC) véleményét - am ely a nanotechnológia orvosi alkalm azásával kapcsolatos etikai vonatkozásokat vizsgálja - szintén fig ye
lembe kell venni.”12
Itt tulajdonképpen annak az em berjogi felfogásnak az érvényesítéséről van szó, amely a fent em lített do ku m entum okban fejeződik ki. Vagyis az alapvető em beri és állam polgári jogok m o rá lis alapját is érvényesítjük a technikai fejlesztés során, am ennyiben ezeket a jogokat tiszteletben tartju k és érvényesítjük. Ezek a jogok m orális értékeken alapulnak: ezek a közjót kifejező értékek alapozzák meg és legitim álják az em beri és állam polgári jogokat.
Melyek ezek az értékek? A d o ku m en tu m nem habozik ezek megadásával: „Az alapvető etikai értékek közül néhány: az (emberi) méltóság tiszteletének, az m dividuális autonóm iának, az igazsá
gosságnak és a jó megvalósítására irányuló cselekvésnek (beneficence), továbbá a kutatás szabadsá
gának, és az arányosságnak az elve. Meg kell értetni az ilyen elvek relevanciáját a nanotechnológia emberekre és nem -em beri dolgokra való alkalmazása körében. Ezen kívül bizonyos alkalmazások, például m iniatürizált szenzorok, specifikus hatással vannak a privacy és a személyes adatok védel
mére.”1'
A hhoz, hogy értelm ezni tudjuk az etikai vonatkozásokat, az e tekintetben releváns, meglévő ism ereteinkből kiindulva kell m egítélnünk a nanotechnológiát. Értékeléséhez szükség van a vele
járó előnyök és hátrányok felvázolására, a kockázatok elemzésére. Ezért az első kérdés, amelyre válaszolni kell, arra vonatkozik, hogy milyen várakozások vannak vele szem ben, azaz milyen elő
nyökkel jár, illetve járhat.
A NANOTECHNOLÓGIÁVAL JÁRÓ ELŐNYÖKRŐL
M indenekelőtt m eg kell jegyezni, hogy a nanotechnológia lényegében a technika m ind en te
rületét képes áth atn i.14
A nanotechnológia főbb innovációs területei a következők:
1. Orvosi alkalmazások. Ilyen például m iniatürizált diagnosztikai eszközök, új rendszerek kidolgozása, amelyek a gyógyítószereket célzottan szállítják a megfelelő daganatos sejtek
hez, stb.
2. A z információs technológiák. Például olyan adattárolók kifejlesztése, am elyeknek igen nagy a tárolási kapacitása, új kijelző technikák. Hosszú távon pedig például a m olekuláris nanoelektronika m egterem tése, vagy a kvantum com puter m egalkotása.
3. A z energetika területén: új üzem anyag cellák, amelyek hatékony hidrogén tárolásra képe
sek stb.
4. A z anyagtudom ány területén: gyakorlatilag m in d en ü tt alkalm azható. A felületkezelés ered
m ényeként tiszta, steril, karcolásm entes stb. anyagok alakíthatók ki.
5. A m űszerezettség m egváltozása, amely m ind a fejlesztés, m in d a gyártás, m in d a kutatás szám ára döntő jelentőségű. A pásztázó alagútm ikroszkóp (STM) m egalkotása m érföldkő volt a nanotechnológia kialakulásában.(„A device that uses a m oving needle and the tűnnél effect togenerate a maplike image o f the atomic surface structure ofm atter, thereby achieving even greater magnification than the scanning electron microscope”)
6. A z élelmiszer, víz- és környezetkutatás nano-eszközöket fejleszthet ki m ikroorganizm usok, vagy peszticidek kim utatására. A talaj és víz szennyezettségét is meg lehet szüntetni a fel
használásukkal.
7. Biztonsági technikák kifejlesztése; m indenfajta védelm i rendszer teljesítm ényének fokozá
sa.15
De m ár ma is sok m inden készül a nanotechnológia felhasználásával. Ebből ad ízelítőt a követ
kező táblázat:
2. táblázat. A nanotechnológia és a nanotechnológiai anyagok felhasználásának példái Egészség és
fitness
Elektronika és
szám ítógépek O tthon és kert Étel és ital Egyebek
S eb k ötözők S zám ítógép
k ijelzők Festékek
R agadásm entes bevon atok k al ellátott ed én yek
B evon atok
T erhességi teszt Játékok M ikrobáknak
e llen álló párnák
M ikrobáknak
e llen álló h ű tőgép K enőanyagok
Fogkrém S zám ítógép
hardver
S zen n yezésn ek
e llen álló párnák R epceolaj G olfü tő
Egészség és fitness
Elektronika és
szám ítógépek O tthon és kert Étel és ital Egyebek
T eniszütő Sílécek A ntibakteriális z o k n ik K opásálló és sz en n y ező d ésn ek ellen álló nadrág K ozm etikai szerek L evegőszűrő F én yvéd ő krém ek
Forras: EPA Nanotechnology White Paper, U.S. E nvironm ental Protection Agency Washington D.C., 2007, 1 1 .
M ost pedig, azt hiszem itt az idő, hogy az érem m ásik oldalát is szem ügyre vegyük.
A N A N O TEC H N O LÓ G IÁ K KOCKÁZATAIRÓL
A technológiai kockázatok elemzése és kezelése igen fontos, m ég m akro m éretű dolgok esetén is. A zonban ezen a területen is bőven vannak hiányosságok. így például a toxikus anyagok k o n t
rolljának hiányosságai ind íto tták az EU -t arra, hogy eddigi gyakorlatát felülvizsgálja és új, a k oráb
binál jobb szabályozást vezessen be (REACH). Az inform ációs és kom m unikációs technológiák területén sem beszélhetünk arról, hogy a kockázatok kezelése problém am entes lenne. így például a nyitott kom m unikációs hálózatok - és ide tartozik az In tern et is - a társadalom által csak részben kontrollálhatók. Ugyanis nem lehet kiszám ítani, hogy egy akciónak egy nyitott hálózatban milyen hatása lesz, am i egy megfelelő szabályozás alapja lenne.
M ásrészt a m agánszféra védelm e is m indig új és újabb nehézségekkel küszködik. N em te k in t
hető m egoldottnak a biztonsági kam erákkal kapcsolatos kockázatok kezelése sem. N em beszélve arról, hogy a rendszerek biztonságának jogi és technikai védelm e rendszeresen elm arad a te ch n i
kai fejlődés és a krackerek m iatt szükséges követelményektől.
Az új technológia részben vagy teljesen új kockázatokat is jelent, nem csak előnyöket. Lássuk, hogy az EU m ilyen, a nanotechnológiához kapcsolódó kockázatokat ta rt jelentősnek.
1. Veszélyesek lehetnek az általunk gyártott nano-anyagok és -term ékek, valam int nanocsövek.
2. Veszélyt jelentenek a nem szándékosan létrehozott nano m éretű részecskék, amelyek p él
dául a fosszilis üzem anyagok elégetésekor jön nek létre.
3. U gyancsak káros hatása lehet néhány szabadon m ozgó (általunk gyártott) nano- részecskének is. Ezek m éretük m iatt bejuthatnak az em beri szervezetbe belégzéssel, le
nyelés által, de a b ő rü n k re jutva, azon áthatolva is. E nnek során szabadon vándorolva tes
tünkben, igen nagy bajokat okozhatnak. Patkányokkal lélegeztettek be p o lim er gázokat. 60 ng kom oly tüd őkárosodást okozott náluk és e patkányok túlnyom ó többségét néhány óra alatt elpusztította. A C60 szén, a fullerén kiválóan alkalm as toxikus anyagok hosszú távú hordozására. így be tudja szennyezni a vízhordozó földrétegeket.16
4. Ehhez jö n n ek hozzá m ég az inform áció- és kom m unikációs technológiák kockázatai, m e
lyek a nanotechnológiák felhasználásával m egnőnek. M ennyivel könnyebb lehallgatni v a
lakinek a beszélgetéseit, ha igen kism éretű eszközöket használnak.
Vagyis a nanotechnológiák előnyeinek, kockázatainak és e kockázatoknak feltérképezésével meg kell terem teni az alapot e kockázatok kezeléséhez, vagyis egy megfelelő szakpolitikát kell kidolgozni, a nanotechnológia-politikát.
A N A N O T E C H N O L Ó G IA P O L IT IK A LEHETSÉGES MODELLJEIRŐL
A m ár idézett EU do k u m en tu m 5 lehetséges m odellt vizsgált meg, melyeket a m ár idézett d o kum entum alapján ism ertetek.17 Ezek a következők.
1. Egy „laisser-faire” felfogáson alapuló politika.
A szakértők szerint ennek a választása nem bölcs dolog, m e rt an nak ellenére, hogy a kocká
zatértékelés többnyire még nincs befejezve: Azaz hiányoznak a kockázatelem zés (risk assessm ent) további lépései; a kitettség elemzés, a dózis-válasz elemzés, és a kockázat jellemzés. Csak az első lépés van meg, a veszély azonosítása.
E nnek ellenére a tudom ányos kutatás által nyújtott (nem tökéletes) inform áci
ók a kockázatkezelés szám ára alapot jelentenek. Ez azért van így, m ert az elővigyázatos
ság elvét kell alkalm azni. Eszerint jelentős és/vagy irreverzibilis veszélyekre utaló ada
tok (bizonyítékok) esetén a teljes tudom ányos bizonyosság hiánya nem ok arra, hogy el- halasszuk a kockázat megelőzésére, és/vagy csökkentésére szolgáló intézkedéseket.
Ugyanis az EU fontos célja az em beri élet, valam int em berek, állatok és növények egészségének és a környezetnek (ökoszisztém áknak) magas szintű védelme.
Más szóval az elővigyázatosság elve - amelyet nagyfokú bizonytalanság, illetve inform áció hi
ány esetén alkalm azunk - a kötelesség-etikára alapozható. Eszerint az előbbiek olyan értéket kép
viselnek, melyek védelm ében azt a kockázatot is vállalnia kell a döntéshozóknak, hogy a feltétele
zett veszély esetleg nem is létezik, vagy olyan kicsi és valószínűtlen, hogy elhanyagolható. Vagyis a ham is pozitív hibát, a ham is hipotézis elfogadásának hibáját is megkockáztatja. Ezt előnyben részesíti an nak a h ib ának az elkövetésével, amely a hipotézis vizsgálata során elsősorban a h a m is hipotézis elfogadásától tart. Ez az igaz hipotézis elvetésének hibája, ham is negatív hiba. Ha a kockázat kiszám ítható, akkor az előbb em lített kötelesség-etika m egfontolásai kiegészülnek a haszonelvű etikáéval.
2. A nanotechnológia kutatások és/vagy az e területen folytatott kereskedelem ideiglenes leállítá
sa (moratóriuma).
Ez - a szakértői csoport véleménye szerint - nem lehet általános, csak egyes k onkrét esetekben lehetséges és realisztikus. (A nanotechnológia term ékei m ár bent vannak a piacon.) Ez csak ak
kor lenne elfogadható, ha Dr ex le r hipotézise beigazolódna, m iszerint önm agukat sokszorosítani képes kicsiny ro botok jö n n én ek létre és m űködésük kontrollja kikerülne az em ber kezéből. Ez fenyegetné az em beriséget, ezért ekkor az általános m oratórium jogosnak tűnne.
E nnek a m o rató riu m n ak az etikája túlzottan szigorú kötelesség-etika, amely a jelen k ö rü l
m ények között m egalapozatlan hipotézist, Drex le r hipotézisét bizonyítottnak veszi. Ez lejáratja az elővigyázatosság elvét - an n ak ellenére, hogy nem azonos vele - valam int a szakpolitikát, a realisztikus kockázatkezelést és az etika alkalm azásai is. Következménye lehet az, hogy a hatékony kockázatkezelés ellehetetlenül és e tekintetben a társadalom védtelen lesz a kezelhető kockázatok
kal szem ben is.
3. Ö nkéntes szabályokkal tö rtén ő szabályozásra való hagyatkozás.
Ez az elképzelés ál-naivitást fejez ki, azt, hogy az erkölcsi ertékek - m egalapozott környezetpo
litika elvek gazdasági elvekkel összeütközve — autom atikusan érvényesülnek. Például a „szennyező fizet” elve autom atizm usként érvényesül, azaz az érintettek önként és dalolva fizetnek.
4. Átfogó, alapos, részletes és specifikus szabályozási fo lya m a t kezdeményezése.
H iányoznak ennek a kom plex szabályozásnak az előfeltételei. Az egyes országok szabályozását kellene nem zetközileg összehangolni, ami jelenleg irreális.
5. A m ár meglévő szabályozásokhoz kapcsolódó, azokat felhasználó szabályozás kezdeményezése.
Ez a szakértők szerint a következők létrehozását segíti:
A. A m egelőzhető veszélyek és kockázatok elkerülését.
B. Egy olyan szabályozási keret m egterem tését, am elyben a tudósok, a gazdaság képviselői és az érintett polgárok érdekeltként (as stakeholders) részt tudnak venni a nanotechnológia alakításának folyam atában, és így a nanotechnológiák biztonságosan fejlődnek.
C. A nanotechnológia fejlesztésének/fejlődésének m onitorizálását.
A z előbbieket figyelem be véve az etikának a nanotechnológia tekintetében meglévő relevanciáját a következőkben összegzem:
1. Az etikai m egfontolások közvetlenül a kockázatkezelés gyakorlatán keresztül érvényesül
nek a nanotechnológia esetében (is).
2. A kockázatkezelés gyakorlati célja az em beri élet és egészség, valam int az ökoszisztém ák védelme. Ez azt jelenti, hogy döntéseinek a közérdeket, illetve a közjót kell kifejezniük a fenti értékek védelmével.
3. A kockázatkezelés során a döntéshozóknak lényeges döntéseket kell h ozniuk a bizony
talanság feltételei között, ezért az elővigyázatosság elvének - amely a kötelesség-etikával alapozható m eg - tevékenységük során kiem elt fontossága van.
4. Más esetekben a haszonelvű és a kötelesség-elvű etikának kom prom isszum ot kell kötnie.
Például a biztonság értékének érvényesítése során, am ennyiben szabványok értékét kell m eghatározni, el kell dönteni, hogy milyen m értékű kockázatot/biztonságot kívánunk m egvalósítani. Abszolút biztonság nincs, ezért a társadalom által elfogadható biztonság lehet a cél. Tehát az adott technikai m egoldás előnyeinek és hátrányainak elem zését kell el
végeznünk. A m érlegük azt m utatja, hogy a társadalom adott esetben a technológia kínálta előny fejében m ekkora kockázatot hajlandó vállalni. Például, am íg a társadalom elfogadja a városi forgalom szám ára m axim ális 50 km /ó rás sebességkorlátozást, addig az ezzel járó előnyök fejében a hozzájuk kapcsolódó baleseteket is elfogadja.
Végezetül még egy megjegyzést: am ennyiben az érdekeltek nem rendelkeznek a közösen el
fogadott szabályok b etartását elősegítő erényekkel, akkor sem a szakpolitika, sem a szabályaiban m egtestesülő erkölcsi értékek nem érvényesülnek.
Felhasznált irodalom
1 The E thics and P olitics o f N a n o tech n o lo g y , U N E SC O , Paris, 2006, 5.
2 N ation al N a n o te c h n o lo g y Initiative-Strategic Plan, N ation al S cien ce and T ech n o lo g y C o u n cil, A rlin gton /V A , 20 0 4 , iii
3 C o m m issio n o f the E uropean C o m m u n ities, Towards a European strategy for n a n o tech n o lo g y , Brüsszel, 2004, C O M (2 0 0 4 ) 338 final, 4
4 George Khushf. The Ethics o f N a n o tech n o lo g y : V ision and Values for a N e w G en eration o f Scien ce and E n gin eerin g in: E m ergin g T ech n o lo g ies and Ethical Issues in E ngineering: Papers from a W orkshop, O ctob er 1 4 -1 5 ,2 0 0 3 , The N ational A ca d em ies Press, W ashington, D. C. 2004, 30
5 Lásd: 4. lj.
6 Lásd 4. lj.
7 M ih ail C. R oco / W illia m S. B ainbridge (szerk.):Societal Im p lication s o f N a n o sc ie n c e and N a n o tech n o lo g y , N SET W orkshop report, A rlin g to n /V irg in ia , 2 0 0 1 ,2 , in: h ttp ://w w w .w tec.o rg /lo y o la /n a n o /N S E T .S o cieta l.Im p lica tio n s/
n a n o si.p d f
8 M ih ail C. R oco és W illiam S. Brainbridge {szerk.}: N a n o tech n o lo g y : Societal Im p lication s - M axim izin g B enefit for H um anity, R eport o f th e N ation al N a n o te c h n o lo g y W orkshop D ec e m b e r 3-5, 2003, A rlin gton , VA, 1. in:
h ttp ://n sf.g o v / c r ssp rg m /n a n o /rep o rts/n n i0 5 _ si_ so c ie ta l_ im p lic a tio n s_ 2 0 0 5 .p d f 9 I.m . 2
10 I.m . 2-3
11 Towards a E uropean strategy. ..1 9 12 U o.
13 U o.
14 Towards a E uropean strategy... 4 15 I. m . 4 -5
16 E uropean C o m m issio n . H ealth and C o n su m er P rotection D irectorat G eneral, N a n o tech n o lo g ies: A P relim inary R isk A n alysis, E uropean C o m m issio n , B russels 2004, 18-19 in: h ttp ://eu ro p a .eu .in t/co m m /h ea lth /p h _ risk / ev en ts_ risk _ en .h tm
17 I.m . 2-2 4 .
