GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

7. hét

Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola

Szakmai felelős: Zentai Viola

Piac és háztartás

• Háztartások „ellátása”

– javak és szolgáltatások beszerzésének különböző csatornái

– zöldségek: házikert, piac, szupermarket, biotermék házhozszállítás

– gyermekgondozás: állami bölcsőde, magánbölcsőde, családi napközi, rokonok, szülő otthon marad

– termelés, fogyasztás, elosztás ezen a ponton összekapcsolódnak

– elérhető/preferált beszerzési módok történeti és társadalmi adottság

• Családi gazdaság, paraszti gazdaság:

– sajátos háztartás: termelés a háztartási, rokoni kapcsolatokba ágyazottan történik

Paraszti gazdaságok

• Sajátos gazdasági pozíció:

– relatív önállóság: föld és munka felett maguk rendelkeznek

– egyszerre termelnek maguknak és a piacra

– rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra:

• válság: önellátás, befelé fordulás

• fellendülés: szélesebb körű társadalmi integráció

• Kettős reprezentáció:

– nosztalgikus beállítódás:

• kemény munka

• fenntarthatóság

• hagyományos erkölcsök – forradalmi beállítódás:

• elmaradottság

• összefogás hiánya, csak önmagukkal törődnek

Paraszti gazdaságok

• Evolúciós elképzelés:

– paraszt: félúton a törzsi ember és a gyári munkás között

• A megközelítés problémái:

– a parasztság jelentőségének csökkenése csak a nyugati társadalmakra jellemző, nem univerzális

– a sajátos kulturális beállítódások nem feltétlen a múlt maradványai, hanem jelen kihívásokra adott választok

• A mai paraszti gazdaságok a kapitalista termelési mód részei

– szimbiózis az iparosított mezőgazdaság és a paraszti gazdaságok között

– munkaerő megosztása a családi gazdaság és a mezőgazdasági bérmunka között

A csajanovi alapok

• Csajanov (1925)

• Az orosz paraszti családok gazdasági döntéseinek elemzése

• Alapprobléma:

– a vállalatok a munkabér alapján képesek kalkulálni a profittal, de a családi gazdaságoknál a munkabér nem jelentkezik

• Meghatározó elv:

– munka-fogyasztási egyensúly – tényezők:

• szükségletek (hány embert kell élelemmel ellátni)

• mennyire megerőltető a munka

• adó, bérleti díj, eszközök ára

• Családciklusok:

– gyermekek száma, életkora (munkára fogható-e)  megművelés alá bevont földterület nagysága

A háztartás határai

• Gudeman (1978)

• A panamai paraszti gazdaságok átalakulása, átmenet a kapitalista gazdaságba

• Családi gazdaság:

– rokonság, háztartás, termelési egység határai egybeesnek

– a gazdasági egységek függenek a rokonsági kapcsolatoktól, azok révén termelődnek újra

– a rokoni kapcsolatok egyben termelési viszonyok – a rokoni kapcsolatokat az együttélés határozza

meg, az együttélés a termelés szükségleteihez igazodik

– a rokonság „felépítmény” a termeléshez képest

Morális gazdaság

• Scott (1976)

• A délkelet-ázsiai parasztlázadások (1930-as évek) magyarázata

• A prekapitalista társadalmak radikálisan különböznek:

– reciprocitás normája – létfenntartás joga

• „Létfenntartási etika”

– biztonság és kiszámíthatóság mindenek felett – kockázatcsökkentő társadalmi intézmények:

• együttműködésre épülő rokoni és családi kapcsolatok

• anyagi nehézségek esetén jogosultságok és kötelezettségek rendszere

• paternalista birtokviszonyok

• Morális gazdaság: helyi gazdaság működésére vonatkozó normatív elvárások

Morális gazdaság

• Gyarmatosító állam, mezőgazdaság kommercializálódása:

– piaci bizonytalanságok  jövedelmek fluktuációja – kockázatterítő intézmények (rokonság,

faluközösség) leépülése

– kiegészítő kereseti formák ellehetetlenülése – fix összegű földbérlet (földbirtokossal való

kockázatmegosztás vége) – növekvő adók

• Társadalmi polarizáció

• A változások ellentmondásba kerülnek a morális gazdasággal

 ellenállás és lázadás

Családi vállalkozások Olaszországban

• Yanagisako (2002)

• Como (Észak-Olaszország)

• Családi tulajdonú selyemmanufaktúrák

• Fő gondolat:

– a tőkésosztály létrejötte is egy folyamat eredménye

– külső és belső harcok

– a társadalmi nem és a rokonság meghatározó

• Belső rétegzettség

– felsőbb réteg  középréteg

– eltérő gazdasági, kulturális, rokonsági minták, gyakorlatok

Családi vállalkozások Olaszországban

• Öröklés:

– hagyomány (csak fiú)  jog (mindenki egyenlően) – „a család és vállalkozás folytonossága” mint

vezérmotívum

– középréteg: dezintegráció, iparágon belüli versengés – felsőbb réteg: tőkekoncentráció és szegmentáció

(kevesebb konfliktus)

• Rokonság:

– nukleáris család dominál („folytonosság”)

– házasságon alapuló kapcsolatok (meny, vő):

• a középrétegnél részt vesz, felsőbb rétegnél nem vesz részt a vállalkozás irányításában

– folyamatos harc: családhoz tartozó, de a vállalat működtetéséből kimaradó rokonok

Családi vállalkozások Olaszországban

• A család és vállalat határai:

– gyakorlatban teljesen összemosódik (vasárnapi ebéd hozzávalóiról céges számla)

– az ideológia szintjén nagyon erős: társadalmi nemeken alapuló megosztás

• a vállalkozás ügyeinek vitele a férfi feladata

• a család folyamatosságának, összetartásának fenntartása a nő feladata (gazdasági funkciója is jelentős: családi cég)

• Női vezetők:

– felsőbb réteg: igen – középréteg: nem

• technikai tudás nélkülözhetetlensége

• oktatás-képzés területén hagyományos nemi szerepek