GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
7. hét
Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola
Szakmai felelős: Zentai Viola
Piac és háztartás
• Háztartások „ellátása”
– javak és szolgáltatások beszerzésének különböző csatornái
– zöldségek: házikert, piac, szupermarket, biotermék házhozszállítás
– gyermekgondozás: állami bölcsőde, magánbölcsőde, családi napközi, rokonok, szülő otthon marad
– termelés, fogyasztás, elosztás ezen a ponton összekapcsolódnak
– elérhető/preferált beszerzési módok történeti és társadalmi adottság
• Családi gazdaság, paraszti gazdaság:
– sajátos háztartás: termelés a háztartási, rokoni kapcsolatokba ágyazottan történik
Paraszti gazdaságok
• Sajátos gazdasági pozíció:
– relatív önállóság: föld és munka felett maguk rendelkeznek
– egyszerre termelnek maguknak és a piacra
– rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra:
• válság: önellátás, befelé fordulás
• fellendülés: szélesebb körű társadalmi integráció
• Kettős reprezentáció:
– nosztalgikus beállítódás:
• kemény munka
• fenntarthatóság
• hagyományos erkölcsök – forradalmi beállítódás:
• elmaradottság
• összefogás hiánya, csak önmagukkal törődnek
Paraszti gazdaságok
• Evolúciós elképzelés:
– paraszt: félúton a törzsi ember és a gyári munkás között
• A megközelítés problémái:
– a parasztság jelentőségének csökkenése csak a nyugati társadalmakra jellemző, nem univerzális
– a sajátos kulturális beállítódások nem feltétlen a múlt maradványai, hanem jelen kihívásokra adott választok
• A mai paraszti gazdaságok a kapitalista termelési mód részei
– szimbiózis az iparosított mezőgazdaság és a paraszti gazdaságok között
– munkaerő megosztása a családi gazdaság és a mezőgazdasági bérmunka között
A csajanovi alapok
• Csajanov (1925)
• Az orosz paraszti családok gazdasági döntéseinek elemzése
• Alapprobléma:
– a vállalatok a munkabér alapján képesek kalkulálni a profittal, de a családi gazdaságoknál a munkabér nem jelentkezik
• Meghatározó elv:
– munka-fogyasztási egyensúly – tényezők:
• szükségletek (hány embert kell élelemmel ellátni)
• mennyire megerőltető a munka
• adó, bérleti díj, eszközök ára
• Családciklusok:
– gyermekek száma, életkora (munkára fogható-e) megművelés alá bevont földterület nagysága
A háztartás határai
• Gudeman (1978)
• A panamai paraszti gazdaságok átalakulása, átmenet a kapitalista gazdaságba
• Családi gazdaság:
– rokonság, háztartás, termelési egység határai egybeesnek
– a gazdasági egységek függenek a rokonsági kapcsolatoktól, azok révén termelődnek újra
– a rokoni kapcsolatok egyben termelési viszonyok – a rokoni kapcsolatokat az együttélés határozza
meg, az együttélés a termelés szükségleteihez igazodik
– a rokonság „felépítmény” a termeléshez képest
Morális gazdaság
• Scott (1976)
• A délkelet-ázsiai parasztlázadások (1930-as évek) magyarázata
• A prekapitalista társadalmak radikálisan különböznek:
– reciprocitás normája – létfenntartás joga
• „Létfenntartási etika”
– biztonság és kiszámíthatóság mindenek felett – kockázatcsökkentő társadalmi intézmények:
• együttműködésre épülő rokoni és családi kapcsolatok
• anyagi nehézségek esetén jogosultságok és kötelezettségek rendszere
• paternalista birtokviszonyok
• Morális gazdaság: helyi gazdaság működésére vonatkozó normatív elvárások
Morális gazdaság
• Gyarmatosító állam, mezőgazdaság kommercializálódása:
– piaci bizonytalanságok jövedelmek fluktuációja – kockázatterítő intézmények (rokonság,
faluközösség) leépülése
– kiegészítő kereseti formák ellehetetlenülése – fix összegű földbérlet (földbirtokossal való
kockázatmegosztás vége) – növekvő adók
• Társadalmi polarizáció
• A változások ellentmondásba kerülnek a morális gazdasággal
ellenállás és lázadás
Családi vállalkozások Olaszországban
• Yanagisako (2002)
• Como (Észak-Olaszország)
• Családi tulajdonú selyemmanufaktúrák
• Fő gondolat:
– a tőkésosztály létrejötte is egy folyamat eredménye
– külső és belső harcok
– a társadalmi nem és a rokonság meghatározó
• Belső rétegzettség
– felsőbb réteg középréteg
– eltérő gazdasági, kulturális, rokonsági minták, gyakorlatok
Családi vállalkozások Olaszországban
• Öröklés:
– hagyomány (csak fiú) jog (mindenki egyenlően) – „a család és vállalkozás folytonossága” mint
vezérmotívum
– középréteg: dezintegráció, iparágon belüli versengés – felsőbb réteg: tőkekoncentráció és szegmentáció
(kevesebb konfliktus)
• Rokonság:
– nukleáris család dominál („folytonosság”)
– házasságon alapuló kapcsolatok (meny, vő):
• a középrétegnél részt vesz, felsőbb rétegnél nem vesz részt a vállalkozás irányításában
– folyamatos harc: családhoz tartozó, de a vállalat működtetéséből kimaradó rokonok
Családi vállalkozások Olaszországban
• A család és vállalat határai:
– gyakorlatban teljesen összemosódik (vasárnapi ebéd hozzávalóiról céges számla)
– az ideológia szintjén nagyon erős: társadalmi nemeken alapuló megosztás
• a vállalkozás ügyeinek vitele a férfi feladata
• a család folyamatosságának, összetartásának fenntartása a nő feladata (gazdasági funkciója is jelentős: családi cég)
• Női vezetők:
– felsőbb réteg: igen – középréteg: nem
• technikai tudás nélkülözhetetlensége
• oktatás-képzés területén hagyományos nemi szerepek